MŰSZAKI LEÍRÁS Varsány község Településrendezési Tervéhez
BEVEZETŐ:
Varsány község településrendezési terve a teljes igazgatási területre készült. A településrendezés általános célját és várható hatását ezen rendezési terv alapján képező, Varsány község Önkormányzatának elfogadott településfejlesztési koncepciója határozza meg. A településfejlesztési koncepció és településrendezési tervek készítésénél a magasabb szintű területfejlesztési tervek, koncepciók és programok vonatkozó részei is figyelembe vételre kerültek. A településrendezési terv összhangban van az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben foglaltakkal, amelynek igazolásával külön fejezetben foglalkozunk. A rendezési tervek tervlapjai az állami alapadatok felhasználásával készültek.
A VIZSGÁLATI ALAPADATOK FORRÁSAI: -
Körzeti földhivatal ingatlan – nyilvántartási adatai. Önkormányzati ingatlanvagyon – kataszter. A KSH településre vonatkozó népmozgalmi és lakásadatai. A Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatása. Az előkészítés során bevont érdekelt államigazgatási szervek adatszolgáltatása.
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVHEZ KÉSZÜLT VIZSGÁLATOK : -
térségi adottságok településtörténet népmozgalmi és lakásadatok lakásállomány vizsgálat tulajdonvizsgálat településszerkezet helyi értékvédelem intézmények tájrendezés és környezetalakítás közlekedés ( hálózati és keresztmetszeti ) közművesítés ( víz, szennyvíz, csapadékvíz, energia ) hírközlés ( távközlés, műsorszórás )
2
TÉRSÉGI ADOTTSÁGOK : Varsány Szécsény várostól délnyugatra, közúton hat kilométerre fekvő község. A szlovákmagyar Határtól mindössze hét kilométerre elhelyezkedő település a balassagyarmati határátkelőhelytől 22 kilométerre, az ipolytarnócitól 25, s a somoskőújfaluitól 40 kilométerre van. Budapestről közel azonos távon, két irányból – Vác, Hatvan – útvonalakon Szécsényen keresztül érhető el. A legközelebbi vasútállomás is Szécsény városban található Varsány a Széchenyi-dombság kistáj területén fekszik. Domborzati adatok: A terület 149 és 442 m közötti tszf-i magasságú tagolt dombság, ill. a DK-i részen a Cserhát É-i hegylábfelszíne. A K-i, DK-i, D-i rész az átlagot ( 3,5 ) meghaladó vízfolyás sűrűségű. A kistáj NY-i részén NYÉNY- KDK-i, K-i felén pedig ÉÉNY – DDK-i csapású, 300-350 m átlagmagasságú andezittelérek adják a terület geomorfológiai gerincét. A teléreket keresztirányú eróziós völgyek szabdalják. A jellemző lejtésirány NY-on ÉNY-i , K-en É-i . Földtani adottságok: A kistáj kőzettani alapja felsőoligocén agyagmárga, homok, az ÉNY-i részeken helyenként vékony agyagos-vályogos takaróval a felszínen ill. annak közelében. DNY-on alsómiocén homok, homokkő és KDK – NYÉNY-i csapású középső miocén andezittelérek fedik a felszínt. DK-en. K-en az alsómiocén és középmiocén slír, homokkő előfordulása a kistáj peremére, a pedimentre korlátozódik és a felsőoligocén képződmények közé ÉÉNY-i irányba több középmiocén andezittelér is – kistáj szélességében – benyomult. A felszínt ÉK felé növekvő vastagságban löszvályog fedi. Hasznosítható ásványi nyersanyagai közül kiemelkedő a szécsényi agyag ( 1,7 Mt készlet ) és andezit ( 0,3 Mt ) előfordulás. Vízrajz: A kistáj összefüggő talajvize csak a Szentlélek- patak mentén alakult ki 4-6 méter átlagos mélységben, míg attól D-re fokozatosan mélyül és csak a völgyek mentén jelenik meg. A kistáj rétegvizekben sem bővelkedik. Az artézi kutak száma kevés, vízhozamuk jelentéktelen. Talajok: A kistáj közel 60 %-át agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják. Ezek túlnyomóan harmadidőszaki vagy idősebb üledékeken képződtek, vályog vagy agyagos vályog mechanikai összetételűek. Erdősültségük kb. 65 %-os, 23 %-ban szántók. A földes kopárok egy része az agyagbemosódásos barna erdőtalajok lepusztulásával jött létre. A barnaföld részaránya 28 % , nagyobbrészt löszös alapkőzeten, részben harmadidőszaki üledékeken képződtek. Mechanikai összetételük ettől függően vályog, vagy agyagos vályog. Vízgazdálkodásuk és termékenységük is kedvező. Jelentős hányaduk 5 °- nál kisebb lejtőszögű területen található és zömmel ( 72 % ) szántóterület. Lepusztulásuk következtében jött létre a kistáj földes kopárainak másik része. A patakvölgyekben alluviális homokon képződött réti és öntés réti talajok találhatók, amelyek területi részaránya nem jelentős.
3
Éghajlat: A kistáj mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz éghajlatú. Az évi napfénytartam 1900 óra körül alakul, nyáron kevéssel 750 óra alatt, télen 170-180 órán át süt a Nap. Az évi csapadék 610 mm, amiből kb. 360 mm a vegetációs időszakban hullik. Átlagosan 45 napig takarja a földeket hó, amelynek átlagos maximális vastagsága 22 cm körüli. ÉNY-i és NY-i az uralkodó szélirány, az átlagos szélsebesség pedig kevéssel meghaladja a 2 m/s-ot. Éghajlati szempontból a terület erdőgazdálkodásra és kevésbé hőigényes mezőgazdasági kultúrák termesztésére megfelelő. Növényzet: A terület növényföldrajzi térbeosztás tekintetében a Kosdi-dombság kistájéval teljes mértékben azonos. A potenciális erdőtársulások a gyertyános kocsánytalan tölgyesek és a cseres tölgyesek, a keményfás ligeterdők, valamint a szubmontán égeresek. Napjainkban a kultur akácosok is elterjedtek. A patakok mentén jellemzőek a magaskórós társulások , míg Szécsény térségében láp is található, amelynek legérdekesebb fája a mocsári kosbor. Az erdővel nem fedett területeken nyílt dolomit sziklagyepek jelentkeznek. A lágyszárú vegetációból elsősorban a felvidéki és kárpáti elemek emelhetők ki, mint pl. zergeboglár, a sugárkankalin, az ikrás fogasír stb. Az erdészileg hasznosított felületeket vegyes korú keménylombos és fényerdők fedik. A mezőgazdasági termesztésre a búza, a cukorrépa, a burgonya és a vörös here kultúrák a jellemzők.
TELEPÜLÉSTÖRTÉNET: Varsány első lakói bizonyára a Varsány törzshöz tartoztak, azaz a honfoglalás előtt a magyarsághoz csatlakozott alán ( jász ) néptöredék egyikéhez . Elnevezésének nyelvi származása az egyes számban használt alán, azaz asián, osian, illetve a többes számú Asiani – alánok- szóból eredeztethető, amely etimológiailag azonos a magyar jász népnév eredetijével, ami csuvas jellegű török közvetítéssel kerülhetett a magyarba. A többfelé megtalálható magyar Varsány – Dunavarsány, Hontvarsány, Kisvarsány s más – helynevek némelyike azonban szláv eredetű is lehet. A XIV. század elején Varsány István birtokában van, akitől I. Károly király elveszi és Szécsényi Tamás főispánnak adományozza. 1415-ben az Oinódi Czudar családé. 1455-ben már Szécsényi Lászlóé és ezzel s szécsényi uradalomhoz tartozó. 1461-ben az Országh és a Lossonczy családok birtoka. A XVI. Század közepén török hódoltsági terület. Hasszán bin Ahmed hűbérbirtoka. 1598-ban Liptay Imre után Géczy András gyermekei és özvegye a terület urai. 1633-36-ban mindössze három adóköteles házat írnak össze. Géczy, Nagy, Forgách, Gedei, Kubinyi, Lisznyay, Harmos, Pulszky, Ivánka, Baross, Rosner, Hoffmann, Glück, Klein családok tagjai rendelkeznek itt az idők során nagyobb birtokokkal.
NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATOK: ( KSH SZERINT ) Lásd: 1. számú melléklet.
4
LAKÁSÁLLOMÁNY ÉS TULAJDON VIZSGÁLAT: A település lakóépületeinek helyszíni vizsgálata kiterjedt az épületek állagára, szintszámára és tetőformájára. Ezt egy vizsgálati tervlapon tüntettük föl. Az épületek állagát három kategóriába soroljuk, mégpedig jó állapotú, közepes állapotú kategóriába. A rossz állapotú épület kategóriába a gazdaságosan fel nem újítható bontásra javasolt épületeket soroltuk, a közepes állapotú épületek gazdaságosan felújíthatók. Az épületek szintszámának vizsgálatakor egy, másfél és kétszintes épületeket különböztetünk meg.( a lejtős terepnél az utcai homlokzat szintszámát tüntettük föl ) Az épületek tetőformáját a tervlapon jelöltük. Megkülönböztethetőek az utcával párhuzamos és arra merőleges tetőgerincű tetőformák, valamint a sátortetők. A tulajdonvizsgálatnál az Önkormányzati és egyéb tulajdonú területeket különböztettünk meg.
TELEPÜLÉSSZERKEZET: Vizsgálat: A 2558 hektáron elterülő település bekötőútra keresztirányban, patak mentén települt egyutcás falu, újabb párhuzamos utcával. Varsány településközpontja őrzi egykori településszerkezetét. Az utak és a patakmeder nyomvonala nem változott. Legkorábban a Dózsa György, József Attila és Táncsics utcák épültek ki. A település legrégibb épületei ezen utcákon találhatók, melyek a népi építészet hagyományait őrzik oromzatos kontytetővel (palóckonty), tornáccal. A település térbeli fejlődését a továbbiakban Szécsény közelsége határozta meg. A település fokozatosan Szécsény irányában, a dombháton egymásra merőleges kiosztású utcákkal bővült. A település központjában helyezkednek el az intézmények. A település nyugati részén, a domb ellaposodó tetején található a futballpálya. A település észak-nyugati oldalán épült a TSZ major. A major területén jelenleg gazdasági és állattartó tevékenység is folyik. A településtől dél-nyugatra helyezkedik el a Tábi víztározó és attól nem messze a helyi védettséget élvező fehér fűzfa. A Tábi víztározótól Iliny felé vezető földút mentén mezőgazdasági kertes terület fekszik. A Szécsényi bekötőút mentén lévő régi major területén gazdasági tevékenység folyik, míg a Nógrádsipek felé vezető út mentén lévő másik major területén állattartást végeznek.
5
Javaslat: A település lakónépessége csökkenő tendenciát mutat, a természetes fogyás és a vándorlási veszteség miatt. Varsányból a legközelebbi városba, Szécsénybe a legnagyobb a lakónépesség vándorlása. A lakónépesség az elmúlt 30 évben egyenletesen 5 %-kal csökkent. A fenti adatok és körülmények figyelembe vételével becsülhető a következő időszak lakónépességének alakulása, amely várhatóan enyhén csökkenő tendenciát mutat. 2010-ig 1700, nagy távlatban 1600-1700 fő körüli lakónépességre lehet számítani. A településen az utóbbi tíz évben 36 lakás épült, amely a teljes lakásállomány 5,9 %-át teszi ki. Az épületállomány folyamatos megújulása érdekében lakóterületi fejlesztési lehetőségeket tártunk fel. Elsősorban a meglévő beépítésre szánt területen belül javasolunk lakóterület fejlesztést, amely 77 db beépíthető telket jelent. Tartalék lakóterület biztosítható beépítésre szánt területbe vonással az Ifjúság úttól keletre 55 db beépíthető lakótelekkel és a József A. út folytatásában, 17 db beépíthető lakótelekkel. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kialakítása javasolt a Széchenyi utcai TSZ major területén, a településen lévő, telepengedélyhez kötött tevékenységet végző vállalkozások elhelyezéséhez. A terület a Széchenyi útról közvetlenül megközelíthető, lakóterületek forgalomterhelése nélkül. A TSZ major északi részén lévő állattartó telep a rendezési terv távlatában változatlan funkcióval tervezett, de a lakóterületek közelsége miatt hosszú távon tartalék kereskedelmi szolgáltató gazdasági területként hasznosítandó. A településen az intézmények fejlesztése a meglévő ingatlanokon biztosítható. A Hunyadi utcában a lakótelkekkel szemközti területen háztartásokat kiszolgáló gazdasági épületek elhelyezésére szolgáló építési helyet jelöltünk ki, a kedvezőtlen domborzati adottságok miatti beépíthetetlen udvarok miatt. A Tábi víztározó dél-nyugati oldalán tartalék üdülőterület kijelölését javasoljuk, közúti kapcsolat kiépítésével. A terület beépítését külön rendezési tervvel lehet szabályozni. A külterületi, korábban „zártkertes” övezetet mezőgazdasági kertes övezetként kell hasznosítani. A külterületen Szécsény felé vezető út mentén, a meglévő telephely területén beépítésre szánt terület került kijelölésre, kereskedelmi szolgáltató gazdasági területként. A Nógrádsipek felé vezető út mentén lévő mezőgazdasági major területén állattartási tevékenység folyik. A lakóterületektől megfelelő távolságra helyezkedik el, ezért távlatban is mezőgazdasági állattartó telephelyként tartandó meg, mezőgazdasági major területi besorolásban.
6
INTÉZMÉNYEK, KÖZÖSSÉGI LÉTESÍTMÉNYEK: Varsány településen helyben biztosított a lakosság alapfokú ellátása. Az intézmény épületek a településközpontban helyezkednek el. Az intézmények fejlesztése a meglévő ingatlanokon biztosíthatók. Minden intézményt alkalmassá kell tenni az akadálymentes közlekedésre. Polgármesteri Hivatal (Rákóczi út 1.) A polgármesteri hivatal épülete a rendeltetésének megfelel, hosszú távon beavatkozás, változtatás nem tervezett. Általános Iskola (Szécsényi út 1.) Az általános iskolában 10 tanterem, 1 számítástechnika terem, 1 fizika-kémia terem, 1 tornaszoba, és 1 kondi terem található. A tanulói létszám 163 fő, az intézményben 14 pedagógus, 4 óraadó tanár, és 3 fő egyéb alkalmazott dolgozik. Az iskola fejlesztése érdekében új, korszerű tornaterem és szertár építendő. Ezen fejlesztések a meglévő ingatlanon biztosíthatók. Óvoda (Béke utca 10.) A 60 férőhelyes, 2 foglalkoztatóval és 1 étkezővel rendelkező óvodában üzemel egy 120 adagos főzőkonyha, amely az óvodán kívül kiszolgálja a napközisek, az idősek és a többi intézményben dolgozók étkezési igényeit is. Az 57 gyermek óvodai ellátásáról 4 óvónő, és 2 dajka, gondoskodik. A konyhában 1 élelmezés vezető, 1 szakács és 2 konyhalány dolgozik. A Az óvodához a korszerű igények kielégítése érdekében tornaszoba építendő. Ennek megvalósítására a meglévő ingatlan megfelel. Művelődési ház (Szécsényi út 2.) A művelődési ház (klubkönyvtár) felújítandó, tetőtér beépítéssel könyvtár, illetve teleház alakítható ki. A fejlesztések a meglévő ingatlanon megvalósíthatók. Orvosi rendelő (Rákóczi út 1.) A régi iskola épületében (Fő út 1.) új szociális és egészségügyi központ alakítandó ki, két orvosi rendelővel, gyógyszertárral, idősek napközi otthonával. Sportlétesítmények A futballpálya a Kossuth utca végén található, öltöző épülettel. Az utca végén burkolt parkoló építendő. A futballpálya területén változtatás nem tervezett. Üzletek: A lakosságot ellátó üzletek zömében a településközpontban találhatók. Törekedni kell az üzletek környezetbe illeszkedő, esztétikus kialakítására.
7
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY:
Vizsgálat:
Településszerkezet, történeti leírás: A település bekötőútra keresztirányban, patak mentén települt egyutcás falu, újabb párhuzamos utcával. A vízfolyások és utak nyomvonala nem változott, a falumag őrzi egykori településszerkezetét. Legkorábban a Dózsa György, József Attila és Táncsics utcák épültek ki. A legtöbb hagyományos palóc lakóház ezen utcákban maradt fenn. A település a patak túlsó oldalán, Szécsény irányában fejlődött tovább párhuzamosan kialakított utcákkal. A műemléki védettségű templom és a Harmos-Kiss-kúria is ezen az oldalon található, amelyek a település terjeszkedésével a település központjába kerültek. A település területén lévő műemlék épületekről és helyi védelemre javasolható épületekről fotódokumentáció készült. Az épületek elhelyezkedését örökségvédelmi vizsgálati alaptérképen ábrázoltuk. A település részletes történeti leírása a településtörténeti fejezetben található.
Varsány műemlékei: A település központjában találhatók az országos védelmű műemlékek: 1.
Római katolikus templom:
Plébániája 1332-1337-ben már fennállott. Az irodalomban említett „Ótemplom” ma már erősen átalakított, csekély műemléki értékkel. Írásos adatai nincsenek, a plébánia új, ezelőtt Rimóc fíliája volt. Román stílusú, a XVIII. században átépítették, tornya XIX századi. Egyhajós, egyetlen homlokzat előtti toronnyal, főbejárata dél felé néz. Bővítéséről, alakításáról csak szájhagyomány tud, tornya azonban láthatóan XIX. századi építkezés téglából, holott a templomtest kőből épült. Romános, félköríves ablakok és ajtókeret, bádoggal fedett, gúla alakú toronysisak. A keleti hosszoldal ablaktalan, a lemálló vakolat alatt befalazott barokk kapukeret látszik. Utána egyszerű sekrestye következik, félnyeregtetővel, íves ajtónyílással. A szentély a hajóval azonos szélességű, szegmentíves záródású, a keleti hosszoldalon négy szalagkertes, záróköves ablak. Tetőzete kontytető, palával fedve. A templomot ovális terméskő fal veszi körül, csak a nyugati oldalon pusztult el.
8
2.
Volt Harmos-Kiss-kúria:
A volt Harmos-Kiss kúria. 1800 körül épült, klasszicista stílusban, később átalakítva. Földszintes sarokház. Téglából épült, palafedésű kontytetővel, zsindely héjazatát és az ablakok zsaluit eltávolították. A mai ablakok népies ízlésben, cifrázott keretűek. Udvar felé egy kosáríves árkád – egy ablak – árkád – két ablak. Az utcára néző rövidebb oldalon két ablak, közben kis szobortartó fülke. Utcai hosszoldalán négy ablak. Az udvar árkádnyílásai és a közöttük lévő ablak négy sima falpillér között. Magas talpazat, armírozott sávos díszítésű sarkok. Régészeti lelőhelyek: 1. 2. 3.
r. k. templom környéke: templom körüli temető, cinterem Alsó- és Felső-Táb puszta: középkori faluhelyek Mai település belterülete: Kisvarsány és Nagyvarsány középkori faluhelyek
Változtatási javaslatok: A műemlék épületek és azok környezetének megóvása és a műemlékek településképi érvényesülése érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni az építési tevékenységek megfelelő szabályozásával. A műemlék épületek településképi környezetében javasolt a műemléki környezet területének kijelölése. Ezen a területen az építési tevékenységekhez az illetékes örökségvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. A műemlék épületek közvetlen környezetében alapvető változtatásokat nem terveztünk. A jelenleg romos állapotú, kihasználatlan műemlék kúria állagának hosszútávú megóvását annak célszerű hasznosítása jelentené. A műemlék épületek fenntartási és helyreállítási munkálatainál az eredeti, illetve hagyományos műszaki megoldások és építőanyagok használatát kell előnyben részesíteni. A műemléki környezetben csak olyan építési tevékenység folytatható, amely nincs zavaró hatással a műemlék épületek településképi megjelenésére. A régészeti lelőhelyek területén építési beruházás nem tervezett. Az országos védelemben nem részesülő, helyi jelentőségű építészeti értékek védelmével külön helyi értékvédelmi javaslatban foglalkozunk.
Hatáselemzés: A műemléki környezetben az utcahálózat, a telekszerkezet, és a beépítési mód a kialakult állapotnak megfelelően megtartandó, illetve ehhez alkalmazkodva alakítható. A műemléki környezet kijelölésével a műemlékek kedvező településképi megjelenésének lehetőségei javulnak.
9
A régészeti lelőhelyek területe kijelölésre került. Ezen területen a földmunkával járó beruházások esetén a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell eljárni. Fentiek alapján megállapítható, hogy a régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának lehetősége biztosított. A szabályozási előírásokban a régészeti lelőhelyek védelmét ki kell hangsúlyozni. A rendezési terv alapvető változtatásokat nem tartalmaz a régészet szempontjából, ezért egyéb régészeti hatástanulmány készítése nem indokolt. A műemléki környezet területén környezeti terhelés növekedésre nem kell számítani, ezeken a területeken telepengedélyhez kötött tevékenységek nem folytathatók, az építési övezetekre meghatározott környezetterhelési határértékeket ettől függetlenül is be kell tartani.
Összefoglaló: A rendezési terv biztosítja az örökségvédelem és természetvédelem érdekeinek érvényre juttatását, és biztosítja a település fenntartható fejlődésének lehetőségét. Az örökségvédelmi hatáselemzés alapján megállapítható, hogy a műemlékek védelme, megőrzése, továbbfejlesztése, valamint a régészeti értékek fenntarthatósága, megmaradása és bemutathatósága biztosított.
HELYI ÉRTÉKVÉDELEM:
Területi védelem: A település területén szétszórtan találhatók népi építészeti hagyományokat őrző lakóépületek, amelyek a település legkorábban kialakult utcáin nagyobb sűrűségben maradtak fenn. A Dózsa Gy. út és Táncsics út közötti területen máig fennmaradt a fésűs beépítési mód. Az egyes családok, „hadak” a lakóépületeket egymás mögött építették, a hátsókert felé haladva, közös udvarról nyílóan, majd ezen épületsorok közötti udvaron keskeny közlekedő utcák, „közök” alakultak ki. Ma is ezen utcákról történik a belső fekvésű épületek megközelítése. A korábbi rendezési terv ezen belső fekvésű telkek és a keskeny közlekedő utak megszüntetését irányozta elő. A belső telkek kis mérete és nehézkes megközelíthetősége rontja a településrész működőképességét, életképességét. Ennek köszönhetően a területen lévő épületek fokozatosan pusztulnak, az ófalu területe elértéktelenedik. A jelenlegi rendezési terv szerint adunk javaslatot ezen területek szabályozására, a keskeny közök zömének megtartásával, a telkek méretének növelhetőségével, és új építési telkek kialakíthatóságával, annak érdekében, hogy a pusztuló ófalu megújítása biztosítható legyen.
10
A település legrégibb, fent említett területeit, ahol a jellegzetes palóc lakóházak máig szép számmal fennmaradtak, helyi védelmű területként javasoljuk kijelölni, az ófalu építészeti karakterének megőrzése, továbbfejlesztése, visszaállítása érdekében. A helyi védelmű területen belül védett az utcahálózat szerkezete, az utcák szélessége, illetve a településkarakter, amely a palóc népi építészet jellegzetességeinek továbbélését segíti elő, a korabeli településmag területén. A helyi védelmű területen belül a népi építészeti hagyományokat őrző lakóépületeket lehetőleg az eredeti formájukban kell fenntartani, illetve visszaalakítani. Ezen a területen az új lakóépületek tömegalakítása, tetőformája, nyílásosztása, homlokzati anyaghasználata és vakolatszíne illeszkedjen a településen lévő hagyományos palóc lakóházakéhoz, az épületek hosszanti oldala párhuzamos legyen a keskeny közlekedő közökkel. A helyi védelmű területen az épületek tetőszerkezete csak hagyományos oromzatmagasságú és ereszkinyúlású, oromzatos kontytető lehet, 40-45 °-os tetőhajlásszöggel, poltári, vagy azzal harmonizáló, natúr színű íves vágású cserépfedéssel, lehetőleg tetőfelépítmény nélkül. Az épületek homlokzata csak simított homlokzatvakolat lehet fehér színben. Ezen a területen a kerítések lehetőleg végükön hegyezett, kétfelé hasított gömbfából, vagy fűrészelt lécből épüljenek, sötétbarnára pácolt egységes színben.
Egyedi védelem: A római katolikus kápolna nem áll országos műemléki védettség alatt, ezért építészeti értékei miatt helyi védelemre javasolt. A kápolna barokk, romantikus stílusban átépítették. A Szécsény felé vezető út mellett, egykor a falu végén álló kisméretű kápolna. A homlokzaton bejárat, kétoldalt egy-egy neogótikus ablak. Toszkán falpillérek a homlokzat sarkain és az ablakok mellett. Egyszerű, füles kapukeret, rojtmotívummal. Romantikus oromfal, középen kis ablak. Félkörös záródású szentély. Téglaépület, cserépfedéssel. A Dózsa Gy. út 24. szám alatti palóc népi lakóház önkormányzati tulajdonú. Az önkormányzat az épületet eredeti formájában állította helyre, faluház céljára. Az épületet építészeti értékei miatt javasoljuk helyi védelemben részesíteni. A település területén elszórva megtalálhatók a népi építészet hagyományait őrző oromzatos kontytetővel (palóckonty), tornáccal épült vályogházak. Ezen épületekről a teljesség igényével fotódokumentáció készült, melyet a 2. számú melléklet tartalmaz. Az épületek közül bármelyik javasolható helyi védelemre, ennek kiválasztásánál a tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozata szükséges. Az egyedi épületek védelme fontos feladat, különös gondot kell fordítani a tetőszerkezetek egyedi oromzatdíszítésének védelmére.
11
Természetvédelem: A település igazgatási területén országos védelem alatt álló természetvédelmi terület nincs. Helyi védelmű természetvédelmi terület a község határában, Tábpuszta fölött található fehér fűzfa. Az egy tőről fakadó szomorúfűz faóriás háromezer négyzetméterre terjed ki. A rendezési tervben feltüntetett, természetközeli állapotokkal jellemezhető területeken nem kívánatos semmi olyan tevékenység, ami a tájképben, a természetes élőközösségekben (növénytársulásokban), és élőhelyekben maradandó károsodást vagy átalakulást eredményezne. A településtől D-re fekvő nagyobb földrészletek megszakított ökológiai folyosóként funkcionálnak. A Nemzeti Ökológiai Hálózat területeit a helyi építési szabályzatban rögzíteni kell. A Natura 2000 területei jelenleg falmérés alatt állnak.
ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV ELŐÍRÁSAI
A településrendezési terv összhangban van az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. előírásaival: A település területén lévő erdőgazdálkodási térség legalább 85 %-a erdőterület övezetbe, a mezőgazdasági térség legalább 85 %-a pedig mezőgazdasági övezetbe került besorolásra. Az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe soroltuk. A településrendezési terv tartalmazza az országos ökológiai hálózat vonatkozó elemeit. A település területén kiemelten fontos érzékeny természeti terület, kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, komplex tájrehabilitációt igénylő terület, és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület nem található. A település területe felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezetbe tartozik. Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. Varsány település szennyvíz-csatorna hálózata kiépült, Szécsényi szennyvíztisztítóval. A település területét nem érinti országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabály. Mátramindszent, 2003. június Usák Tibor Vezető településrendező tervező MÉK: TT-1-12-0071/2001 (Architechton Építész Bt.)
