1
Várőri Tímea: KARÁCSONYI CSODA (Grimm: Holle anyó című meséje nyomán) Szereplők: Uhu, a hóbagoly Mesélő, avagy a Kakas Mama, avagy Holle anyó Fanni, a lusta Gréta, a szorgos Kemence Almafa Tehénke Kapu 1. szín Mesélő: Hát szép estét kívánok, barátocskáim! Ma bizony egy különös karácsonyi mesét hoztam nektek a tarisznyámban! Uhu: Vagy inkább kapartál nekünk a szemétdombon? Mesélő: Hóbagoly, miért kell neked olyan mindentudónak lenned? Most elárultad a gyerekeknek, hogy mesebeli kakas vagyok! Uhu: Hú-hú-uhú! Bizony nem árt az ilyen csúf kakasokkal vigyázni! Mindenféle csacskaságot beszélnek- kukorékolnak! Mesélő: Pedig te is tudhatnád, Uhu barátom, hogy ez a kút itt a falu szélén Csodakút; hiszen te hóbagoly létedre csak télen jársz erre. A múlt télen mesélted nekem, hogy Karácsony táján e kút körül csodák szoktak történni! Uhu: Hú-hú-uhú! Mondtam, mondtam. De azt már az öreganyám öreganyjának az öreganyja is mesélte. Mesélő: Hát akkor idenézz! De jól figyelj ám! Mert ma Karácsony előestéjén igenis, hogy kipróbáljuk ezt a csodakutat! Uhu: Vigyázz csak, vigyázz, hú-hú-uhú! Nehogy te pottyanj bele, és szürke verébbé változzál! Mert ne feledd! a csodakúttól mindenki azt kapja, amit érdemel! (elrepül) Mesélő: Menj csak, te borúlátó! Szóval senkise hisz nekem? Hát akkor jól figyeljetek! Ebben a házban Anyóka lakik két árva unokájával. Gréta, a
2 kisebbik, szorgos; de Fanni, a nagyobbik, szörnyű lusta. Vajon mit érdemelnek a Csodakúttól? Mit szóltok, kipróbáljuk? (a nézőktől kérdi) Vágjunk bele! Kakas: (a mesélő átalakul Kakassá, pl. egy sapkacserével; és/vagy köpeny ráborításával) KUKURIKÚ, KIKEREKÍÍÍ ! GYERTEK IDE KIII ! Anyóka: Nem hallgatsz, te begyes! Folyton ordítozol; ha kell, ha nem! Finom kis leves lesz belőled előbb-utóbb! Fanni: Hű, mekkora hó van, Anyóka! De jó lesz nézegetni az ablakból Karácsony este! Anyóka:
Nézegetni,
nézegetni!
No
persze,
leányom!
És
ki
fogja
eltakarítani az útról, ami a kúthoz vezet? Talán bizony én a fáradt, beteg lábammal? Gréta: Ne zsémbelj, Nagyi! Tudod, hogy én szívesen megyek havat söpörni! Fanni, nem jössz? Fanni: Még mit nem, hogy havas legyen a ruhám, meg a cipőcském? Anyóka: Persze, mindig csak Gréta, mindig csak Gréta! Csak egyszer megélném, hogy Fannika is magától elkezd valamit dolgozni! Kakas: KUKURIKÚ, KIKEREKÍÍÍ ! AZT NEM LÁTJA SOHA SENKIII ! Fanni: Hess, te ördög! Nem hallgatsz? (elkergeti a Kakast) Anyóka: Gréti, vedd fel a sapkácskád; hideg van kinn! Fanni, te meg vedd tudomásul, hogy ha holnap is esik hó, azt már neked kell elsöpörni! Most pedig gyere, segíts a konyhában! Gréta: (énekelve söpör, egyszer csak beleesik a kútba a sapkája) Jaj, a sapkám, amit Nagyi kötött! (megjelenik a Kakas) Mi lesz most, Kakas? Kakas: Mi lenne, leányom. Nosza, gyorsan, gyorsan amíg nincs nagyobb baj; ugorj utána, hozd fel! Gréta: Ugorjak, ugorjak! Könnyű azt mondani! De félek! Kakas: Ne félj, butuskám; ez egy csodakút. Nem lesz semmi bajod! Mondd csak utánam ezt a varázsversikét: Holle anyó, Holle anyó, Holle anyó, kútban lakó! Megyek hozzád amoda,
3 Enyém lesz ma a csoda! (Belelöki a lányt a kútba. Érdemes zenei aláfestéssel egy speciális formációt képezni, mintha kígyó tekeregne a színpadon, a szereplők sorfalán át zuhan le Gréta) ZENE; KÚTFORMÁCIÓ
2. szín Mesélő: Zuhant Gréta, zuhant, csak egyre zuhant! Míg végül: hopplá! Lássatok csodát, puhára esett! Nyoma sem volt a télnek: egy gyönyörű zöld mezőn találta magát! Gréta: Ó, de gyönyörű mező! Kakas koma, látod ezt a csodát? De hol lehet a sapkácskám? Uhu: Hú-hú-uhú! A sapkád bizony odébb van, leány! Indulj csak ezen az ösvényen; és ne feledd a varázsversed! Gréta: Jé, Hóbagoly! Hát te meg hogy kerültél ide? Már mész is? No, sebaj! Ejnye, most már végére járok ezeknek a csodáknak! Igazam van, gyerekek? (megvárja a nézők visszajelzését) DE csitt! Itt valaki sír, vagy nyöszörög, vagy ilyesmi! Mi lehet ez? Kemence: Bú-bú-dududú! JAJ, húzd ki hamar a kenyérkéket, JAJ, húzd ki hamar őket, Mind megégnek, jaj, mind megégnek! Gréta: Jé, egy beszélő kemence! Jövök, már jövök! Hú, de finom kenyérillat száll itt! Hú, milyen finom kenyeret sütöttél, kemence! Éppen megéheztem! Ehetek egy kicsit a kenyeredből? Kemence: Micsoda kérdés, kedves, szorgos-dolgos jóravaló megmentőm? Tied lehet mind! Egyél csak, amennyi tetszik! Gréta: Köszönöm. Hát ez tényleg csodafinom! No, de a sapkám nincs sehol. Az ösvény pedig arra megy tovább. Kemence: Mondd csak, nem tolnád el ezen a kiskocsin a kenyérkéket Holle anyó házához? Gréta:
Dehogynem,
csak
szomorú
vagyok,
mert
nem
sapkácskámat. Talán majd Holle anyó segít. Viszlát, kemence!
találom
a
4 Kemence: Viszlát! Viszlát! De nem tudsz véletlen egy varázsverset? Gréta: Dehogynem, épp most tanultam: Holle anyó, Holle anyó, Holle anyó, kútban lakó! Megyek hozzád amoda, Enyém lesz majd a csoda! (közben a háttérben színcsere) Almafa: Zű-zű-zű, zú-zú-zú! JAJ, rázd meg az ágaim! JAJ, rázd meg őket hamar! Megértek az almácskáim, Megértek már mind! Gréta: Ni, csak! Egy újabb csoda! Egy beszélő almafa! És milyen szép nagy piros almák nőttek rajt! (megrázza) Almafa: Végre, végre, kedves, szorgos-dolgos szabadítóm! Mondd csak, nem eszel egyet köszönetképpen az almácskáimból? Gréta: Jaj, dehogynem! Boldogan megkóstolok egyet, úgy is éppen megszomjaztam a kenyérkére! Nagyon finom, édes, húsos, leves! Hű, de jól felüdültem tőle! Jaj, de a sapkácskám, amiért idejöttem, az nincs sehol! Almafa: Ne búsulj zú-zú-zú! Ne sírj, zű-zű-zű! Told csak el a kiskocsidon a lehullott almák színe-javát Holle anyónak. Mondd csak el a varázsversikédet és eredj tovább ezen az úton! Gréta: Köszönöm a segítséged, almafa! Holle anyó, Holle anyó, Holle anyó, kútban lakó! Megyek hozzád amoda, Enyém lesz ma a csoda! (közben színcsere) Tehénke: Múhú-múhú-múmúmú! Jaj, fejjél meg Gréta; gyorsan, gyorsan! Rád vár a finom tej már, Rám pedig a zöld határ!
5 Gréta: Hű, egy beszélő tehén! Szegény! Sajnos én még sosem fejtem tehenet, de sokszor láttam Anyókát, hogyan csinálja. Azt hiszem így kell. Uhu: Hú-hú-uhú! Á, szóval már a Tehénkénél jársz kis Gréta! Tényleg dolgos-szorgos, jóravaló leány vagy! Hú-hú-uhú! Ne félj, nem is marad el a jutalmad, vidd csak a friss tejet abba a házba, ott a fák alatt, ni! Ott lakik Holle néne! Gréta: Ki beszél itt megint? No, végre kész vagyok! El is fáradtam, és sehol nincs a sapkám. Á, te vagy az hóbagoly? No, és a te Holle nénéd, tán visszaadja végre a sapkácskám? Uhu: Még mit nem, hú-hú-uhú! Bolond kislány! Nemhogy a sapkád, de még sokkal-sokkal többet is kaphatsz, csak vidd már azt a tejet, azt az almát meg azt a kenyérkét gyorsan! Vigyed, vigyed, vigyed … (elszáll)
3. szín Holle néne: (míg szaval, átrendeződik a szín: ház, előkert, Kakas) Holle anyó, Holle anyó vagyok én! Csodakútban, csodakútban lakom én! Gyere, vedd el a jutalmad, Ha elég nagy a szorgalmad! Jaj, Kakas jószágom! De rég akadt segítőm, a sok munkába kezdek ugyancsak belefáradni! Nincs kedved mondjuk legalább tehenet fejni, vagy például elrohanni a kenyérkékért a kemencéhez? Kakas: Holle néne! Holle néne! KUKURIKÚÚ ! KIKEREKÍÍ ! Hát nem látod, hát nem látod; ki van ide ki, mi van ide ki ?? Holle néne: Ni csak, egy helyes kislány egy kanna tejjel a kezében! Hát te megfejted a Tehénkét? Gréta: (rámutatva a kiskocsira) Sőt leszüreteltem az almafát, és elővettem a kenyérkéket a kemencéből! Holle néne: Ez igen! Száz meg ezer százszorszép virág! Végre egy szorgos-dolgos kislány! Végre, végre segítőm akadt! (táncra perdül) Hát mégis jó a világ! Mégis jó, mégis jó!
6 Gréta: Holle néne, kedves Holle néne! De jó, hogy így örülsz, de én… szóval én… Holle néne: Mi az? Miért rontod el az örömöm? Gréta: Először is én csak a sapkámért jöttem, ami a kútba esett, és amit, és amit… (sírni kezd) Holle néne: És amit? Folytasd csak bátran, leányom! Gréta: És amit a Nagyi kötött ősszel. És vissza kell mennem a Nagyihoz, mert szegény ő nevelt fel, és ő sem bír már sokat dolgozni-fáradozni. Nagyon öreg! Holle néne: Ó-ó! Leányom, én nem a vasorrú bába vagyok! Nincs is nagyobb öröm nekem, minthogy így szereted az öreganyókádat! Hanem tudod, a sapkádat, azt meg kell még szolgálnod! Gréta: Szívesen dolgozom, bármit megteszek. De pont holnap lesz Karácsony Szent este! Mi lesz a Nagyival, ha nem talál engem otthon? Holle néne: Ó-ó! Szerinted hol vagy most? Tán a faludban? Hová lett akkor a tél? Gréta: Tényleg! Tudom, itt valami csoda van. A kútban vagyok…, de nem értek semmit. Kakas: Nem is kell értened. Csak figyelj most jól! Itt a Csodák országában vagy. Itt nem úgy múlik az idő, mint a faludban. Sőt itt nincs is idő! KUKURIKÚÚ ! KIKEREKÍÍ ! NINCSEN IDŐ, ODA SE NEKIII ! Gréta: Á, Kakas koma! Szóval azért kukorékolsz folyton otthon annyit, mert te nem is igazi kakas vagy, és nálad az idő sem számít! Holle néne: No, elég a vitából! Gyere csak, leányom! Nyugodj meg, mire elvégzel mindent, amit rád bízok – meg lesz a sapkád, és meg lesz a szerencséd is! (elmennek) Kakas: No, ezek jól elmentek! Dolgozz csak kis Gréti, dolgozz csak! Mire egyet-kettőt térülök-fordulok, új nap virrad Csodaországra! Kész leszel addig, meglásd mindennel! FIGYELJETEK CSAK: MOST FORDULOK EGYET! MOST TÉRÜLÖK KETTŐT! KUKURIKÚÚ! KIKEREKÍÍ ! ÚJ NAP VIRRADT, GYERTEK KI, IDE KIII !
7 Holle néne: Nos, leányom. Rendesen elvégezted a próbát. Ilyen szépen, szorgalmasan és jó kedvvel tán még senki sem dolgozott itt! Mert dolgozni bizony csak jó kedvvel érdemes. Gréta: És most akkor… Holle néne: És most akkor, annyi a dolgod, hogy íme itt a sapkád! Fogd csak a kezedbe, így ni! Az út a faludba azon a kapun át vezet. De ehhez egy kendővel bekötöm a szemed. Mondd el a varázsversed, én meg odavezetlek a kapuhoz! Gréta: (búcsút int, és elindul a kapu felé Holle anyóval) Holle anyó, Holle anyó! Holle anyó, kútban lakó! Megyek hozzád amoda, Enyém lesz ma a csoda!
4. szín (ZENE, Uhu a háttérben) Kapu: Állj meg vándor, állj meg! Hadd nézzelek jól meg! Dolgoztál vagy henyéltél, Jutalmat úgy remélj! (ZENE, lehetséges mozgásos FORMÁCIÓ: táncra perdülő gyerekek, kezükkel szórnak aranyport, szirmokat vagy konfettit; a bekötött szemű Grétit forgatják és arannyal teli kosarakat adnak a kezébe) ZENE és színváltozás: kút és a falusi házikó Uhu: Hú-hú-uhú! Már leveheted, lányom azt a kendőt a szemedről! Jól nézz körül és örvendj, örvendj, örvendj… (elszáll) Kakas: KUKURIKÚÚ! KIKEREKÍÍÍ ! Gazdag lányunk áll ide kiii ! Arany lányunk áll ide kiii ! Anyóka: Elég legyen már, Kakas koma! Miket rikácsolsz? Uram isten! Uram isten! Hol jártál, kislányom? Mi történt veled? Mennyi arany! Istenem, egy életre elég lesz!
8 Fanni: Én is, én is! Hadd nézzem! Hol szerezted, Gréta? Gréta: Lenn a Csodakútban! Beleesett a sapkám és utána ugrottam! Odalenn csodálatos dolgok történnek ilyenkor Karácsonykor! Fanni: Akkor még nem késő! Megyek, beleugrok én is! Anyóka, Gréta: Ne Fanni, ne! Várj még! Gréta: Jézusom, mi lesz vele? Nem mondtam, hogy ott sokat kell dolgozni, tán még többet, mint itthon! Anyóka: Hagyd csak, majd megtanulja a saját kárán; én hiába tanítgattam! Gréta: Kakas koma, repülj utána, és mondd el neki a varázsverset! Kakas: Repülök, repülök! Hahó, Fanni, várj meg! Mielőtt beleugrasz, meg kell tanulnod egy varázsverset: Holle anyó, Holle anyó! Holle anyó, kútban lakó! Megyek hozzád amoda, Enyém lesz ma a csoda! (színváltozás :ZENE és KÚTFORMÁCIÓ, a verset Kakas után Fanni is elmondja, színváltozás) Fanni: Hú, de meleg van itt! Nahát, itt legalább nem kell havat lapátolni! Kemence: Bú-bú, dududú! JAJ, húzd ki hamar a kenyérkéket! JAJ, húzd ki hamar őket! Mind megégnek, jaj, mind megégnek! Fanni: Ki ordítozik itt, he? Eszemben sincs forró kenyerekhez nyúlni! Hogyisne, hogy megégessem a kezem? Elmondom inkább a varázsversemet és odébb állok; megyek a jól megérdemelt aranyamért! (VERS és színváltozás) Almafa: Zű-zű-zű, zú-zú-zú! JAJ, rázd meg az ágaim! JAJ, rázd meg őket hamar! Megértek az almácskáim, Megértek már mind!
9 Fanni: Már megint ordítozik valaki! Méghogy én fáradozzak farázással! Lehullnak a vacak almáid egyszer maguktól is! Gyerünk azzal a verssel, én aranyért jöttem nem almáért! (VERS és színváltozás) Tehénke: Múhú-múhú-múmúmú! JAJ, fejjél meg Fanni; gyorsan, gyorsan! Rád vár a finom tej már, Rám pedig a zöld határ! Fanni: Vigyen el az ördög tehén! Előbb járt itt a húgocskám, biztos ő se fejt meg, mi? Persze, ő is félt tőled! Nem csodálom. Még hogy engem felrúgjál, meg ilyenek. Vidd a csudába a tejedet! Ihatok otthon úgy is eleget, főleg ha viszek haza egy-két kosár aranyat! No, de hol van már az a Holle néne, hogy megjutalmazzon? (VERS és színváltozás: Kakas és Uhu az egyik oldalon; Kemence, Almafa, Tehénke a másikon) Kakas: Holle néne, Holle néne! KUKURIKÚÚ! KIKEREKÍÍÍ ! Gyere nézd meg, ki van itt! Gyere nézd meg, mi van itt! Holle néne: No, még egy kedves vendég! Hadd nézzem csak, hadd nézzem! Kemence, Almafa, Tehénke: Még hogy kedves, még hogy kedves! Talán inkább lusta, kényes! Csak az arany kell neki, a munkát bizony nem szereti! Holle néne: Igaz ez, gyerekek? ( vár a nézők válaszára) Hát, leányom, ha ez igaz, akkor innen gyorsan menned kell! Fanni: Nem megyek az aranyam nélkül egy tapodtat sem! Holle néne: Halkabban, halkabban, lányom. A mondás is úgy tartja, aki nem dolgozik, ne is egyék! No, de hogy megnyugodjál; bekötöm a szemed, odaállítalak az alá a csodakapu alá. Ott aztán megkapod a jutalmad, csak győzd hazavinni! Uhu, Kakas: Hú-hú, Kirri-kirri! Hú-hú, Kirri-kirri! Fanni: No, végre! Pont ezért jöttem! Uhu, Kakas: Mi lesz ebből? Hú-hú, Kirri-Kirri!
10 Kapu: Állj meg, vándor, állj meg! Hadd nézzelek jól meg! Dolgoztál vagy henyéltél, Jutalmat úgy remélj! (ZENE, TÁNCFORMÁCIÓ: fekete szurkot szórnak, és két szenes kosarat adnak Fanni kezébe ,színváltás) Kakas: KUKURIKÚÚ! KIKEREKÍÍÍ ! Szegény lányunk áll ide ki! Szurkos lányunk áll ide kiii ! Anyóka, Gréta: Fanni, Fanni! Jaj, mért mentél el Csodaországba, jaj, mért mentél? Uhu: Azt kapta, amit megérdemelt. Kakas: Ahogy az a mesében már csak szokás. Anyóka: De hisz ma Karácsony van! Gréta: És ez a Szeretet ünnepe! Anyóka, Gréta: Gyere Fanni! Jut neked is az aranyból épp elég. Gréta: Hadd legyen a Karácsony tényleg a szeretet ünnepe! Anyóka: És ha a vége jó, akkor ugye minden jó; igaz gyerekek?
