VASÚTI TÁVKÖZLÉS ÉS DISZPÉCSERKÖZPONT KONCEPCIÓTERV MŰSZAKI LEÍRÁS

BUDAPESTI 3. METRÓVONAL REKONSTRUKCIÓJA ÉS MEGHOSSZABBÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE Tsz.: 24.14.100

VASÚTI TÁVKÖZLÉS ÉS DISZPÉCSERKÖZPONT KONCEPCIÓTERV

MŰSZAKI LEÍRÁS

Megbízó: Budapesti Közlekedési Központ

Tervező Szakasz

I

Üzemeltető: BKV Zrt.

Felelős tervező Tervfajta

Helyszín

Szakág

Generáltervező: FŐMTERV - UVATERV KONZORCIUM

Generáltervező Belső ellenőr Szakági Módosítá alIrat v. rajzszám Év Hónap s csoport

Nap

K O N 0 0 A L T G Y E 0 1 I 0 0 2 0 0 1 4 1 0 3 1

Budapesti 3. metróvonal rekonstrukciója és meghosszabbítás előkészítése VASÚTI TÁVKÖZLÉS ÉS DISZPÉCSERKÖZPONT

TARTALOMJEGYZÉK 1 2

3

4

5

OLDAL

MEGLÉVŐ ÁLLAPOT BEMUTATÁSA, ÉRTÉKELÉSE ......................................................3 VONALI RENDSZEREK ..........................................................................................................5 2.1 Optikai kábelhálózatok .....................................................................................................5 2.1.1 Tervezési szempontok .........................................................................................5 2.2 Vonali rádiórendszer .......................................................................................................11 2.2.1 Tervezési szempontok .......................................................................................11 2.3 Átviteltechnikai rendszer ................................................................................................12 2.3.1 Tervezési szempontok .......................................................................................12 ÁLLOMÁSI RENDSZEREK ...................................................................................................15 3.1 ÁDI asztal .........................................................................................................................15 3.1.1 Tervezési szempontok .......................................................................................15 3.2 Egyéb alrendszerek kiszolgálását végző rendszerek................................................19 3.2.1 Állomási átviteltechnikai (IP) rendszer .............................................................19 3.2.2 Szünetmentes tápellátás....................................................................................21 3.3 Hangalapú kommunikációt biztosító rendszerek........................................................24 3.3.1 Információ és segélykérő rendszer ..................................................................24 3.3.2 Üzemi telefon rendszer ......................................................................................25 3.3.3 Diszpécsertelefon rendszer ...............................................................................26 3.3.4 Lokális hangos rendszer ....................................................................................29 3.3.5 Jelentéstároló rendszer ......................................................................................30 3.4 Utastájékoztató rendszerek ...........................................................................................31 3.4.1 Vizuális utastájékoztató rendszer .....................................................................31 3.4.2 Állomási hangos rendszer .................................................................................31 3.4.3 Pontos idő hálózat ..............................................................................................33 3.5 Utas- és létesítmény biztonságot szolgáló rendszerek .............................................35 3.5.1 Ipari TV rendszer .................................................................................................35 3.5.2 Biztonsági sáv figyelő rendszer ........................................................................36 3.5.3 Beléptető- és behatolásjelző rendszer.............................................................37 Állomási gépészeti felügyeleti rendszer (SCADA) .....................................................38 TŰZJELZŐ RENDSZER ........................................................................................................48 4.1 Vonatkozó előírások, szabványok, követelmények ...................................................48 4.1.1 Beépített tűzjelző berendezés ...........................................................................48 4.2 Meglévő állapot ...............................................................................................................51 4.2.1 A tűzjelző hálózat meglévő állapotának bemutatása ....................................51 4.2.2 Meglévő állapot értékelése ................................................................................52 KÖZPONTI DISZPÉCSEREK ...............................................................................................53 5.1 M3 metróvonal diszpécserek jelenlegi állapot ............................................................53 5.1.1 Központi forgalmi menetirányító (KFM) ...........................................................53

Meglévő Állapot_Távközlés

72/2


6

7

1

5.1.2 Műszaki diszpécser (MÜDI)...............................................................................54 5.1.3 Energiadiszpécser (EDI) ....................................................................................54 5.1.4 Blokk-poszt...........................................................................................................55 5.1.5 Kocsivizsgáló vontatási diszpécser ..................................................................57 5.1.6 Tárolócsarnok vontatási diszpécser .................................................................57 5.2 KFM asztal .......................................................................................................................59 5.3 KUD asztal .......................................................................................................................60 5.4 EDI asztal .........................................................................................................................61 5.5 MÜDI asztal......................................................................................................................61 5.6 BLOKK-POSZT asztal ....................................................................................................62 POLGÁRI VÉDELMI FUNKCIÓKKAL KAPCSOLATOS MEGFONTOLÁSOK .............63 6.1 Polgári védelmi telefonközpont és hozzátartozó hálózat ..........................................63 6.2 A hangosító és távközlő berendezések kiépítése szektoronként ............................65 BETELEPÜLT SZOLGÁLTATÓK HÁLÓZATAI..................................................................70

Meglévő állapot bemutatása, értékelése

A Budapesti Közlekedési Zrt. 2012 nyarán több Ajánlattételi felhívást tett közzé, melyek a budapesti M3-as metróvonal különböző üzemviteli rendszereinek vizsgálatára vonatkoztak, a metróvonalon egyre gyakrabban felmerülő műszaki problémák miatt. Az elkészült anyag (Dokumentum azonosító: 7296-01/1) megállapításait az alábbiakban foglalhatjuk össze: A mai M3-as metróvonal beruházási programjának tervdokumentációja 1966-ban készült el. A metróvonal építését 1970-ben kezdték meg, az első szakaszt 1976 végén, míg az utolsó szakaszt 1990 végén adták át az utasforgalomnak. Figyelembe véve, hogy az  utolsó szakasz átadása óta több mint 20 év telt el, valamint  az átadáshoz szükséges építési és tervezési munkák legalább 5-10 évet vettek igénybe, elmondható, hogy a metróvonal egyes rendszereinek technikai színvonala a 25-30 évvel ezelőtti állapotokat tükrözi. Ezen időszak alatt lényeges felújítás, korszerűsítés a metróvonal kezdetektől üzemelő rendszereiben nem történt, az utólag telepített rendszerek közül a legújabb is 7 éves. Jelen tanulmány célja, hogy a metróvonalon üzemelő távközlési hálózatokat megvizsgálja, állapotukról, továbbüzemeltetésükről átfogó képet adjon. Általánosságban elmondható, hogy az M3-as metróvonal távközlési rendszerei elöregedtek. Számos rendszerhez évek óta nincs gyártói támogatás, tartalék alkatrész nem elérhető, tartalék berendezés nem beszerezhető. Az elöregedett rendszerek Meglévő Állapot_Távközlés

72/3


felújítása csak teljes rendszerrekonstrukcióval lehetséges az elmúlt 30 év technológiai fejlődése miatt. A felújítás tervezésekor a teljes távközlési rendszert kell vizsgálni a rendszerek egymásra hatása miatt (pl. az állomási utastájékoztató rendszer felújítása érinti a polgárvédelmi rendszereket, az állomási diszpécser asztalokat és a kábelhálózatot, illetve részlegesen a beszédszintetizátort is).  ITV berendezések: állomási szinten szigetüzemben működő rendszer. Az eszközök elöregedtek, üzemidejük a tervezett élettartamot lényegesen meghaladták, a rendszer felújítása, fejlesztése szükséges. Egyes állomásokon még fekete-fehér kamerák és fekete-fehér monitorok üzemelnek.  Hangos utastájékoztató: a rendszer elemei elöregedtek, üzemidejük a tervezett élettartamot lényegesen meghaladták, tartalék anyag és eszköz csak részben elérhető. A rendszerrel szemben támasztott követelmény magas, így rendszerrekonstrukció javasolt.  Peroni infrasorompó: az M3-as metróvonalon jelenleg (Kőbánya-Kispesten kívül) 38 darab peron található, melyek közül 29 peronon telepítettek berendezéseket. Ebből a felmérés idején 10 peronon működik az infra rendszer. A berendezések a viszonylat mentén nincsenek mindenhol kiépítve, a régi berendezések már üzemképtelenek, a felújított eszközök is élettartamuk végéhez közelednek.  Forgalmi kezelő asztalok: a régi kezelőasztalok analóg mivoltuk miatt még üzemképesek, a kezelőegységeik jellemzően más távközlési rendszerekhez kapcsolódnak. A távközlési rendszerek felújítása az állomási kezelőasztalok felújításával jár együtt. A már felújított asztalok a mai kor műszaki színvonalát tükrözik.  Jelentéstároló: 2008-ban felújított, jó állapotú, jól működő, rendszer.  Órahálózat: a metróban üzemelő három órarendszer közül egyikhez sincs tartalék anyaga a Megrendelőnek. A pontos idő rendszer és a követési időköz mérők kiforrott technológiának mondhatóak, folyamatos üzemeltetésük tartalék anyagok mellett lehetséges. A várható vonatérkezési idő rendszer a metróvonal legújabb távközlési rendszere, ennek ellenére a rendszer üzembiztos működése nem megoldott.  Diszpécser telefon: 25 éves technológiával üzemelő rendszer, meghibásodása esetén a javítása már nem minden esetben lehetséges, ezért a rendszer felújítása szükséges.  Segélykérő berendezések: a 12 éves segélykérő rendszerhez minimális tartalék anyaga van a Megrendelőnek. A szigetüzemben működő segélykérő berendezések a meglévő, minimális mennyiségű tartalék anyagok felhasználásáig, vagy súlyosabb meghibásodásig (mikrovezérlő) üzemeltethető.  Rádiótelefon hálózat: 40 éves technológiával üzemelő rendszer, meghibásodása esetén részben javítható, 2013-tól engedély nélkül üzemelő hálózat, engedély várhatóan nem meghosszabbítható, így a rendszer teljes felújítása szükséges. Meglévő Állapot_Távközlés

72/4


 Polgárvédelmi berendezések: a jelenlegi rendszer a polgárvédelmi igényeket kielégíti, polgárvédelmi gyakorlatok idejére üzemképessé tehető. A rendszerekhez gyártói támogatás nincs, de javítható eszközökből épül fel.  Kábelhálózat (állomási és állomásközi): az állomási és állomásközi kábelezéshez használt kábelek élettartamát 60 évben határozták meg, mérések alapján műszaki paramétereik megfelelőek, viszont a jövőbeni igényeket (adatátvitel) a jelenlegi kábelezés nem tudja kiszolgálni. A fentiek alapján általános irányelvként a hírközlő berendezésekkel kapcsolatban azzal kalkulálunk, hogy a meglévő rendszerek, kábelezések teljes mértékben cserére kerülnek. Ennek alapvető okait az alábbiakban látjuk:  A kommunikációs technológiák, berendezések avulási ideje nagyon gyors. Az M3-ban telepített berendezések elérték és többszörösen meghaladták az elvárható élettartamukat. Ma már többnyire alkatrész utánpótlás sem biztosítható hozzájuk.  Technológiai váltás történt az elmúlt években, ami azzal járt, hogy a gyártók áttértek az IP alapú rendszerekre.  A meglévő kábelhálózatok nem hasznosíthatók az alábbiak miatt:  Az építészeti átalakításokkal érintett meglévő kábelek elbontásra kerülnek, mint ahogy az az M2-es metróvonal rekonstrukciója során is történt.  Az építészeti átalakításokkal nem érintett kábelek átviteli paraméterei többnyire nem felelnek meg a modern, IP alapú hálózatok követelményeinek.  A korábban telepített kábelek köpenyezése nem teljesíti azt, hogy nehezen éghető halogénmentes (LSOH) kivitelű legyen.

2

Vonali rendszerek

Jelen fejezet az alagútban telepítendő, az M3-as metró teljes nyomvonalát érintő rendszerek tervezési irányelveit tartalmazza. 2.1

Optikai kábelhálózatok

2.1.1 Tervezési szempontok 1. Az M3 metróvonal felújításánál az alábbi optikai kábelhálózatok kiépítésével kell számolni a vonali alagutakban:  Technológiai célú optikai kábel (az üzemi hírközlési igények, a BKV Office LAN és az üzemi telefonhálózat igényeinek kielégítésére)


72/5


 Technológiai célú optikai kábel a biztosító berendezés és automatikus vonatvezérlési működéséhez (abban az esetben, ha a biztosító berendezés cserélésre kerül) 2. Az alkalmazandó optikai kábelek szál kapacitást úgy kell meghatározni, hogy a rendszerek kiszolgálásán túl megfelelő tartalékot (min 30%) biztosítsanak a jövőbeli igények kiszolgálására 3. Javasolt szálszámok az egyes optikai kábelek esetében: Kábel megnevezése Szálszám Technológiai célú optikai kábel 48 szál Bizt. ber. célú optikai kábel (amennyiben a bizt. ber. 48 szál cseréje megvalósul) 4. Az optikai gerinchálózatok esetében monomódusú optikai szálakat tartalmazó kábeleket kell tervezni. A kábel köpeny nehezen éghető halogénmentes (LSOH) behúzó kivitelű legyen. A kábel felépítése csöves szerkezetű legyen. Az alkalmazásra kerülő behúzó kábelnek szilárd merevítő maggal kell rendelkeznie a technológiánál előforduló tolás miatt, ugyanakkor húzóelemet is kell tartalmaznia a harisnyás húzás érdekében. Kábel szerkezete:

1- Fémmentes középponti erősítő elem 2- Fényvezető szálak 3- Polimer cső 4- Műanyag kitöltő (szálszámtól függően) 5- Vízzáró kitöltés 6- Burkoló szalagok 7- Külső fémmentes erősítő elem 8- Külső LSOH köpeny 5. A távközlési technológiai célú kábel kifejtését az állomási, járműtelepi szerelvény szobában kell elvégezni. Az egyes állomásokon a szálak kifejtéséhez optikai rendezőket kell elhelyezni. Az optikai rendezők csatlakozói EURO-2000-es típusúak legyenek. Az optikai rendezők 19”-os rack szekrénybe Meglévő Állapot_Távközlés

72/6


beépíthető kivitelűek legyenek, biztosítsák 24 vagy 48 optikai szál kifejtési lehetőségét. 6. Technológiai célú optikai kábel szálkiosztása:

kábelben

csőben

Cső

Szálszám

1 2

1 – piros

3 4 5 6

4– kék

3 – sárga

2 – zöld

7 8 1 2 3 4 5 6 7 8 1 2 3 4 5 6 7 8 1 2


A szálat használó rendszer

IP gerinc 10 GBit LAN (minden páratlan állomáson és a 1 diszpécser központban kifejteni) „A1” gyűrű IP gerinc 10 GBit LAN (minden páratlan állomáson és a 2 diszpécser központban kifejteni) „A1” gyűrű IP gerinc 10 GBit LAN (minden páros állomáson és a 3 diszpécser központban kifejteni) „A2” gyűrű IP gerinc 10 GBit LAN (minden páros állomáson és a 4 diszpécser központban kifejteni) „A2” gyűrű IP gerinc 10 GBit LAN (minden páratlan állomáson és a 5 diszpécser központban kifejteni) „B1” gyűrű IP gerinc 10 GBit LAN (minden páratlan állomáson és a 6 diszpécser központban kifejteni) „B1” gyűrű IP gerinc 10 GBit LAN (minden páros állomáson és a 7 diszpécser központban kifejteni) „B2” gyűrű IP gerinc 10 GBit LAN (minden páros állomáson és a 8 diszpécser központban kifejteni) „B2” gyűrű 9 Tűzjelző rendszer (minden állomáson kifejteni) 10 Tűzjelző rendszer (minden állomáson kifejteni) 11 Tűzjelző rendszer (minden állomáson kifejteni) 12 Tűzjelző rendszer (minden állomáson kifejteni) 13 Üzemi telefon (minden állomáson kifejteni) 14 Üzemi telefon (minden állomáson kifejteni) 15 Üzemi telefon (minden állomáson kifejteni) 16 Üzemi telefon (minden állomáson kifejteni) 17 BKV Office LAN (minden állomáson kifejteni) 18 BKV Office LAN (minden állomáson kifejteni) 19 BKV Office LAN (minden állomáson kifejteni) 20 BKV Office LAN (minden állomáson kifejteni) 21 Általános célú tartalék (minden állomáson kifejteni) 22 Általános célú tartalék (minden állomáson kifejteni) 23 Általános célú tartalék (minden állomáson kifejteni) 24 Általános célú tartalék (minden állomáson kifejteni) 25 IP gerinc tartalék 26 IP gerinc tartalék 72/7


6 – fehér

5 – barna

kábelben

csőben

Cső

Szálszám

3 4 5 6 7 8 1 2 3 4 5 6 7 8 1 2 3 4 5 6 7 8

27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48

A szálat használó rendszer

IP gerinc tartalék IP gerinc tartalék Tűzjelző rendszer tartalék Tűzjelző rendszer tartalék Tűzjelző rendszer tartalék Tűzjelző rendszer tartalék Üzemi telefon tartalék Üzemi telefon tartalék Üzemi telefon tartalék Üzemi telefon tartalék BKV Office LAN tartalék BKV Office LAN tartalék BKV Office LAN tartalék BKV Office LAN tartalék Általános célú tartalék Általános célú tartalék Általános célú tartalék Általános célú tartalék Általános célú tartalék Általános célú tartalék Általános célú tartalék Általános célú tartalék

Az állomásokon mind a négy alagúti irányból ki kell fejteni irányonként 24 szálat (lásd szálkiosztási táblázat és rajz).


72/8


ODF jobb alagút 48 szál

Optikai gerinc bal alagút

48 szál

Optikai gerinc jobb alagút 48 szál

24 szál

24 szál

24 szál

24 szál

ODF bal alagút 48 szál

Optikai gerinc bal alagút

48 szál

Optikai gerinc jobb alagút 48 szál

A tartalék optikai szálakat a kötésekben egyenesbe kell kötni, kivéve a négy általános tartalék szálat, amelyet minden állomás rendezőjén végződtetni kell. A diszpécser központban (központokban) az összes szálat ki kell fejteni a megfelelő szálkapacitású ODF rendezőkön. 7. Az optimális optikai távolságok miatt és az optikai gyűrűben lévő aktív eszközök számának csökkentése érdekében célszerű a gerinc optikai berendezéseket az optikai szálak szintjén négy optikai gyűrűbe rendezni. Az „A1” és „B1” gyűrű a páratlan, a „A2” és „B2” gyűrű a páros sorszámú állomásokat köti össze.


72/9


A1 gyűrű A2 gyűrű

1A

2A

3A

4A

5A

6A

DK

1B

2B

3B

4B

5B

6B

DK

B2 gyűrű B1 gyűrű

A topológia előnyei:  Az állomási core (gerinc) berendezések – állomásonként kettő – optikai szinten is redundáns módon vannak bekötve.  Az egyes optikai gyűrűkbe bekötött core berendezések száma 20 állomás esetén 10 db.  Rugalmasság. A négy általános célú tartalék szál minden állomáson kifejtésre kerül, így szükség esetén, ezeken a szálakon keresztül a szomszéd – más gyűrűben szereplő berendezések – állomások is elérhetők.

CORE IP 2

A1 (1-2) A2 (3-4) B1 (5-6) B2 (7-8) Tart. (21-22) Tart. (23-24)

CORE IP 1 CORE IP 2

A1 (1-2) A2 (3-4) B1 (5-6) B2 (7-8) Tart. (21-22) Tart. (23-24)

Állomás: 4

CORE IP 1

Állomás: 3

CORE IP 2

Tart. (23-24) Tart. (21-22) B2 (7-8) B1 (5-6) A2 (3-4) A1 (1-2)

Tart. (23-24) Tart. (21-22) B2 (7-8) B1 (5-6) A2 (3-4) A1 (1-2)

Állomás: 2

CORE IP 1

Állomás: 1

Tart. (23-24) Tart. (21-22) B2 (7-8) B1 (5-6) A2 (3-4) A1 (1-2)

CORE IP 1 CORE IP 2

A1 (1-2) A2 (3-4) B1 (5-6) B2 (7-8) Tart. (21-22) Tart. (23-24)

8. Az optikai kábel hálózatot a biztonság érdekében gyűrűs kialakítással kell megépíteni. A gyűrűt alkotó kábelek nyomvonal vezetése (a lehetőségek figyelembe vételével) úgy történjen, hogy a kábelek a legnagyobb távolságra Meglévő Állapot_Távközlés

72/10


kerüljenek egymástól. A kifejtési pontokhoz kapcsolódó leágazó kábeleket is a gyűrű részének kell tekinteni. 9. A tendertervek az alábbi munkarészeket tartalmazzák:  a kábelnyomvonal tervet (az építész szakág által biztosított alaprajzokon azok léptékének megfelelő léptékben)  minta keresztmetszeti rajzokat, amelyeken fel van tüntetve a kábeltartó illetve az elhelyezése az alagúti szakaszokon, állomási kábelterekben (az építész szakág által biztosított alaprajzokon azok léptékének megfelelő léptékben)  a szálkiosztási és kötés tervet  a járműtelepi felszíni alépítmény tervét (az építész szakág által biztosított alaprajzokon azok léptékének megfelelő léptékben)  rendező szekrény elhelyezési és beültetési minta rajzokat  műszaki leírást

2.2

Vonali rádiórendszer

2.2.1 Tervezési szempontok 1. A rádiótelefon hálózat a metróvonal hírközlési rendszerében, a jármű és utasforgalom irányításban, a műszaki üzemzavar elhárításban valamint az utasbiztonság területén egyaránt meghatározó szerepet tölt be. Alapvető elvárás, hogy a 3-as metróvonalon olyan rádiótelefon rendszer létesüljön, amely hatóságilag elfogadott műszaki jellemzőivel a metró speciális igényeit kielégítve, feladatát hosszú távon megbízhatóan ellátja. A rádiótelefon berendezéseknek a nap 24 órájában folyamatosan, nagy megbízhatósággal kell rendelkezésre állni. A megbízhatósági szempontokat a készülékek kiválasztásánál érvényesíteni kell. 2. Rádiós lefedettséget kell biztosítani az M3-as metró teljes területén. 3. A vonali alagút rádiós lefedésére sugárzókábelt kell tervezni. 4. A vonali rádiórendszer aktív eszközeihez gerinc hálózati csatlakozásának IP alapúnak kell lenni és az állomásokon telepített CORE IP hálózathoz kell csatlakozni 1000BASE-T IEEE 802.3ab szabványos interfészen. 5. Az állomási helyiségek lefedésénél antenna alkalmazása is lehetséges.


72/11


6. Az alkalmazott kábelek (sugárzókábel, koax kábel, jumper kábel) köpenye kis füstképződésű, halogénmentes anyagú (LSOH) legyen. 7. A sugárzókábel hálózat tervezésénél figyelembe kell venni a maximális beszállítható kábeldob méretet, mivel ez meghatározza a kábelek gyártási hosszát. Ez jellemzően 200m. leágazó, osztó

1-1/4” sugárzó kábel

7-16 DIN csatlakozóval szerelt jumper kábel 7-16 DIN csatlakozó

7/8” flexibilis koax

2.3

Átviteltechnikai rendszer

2.3.1 Tervezési szempontok 1. A gerinchálózat rendszertechnikáját az „Optikai kábelhálózatok” részben bemutatott több gyűrűs topológiának megfelelően kell kialakítani, amely biztosítja az állomások redundáns útvonalakon történő elérhetőségét. Az „A1” és „A2” gyűrűbe a páratlan számú állomások, míg a „B1” és „B2” gyűrűbe a páros számú állomások gerinchálózati eszközei kerülnek. A magas rendelkezésre állás érdekében minden állomáson duplikáltan kell a gerinchálózati eszközöket elhelyezni. 2. A távközlési gerinchálózatot IP/MPLS technológiát támogató berendezésekkel kell megvalósítani. Ez az a távközlési szolgáltatói hálózatokban és nagyvállalati rendszerekben egyaránt bizonyított technológia, amely hálózati szakadás, vagy berendezéshiba esetén milliszekundumos nagyságrendű konvergálást biztosít, valamint alkalmas az eltérő jellegű forgalmak egymástól történő biztonságos elválasztására


72/12


„A1"

„B1"

„A2"

„B2"

3. A távközlési hálózat tervezésekor a használni kívánt IP címtartományt úgy kell megválasztani, hogy ne legyen fedésben az M4 IP címtartományával. Az IP címtartomány kiválasztásánál javasoljuk figyelembe venni az M4 tervezésekor az összes budapesti metróvonal számára elkészített IP címtartomány tervezetet. 4. A távközlési hálózatnak teljesen zártnak kell lennie, más hálózathoz való csatlakoztatása, csak a központi tűzfalrendszeren keresztül történhet. 5. Az elkülönített forgalmak között a kapcsolatot a központi tűzfalrendszeren keresztül kell biztosítani. 6. Az alkalmazott berendezéseknek támogatniuk kell az SNMP v2c/v3 hálózat felügyeleti protokollt. 7. Az alkalmazott berendezéseknek támogatniuk kell a titkosított protokollok (SSH, HTTPS) segítségével történő menedzselhetőséget. 8. Az alkalmazott berendezéseknek támogatniuk kell a központosított felhasználó azonosításra szolgáló TACACS+ és/vagy RADIUS protokollt. Meglévő Állapot_Távközlés

72/13


9. Az alkalmazott berendezések legyenek képesek SYSLOG üzenetek előállítására, és azok továbbítására központi SYSLOG gyűjtő szerver felé. 10. A távközlési hálózat részét képezze egy központi SNMP alapú hálózat menedzsment rendszer, és egy központi SYSLOG gyűjtő rendszer is.

11. A távközlési hálózat részét képezze egy központi felhasználó azonosító TACACS+ vagy RADIUS rendszer is. 12. A tendertervek az alábbi munkarészeket tartalmazzák:  a teljes rendszer blokk vázlatát  IP cím kiosztást  VLAN-ok kiosztását 13. M3-M4 metróvonalak összekötése

M4 WAN 1 Gbps M4 core sw

M3 tűzfal

M3 core sw

M3 WAN

Az M4 vonalon telepített CORE IP hálózat 10Gbps sebességű gyűrű. A csatlakozási pontok 1Gbps sebességűek. A két metróvonal IP hálózatát össze kell kötni 1Gbps-os kapcsolattal az alábbiak miatt:  A hálózati szinkront az M3 az M4-ben telepített NTP szerverről kapja  Megbízói döntés esetén az M4 diszpécser telefonközpont tudja kiszolgálni az M3 vonal KFM, KUD, ÁDI, MÜDI, Blokk-poszt szolgálatokat


72/14


 Megbízói döntés esetén az M4 vonalon telepített jelentéstároló szolgálja ki az M3 vonalat is. 14. Hálózati szinkron A hálózati szinkron biztosításánál az M4 metró hálózatba telepített redundáns szinkron források felhasználásával számolunk. Az M4 állomásai közül szinkronforrás települt a Járműtelep, Diszpécser központ VII. emeletének COM szerelvényszobájába, valamint a Szabó Ervin téri diszpécser központba. Mivel az M3 átviteltechnikai rendszerének mind az M4 Járműtelepen, mind a Szabó Ervin téri diszpécser központban lesz aktív berendezése, így a szinkron források fizikailag elérhetők az M3 rendszereiből. 15. Az egységes időkiszolgálók szabványos (RFC 5905) NTP protokollon szolgáltatják a szinkron időt. Azon alrendszerek, amelyek ettől eltérő protokollt követelnek meg, saját hatáskörben állítják elő azt (pl. állomási óra hálózat). Állomási rendszerek

3

ÁDI asztal

3.1

3.1.1 Tervezési szempontok 1. Távközlő eszköz legnagyobb mennyiségben és legszélesebb változatban a forgalomirányítás csomópontjában, és az állomások forgalmi ügyeletén található. Ezeken a szolgálati helyeken a személyzet több, egymástól függetlenül működő, de rendszertechnikailag egységet alkotó távközlő, jelző és vezérlő eszköz felett rendelkezik. A megjelenésükben, működésükben egymástól különböző berendezések az összevont kezelőasztalokban, illetve azokon helyezkednek el. Az állomások kezelőasztalai egy-munkahelyesek. Az állomások forgalmi ügyeletének összevont kezelőasztalaiba az évek során az alább felsorolt hírközlő és vezérlő eszközök épültek be.    

Távbeszélő technikai kezelőkészlet A segélykérő telefonok központi kezelőegysége, A kamerák képinek lehívására szolgáló nyomógombsor, Az állomási hangos utastájékoztató berendezés mikrofonja, körzetválasztó nyomógombjai és visszajelentő egységei  Peronvész nyomógomb,  Mozgólépcsők vezérlést biztosító nyomógombok  Az ipari televízió képernyői az asztalba építve vagy külön konzolon helyezkednek el.


72/15


Az összevont hírközlő asztalokat több ütemben az egyes metrószakaszok átadásával egy időben helyezték üzembe az alábbiak szerint:      

1976-ban 3 db 1980-ban 5 db 1981-ben 3 db 1984-ben 2 db 1990-ben 4 db asztal lett üzembe helyezve. 2000 és 2003 között 3 db integrált hírközlő asztal cseréjét végezték el. Ezek avultatása 2003-tól számítható.

2. Az állomások utasforgalmának átfogó felügyelete az állomásokon kialakított állomási diszpécseri (ÁDI) munkahelyen keresztül történik. Az állomásokon ipari televízió rendszer figyeli az utasokat a bejárattól a peronokig a járművekbe való beszállásig. Az utasterekben az utasok hangos rendszeren keresztül élőszóval, illetve tárolt szöveggel tájékoztathatók. Frekventált helyekre segélykérő berendezések kerülnek felszerelésre. Az állomási diszpécser vezérelheti a mozgólépcsőket és lifteket, áttekintheti az állomás összes technológiai berendezésének jelzéseit, ugyanitt tűz esetén vezérelheti a füstmentes menekülési útvonalakat biztosító szellőzőgépeket, valamint vízködoltó berendezéseket. Az irányítási feladatok ellátására diszpécser telefon, és hangos összeköttetések létesülnek. Alaphelyzetben a vonalon a lehető legtöbb funkció automatikusan kell, hogy működjön, beavatkozásra csak akkor van szükség, ha valamely területen rendellenes változás következik be. Ebben a rendszerben az állomások minimális személyzettel üzemeltethetők. Az állomások üzemeltetését az állomási diszpécsernek a részére kialakított kezelő-berendezésről kell végeznie. 3. Az irányító rendszer legalsó eleme az állomások működését irányító Állomási ügyeletes (ÁDI). Az állomási ügyeletesek kétféle, egymástól jelentősen eltérő funkciót látnak el:  Utasforgalom irányítása  Műszaki berendezések kezelése 4. Az utasforgalom irányításával kapcsolatos feladatok:  Az állomási utasmozgások figyelése. A figyelést az állomás különböző területein elhelyezett kamerák segítségével lehet folytatni, a felvett képek az ÁDI munkahelyen lévő monitoron jelennek meg. A hatékony figyelés érdekében a monitoron a képek folyamatosan Meglévő Állapot_Távközlés

72/16


jelennek meg, de a kezelőasztalnál bármely kép behívható, rögzíthető. Ezen felül lehetőség van arra, hogy bármely körzetből, ahonnan rendkívüli esemény jelzése érkezik, a rendszer automatikusan az érintett körzetet figyelő kamera által felvett képet mutatja. A rendszer az állomás teljes – utasok által érintett – területét lefedi, így az ÁDI minden utasmozgást figyelemmel tud kísérni.  Figyelmeztetés, tájékoztatás Az ÁDI az utasok felé az állomás hangos hálózatán át tud közleményeket eljuttatni. A hangosító hálózat ugyancsak körzetekre van osztva, így a közleményt az érintett körzetre vagy körzetekre, illetve az állomás egész területére el lehet juttatni. A leggyakrabban előforduló nem kívánatos magatartásokra (pl. biztonsági sávba való belépés) beprogramozott szövegű automatikus figyelmeztetés is beállítható. Az ÁDI-nak vizuális tájékoztatási lehetősége is van. A megjelenő szövegek lehetnek előre programozottak, vagy az ÁDI által egyedileg kiválasztottak.  Segélykérések vétele, intézkedés. Az utasterek frekventált helyein segélykérő berendezések települnek, melyekhez az utas az ÁDI-val (vagy az irányító központtal) tud telefonon beszélni. A szükséges intézkedést a segélyhívás jellege határozza meg. Az intézkedést több telefonhálózat segíti az diszpécser központtal, közvetlen kapcsolat a mentők, tűzoltóság felé. Mivel munkaköre gyakran igényli a kezelőasztaltól való eltávozást, a hírkapcsolatokat hordozható telefonkészülékkel is biztosítani kell. 5. A műszaki berendezések működtetésével kapcsolatos feladatok:  Mozgólépcsők vezérlése A mozgólépcsők üzemszerűen előre meghatározott menetrend szerint működnek. A menetrend szerinti indítás – az előírt biztonsági szabályok betartásával – az ÁDI feladata. Ugyancsak az ÁDI indítja újra az utasok által vészleállított, vagy pillanatnyi üzemzavar miatt leállt lépcsőket (ugyancsak a biztonsági előírások szerint). A KUD utasítása alapján a menetrendről eltérő lépcsővezérlések is az ÁDI feladatát képezik.  Szellőzés vezérlése Az üzemszerűen működő állomási főszellőzés vezérlése is ÁDI feladata. A vonatkozó utasításnak megfelelő időben indítja, illetve állítja le a gépeket. A tűz esetén működő állomási főszellőző rendszer a tűz érzékelése nyomán automatikusan indul.  Technológiai berendezések működésének ellenőrzése Az állomáson működő technológiai berendezések (mozgólépcső, szellőzés, vízellátás, vízelvezetés) működésének ellenőrzése (az áramellátást kivéve) az ÁDI feladata. A figyelt berendezések pillanatnyi üzemállapota és a hibajelzés kell megjelenjen az ÁDI asztalán. Az intézkedés a hiba jellegének függvényében hozható.  Vészjelzések fogadása, intézkedés Meglévő Állapot_Távközlés

72/17


Az állomásokon történő rendkívüli események nyomán leadott vészjelzések is az ÁDI munkahelyén jelennek meg. A vészjelzés lehet automatikus (tűz, pályára esés) vagy utasok által vezérelt (a segélyhívón keresztül). Az intézkedés ugyancsak az esemény jellegétől függően a hírközlő hálózatokon vagy személyesen történhet.  Állomási bejáratok vezérlése Üzemidőn kívül a metró zárva van. A bejárati kapuk zárása, illetve nyitása az ÁDI feladata.  Üzemi terek beléptető rendszerének felügyelete Az állomások üzemi tereibe csak az arra illetékes személyzet léphet be, beléptető rendszeren keresztül. Illetéktelen behatolás jelzése az ÁDI vezérlőasztalán jelenik meg, neki van intézkedési feladata. 6. A telepítésre kerülő asztal szolgáltatásának kialakításakor figyelembeveendő szempontok:     

egyszerű kezelhetőség, jól áttekinthető kezelői felületek teljes visszajelzés az állomás műszaki állapotáról szoftveres támogatás a feladatok elvégzésében, figyelmeztető jelzések az események automatikus naplózása, központi adatgyűjtési lehetőség. távvezérelt működési lehetőség

7. Az asztalban elhelyezendő berendezések, felsorolása, funkcióinak ismertetése # 1.

Berendezés Üzemi telefon

2. 3.

Diszpécser KUD, MÜDI Lokális hangos telefon

4. 5.

Nyomógombok Óra

6.

Támadásjelző biztonsági rendszer

7.

PC1, PC2 számítógép minimum 19”-os


Feladata Házi vonal, városi vonal biztosítása (mentők, rendőrség, tűzoltóság értesítése) telefon Elektronikus szolgálati telefonrendszer Állomáson belüli, valamint egymás mellett lévő állomások közötti közvetlen hangkapcsolat biztosítása. Mozgólépcső gépház, szerelvényszoba, áramellátó helyiségek, valamint különböző célú tartózkodók közötti közvetlen hangos kapcsolat létrehozása. Mozgólépcső, peronvész kezelésre Pontos idő és vonatérkezés időközmérő kijelzése (másodperces). Forgalmi ügyeleten elhelyezett biztonsági rendszer, mely a forgalmi ügyeletes személyét érintő támadás jelzésére szolgál. A jelzés a KUD munkahelyen jelenik meg. Az állomási utasforgalom kezelésével kapcsolatos rendszerek működtése. ITV, 72/18


érintőképernyővel, billentyűzettel. 8.

9.

hangos bemondó, segélykérő, kezelés. Mozgólépcső, peronvész, passzáskapu működtetés. Audio-vizuális utastájékoztatás. PC3 számítógép Gépészeti berendezések és világítási minimum 19”-os rendszerek felügyelete, vezérlése, Tűzjelző érintőképernyővel, rendszer másodlagos figyelése. Tűz esetén az billentyűzettel. esemény kezelése. Utasítás szerinti kapcsolattartás, napi jelentéskészítés, továbbítás. Szolgálati okmányok vezetése. Hibák jelentése, dokumentálása. Panaszok kezelése, jelentése, bizonylatok. Állomási kibelépés adminisztrálása. Berendezések hibáinak jelentése, dokumentálása. ITV minimum 19”-os Kamera képek megjelenítése TFT monitorok

Egyéb alrendszerek kiszolgálását végző rendszerek

3.2

3.2.1 Állomási átviteltechnikai (IP) rendszer 3.2.1.1 Tervezési szempontok 1. Az állomási IP hálózat az alábbi, berendezés csoportok IP hálózati kapcsolatát valósítja meg.      

ipari kamerarendszer IP távbeszélő rendszer állomási diszpécser berendezések technológia berendezések (mozgólépcső, lift, szellőző, vízellátás, vízelvezetés) áramellátó berendezések beléptető rendszer

2. Az állomási IP hálózat rendszertechnikája


72/19


Állomási optikai gyűrű Állomási switch-ek

Állomási switch-ek

Állomási router

3. Az állomási aktív eszközöket (switch) legalább az IEEE 803.2z (1000BASE-X) szabványban előírt optikai összeköttetéssel kell egymással összekötni. 4. Az állomási IP hálózat aktív eszközeinek legalább IEEE 803.2U (100BASE-TX) szabványban előírt interfésszel kell rendelkezniük. 5. Az állomási aktív eszközöknek támogatniuk kell a gyűrű topológia kialakítást, hurokvédelmi szolgáltatás mellett. 6. Az aktív elemeknek támogatniuk kell az IEEE803.2af (PoE) vagy IEEE803.2at (PoE+) szabványokat. 7. Az állomási IP hálózat aktív elemeinek támogatniuk kell legalább SNMPv2c/v3 alapú hálózatfelügyeleti protokollt, a biztonság növelése érdekében csak titkosított protokoll (SSH, HTTPS) segítségével legyen adminisztrálható 8. Az aktív berendezéseknek támogatniuk kell a központosított felhasználó azonosítást biztosító protokollt TACACS+ és/vagy RADIUS 9. Az állomási IP hálózat berendezései képesek legyenek SYSLOG üzenetek előállítására, és azok központi SYSLOG gyűjtő felé való továbbítására. 10. Az aktív elemeket az állomáson úgy kell elhelyezni, hogy az IP hálózattal ellátni kívánt eszközök ne legyenek 80 méternél (kábelhossz) távolabb az aktív eszköztől. 11. Az állomási IP hálózat kialakításánál, kerülni kell a média átalakítók használatát. Meglévő Állapot_Távközlés

72/20


3.2.2 Szünetmentes tápellátás 3.2.2.1 Tervezési szempontok 1. Az állomásokon telepített távközlési berendezések tápellátását úgy kell kialakítani, hogy azok a 0,4kV-os főelosztók egyidejű üzemzavara esetén is meghatározott ideig működőképesek maradjanak. Ennek érdekében az egyes berendezéseket szünetmentes (megszakításmentes) tápáram ellátással kell megtáplálni: Berendezés Állomási távközlési berendezések

Tápfeszültség 230V AC UPS

Tűzjelző központ 230V AC a rendszer saját maga szünetmentesít az igényelt feszültségszinten Beléptető rendszer elemei, vagyonvédelmi központ

230V AC

MÜDI SCADA rendszer

230V AC

Központi diszpécser asztalok

230V AC


a rendszer saját maga szünetmentesít az igényelt feszültségszinten a rendszer saját maga szünetmentesít az igényelt feszültségszinten a rendszer saját maga szünetmentesít az igényelt feszültségszinten

Tápáramforrás

Áthidalási idő

Két oldali betáplású 0,4kV-os gyűjtősín + UPS

120 perc

Két oldali betáplású 0,4kV-os gyűjtősín + beépített akkumulátor

72 óra


72 óra


120 perc


120 perc

72/21


2. A tervezésre és felszerelésre kerülő UPS-ek legyenek nagy megbízhatóságú és magas rendelkezésre-állású moduláris berendezések. 3. Az UPS-ek 3 fázisú primer bement körrel és 3 fázisú kimeneti körrel rendelkezzenek. 4. Szünetmentes tápegységek kapacitását a telepítésre kerülő berendezések energiaigényének ismeretében kell meghatározni. A számításoknál a fogyasztók maximális felvett hatásos teljesítményeit kell figyelembe venni. A szünetmentes tápegységek méretezéséhez szükséges látszólagos teljesítmény számításánál, hacsak más számérték használata nem indokolt, cos(fi)=0,8 értéket kell figyelembe venni. 5. A 230V AC szünetmentes áramellátást min. 20% teljesítmény-tartalékkal kell méretezni 6. A szünetmentes tápegységek "ONLINE" üzemmódban működjenek. 7. Az akkucsoport hosszú élettartamú (minimum 5 év), és gondozásmentes legyen. 8. Az UPS viseljen el feszültségingadozást.

180V/50Hz-től

270V/50Hz-ig

terjedő

primeroldali

9. A jelzett primeroldali feszültségtartományban legyen üzemképes, (azaz töltsön). 10. 270V/50Hz feletti hálózati tápfeszültség ellen legyen védett. 11. Az UPS-ek rendelkezzenek jó zárlatkioltó képességgel, de ne okozzanak „shutdown” effektust a táplált számítógépeken 12. Az UPS-ek rendelkezzenek n+1 redundanciával mind az UPS modulok, mind az akkumulátorcsoportok területén. Az UPS modulok, valamint a meghibásodott akkumulátorok legyenek üzem közben is cserélhetőek. 13. Az inverterek rendelkezzenek minimálisan 96,5%-os hatásfokkal. 14. Az UPS berendezések legyenek könnyen hozzáférhetőek, elölről javíthatóak és karbantarthatóak 15. Az UPS rendszer rendelkezzen statikus bypass funkcióval. Ha az UPS modulok nem tudják biztosítani a kivett energiát egy meghatározott időn keresztül (a túlterhelési állapot mértékét a felhasználó saját maga szabhatja meg), a statikus kapcsoló automatikusan kapcsolja a fogyasztókat közvetlenül a primer hálózatra. 16. Karbantartás céljából az UPS rendszer rendelkezzen egy kézi kerülőkapcsolóval is, amellyel a tejes rendszer, annak minden eleme (kivéve a primer és a szekunder túláram-védelmeket) áthidalható (kézi bypass). 17. Az UPS-ek rendelkezzenek helyi kezelőfelülettel az alapvetően felügyeleti és diagnosztikai funkciók elérése érdekében. Meglévő Állapot_Távközlés

72/22


18. Az UPS berendezések legyenek az IP hálózaton keresztül távmenedzselhetőek. A saját távfelügyeleti rendszere részére információt kell, hogy adjanak a betáplálásokról, az UPS-ek állapotáról, üzemállapotokról, a keletkezett hibákról, stb. 19. Ha a tervezett áthidalási időhöz képest hosszabb áramszünet fordul elő, az UPS adjon jelzést az IP hálózaton kereztül az általa táplált számítógépeknek az adatok elmentésére és a szabályos kikapcsolásra. 20. Minden egyes technikai helyiséget tűzeseti vészlekapcsolóval kell ellátni, melynek működtetése esetén minden áramforrást ki kell kapcsolni, beleértve az UPS-ek belső áramköreit is. A tűzeseti vészlekapcsolást távműködtetésre is ki kell építeni a felügyeleti rendszerből. Mivel az akkumulátorok végponti kapcsain a lekapcsolást követően is jelentős feszültségszint marad, erre a tűzoltást végző személyzet figyelmét egyértelműen fel kell hívni. 21. Az UPS rendszer mind a primer, mind a szekunder oldalon rendelkezzen kismegszakítókból felépített túláram-védelemmel. A bemeneten túlfeszültésgvédelmet, a kimeneten az egyes fogyasztók kiszolgálását ellátó tápelosztót is ki kell építeni. 22. Az UPS rendszer rendelkezzen akkumulátorok monitorozását végző egységekkel (különálló eszköz is lehet). A megfigyelésekből származó adatokból nyomon lehet követni az akkumulátorok környezeti feltételeit és üzemi paramétereit, amelyekből következtetni lehet az akkumulátorok várható élettartamára és jó előre prognosztizálható az üzemszerű cserék szükségessége. 23. Az UPS szekunderköri kábelezés LSOH kábelekkel valósuljon meg (LSOH: Low smoke, zero halogen flame retardant power cable). Az állomási átvitel-technikai hálózat azon elemeit amelyek nem a szerelvényszobákban kerülnek telepítésre, be kell kötni a szünetmentes tápellátásra. 24. A terepi berendezéseket távtáplálni kell. Ez lehet szabványos (IEEE 802.3af és 802.3at) PoE vagy külön tápvezeték kiépítése. 25. Az M3 állomásain, az ÁDI helyiségekben, valamint a távközlési szerelvényszobákban az UPS-ek a táplálandó eszközök közvetlen szomszédságában helyezhetők el. Az akkumulátortelepek födémnyomását azonban figyelembe kell venni! A központi diszpécserházban (Kelenföld járműtelep) az M3 központi infrastruktúrája a 7. emeleti szerelvényszobában kerül elhelyezésre, ott azonban egy újabb UPS és akkumulátortelep már nem fér el, és az akkumulátorok az épületet statikailag is túlterhelnék. Az épületben ezek elhelyezésére más helyszínt (pl. pinceszint) kell találni.


72/23


3.3

Hangalapú kommunikációt biztosító rendszerek

3.3.1 Információ és segélykérő rendszer 3.3.1.1 Tervezési szempontok 1. A segélykérő hangos rendszer feladata, hogy a metróállomások forgalmi tereiben az utazóközönség segély-, vagy információkérés céljából felvehesse a kapcsolatot az állomási ügyeletessel (vagy KUD-dal). A kapcsolatteremtés mindig egy bemondóhely és az állomási ügyeleten (vagy KUD-on) lévő központi kezelőkészlet között, vagyis egy utas és a diszpécser között kell, hogy létrejöjjön. 2. Az állomáson segélykérő bemondót kell elhelyezni:  Minden állomási bejárat mellé információs célból  A peronokat lehetőség szerint egyenletesen kell lefedni a segélykérő berendezésekkel (4 db/peron)  Mozgólépcsők közelében a felső- és alsó utaselosztó csarnokokban  A liftek közlekedő tereiben  Csatlakozó metróvonalak átszálló folyosóiban  A liftek belső tereiben 3. A segélykérő rendszer rendszertechnikája:

VoIP 1

VoIP 2 VoIP 1

Állomási LAN 1 3 2

ÁDI PC2

ÁDI PC1

Állomási router

Állomási üzemi telefon router

Üzemi telefon router

M3 WAN 5

VoIP 2

Diszpécser központ LAN 4

Diszpécserközpont router

KUD PC2

KUD PC1

6


72/24


4. Hívás átirányítás folyamata A segélykérő bemondóról érkező hívás átirányítása akkor szükséges, ha az ÁDI nem válaszol bizonyos időn belül az állomási segélykérő bemondón érkező hívásra. Az állomási segélyhívó bemondók LAN hálózaton VoIP kommunikációval üzemelő berendezések. Az állomási bemondó a technológiai LAN hálózaton keresztül a Diszpécser Központ technikai helyiségében telepített redundáns VoIP szerverre csatlakozik. Amennyiben az ÁDI valamilyen ok miatt elhagyja a szolgálati helyét, úgy az állomás felügyeletét átadja a KUD-nak. Ha a segélykérő jelzésre a KUD sem válaszol, úgy a rendszer automatikusan átirányítja a hívást a KUD DECT készülékére (ez a funkció függ a Megbízó Üzemi telefonnal kapcsolatos döntésétől). 3.3.2 Üzemi telefon rendszer 3.3.2.1 Tervezési szempontok 1. Üzemi telefonok jelenlegi állapot Üzemi telefonok az általános kapcsolattartást, információcserét szolgálják. A vonali digitális távbeszélő központ a Szabó Ervin téren üzemel. Analóg, valamint digitális távbeszélő mellékállomásokat és főnök-titkári jellegű készüléket szolgál ki. A mellékállomások forgalmi tulajdonságai és hívásjogosultsága egyedileg programozható. A diszpécserek a szolgálat létszámának megfelelő üzemi telefonvonallal, forró drót híváslehetőséggel rendelkeznek, ezenfelül városi fővonal is rendelkezésükre áll. A teljes üzemi távbeszélő hálózat üzemeltetése, fenntartása a NSN TraffiCom Kft. kezelésében történik. 2. A vonal kiszolgálásra olyan telefonközpont települ, mely beépül a BKV Rt. egységes telefonhálózatába és hálózatának a vonal minden olyan helyiségben meg kell jelennie, ahol állandó személyzet van, vagy ahol gyakran, illetve egyegy alkalommal hosszabb ideig várható személyek tartózkodása. 3. Az üzemi telefonhálózathoz illeszkedően az állomásokon DECT lefedettséget is biztosítani kell. 4. Mivel az üzemi telefon rendszer számára nem épül külön optikai kábel, így az üzemi telefon számára szükséges átviteltechnikát a technológiai optikai kábel kijelölt szálaira kell telepíteni. 5. Az állomási terek átépítése során az üzemi telefonhálózat kábelei az állomási helyiségekben bontásra kerülnek. A kialakított helyiségekben az üzemi telefon készülékek üzemének biztosítására, új strukturált kábelhálózatot kell kialakítani. Meglévő Állapot_Távközlés

72/25


A kábelezés és passzív elemek kivitelezési minősége feleljen meg minimum a FastEthernet 100Mb/s szabvány követelményeinek. 6. Üzemi telefon rendszer végpontjait az alábbi helyszíneken kell telepíteni:     

ÁDI asztala (2db) Iroda helyiségek Műhelyek Raktárak Tartózkodók

3.3.3 Diszpécsertelefon rendszer 3.3.3.1 Tervezési szempontok 1. A diszpécser telefonrendszer a KFM a KUD, az EDI a MÜDI és a Blokk poszt szakterületéhez kapcsolódó szolgálati helyek, továbbá a diszpécserek egymás közötti telefonforgalmának lebonyolítására szolgál. Szolgálati telefon jellegéből adódóan állandó közvetlen elérést biztosít a diszpécserek és a kijelölt üzemi helyiségek személyzete között.

2. A diszpécser telefonrendszer rendszertechnikája:


72/26


KFM, KUD, MÜDI DISZP. KP.

M4 WAN M4 core sw EDI ROU

Állomási LAN

KFM, KUD, MÜDI MG

M3 core sw

Diszpécser központ LAN

M3 WAN Állomási router

KFM, KUD, EDI ÁDI PC2

MÜDI


ÁDI PC1

MÜDI

SZE Diszpécser központ LAN

KUD PC2

KUD PC1

EDI DISZP. KP.

EDI PC2

3. Diszpécser telefon végkészüléket kell telepíteni:  Az EDI rendszerében:  ÁDI diszpécser asztal  M3 EDI diszpécser  EDI szolgálati helyiségek  KFM szolgálati helyiségek  MÜDI szolgálati helyiségek  Szerelvényszobák  Diszpécser központok  ÁDI (Az ÁDI diszpécsertelefon végkészülékek a KUD mellett a KFM, MÜDI és EDI rendszerekben is benne vannak) 4. Valamennyi metróvonal villamos energiaellátását az EDI összevontan egy szolgálati helyről irányítja és felügyeli. Az EDI szolgálati helye a Budapest VIII. Szabó Ervin tér 2 szám alatt a BKV Rt. Forgalomirányító Központjában található. Szintén ebben az épületben lett kialakítva az EDI-hez, és a 2. metróvonal hírközlő- és átviteltechnikai rendszereihez kapcsolódva a rendszergazda helyisége. Az EDI berendezéseinek távfelügyeletét itt kell megvalósítani. Meglévő Állapot_Távközlés

72/27


5. A 3. metróvonal EDI diszpécser telefonrendszerének kialakításánál, központ vonatkozásában a K-Ny rekonstrukcióban telepítésre került központ bővítésével kell az M3 vonal EDI diszpécser rendszerét kialakítani. 6. A KFM, a KUD a MÜDI és a Blokk poszt diszpécser telefonját az M4 vonalon telepített diszpécserközpont bővítésével célszerű megoldani. 7. Szolgáltatási körét tekintve valamennyi diszpécser telefonrendszer alapvető üzemmódja centralizált legyen. A centralizált kialakítás lényege, hogy a mellékállomások közvetlenül egymást nem hívhatják, kizárólag a diszpécser jóváhagyásával a központon keresztül vehetik fel egymással a kapcsolatot. A mellékállomások hívása meghatározóan a diszpécser felé irányul. 8. A diszpécserek saját rendszerükön belül egyéni és csoportos hívásokat kezdeményezhetnek. Egyéni hívásnál a mellékállomást a diszpécsernél azonosítani kell. Legalább hat csoportos hívás legyen előre programozható. Egy csoportba legalább húsz mellékállomás igény szerint felvehető legyen. Bármelyik mellékállomás bármelyik csoportos hívásnak résztvevője lehet. A csoportos hívásban résztvevő mellékállomások a beszélgetés befejezéséig egymás közleményeit kölcsönösen hallják. 9. Mindennemű hívás és beszélgetés során a diszpécser magasabb rendű hierarchiáját érvényre kell juttatni. Mellékállomások egyéni hívás esetén max. 2 gombos kezeléssel. A csoportos hívások egygombos kezeléssel kezdeményezhetők. Diszpécserek egymás közötti közvetlen hívása a mellékállomásokkal szemben prioritással rendelkezzen, a diszpécser a fennálló mellékállomás – diszpécser hívásokra rá tud kapcsolódni. A fennálló beszédkapcsolatokat a diszpécser részére vizuálisan jelezni kell. A diszpécserek egymás közötti beszédkapcsolatától eltekintve a diszpécser telefonrendszerek között áthívás nem követelmény. 10. Az egyes rendszerek diszpécserei a központi egységhez csatlakozó bemondókészleteken, kezelőelemeken, továbbá az állomási egységeken keresztül tartják a kapcsolatot az állomásokon elhelyezett végkészülékekkel. 11. A központi egység valamint az állomások közötti kétirányú beszéd- és adatforgalom céljára az optikai adatátviteli hálózatot kell felhasználni. A diszpécser telefonrendszer központi és állomási egységei a helyi Ethernet hálózathoz csatlakozva érjék el az optikai kábeles adatátviteli rendszert. 12. A központi egység berendezései – a diszpécserek többi berendezéseivel együtt - a szerelvényszobában kerüljenek elhelyezésre. Az állomási egységeket a helyi szerelvényszobába kell telepíteni. Meglévő Állapot_Távközlés

72/28


13. Az állomási egységek a helyi telefonkészülékeket szolgálják ki. A digitális mellékállomási készülékek mellett analóg rendszerű készülékek használata megengedett. Az állomási egység és a végkészülékek között a rézkábeles összeköttetés megengedett. 14. A berendezések tápáram ellátását (230V/50 Hz-es szünetmentes tápellátás) a szerelvényszobákban elhelyezett két óra áthidalást biztosító szünetmentes tápellátásról kell biztosítani. 3.3.4 Lokális hangos rendszer 3.3.4.1 Tervezési szempontok 5. A lokális hangos rendszer. feladata az állomások helyi hírkapcsolatának, szomszédos állomással, való kapcsolattartásának biztosítása. Jellegére nézve kétirányú hangos rendszer, ahol egy gombnyomással történő célhívás, körözvényhívás egyaránt megvalósítható. 6. A lokális hangos rendszer diszpécseri bemondókészletét a telepítés helyszínének megfelelő összevont hírközlő kezelőasztalokba kell elhelyezni. 7. A lokális hangos rendszer alközponti egységét az állomási szerelvényszobákba kell elhelyezni. A mellékállomásokhoz kimenő kábelezést innen kell indítani. A kábelezés topológiája csillagpontos. Az állomásokon alábbi mellékállomások kerülhetnek kiépítésre az állomás felépítésétől függően:       

ÁDI/KUD Mozgólépcső gépház Szerelvényszoba Szolgálati helyiségek (pl. vonatvezetők tartózkodója stb.) Üzemi helyiség Inditó fülke Szomszédos állomások indító fülke

8. A telepítésre kerülő lokális hangos rendszer állomáson belül rézkábelen (Cat5e FTP) kell kiépíteni. Állomások közt, valamint az állomások KUD-hoz történő csatlakoztatását az IP átviteli rendszeren kell biztosítani.


72/29


9. A lokális hangos rendszer rendszertechnikája:

:

IIIIII VoIP 1

VoIP 2

IIIIII

VoIP 2

:

VoIP 1

Állomási LAN 1 3 2

ÁDI PC2


M3 WAN

Állomási router

ÁDI PC1

4


KUD PC2

KUD PC1

3.3.5 Jelentéstároló rendszer 3.3.5.1 Tervezési szempontok 1. M3 metróvonal vasútüzemi technológiáiból következik, hogy a kiadott utasításokat, jelentéseket, különböző intézkedéseket folyamatosan naplózni kell. A kiadott utasítások, jelentések az esetek jelentős részében valamilyen hírközlő rendszeren keresztül hangzanak el. A hírközlő rendszereken elhangzott utasítások, jelentések tárolása jelentés tárolót kell telepíteni. A jelentés tároló csatornáira be kell kötni a központi diszpécserek (KUD, KFM, EDI, MÜDI Blokk poszt,) valamennyi hangfrekvenciás berendezésének áramkörét. 2. A diszpécser telefonrendszereken folytatott beszélgetéseket rögzíteni kell. A hangfelvétel indításához, illetve leállításához szükséges segédjelet a berendezésnek szolgáltatni kell. A hangrögzítő berendezéshez történő csatlakozásnál alkalmazkodni kell a hangrögzítő berendezés paramétereihez. 3. Meg kell vizsgálni az M3 vonalon üzemelő jelentéstároló felhasználhatóságát a rekonstrukció során. 4. Amennyiben az M3 vonalon üzemelő jelentéstároló nem használható úgy meg kell vizsgálni az M4 vonalon telepített jelentéstároló bővítéssel történő felhasználhatóságát.


72/30


3.4

Utastájékoztató rendszerek

3.4.1 Vizuális utastájékoztató rendszer 3.4.1.1 Tervezési szempontok 1. A Vizuális utastájékoztató rendszer feladata a vonatközlekedéssel kapcsolatos információk eljuttatása az utazó közönséghez. Előre nem látható események esetén az eseményre vonatkozó kiegészítő információk szolgáltatása. 2. Az utastájékoztató berendezés állomási egysége fogadja a KUD felöl érkező utasításokat, vezérli a hozzá csatlakoztatott utastájékoztató táblákat, távfelügyeli azokat, s a távfelügyeleti jelzéseket továbbítja KUD felé. Az állomási vizuális utastájékoztató kijelző tábláinak vezérlése RS485 típusú soros adatátviteli rendszeren keresztül történjen. (Ethernet hálózati vezérlés is lehetséges). 3. Az utastájékoztató berendezések vezérlésekor helyi üzem is legyen megvalósítható, ÁDI PC munkaállomása Ethernet hálózaton keresztül érje az utastájékoztató rendszert. Az ÁDI az utastájékoztató táblákra előre definiált program szerint üzeneteket küldhessen, vagy helyben szöveges üzeneteket generálhat. 4. Az állomáson a kijelző táblákat az alábbi helyeken kell elhelyezni:  az utastér felszíni bejáratnál (beleértve a lift bejáratokat is), a peronzár vonalában egy darab két oldalas (egymástól függetlenül vezérelhető)  a jobb peronon és a bal peronon elő- és második harmadában, két oldalas (egyszerre vezérelhető, beépített analóg órával és a várható érkezési idő kijelzővel)  más metróvonalakhoz csatlakozó átszálló alagutakban 3.4.2 Állomási hangos rendszer 3.4.2.1 Tervezési szempontok 1. A metróállomásokon kialakított hangrendszer az utasok tájékoztatására, közlemények bemondására, figyelmeztetésre vagy vészhelyzetben utasítások adására szolgál. A metróállomás területét bemondási körzetekre kell felosztani. Az állomások építészeti kialakításától függően az alábbi körzeteket kell kialakítani:  jobb peron  bal peron  mozgólépcső(k) Meglévő Állapot_Távközlés

72/31


    

bejárati csarnok(ok) alsó utascsarnok külső tér (a lezáró rácson kívüli terület, aluljáró) átszálló folyosók lift bejáratok. A berendezéseket a központi utasforgalmi diszpécser vagy az állomásokon lévő állomási diszpécser kezeli. A központi utasforgalmi diszpécser elsőbbséget élvez az állomási ügyeletessel szemben. A hangrendszer lehetővé tesz a KUD és az ADI kezelők számára, hogy élő és előre rögzített üzenetek küldésével tájékoztassák az utasokat a normálistól eltérő körülményekről. A hangrendszer lehetővé teszi a KUD számára, hogy a központi munkaállomáson keresztül a következő feladatokat hajtsa végre:

 A munkaállomás hangosbemondójának segítségével olyan élőszavas üzenetek küldése, mint például információk az állomás állapotáról, riasztások, figyelmeztetések, illetve általános információk.  Előre rögzített egyszeri vagy ciklikusan leadott üzenetek. A kezelő kiválaszthat egy üzenetet előre meghatározott üzenetcsomagból és azt elküldheti azonnal vagy választható időpontban.  Élőszavas bemondás több állomásra. A kezelő kiválaszthatja az állomásokat és élőszóban bemondást végezhet az állomási terekre.  Előre rögzített egyszeri vagy ciklikus üzenet több állomásra. A kezelő kiválaszthat egy üzenetet előre meghatározott üzenetcsomagból és azt elküldheti azonnal vagy választható időpontban, a kiválasztott állomásokra, körzetekre.  A hangrendszer lehetővé teszi az ADI számára, hogy a helyi munkaállomáson keresztül a következő feladatokat hajtsa végre:  Élőszavas bemondás az állomásra  Előre rögzített manuális/ciklikus üzenetek bemondása az állomásra 2. A rendszer felépítése, a rendszer elemei:  számítógépes munkaállomás az állomási és a központi utasforgalmi diszpécsernél, melyek hangkártyával vannak ellátva  digitális bemondó készletek az állomásokon és a KUD-on  végerősítők Meglévő Állapot_Távközlés

72/32


 hangszórók a különböző bemondási körzetekben. Az állomáson és a KUD-on telepített berendezések közötti kommunikációt amelyben hangfrekvenciás jelek átvitele digitális, az Ethernet hálózaton keresztül kell biztosítani. 3. Az utastájékoztató hangrendszernek hangellátást kell biztosítani minden olyan a metró területéhez tartozó helyen, ahol utas tartózkodhat.  A beszédátviteli mutató területen mért átlaga nem lehet rosszabb (STI) kültéren nem lehet rosszabb, mint 0.6 (átlagos zajszint esetén) beltéren nem lehet rosszabb, mint 0.55 A hasznos beszédjelnek követnie kell a besugárzott területen tapasztalható zaj változásait és legalább 10 dB-el a közepes zajszint felett kell lennie. Közepes zajszint alatt területileg és időben is átlagolt háttérzaj-szintet értjük. A zajszinthatár (maximum) 60 dBSPL,A. Háttérzajnak rózsazaj spektrumot kell figyelembe venni.  A hangnyomásszint ingadozása szélessávú jellel mérve nem lehet nagyobb, mint ±4 dB.  Átlagos alapszintű zajterhelés esetén a beszédjel hangnyomásszintje nem lehet nagyobb, mint 90 dB (ha a jel-zaj távolság eléri az előírt 10 dB-t). 3.4.3 Pontos idő hálózat 3.4.3.1 Tervezési szempontok 1. A metró központi pontos idő hálózat szolgáltatja a metróvonal területén elhelyezett valamennyi óra számára a pontos időre vonatkozó információt, valamint az állomásokon lévő valamennyi számítógép számára az órajelet. 2. A pontos időt az időkiszolgáló szabványos NTP (RFC 5905) protokollon szolgáltatja. Egyéb protokoll előállítása az igénylő alrendszer feladata. 3. Mellékórákat kell telepíteni:  Az utaselosztó csarnokokba (legalább 40 cm-es, analóg, perc alapú óraszerkezet)  Az ÁDI helyiségben (30cm-es, analóg, másodperc alapú óraszerkezet)  Üzemi helyiségekben (30cm-es, analóg, perc alapú óraszerkezet)


72/33


4. Az időkiszolgáló rendszer rendszertechnikája: GPS antenna

Állomási mellékórák

M4 NTP kiszolgáló

Állomási főóra

Állomási LAN


M3 WAN Állomási router


Az állomási főóra: az egyes állomásokon és a járműtelepen lévő órahálózat számára a perc és a másodperc kijelzéséhez szükséges vezérlő impulzusokat adja. Állomási főórával kapcsolatos követelmények:  A vonal felé a 24V-os váltott polaritású percimpulzusokat biztosítson  A páros (Ps) percjel kiadása a vezérlő „ab” érpár „a” vezetékén a „b” vezetékhez képest pozitív polaritásnak feleljen meg.  A páratlan (Pn) percjel kiadása a vezérlő „ab” érpár „a” vezetékén a „b” vezetékhez képest negatív polaritásnak feleljen meg.  A kimenet terhelhetősége min: 1A legyen (mintegy 100 db óra)  A kimenet a vezérlő főóráról (karbantartás, hibabehatárolás) lekapcsolható legyen.  A kimeneti fokozat rövidzárvédelemmel legyen ellátva  Vonali zárlat esetén a kimenetre nem kerülhet újabb meghajtó impulzus, csak a hiba megszűnését követő indítással  A vonali zárlat váltson ki riasztást  Állomási mellékórák:  Kábeligénye: Kétvezetékes párhuzamos kapcsolat  Elhelyezése: Falra szerelhető kivitel


72/34


3.5

Utas- és létesítmény biztonságot szolgáló rendszerek

3.5.1 Ipari TV rendszer 3.5.1.1 Tervezési szempontok 1. Az utasok ellenőrzésének eszköze a metró zártláncú TV hálózata. A megfigyelendő területek: a felszíni objektumok, az aluljárók és a metróba törtnő belépési/kilépési pontok. Továbbá a peronok, ezen belül is elsősorban a biztonsági sáv, az elosztó csarnok, illetve a mozgólépcsők és liftek területe. A kamerák által látott élő képek egyrészt az állomási diszpécser-nél (ADI) lévő monitorokon jelennek meg, másrészt – valamennyi állomásról – a KUD-nál elhelyezett monitorokon legyenek kísérhetők figyelemmel. A monitoron lévő képeknek osztottnak kell lenni. A rendszernek biztosítani kell, hogy azon területekről felvett képek, ahonnan adott pillanatban a berendezések bármelyike (vészjelző, segélyhívó, peronfelügyelet) rendkívüli eseményt jelzett, automatikusan megjelenjenek az ADI és a KUD monitorjain egyaránt. 2. Metró Ipari TV rendszertechnikája:

Állomási kamerák C C

VREC

Központi adattároló

Állomási videó rögzítő VREC

Állomási LAN

M3 WAN

Központi videó rögzítő


Állomási router

Állomási diszpécseri PC

VREC


3. Az ipari TV rendszernek IP alapúnak kell lennie, és a metró illetve az állomási IP hálózatot kell jeltovábbításra használnia. 4. Az állomási kamerák képeit digitális formában rögzíteni kell – az adott állomáson legalább 24 óra tároló kapacitás mellett, és a diszpécseri központban legalább 30 nap tárolókapacitás mellett. Ezzel a megoldással az állomási és diszpécser központi rögzítők egymás redundáns tartalékait képezik – növelve ezzel a rendszer megbízhatóságát. 5. Az alkalmazott kamerák képesek legyenek legalább két független videó jelfolyam (stream) előállítására. Meglévő Állapot_Távközlés

72/35


6. Az alkalmazott hálózati kamerák HD (1280 x 960) felbontásúak, fix dome kivitelűek legyenek, IP65-ös környezetállósággal. 7. Az alkalmazott kamerák tápellátását az IEEE 803.2af (PoE) vagy IEEE803.2at (PoE+) szabvány alapján kell megvalósítani. 8. Az alkalmazott kamerák távolról adminisztrálhatóak legyenek, illetve biztosítsanak lehetőséget képélesség és fókusztávolság távoli beállítására is. 9. A központi diszpécseri videó rögzítő redundáns kialakítású legyen a megbízhatóság és rendelkezésre állás növelése érdekében, és képes legyen a digitális képfolyamok nagykapacitású, külső tároló rendszerre (SAN, Storage) történő rögzítésére. 10. Az ipari TV rendszernek rendelkeznie kell olyan képanalizáló szolgáltatással, mely lehetővé teszi, hogy a biztonsági zónába belépő utas esetén riasztást generáljon. Az ilyen típusú riasztás csak akkor működjön, amikor szerelvény nem áll bent az állomáson. 11. Az ipari TV rendszernek lehetőséget kell biztosítania „tükör” célú képmegjelenítésre az íves peronok elején, segítve a vonatvezetőt a szerelvény teljes hosszában történő megfigyelésben. 12. A teljes ITV rendszerre igaz legyen, hogy mind az élő képek, mind a rögzített felvételek hozzáférhetősége felhasználói szinten konfigurálható legyen. 3.5.2 Biztonsági sáv figyelő rendszer 3.5.2.1 Tervezési szempontok 1. Az állomási peronokon az utasok védelme érdekében az ipari TV mellett további automatikát kell beépíteni, biztonsági sáv figyelő rendszert a mozgó vonatok megközelítésének elkerülése érdekében. A biztonsági sávra való belépés automatikus figyelmeztetést indít az állomási hangos rendszerben és az ÁDI valamint a KUD ipari TV rendszerének vészmonitorán. 2. Infraérzékelő rendszer feladata a peronok szélén lévő biztonsági sáv figyelése. A biztonsági sávra történő belépéskor az infraérzékelő rendszer jelzést ad. Az érzékelő rendszer a vonat állomásra történő behaladásakor automatikusan kikapcsol. A kikapcsoláshoz szükséges jelet a peron elején elhelyezett a vágányra merőlegesen elhelyezett ultrahangos (vagy egyéb technológiájú) Meglévő Állapot_Távközlés

72/36


érzékelő (az érzékelő a behaladó vonatot érzékeli és jelzést ad), vagy az utasbiztonsági rendszer szolgáltatja. 3. A biztonsági sávra történő jogtalan belépés esetén (nincs vonat az állomáson) az infravörös vevőkészülékek által kiadott vezérlőjel alapján kell vezérelni az ÁDI felé jelzést adó akusztikus és vizuális megjelenítő egységeket. Amennyiben a biztonsági sávfigyelő működése nincs letiltva, az infravörös sorompó vizuális jelzéseinek mindig meg kell jeleni az ÁDI PC1 képernyőjén. Az ÁDI választásától függően - az élőszavas vagy automatikus tárolt bemondással tudja figyelmeztetni a sávra belépő utast. Az automatikus bemondó a vezérlés helyétől függően a megfelelő hangosított körzetre a beprogramozott típusszöveget mondja be. 4. Az infra egység egy adó és egy vevő egységből álljon. Az adó egység egyidejűleg két infravörös sugárnyalábot bocsásson ki. A biztonsági sávra történő belépéskor, az adó és a vevő egység között mindkét infravörös sugár megszakad. A megbízható működés és a téves jelzések csökkentése érdekében a vevő egység detektora csak az alsó és a felső infravörös sugárnyaláb együttes hiánya esetén adjon jelzést. 5. Egyes állomásokon – ahol a peron nem egyenes – nem telepíthető infra rendszer a biztonsági sáv megfigyelésére. Ezeken az állomásokon az ITV hálózatban kell megoldani a biztonsági sáv automatikus megfigyelését, illetve annak átlépése esetén riasztás generálását. 3.5.3 Beléptető- és behatolásjelző rendszer 3.5.3.1 Tervezési szempontok 1. A beléptető rendszer alap feladata, hogy az üzemi területre történő személyforgalom (BKV és nem BKV állományú dolgozók) kimutatható módon történő biztosítsa minden pillanatban, azaz adja meg, hogy mely területen tartózkodik személy, ki az, illetve üres-e a terület. Azonosítani kell tudni, hogy a belépett személy(ek) – BKV dolgozók, vendégek – mely állomáson, mely főbb területi egységen dolgozik/tartózkodik esetleg belépett-e munkavégzésre az alagút terébe illetve elhagyta-e azt. 2. A telepített beléptető rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az állomási rendszereket be lehessen kötni egy központi rendszerbe informatikai kapcsolat révén. 3. A beléptető pontokon a dolgozók azonosítása közelítő kártyás (proximity) belépőkártyával történjen. Az objektum beléptető pontjain kétolvasós terminálokat kell felszerelni, ezek az egységek olvassák el a belépőkártyán tárolt információkat, a leolvasott adatok alapján dől e, hogy az áthaladás lehetséges-e vagy nem. A belépési jogosultságok a terminálokban tárolódjanak, hogy a Meglévő Állapot_Távközlés

72/37


központi számítógép kiesése esetén is teljes értékűen működjön a rendszer tovább. Adatvesztés elkerülése érdekében a központi számítógép újraindulása után a terminálok küldjék le az adatokat a felügyelő számítógép felé. 4. Minden ajtónál, ahol belépési pont van, ott ajtócsukó, elektromos zár (nem billenő, hanem reteszelő típus), vésznyitó gomb beépítése szükséges. Az ajtóknál KI-BE irányú olvasók elhelyezése szükséges, azaz mindkét irányban történő áthaladáshoz az adott terminálra érvényesített kártya szükséges. 5. Belépési pontokat kell tervezni az alábbi helyiségekre, helyiség csoportokra:  Utasforgalmi terekből üzemi terekbe nyíló ajtók (kivéve takarítószertár, kukatároló)  Transzformátor helyiségek  Áramátalakítók  Kábelfolyosók  Peronvégzárak  Raktárak  Tartózkodók  Műhelyek  Irodák  Diszpécser helyiségek  Szerelvényszobák  Gépházak Állomási gépészeti felügyeleti rendszer (SCADA) 3.5.3.2 Tervezési szempontok 1. Az M3 vonalon, a járműtelepen, az állomásokon az utasforgalmi illetve üzemi terekben, az alagutakban illetve a metró területéhez tartozó egyéb terekben elhelyezett technológiai (segédüzemi) berendezések gépészetének vezérlése, felügyelete a létesítéskor (70-es évek és 80-as évek eleje) aktuális műszaki színvonalon került megvalósításra. A funkciók többnyire kimerülnek a táv beilletve kikapcsolásokban, és kevés rendszernél került beépítésre komolyabb helyi vezérlési, szabályozási funkció. A gépészeti elemek rekonstrukcióival, a funkciók és követelmények bővülésével szükségessé válik egy teljesen új koncepción alapuló, elosztott architektúrájú, korszerű és egységes felügyeleti rendszer kiépítése (SCADA). 2. Az állomásokon és a vonalon elhelyezett gépészeti berendezések az alábbiak, amelyeket a SCADA rendszernek valamilyen szinten felügyelnie kell: Meglévő Állapot_Távközlés

72/38


                

vízátemelők szellőző rendszerek légelzáró zsilipek mozgólépcsők liftek vízköddel oltó berendezések folyadékhűtők vízellátási hálózati berendezések világítási berendezések üzemi terek kiszolgáló berendezései távvezérelt kapuk 3. sín (állapotinformáció az áramátalakítóktól) tűzi-víz szelepek a szomszédos állomásokon idegen alelosztók (GSM bázisállomások, bérlemények, üzletek, stb.) váltófűtés (kültéri váltók esetében) alagúti tűzgát ajtók üzemkezdet előjelzés berendezései (megfelelő protokoll szerint) i. Átemelő szivattyúk A kisátemelők (kompakt szennyvízátemelők) működtetése szintérzékeléssel működik. A működtetés helyi automatikával van megoldva. Az összes jelzés és szint értéket meg kell jeleníteni a telemechanikai rendszeren.

ii.

Fővízátemelő

Az átemelő telepen 2 db üzemi szivattyú és 1 db száraz tartalék van telepítve, ill. elhelyezve. Az elosztó kettős betáplálást kap a főelosztóból. Két üzemi szivattyú működtetése folyamatos szintmérésből képzett határértékről történik. Az egyenletes üzemóra kihasználás miatt a szivattyúvezérlő egység a két szivattyút felváltva indítja. A túlzott vízszint emelkedés esetén mindkét szivattyú üzembe lép. A szivattyúk üzemállapot jelzései és a szívótér vízszint az állomási ügyeletre és diszpécserközpontba (MÜDI) továbbítódnak. A működtetés helyi automatikával van megoldva. Az összes jelzés és szint értéket meg kell jeleníteni a telemechanikai rendszeren. Kritikus vízszint jelzést hang és figyelmeztető üzenet jeleníti meg. iii.

Szellőzés /légkezelés/


72/39


A szellőző ventilátorok az elosztójukról, az állomási ügyeletről és a diszpécser központból kapcsolhatók (MÜDI), ahol megjelennek az állapot- és hibajelzések is. Az állomási és a vonali főszellőző normál üzemben (csökkentett fordulatszámon) és tűz esetén is működik állomási szellőztetés, ill. füstelszívás céljából. A főszellőzők elosztói két betáplálást kapnak, mindkét gép egy-egy betápláláshoz tartozik, így egy betáplálás kiesése esetén a másik még üzemben maradhat. A főszellőző gépek frekvenciaváltós fordulatszám változtatással és forgásirány váltással van ellátva. A szellőzőrendszer részét képző motoros zsalukat a ventilátorok elosztói mellé telepített vezérlőszekrények működtetik, a szükséges üzemállapotoknak megfelelően. Tűz esetén a füstelszívás megfelelő üzemmódja automatikusan, késleltetés nélkül indul. Az üzemi helyiségek üzemi, valamint füst és hőelvezetést biztosító szellőzők elosztói kettős betáplálásúak, kiesés esetén az áttérés automatikus. Működtetésük normál üzemben az állomási ügyeletről, ill. diszpécserközpontból (MÜDI) történik. Tűz esetén a füstelszívás, ill. füstmentesítés automatikus, továbbá az üzemi szellőzés is automatikusan leáll. Minden jelzést és parancsot, úgymint légáramlás hőmérséklet /CO/ a telemechanikai rendszerre kell szervezni. iv.

Mozgólépcsők

Az elosztók két betáplálást kapnak. A lépcsők és betáplálások összerendelése helyi kiválasztó kapcsolóval végezhető. Alapesetben mindkét betáplálásra van mozgólépcső kapcsolva. A mozgólépcsők működtetése az állomási ügyeletről (forgalmi ügyeletről) és diszpécserközpontból történik, az üzemállapot és hibajelzések mindkét helyre továbbítódnak. v.

Liftek

A lift elosztók kettős betáplálásúak, kiesés esetén az áttérés automatikus. A liftek helyi működtetésűek, a nem utasforgalmi területek (üzemi szintek) csak a megfelelő jogosultsággal érhetők el. (Az üzemi szinteken való megállásnál beléptető rendszer működik). Üzemállapot és hibajelzések (beleértve a segédberendezéseket is) az állomási ügyeletre és a diszpécserközpontba jutnak. vi.

Vízköddel oltó berendezés

A vízköddel oltó elosztója is kettős betáplálású, automata átkapcsolással. A berendezés működtetése az oltóközpontról történik, előre kidolgozott tűzvédelmi Meglévő Állapot_Távközlés

72/40


terv alapján. Üzemállapot és hibajelzések innen is továbbítódnak az állomási ügyeletre (ÁDI) és a diszpécserközpontba (MÜDI). A direkt vezérlés lehetőségét is meg kell valósítani a telemechanikai rendszeren is. vii.

Állomási folyadékhűtő

A folyadékhűtő elosztója is kettős betáplálású, automatikus átkapcsolással. A berendezés működtetése automatikusan történik, hőfokról vezérelve. Üzemállapot és hibajelzések az állomási ügyeletre és a diszpécserközpontba átjelzésre kerülnek. viii.

Állomási világítási berendezések

A világítási elosztók a 0,4 kV-os főkapcsoló berendezésekről, valamint a szünetmentes kapcsoló berendezésből kapnak energiát. Az állomás utastereiben és üzemi helyiségeiben üzemi és tartalék világítás van. Az utasterek világítása az állomási ügyeletesi helyiségből és a MÜDI-ből kapcsolható. Az áramköri kiosztásnak lehetővé kell tenni az utastéri világítás felezését, aminek távvezérelhetőnek kell lennie. Az üzemi terek megvilágítására védett, szabadon sugárzó fénycsőlámpatestek szolgálnak, mennyezetre, ill. oldalfalra szerelve. Biztonsági világítás (az üzemi világítással együtt kapcsolódik be) van az utasterekben, az állomási ügyeleten, a peron alatti szinten, kapcsolóterekben, az energiavezérlőben, a pénztárban, a szellőző gépházakban, stb. Itt a megvilágítás mértéke az üzemi világításnak min. 10 %-a, de legalább 5 lux. Ez nem kapcsolható, automatikusan kapcsol be. Irányfény lámpatestek vannak az utasterekben, valamint az elektromos terek, kábelterek, szellőzőgépházak kijáratainál, az üzemi közlekedőkben, lépcsőházakban. ix.

Alagútvilágítás

Az alagútvilágítást védett (IP65), szabadonsugárzó lámpatestek biztosítják, melyek két oldalt vannak elhelyezve 10 m-es osztásban, a két oldal egymáshoz képest 5 m-rel van eltolva. Világítási rendszerek:  Alapvilágítás a lámpatestek 1/3-a, melyek 230 V; 50Hz-ről vagy 220 VDC feszültségről üzemelnek.  Kiegészítő világítás, a lámpatestek 2/3-a, üzemi hálózatról működik.  Amennyiben harmadik sín feszültségmentes, a teljes világítás üzemel. Meglévő Állapot_Távközlés

72/41


3) A SCADA rendszer rendszertechnikai vázlata 2x

2x

ÁDI SCADA kliens

M.ÜGY. SCADA kliens SCADA szerver

:

SCADA szerver

Adatgyűjtő szerver

Állomási LAN

M3 WAN


Állomási router

HMI


PLC SCADA szerver

Állomási router

Állomási LAN

HMI

4x

4x

MÜDI PC1

MÜDI PC2

2x

2x

ÁDI SCADA kliens

M.ÜGY. SCADA kliens

PLC

4) A SCADA rendszer funkcionális áttekintése a. A SCADA felügyeleti rendszer elosztott architektúrájú. Minden állomás (és közvetlen hozzárendelt alagúti illetve vonali gépészeti környezete) felügyelet szempontjából egy autonóm egységet alkot, amelynek helyi felügyeleti funkciói a helyi SCADA rendszeren valósulnak meg. Az állomás gépészeti környezete alatt azokat a berendezéseket értjük, amelyek nem közvetlenül az állomáson találhatóak, de rendszertechnikailag oda tartoznak, vagy a tápellátásukat onnan kapják. Amennyiben egy állomás kommunikáció szempontjából elszigetelődik, a helyi SCADA rendszernek a lokális felügyeletet és az archiválási funkciókat zökkenőmentesen, teljes mértékben el kell tudni látni. b. Az állomási lokális SCADA rendszerek egymással és a központi műszaki diszpécser (MÜDI) infrastruktúrájával is hálózati kapcsolatban vannak (a vonali Ethernet átvitel-technikai hálózaton keresztül), hogy az állomásállomás és az állomás-központi MÜDI viszonylatokban előírt SCADA funkciók is megvalósulhassanak. Állomás-állomás funkciók pl. a tűzi-víz szelepek vezérlése, a felügyelet átvétele, az állomás-központi MÜDI funkciók pl. a központi felügyelet, az archiválás, a felügyelet átvétele.


72/42


c. Az állomási felügyelet elsődleges munkahelye a mélyállomáson elhelyezkedő műszaki ügyeleti helyiség. Az állomásokon egy fő műszaki ügyeletes dolgozik, akinek jogosultsága van a SCADA rendszerbe belépni és ennek segítségével a gépészeti felügyeleti funkciót gyakorolni. Ennek érdekében a műszaki ügyeleten egy SCADA kezelő számítógép kerül elhelyezésre. d. A műszaki ügyeletes valamint tűz esetén a tűzoltó az állomási diszpécserszobában is el kell, hogy érje az állomási gépészeti vezérlési funkciókat. Ennek érdekében az állomási diszpécseri munkahelyen (ÁDI) egy második SCADA kezelő számítógép is telepítésre kerül. A munkaállomásra bejelentkezni és parancsot kiadni csak a jogosultsággal rendelkező személyzetnek van joga a SCADA rendszerben. e. Az állomások SCADA rendszerei képesek kell, hogy legyenek a velük szomszédos állomások teljes vezérlési funkcióinak időszakos átvételére, amennyiben ez szükségessé válik. f. Az M3 központi műszaki diszpécser (MÜDI) munkahelye az egyik koncepció szerint Kelenföldi járműtelep diszpécserházában kerül kialakításra. A MÜDI munkahely olyan infrastruktúrával rendelkezik, amely a teljes vonalról megjeleníti a diszpécser számára a gyűjtött riasztásokat, eseményeket valamint lehetővé teszi a vonali szintű felügyelet ellátását. g. A MÜDI infrastruktúrája naplózza az összes állomás minden mérési eredményét, üzemóra számlálóinak értékét, a felügyelt technológiai berendezések üzemállapot változásait, a nyugtázásokat. A historikus adatok kimenthetőek, illetve ezekből kimutatások készíthetőek. Lehetőség van az események, eredmények 3 évre visszamenőlegesen történő visszakeresésére. h. A MÜDI szükség esetén bármely állomás teljes SCADA vezérlését át tudja venni, ha arra szükség van. i.

Az M3 vonal 20 állomásából csak 19-en van műszaki ügyeleti munkahely. A Kőbánya-Kispest állomás SCADA műszaki felügyeletét a Határ út állomás műszaki ügyeletese látja el, távolról.

j.

Az M3 Kőér úti járműtelepen nincs műszaki ügyeleti munkahely. A járműtelep SCADA felügyeletét a Határ út állomás műszaki ügyeletese látja el, távolról.

k. Az M3 Kőér utcai járműtelepen található Block Post munkahely rendelkezik egy SCADA kezelő számítógéppel, ahol a diszpécser a váltófűtés működését felügyeli.


72/43


l.

A SCADA rendszerbe a bejelentkezés és kezelés jogosultságokhoz kötött. A rendszerbe való belépések naplózásra kerülnek.

m. Az állomások ÁDI helyiségeiben elhelyezésre kerül egy-egy úgynevezett Tűzoltósági Beavatkozó Tabló (TBT). Ez egy nagyméretű érintőképernyős SCADA kezelő felület (HMI), amelyen keresztül a helyi szelőző rendszerek - a füstelvezetés céljából - a tűzoltó által üzemeltethetőek. A HMI-t úgy kell kialakítani, hogy a tűzoltó akár kesztyűben is biztonsággal tudja kezelni. A vezérlés a tűztablóról mind huzalozottan, relés logikával, mind a SCADA rendszer által eljut a megfelelő gépészeti elemekig, ahol huzalozott vagy kapcsolatban megtörténik a vezérlés, a nagyobb megbízhatóság érdekében. Erre azért is szükség van, mert a tűzoltóság a PLC hálózatot nem tekinti megbízhatónak, így csak a huzalozott, relés megoldásokat fogadja el minősített rendszerként. n. A tűzjelző és oltásvezérlő központok egy önálló, minősített rendszert képeznek, amelyekhez való csatlakozás csak kontaktus-interfészeken keresztül történhet. A SCADA-ának van kapcsolata ezzel a rendszerrel, ilyen kontaktus interfészeken keresztül. A tűzeseti vezérlések a tűzjelző és oltásvezérlő központokból közvetlen kábelezéssel eljutnak minden érintett elosztóig, ahol relés logikával a megfelelő funkciók (füstelszívás indítása, zsaluk beállítása, ajtók zárása illetve nyitása, vízköddel oltók indítása) megtörténik. A tűzeseti vezérlés protokollját egy úgynevezett tűzmátrix írja le. A tűzjelző központ kimeneti parancsjelei a SCADA rendszerbe is bekötésre kerülnek, ahol a tűzmátrix szerinti vezérlés szintén leprogramozásra kerül (PLC és nem SCADA szerver szinten). A vezérlés ily módon mind huzalozottan, relés logikával, mind a SCADA rendszer által eljut a megfelelő gépészeti elemekig, ahol huzalozott vagy kapcsolatban megtörténik a vezérlés, a nagyobb megbízhatóság érdekében. Erre azért is szükség van, mert a tűzoltóság a PLC hálózatot nem tekinti megbízhatónak, így csak a huzalozott, relés megoldásokat fogadja el minősített rendszerként. o. A vezérelt gépészeti elemek elosztói általában két jól elkülönülő részre vannak osztva. Az egyik az erősáramú részt, a másik a PLC-t és a relés automatikát tartalmazza. Ennek előlapjába kerül elhelyezésre a PLC-hez kapcsolódó, az adott gépészeti elem lokális vezérlő eszköze az úgynevezett HMI (Human-Machine Interface) vagy más néven helyi kezelőpanel. Ez egy érintőképernyős programozható kezelőfelület, melyen keresztül, megfelelő jogosultsággal helyi kezelés is végezhető. A helyi kezelőpanel - megfelelően védett tokozásban - az érintett gépészeti elem közvetlen közelében is elhelyezhető, az egyszerűbb üzemeltethetőség érdekében.


72/44


5) Az M3 gépészeti felügyeletet ellátó SCADA rendszer tervezésének általános irányelvei a. Az állomások SCADA rendszerének fő komponensei a SCADA szerverek, amelyek az állomások és a járműtelep szerelvényszobáiban kerülnek elhelyezésre. A SCADA szoftverek redundáns szerver platformon futnak (2 szerver állomásonként). A szerverek képesek az állomási felügyeleti funkciókat ellátni és rövid idejű historikus adattárolást is végeznek. b. Az adatgyűjtést és a rendelkező jelek kiadását az állomási elosztókban elhelyezett PLC eszközök végzik. A PLC-k szabványos portokkal rendelkeznek mind a SCADA rendszer (100Base-T), mind pedig a felügyelt gépészeti eszközök vezérlő elektronikái felé. A PLC-k szabványos protokollal kell, hogy kommunikáljanak a szerverekkel (pl. OPC vagy ISO on TCP RFC1006). A PLC-k nagy megbízhatóságú és rendelkezésre-állású, modulárisan bővíthető eszközök, amelyek redundáns helyi tápellátással rendelkeznek. c. A PLC-k digitális bemeneteit potenciál-független, feszültségmentes kontaktusokról hajtják meg a felcsatlakozó gépészeti elemek vezérlői. A PLC-k – a terhelés függvényében - vagy relés kimenetekről közvetlenül, vagy másoló-reléken keresztül adják ki a potenciál-független, feszültségmentes kontaktusokról származó rendelkező-jeleket. A rekonstrukció során felújításra kerülő vagy újonnan beépülő gépészeti elemek 24V DC feszültségszinten vezérelhetőek, amely kompatibilis a korszerű PLC-kkel. A megmaradó régi, 48V DC-s rendszerekhez mindenképp szükségesek a másoló-relék. d. Amennyiben az egyes gépészeti elemek lokális vezérlő elektronikájába eleve kerül PLC, azt lehetőség szerint be kell integrálni az állomási SCADA rendszerbe. Ahol ez nem lehetséges, például a felelősségi határok bizonytalansága miatt, ott kétszintű PLC komplexumot kell kialakítani a távfelügyelet céljára. e. Az állomásokon a PLC-k SCADA szerver kapcsolatot gyűrű topológiájú optikai linkekkel rendelkező ipari L2-es Ethernet (4, 8 portos) switch hálózatok teremtik meg, amelyek az állomási LAN hálózat részét képezik. A switch-eket egy vagy több védelmi gyűrűbe kell szervezni, az állomás adottságaihoz igazodóan. Az optikai gyűrűk multimódusú, vagy ha a távolság úgy kívánja, monomódusú kábelekből épülnek fel. A switcheknek biztosítaniuk kell a PLC-k felé a megfelelő rezes FE portokat és támogatniuk kell az optikai gyűrűben a nagysebességű (50ms-alatti) védelmi átkapcsolást (pl. Ethernet Ring Protection ITU-T G8032, Turbo Ring, stb.). Mindezek mellett IEC 62439-3 szerinti PRP implementáció is lehetséges. Meglévő Állapot_Távközlés

72/45


f. Az állomási ipari Ethernet switch-eket be kell integrálni valamely felügyeleti rendszerbe, hogy a gyűrűk egyszeres meghibásodása riasztásként megjelenjen az üzemeltető számára. g. A helyi kezelőpanelek (HMI) a PLC-khez csatlakoznak, szintén ezt az állomási LAN-hoz tartozó ipari switch hálózati infrastruktúrát felhasználva. h. A SCADA szerverek az állomási LAN hálózaton keresztül csatlakoznak fel az M3 IP/MPLS alapú átvitel-technikai hálózatára. Szintén ezen állomási LAN-on keresztül érik el a műszaki ügyeleten és az állomási forgalmi ügyeleten (ÁDI) elhelyezett SCADA kliens számítógépek a SCADA szervereket. i.

Az állomási SCADA rendszereknek becsülten 4000-5000 analóg és digitális Input/Output jelet (állapot és parancsjelek) kell kezelnie, állomásonként. Az állomási rendszereket és a központi infrastruktúrát is ennek figyelembevételével kell megtervezni.

j.

A SCADA szerverek az M3 IP/MPLS alapú átvitel-technikai hálózati kapcsolatokon keresztül valósítják meg a kívánt funkciókat az állomásállomás és állomás-közpotni MÜDI viszonylatokban (megfelelő VLANokban illetve VRF-ekben).

k. A kelenföldi járműtelep diszpécserházának 7. emeleti szerelvényszobájában kerülnek elhelyezésre a központi MÜDI infrastruktúrához tartozó SCADA szerverek (szintén 2 redundáns szerver). l.

A központi MÜDI szerverek mellett elhelyezésre kerül egy védett, nagykapacitású adattárolóval ellátott, historikus adattároló céljára szolgáló adatgyűjtő szerver. Ezen a vonal összes állomásának mérési eredményei, üzemóra számlálóinak értékei, a technológiai berendezések üzemállapot változásai, a parancsjelek kiadása, a nyugtázások mind eltárolásra kerülnek és 3 éves viszonylatban bármikor visszakereshetőek. A szerver támogatja az időszakos kimutatások készítését is.

m. A MÜDI asztalhoz két SCADA kliens számítógép tartozik, négy-négy monitorral. A számítógépek a MÜDI és a műszaki operátori munkahelyeket szolgálják ki. A monitorokon a vonal minden állomását felölelő valós idejű eseménynaplók, a vonal teljes hosszát megjelenítő gyűjtőképernyők és a kezelésre átvett állomási SCADA képernyők kerülnek megjelenítésre. n. A központi SCADA szerverek, az adatgyűjtő szerver és a MÜDI SCADA kliens számítógépek szintén az M3 IP/MPLS hálózatára csatlakoznak, amelyen keresztül egymással és az állomási szerverekkel tartják a kapcsolatot. Meglévő Állapot_Távközlés

72/46


o. A SCAD rendszer minden elemének (PLC-k, szerverek, kliensek) támogatnia kell az RFC 5905 szerinti NTP protokollt. A hálózatban ennek megfelelően biztosítani kell mindezen eszköz számára a megfelelő minőségű NTP hálózati szinkront, a pontos időzítések megteremtéséhez. A SCADA komponensei IEEE1588v2 szerinti PTP szinkront nem igényelnek a működésükhöz. p. A SCADA rendszer tervezője valamint minden hardver és szoftver komponensének szállítója a felelősségi kérdések elkerülése illetve az interfészelési problémák minimalizálása miatt egy ugyanazon szállító kell, hogy legyen. q. A SCADA rendszer minden elemének gyárilag kész, kitesztelt, a kívánalmaknak megfelelően konfigurálható és paraméterezhető hardver illetve szoftver terméknek kell lennie, kész kifejlesztett, az ipari szabványoknak minden tekintetben megfelelő interfészekkel. r. A SCADA kliensek és HMI-k képernyő-ábráit (a kezelőfelületeket) a rendszer beépített ikonjaival és képállományok segítségével, logikusan, ergonomikusan, így könnyen kezelhetően, áttekinthetően kell megszerkeszteni. A képernyőket hierarchikusan kell létrehozni úgy, hogy a kritikus állapotinformációkat a lehető leggyorsabban a kezelő személyzet tudtára lehessen hozni. 6) A SCADA rendszer tervezése, implementálása során nélkülözhetetlen az érintett gépészeti szakágak képviselőivel folytatott folyamatos konzultáció. A rendszer csak úgy alakítható ki ésszerűen, ha a szakágak képviselőinek javaslatai ötvözésre kerülnek az üzemeltető elvárásaival. A rendszerszintű tesztek során szintén nélkülözhetetlen az egyes szakágak szakértőinek jelenléte. 7) Az M3 vonali állomásainak többsége polgári védelmi célokat is ellát. A rekonstrukció keretében valószínűsíthető, hogy a polgári védelmi funkciót ellátó berendezések nem kerülnek felújításra, cserére, hanem azokat eredeti állapotukban megtartják. Vannak viszont olyan berendezések, amelyek vegyes felhasználásúak, azaz PV célokat is ellátnak, de a normál üzemet is kiszolgálják, így a rekonstrukció során felújításra, cserére kerülnek. Ezek a SCADA rendszer felügyelete alá kerülnek, de az állomási MÜVA asztalról történő vezérléssel igény szerint - huzalozott „vagy” kapcsolatot kell teremteni, hogy az érintett gépészeti elemel alapfunkcióit a SCADA elemek megkerülésével (pl. esetleges kiesése esetén) is működtetni lehessen.


72/47


4 4.1

Tűzjelző rendszer Vonatkozó előírások, szabványok, követelmények

4.1.1 Beépített tűzjelző berendezés A beépített tűzjelző berendezés létesítését jelenleg az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 28/2011 (IX. 6) BM rendelet szabályozza. A tender terv kidolgozása idején hatályba lép az Országos Tűzvédelmi Szabályzat ötödik kiadása, ezzel párhuzamosan a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kiadja a kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket. Az engedélyeztetés és a létesítés idején ezek (illetve a módosítások) követelményeit kell figyelembe venni és betartani. A tervdokumentációk tartalmi követelményeire a Magyar Mérnöki Kamara szabályzata az irányadó. További jogszabályok, melyek követelményeit a létesítés során figyelembe kell venni: 1996. évi XXXI. törvény (Ttv.)

a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 375/2011. (XII. 31.) Korm. a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának rendelet szabályairól 259/2011. (XII. 7.) Korm. a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó rendelet szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 45/2011. (XII.7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól 305/2011/EU európai az építési termékek forgalmazására vonatkozó parlamenti és tanácsi rendelet harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről 275/2013. (VII. 16.) Korm. az építési termék építménybe történő rendelet betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 191/2009. (IX. 15.) Korm. az építőipari kivitelezési tevékenységről rendelet 1993. évi XCIII törvény a munkavédelemről, a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben Meglévő Állapot_Távközlés

72/48


4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM rendelet 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 33/1998.(VI.24.) NM rendelet

az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről a környezet védelmének általános szabályairól a levegő védelméről

1995. évi LIII. törvény (Kt.) 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 98/2001. (VI. 15.) Korm. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek rendelet végzésének feltételeiről 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról A következő szabványok vonatkozó követelményeit kell figyelembe venni: MSZ EN 54-1:2011 Angol nyelvű! MSZ EN 54-2:2009 MSZ EN 54-3:2001/A2: 2006 Angol nyelvű! MSZ EN 54-4:2010 MSZ EN 54-5:2003 Angol nyelvű! MSZ EN 54-7:2000/A2: 2007 Angol nyelvű! MSZ EN 54-10:2002 /A1:2006 Angol nyelvű! MSZ EN 54-11:2001 /A1:2006 Angol nyelvű! MSZ EN 54-12:2003 Angol nyelvű! MSZ EN 54-13:2005 MSZ EN 54-13:2005 V Angol nyelvű! MSZ EN 54-16:2008 Angol nyelvű!


Tűzjelző berendezések. 1. rész: Bevezetés Tűzjelző berendezések. 2. rész: Tűzjelző központ Tűzjelző berendezések. 3. rész: Riasztóegységek. Hangjelzők Tűzjelző berendezések. 4. rész: Tápegységek Tűzjelző berendezések. 5. rész: Hőérzékelők. Pontszerű érzékelők Tűzjelző berendezések. 7. rész: Füstérzékelők. Szórt fénnyel, átbocsátott fénnyel vagy ionizációval működő pontszerű érzékelők Tűzjelző berendezések. 10. rész: Lángérzékelők. Pontszerű érzékelők Tűzjelző berendezések. 11. rész: Kézi jelzésadók Tűzjelző berendezés. 12. rész: Füstérzékelők. Optikai leven, fénysugárral működő vonalszerű érzékelők Tűzjelző berendezések. 13. rész: Rendszerelemek összeférhetőség-értékelése Tűzjelző berendezések. 13. rész: Rendszerelemek összeférhetőség-értékelése Tűzjelző berendezések. 16. rész: Hangriasztású vezérlő- és jelzőberendezések

72/49


MSZ EN 54-17:2006 Angol nyelvű! MSZ EN 54-18:2006 Angol nyelvű! MSZ EN 54-20: 2007 Angol nyelvű! MSZ EN 54-21: 2006

Tűzjelző berendezések. 17. rész: Zárlatszakaszolók

Tűzjelző berendezések. 18. rész: Bemeneti/kimeneti eszközök Tűzjelző berendezések. 20. rész: Beszívottfüstérzékelők Tűzjelző berendezések. 21. rész: Riasztás- és hibajelzés-átviteli készülék MSZ EN 54-23:2010 Tűzjelző berendezések. 23. rész: Riasztóegységek. Angol nyelvű! Vizuális figyelemfelhívó eszközök MSZ EN 54-24:2008 Tűzjelző berendezések. 24. rész: Hangriasztású Angol nyelvű! rendszerek részei. Hangszórók MSZ EN 54-25:2008 Tűzjelző berendezések. 25. rész: RádiósAngol nyelvű! összeköttetések részei MSZ EN 12094-1:2003 Angol Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó nyelvű! berendezések részegységei. 1. rész: Automatikus, elektromos vezérlő és késleltető szerkezet követelményei és vizsgálati módszerei MSZ EN 12094-3:2003 Angol Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó nyelvű! berendezések részegységei. 3. rész: Kézi indító- és leállítószerkezet követelményei és vizsgálati módszerei MSZ EN 60079-14:2009 Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése (IEC 60079- 14:2007) MSZ EN 60079-17:2008 Robbanóképes közegek. 17. rész: Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása (IEC 60079-17:2007) MSZ EN 60849:2000 Hangrendszerek veszélyhelyzetekhez MSZ EN 50136 sorozat Riasztórendszerek. Riasztásátviteli rendszerek és berendezések MSZ 2364 sorozat Épületek villamos berendezéseinek létesítése MSZ HD 60364 sorozat Kisfeszültségű villamos berendezések. MSZ 172-4:1978 Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű, kis zárlati áramú berendezések MSZ 4851 sorozat Érintésvédelmi vizsgálati módszerek MSZ 4852:1977 Villamos berendezések szigetelési ellenállásának mérése MSZ 13207:2000 0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége


72/50


4.2

Meglévő állapot

4.2.1 A tűzjelző hálózat meglévő állapotának bemutatása A metróvonal valamennyi állomásán önálló tűzjelző központok vannak telepítve. Ezekhez az üzemi területeken elhelyezett hagyományos érzékelők (ionizációs füstérzékelők), valamint kézi jelzésadók csatlakoznak. A kiépítés nem teljes körű, illetve a működőképes eszközök a használatban lévő helyiségekben üzemelnek. A külső területeken több gyártó eszközei megtalálhatóak (pl. System Sensor, Apollo).

1. 2. 3.

Újpestközpont Újpestvároskapu Gyöngyösi utca

4.

Forgách utca

5.

Árpád híd Dózsa György út Lehel tér Nyugati pu. Arany János utca Deák Ferenc tér Ferenciek tere Kálvin tér Corvin-negyed Klinikák Nagyvárad tér Népliget Ecseri út Pöttyös utca Határ út

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.


SECUROMAT (19) SECUROMAT (16) SECUROMAT (17) SECUROMAT (11) IGNIMIK 18 (18)

1

2

62

11

14

41

13

63

9

46

7

70

13

IGNIMIK 18 (16)

67

16

IGNIMIK 18 (18) IGNIMIK 18 (18)

52 65

3 6

IGNIMIK 18 (16)

53

4

IGNIMIK 18 (18)

5

IGNIMIK 18 (12) IGNIMIK 18 (12) IGNIMIK 18 (14) IGNIMIK 18 (16) IGNIMIK 18 (17) IGNIMIK 18 (14) IGNIMIK 18 (13) IGNIMIK 18 (15) IGNIMIK 18 (16)

51 58 51 65

43

5

33 35 40 45 65

6 2 7 5 3 4 3 4 4

Schrack MSD 523

Schrack MCP 545

MMG NKJ-24N

TMJ70

Cerberus Kripton 70140 MMG

Tűzjelző központ (TJK)

F6A

Állomások

SIEMENS F600 Cerberus Siemens

A rendszerelemek összefoglaló táblázata (külső területek eszközei nélkül):

12

1 1

72/51


20.

KőbányaIGNIMIK 18 (4) Kispest Összesen:

688

263

62

11

128

1

Az IGNIMIK tűzjelző központok a 70-es, 80-as évek technikai szintjét takarják, zónakártyákkal bővíthetők, hagyományos érzékelők fogadására alkalmasak. A tűzjelző központok az állomásokon vezérléseket nem aktiválnak, sem a szellőzés, sem egyéb gépészeti beavatkozás nem történik. Valamennyi állomási rendszer a kiépített telekommunikációs kábelek felhasználásával tűz átjelzést biztosít a Szabó Ervin téri diszpécser Tűztablójára. A tablón több BKV objektum megjelenítésre kerül, többek között a Kőér utcai Járműtelep. A Kőbánya-Kispest állomás eredeti tűzjelző központja a KÖKI terminál átépítése során az érintett állomási terület egy jelentős részének átalakításával együtt kiváltásra került, a Detectomat központ felügyeletét az állomási diszpécser látja el, átjelzése nincs. Az érzékelő hálózat analóg, intelligens, 4 hurokra bővíthető. Az érzékelő hálózat az új építésű területek lefedettségét biztosítja. 4.2.2 Meglévő állapot értékelése Az állomási tűzjelző központok gyártása több mint 10 éve befejeződött, pótalkatrész semmilyen forrásból nem biztosítható. Jelenleg kártyahiba esetén a KÖKI volt központjának kártyái állnak már csak rendelkezésre. A központok nem alkalmasak összetett vezérlési feladatok végrehajtására, címezhető érzékelők fogadására és nem lehet hálózatos kapcsolatba kötni őket. A központok sürgős cserére szorulnak, az ütemezett felújításban érintett első körös állomások eszközei az átmenetileg megmaradó területen felhasználhatóak. Az állomások területén legnagyobb számban telepített Siemens F600 Cerberus ionizációs füstérzékelők érzékenysége – a beépített sugárforrás felezési idejét figyelembe véve – biztosan nem tudja a gyártáskor elfogadott érzékenységet biztosítani, így a feladat ellátására tulajdonképpen alkalmatlan. A helyzet hasonló a többi ionizációs eszköz esetén is. Az állomási érzékelő hálózat nem címezhető, mindezek mellett már érzéketlen eszközökből áll, amelyek nem felelnek meg a 21. század elvárásainak (EN 54 szabvány). Figyelem! A radioaktív izotóppal működő füstérzékelők leszerelését, illetve azok kezelését csak sugárveszélyes tevékenység ellátására szakképzett személy, jogosult társaság végezheti. Közúti szállítás csak az erre a célra az ÁNTSZ engedélyével rendelkező gépkocsival végezhető. Meglévő Állapot_Távközlés

72/52

13


Az állomások területén nagy számban található üvegtöréses MMG gyártmányú kézi jelzésadó, amelyek gyártója is megszűnt, a kézi jelzésadók tesztelése nehézkes, pótüveg ellátás nem biztosított. Általánosan elmondható, hogy valamennyi állomás tűzjelző hálózata részleges lefedettséget biztosít, a jelen követelményeknek megfelelő teljes körű védelem kialakításához az érzékelők darabszámát növelni kellene. Az állomásokon sziréna hálózat nincs, a riasztásra a kiépített hangosítási rendszert használja az állomási diszpécser. Néhány állomás tűzjelző központjára az állomás területén kívüli objektumok védelmét ellátó csekély érzékelő számú rendszer került telepítésre, bizonyára az eredeti használatba vételt követő időszakban. Vizsgálni szükséges ezen objektumok tulajdoni helyzetét és eldöntendő kérdés, hogy a felújítás után hogyan valósuljon meg ezek védelme.

5 5.1

Központi diszpécserek M3 metróvonal diszpécserek jelenlegi állapot Az 3. vonal irányítása a Szabó Ervin téri diszpécserközpontból ill. az állomási forgalmi ügyeletes által történik. Az alábbi diszpécserfunkciók vannak kialakítva: 

Központi forgalmi menetirányító (KFM)



Műszaki diszpécser (MÜDI)



Energiadiszpécser (EDI), az M2 és M4vonaléval közösen

A járműtelepi mozgásokat a járműtelepen elhelyezett Blokkposzt irányítja. Az állomásokon állomási forgalmi ügyelet van kialakítva, melyek feladata az utasforgalom figyelemmel kisérése és szükség szerint a helyszíni irányítás. 5.1.1 Központi forgalmi menetirányító (KFM) A vonal hagyományos kivitelű (jelfogós) biztosítóberendezéséhez egy hagyományos kezelőfelület (mozaiktábla) tartozik. A KFM munkahely a Szabó Ervin téri diszpécserközpont 5. emeletének egyik helyiségében van kialakítva, ahol egy műszakban két diszpécser dolgozik. A biztosítóberendezés megjelenítő és kezelő felületén (mozaiktábla) figyelemmel kísérhetők az aktuális vágányutak, a vasúti jelzők állásai, az egyes térközök foglaltságai, valamint az egyes térközökben tartózkodó vonatok kétjegyű azonosító számai. Kezelés, működtetés szintén a mozaiktábláról lehetséges. A menetrendi munkahely grafikus megjelenítő felülettel rendelkezik, ahol különböző színekkel jelölve (szürke, piros, kék) követhető nyomon a tervezett és tény menetrend, ill. az eltérések. A tervezett menetrendek háttértárolón vannak Meglévő Állapot_Távközlés

72/53


eltárolva, valamint különleges esetekre letölthetők (menetrend tervező munkahelyről). A forgalomirányító diszpécserekhez futnak be az állomási tűzjelző hálózatok jelzései is. A menetirányítói szolgálat hírközlési igényeit két munkahelyes összevont hírközlő kezelőasztal berendezései elégítik ki. A két munkahelyes kezelőasztal miatt a KFM-nek is, és az operátorának is hierarchikus felépítéssel - önálló hírközlő rendszere van: 

üzemi és közvetlen városi telefonok,



diszpécser telefonok,



rádiótelefonok számítógépes távfelügyelettel,



üzemi hangosító összeköttetések,



másodperces óra

5.1.2 Műszaki diszpécser (MÜDI) A diszpécser szolgálat helye jelenleg a Ferenciek tere állomáson van kialakítva. A vonalon nincs kiépítve az M2-es illetve a M4 vonalon telepített távvezérlő rendszer az állomási berendezések felügyeletére. Az állomásokon a berendezéseket a MÜVA asztalról lehet kezelni. A kapcsolattartásra a MÜDI-nek: 

üzemi telefonvonal,



rádiótelefon,



és diszpécser telefon áll rendelkezésére.

A MÜDI adja ki a vonalra az üzemkezdet jelzést a KFM engedélye alapján. Az üzemkezdet jelzést egy nyomógombbal indítható elektronika szolgáltatja az állomások felé. 5.1.3 Energiadiszpécser (EDI) Az energiadiszpécser munkahelyek az M2 és M4 vonallal közösen a Szabó Ervin téri diszpécserház 3. emeletén vannak kialakítva. A három vonalhoz három munkahely tartozik amelyek az M2 vonal felújítása illetve az M4 vonal építés kapcsán kerültek kialakításra. A vontatási és segédüzemi energiaellátási rendszerhez elektronikus kezelőfelület tartozik, mely magába foglalja a vonal és a járműtelepek áramellátási berendezéseinek felügyeletét. Itt található a REL védelmes munkahely is. Az áramellátási rendszerhez tartozó telemechanikához a diszpécserközpontban asztalonként két számítógép és 8 monitor csatlakozik. A munkahelyek mind három vonal távvezérlését lehetővé teszik. Meglévő Állapot_Távközlés

72/54


Az M2 és M4 vonalak irányítási rendszeréhez kapcsolódóan el van helyezve egy hírközlő számítógép a perifériális egységeivel, amely PC alkalmas az EDI adminisztratív jellegű tevékenységének támogatására is. Elvégezhetők a naplózással és a jelentéskészítéssel kapcsolatos írásbeli kötelezettségek, vagy a különböző nyilvántartások vezetése, beosztások rögzítése, telefonszámok tárolása stb. Az EDI három munkahelyes integrált kezelőasztala az EDI speciális hírközlési igényeit kielégítő hírközlő rendszerrel és a kiszolgáló műszaki háttér berendezésekkel rendelkezik. A kezelő asztalokon elhelyezett hírközlést szolgáló készülékek: 

Digitális telefonkészülékek a BKV üzemi telefonközpontra kapcsolva



Planet tip. (BHG) rendszerű diszpécser telefon komplex hívómű készlet (M3 vonal)



Diszpécser telefon az M2 vonalra



Diszpécser telefon az M4 vonalra



Rádiótelefon bemondókészlet az M3 metróvonalra



Rádiótelefon bemondókészlet az M2metróvonalra



Rádiótelefon bemondókészlet az M4 metróvonalra



Kétirányú hangosító bemondókészlet



M2 és M4 vonali Informatikai célú számítógép (M4 beléptető szoftverrel)

A berendezések az egyes vonalakon kialakított rendszerekhez kapcsolódnak. 5.1.4 Blokk-poszt Kőér utcai járműtelepen a járműtelepi mozgásokat a járműtelepen elhelyezett Blokkposzt irányítja. Blokk-poszt hírközlési asztala, mely tartalma: 

digitális hétszegmenses kijelzésű beépített óra – jelenleg üzemképtelen



telefon kapcsolatok közvetlen szelektor gombsora: 

városi vonal,



2db üzemi telefonvonal kapcsoló,-



Kocsivizsgáló,



Tárolócsarnok,


72/55




Határ út FSZT,



1.őrhely,



MÁV (régi forgalmi),



Bizt.ber műszerészek (29.ép.),



Áramátalakító elektrikusi (29.ép.).

Közülük jelenleg csak a központi CB telefonvonalak és az 1. őrhely telefonja használható. 

Kétirányú lokális hangos rendszer gombjai: 

1. KFM,



2. Járműtároló diszpécsere,



3. Kocsivizsgáló diszpécsere,



4. Áramátalakító helyiség,



5. KÖKI forg. ügyelet,



6. Határ FSZT,



7. MÁV FSZT

(a KÖKI és MÁV FSZT. kapcsolatok jelenleg nem működnek) 

A KÖKI forgalmi diszpécserrel való kapcsolathoz ACM kivitelű lokális hangos átbeszélő doboz van telepítve:



Pályamenti hangos rendszer: 1.A líra, 2.B líra, 3. C líra, 4. Próbapálya



Diszpécser telefonok: 1. EDI, 2.KFM hagyományos CB tárcsás kivitelűek az asztal tetején elhelyezve



Telepített rádiótelefon MOTOROLA MCS2000



Pontosidő óra másodperc kijelzéssel



Speciális rendeltetésű telefonok: 

1. T csarnok és PFT épület közötti kábelalagúti PFT telefon



2. Tűzjelző telefon


72/56


5.1.5 Kocsivizsgáló vontatási diszpécser Kőér u. Járműtelep Kocsivizsgáló vontatási diszpécser hírközlési berendezései: 

Csarnokhangosító rendszer



Kétirányú hangos r. (Kocsitároló, Áramátalakító,Blokk-poszt, Határ FSZT kapcsolatokkal)



Kapu kétirányú hangos 1-10. gombsora (több kezelőgomb nem működik)



Üzemi telefonok



KFM diszpécsertelefon



(SAP adminisztrációs PC)

5.1.6 Tárolócsarnok vontatási diszpécser Kőér u. Járműtelep Tárolócsarnok vontatási diszpécser hírközlési berendezései: 

Csarnok hangosító rendszer: vágányok, porfúvó részleg, összkörzet bemondási zónákkal



Kétirányú hangos r. ( Kocsivizsgáló, Áramátalakító, Blokk-poszt, Határ FSZT kapcsolatokkal, továbbá Fordító, KÖKI vonatvezetői tartózkodó és instruktor kapcsolatok jelenleg nem működnek



Podeszt kétirányú hangos gombsorai (ezekből több kezelőgomb nem működik)



Üzemi telefon



KFM diszpécsertelefon



(SAP adminisztrációs PC)

1. Központi diszpécserek elhelyezése Az M3 vonal üzemeltetési koncepció keretében kerül meghatározásra a KFM, Blokk-poszt, KUD, EDI, MÜDI munkahelyek elhelyezése. A diszpécserek elhelyezését illetően az alábbi változatok kerültek felvetésre: A KFM, KUD, MÜDI munkahely: 

a) Amennyiben a fő alternatívaként a meglévő biztosítóberendezési rendszer marad, a KFM munkahely a Szabó Ervin téri irodaházban marad. A rendszer eleve úgy épült ki, hogy megfelelő szabad kapacitással rendelkezik a meg nem valósult káposztásmegyeri hosszabbítás kezelésére. Ez esetben az északi hosszabbítás megvalósítása esetén a


72/57


pult tartalékterülete felhasználásra kerül. A KUD és MÜDI (műszaki diszpécser) munkahelye is a Szabó Ervin téri irodaházban kerülne elhelyezésre. A KUD a KFM-el közös helyiségben a MÜDI pedig egy szomszédos helyiségben. 

b) Felmerült az M2 vonal KUD KFM helyiség felszabadítása úgy hogy a M2 vonali diszpécserek a Fehér úti járműtelepre kerülnének, vagy az M4 vonal M4 vonal kelenföldi járműtelepén erre a célra fenntartott helyen (7. és 8. emelet) lesznek kialakítva. Ebben az esetben az M2 rendszergazda áthelyezése is indokolt.



c) Új biztosítóberendezés létesítése esetén a KFM, KUD és MÜDI munkahely is az M4 vonal kelenföldi járműtelepén alakítandó ki.

Az EDI (energiaellátó diszpécser) mindhárom (M2, M3 és M4) vonalra kiépített rendszere és szolgálata a Szabó Ervin téri Diszpécserházban marad. A REL (védelmes munkahely) központja a Szabó Ervin téri Diszpécserházban marad. A Blokk-poszt diszpécser a Kőér utcai jármű telepen marad. A diszpécserekhez közel, de elkülönített helyiségben kell az M3 vonal hírközlési rendszergazda munkahelyet kialakítani. A rendszergazda felügyeli és menedzseli a különböző gyengeáramú rendszereket és a fénykábeles átviteltechnikai hálózatot. Műszaki ismereteiből és elhelyezéséből adódóan gazda szerepet tölt be a diszpécser helyiségekben levő műszaki berendezések fölött. Fogadja a berendezések működésével kapcsolatos állapot és hibajeleket. Gondoskodik a rendszer működőképességének fenntartásáról és szükség szerinti konfigurálásáról. A rendszergazda hírközlési készletét üzemi telefonkészülék egészíti ki. Az új technológiai berendezéseket kiszolgáló hálózati eszközök elhelyezéséhez és biztonságos üzemeltetéséhez szükséges az a.) esetben egy új szerelvényszoba kialakítása a Szabó Ervin téri irodaházban. A b.) esetben az M2 rendszerek átköltöztetése esetén a meglevő V. emeleti technikai helyiség felszabadul. A c.) változat esetén a KFM asztal tervezésénél figyelembe kell venni a biztosítóberendezés céljaira telepítendő számítógépek, kezelőpultok helyigényét. A döntés alapján meghatározott Diszpécser helyiségekben KUD, KFM, MÜDI, Blokk Poszt diszpécser asztalt kell telepíteni az alább részletezett berendezésekkel. Meglévő Állapot_Távközlés

72/58


2. A diszpécser asztalokkal kapcsolatos főbb tervezési szempontok: Az asztalt 24 órás igénybevételre, kopásálló kivitelben, lekerekített sarkokkal, az ergonómiai követelményeknek megfelelően kell megtervezni. Az integrált hírközlő kezelőasztal az alábbi főbb egységekből álljon:

5.2



munkafelület (asztallal és fiókjaival) Az integrált hírközlő kezelőasztal egybefüggő munkafelülettel rendelkezzen, ahol a Diszpécser adminisztratív teendői elvégezhetők. A munkaasztal munkafelülete legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését.



műszaki berendezések és tartozékai Az asztalban kell elhelyezni a kábelek kifejtését biztosító rendezőket, tápegységeket, hírközlési berendezéseket. (zajt és hőt termelő berendezéseket (számítógépeket) a technikai helyiségben kell elhelyezni)



monitor tartó állvány ITV és PC monitorok elhelyezésére. Az állvány tegye lehetővé a képernyőknek - a használó igényeinek megfelelően - könnyen és szabadon elfordítását, dönthetőségét.



Az asztalhoz görgős, forgatható szék is tartozik. A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A szék ülő felülete legyen állítható magasságú, támlája legyen dönthető.

KFM asztal A KFM részére tervezett asztalban az alábbi hírközlési berendezéseket kell beépíteni:

1. A vonatforgalmat érintő területeken lévő kamerák képének figyelése monitorokon, a kamerák kiválasztását biztosító érintőképernyős kezelő felület. (vonali tároló vágányok, fordító vágányok) 2. Üzemi telefonok, közvetlen városi vonallal 3. Vonali rádiótelefon fix telepítésű bemondó készülékkel 4. Diszpécser telefon (Közvetlen hírközlő kapcsolat az EDI-vel, KUD-dal, a MÜDIvel, Blokk-poszttal, az összes állomás ÁDI-val Meglévő Állapot_Távközlés

72/59


5. Tűzjelző tartalék kezelő (összes állomás jelzése) 6. Általános célú informatikai programok az érintőképernyős számítógépen vagy külön gépen telepítve. (Szolgálati nyomtatványok, bizonylatok vezetése. Microsoft Office programcsomag futtatása. Információs adatbázis kezelése. Napi jelentések továbbítása. Társasági és szolgálati utasítások, szabályzatok, rendelkezések, előírások, parancskönyvi bejegyzések nyilvántartása. Telefonkönyv.)

5.3

KUD asztal

1. Az M3 vonalon is létre lesz hozva a Központi Utasforgalmi Diszpécser (KUD). Az állomások vonatkozásában a KUD feladatai jelentős átfedésben vannak az ÁDI feladatával. Ezt az utasok biztonsága indokolja. Mivel az ÁDI állomásonként egy fő, akinek munkaköre vezérlő asztalától való eltávozást igénylő feladatokat is tartalmaz, az utasbiztonság folyamatossága érdekében a KUD a teljes feladatcsoportot is átveheti. Ebbe az utasok közvetlen irányításán kívül az utasforgalmat érintő berendezések működtetésével kapcsolatos feladatok is beletartoznak. Ennek megfelelően a KUD részére az alábbi eszközöket kell telepíteni: 2. Utasáramlást felügyelő ipari TV rendszer kamera képeinek megjelenítése monitorokon, és a kamerák kiválasztását biztosító érintőképernyős kezelőfelület. (összes állomás) 3. Az utasok tájékoztatására szolgáló hangszóróhálózatra történő bemondást biztosító érintőképernyős kezelő felület élőszavas és tárolt szöveges bemondással (összes állomáson) 4. Állomási vizuális utastájékoztató rendszereket vezérlő érintőképernyős kezelő felület 5. Segélyhívó telefonok kezelését biztosító kezelő érintőképernyős felület (összes állomás) 6. Mozgólépcsők és liftek üzemállapotára vonatkozó jelzés megjelenítő és működtető érintőképernyős kezelőfelület. (összes állomás) 7. Automatikus veszélyjelzések kijelzése érintőképernyős kezelő felületen (összes állomás) Meglévő Állapot_Távközlés

72/60


8. Üzemi telefonok, közvetlen városi vonallal 9. Vonali rádiótelefon fix telepítésű bemondó készülékkel 10. Diszpécser telefon (Közvetlen hírközlő kapcsolat a KFM-mel, a MÜDI-vel, az összes állomás ÁDI-val.) 11. Állomási beléptető rendszerek felügyeleti számítógép 12. Általános célú informatikai programok az érintőképernyős számítógépen vagy külön gépen telepítve. (Szolgálati nyomtatványok, bizonylatok vezetése. Microsoft Office programcsomag futtatása. Információs adatbázis kezelése. Napi jelentések továbbítása. Társasági és szolgálati utasítások, szabályzatok, rendelkezések, előírások, parancskönyvi bejegyzések nyilvántartása. Telefonkönyv.) 13. Ezen kívül a diszpécser helyiségben el kell helyezni állomásonként egy nagyméretű monitort (min. 32”-os) az állomási kamerák kiválasztott képeinek megjelenítésére. 14. Valamint a pontos idő kijelzést biztosító, másodperc kijelzéssel rendelkező nagyméretű órát. 5.4

EDI asztal

1. Az EDI diszpécser asztala és hírközlő berendezései meglevőnek tekintendők. Gyengeáramú rendszereket illetően csak a meglevő rendszerekhez tartozó M3 diszpécsertelefon illetve M3 vonali rádió kezelő berendezések bontását és az új készülékek (M3 diszpécser telefon, M3 vonali rádió kezelő, M3 általános célú informatikai célú számítógép, programokkal, beléptető rendszer kliens szoftverrel) elhelyezését, csatlakoztatását kell biztosítani, mindegyik munkahelyen. 5.5

MÜDI asztal

1. A MÜDI a vonal műszaki-gépészeti berendezései működésének felelőse. Az állomási műszaki ügyeletesnél a berendezések pillanatnyi üzemállapota megjelenik, esetenként intézkedési lehetősége is van. A metróvonal – mint rendszer – működésének áttekintése és a hibaelhárítás gyorsítása érdekében az üzemállapot jelzéseket – minden állomásra vonatkozóan a MÜDI-nél meg kell ismételni. Így a MÜDI bármely berendezés pillanatnyi üzemállapotról tudomást szerezhet, és azt befolyásolni is jogosult. Meglévő Állapot_Távközlés

72/61


A MÜDI részére az alábbi eszközöket kell telepíteni: 2. Távfelügyelő és távvezérlő berendezés A berendezés biztosítja a vonalon működő berendezések üzemállapot információinak fogadását, valamint a távirányítás lehetőségét. A MÜDI berendezése is rendelkezzen azon tulajdonsággal, hogy bármely berendezésből érkező hibajelzésre fény és hangjelzéssel hívja fel a MÜDI figyelmét. 3. Üzemi telefonok, közvetlen városi vonallal 4. Vonali rádiótelefon fix telepítésű bemondó készülékkel 5. Diszpécser telefon (Közvetlen hírközlő kapcsolat a KFM-mel, a MÜDI-vel, az összes állomás ÁDI-val ( Műszaki ügyeletessel.)) 6. Állomási beléptető rendszerek központi kezelő számítógép 7. Tűzjelző főközpont (összes állomás jelzése) és felügyeleti számító gép grafikus megjelenítővel 8. Általános célú informatikai programok az éríntőképernyős számítógépen vagy külön gépen telepítve. (Szolgálati nyomtatványok, bizonylatok vezetése. Microsoft Office programcsomag futtatása. Információs adatbázis kezelése. Napi jelentések továbbítása. Társasági és szolgálati utasítások, szabályzatok, rendelkezések, előírások, parancskönyvi bejegyzések nyilvántartása. Telefonkönyv.) 5.6

BLOKK-POSZT asztal részére az alábbi eszközöket kell telepíteni:

1. Monitorok és érintőképernyős kezelő felület a járműtelepi tároló vágányok és járműtelepi vágányok megfigyelésére szolgáló kamerák képeinek megjelenítéséhez. 2. Üzemi telefonok, közvetlen városi vonallal 3. Vonali rádiótelefon fix telepítésű bemondó készülékkel 4. Diszpécser telefon (Közvetlen hírközlő kapcsolat a KFM-mel) 5. Járműtelepi tároló hangosítás bemondó készülék Meglévő Állapot_Távközlés

72/62


6. Általános célú informatikai programok az érintőképernyős számítógépen vagy külön gépen telepítve. (Szolgálati nyomtatványok, bizonylatok vezetése. Microsoft Office programcsomag futtatása. Információs adatbázis kezelése. Napi jelentések továbbítása. Társasági és szolgálati utasítások, szabályzatok, rendelkezések, előírások, parancskönyvi bejegyzések nyilvántartása. Telefonkönyv.)

6

Polgári védelmi funkciókkal kapcsolatos megfontolások Az M3 metróvonal különleges (polgárvédelmi rendeltetésű) üzemében átkapcsolások segítségével a vasúti hírközlő és hangosító hálózat egy részét használják az óvóhelyi hírközlés biztosítására. Ezen kívül egy különálló telefonközpont rendszer lett telepítve az egyes szektorok és állomásparancsnokok, valamint az óvóhely központi irányítójának kommunikációs összeköttetésére. A vonal alagutakban 15 méterenként hangszóró csatlakozók lettek kiépítve a betelepülök tájékoztatásának biztosítására, valamint 100 m- ként telefon csatlakozási lehetőség van a telefonközpont rendszerhez. Ez üzemi telefonként is szolgál a műszaki diszpécserhez. A következőkben ismertetjük a rendszer működését és a telepített berendezéseket.

6.1

Polgári védelmi telefonközpont és hozzátartozó hálózat A PV. Központok a Telefongyár által tervezett K40, K80, K120–as vertikális kézi kapcsolású központok. PV üzemmód esetén az állomások, szektorok és alagúti telefonok összeköttetését biztosítja. A K-40, K-80, K-120 –s jelölés a kiépíthető mellékállomások számát jelenti Az egyes központok összekötéssel bővíthetők. A központok bővítése úgy történik, hogy a 40 vonalas központokat egymás mellé helyezve összekötő kulcsokkal 80, ill.120–ra bővíthetők. A Metró PV. telefonrendszere önálló rendszert alkot. A vonal rendszerének csúcspontján a Műszaki Diszpécser (MÜDI) helyiségben telepített kettős rendeltetésű CB vertikális, kézi kapcsolású telefonközpont áll. Üzemi körülmények között ez a központ biztosítja a MÜDI és a műszaki ügyeletesek közötti közvetlen összeköttetést, valamint erre a központra csatlakozik a vonalon kiépített valamennyi alagúti telefon aljzat. Ez a központ


72/63


biztosítja a többi szektorban elhelyezett központokkal és az azokra kapcsolt mellékekkel történő kapcsolat felvételét. A többi szektorban működő kézi kapcsolású központ csak, PV esetben működik. Ezek a központok működtetik a helyi szektorokban a műtárgyak mellé telepített csatlakozó aljzatok, telefonjait, az átkapcsolt alagúti telefon csatlakozók és a szektor valamennyi polgári védelmi célokat szolgáló telefonok mellékállomásait. A rendszer részét képezik az alagúti csatlakozóval felszerelt vaktárcsás CB 667 típusú, telefon készülékek, valamint a szerelvényszobákban felszerelt átkapcsoló szerelvények és a szektor parancsnok és az állomásparancsnok közötti közvetlen kiépítésű telefon készülékek. A központ alkalmas a 40 vonalból 4vonalat CB vagy automata központhoz kapcsolni, továbbá 6 vonalat átmenő vonalként üzemeltetni a kezelő beavatkozása nélkül. Utána még érthetően hallják egymást. Központok áramellátása: a beszéd és jelző áramkörök vegyes kiépítés esetén 4db 6 voltos, sorba- kötött, 105Aó, 24V akkumulátor telepből táplálhatók. Kézi meghajtású induktor biztosítja. Az alkalmazott töltőberendezés VST 24/20 töltő. Rövid működési leírás: A központok kérdő hüvelyeinek nyugalmi érintkezőire vannak bekötve a helyi PV mellékek. Amikor egy mellék beemeli vaktárcsás készüléke kézi beszélőjét, a vele összekötött kérdőhüvely jelzőlámpája bejelez és egy hangjelzéssel is jelzi, hogy hívás érkezett központ kezelőjéhez. A kezelő 10 összekapcsoló áramkörrel (zsinóráramkörrel) rendelkezik, tehát egy időben 10 beszélgetést tud lekezelni. A kezelő, a hívó (jelző) hüvelybe belépve az összekötő kulcson keresztül kapcsolatba lép a hívóval, akit a dugó pár másik dugaszával összekapcsolja a kért mellékkel. A beszédállapot előtt az összekötő kulccsal felcsengeti a kapcsolandó melléket majd kilép. A beszélgetés befejeztével kigyulladnak a megszakított beszélgetésekre jellemző hüvelyek lámpái és hangjelzés jelzi a kapcsolat bonthatóságát. A szektorparancsnoknak egy külön kiépítésű közvetlen vonalas összeköttetése is van az állomásparancsnokokkal. Egy főállomásból és 3alállomásból álló összeköttetést biztosít. Egy ilyen szett készült és ezt használják minden szektorban. Ez a kapcsolat „forró drót” elven működik, egy gombnyomással Meglévő Állapot_Távközlés

72/64


hívja a szektor pl. a bekötött állomásparancsnoki telefonokat, amelyekkel körözvényhívást is tud kezdeményezni. Ez a rendszer független a telefonközpont hálózatától. 6.2

A hangosító és távközlő berendezések kiépítése szektoronként A M3 vonalon 9 szektor látja el a PV feladatokat I. szektorhoz 3 állomás tartozik: 

Határ-út 12 kiépített telefon aljzattal



Pöttyös utca: 9 kiépített telefon aljzattal



Ecseri út: 9 telefon aljzattal.

Üzembe helyezés éve 1980. A központ K80as kiépítésű a Határ úti állomáson a Kőbánya –Kispest felé menő vágány peron alatti folyóson a vizes csoport helyiségben van telepítve. Az szektorhangosító berendezés típusa: ARS-216. A hangos keret a Határ állomáson a szerelvényszobában található. A hangosítás a szektoralagút teljes hosszában kiépítve Tesla hangszórókkal működik. 

A Határ út állomáson 3 körzet hangosítását 60 db hangszóró látja el.(2 peron+1csarnok körzet van)



A Pöttyös állomáson 2 hangos körzet van 56db hangszóróval



Az Ecseri állomáson 2 hangos körzet van 56db hangszóróval.

Mind a 3 állomáson van bemondó készlet, amit üzemidőben a forgalmi ügyeletes kezel. II. szektorhoz 2 állomás tartozik: 

Nagyvárad tér állomás: 15 kiépített telefon aljzattal, Üzembe helyezés éve 1976.



Népliget állomás: 14 kiépített telefon aljzattal. Üzembe helyezés éve 1980.


72/65


A központ K40 es kiépítésű a Nagyvárad állomáson található az üzemi folyosón a Műszaki felügyelet helyiségben. 

Népliget állomáson 2 hangos körzet van 56db hangszóróval.



Nagyvárad állomáson 3 hangos körzet van 80 db hangszóróval

A 2 állomáson van bemondó készlet, amit üzemidőben a forgalmista kezel. III. szektorhoz 2 állomás tartozik: 

Klinikák állomás: 25 kiépített telefon aljzattal (egy vonali érpáron több mellék üzemel),



Corvin negyed állomás: 22 kiépített telefon aljzattal egy vonalon több mellék is üzemel).

Üzembe helyezés éve 1976. A központ K80 kiépítésű a Corvin negyed állomáson van a két peront összekötő üzemi folyosón lévő műszaki felügyeleten. A szektorhangosító berendezés típusa: ARS-216. A hangos keret a Corvin negyed állomáson a szerelvényszobában található. A hangosítás a szektoralagút teljes hosszában kiépítve Tesla hangszórókkal működik. 

Klinikák állomáson 5 hangos körzet van 80 db hangszóróval.



Corvin negyed állomáson 5 hangos körzet van 80 db hangszóróval.

Bemondó készlet van. IV. szektorhoz 3 állomás tartozik: 

Kálvin tér: 20 kiépített telefon aljzattal,



Ferenciek tere: 14 kiépített telefon aljzattal,



É-D Deák tér: 23 kiépített telefon aljzattal.

Üzembe helyezés éve 1976. A központ K120 kiépítésű, a Ferenciek állomáson a Műszaki Diszpécser helyiségben található.


72/66


A szektorhangosító berendezés típusa: ARS-216. A hangos keret a Ferenciek tere állomáson a szerelvényszobában található. A hangosítás a szektoralagút teljes hosszában kiépítve Tesla hangszórókkal működik. 

Kálvin állomáson 5 hangos körzet van 80 db hangszóróval,



Ferenciek állomáson 5 hangos körzet van 80 db hangszóróval



Deák tér állomáson 8 hangos körzet van 186 db hangszóróval

Az állomásokon állandó bemondó készet van. V. szektorhoz 2 állomás tartozik: 

Arany János állomás 12 kiépített telefon aljzattal,



Nyugati Pu. állomás 11 kiépített telefon aljzattal.

Üzembe helyezés éve 1981. A K40 kiépítésű központ az Arany János állomáson található, az üzemi összekötő folyósón a műszaki felügyeleten. A szektorhangosító berendezés típusa: ARS-216. A hangos keret az Arany János állomáson a szerelvényszobában található. A hangosítás a szektoralagút teljes hosszában kiépítve Tesla hangszórókkal működik. 

Arany állomáson 5 hangos körzet van 64 db hangszóróval



Nyugati állomáson11 körzet van 92 db hangszóróval

Az állomásokon állandó bemondó készlet üzemel. VI. szektorhoz 2 állomás tartozik: 

Lehel tér állomás: 18 kiépített telefon aljzattal. Üzembe helyezés éve 1981.



Dózsa György állomás 11 kiépített telefon aljzattal. Üzembe helyezés éve 1984.

A K40 központ a Lehel állomás üzemi folyósón található a műszaki felügyelet helyiségben. Meglévő Állapot_Távközlés

72/67


A szektorhangosító berendezés típusa: ARS-216. A hangos keret az Lehel tér állomáson a szerelvényszobában található. A hangosítás a szektoralagút teljes hosszában kiépítve Tesla hangszórókkal működik. 

Lehel állomáson 3 hangos körzet van 56 db hangszóróval



Dózsa György állomáson 5 hangos körzet van 56 db hangszóróval

Az állomásokon állandó bemondó készlet van. VII. szektorhoz 2 állomás tartozik: 

Árpád híd állomás: 9 kiépített telefon aljzattal. Üzembe helyezés éve 1984.



Forgách utca állomás:9 kiépített telefon aljzattal. Üzembe helyezés éve 1990.

A szektor K40-es központja az Árpád híd állomáson a peron szint alatti üzemi folyósón a műszaki felügyelet helyiségben van. A szektorhangosító berendezés típusa: ARS-216. A hangos keret az Árpád híd állomáson a szerelvényszobában található. A hangosítás a szektoralagút teljes hosszában kiépítve Tesla hangszórókkal működik. 

Árpád híd állomáson 3 hangos körzet van 91 db hangszóróval,



Forgách állomáson 8 hangos körzet van 56 db hangszóróval.

Az állomásokon állandó bemondó készlet van. VIII. szektorhoz 2 állomás tartozik: 

Gyöngyösi u. állomás: 9 kiépített telefon aljzattal.



Újpest Városkapu állomás 9 kiépített telefon aljzattal.

Üzembe helyezés éve 1990. A szektor K40 központja, Városkapu állomáson a peronszint alatti üzemi folyósón található.


72/68


A szektorhangosító berendezés típusa: ARS-216. A hangos keret az Újpest Városkapu állomáson a szerelvényszobában található. A hangosítás a szektoralagút teljes hosszában kiépítve Tesla hangszórókkal működik. 

Gyöngyösi állomáson 8 hangos körzet van 56 db hangszóróval,



Újpest Városkapu állomáson 6 hangos körzet van 60 db hangszóróval.

Az állomásokon állandó bemondó készlet van. IX. szektorhoz 1 állomás tartozik: 

Újpest Városközpont állomás: 14 kiépített telefon aljzattal

E szektorban is K40 vonalas központ látja el a szektor ellátottságát. Üzembe helyezés éve 1990. A szektorhangosító berendezés típusa: ARS-216. A hangos keret az Újpest Városközpont állomáson a szerelvényszobában található. A hangosítás a szektoralagút teljes hosszában kiépítve Tesla hangszórókkal működik. 

Újpest Városközpont állomáson 6 hangos körzet van, 60 db hangszóróval.

Az állomáson állandó bemondó készlet van. Megjegyzés: a szektorok alagútjában 15 méterenként van kiépítve hangszóró csatlakozás. PV esemény idején, a felszíni hangos körzetek le vannak választva a PV körzetek bemondásairól. (mozgólépcsők, felszíni csarnokok, szektorokon kívül lévő helyszínek) A szektorokban telepített berendezések összesítése: típusa:

darabszáma:

Vertikális kézi kapcsoló központ

K-40

6 db


K-80

2 db

Berendezés megnevezése:


72/69



K-120

1 db

Szektorhangosító berendezés

ARS216

9 db

M

1121 db

Alagúti hangszórók, csatlakozók

A berendezések állapotának értékelése: A berendezések a metró óvóhelyi üzemmódjában üzemelnek. A forgalmi üzemmel nem állnak kapcsolatban. Kétévenkénti polgárvédelmi gyakorlatok alkalmával kell működés próbájukat elvégezni. Elhasználódásuk nem a használatból, hanem a környezeti korrózióból és az alkatrészek öregedéséből következik. A berendezések az 1960-1970-es műszaki színvonalat képviselik. A rendszer elemek gyártása 20 éve megszűnt. Az üzembe helyezéskor kapott tartalék anyagok nagyrészt felhasználásra kerültek. Pótlásuk a gyártói háttér hiánya miatt nem lehetséges. A rendszerek életben tartása karbantartói után gyártással rövid ideig biztosítható. Hiba statisztika nem áll rendelkezésre. Polgárvédelmi gyakorlatok előtt a rendszert ellenőrzik és üzemképessé teszik. Az előforduló hibák a következőkből adódnak: A kérdőhüvelyek kontakthibáiból, az esetlegesen kiégő 24V-os izzók elhasználtságából, a kérdő és összekötő dugók zsinórjainak kopásából. További hibák az alagútban lévő telefon és hangszóró csatlakozók korróziójából adódnak. Az alkatrész utánpótlás teljesen bizonytalan. A berendezések 40 éves színvonalat képviselnek, ezért javasolt a cseréjük. A telepítendő berendezések típusát a katasztrófavédelemmel egyeztetett módon kell megkezdeni.

7

Betelepült szolgáltatók hálózatai Az M3 METRO felújítása érinti a felszíni távközlési hálózatokat és a METRO területén, illetve az alagutakban kiépítésre került különböző hírközlési rendszereket és berendezéseket is. 1. Állomási/alagútban üzemelő távközlési hálózatok A METRO területére számos helyen lépnek be a felszínről érkező távközlési hálózatok: szellőzők, lejárók, műszaki aknák.


72/70


A kábelek az alagutak falán haladnak, és az állomások területén, a távközlési szerelvény-szobákban kerülnek kifejtésre, optikai rendezőkön, illetve tápfejeken. A belépési pontokig a kábelek általában műanyagcsöves alépítményben érkeznek, majd a különböző aknák/kürtők falszerkezetéhez rögzítve jutnak le az alagutakba, mélyállomásokba. A kiépített hálózatok alapvetően közcélú gerinc-összekötő kábelek, illetve különböző speciális hálózatok elemei. Az összekapcsolt végpontok nagy távolságai, illetve a közöttük lebonyolított adatforgalmak méretei miatt a kábelek optikai kábelek, különböző szál-számokkal: Fveb 5x4 – Fveb 12x12 A METRO területén a legjelentősebb kábelhálózattal az NSN TraffiCOM Kft rendelkezik, mely folyamatosan bővíti hálózatát, tekintettel a BKV Zrt-vel korábban kötött együttműködési szerződés által biztosított lehetőségeire. Az NSN TraffiCOM Kft mellett – a jelenlegi ismeretek szerint – optikai hálózattal rendelkezik a tervezési területen a MÁV Zrt, illetve az NSN TraffiCOM kábeleiben szálbérlettel van jelen az Antenna Hungária Távközlési Zrt, az Invitel Távközlési Zrt, illetve esetenként egyéb Szolgáltatók. A mobil-telefonrendszerek elterjedésével megjelent az igény arra is, hogy a készülékek a METRO alagutakban, illetve az állomásokon is használhatóak legyenek. Fentiek miatt az elmúlt időszak alatt kiépítésre került a METRO teljes területét lefedő GSM – rendszer, a szükséges optikai kábelhálózattal, antennákkal, sugárzókkal, illetve a rendszer működéséhez szükséges egyéb technikai eszközökkel, berendezésekkel. Jelen vannak fentieken túlmenően azon kábelek, melyek az EDR (TETRA) – hálózatok összeköttetéseit biztosítják (belbiztonsági/katasztrófavédelmi stb. informatikai rendszerek) A kiépített hálózatok átépítésének szükségessége a pálya-rendszer átépítése miatt kisebb mértékben lehet indokolt, azonban az állomások átalakítása, átépítése, illetve a tervezett új kijáratok, akadálymentesítő megoldások miatt jelentősebb kiváltások/átépítések válhatnak szükségessé. A kiépített hálózatok a struktúra igényei szerint az állomásokon távközlési szerelvényszobákban/ diszpécser helyiségekben elhelyezett rendezőkön (ODF) kerülnek kifejtésre, közös, vagy saját tulajdonú rendező-kereteken. Az egyes hálózati elemek/berendezések átépítésének szükségessége, illetve mértéke a későbbi tervezési fázisokban kerülhet pontos meghatározásra. A tervezendő beavatkozásokkal kapcsolatban az érintett Szolgáltatók/hálózattulajdonosok megkeresése megtörténik, mely egyeztetések során ismertetésre kerülnek a kialakításra kerülő hálózat - kiváltási megoldások, illetve meghatározásra kerülnek az esetleges fejlesztési célok is. A felszíni távközlési hálózatok ismertetése a KÖZMŰ tervkötetben szerepel. 2. A tervezés jelenlegi fázisában ismert állomási/alagúti távközlési hálózatok: Meglévő Állapot_Távközlés

72/71


Sorsz.

Szálszám

Kezdőpont

1

sugárzó kábel

2

144 sz. opt.

Árpád híd

3

144 sz. opt.

Arany János felszín

4

144 sz. opt.

Deák tér felszín

5

144 sz. opt.

Nyugati tér

6

144 sz. opt.

Lehel tér

7

144 sz. opt.

Dózsa Gy.

8

144 sz. opt.

9

48 sz. opt.

10

48 sz. opt.

11

12

48 sz. opt.

48 sz. opt.

Teljes vonalon

Kábel hossza

Tulajdon os

~ 31 105 m

GSM

Újpest

~ 4 426 m

Trafficom

Nyugati tér

~ 1 150 m

Trafficom

Arany János

~ 1 050 m

Trafficom

Lehel tér

~ 1 000 m

Trafficom

Dózsa Gy.

~ 1 100 m

Trafficom

Árpád híd

~ 1 100 m

Trafficom

K-Ny Deák- M3 Deák Diszpécserház- Kőér utca KÖKI

~14 235 m

Trafficom

Körgyűrű

~38 680 m

Trafficom

Árpád hídáll. Szer szoba Nagyvárad tér Szer. szoba

Trafficom TETRA HUB

132 m Trafficom

TETRA HUB

180 m

M3 Deák M2 szersz.

TETRA HUB

180 m

M3 Deák tér

2 600 m

13

20 sz. opt.

Nyugati pu.

14

20 sz. opt.

M3 Deák tér

Trafficom MÁV Trafficom

Diszpécser ház

Nagyvárad tér

4 200 m

AVM

KöKI

4 800 m

Trafficom

Járműtelep

1 800 m

Trafficom

Határ út

7 580 m

Trafficom

15

20 sz. opt.

Nagyvárad tér

16

20 sz. opt.

Határ út

17

48 sz. opt.

M3 Deák tér


Végpont

72/72

VASÚTI TÁVKÖZLÉS ÉS DISZPÉCSERKÖZPONT KONCEPCIÓTERV MŰSZAKI LEÍRÁS

Recommend Documents