A Greenpeace Magyarország kritikája az Új Széchenyi Tervhez

A Greenpeace Magyarország kritikája az Új Széchenyi Tervhez

Összeállították

Stoll Barbara, Szegfalvi Zsolt, Tömöri Balázs, Vay Márton, Vetier Márta

Kapcsolattartó

Vetier Márta, [email protected], 0620-234-0726

Dátum

Budapest, 2010. szeptember

A Greenpeace-ről A Greenpeace független, energikus és konfrontációra kész környezetvédő szervezet, mely a világ több mint 45 országában kész arra, hogy fellépjen a Föld értékeinek védelmében. Radikális, mégis teljes mértékben erőszakmentes, a legjobb tudományos kutatóintézetekkel működik együtt, azonban ha kell autópályákat, kormányépületeket zár le, tárgyal és lobbizik. Ha az egyik kezével tiltakozik, a másikkal az alternatív megoldásokat mutatja fel. Minden NEM! mellé mond egy IGEN!-t is. Függetlenségét és szabadságát az biztosítja, magánszemélyek támogatásából végzi munkáját.

hogy

önfenntartó,

kizárólag

A Greenpeace 2002. júniusában nyitotta meg magyarországi irodáját. A 11 magyar munkatárs tevékenységét közel 30 000 adományozó és 400-500 aktivista segíti.

Az Új Széchenyi Terv általános kritikája Jelen dokumentumnak nem célja az Új Széchenyi Tervet teljes egészét átvilágítani, hanem csak szervezetünk kampánytémái mentén vizsgálja annak tartalmát. És bár igaz, hogy a Tervnek vannak részei, amelyben az eddigi hazai trendekhez képest új nézőpontból tárgyal területeket, ami üdvözlendő, néhány súlyos iránytévesztésre mindenképp fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet. A világszerte kibontakozóban lévő, és Magyarországon is szükséges zöld paradigmaváltás teljességgel hiányzik az anyagból. Ahelyett hogy az Új Széchenyi Tervben a fenntarthatóság szempontjainak lenne alárendelve a gazdaságpolitika, továbbra is alapvetően a fenntarthatatlanságot okozó technikák és elvek alapjain áll, azokat próbálja finomhangolással újrahasznosítani. Ez nemcsak azért rossz hozzáállás, mert környezeti, életminőségbeli, foglalkoztatásbeli problémáinkat nem oldja meg, hanem azért is, mert az elavult társadalmi, gazdasági paradigmák számára csak időt nyer, azt viszont nagyon drágán.

Egy ország tíz éves gazdaságpolitikai stratégiája a mulasztás súlyos vétkét követi el, ha nem segíti minden eszközzel a legjobb foglalkoztatási lehetőségeket biztosító decentralizált, megújuló energiákra építő rendszert, a minőségi élelmiszereket előállító kistermelői gazdaságokat, az energiahatékonyságot és a többi, világszerte terjedőben lévő zöld modellt. Az Új Széchenyi Terv, ha rendelkezik is ilyen irányú ígéretekkel, az ezekkel ellentétes programpontjai, például az atomenergia újraélesztése, vagy az általános prioritások és világkép ellentétes vagy teljesen bizonytalan megnyilatkozásai legalábbis kétségessé teszik a fenntarthatóság felé való valódi elmozdulást. A Greenpeace szerint nem a környezetvédelmet kell gazdaságossá tenni, hanem a gazdaságot zöldíteni.

Részletes megjegyzések Új Széchenyi Terv egyes fejezeteihez

Bevezetés A Tervből sajnos nem derül ki, hogy a hét kitörési pont között hogyan oszlik majd meg a támogatás aránya, holott egészen másmilyen Magyarországot eredményezne, ha pldául a tranzit gazdaság, vagy ha a zöld gazdaság szerepel domináns súllyal. A Terv alapelvei (20. oldal) közül hiányzik a környezet védelme, fenntarthatóság; holott a 21. század elején nem szabadna olyan tervnek kicsúsznia egyetlen kormány kezéből sem, amelyben nem ezek a meghatározó kritériumok. És bár már a 18. oldalon meghatározásra kerül, hogy „Az állam a közösségért és a közjóért felel, nem fejleszti a gazdaságot, hanem szövetséget köt a gazdasággal…”, az itt feldobott magas labdát, nem viszi tovább és nem határozza meg a közjó szükséges, gazdasági lehetőségeken túlnyúló alapjait. Megtévesztő, hogy a Hálózati térképen (36. oldal) a megújuló energia vonalán tűnteti fel a Terv a nukleáris energiát és a fosszilis energiát is, holott ezek nem megújuló energiaforrások.

I. Gyógyító Magyarország - egészségipar A bevezetőben (38. oldal) említi a Terv, hogy Magyarországot pozitívan akarja pozícionálni az egészségipari fejlesztéssel. Egy egészséges ország csak a benne lévő egészséges emberekkel hiteles. Az országnak törekednie kell az egészségmegőrzésre és javításra a lakosság körében is, az egészséges életmódot központi és kiemelt helyen tárgyalva az oktatásban és a médiában. Az egészséges életmód feltételeit pedig meg kell teremteni, ennek egyik alappillére az egészséges környezethez való alapvető emberi jog!

kritikája az Új Széchenyi Terv programjaihoz

2/7

Célkitűzések (41. oldal): Dicséretes, hogy a Terv előre akar lépni a megújuló energiák terén és vállalja, hogy 2020-ra a megújuló források részesedése elérje a 20%-ot. Remélhetőleg ez a vállalás belekerül a szeptember végén leadandó megújulós Nemzeti Cselekvési Tervbe is. Geotermikus energia (40. oldal, 56-57. oldal és 89. oldal): A Greenpeace helyesli, hogy a Gyógyító Magyarország programnak és a Zöld Gazdaság programnak is eleme a geotermikus energia. Biotechnológia, nanotechnológia (67-68. oldal): A Greenpeace elutasítja, hogy a Terv ilyen nagy hangsúlyt fektet a biotechnológiára. A Zöld Biotechnológia jelenleg túlnyomórészt a génmódosított növények és állatok (GMO) előállításán dolgozik. Génmódosított növények köztermesztését Magyarországon jelenleg moratórium tiltja, s ez jelentős piaci előnyhöz juttatja az országot vetőmagtermelés terén. A magyar lakosság 70%-a elutasítja a GMO-k szántóföldi alkalmazását.1 Viszont az idei nyár tapasztalatai – engedély nélküli kukorica került hét német tartományban is elvetésre, Svédországban összekeveredett az engedélyezett ’Amflora’ és az engedély nélküli ’Amadea’ burgonya stb. – ismét bebizonyították, hogy még a szabadföldi próbák is génszennyezéshez2 vezethetnek. Ugyanakkor, a géntechnológiának modern és nem génmódosítás-alapú alkalmazásai, mint például a Marker Assisted Selection (MAS)3 olyan kincseket rejtenek magukban, amellyel segíteni lehetne a hazai biogazdálkodás kiteljesedését, versenyképességét és a mezőgazdaság klímaadaptációját is. A Greenpeace határozottan ellenzi, hogy az Új Széchenyi Terv a géntechnológiát válogatás nélkül kiemelten támogatná, s ezzel veszélybe sorolná a meglévő mezőgazdasági értékeket, amelyeket a Terv helyesen felsorol a 148. oldalon. A Greenpeace hiányosságként rója fel, hogy a Terv nem fektet kellő hangsúlyt a biogazdálkodásra csupán megemlíti azt, holott a biogazdálkodás megérdemelne egy önálló programot. Az ökológiai mezőgazdaság munkahelyeket teremt, nem szennyezi a környezetet vegyszerekkel, csökkenti a széndioxid-kibocsátást sőt akár képes széndioxidod megkötni is.4

1

Attitudes of European citizens towards the environment. Special Eurobarometer 295/ Wave 68.2 – TNS Opinion & Social. Fieldwork: November – December 2007, Publication: March 2008. URL: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_295_en.pdf 2 Carrasco JF. 2008. Testimonies of Contamination: Why co-existence of GM and non-GM crops remains impossible. Greenpeace. http://www.greenpeace.org/international/Global/international/planet2/report/2009/10/testimonies-of-contamination.pdf 3 Vogel B. 2009. Smart Breeding Marker-Assisted Selection: A non-invasive biotechnology alternative to genetic engineering of plant varieties. Greenpeace. http://www.greenpeace.org/international/Global/international/planet-2/report/2009/11/smart-breeding.pdf 4 Bellarby J., Foereid B., Hastings A. és Smith P. 2008. Cool Farming: Climate impacts of agriculture and mitigation potential. Greenpeace. http://www.greenpeace.org/international/Global/international/planet2/report/2008/1/cool-farming-full-report.pdf Cotter J és Tirado R. 2008. Food Security and Climate Change: The answer is biodiversity A review of scientific publications on climate change adaptation in agriculture. Greenpeace. http://www.greenpeace.org/international/Global/international/planet-2/report/2008/7/food-security-andclimate-change.pdf 5 Pearce, D. W., Bann, C. & Georgiou, E. (1992). The Social Cost of Fuel Cycles. Report to the Department of Trade and Industry, HMSO publications. ISBN 011-4142-882.


3/7

II. Zöld gazdaság A Helyzetértékelés (77. oldal) a nukleáris energiát félrevezető módon villamos energiának nevezi a terv, holott villamos energiát állítanak elő a többi elsődleges energiaforrásból is. A két különböző energiatermelési módból nyert energia összemosása azért sem kívánatos, mert a nukleáris energia komoly társadalmi költséggel és környezetterheléssel jár.5 Az alaptézisek (79. oldal) között örömmel olvastuk, hogy a megújuló energia ellátás és felhasználás ösztönzése és a klímavédelem is megjelenik. Azonban a Greenpeace számára nem elfogadható, hogy az atomenergia, mint alaptézis megjelenjen, melynek szereplése számos fontosabb pont ellen hat, mint például a munkahelyteremtés, forrásdiverzifikáció. Nem maradhat ki innen az energiahatékonyság növelésének ösztönzése – az egységnyi energia felhasználásából előállított GDP mennyiségét gazdasági, pénzügyi, környezetvédelmi okokból is jelentősen növelni kell. A Prioritások fejezetben az Energetika a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés szolgálatában (79. oldal) pontban a megújuló energia kifejezés nem szerepel, holott a leggyorsabb gazdasági növekedést produkálja és az energiatermelési módok közül munkahelyteremtésben is az élen jár. A Terv hibája, hogy nem említi, holott kiemelten fontos lenne, a fosszilis ártámogatási rendszer felülvizsgálata, és ezen források átcsoportosítása oly módon, hogy a megújuló energiák elterjedését segítsék elő. A jelenlegi ártámogatási rendszer ugyanis bebetonozza a hagyományos energiahordozók pozícióját az energiarendszerben. Ez utóbbi pedig ellentmond a Tervben másutt több helyen is hangoztatott elvnek, mely szerint paradigmaváltásra van szükség az energiagazdálkodás területén is. Atomenergia (82-83. oldal): A Greenpeace álláspontja szerint olyan hosszú távú, felelős energiapolitikára van szükség, mely a Paksi Atomerőműtől való függésünket megszünteti, melynek gerincét energiahatékonyságunk növelése mellett a helyben hasznosítható megújuló energiaforrások kihasználása adja. Az atomerőmű élettartama hamarosan lejár és addig el kell készülnie és társadalmi egyeztetésen túl kell jutnia egy olyan energiapolitikának, mely centralizált alaperőművek helyett növekvő 5 energiahatékonyságra építő, decentralizált, intelligens hálózatokkal működő, helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások kihasználásán alapszik. A Greenpeace határozottan ellenzi az atomenergia felhasználását és elutasítja az Új Széchényi Terv atomenergia programját. Ennek számos indoka van: -

Az atomenergia nagyon drágán, kockázatosan, csekély számú munkahelyet teremt.6

-

Az atomenergia általában sem növeli az energiafüggetlenséget.7 A Paksi Atomerőmű, vagy akár egy újabb erőmű, ahogy azt a Terv felveti, egyáltalán nem csökkenti energiafüggőségünket, hiszen az urándúsítás külföldön történik,

5

European Renewable Energy Council és Greenpeace. 2010. Renewables 24/7 Infrastructure needed to save the climate. http://www.greenpeace.org/international/Global/international/planet-2/report/2010/2/renewables24-7.pdf 6 Citi Group. 2009. New Nuclear – The Economics Say No. https://www.citigroupgeo.com/pdf/SEU27102.pdf 7 Greenpeace. 2008. Nuclear power energy insecurity. Greenpeace. http://www.greenpeace.org/international/Global/international/planet-2/report/2008/3/nuclear-power-energyinsecur.pdf


4/7

Oroszországból importáljuk a fűtőelemeket, a nukleáris hulladékot pedig külföldre exportáljuk. -

A megújuló energiák és az atomenergia nem férnek meg közös rendszerben, hiszen a megújulók ingadozásait egy olyan erőmű, amelynek beindítása akár napokat is igénybe vehet, nem tudja kipótolni.8

-

Az atomenergia a szén-dioxidkibocsátás csökkentésének egyik legdrágább és túl hosszú ideig tartó módja.9

-

A radioaktív hulladék kérdése nem megoldott. Felelős nemzeti energetikai koncepció nem építhet arra, hogy évtizedekig stabil lesz a politikai helyzet és nukleáris hulladékunkat mindig Oroszországba szállíthatjuk, hogy ott évezredekig tárolják, amíg nem csökken a radioaktivitása.

-

Piaci alapon épített és üzemeltetett atomerőmű nincs a világon, csak jelentős állami forrással és/vagy garanciával tud működni. Építésükbe fektetni nagy gazdasági kockázatot és terheket jelent.10

-

Míg az atomerőművek építésének költségei folyamatosan emelkednek, addig a megújuló energia használata egyre kisebb költségekkel jár. Az atomenergia ára nem alacsony.11

-

Minden új atomerőmű-blokk építésére elköltött forint hátráltatja az energiahatékonyság fejlesztését és megújuló forrásaink hasznosítását, az igazán hatékony, munkahelyteremtő klímavédelmet. 12

A Greenpeace álláspontja összefoglalva az, hogy a túl kockázatos atomenergia használata túl kevés szén-dioxidkibocsátás-csökkentést túl drágán és túl hosszú idő alatt eredményez és akadályozza a megújulók és az energiahatékonyság terjedését.13

Megújulók (85-86. oldal): A Greenpeace kiemelten fontosnak tartja és támogatja a megújuló energiák használatát. Az viszont megkérdőjelezhető, hogy a Terv miért a biomassza különböző felhasználási módjait teszi első helyre és így a nap- és szélenergia miért kerül másodlagos pozícióba. A biomassza felhasználása számos ökológiai, élőhelyvédelmi és biodiverzitás-védelmi kérdést vet fel, s így felhasználása csak szigorú,

8 Greenpeace. 2009. Nuclear Power An obstacle to rapid development. Greenpeace. http://www.greenpeace.org/international/Global/international/planet-2/report/2009/11/nuclear-power-anobstacle-to.pdf 9 Greenpeace. 2009. Nuclear Power: An Expensive Waste of Time. Greenpeace. http://www.greenpeace.org/international/Global/international/planet-2/report/2009/7/nuclear-power-anexpensive-wa.pdf 10 Greenpeace. 2009. Uncertainty and High Economic Risk The Net Present Value of an investment in nuclear power. Greenpeace. http://www.greenpeace.org/international/Global/international/planet2/report/2009/4/uncertainty-and-high-economic.pdf 11 Felsmann B. 2009. Felejtsük el az olcsó atomerőművi áram mítoszát! Gondolatok egy új atomerőmű közgazdasági hátteréhez. Force Motrice. http://www.forcemotrice.eu/files/articleUploads/1006/file/Atommatematika_final_20090326.pdf 12 James K. 2010. Finland's nuclear power plans worry renewable energy advocates. Deutsche Welle. http://www.dw-world.de/dw/article/0,,5746334,00.html Greenpeace. 2008. Nuclear power undermining climate protection. Greenpeace. http://www.greenpeace.org/international/Global/international/planet-2/report/2008/11/nuclear-powerundermining-cl.pdf 13 Greenpeace. 2008. Getting Serious about Nuclear Power Too little, too late, too expensive – and too dangerous. Greenpeace. http://www.greenpeace.org/international/Global/international/planet2/report/2008/11/getting-serious-about-nuclear.pdf


5/7

a fenntarthatóság elveit szem előtt tartó kritériumok mellett támogatható. Az elsődleges és őshonos növénytakarónak számos egyéb funkciója (biodiverzitás, talajvédelem, turisztika stb.) mellett komoly szerepe van a klímaváltozás csökkentésében és az adaptációban is. Sajnos a Tervből nem derül ki, hogy a kormány miként képzeli el a biomassza-energia ilyen szintű támogatása mellett a természet védelmét. A Greenpeace aggodalmasan olvasta, hogy a napenergia csak egészen kicsi szerepet kap az Új Széchenyi Tervben a megújuló energiák között, holott a Magyar Tudományos Akadémia nemrégiben megjelent tanulmánya szerint egyes területeken – például a háztartási melegvíz-előállításban vagy a mezőgazdaságban – a teljes energiaigény 60-70 százalékát is fedezhetnénk a Nap segítségével.14 Nem beszélve arról, hogy Magyarországon az európai átlaghoz képest igen magas, 1800-2200 óra/év a napsütéses órák száma, tehát igen indokolt lenne ez irányú fejlesztésekben nagyobb léptékben gondolkodni. Nemcsak a napelemek és napkollektorok, de a kapcsoltan hőt és áramot is termelő napenergia-erőművek is perspektívát jelenthetnek legnapsütésesebb területeinken. Fontos még megemlíteni, hogy a napenergia ára csökkenő trendet mutat, az általa termelt áram ára a legolcsóbb.15 A Tervben felsorakoztatott szélenergiára vonatkozó megállapítások a Greenpeace álláspontja szerint nem helyénvalóak, hiszen nemrégiben visszavonták a 410 MW-ra vonatkozó széltendert, tehát most mindössze 330 MW-ot engedélyez a rendszer. A szélben is sokkal nagyobb lehetőség rejlik, mint amennyit a Terv kiaknázhatónak ítél, jóval nagyobb hangsúlyt érdemelne. A Greenpeace hiányolja, hogy a Terv nem említi (csak a 36. oldalon levő ábrán szerepel alig észrevehetően) a smart grid rendszerek, vagyis az intelligens áramhálózatok kialakítását, amely ahhoz szükséges, hogy nagy mennyiségben tudjunk megújuló energiákat integrálni a rendszerbe. A smart grid elengedhetetlen feltétele egy nagyrészt megújulókon alapuló gazdaságnak, hiszen segítségével kiegyenlíthető az olykor variábilis megújuló energia kínálat.16

V. Tudomány, Innováció, Növekedés A Greenpeace örömmel olvasta, hogy a horizontális cselekvési programban (144. oldal) megjelent a fenntarthatóság. Ahogy ezt már fentebb írtuk, a Greenpeace szerint a fenntarthatóságnak az egész Terv alapelvei között kellene megjelennie, mint legfőbb kritérium.

14

http://nol.hu/tud-tech/20100909-energia__a_napra_lehet_ne__bizni Greenpeace. 2009. Concentrating solar power- Global outlook 2009. Why renewable energy is hot. http://www.greenpeace.org/international/Global/international/planet-2/report/2009/5/concentrating-solarpower-2009.pdf 16 Greenpeace. 2009. Renewables 24/7-Infrastructure needed to save the climate. Greenpeace. http://www.greenpeace.org/raw/content/international/press/reports/renewables-24-7.pdf 15


6/7

VI. Foglalkoztatás A foglalkoztatottság növelése (156. oldalon) pontban kiemelendő a korrupció és a bürokrácia visszaszorítása, melyek jelenleg a jelentős számú munkahelyet teremtő megújuló ipar cégeinek megmaradását hátráltatják.

VII. Közlekedés – Tranzitgazdaság A Terv hiányossága, hogy nem egy konzisztens jövőkép alapján vezeti le a megvalósítandó lépéseket, hanem össze nem illő részeket is egymás mellett tárgyalva, így a hangsúlyok és prioritások nehezen értelmezhetők. Nem érezzük megalapozottnak az országok közti és országon belüli mobilitási igények növekedését prognosztizáló állítást. A 189. oldalon lévő közlekedési munkamegosztás nem elég ambiciózus, helyenként csökkenteni tervezi a jelenleg fennálló közösségi közlekedés arányát (ld. Budapest), ráadásul távolról sem felel meg a fenntarthatósági követelményeknek.17

17 Közlekedési értékelésünk a Levegő Munkacsoport Új Széchenyi Terv véleményezésén alapul. További háttéranyagok ebben a témában elérhetőek http://levego.hu/tevekenysegeink/kozlekedes


7/7

A Greenpeace Magyarország kritikája az Új Széchenyi Tervhez

Recommend Documents