Vasúti távközlés építése és üzemeltetése
BGOK, 2010. január 09.,15. Sas Tibor
[email protected]
Vasúti távközlés építése és üzemeltetése 1. A MÁV távközlés helye, szerepe 2. Távbeszélı rendszerek (központok és készülékek) 3. Digitális központok szolgáltatásai 4. Különcélú távbeszélı összeköttetések 5. Diszpécser rendszerek 6. Utasításadó és utastájékoztató rendszerek 7. Rádiók vasútüzemi alkalmazása 8. Adatátviteli rendszerek 9. A vasúti távközlési rendszerek üzemeltetése 10. Projektek céljai 11. Projektek problémái (elıkészítés,kivitelezés,ideiglenes állapotok,üzembe helyezés,baleseti veszélyek) 12. Projektek tapasztalatai
1.A MÁV távközlés helye, szerepe • A MÁV mint a legtöbb közforgalmú vasút, önálló távközlési hálózattal és távközlési szolgálattal rendelkezik. • Ennek több oka van : – A vasúti közlekedés kiszolgálása a vasútvonalakhoz illeszkedı saját topológiájú hálózatot kíván, mely merıben eltér a közcélú hálózatok, általában a nagyobb települések kiszolgálására irányuló struktúrájától .A vasúti távközlési hálózat nagyrészt a vasút kisajátított területén belül alakult ki – A vasútüzem 24 órás folyamatos jellege megszakításmentes üzemet tételez fel, szemben a közcélú nyilvános hálózatok üzleti élethez igazodó forgalomeloszlásával.
– A vasúti távközlésben a felmerülı hibák elhárításának igénye is az üzem folyamatosságából indul ki és ezért abszolút elsıbbséget élvez, szemben a közcélú bérelt vonalakkal amelyeknél a vasút rendelkezésére bocsátott áramkörök hibaelhárítása hátrányosabb besorolású. – Jelenleg a MÁV fıvonalai mellett jelentkezı távközlési hibák elhárítására azonnali intézkedéseket kell tenni és 4 órán belül meg kell kezdeni az elhárítást. Ehhez a távközlési szakszolgálat 24 órás folyamatos diszpécser szolgálatot mőködtet és országosan több telephellyel munkaidın túl is készenléti szolgálatot tart fenn.
A vasúti távközlés szolgáltatási területei : Általános célú vasútüzemi távbeszélı hálózat Irányítói és információs hálózatok - különcélú távbeszélı összeköttetések - diszpécser rendszerek - utasítás adó és utastájékoztató rendszerek - központi órahálózat (Vasútüzemi távíróhálózat) Vasúti adatátviteli hálózat - X.25 - MÁV intranet hálózat (IP) Vasúti vonali és helyi rádióhálózatok
A szolgáltatás biztosításához szükséges egyéb tevékenységek - az országos szolgáltatás fenntartásához kezdetektıl fogva megfelelı átviteli közeggel (kábelhálózattal) kell rendelkezni. Ez a hálózat kezdetekben légvezetékre épült, majd a vasút villamosításával párhuzamosan folyamatosan felváltotta a földbe fektetett vonalkábel hálózat. A földkábelek alkalmazása még jelenleg is meghatározó szereppel bír a MÁV távközlésében .Az alkalmazott kábelek típusai : C3,B4,B5 újabban B7H,B6 .. stb. (7x4,12x4,19x4..) réz vagy alumínium erő papír vagy mőanyag szigeteléső ólom vagy alumínium köpenyes páncélos vagy mőanyag burkolatú kábelek. - A vasúti pálya mellett elhelyezkedı állomások megállóhelyek helyi kiszolgálása szintén földkábelek alkalmazásával valósul meg .Ezek a helyi igényektıl függıen szintén sokféle érszerkezettel bírnak (1x4, 4x4, 7x4, 13x4,26x4,52x4,104x4… újabban 1x4, 5x4,10x,4, 15x4 …)
A kábelek mőszaki állapotának fenntartása, hibáiknak javítása a távközlı szakszolgálat egyik alaptevékenysége amely komoly mőszaki kapacitást és emberi munka ráfordítást igényel. A távközlés technológiai helységei a szerelvényszobák. Ezekben a helységekben a kábelek végzıdtetésére kábelrendezık szolgálnak, méretük a fogadott kábelek számától függ. Ugyan ezen a rendezın kerülnek kifejtésre a helységben található távközlési berendezések vonalai. A vonalak összekapcsolásának nyilvántartása (terhelési lapok) elengedhetetlen feltétele a pontos munkavégzésnek, hibakeresésnek. A kábelrendezıket egyedi földeléssel kell ellátni amire kapcsolódnak a kifejtett kábelek köpenyei is. A földelı sin egyúttal a helység EPH rendszerébe is be van kötve, így biztosítva a megfelelı életvédelmi elıírásokat. A villamosított vonalakon az áramköröket hangfrekvenciás leválasztó csévékkel kell ellátni a káros feszültségek veszélye miatt, a csévék elhelyezése is itt történik. A csévék típusai különfélék a kábelek (terhelt, nem terhelt) és a berendezések impedanciája miatt.
- A 90-es évek elején a távközlési technika fejlıdése világszerte elıtérbe helyezte az optikai kábelek alkalmazását. A MÁV is ebbe az irányba kezdte fejleszteni a saját országos gerinchálózatát .Ezt az is indokolta hogy a monomódusú fényvezetıszálas kábel ára a gyártástechnológia fejlıdése eredményeként azonos vagy olcsóbb lett mint a szimmetrikus fémvezetıjő kábeleké. Az optikai kábel alkalmazását a vasúti környezet (erıs villamos hatás) különösen indokolttá tette. A MÁV több lépcsıben mintegy 3000 km optikai kábelt helyezett üzembe a fıvonalai mellett. Ez a 20 szálas fémmentes önhordó (kevlár erısítéső) légkábel a vasúti felsıvezeték tartó oszlopokra van rögzítve. A MÁV egy gazdasági tranzakció keretében a beruházás megvalósulásához a 20 szálból 16 szálat szinte országosan bérbe adott 50 évre egy akkor alakult távközlési társaságnak amit PANTEL -nek hívtak. Ez a tarnzakció forrást biztosított a további fejlesztéseknek. A PANTEL jelenlegi utódja az INVITEL Zrt. - Az optikai kábel fenntartását , hibaelhárítását a MÁV saját egységeivel végezteti és tevékenysége kiterjed a PANTEL egykori már nem a pálya mellett hanem a városokban levı optikai hálózatára is. - Az optikai kábel hibaelhárításához magasan képzett szakemberek és komoly technikai háttér (kötıgépek, mérımőszerek) áll a távközlés rendelkezésére.
A MÁV hálózatán már a kezdetektıl fogva igényként merült fel az átviteli lehetıségek bıvítése .Ez abból adódott hogy a vonali kábelek kapacitása véges volt viszont egyre több áramkört kellett ezen továbbítani. A mőszaki megoldás elsı lépcsıje a fantom és szuperfantom áramkörök alkalmazása volt . Ez azt tette lehetıvé hogy két meglevı összeköttetés felhasználásával egy harmadik független áramkört lehetett továbbítani . A szuperfantom pedig ennek a még tovább fejlesztése .Ehhez technikailag csak hangfrekvenciás csévéket kellett alkalmazni az átvitelben . A technika fejlıdése és az igények további növekedése a réz érpárak többszörös kihasználására az analóg vivıs rendszerek alkalmazását tette szükségessé. Ezt a technikát mind légvezetéken mind földkábeleken alkalmazták (alkalmazzák) a MÁV-nál. Ez úgy valósul meg hogy a hangfrekvenciás áramköröket melyek sávszélessége szabvány szerint 300 Hz - 3400 Hz ig terjed több lépcsıben vivıfrekvencia alkalmazásával egy nagyobb sávszélességő alapcsoportban rendezik össze . A réz érpáron ezt a csoportot visszük át A állomásból B állomásra majd ott visszaállítjuk az eredeti formájára. A távolságtól függıen alkalmazunk középerısítıket a jelszint kívánt értéken tartására .
Ez a típusú analóg átviteltechnika a 90-es évekig meghatározó volt a MÁV távközlésében. Az alkalmazott 12 csatornás szabvány alapcsoport képezte az alapját a nagyobb csatornaszámú (60, 300 csatornás) átviteli rendszereknek is. 12 csatornás analóg átviteltechnikát még jelenleg is alkalmazunk a MÁV-nál azokon a területeken ahol az optikai kábel nem teszi lehetıvé a digitális PCM rendszerek alkalmazását. A rézkábelen alkalmazható digitális átvitel (PCM) MÁV hálózatán kevésbé terjedt el , csak néhány szakaszon alkalmazták. Ennek az is az oka , hogy az idıközben üzembe helyezett optikai gerinchálózatra a MÁV az akkor épp Európában szabványosított SDH (szinkron digitális hierarchia) rendszert telepítette ami lefedte az ország vasúti fıvonalait és a budapesti körgyőrőt. Jelenleg ez az átviteli rendszer fedi le és látja el az ország vasúti átviteli igényeinek gerincét. A 3000 km vasúti optikai kábel 4 üvegszálán üzemelı STM-1 és STM-4 SDH átviteltechnika és az arra települı ATM kapcsolók alkotta hálózat biztosítja az alapját a MÁV országos
általános célú telefonhálózatának, az X.25-ös adatátviteli hálózatnak, a MÁV intranet hálózatának hogy csak a legjelentısebbeket említsük. A távközlı berendezéseken nyújtott szolgáltatás rendelkezésre állása nem lenne megfelelı ha a berendezések mögött korszerő áramellátás nem mőködne. Igaz ez a távközlés teljes területére. A távközlési áramellátási tevékenység fontos háttere a szolgáltatásunknak. Régebben nagy kapacitású nyitott üvegedényes akkumulátorsorok, savas indító akkuk (24V, 48V) és az ezeket töltı különbözı típusú töltık(ATF , VST…) biztosították ezt. A 230 V-os szünetmentes áramellátást az ezekre telepített különbözı inverterek biztosították. Külön feltétel volt ezen eszközökkel szemben a kapacitásokon túl a megfelelı zajszegénység ami feltétlen szükséges a megfelelı átviteltechnikai paraméterek biztosításához. Az utóbbi idıben a savas akkumulátorokat nagy számban cserélte le a MÁV korszerő zselés akkumulátorokra, és az ezek alkalmazását lehetıvé tevı töltıtípusokra.
Általában egy állomás távközlı áramellátása ma már egy integrált berendezés amely tartalmazza a töltıberendezést, akkucsoportokat, invertert, a fogyasztók felé menı kismegszakítókat (24V,48V,230V). Több akkucsoport esetén a csoportok külön kiszigetelhetıek ami biztosítja az akkumulátorok üzem alatti cseréjét is. És mindez úgy teszi hogy mőködése távfelügyelhetı, riasztásai egy központi számítógépre továbbíthatók. A feszültségmentesítéshez vészlekapcsoló van telepítve a szükséges helyekre. Ez a berendezés szerencsés esetben kapcsolódik az állomás központi áramellátásához ahonnan nem csak a városi hanem a MÁV felsıvezetéki trafós betáplálása is rendelkezésre áll (esetleg agregátoros alátámasztás is).
2. Távbeszélı rendszerek (központok és készülékek) -
A 70 –es évek elejére a MÁV-nál kialakult az egész országot automatikus híváskapcsolattal lefedı távbeszélıhálózat.A hálózat jellemzı adatai : - 250 távbeszélı központ, összesen 35 ezer vonalkapacitással - a vasútüzemi távbeszélıhálózatra mint nagy kiterjedéső hálózatra, általában jellemzı az alkalmazott központok viszonylag kis kapacitása(10-2000 vonal) - nagy forgalom lebonyolító képesség - A belsı hívásokhoz képest nagy kimenı forgalom (kb 1:1 arány) - Az alkalmazott központok BHG gyártmányú elektromechanikus forgógépes központok voltak. Az igazgatósági fıgócközpontok és a vidéki algócok jellemzıen 7D PBX és a hozzájuk kapcsolódó TVK (távolsági vonalkapcsolók) voltak. - A hálózat mellékközpontjai általában STB 3/50 –es tipusok voltak. Ezek 50 mellék kapacitásúak voltak. - Ennél kisebbek un alközpontok is alkalmazásban voltak ezek általában 10 vonal kapacitással bírtak.
Az országos MÁV hálózatot lefedı általános célú távbeszélı hálózat kialakulása magával hozta a hívószám rendszerének egységes jellegét. A MÁV hálózatban általánosan alkalmazásra került a 2+4 számból álló hívószámrendszer. Ez annyit jelentett hogy a MÁV hálózatot az igazgatóságoknak megfelelı területi lefedettséggel körzetekre osztották . Nagy Budapest területe a 01 , a budapesti igazgatóság 02,Debrecen 03, Miskolc 04, Pécs 05, Szeged 06, Szombathely 07 körzetszámot kapta. Ezeken belül a hívás 4 hívószámjegyő volt. Ha valaki nem az adott körzeten belül akart hívni egyszerően elıtte a célkörzet hívószámát tárcsázta. Majd egy második tárcsahang (transzlátor hang) után a kívánt melléket. Ez a hívásrendszer gyakorlatilag a mai napig is érvényben van kivéve a második tárcsahangot, ami a központok korszerősítése folytán megszőnt, a 6 számjegyet egyben kell tárcsázni. Természetesen az új központok bevezetésével további változások is bevezetésre kerültek pl. a rövidített hívószámok.
Az 1980-as évek elején a MÁV is próbálta korszerősíteni a távbeszélı hálózatát . Az akkori mőszaki és pénzügyi lehetıségek folytán a magyar gyártmányú EP -128 típusú elektronikus tárolt programú telefonközpont került alkalmazásra. Elıször 1982-ben a BVSC alközpontja majd a MÁV vezérigazgatóság épületét is egy ilyen de nagyobb kapacitású (EP-512) központ szolgálta ki. Késıbb a pécsi igazgatóság teljes területe ilyen típusú központtal lett korszerősítve. De a MÁV teljes hálózatának cseréje nem folytatódott ezzel a típussal. A pécsi területen napjainkban is ezek a központok szolgálják ki a MÁV szükségleteit. Az 1990-es a évek elejére a rendszerváltással egy idıben újabb lehetıségek nyíltak meg a MÁV távközlésének fejlesztésére. A rosszemlékő COCOM lista megszőnése jótékony hatással volt erre. 1991-ben Budapesten kialakításra került egy mintahálózat az MÁV Vezérigazgatóság-MÁV Igazgatóság és a Kıbányai Távközlési Üzem bevonásával . Az alkalmazott központ az Ericson MD-110 típusú digitális telefonközpont volt. A sikeres próbaüzem után ez a hálózat 1993-ban a Miskolci Igazgatóság területére is kibıvült.
Ezután viszonylag rövid idı alatt 1996-ra a MÁV Budapesti és vidéki Igazgatósági gócközpontjai is erre a típusra lettek cserélve. Ezzel egy idıben a vidéki algócközpontokhoz tartozó TVK-k is leállításra kerültek. A távhívások az igazgatósági digitális központokon keresztül zajlottak le valamelyest egyszerősödött a hálózat eddigi topológiája. Ez meggyorsította és fıleg javította körzetek közötti hívások jóságát ami erre az idıre már a hagyományos elektromechanikus központok alkalmazásával kívánnivalót hagyott maga után. Az 1996-ra lezajlott központcsere után viszonylag lelassult a további korszerősítés. Egy-egy vidéki központ csere kivételével . A következı nagy lépést a 2005 –re megvalósult második nagy országos központcsere hozta meg . Ebben a beruházásban számos vidéki gócközpont és mellékközpont lett kiváltva korszerő digitális központokkal. Az érintett területek : Vác, Hatvan, Szolnok, Mezıtúr, Békéscsaba Nyíregyháza és a hozzájuk kapcsolódó kisebb központok voltak. A beruházás során a hálózatba már nem csak az eddig használt Ericson MD-110 típusú telefonközpont hanem az Alcatel cég OmniPcx központ típusa is alkalmazásra került.
Az MD 110 központ típussal felépülı hálózat alap alkotóegysége a LIM : Line Interface Modul Minden LIM önálló intelligenciával rendelkezı egység . Ehhez az alábbi fontos felépítı egységei felsorolásszerően : - vezérlı kártya - kapcsolómezı ( ez 3 db kártyából áll) - vonali kártyák (analóg vagy digitális mellékekhez 8, 16, 32) - hang adó, hangvevı, csengetı generátor, tápegység - trönk kártyák - (háttértároló, több LIM esetén az 1. LIM tartalmazza) - (GS kártya) 1 LIM 1024 idıréssel dolgozik ami csak elméletben jelenti a vonalkapacitását is mert több idırés a kiszolgáló kártyák üzemeltetéséhez szükséges. Emiatt ez egy elméleti maximum ami mindig kevesebb mellék használatát teszi lehetıvé.
Az MD 110 digitális központtal felépülı központhálózat struktúrája :
LIM
LIM
LIM 1.
LIM 2.
GS
LIM 1.
LIM 2.
LIM 3.
LIM x.
A MÁV budapesti hálózata jelenleg : - 1 db GS (Group Switch) - 39 db LIM különbözı telephelyeken - ~ 6000 mellékállomás melybıl 25 % digitális 75 % analóg mellék - jelenleg üzemel még 1 db EP-128 elektronikus központ a Hunyadi utcában
A MÁV általános célú távbeszélı hálózatában az akkori kor igényeinek megfelelı telefonkészülékek kerültek alkalmazásra . A telefongyár CB-35 ,CB-667, CB-676 típusú készülékei egymást váltották az idık során. Ezek mechanikus hívómővel rendelkeztek így biztosítva a hívószámok impulzus rendszerben való továbbítását a központ fele. A CB 676 típusnak késıbb megjelentek elektronikus (nyomógombos) hívómővő változatai is. A telefongyár CB-800-as családja volt a következı állomás . Ezek formailag már újabb típust képviseltek. Hívómővük hagyományos mechanikus és újabb kivitelő elektronikus is volt . Ezek voltak az elsı „nyomógombos” telefonok a MÁV hálózatában. A legkorszerőbb változat a CB 855 volt aminek az alappanelján már elektronikus önhangcsillapító áramkör mőködött és csengıje is elektronikus kialakítású volt. Kisebb darabszámban volt ennek a családnak tone hívómőve is de ezeket inkább a különcélú rendszereknél alkalmazták. A 90-es évektıl számos telefontípus került alkalmazásra (Concord, Panasonic..stb), ezek a telefonok mind tone mind pulse üzemben használhatóak.
A korszerő digitális központokkal megjelentek a digitális telefonkészülékek is. Használatukkal válik lehetıvé a szolgáltatások széles körének igénybevétele. Az analóg és a digitális telefonkészülék között az alapvetı eltérés az hogy amíg az analóg mellék vonalán hagyományos módon történik a beszéd átvitele a központig a digitális készülékben helyben megtörténik a az analóg/digitál átalakítás és a vonalon már ez a digitális jel halad a központ fele. Természetesen a telefonközpontban is más típusú kártya fogadja az analóg és más a digitális vonalat. Amíg az analóg készülékek felépítésükbıl adódóan teljesen kompatibilisek egymással addig a digitális készülékek eléggé központ specifikusak. Az Alcatel telefonközpontoknál egyetlen típus került alkalmazásra a 4035 ös, az MD 110 telefonközpontoknál számos típusú ehhez a központhoz alkalmazható készülékfajta került bevezetésre : Digiphone 311, 312, 336, 701, 731, 761, 762 Dialog 2601,2631, 2661, 2662, 2663, 3202, 3203, 3199 Ezeken a készülékeken a sima beszélgetésen kívül számos egyéb szolgáltatás is biztosítható ami kényelmi és funkcionális szempontból már elvárt a mai vezetékes telefonszolgáltatásban.
3. A digitális telefonközpontok szolgáltatásai Az új típusú telefonközpontok alkalmazásával lehetıség nyílott egy sor kiegészítı szolgáltatás alkalmazására. Ezen szolgáltatások egyik része igénybe vehetı az összes típusú mellékkel tehát analóg és digitális készülékekkel egyaránt. - hívás átirányítás központon belüli mellékre - hívás átirányítás központon kívüli mellékre (MÁV ill. nyilvános állomásokra természetesen ez utóbbi jogosultság fennállása esetén) - visszahívás kérés foglalt mellékre - visszahívás kérés nem válaszoló mellékre - hívásátvétel bármely mellékrıl - hívásátvétel csoportba rendezett mellékrıl - azonos hívószámmal hívható csoport - közvetlen kapcsolat (forró drót) - PBX csoport - rövidített hívószámok alkalmazása
- különbözı call center szolgáltatások - második hívás kezdeményezése - az elızı funkció felhasználásával váltott vagy konferencia beszélgetés A digitális készülékek alkalmazása további szolgáltatások igénybevételét teszi lehetıvé, ami az egyszerő kényelmi funkciókon kívül bonyolult feladatok megvalósítását is lehetıvé teszi. Ezek az alábbiak: - a kijelzıvel rendelkezı készülékek azonosítják a hívó felet - változtatható csengıhang alkalmazása (praktikus ha egy irodában több készüléket használunk) - fınök titkári kapcsolat rugalmas megvalósítása A MÁV hálózatában IP telefonok is üzemelnek. Az IP technika forradalmasítja a vezetékes telefonszolgáltatást. A készülékek az általános IP hálón csatlakoznak a call managger-hez, azt csak a hívás felépüléséig terhelik. Kimenı híváshoz a call managger 2 Mbit/s trönkkel csatlakozik a hagyományos telefonhálózathoz.
4. Különcélú távbeszélı összeköttetések A különcélú távbeszélı összeköttetéseket az különbözteti meg az általános célútól, hogy amíg az elsı felhasználása teljesen szabadon történik, addig a különcélú összeköttetéseket mindig egy bizonyos speciális céllal hozzák létre valamely vasúti szolgálati igény kiszolgálására. Az más célra nem használható sem mőszakilag sem pedig utasítás szerően. Ezen összeköttetések megléte 1-1 szolgálati helyen az oda vonatkozó vasúti utasításokban meghatározott. Pl forgalmi iroda, elektrikus munkahely, …stb Különcélú összeköttetések felsorolásszerüen: - állomásközi engedélykérı LB - helyi LB kör - villamos üzemi LB
- mőszaki munkavonal LB - alállomási LB - villamos járırvonal LB - pályatelefon vonal (forgalmi,villamos, mőszaki) - menetirányítói vonal ( ma már NA rendszerő) A különcélú vonalakkal szemben támasztott elvárások biztosítják a vonatforgalom szabályszerő zökkenımentes lebonyolítását a kiszolgáló szakszolgálatok kapcsolattartását hosszú évek óta a MÁV-nál. Mivel a legkisebb állomáson is ugyan azok az elıírások érvényesek ezen vonalak általában kis infrastruktúra igényőek, de nagy megbízhatósággal rendelkeznek. Általában LB típusú telefonkészülékek alkotják . Ez az oka annak hogy a technika fejlıdése ellenére a a MÁV jelenleg is több ezer LB telefonkészüléket tart üzemben a különcélú hálózatában.
A különcélú vonalak egyik speciális fajtáját képviselik a vonalirányító jellegő feladatok ellátására kialakított hosszú társasvonali rendszerek. Társasvonalinak akkor nevezünk egy távközlési vonalat ha egyazon beszédútra több készülékkel kapcsolódunk. Ha ezeket a mellékeket csak egy központból lehet hívni akkor centralizált, ha szabadon hívhatják egymást akkor decentralizált vonalról beszélünk. Az elsıre példa a menetirányítói vonal, a másodikra pedig a villamos üzemi vonal. Ezek a vonalak kezdetben csak LB rendszerőek voltak, a csatlakoztatott mellékek egyedi hívókóddal rendelkeztek (..--). Az összeköttetés kezdetben erısítetlen módon, kábelen haladt végig egy egész irányított vonalon (pl. Bp.-Szolnok). Ebben az idıben volt igen nagy jelentısége a pupinozott kábelek alkalmazásának a vonali csillapítás alacsony szinten tartása miatt. Késıbb a menetirányítói vonalak kiszolgálására többféle berendezésfajtát is alkalmazott a MÁV , ezek közül az NA rendszer alkalmazása az egész ország fıvonali menetirányítását ellátja jelenleg is.
Az NA rendszer alapja egy négyhuzalos rendszerő erısített hangfrekvenciás átviteli út. A vonali állomásokra telepített NA 40.20 leágazó erısítı a hosszú vonal erısítése mellett ellátja a leágazó, illesztı funkciókat is. A leágazó erısítıre csatlakozik(1 vagy több) az NA alállomás. 1 db alállomás max. 4db melléket tud kiszolgálni. A menetirányító vonal központi végén telepített NA 10.10 központi egység kezelte a hívásokat egyedi hívókódok kiadásával. Ezek a kódok egy 15 (16) impulzus hosszúságú 2040/2400 Hz-en továbbított kódsorozatból állnak. Az alállomások a vett jelbıl visszaállítják az impulzus sorozatot és beazonosítják a hívott melléket amit kicsörgetnek. A vonalról kezdeményezett hívás egy sima jelzıfrekvencia amit a központ vesz és a kezelı feloldás jel kiküldésével beengedi a hívó felet a vonalba. A kezelı egymás után több melléket is behívhat a vonalba így kapcsolja ıket össze egymással. A beszélgetés befejezése kizárás kód kiküldésével történik. A központi kezelın minden mellék önálló hívógombbal rendelkezett. Az NA rendszer ma is üzemben van a MÁV vonalain, de a központi egységét a diszpécser rendszerek korszerősítése folytán beintegrálták a PLANET típusú diszpécserközpontba.
A decentralizált társasvonal elektronikus erısített változata a szintén BHG fejlesztéső DPS rendszer lett. Az átviteli útban ugyanazt a négyhuzalos NA 40.20 leágazó erısítıket alkalmazták mint a centralizált rendszerben. Az alállomások viszont DPS 30.10 típusok. 1 db alállomás 8 db melléket tud kiszolgálni. A mellékek már impulzusos hívómővel rendelkezı CB készülékek. A hívószám 2 számjegybıl áll ami a rendszer telepítésekor szabadon beállítható. Az alállomás a betárcsázott hívószámot DTMF kódokká alakítja és az erısített vonalon ez jut el minden többi alállomásba is. Az aktuális melléket tartalmazó alállomás kicsöngeti a hívott felet, így jön létre a beszédkapcsolat. A DPS rendelkezik fıvonali kihívó kártyával is , amivel kapcsolódhat a vonalon bárhol egy általános CB vonalhoz is, amin hívást kezdeményezhet. Ennek akkor volt nagy jelentısége ha a vonali állomásokra egyébként nehezen lehetett kiadni egyedi CB vonalat kábelkapacitás híján. Ennek a rendszernek központja természetesen nincs. A társasvonali rendszerek hátránya egyébként az hogy már 1 fennálló beszélgetés is foglalttá teszi a többi mellék számára a vonalat. Ez a DPS rendszernél jelent nagyobb kényelmetlenséget a felhasználásból adódóan.
A különcélú vonalak közül bıvebb ismertetést érdemel a pályatelefon röviden PT. A pályatelefon feladata hogy 1-1 állomásközben a vonal mellett telepített vasúti objektumoktól (bejárati jelzı, sorompó, behatási pont, fázishatár, stb.) távközlési kapcsolat legyen létesíthetı a forgalmi szolgálattevıvel , a vonalat vontatási feszültséggel ellátó villamos alállomás elektrikusával, és a többi mőszaki szakszolgálattal. A rendszer 6 (4) huzalos távtáplált kialakítású. Forgalmi, villamos és mőszaki járırvezérlı. A hívó fél kicsengetését a belépés után az állomási csatoló végzi. A régebbi típusú pályatelefon rendszer az alábbi elemekbıl áll : - az állomásra telepített pályatelefon csatoló - az objektumoknál létesített belépési pontok - hordozható , egyszerő kialakítású telefon Az újabb telepítéső rendszereknél a vonal 8 huzalos mert a vonali táplálás külön érpáron halad és már fix telepítéső pályatelefonokat alkalmaznak (HPT-02). Ezek mőködése eltér a régi rendszertıl ezért a PT csatoló és a vonal közé illesztı egységet kell alkalmazni. (Régi és új csatoló esetén egyaránt.)
5. Diszpécser rendszerek A diszpécser rendszerek alkalmazása a MÁV-nál abból az egyszerő dologból indult ki , hogy egy egy nagyobb szolgálati hely (pl. forgalmi iroda) mőködéséhez az utasítások szerint is többféle különcélú és általános távközlési kapcsolat biztosítása szükséges. Ezen vonalak használatához külön külön végkészülékek alkalmazása volt szükséges . Pl. egy szajoli forgalmi iroda asztalán az alábbi vonalak végzıdését kellett megoldani. 3db állomásközi engedélykérı LB, 1db helyi kör LB , 1 db deltaköri LB, 3 db menetirányítói készülék, villamos üzemi LB, és 1 db ált. célú CB vonal. Ez 6 db LB telefont és 4 db CB telefont jelentene ami magában is egy egész íróasztalnyi mennyiség. Ezért azután ezeket a végkészülékeket megpróbálták koncentrálni , hogy csökkenjen a darabszám. Ennek a legegyszerőbb módja a 3 irányú LB belépı, ami egy LB telefon és egy egyszerő kiegészítı kapcsolós szerkezet segítségével 3db LB vonalat tud lekezelni. Ez a megoldás persze az elsı kis lépés volt ebbe az irányba.
A következı lépést – ami már többféle típusú vonalat is lefogadott – az FRK (forgalmi rendelkezı kapcsoló) típusnevő szerkezet hozta . Ez egy jelfogó szekrénybıl és egy kezelıkészletbıl állott. A szekrény viszonylag szabadon elhelyezhetı volt akár a forgalmi iroda falán, vagy a távközlési szerelvényszobában is, a kezelı készlet pedig beépítésre került a forgalmi asztalba. A szekrényben volt egy közös tápellátó és csengetı rész a többi részét szabadon variálva lehetett különbözı végzıdı sávokkal feltölteni. Egy sáv 2 db azonos típusú vonalat fogad le (LB, CB, CB-TH…) , a kezelı készletben pedig egy db speciális telefonkészülékkel és nyomógombok alkalmazásával lehetett a vonalakba belépni. Egyszerre természetesen csak 1 db vonalba . Ez a forgalmi szolgálattevı munkahelyek speciális elıírása a MÁV-nál. Az FRK nem köthet össze vonalakat biztonsági okokból. Az FRK többféle kapacitással készült 10-30 vonalig. Jelenleg több 100 ilyen kapcsoló üzemel még a MÁV hálózatában megbízhatóan. Az FRK villamos szakszolgálatnál alkalmazott megfelelıje a VRK. Abban tér el az FRK-tól hogy rajta a vonalak összekapcsolhatóak. Mert ezt kívánja meg a felhasználás itt.
Az elektronika fejlıdése elérte ezt a területet is. A 80 -as években gyakorlatilag az FRK funkcióinak kiváltására a BHG elektronikus diszpécser rendszert fejlesztett ki NAD fantázianévvel. A kialakítás logikája hasonló az FRK-hoz , csak természetesen a fogadó szekrényben a távközlési vonalakat elektronikus kártyákkal illesztik a rendszerhez. A kezelınél egy korszerő kialakítású már kihangosítást is tudó pult kerül elhelyezésre. A távközlési vonalakba a kezelı pult analóg módon lép be a számítástechnika nem játszik szerepet még a mőködésben csak az akkor korszerőnek mondható félvezetıs és integrált áramköröket alkalmazó elektronika. A diszpécser rendszerek egy teljesen új generációját képviseli a szintén a BHG által fejleszteni kezdett PLANET. Késıbb a fejlesztést a TELE-INFORMATIKA Kft. vette át. Ez a berendezés lett az elsı igazán integrált vasúti diszpécser rendszer. Az eddigieken kívül (LB, CB, CB-TH) tartalmazhatja a pályatelefon csatolót, rádiókezelı egységet, több NA központi berendezését, és az állomási hangrendszer teljes központi részét is, kiépítéstıl függıen. Az állomásokra telepített egységek 2 Mbit/s jelfolyammal láncba főzhetık. A berendezéshez több kezelıpult PLO kapcsolható, de a kezelı felület lehet PC is.
A következı a MÁV hálózatában rendszeresített diszpécser rendszer a Schauer Hungária Kft. fejlesztése és az IRCS (Integralt Railway Comunicarion System) nevet viseli. A rendszer a Planet berendezéshez hasonlóan magába integrálja a telefonos jellegő és a hangos utasítás adó és utas tájékoztató rendszerek elemeit. Tartalmaz pályatelefon csatoló áramkört. A berendezés kezelıfelülete egy speciális PC ami pultba is építhetı, újabb fejlesztése érintı képernyıs kivitelben is készül. Természetesen több pult is csatlakoztatható 1 rendszerhez. Hangos és kézibeszélıs üzemben egyaránt használható. A berendezésnek van megállóhelyi változata is ami egy kültéri szekrényben elhelyezhetı. A vonal mellett telepített eszközök szintén felfőzhetık egy 2 Mbit/s összeköttetésre. Így a megállóhelyi eszközök távvezérelhetıvé vállnak egy nagyobb állomási rendszerrıl. Az állomásra telepített IRCS távfelügyelhetı modemes vagy IP kapcsolaton keresztül, fontosabb alkotóelemei önálló belsı IP címmel rendelkeznek. Az IRCS pulthoz kapcsolódik de nem része a gépi utas tájékoztató egység a PIS . A PIS egy önálló számítógép ami kialakításától függıen képes a gépi utastájékozatás megvalósítására akár több hangúttal is rendelkezik kifele, és vezérelni tudja a vizuális utastájékoztató táblák különbözı típusát.
A MÁV-nál alkalmazott diszpécser rendszerek következı tagja a német fejlesztéső DIKOS . A berendezés magyarországi üzembe helyezését a Funkwek Magyarország Kft. végzi. A korszerő diszpécserrendszerekhez hasonlóan ez is teljesen magába tudja integrálni a használó szolgálati hely minden távközlési vonalát, hasonlóan az elızı két rendszerhez. További lehetıség van még videó megfigyelı rendszer csatlakoztatására is. Ez a funkció különösen hasznos távvezérelt vonalak esetében az utas peronok a beérkezı és induló vonatok táv megfigyelésére. A vonalon telepített DIKOS rendszerek IP alapú összeköttetésen láncba kapcsolhatóak, így valósul meg egy vonalszakasz távvezérléses üzeme. Ehhez is több kezelıpult csatlakoztatására van lehetıség ami lehet a hagyományos megjelenéső un. FST pult, csatlakozhat egy kezelı PC is un. KAP számítógép. A számítógép monitorán kezelhetı a telefonos felület, a gépi bemondó és itt figyelhetık meg a vonal kameraképei. A pultok ISDN típusú vonallal csatlakoznak a központi egységhez. A pult vonala ISDN modemmel vagy IP hálózaton keresztül hosszabbítható ki távolabbi munkahelyre.
6. Utasításadó és utastájékoztató rendszerek Az állomások területén a vágányok között végzett munkáknál (pályás, biztber, távközlés stb.) igen fontos az, hogy a munkavégzés biztonságos és felügyelhetı legyen. Ehhez olyan távközlési kapcsolatra volt szükség ahol a dolgozó személyekkel könnyen fel lehet venni a kapcsolatot és viszont. Ezt legpraktikusabban a külsı téren hangszórós besugárzással lehet megtenni. A esetleges visszafele irányuló beszéd külsı térrıl a hangoszlopokon elhelyezett bemondókon keresztül történik. A MÁV erre a célra a MAVOX rendszert kezdte alkalmazni. A rendszer lehetséges elemei felsorolás szerően : hangoszlopok, hangszórók, EKB, KKB, KAB, EAB, KDB, rack automatika, erısitık. A külsıtéri elemeket egy kisszintő (4X4) és egy nagyszintő (1X4) kábel köti össze a szerelvényszobában elhelyezett automatikával és erısítı rendszerrel. A belsı téri elemek a kezelıkhöz vannak kiépítve.(forgalmi szolgálattevı, biztber jelfogó, távközlési szerelvényszoba)
Az állomás területe több hangkörzetre (T1, T2, T3,… KKB1, KKB2.. ) van felosztva így csak egy adott terület hangszórói szólnak egyszerre. A befele menı hívás is így azonosítható a KAB-on . A tereken lehetıség van saját nagyszintő bemondásra is . A rendszer mőködése olyan hogy egyszerre egy adott térre és a belsı KAB-ra is csak egy kapcsolat épülhet fel. Ha ez már fennáll a többi ide irányuló kezdeményezés foglaltat kap. Annak a leírását honnan hová és milyen szinten lehet kapcsolatot létesíteni az állomási hangrendszerben az igazságtáblázat tartalmazza. A rendszerben lehetıvé kell tenni a forgalmi szolgálattevı élıszavas bemondásának elsıbbségét a többi kapcsolattal szemben. A MAVOX rendszeren belül lehetıség van hangos utastájékoztató funkció megvalósítására is ( UK1, UK2, ..UB1..). Ha a bemondó külön személy akkor ı EAB felületet kap. A rendszerben annyi erısítı került alkalmazásra ahány nagyszintő tér és utaskörzet létesült az állomáson. Egy kisállomás felépítése általában T1, T2, UK1, UB1 . Ehhez 3 db erısítı. KAB kezelı a forgalmi szolgálattevı, biztber jelfogó, tk. szerelvényszoba.
Nagyobb állomási kiépítésnél akár több rack automatika is rendszerbe kapcsolható, így a kialakítás teljesen rugalmasan bıvíthetı. A MAVOX rendszerben az alkalmazott rack automatikák jelfogós technikára épültek. Az évek során több generációjuk jelent meg a hangrendszerek megvalósítása során , mőködésük alapelve viszont beépült a már tárgyalt korszerő diszpécser rendszerekbe. Ennek azaz oka , hogy gyakran csak a hangrendszer belsı egységei kerülnek felújításra , lecserélésre így a külsı hanghálózat marad. Így ezen új eszközök csak akkor voltak erre alkalmasak ha kompatibilisek maradtak az eddigi mőködési logikával. ( 0 dB, 24V, indítóvezetékek) . A hangrendszerek tervezése létesítése során elıírás az hogy a környezeti zajterhelés a lehetı legkisebb legyen, a munkaterületen pedig meglegyen a kívánt hangnyomás. Ehhez szimulációs tervezést alkalmaznak, és szükség esetén a végsı beállítást tényleges hangerı méréssel kell megtenni elkerülendı a lakossági panaszok tömeges megjelenését.
A hangos utastájékoztatás mellett a MÁV-nál egyre inkább elıtérbe kerül ennek vizuális formája is. Az elsı alkalmazott típus a FOKGYEM VISINFORM rendszere volt. A berendezés elsı változata 90x 150 mm-es alapterületen 14 mm átmérıjő képpontokból álló Sx7 elemes karaktermezık kerültek kialakításra. A képpontok mágnesezett félkörlapok voltak, melyeket a mögöttük elhelyezett Y alakú elektromágnesek gerjesztésével lehetett átbillenteni. Az egyik oldalán fekete, a másik oldalán sárga pille helyzete a fekete alaphoz viszonyítva adta a karakterpontokat. Információ beviteli egységként a kezelıpult billentyőzete mellett lyukszalag is volt. A VISINFORM-táblák olvashatósági távolsága 340 m között volt. Az elsı idöben két betőméret és két betőtípus állt rendelkezésre. A berendezés sok elınnyel rendelkezett más rendszerekkel szemben a betőmezık csatlakoztatása dugaszolható volt, így könnyen lehetett javítani. A MÁV a VISINFORMberendezés vezérlését 1985-ben korszerősíttette , ezeket a táblákat láthatjuk még ma is Vác és Székesfehérvár állomásokon.
A MÁV a VISINFORM berendezés elég gyakori hibája miatt a Csehszlovák gyártmányú PRAGOTRON lapozós rendszer felé fordult. E rendszer szabványos modulegységekbıl több változatban összeállítható vágányvégi, peron és összesítıtáblákból és központi vezérlı berendezésbıl állott. Ezt a berendezést a MÁV Bp. Nyugati pu.-ra rendelte meg elıször, majd Budapesten több pu.-on, megállóhelyen, vidéken pedig Szolnok, Szeged, Debrecen stb. állomásokon. Információ beviteli egységként kezelıpult szolgált ami lyukkártya használatával gyorsította a kiírandó vonatnevek, viszonylatok, idıadatok bevitelét. Szintén lapozós rendszerő, de már számítógép vezérléső táblaféle az Olasz SOLARI. (Érdekesség, hogy a Solari táblák korábbi változatából származott a Pragotron) A táblák vezérlése hurok szervezéső, modemmel kapcsolódnak a központi gép RS232 portjára. A kültéri táblák főtéssel is el vannak látva az egységek stabil mőködése érdekében. A lapozós kivitelő táblák közös hátránya az ,hogy menetrend váltáskor az új vonatnevek festetése komoly anyagi terhet jelent.
Az utóbbi idıben egyre inkább tért hódit a vizuális utastájékoztatásban az LCD technika. Nagy elınye az elıbbi típusokkal szemben a kijelzés gyorsasága, nem kell az új vonatokat és viszonylatokat mindig újra festeni. A MÁV többféle AEG gyártmányú LCD táblát rendszeresített már. Az elsı típusok karakterenként jelenítik meg az információt (pl. Nyugati PU.) Az újabb típus már nagy mérető LCD panelokból épül fel , azokon a kijelzés mérete szabadon módosítható. ( pl. Keleti PU. ). A táblák belsı vezérlését egy speciális számítógép végzi. A központi utastájékoztató számítógép IP kapcsolaton keresztül vezérli a tábla számítógépét. Általában ez optikai kábelen, médiakonverterek alkalmazásával valósul meg. A legújabb LCD technika is megtalálható már a MÁV hálózatában. Ennél az alkalmazott LCD egységek csak a kiírásnál vesznek fel áramot, a rávetıdı napfény segíti az olvasást, megvilágítani csak este szükséges. Lényeges szempont a tervezésnél a táblák szünetmentes áramforrással való alátámasztása is.
A vizuális utastájékoztatás másik formája a pontos idı szolgáltatása. Már 1896-ban elıírták, hogy pontosan járó órákat hol kell felszerelni, így elıcsarnokokban, várótermekben, éttermekben, a vonatforgalommal foglalkozó szolgálati helyeken stb. Már felmerült annak gondolata akkortájt, hogy központilag vezérelt órahálózat legyen. Az elsı óraközpontot Bp. Keleti pu.-on helyezték üzembe 60 mellékórával 1920-ban. A villamos vezérléső órahálózat egy pontosan járó (f 2 mp/nap) fıórából, vezérlést elosztó szerelvényekbıl, villamos mellékórákból, áramellátásból és vezetékhálózatból állt. . A fıóra súlyfelhúzású ingaóra volt, melynél a mőködtetı súly felhúzása automatikusan történt. A MÁV olyan fıórát alkalmazott, amely járása közben percenként 2 másodpercig tartó áramimpulzusokat adott ki az elosztószekrényen át a villamos mellékórák részére, A villamos mellékórák a fıórától egyik percben pozitív, a másik percben negatív irányú vezérlést kaptak, melynek hatására az egyszerő szerkezet a percmutatót egy perccel tovább léptette. Ilyen ingaórás szerkezet természetesen ma már csak kevés helyen található a MÁV órahálózatában.
A MÁV korszerő óraközpontok beszerzését kezdte meg a 90es években. A SCHAUER PDU jelő óraberendezéseket szállított. A berendezéscsalád a pontos órajeleket DCF 77 csatlakozó segítségével veszi a 77,5 kHz-es hosszúhullámú sávból. Egy központi óra számos mellékóra vezérlését el tudja látni de kiterjedtebb hálózat esetén ma is alkalmazunk órajel ismétlıket. A központi óraegység a tárolt programja alapján képes a téli/nyári idıszámítás automatikus kezelésével, programozhatók a vezérlı impulzusok hosszai. A DCF jel vétele bizonyos helyeken nem megfelelı a MÁV vonalai mellett, ezért vannak olyan központi óraegységek amihez GPS vevıt szállított a Schauer cég. Ezzel a megoldással megszőntek az addigi szinkronizálási problémák ezeken a területeken. A Schauer cég mellett a Datapress is szállított óraközpontokat és irodai, várótermi, kültéri egy és kétoldalas órákat a MÁV céljaira.
7. Rádiók vasútüzemi alkalmazása Mozgó vasúti jármővekkel való távközlési kapcsolattartás talán egyetlen eszköze a rádió. A MÁV mindig is törekedett a rádiók széles körben való alkalmazására. Megkülönböztetünk állomási és vonali rádiórendszereket. Az elsı kialakítása egy FIX telepítéső adóból - ami lehet helyi vagy távkezelt (egy vagy több kezelıs)- és a besugárzási körzetében mozgó mobil rádiókból áll. A mobil rádiók lehetnek jármőre (mozdony, gk.) szerelve, vagy kézi rádiók. Ezek szimplex rádiók általában (160MHz). Alkalmazott rádiótípusok FM10-164, FM 300 család, FM05, FM502, FM503 BRG gyártmányúak, újabban kézi rádiók különbözı Motorola GP.
A mozdonyrádiók rendezı pályaudvari alkalmazásával egy idıben felmerült a vonalon közlekedı vonat és a vonal menetirányítója közötti beszédkapcsolat létrehozásának szükségessége. Ehhez duplex FIX adó/vevı (bázis) állomásokat alkalmazunk egy központi vezérlıre kapcsolva (163MHz/158MHz). A mobil egységek félduplex kialakításúak (158/163).
Alkalmazott rádiók : CQF, CQM, CQP (Storno, Dán gyártmány) A MÁV a rádiós fejlesztések nyomán 1989-re a 160 MHz sávban 70 frekvencián (ebbıl 12 vonali frekvencia pár) már : 224 tolatási 180 kocsifelírói 21 vonatmenesztıi 49 mőszaki kocsiszolgálati 37 egyéb munkairányítói 1800 km hosszon 21 menetirányítói vonali rádiórendszert létesített 72 bázisállomással. A 160 MHz-es sáv további bıvítésre nem adott lehetıséget, mivel nemzetközi egyeztetés alá esett, vagy más szervezetek is e sávot óhajtották használni. A MÁV a 450 MHz-es sáv lokális hálózatainak frekvenciatervét 1989-re készítette el, hogy az új sáv felhasználása mellett fokozatosan felszabadítsa a 160 MHz-es sávot. A párhuzamos együttélés azonban hosszú ideig (áthúzódva a 21. évszázadra is) megmaradt.
Meg kell állapítani, hogy a '90-es években bevezetett 450 MHzes rendszereknél a 70 cm-es sáv kedvezıtlenebb hullámterjedés, üzemeltetés és gazdasági szempontból. Míg a 2 m-es sáv használatakor a vonali rádióadókat kb. 25 km-ként, addig a 70 cmes sávban kb. 9 km-ként kellett építeni. A legjobb megoldást az UIC 751-3 számú döntvénye adta, mely a bázisállomások közötti átlapolási szakaszokban az interferenciális zavarok teljes kiküszöbölését is biztosította. A hálózat, így az UIC 3+1 frekvenciasémának megfelelı rádió-berendezésekbıl állt. Egy irányítói szakaszra kiosztott négy összetartozó frekvenciacsoport az UIC egy csatornája. Fıvonalakra a MÁV, az 1992-93-ban a dán vasutaknál leszerelt, de felújított, 450 MHz-es tartományban mőködı STORNO gyártmányú, bázisállomási és irányítói berendezéseket vásárolt. Továbbá megvásárolta az UIC követelményeit biztosító MOTOROLA-cég CQM 6000 sorozatú mikroprocesszoros gépkocsi kivitelő rádió berendezését is 65 db mennyiségben.
A leszállított berendezésekbıl 575 km hosszon öt rendszerként 61 bázisállomás létesült . . Elsıként Szabadbattyán-FonyódNagykanizsa vonal KÖFE-szakaszának segítésére 1993-ban, majd 1994-ben Szabadbattyán-Budapest között. A NagykanizsaGyékényes-Dombovár szakaszra 1995-ben telepítettek vonali rádiórendszert, de Pécsrıl távvezérelve. Ugyanekkor épültek Székesfehérvár-Szombathely, és a Szombathelyrıl távvezérelt Porpác-Csorna szakasz rádiórendszerei. A mobil berendezéseket a Dombóvári és a Szombathelyi Vontatási Fınökségek szerelték fel a V43, V63 sorozatú villamos mozdonyokra, illetıleg az M41, M62 dízelmozdonyokra. A Budapest - Hegyeshalom fıvonal rekonstrukciója során 1995-ben kiírt tender kiértékelése után a vonali rádiórendszert a KAPSCH AG, a mobil készülékeket pedig a német AEG szállította. A 190 km hosszú vonalat két szakaszra bontották és az irányításuk a Bp. Keleti pu.-on kialakított Központi Forgalomellenırzı Irodából történt. Az AEG gyártmányú TFZ 90 típusú mozdonyrádiót kifejezetten vasúti alkalmazásra tervezték .
A gyér forgalmú mellékvonalakon a kevés bevétel miatt az üzemeltetési költségek csökkentésére a MÁV próbálkozott ún. Mellékvonali Rádiós Forgalomirányítási Rendszer (MERÁFI) bevezetésével a Zalaegerszeg-Rédics mellékvonalon 1988-ban. A rendszert az osztrák KAPSCH cég szállította. A berendezésekbe beépített Telecar-TE 450 típusú adó-vevı egységek AEG Telefunken gyártmányok voltak. A MÁV az elmúlt években a 450 MHz-es tartományban rádiórendszereket már nem telepített. A rádiós megoldások következı lépcsıje a GSM-R. Bevezetésével a teljes rádióhálózat korszerősítése megtörténik majd. Szolgáltatásai messze túlmutatnak a mai alkalmazott rádiók lehetıségein. A beruházás az Európai Unió által is kiemelten támogatandó területe a vasúti fejlesztéseknek. Sajnos a kiírt tenderre érkezett pályázatok értékelése eredménytelenül záródott le különbözı okok miatt. Ez kitolja a rendszer megvalósításának idejét.
8. Adatátviteli rendszerek A számítástechnika fejlettségi szintje, valamint a MÁV-on belüli feladatok sokrétősége megkövetelték egy általános célú adathálózat kialakítását. Esetünkben az „általános „ kifejezés az információ tartalomtól és az alkalmazás céljától való függetlenséget jelent. A továbbítandó adatok nagy mennyisége és keletkezési helyük nagy száma , valamint a távközlı hálózat szőkös kapacitása közötti ellentmondást csak az áramkörök többszörös kihasználását biztosító átvitel-technikai rendszer volt képes feloldani. Erre nyújtott lehetıséget a csomagkapcsolt adathálózat, melynek fıbb jellemzıit a CCITT adathálózatra vonatkozó ajánlásai közül az X.25 tárgyal. Innen ered az X.25 adathálózat elnevezés. A hálózat kialakításának elsıdleges szempontja volt, hogy olyan topológiát hozzunk létre, amely minimális új adatáramkör kiépítését igényli.
DTE1 DTE2 DTE3
Az áramkörök többszörös kihasználása
A A A B C A
B C
B
B
A
C
A
A
B
C
A B A fizikai átviteli utat többszörösen kihasználjuk - idıosztásos multiplexálás
A B C
DTE4
DTE5 DTE6
A MÁV X.25 csomagkapcsolt adathálózat fı elemei,rendeltetésük : - Trönkáramkörök : Az adatkapcsolók (nódok) közötti adatátvitel céljára - Adat-végberendezési (elıfizetıi) áramkörök: A különbözı szolgálati helyek adat-végberendezései, LAN hálózat esetén gateway (átjáró) és az adatkapcsolók közötti átvitel céljára. - Adatkapcsolók (nódok) : A terminálokon generált adatok címzetthez történı irányítása. Adatkapcsolók típusai: - EWSP/HNN (120, 250 port) - HNN20 ( 20 port ) Az EWSP/HNN egységei duplikáltak, győjtik tárolják a forgalmi adatokat, hibafelismerést végeznek. A MÁV X.25 trönkhálózat terve 1 db EWSP/HNN/HMS , 6db EWSP/HNN, és 86 db HNN20 adatkapcsolót tartalmazott. A hálózat üzembe helyezése 1996-ban történt meg.
MÁV X25 országos trönkhálózat 1996 Adatkapcsoló 14.4Kb/s trönk ák. 64 Kb/s mûholdas ök. 64 Kb/s trönk ák.
MÁV X25 trönkhálózat napjainkban Záhony Hidasnémeti Bánréve Kazincbarcika Kisvárda
Somoskıújfalu Balassagyarmat
Szerencs
S.tarján
Miskolc Mátészalka
Hegyeshalom
Nyékládháza
Nyíregyháza
Tiszaújváros
Eger Vác
Komárom Gyır
Dorog Kál-K.
Sopron
Füzesabony
Vámosgyörk Hatvan
Debrecen
Bp
Tatabánya
Püspökladány Celldömölk
Szombathely
Várpalota Ajka
Szfvár
Veszprém Cegléd
Pszabolcs
Biharkeresztes Szolnok
Szentgotthárd Mezıtúr Dunaújváros Kecskemét
Kunszentmiklós Siófok
Tapolca Zegerszeg
Szentes
Fonyód
Békéscsaba
Kiskunfélegyháza B.szentgyörgy
Nagykanizsa
Orosháza
Kaposvár
Kiskunhalas
Dombóvár
Murakeresztúr
Hódmezıvásárhely
Gyékényes Kelebia Bátaszék
Szeged
Baja
Pécsbánya
Pécs Villány
Bp
192 kb/s ATM/FR trönkvonal
HNN-20 adatkapcsoló
64 kb/s ATM/FR trönkvonal
HNN adatkapcsoló
64 kb/s trönkvonal
HNN adatkapcsoló + HMS
14,4 kb/s trönkvonal
Nyírábrány
Az X.25 adathálózat trönkvonalai akkor a MÁV hálózatának analóg átviteli berendezéseit használták, a csomagok továbbításának módja a többszöri ellenırzés nagy biztonságot nyújtott az adatok továbbításában. A hálózaton az akkor bevezetett SZIR alkalmazás megvalósítása volt a feladat. Késıbb a MÁV több országos mérető alkalmazás bevezetését tervezte ezek voltak a GIR és az MHR. Ezek az alkalmazások egyre több adat végberendezés bekapcsolását igényelték. A több számítógép több adatmozgást jelentett ezeket már nem lehetett az X.25 hálózaton megvalósítani nagy méretekben. Erre az idıre már a MÁV kiépítette országos fıvonalai mellett az optikai átvitelt. Ez lehetıséget adott más, korszerőbb országos adatátvitelre alkalmas hálózat megvalósítására. Az SDH átvitelre telepített ATM kapcsolók országos hálózata tovább javította az SDH rendszer kihasználását. Az ATM kapcsolók 155Mb/s vagy 34 Mb/s sebességgel vannak összekötve egymással. Országosan 19 db lett telepítve.
MÁV ATM/Frame Relay hálózat
Záhony
Miskolc Hegyeshalom
Debrecen Szombathely Székesfehérvár
Cegléd
Békéscsaba
Kiskunfélegyháza
Nagykanizsa
Dombóvár
NYUGATI PU. DÉLI PU.
Szeged KELENFÖLD
Jelmagyarázat Pécs ATM/FR kapcsolók 155 Mb/s 34 Mb/s
VIG BP. IG.
KTK
A MÁV az IP technika alkalmazásának tesztelésére egy mintahálózatot alakított ki. Ez a szakszolgálati IP hálózat nevet viselte. Ebbe az IP hálózatba gyakorlatilag a távközlési szakszolgálat akkori fınökségei, vezérigazgatóság és az igazgatóságok távközlési osztályai, a TEB központ majd késıbb biztber és erısáramú fınökségek lettek bekötve. A telephelyek 2 Mbit/s vagy 64 kb/s kapcsolattal voltak csatlakoztatva. A teszt közben nyert tapasztalatok pozitívnak bizonyultak. Megnyílott a lehetıség az IP technika széles körő alkalmazása elıtt. A MÁV a GIR rendszer bevezetéséhez ezt a megvalósítást választotta. Az MIHP nevet viselı projekt kivitelezése az LNX közremőködésével valósult meg. Az országos IP háló több lépcsıben épült ki, egyre több terminált bekapcsolva a rendszerbe. A GIR1 –ben elıször 260 telephely létesült, ~1000 végpont került kiépítésre. A telephelyek 2Mbit/s és 64 kbit/s vonalakkal voltak csatlakoztatva (X21,NT12C, NTU). A telephelyeken jellemzıen Cisco ,HP HUB-ok kerültek alkalmazásra. (10 M) A routerek Cisco eszközök.
A GIR1 kiszolgálására üzembehelyezett hálózat az évek során több lépcsıben is bıvült és át is alakult. A GIR alkalmazáson túl számos egyéb települt a hálózatra: MHR, SAP, FET, FOR mail, tgmail, internetelérés, stb.. A végpontok száma megtöbbszörözıdött, aktív eszközeinek kapacitása bıvült. Az egyre korszerőbb eszközök (SHDSL, DSLAM) alkalmazása során a telephelyek (routerek) száma csökkent viszont megnıtt az elérhetı sebesség. A telephelyeken és kihelyezett LAN-okban alkalmazott HUB-ok helyett általánossá vált a SWITCH-ek alkalmazása (100M). A rézkábelen bekötött LAN-ok elérése elérheti a 8 de akár 16 Mbit/s is. Az IP hálózat legutóbbi bıvítése 2009-ben a MÁV FOR projektjéhez kötıdik. Ebben a legújabb Cisco eszközök kerültek alkalmazásra. A routerek és switc-ek alkalmasak GbEth sebességő kapcsolatra. ( A budapesti körgyőrőn elhelyezett routerek kapcsolata is ilyen). Az eszközök alkalmasak VPN létesítésére, ezzel igen nagy biztonságú kvázi független hálózatok alakíthatók ki a MÁV országos IP hálózatán, biztosítva ezzel a felhasználók szigorú biztonsági elıírásait (biztb.). A QOS garantált sávszélességet biztosíthat. Az MPLS képességük gyorsítja az adatok továbbítását.
IP-VPN címtér nagyság szerinti felosztása Nagyobb mérető IP-VPN-ek Azon IP-VPN-ek számára, melyek nagyobb szervezetek, kiterjedtebb tecnológiák IP-VPN-jei, a rendelkezésre álló IP címtérbıl a következı elv szerinti nagyságot allokálunk (ún. "decimális" IP címtér): Régió: IP címtartomány: Technológiai címek 10.xy0.0.0/16 Budapesti telephelyek 10.xy1.0.0/16 Budapesti régió telephelyek 10.xy2.0.0/16 Debrecen és Záhony régió 10.xy3.0.0/16 Miskolc régió 10.xy4.0.0/16 Pécs régió 10.xy5.0.0/16 Szeged régió 10.xy6.0.0/16 Szombathely régió 10.xy7.0.0/16 Ahol xy azonosítja az adott VPN-t, továbbá a 2. oktett régióinformációt is hordoz. Ilyen IP-VPN plédául a MÁV, CARGO, START, PÁLYAVASÚT, DISZPÉCSER, FET, KOFI-KOFE
9. A vasúti távközlési rendszerek üzemeltetése A MÁV távközlési szakszolgálata a Pályavasúti Üzletág része. Az országos szakmai irányítás legmagasabb lépcsıje a TEB igazgatóság távközlési fıosztálya. A TEB igazgatóság alárendeltségében Pályavasúti Területi központok fedik le az országos vasúti hálózatot. A Területi központokhoz tartoznak az Alosztályok (távk., biztber., pálya, erısáram, energia ellátás). A Távközlési Alosztály felépítése : Operatív irányítás Végrehajtás: Központi Javító Mérnöki szakasz Üzemfelügyeleti Mérnöki Szakasz Területi Mérnöki Szakasz : Távközı Szakaszok
B.máriafürdı
Pécs
Sellye
Harkány
Emıd
Nyírbátor
Szerencs Balmazújv
Kaba
Nyírábrány
Debrecen Sáránd
Ebes
Egyek Ohat
Hortobágy
Hszoboszló
Törökszentmiklós
T.szele
T.harkány
Tiszalúc
Felsızsolca H.németi
Hejıkeresztúr
Mezıkeresztes
Szihalom
Mezıkövesd
Ludas
Nagyút
Vámosgyörk
Hort Sztmártonkáta
Cegléd Nagykáta Farmos
Tápiószecsı
Sülysáp
Mende
Harkakötöny
Létavértes
Karcag
Tiszatenyı Pusztapó Csugar Mezıtúr Martfő Nagylapos Szarvas
Nagykereki
Berettyóújfalu
Biharkeresztes Szeghalom Körösnagyharsány Vésztı
Gyoma Csárdaszállás
Kondoros
Városföld
Jsztlászló
Békés
Gyula Békéscsaba
Szegvár
Rákospalota-Kertváros
Csorvás
Aquincum
Orosháza
Kelebia
Medgyesegyháza Kistelek Balástya
Szeged
Mezıkovácsháza
BP. ANGYALFÖLD
Hüvösvölgy
Lökösháza Hárshegy
Hódmezıvásárhely Hmvhely-Népkert
Battonya
ISTVÁNTELEK
Szépjuhászné
Rákosszentmihály NYUGATI PU.
Virág-völgy
Makó
Déli pu.
Normafa
Csillebérc
VIG
Zugló K16
KİBÁNYA-TEHER
KELETI PU.
RÁKOS
Széchenyi-hegy BTK
Bácsalmás Bácsbokod
KİBÁNYA FELSİ Kıbánya alsó KTK FERENCVÁROS Kıbánya-hizlaló
JÓZSEFVÁROS
KELENFÖLD
KÕBÁNYA-KISPEST
Mohács
Soroksári úti rendezõ Budafok-Albertfalva
Villány
Budafok-Belváros Budafok-Háros Budatétény Nagytétény Diósd Érdliget Nagytétény Érd felsõ
Pestszentlõrinc
SOROKSÁRI ÚT
Budaõrs
Magyarbóly
RÁKOSPALOTA ÚJPEST
RÁKOSRENDEZİ
János-hegy
Mezıhegyes
Röszke
Mélykút Mátéházap.
Újpest
ÓBUDA
Csengele Kiskunmajsa
Szatymaz Kiskundorozsma
Jánoshalma
Kötegyán
Murony
Szentes
Kétegyháza
Kiskunhalas
Decs
Siklós
Csenger Ágerdımajor
Újfehértó
Törökbálint
M.Cserkút
Szigetvár
Barcs
Zajta
Nagyecsed Tiborszállás
Apafa
Pécsbánya Középrigóc
Mátészalka
Nagykálló
Nyíradony
Tocóvölgy
Kisújszállás Fegyvernek
Lakitelek
Galambos Pszállás
Szekszárd
Pörbıly
Pécsvárad
Fehérgyarmat Kocsord
Sóstóhegy
Nyíregyháza
Püspökladány
SZEGED
Dunapataj Kalocsa
Baja
Vásárosnamény Nyírbogdány
Hajdúhadháza
Kisszénás
Kunfehértó
Pátroha Demecser
Mezıberény Törökfáj
Kecel
Mándok Tornyospálca
Kisvárda
Tiszalök Nyírtelek
Kunhegyes
Kunszentmárton
Soltvadkert
Hidas-Bonyhád
Mágocs
Szajol
Aszód
Tura Hatvan
Gyömrı
Ceglédb
Üllı
Monor
Pilis
Nagykırös
Csongrád
Paks
Mezızombor Tarcal Tokaj Olaszliszka-Tolcsva Rakamaz Görögszállás Sárospatak
Somoskıújfalu
Salgótarján
Ipolytarnóc
Balassagyarmat
Vácrátót
Nagymaros Pcsaba
Galgamácsa
Abony
Cece
Bátaszék
Szentlırinc
Komló
Szolnok
Komoró Fényeslitke
DEBRECEN
Jászberény
Kecskemét
Fülöpszállás Solt
Rétszilas
Vajta
Döbrököz Dombóvár
Godisa
Abaliget Bükkösd
Tiszafüred
Nyársapát
Tolna-Mızs
PÉCS
Heves
J.boldogháza T.györgye Újszász
Eperjeske
Hajdúböszörmény
Jászapáti Jászkisér
Tuzsér
Tiszapalkonya Cs.szállás Mezıcsát Hajdúnánás
Szabadszállás
Szakály-H
Kurd
Kál-K.
Záhony
Sátoraljaújhely
Kemecse
Tiszaújváros
Felnémet
Füzesabony
Gyöngyös
Katonatelep
Mezıfalva
Keszıhidegkút
V.dombó Sásd
Kaposmérı
Jákó-N Darány
Beleg Babócsa Nagyatád
Vízvár
Berzence
Szenta
Kiskorpád
Somogyszob Csurgó
Gyékényes
Ecser Maglód
Rákos
Tokod
Szob
Székesfehérvár Dinnyés Agárd
Csór-Nádasladány
Diósjenı
Dabas
Dömsöd Hernád Sz.egyháza Örkény Dunaújváros Sárosd Kunszentmiklós Nagylók Lajosmizse
Nagydorog
Máza
Kaposvár
Csoma-Sz Dombóvár-alsó
Nagyrécse Nagykanizsa
Murakeresztúr İrtilos
Inárcs
Kiskırös
Z.sztjakab
Szarvskı
Eger
Kiskunfélegyháza
Pincehely
Zalakomár
Bicsérd
ály
Gelse Újudvar
Ócsa Dvarsány
Pszabolcs
Nyékládháza
M.Erımő
Érd
Százhalombatta Mart.vásár Taksony Gyál Dunai-finomító
Monosbél
Selyp
Isaszeg
Vecsés
Miskolc
Mátramindszent
Szurdokpüspöki
Pécel
Felsırajk
Baté
ze g
Z. eg er s
Lenti
Za las
Rédics
Ntétény Érd-a
Tállya
Sajóecseg
Királd
S.tarján-külsı Mátranovák-H.
Apc
Erdık Vegyh Gödöllı
Tolnanémeti Sávoly
ze nt m ih
sze csú Bú
szló ntlá
Kiscséri p.
Lepsény B.aliga Zamárdi Sz.sóstó Sárbogárd Révfülöp Tapolca Z.sztiván Siófok Szántód Zamárdi-f. B.Szemes Nagykapornak B.Szárszó B.lelle. B.lelle-f. Fonyód Keszthely Tab Simontornya B.boglár B.fenyves B.sztgyörgy
Taszár
ris e z Pa t.pét nk er a Zasz
Ba j án se İ ny
y r g da yö hi tg ás s z ndr . Z A
Bp Bp.
Ercsi Iváncsa
Szabadbattyán Börgönd
Csajág
Alsóörs B.füred
Sümeg
Egervár
N-diósd Érd-f
B.almádi
Pácsony
Zebegény
Drégelypalánk
Ukk
lal öv Za ı lac sé b
Szentgotthárd
Hodos
Veszprém
Bfőzfı
Körmend
Dkeszi B.Háros
Edelény Halmaj Kazincbarcika Sajószentpéter
Ózd
Tar
Albertirsa
Vasvár
Dk-gyár
Rudabánya
Putnok
N.kövesd Pásztó
BUDAPEST
Sárszentmihály
Boba
Ajka
SZOMBATHELY
Püspökmolnári
Várpalota
Pétfürdı
Hajmáskér
Herend
Szentgál
Városlıd
Sárvár
Vép Porpác
Mór
İrb
Budaörs
Oroszlány
Zirc
Pápa
Devecser
Ölbı
Kerta
Bük
Tüskevár
Ostffyasszonyfa
Kıszeg
Veszprémvarsány Gecse Celldömölk
Hegyfalu
Szombathely
Környe
Kisbér Gyömöre
Göd
Novajidrány Forró-Encs
Szendrı
Bánréve
Kisterenye Nagybátony
Romhány
Kıfelsı
Beled
Tárn
Szil-Sopronnémeti Répcelak
Hhalom Biatorbágy
Almásfüzítı felsı
Almásfüzítı
Komárom
Gyırszabadhegy
Nagyoroszi
Vác
Hidasnémeti
Aggtelek
MISKOLC
Szécsény
Kismaros Verıce
Tornanádaska
Szilvásvárad
Zagyvapálfalva
Esztergom E-kertváros Dorog
Gárdony Velence Kápolnásnyék Baracska
Csorna
Tata Tóvároskert Tatabánya Alsógalla Szárliget Lábatlan Bicske
Gyır Bısárkány
Sopron
Ács
Jánossomorja
Nagysztjános
Mosonszolnok
Gyırszentiván
Hegyeshalom
Öttevény
Rajka
Lébényszentmiklós
Mosonmagyaróvár Kimle
MÁV ZRt. PÜ. Pályavasúti Területi Központok
Csepel Csepel Gyártelep Elosztó
Pesterzsébet
Szemeretelep
Kispest PestszentlõrincKavicsbánya
Pestszentimre felsõ Pestszentimre SOROKSÁR Gyál felsõ
NagytétényÉrd alsó Érdliget
Gyál
Érd
Dunaharaszti
TÁVKÖZLÉSI ALOSZTÁLY OPERATÍV IRÁNYÍTÁS (14 fı) TÁVKÖZLÉSI ALOSZTÁLY OPERATÍV IRÁNYÍTÁS (14 fı) SZAKÉRTİK és SZAKÉRTİK és SZAKELİADÓK SZAKELİADÓK
ALOSZTÁLYVEZETİ ALOSZTÁLYVEZETİ
TÁVKÖZLİ DISZPÉCSER TÁVKÖZLİ DISZPÉCSER SZOLGÁLAT SZOLGÁLAT
ÜZEMFELÜGYELET ÜZEMFELÜGYELET MÉRNÖKI MÉRNÖKI SZAKASZ SZAKASZ RAGÓ RAGÓÁKOS ÁKOS
KÖZPONTI JAVÍTÓ KÖZPONTI JAVÍTÓ MÉRNÖKI MÉRNÖKI SZAKASZ SZAKASZ CSÓKA SÁNDOR CSÓKA SÁNDOR
TERÜLETI MÉRNÖKI TERÜLETI MÉRNÖKI SZAKASZ SZAKASZ KOCSIS KOCSISSÁNDOR SÁNDOR
RENDSZERMÉRNÖKÖK RENDSZERMÉRNÖKÖK
KÁBELJAVÍTÓ KÁBELJAVÍTÓ KIRENDELTSÉG KIRENDELTSÉG
TERÜLETI SZAKASZMÉRNÖKÖK TERÜLETI SZAKASZMÉRNÖKÖK
RÁDIÓ ÉS RÁDIÓ ÉS EGYSÉGJAVÍTÓ EGYSÉGJAVÍTÓ KIRENDELTSÉG KIRENDELTSÉG
TÁVKÖZLİMESTERI TÁVKÖZLİMESTERI SZAKASZOK SZAKASZOK 1 1
KÖZPONTI KÖZPONTI HÁLÓZATFELÜGYELET és HÁLÓZATFELÜGYELET és ZAVARELHÁRÍTÓ KIRENDELTSÉG ZAVARELHÁRÍTÓ KIRENDELTSÉG KÖZPONTI ADATHÁLÓZAT KÖZPONTI ADATHÁLÓZAT KARBANTARTÓ KIRENDELTSÉG KARBANTARTÓ KIRENDELTSÉG
HÁLÓZAT és BERENDEZÉS HÁLÓZAT és BERENDEZÉS MŐSZAKI KIRENDELTSÉG MŐSZAKI KIRENDELTSÉG
VEZÉRIGAZGATÓSÁG VEZÉRIGAZGATÓSÁG KARBANTARTÓ KARBANTARTÓKIRENDELTSÉG KIRENDELTSÉG
TÁVKÖZLİMESTERI TÁVKÖZLİMESTERI SZAKASZOK SZAKASZOK 15 15
Ipolytarnóc
Budapesti Területi központ szakaszmérnöki területek Balassagyarmat
Salgótarján
Hegyeshalom
Vác Gyır
Dorog
Komárom Tatabánya
Bp.
Hatvan
Nagykáta
Székesfehérvár Cegléd
Távközlımesteri szakasz székhelyek Fıvonal Mellék vonal Megszőnı vasútvonal
Szolnok
Hibakezelés MÁV Felhasználók
EMOS Optikai digitális átviteltechnika
ATM MÁV-on kívüli bejelentık
Help desk (felhasználói felügyelet)
Kapcsoló hálózat
ACCESS Hozáférési hálózat
MÁV IP Adatátviteli hálózat
Regionális Regionális Távközlési Távközlési diszpécser diszpécser Miskolc
Remedy Troubleticketing system
Távközlési Diszpécser Budapest
X25 Csomagkapcsolt adatátviteli hálózat
M E N E D Z S M E N T
R E N D S Z E R E K
MD 110, OXE Digitális távbeszéló központ
Szombathely
RAF RAF RAF
KAF Budapest
BEJELENTÉS MŐSZAKI RENDELKEZÉS
Távközlési szakaszi készenlét
Mérnöki csoport Rendszermérnökök, szakértık Digitális üzemeltetési Felügyeleti és zavarelhárító mérnöki forduló szolgálat
REMEDY • • • • •
Események naplózása Hibaelhárításért felelıs személy értesítése Hibaelhárítás dokumentálása Duplikált hibák kezelése Jelentések, statisztikák készítése - hibák kigyőjtése terület, berendezés típus, idıpont, idıtartam, prioritás …. • Hibaelhárítás nyomon követése a vezetık által
10. Projektek céljai A MÁV ZRt PÜ. feladata a kezelésében levı vasúthálózaton a hálózatot igénybe vevı felhasználóknak minél magasabb színvonalú szolgáltatást biztosítani. A pálya átbocsátó képességének növelése nem csak a vasúti pálya a biztosító berendezés és a felsıvezeték korszerősítését igényli hanem a távközlési hálózat megújulását is. A nagyobb sebesség és az európai korridorok hazánkon való áthaladásának feltétele a korszerő biztosítóberendezés,de megvalósításához szükséges a GSM-R is. A humán erıforrás kiváltását segíti a távkezelt állomások megállóhelyek létesítése, de ehhez a távközlést is távvezérelni kell. (KÖFE, KÖFI,FET) Ezek az Eu. Által is támogatott projektek biztosítanak forrást a távközlés megujjulásához.
11. Projektek problémái Elıkészítés - a meglevı jelenleg üzemelı hálózat, szolgáltatások felmérése - a kialakítandó esetleg új technológia milyen távközlési vonalak és szolgáltatásokat igényel - az új állapotnak megfelelı tenderterv elkészítése (egyeztetve a felhasználóval és az üzemeltetıvel) Kiírás, pályázat, eredményhirdetés A kivitelezı elkészíti a kiviteli tervet amit benyújt jóváhagyásra. Munkaterület átadás (munka jóváhagyott tervek birtokában) Munka közben (szakfelügyelet, közremőködés megkérése) Üzemeltetı oktatása. Kezelési szabályzat elkészítése, benyújtása jóváhagyásra. Kezelıszemélyzet oktatása, vizsgáztatása. Készre jelentés (beruházó,TEB Ig., PVTK). Munkavédelmi felülvizsgálat Funkciós vizsgálat elrendelése az üzemeltetınek. Sikeres funkcionális vizsgálat után próbaüzem.
Próbaüzem alatt a kivitelezı mőszaki készenlétet ad hibaelhárításra. A próbaüzem meghosszabbítható ha közben a berendezés mőködésének esetleges hiányossága ezt indokolja. Sikeres próbaüzem esetén az üzemeltetı nyilatkozik arról hogy a berendezés üzemeltetésre átvehetı. A mőszaki átadás megkezdhetı. A kivitelezı átadja a megvalósulási terveket, berendezések mőszaki dokumentumait, beépített anyagok listáját. Az üzemeltetı kiállítja és a beruházónak átadja a kiállított TEV jegyeket.
12. Projektek tapasztalatai A munkaterület átadáskor nincs jóváhagyott kiviteli terv. A terv nem tartalmazza a szükséges fázisállapotokat. Az alépítményi tervek (ami ált. pályás terv része) elkészítésekor a szükséges kapacitás nem elegendı (aknák mérete, csövek száma, csatorna mérete) ill. nem teljesíti az új létesítéskor alkalmazandó maximális telítettségi % tekintetében érvényes elıírást. (Lehet a biztber./távk. tervek még nem is készültek el.) Csıterv, behúzási sorrend. Több fázis, több anyag az esetleges ideiglenes kialakítások miatt, több pénz. A kivitelezı gyakran nem tartja be a technológiai elıírásokat.(kábel) A funkcionális vizsgálat tár fel hiányosságokat amit a készrejelentés elıtt kellett volna megoldani. A kivitelezı és az üzemeltetı praktikus ha napi kapcsolatban vannak.
Igényes, jóváhagyott terv. Jó színvonalú kivitelezés. Jó kapcsolat az üzemeltetıvel közben. Eredményes funkcionális vizsgálat. Sikeres mőszaki átadás.
Sikeres projekt !
Köszönöm a figyelmet .
