VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BELSŐÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS PÉCS VOLT TÜZÉR LAKTANYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

PÉCSÉPTERV STUDIÓ VÁROSRENDEZÉSÉPÍTÉSZETBELSŐÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁSTERVEZÉSLEBONYOLÍTÁS

PÉCS VOLT TÜZÉR LAKTANYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA SZERKEZETI TERV MŰLEÍRÁS

Készítette a P ÉCSÉPTERV S TÚDIÓ 2009-ben Vezető tervező: Csaba Gyula TT-1-02-0034 Munkatársak: Csaba Ders Kiszely Szabolcs

7601 PÉCS, PF. 213 * MŰTEREM: PÉCS, SZENT ISTVÁN TÉR 12. * T/F: 72/517-910, FAX: 517-911 * E-MAIL: [email protected]

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének ---/2008. (--. --) számú határozata a településszerkezeti terv módosításáról

PÉCS EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNÉL ALKALMAZANDÓ RENDEZÉSI ALAPELVEK A települések jövőképét formáló tényezők közül meghatározó jelentőségűek a világ globális társadalmi-gazdasági változásainak elemzésével kialakított tudatos befolyásolási törekvéseket tükröző globális környezetalakítási elvek – amelyeket gyakran nemzetközi egyezmények is megerősítenek, szavatolnak, de ugyanilyen fontosak a hazai társadalmi, gazdasági átalakulásból származó településrendezési elvek is. Ezeket az elveket Pécs egységes településrendezési tervének készítése, majd a későbbi esetenkénti módosítása során érvényesíteni kell. 1. A „fenntartható fejlődés elve” a korábban meghirdetett ökológiai szemlélet érvényesítésének új, komplexebb, átfogóbb, az ökológiai és ökonómiai oldal egyensúlyát hirdető, a gazdasági recesszió hatására kialakult változata. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során • át kell tekinteni a város fejlődésének mozgató tényezőit, ezen belül ki kell mutatni, hogy a helyi természeti erőforrások milyen fejlesztőerőt képviseltek a múltban, és várhatóan milyen súlyuk lesz a jövőben; • tudatosítani kell a város és környezete ökológiai értékeit és sérülésének veszélyeit; • meg kell határozni az ökológiai követelmények városra szabott normatív szabályait, akárcsak a helyi gazdaság élénkülését segítő településrendezési szabályozás formáit. • a területek gazdaságos felhasználására kell törekedni. El kell érni, hogy a települési területen az intenzív használat érvényesüljön, mely lehetővé teszi a természeti területek megőrzését. Törekedni kell a szükséges és elégséges települési terület meghatározására. Fel kell tárni a belső (belterületi, jelenlegi településterületi) tartalékokat, hogy a belterületi alig, vagy nem hasznosított területek megszűnjenek; • értékelni kell a távlatban megvalósuló gyorsforgalmi utak várható területfelhasználási hatásait; • értékelni kell a 6. sz. főút kiváltására tervezett új főút(ak) beépített területek növekedését kiváltó és a belvárosi üzleti életre gyakorolt hatásait. 2. A „társadalmi részvétel elve” települési rendezési célokkal, feladatokkal való lakossági azonosulás szükségességét hangsúlyozza. Kisebb, de széles körben felvállalt rendezési beavatkozások eredményesebbek lehetnek a nagyszabású, de a lakosság ellenkezését kiváltó akciókkal szemben. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során ezért • a város társadalmával egyre bővülő körben párbeszédet kell folytatni az aktuális fejlesztési-rendezési problémákról, törekvésekről, megoldandó feladatokról. A megoldási javaslatokat széles körben ismertetni kell és eredményeit be kell építeni a tervezés folyamatába; • közérthető, széles körben terjeszthető tájékoztató anyagokat kell szerkeszteni; • a testületi döntésre előkészített tervi anyagokat úgy kell feldolgozni, hogy a testület valóságos döntési helyzetbe kerüljön. A döntések következményei (hatásai) egyértelművé váljanak.

1

3. A „települési funkciók keverhetőségének elve” a funkciók szerinti tiszta elkülönülés követelményének jogosságát tagadja. Azt állítja, hogy a település akkor lesz jól működő, komfortos, egészséges és esztétikus, ha a város egyes területein a benne élő ember sokrétű tevékenysége integráltan, harmonikusan képes megjelenni. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során • kerülni kell a monofunkcionális, új városrészek kijelölését; • olyan településrendezési szabályozási módszert kell alkalmazni, melyben elsősorban nem a funkcionális, hanem a környezetvédelmi követelmények érvényesülnek; • olyan szabályozásra kell törekedni, mely elsősorban keretjelleggel szabályoz, és tág teret enged a sokrétű tevékenységek integrált és harmonikus befogadására. Ugyanakkor felvállalja az eltérő területi adottságok pozitív karakterjegyeit, elősegíti az egyes településrészek sajátos jellegének megőrzését. Ezért arra kell törekedni, hogy a településrendezési szabályozás mértéke a szükséges és elégséges optimális szinten mozogjon. • javaslatot kell kidolgozni a magas szintű infrastruktúrával ellátott lakótelepek komplex rehabilitálására, a még beépíthető területek felhasználására, funkcionális kiegészítésére és környezetbe illesztésére; • külön foglalkozni kell a lakótelepeken belül az építési telkek fogalmi meghatározásával, ill. a tulajdonviszonyokkal összefüggő telekalakítás lehetőségeivel. 4. Az „örökség védelmének elve” az egyre jobban zsugorodó, pusztuló települési és természeti értékek védelmének szükségességét hangsúlyozza. (Az Új Athéni Charta kimondja, hogy a tervezésnek meg kell őriznie a városi környezet identitását és hagyományos elemeit.) A településen élők kedvező életminőségéhez a jól működő város ideálja kevés (szükséges, de nem elégséges). Az esztétikus környezet a település vagy településrész múltat idéző, jellegzetes karaktere sugallta szellemi kötődés a jó életminőség része Az esztétikus, a múlt érdekeit hordozó települési környezet egyre inkább gazdasági erőforrás, nem pusztán az idegenforgalmat, de egyéb gazdasági tevékenységeket vonzó hatása miatt is. (A hagyományos, rendezetlen, nagy kiterjedésű raktározási területekkel rendelkező ipari telephely fogalma megszűnőben van. Helyette a magas esztétikai értékű, nyugalmat árasztó közpark jellegű telephely, ill. közterület kialakítás lesz jellemző.) Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során • kiemelten figyelmet kell fordítani a települési örökség értékeinek tudatosítására. Fel kell tárni a városrészek megőrzendő sajátos karakterét, léptékét és az örökséghez kapcsolódóan kell megfogalmazni a városépítészeti szabályozást; • ki kell jelölni a városrehabilitációs zónákat, különösen a természeti és városi értékek összekapcsolására alkalmas területeket; • felül kell vizsgálni az épített környezet védelmét szolgáló helyi értékvédelmi előírásokat és a tervkészítés során feltárt értékek védelmével ki kell egészíteni. 5. A „régiószemlélet elve” az elkülönültség zsákutcáját hangsúlyozza. Világosan kirajzolódik, hogy a környezeti értékek megőrzése, a település lakóinak egészséges környezethez, komfortossághoz való joga egy-egy településen belül maradéktalanul nem oldható meg. A régiókra (kisebb-nagyobb térségre) kiterjedő együttműködés, az összefüggő rendszerekben való gondolkodás nélkülözhetetlen. A régiók az EU-hoz való csatlakozással fokozott szerepet kapnak, az integrációs folyamatban fontos területi egységek lesznek. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során:

2

• az országhatáron túlra is kiterjedő, a nagyrégióban és a megyében kialakuló fejlesztési - rendezési elhatározásokkal, törekvésekkel összhangot kell teremteni; • nem nélkülözhető a városkörnyékre kiterjedő elemzés, a kistérségi kapcsolatok tartalmának meghatározása érdekében; • célszerű az érdekelt önkormányzatok számára ajánlásokat megfogalmazni az együttműködés konkrét formáira, az egyes településfunkciók egymást támogató fejlesztésére, a párhuzamosságok kiküszöbölésére. Hazai társadalmi, gazdasági átalakulásból származó településrendezési elvek 6. A magánérdekek-közösségi érdekek viszonyának változásával összefüggő követelmények. Korábban a közérdek a magánérdek felett állt. Közérdekből olyan korlátozások, tilalmak is elrendelhetők voltak, amelyek következményeit, hátrányait az egyénnek kellett viselnie. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során: •

•

tisztában kell lenni a tulajdoni állapotokkal, a jellemző ingatlanértékekkel. Elsősorban az önkormányzati tulajdonú területek lehetnek a tervezett beavatkozások célpontjai. Az egyéb területeken szigorúan mérlegelni kell az új közterületek létesítésének anyagi következményeit; az egyes ingatlanok, esetleg városrészek kívánatos területhasználat-változását árnyalt rendezési szabályozás és egyéb fejlesztési típusú ösztönzési módszerek együttes alkalmazásával kell elérni.

7. A tulajdonviszony változással összefüggő követelmények. Új érdekek jelentek meg, amelyeket gyakran nem a mezőgazdasági termelési, inkább telekspekulációs szándékok motiválnak. Lesznek ugyanakkor olyan térségek, ahol a mezőgazdasági területhasználat csökkenni fog (többek között az EU-hoz való csatlakozás következményeként is). E területeken elvi lehetőség kínálkozik a természeti környezet megerősödésére (pl. erdőtelepítésekre, zöldfelületek növelésére). Megint más területen az intenzív mezőgazdasági hasznosítás lesz a jellemző. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során: • a külterületek használatának szabályozását fontos feladatnak kell tekinteni. Ezt indokolja a jellegzetes táji környezet védelme, a sérülékeny természetes környezeti elemek; • tisztában kell lenni a kártalanítás során felosztott területek elhelyezkedésével, az egyes földterületek természeti adottságaival, a tulajdonosok szándékaival; • meg kell vizsgálni és ki kell jelölni az intenzív és extenzív gazdálkodás számára alkalmas területeket; • elemezni kell a beépített területek növelésének indokait, szükségességét és következményeit. 8. A piacgazdaság támogatásának szükségességével összefüggő követelmények. Kevesebb funkcionális megkötést tartalmazó, átmenetileg vállalkozásbarát szabályozás szükséges. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során: • úgynevezett vállalkozásbarát – a helyi gazdaság fellendülését segítő – településrendezési szabályozást kell kidolgozni; • beépítésre alkalmas ipari, innovációs, vállalkozási (logisztikai) területeket kell kijelölni.

3

PÉCS RENDEZÉSÉNEK KÜLSŐ FELTÉTELEI, ÖSSZEFÜGGÉSEI Hosszabb távon el kell érni, hogy Pécs térségi kapcsolatai mind az országos hálózaton belül, mind az agglomeráción belül javuljanak. Ennek érdekében szorgalmazni kell: az M6-M57-es gyorsforgalmi utak kiépítését, mely a budapesti, ill. a balkáni kapcsolatok javítását eredményezi. Ez utóbbi irányban a gyorsforgalmi út kiépítése a nagyrégión belüli települési együttműködést, Pécs régióközpont szerepét is erősíteni fogja; az M65. sz. gyorsforgalmi út kiépítését, mely a Közép-dunántúli régiós kapcsolatok fejlesztését jelentené (ezen belül a Balaton-Pécs turisztikai együttműködését is segítené); az M57. sz. gyorsforgalmi út kiépítését, mely a K-Ny-i közlekedési kapcsolat hiányt számolná fel és közvetlen összeköttetést teremtene az Alfölddel, ill. a másik irányban Horvátország nyugati területeivel. A Pécs-Mohács tengely logisztikai zónává fejlődését is ösztönözné; (A gyorsforgalmi utak kiépítésével Pécs és külső agglomerációjának együttélése is javulna). hogy Pécs-pogányi repülőtér nemzetközi forgalom fogadására is alkalmas regionális repülőtérré fejlődjön (OTRT II. kategóriájú repülőteret jelöl). Pécs jövőbeni fejlődése elengedhetetlenné teszi, hogy a város elérhetősége mielőbb jelentősen fejlődjön, mert ellenkező esetben a konkurens városokkal pozíciói meggyengülnek és hosszabb távon a hátrányos helyzet állandósulhat. Ezért I. ütemben Pécs számára a legfontosabb, hogy • - az M6-os gyorsforgalmi út megvalósuljon, • - és az I. ütemű pécsi bekötés az M57-es M65-ös tervezett nyomvonalán keletről érje el a várost, továbbá • - hogy az I. ütemű bekötő út legalább a Pécsi víz vonalán tervezett városi forgalmi útig épüljön meg. Pécs tágabb vonzásterületével szorosabb kapcsolatot tenne lehetővé: • - a Pécsvárad-Véménd-Bátaszék-Baja közötti térségi jelentőségű mellékút kiegészítése, kiépítése (Véménd-Bátaszék között új nyomvonalon); ill. • - a Pécs-Szentlőrinc vasútállomások közötti második vágány kiépítése, mely Szentlőrinc, Szigetvár, Barcs, Selye felől Pécsre irányuló elővárosi forgalmat vezetne be a városba. Pécs érdekelt a Duna és Dráva vízi út fejlesztésében is. Ezért támogatni kell: • - a mohácsi kikötő építésének szándékát, • - a Dráván a hajózás beindítását. A mohácsi kikötő kiépítésével felerősödne a Pécs-Mohács közötti vállalkozói övezet. Szorgalmazni kell Pécs tágabb térsége közötti együttműködéseket. Hazánk euró-atlanti integrációját követően Pécs kapuváros szerepe felértékelődik. Ennek érdekében szorgalmazni kell, hogy Pécs •

a határon átnyúló dél-dunántúli nagyrégióban (a dél-dunántúli nagyrégiót Zágráb, Eszék, Pécs, Újvidék, ill. Szabadka vonzástere jelöli ki) innovációs közvetítő szerepet játsszon gazdasági, pénzügyi és humán infrastruktúrája folytán; a nagyrégió informatikaimarketing és tudományos-kulturális központi szerepkörét Horvátország és Szerbia - Montenegró területére kiterjedően is bővítse.

4

E szerepköreit akkor tudja fejleszteni, ha az 1. pontban felsorolt közlekedési infrastruktúrák mielőbb kiépülnek. Ezek késedelme esetén felmerül annak a veszélye, hogy Pécs nagyrégión belüli potenciális központi jelentősége elsorvad és más térségek veszik át helyét (pl. Szlovénia, Ausztria). Pécs településrendezési tervében területet kell biztosítani a nagyrégiós kapcsolatok kiteljesedéséből származó regionális szerepkörök befogadására. Ezért elő kell segíteni a településközponti területek távlati bővítését. 1. Szorgalmazni kell Pécs és vonzáskörzetének együttműködését. A 60 településből álló agglomeráció településeivel az együttműködés terjedjen ki a termelés, az ellátás, a pihenés, a környezetvédelem, az infrastruktúra fejlesztés lehetőleg minél szerteágazóbb területeire. Az együttműködés kiteljesedése településrendezési feladatokat is ró a városra, ill. az agglomeráció egyes településeire. Az ellátás méretezésénél számításba kell venni az agglomeráció várható népességét is, és az ehhez szükséges városi területeket biztosítani kell; A szuburbanizáció hatásaként a városkörnyéken megnő a lakó- és a rekreációs igény, erre fel kell készülni; Az agglomeráción belül célszerű agglomerációs alközpontokat kijelölni, hogy a városköz ponti funkció térben arányosabbá váljon. Ilyen agglomerációs központ lehet pl. földrajzi elhelyezkedése és tervezett autópálya kapcsolata folytán Kozármisleny. A többi központ a belső (közigazgatási területen belüli) agglomerációban alakítandó ki. •

Agglomerációs társközpontokká célszerű fejleszteni a Pécs környéki kisvárosokat, Komlót, Szentlőrincet, Pécsváradot.

Pécs és vonzáskörzetének tervszerű térségi együttműködése érdekében indokolt lenne az agglomerálódó térség egészére kiterjedő agglomerációs terv készítése, mely tisztázná az együttműködés lehetséges irányait és intenzitását, az ebből származó területigényeket, és javaslatot tenne ezek ésszerű térbeli elhelyezkedésére.

NÉPESSÉGPROGNÓZIS, NÉPESSÉGMEGTARTÁS Pécs népességének 2010-re, ill. 2020-ra várható prognózisa kedvező esetben a 2001. évi népességszám, azaz 162 ezer fő. Pécs agglomerációja ugyanezen időszakokban mérsékelten növekedhet, elérheti az 55 ezer főt. Így az előrejelzések alapján Pécset hosszabb távon egyrészt a jelenlegi népesség megtartására, másrészt az agglomerációban prognosztizált távlati 55 ezer fő alapfokú infrastruktúra ellátására kell alkalmassá tenni. A népességmegtartás érdekében törekedni kell arra, hogy az egyes városrészek között és az agglomerációban a komfortosság, ill. az ellátottság területi különbségei csökkenjenek. Ennek érdekében

5

javítani kell a lakásellátottság színvonalát, bővíteni kell a választékát, új kertvárosi területek kijelölésével, a városon belül, ill. az agglomerációban; elő kell irányozni a lakótelepek rehabilitációját; a közműellátottságot teljessé kell tenni, mind a város belterületén, mind az agglomerációban; javítani kell a közúthálózat szerkezetén, elő kell segíteni az északi és a déli városrészek, ill. Pécs és agglomerációja közötti mainál jobb közlekedési kapcsolatokat; ösztönözni kell a mainál területileg egyenletesebb intézményellátottságot. Biztosítani kell az ehhez szükséges tartalék területeket. A RENDEZÉS IRÁNYELVEI, LEGFONTOSABB FELADATAI 1. A települési területek bővítése A jelenlegi belterületek további bővítése nem kívánatos, mert Pécs belterületén belül jelentős kiterjedésűek az alig vagy nem hasznosított területek; nagyvárosi összehasonlításban Pécs belterületi népsűrűsége a legalacsonyabb, ami utal a városműködtetés nehézségeire; a jelenleg érvényes általános rendezési terv a belterületen több száz hektár ma még beépí tetlen kertvárosi lakóterületet jelölt ki. A jelenlegi külterületi kiskertek lakóterületi bevonása csak kismértékben indokolt, egyrészt mert ezek a Mecsek oldalában elhelyezkedve az amúgy is túlzottan beépített hegyoldal tájképi értékét tovább rontanák, másrészt a belterületi beépítetlen kertvárosi területek infrastrukturális ellátása amúgy is nehézségeket okoz. Az új területek bevonása a meglévő lakóterületek kihasználtságát csökkentené. 2. A beépített területek bővítési irányai, területei A lakóterületek legkedvezőbb települési területei a Mecsek-oldal. Itt csak a jelenleg joghatályos általános rendezési terv által kijelölt építési övezetek igénybevétele lehet a cél. A lakóterületek bővítésének másik iránya dél, a Málomi, ill. a Postavölgyi városrész. Itt elsősorban a belterületi kiskertek vehetők figyelembe. A Málomi városrész infrastrukturális ellátottsága kedvező, ezért indokolt az intenzív lakóterületek környezetének bevonása kertvárosias jelleggel. A lakóterületek kisebb mértékű bővítését lehet még előirányozni Újhegy belterületén belül, kismértékben a belterületekhez csatlakozó telkeken. A városközponti funkciók számára a Belvároson kívül további területeket kell kijelölni. Pécs várható regionális szerepköreinek bővülésével olyan új intézmények létesítésére kerülhet sor, melyek a történelmi Belváros értékvédelmi kötöttségeit nehezen viselik. Ezért a városközpontot elsősorban dél felé a vasútállomás térségéhez közelítve kell kibővíteni. ugyancsak bővítési terület a Belvároshoz kapcsolódó Budai városrész néhány tömbje is. Új városrészközpontokat kell kialakítani az intézményi, kereskedelmi ellátás területi arányossága érdekében. Az ipari gazdasági területek fejlesztési területe elsősorban a Gyárváros és a Basamalom, ahol törekedni kell a kisebb zárvány-lakóterületek fokozatos funkcióváltására, és esetleg újabb ipari park kialakítására az Erőművel szomszédos zagytároló területek igénybevételével. További környezetet nem zavaró fejlett technológia és innovációs igényű gazdasági területek telepíthetők le a vasúttól délre az Északmegyer városrésztől nyugatra eső területe6

ken, ahol különösen nagy gondot kell fordítani a rendezett, zöldfelületbe ágyazott beépítettségre. A regionális, ill. országos jelentőségű különleges intézmények elhelyezésére, ill. fejlesztésére területet kell kijelölni. A Pécsi Tudományegyetem területi fejlesztésével kismértékben számolni kell, mind a Rókus-dombi városrészben, mind a Zsolnay út mentén. A rekreációs célú fejlesztések térségei az Erőmű melletti zagy- és a rekultiválás utáni felszíni bányaterületek. Gondolva a nemzetközi sport rendezvényekre, ahol Pécsnek a labdajátékok csoportmérkőzéseinél lehet szerepe, célszerű egy városi sport- és rekreációs centrumot kijelölni a városközponthoz közel az északi és déli városrészek súlypontjában. A Meszesi városrész határában elhelyezkedő laktanya és honvédségi gyakorló tér funkcióváltása kereskedelmi szolgáltató területté. A beépítésre szánt területek bővítése nem történhet a meglévő zöldterületek, erdők rovására A tervezett beépítésre szánt területek jellemzői (1ha-ra kerekítve) A területegység sor- Megnevezése száma 1. Gyükés és Rigóder

Tervezett Terület Belterületfelhasználás (ha) külterület

- kertvárosias lakóterület

90

2.

Pécsbánya


55

3/a

Szabolcs

47

3/b

Meszes

- kertvárosias lakóterület - kertvárosias lakóterü let köponti vegyes terület - kereskedelmi szolgáltató terület

A beépítés feltételei

belterület Gyükésen a Pécsbányai bánya bezárása, rekultiválása, a felszíni vizek elvezetése, vízellátás, szennyvíz-elvezetés megoldása. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése belterület A felszíni bánya bezárása, rekultiválása, a felszíni vizek elvezetésének, a vízellátásnak és a szennyvízelvezetésének a megoldása. A telkek nagy része alábányászott. A HÉSZ-nek megfelelő védelmi előírásokat kell rögzítenie. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése belterület A közműhálózatok kiépültek.

27

belterület Közműellátás a Komlói út menti lakóterületek felől megoldható. Közlekedési feltárását és közműellátását biztosítani kell

43

7

A területegység Tervezett Sor- megnevezése területfelhasználás száma

Terület Bel(ha) külterület


3 4.

Makár, Bálics, Donátus, Szkókó, Szentkút, Daindol


5.

Zsebedomb, Patacs


6.

Újhegy

7.

Somogy, Vasas

- kertvárosias lakóterület kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület - kertvárosias lakóterület

149

54 67 7

63 8.

Árpádváros

- különleges intézményterület - kertvárosias lakóterület

17 26

9.

Nagyárpád


73

10.

Postavölgy


71

11.

Málom, Szőlőhegy


73

8

belterület A vízellátás és a szennyvízelvezetés megoldása valamint a közutak szabályozási területeinek bővítése, ill. a szilárd útburkolatok kiépítése, továbbá a felszíni vízrendezés. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése belterület Vízi közművek és a szükkülterület séges közúthálózat kiépítése. belterület A közművek a csatlakozó külterület területeken rendelkezésre állnak. belterület A szennyvízhálózat kiépítése és a felszíni vízrendezés. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése belterület A közművek a csatlakozó területeken rendelkezésre állnak. belterület A vízi közművek kiépítése és a felszíni vízrendezés. belterület A közművek kiépítése és a felszíni vízrendezés. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése belterület A Szőlőhegyen a vízi külterület közművek kiépítése és a felszíni vízrendezés.

12.

Balokány

- különleges intézményterület (vásárváros) 10% feletti beépítéssel

26

13.

MÁV teherpályaudvar területek részbeni funkcióváltása Bolgár kert

- központi vegyes terület

3

- különleges kereskedelmi célú terület - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

17 15

belterület A közművek a szomszédos területeken rendelkezésre állnak. belterület A közművek a szomszédos területeken rendelkezésre állnak. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése belterület A közművek a szomszédos területeken rendelkezésre állnak

14.

15.

Gyárváros (a - kereskedelmi, szolgáltervezett ipa- tató gazdasági terület ri park és központi vegyes terület környéke)

20 4

16.

Üszögpuszta és kör-nyéke

- kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület különleges kereskedelmi célú terület - egyéb ipari terület

46 28 5

17.

Tüskésrét

- különleges intézményterület 10% felett (egyetemi kampusz, szabadidőközpont, termálközpont számára)

35

18

Malomvölgy

- különleges intéz ményterület (szafari park) 10% alatti beépítéssel

45

9

belterület A közművek kiépítése. A Pécsi vízzel párhuzamos városi forgalmi út megépítése. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése belterület A közművek a szomszédos területeken rendelkezésre állnak. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése

belterület A közművek kiépítése. A Pécsi vízzel párhuzamos városi forgalmi út megépítése. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése A közművek kiépítése, a korábbi katonai használat miatt a terület külterület rekultiválása. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése

A területegység sor- megnevezése száma 19 Szentlőrinci út nyugati bevezető szakasza mente (6. sz. út és a BudapestPécs vasútvonal közötti terület) 20. Füzes, Északmegyervasútvonal (BudapestPécs) közötti terület 21. Basamalom

Tervezett területfelhasználás

Terület Bel(ha) külterület


kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület

12

külterület A közművek kiépítése.

kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület

70

belterület A Pécsi vízzel párhuzamos városi út kiépítése, valamint a szomszédos területekről a közművek továbbvezetése.

kereskedelmiszolgáltató gazdasági területek

48

belterület A szomszédos területeken a közművek rendelkezésre állnak. A meglévő lakóterületek felé környezetvédelmi intézkedések szükségesek. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése belterület Az egyéb ipari gazdasági belterület terület csak a zagytározók fel-töltése és konszolidációja után építhető be. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése A szomszédos területen a közművek rendelkezésre állnak.

22. 23.

Erőmű környéke Kertvá- kereskedelmiszolgáltató ros gazdasági területek egyéb ipari gazdasági terület - kisvárosias lakóterület - különleges intézményterület 10% feletti beépítettséggel

24.

A tervezett déli gyorsforgalmi út bevezető szakasza menti területek

36 33 55

- kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület

15

10

külterület Az autópálya megépítésével indokolt igénybe venni a területet. A közművek kiépítése. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése

25.

Györgytelep és környéke

- kertvárosias lakóterület -városközponti vegyes

48,0 3,0

belterület

A közművek kiépítése. A meglévő úthálózat szabályozási szélességének bővítése, az új lakóutcahálózat kiépítése

3. A beépítésre nem szánt területek bővítési irányai, területei A város belterületén a zöldfelületek összefüggő rendszerét kell létrehozni. Ennek érdekében: a patakok, vízfolyások medervonalát a zöldfelületi rendszere tengelyévé kell tenni. A meder mellett beépítés-mentes zöldfelületi sávokat kell létesíteni; különösen gondot kell fordítani a Pécsi víz patakmeder rehabilitációjára és meder menti fásításokra, melyek zöldfolyosóként összekötik az újonnan kialakítandó tüskésréti közpark és erdőterületet, az iparterületek véderdősávjait a Pellérdi tavakkal. A Pécsi víz közel természeti állapotának visszaállítása a tervezendő siklósi városrészközpont látványossága is lehet; új közparkokat kell létesíteni a tüskésréti zagytározók helyén, ahol nagyobb vízfelület is kialakítható; a Málomi városrészben és a Pécsbányai külszíni bányaterület rekultivációja után. A tüskésréti tervezett városi park központos elhelyezkedése különösen kedvező a szabadidős és sportfunkciók befogadására; a kiskertes szőlő-gyümölcsös mezőgazdasági területek - mivel tájképileg érzékeny domboldalakon, hegylábakon helyezkednek el - beépíthetőségét korlátozni kell legfeljebb 3%ban; a mezőgazdasági területeken belül a gyepterületeket természetvédelmi funkciójuk miatt beépítés-mentesen kell megtartani; • újonnan véderdőterületeket kell telepíteni elsősorban a basamalomi tervezett ipari gazdasági területek köré, ill. a települési területek határán a mezőgazdasági földek felőli porszennyezések kivédésére. A beépített területekből tervezett átsorolás beépítésre nem szánt területté Területegység sor- megnevezése száma 1. Pécsbányai bányaterületek 2. 3. 4.

Istvánaknai bánya- területek Vasasi bányaterületek Meszes városrész, a

Tervezett Terület Belterületfelhasználás (ha) külterület


- védelmi célú erdőterület - zöldterület – egészségügyi-turisztikai célú erdő - védelmi célú erdőterület

10 43 54

belterület A bánya rekultiváció, a felszíni külterület vízrendezés.

27

külterület A bánya rekultiváció, a felszíni vízrendezés.

- védelmi célú erdőterület - védelmi célú erdőterület

108

külterület A bánya rekultiváció, a felszíni vízrendezés. külterület A bánya rekultiváció.

86

11

5.

honvédségi területek környéki és bánya- terület Észak Megyer térségében a Pécsi-víz menti ipari kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

- zöldterület - erdőterület

11 25

belterület Üzemek áttelepítése, területkisajátítások (az üzemek erősen avult állapotúak).

4. A városszerkezet fejlesztésének irányelvei, területei A városszerkezetet egyrészt a külső tervezett szerkezeti változásokhoz, másrészt a belső követelményekhez igazítva kell továbbfejleszteni. Pécs városszerkezetének tervezett rendszere A tervezett gyorsforgalmi utak csomópontjából kiágazó városba vezető útvonalak új rendszerét kell kialakítani. A bevezető utak nyomvonalát úgy kell kialakítani, ill. korrigálni, hogy az, az egyes városrészek belső forgalmát ne zavarja meg. Ilyenek az 58. sz., a 6. sz., ill. a 6. sz. főúttal párhuzamosan tervezett új útvonalak. A belső városrészek közúti forgalomterhelését csökkenteni kell a déli elkerülő gyűrűk kiépítésével. Az 57. sz. főút folytatásaként kell kialakítani a külső gyűrű hiányzó nyugati szakaszát. A közbenső déli gyűrű nyomvonalát a korábbi általános rendezési terv már tartalmazta. A déli városrészt feltáró gyűrűs elem hiányzó keleti szakaszát a Nagy I.-Sztáray M. út folytatásaként kell kiépíteni. A gyűrűs elemek Budapest-Pécs vasútvonalat átmetsző szakaszait távlatban felüljáróként kell kialakítani. Az északi városrészek új gyűjtőút hálózatának kialakításakor követelmény a hagyományos utcaszerkezet megőrzése. A Mecsek oldal kertvárosias lakóterületein a gyűjtőutak hiányzó elemeit úgy kell vezetni, hogy azok a lehető legkisebb bevágást, feltöltést igényeljenek. A Kozármisleny-Pécs összekötő út nyomvonalát az 57. sz. főúttól délre Kozármisleny települési területének elkerülésével kell vezetni. Az összekötő út a tervezett M57 gyorsforgalmi úthoz csomóponton keresztül csatlakozik. Az összekötő út ezért alkalmas arra, hogy az 58. sz. főúton megjelenő M57-es csomópontról leágazó forgalom egy részét elterelje a déli lakóterületek peremére. Ezért a déli városrész belső gyűrűjét a bekötőúttal össze kell kötni. A gyalogos hálózatot ki kell egészíteni a bővített városközpont területekre is. A Málomi városrésztől délre vezetett elkerülő városi forgalmi utat a belterület határán kell vezetni.

12

5. Lakóterületek rendezése Rendezési feladat az új lakóterületek a rekonstrukciós (fokozatos átépítésre, a mainál intenzívebb építésre alkalmas meglévő) lakóterületek a komplex lakóterületi rehabilitáció területeinek a lakótelepi rehabilitációra érett területek kijelölése. a) Új lakóterületek számára kell fenntartani a Mecsek oldal, belterületi, de még nem beépített, korábbi tervek szerint is lakóterületbe sorolt területeit, a déli városrészben a Málomi lakóterületekhez csatlakozó belterületi kiskerteket, ill. a külterületi, de a belterülethez közvetlen csatlakozó kárpótlási földeket, a déli városrészben az Árpád város belterületi beépítetlen területeit, a Postavölgy és Nagyárpád településrészek közötti belterületi, ma még kertes használatú területeket. Hird déli határa menti belterületi mezőgazdasági területek egy része. Györgytelep rehabilitációjával összefüggő újonnan beépíthető területek. Az elkövetkezendő 10 évben mintegy 6000 minőségi, ill. mennyiségi lakáshiány prognosztizálható. A lakóterületek bővítését elsősorban a belterületi tartalékok kihasználásával kell megoldani. Az újonnan kijelölt lakóterületek zömét, a kereslettel összhangban kertvárosias kiskert részben kisvárosias lakóterületbe kell sorolni. b) A meglévő lakóterületek egy részén rekonstrukciós beavatkozást (fokozatos átépítést) kell előirányozni. Ilyen területek: a Szigeti városrész, a Nyugati Mecsekoldal, Magyarürög, Budai külváros, Rigóder-Pécsbánya, Újhegy, Málom szőlőhegy. Az átépülő városrészekben el kell kerülni az átépített és meglévő beépítési magasság közötti zavaró magasság-különbségeket. Ezért olyan építési övezeteket kell kijelölni, melyek a meglévő átlag épület magasságot legfeljebb két szinttel haladják meg. c) Komplex lakóterületi rehabilitációk (a jelenlegi laksűrűséget nem, vagy kismértékben növelő megújítások). A rehabilitációnak ki kell terjednie az épületek felújításán túl a közterületek rendezésére is. Ilyen komplex rehabilitációra előirányozható területek:

13

a tágabb Belváros Petőfi S. u. – Kolozsvár u. – Mártírok útja – Kálvin u. – Ipar u. – Alsómalom u. – Rákóczi út – Zsolnai út – Farkas I. u. – Felsővámház u. – Erzsébet u. – Ady E. u. – Majtényi F. u. – Ágota u. – Kálvária u. – Hunyadi J. – Aradi Vértanúk útja – Kodály Z. a Szigeti városrészen belül a Honvéd u. – Szigeti u. – Tüzér u. – Athinay S. u. – Petőfi S. u. – Alkotmány u. – Ifjúság útja által határolt terület. d) Lakótelepi rehabilitációt komplexen kell értelmezni. A lakóépületek műszaki felújításán túlmenően a lakókörnyezet rendezésével, az úszótelkek közkert arányok módosításával az így kialakított új építési telkek beépítésének szabályozásával egyaránt foglalkozni kell. Lakótelepi rehabilitációt kell fokozatosan előirányozni az uránvárosi lakótelepen, mint az elsők között épült lakótelepen, ahol a felújítás már sürgető feladat. 6. A pihenési, ill. idegenforgalmi célú intézményterületek rendezése A város idegenforgalmának és rekreációs igényeinek célterületei: a történelmi Belváros, a Mecsek-hegység és a peremén kialakítandó szabadidő központok, a Tüskésréti szabadidő központ, a Malom völgyi tavak környéke. A történelmi Belvárosban az örökségturizmus fogadóképességének növelésére magas színvonalú szállodák és konferencia központ számára kell területet biztosítani, tovább kell folytatni a komplex városfelújítást, a terek, közparkok színvonalas kialakítását, a gyalogos zónák bővítését. A Mecsek-hegység az ökoturizmus, a sport- és fitness turizmus és a városi rekreáció igények egyik fontos célterülete. A befogadóképesség növelése érdekében a Misina tető és környékén, az egészségügyi és turisztikai erdőterületeken a rekreációs célú felhasználást bővíteni kell (turisztikai központok, gyalogutak létesítésével); a pécsbányai felszíni bányák megszüntetését követően rekreációs célú rekultivációt kell a bányaterületen előirányozni. A tüskésréti zagyterület térsége központi elhelyezkedése, ill. erdősültsége miatt a város belső (napi igényű) kulturális, sport, szabadidő centrumává alakítandó át. E térség alkalmas egy termálfürdő létesítésére is, melyhez az egyéb szabadidő létesítmények is jól kapcsolhatók. A szabadidő centrum része lehet egy jelentős kiterjedésű vízfelület, melynek biológiai stabilitását a magas talajvíz, illetve az átfolyó Nagyárpádi-patak biztosítaná. Ezzel a vízfelületek esztétikai és használati értéke számottevően növekedne, és gazdagítaná Pécs városi arculatát. A felduzzasztott Malomvölgyi patak és környékét elsősorban a déli városrész lakói számára kell pihenő központtá fejleszteni. A Malom-völgy változatos domborzata, vizes élőhelyei miatt alkalmas arborétum, ill. szafaripark helyszínéül is. Előny, hogy e helyen az önkormányzat jelentős földterületekkel rendelkezik. Szorgalmazni kell a közösségi célú pihenési formákat. Nem szabad 14

megengedni, hogy a kistelkes földterületek elzárt egyéni üdülőterületté alakuljanak át. A város rekreációs célterületei és a lakóterületek között közvetlen és önálló kerékpárutakat kell kijelölni, ill. kiépíteni. 7. A nem pihenési célú közhasználatú építményi területek rendezése Rendezési feladat az elsősorban városi, ill. regionális szintű (lakó-intézményi funkciókat befogadó) településközpont vegyes területek, az elsődlegesen városi, ill. regionális szintű központi vegyes területek kijelölése. A városba érkezés fontos pontjain a város hagyományaihoz, szellemiségéhez méltó környezetet, városkapukat kell kialakítani és területet tartalékolni az alábbi térségekben a 6. sz. főút keleti és nyugati bevezető szakaszán. (A felszabaduló Meszesi honvédségi gyakorlótér jó fejlesztési lehetőséget kínál a város keleti kapujában); a tervezett M65-ös gyorsforgalmi úttól induló Pécsi-vízzel párhuzamos tervezett városi forgalmi út és Üszögi út csomópontjában, az 57. sz. főút Üszögi úti csomópontjában, a tervezett M57. sz. gyorsforgalmi út felől az 58. sz. főút települési határán, a 66. sz. főút Szabolcs településrész határán. A városközpont területét Siklósi külváros, ill. a vasúttól délre az 58. sz . főút két oldalán az északi és déli városrészek csatlakozási pontjában bővíteni kell. E térségben funkcióváltást kell előirányozni, hogy a terület potenciális elosztószerepe kihasználható legyen. Ennek érdekében: a környezetet zavaró gazdasági tevékenységek kitelepítését szorgalmazni kell, (húsüzem, bőrgyár), a Tüskésréten egyetemi oktatási célokra területet kell tartalékolni, a Pécsi-víz mentén közpark sávokat kell kialakítani.(Legalább e térségben távlatban föld alá kell helyezni a távfűtő vezetékeket). Városrész központokat kell kialakítani, ill. a meglévőket bővíteni az ellátás területi arányosságának javítása érdekében: − Gyárvárosban a 6. sz. és a 66. sz. főút csomópontja térségében; − az Uránváros nyugati oldalán, − Északmegyer 58. sz. főút és Pécsi-víz metszéspontja körül, − Árpádvárosban az 58. sz. főút és a Sztáray M. út keresztezésének térségében. A területileg arányos kereskedelmi ellátás érdekében új nagykiterjedésű kereskedelmi központokat a városrészközpontok közelében, vagy a városba vezető utak mentén (ez utóbbiakat az agglomerációs igényekre figyelemmel) ajánlatos telepíteni. A nagykiterjedésű kereskedelmi központok telepítését minden esetben előzze meg városrendezési hatáselemzés, melyben értékelni kell, hogy a Belváros gyalogos zónáira települt üzletek helyben maradására a telepítés milyen hatással van. 2

A Pécsi Tudományegyetem mintegy 25,0 em -es épületszintterületi fejlesztése az egyetemváros jelenlegi területén végrehajtható. Ugyanakkor távlatban tartalékolni kell területet egy 15

egyetemi kampusz számára olyan helyen, ahol a terület egyéb célú igénybevétele rövidtávon nem lehetséges. Ilyen terület a Tüskésréti zagytároló 58. sz. főúthoz közel eső része, vagy a Balokány ligettől D-re eső terület. Pécs EXPO és rendezvényközpont számára területet kell tartalékolni a Füzes-liget környéki területeken. A városi köztemető (bővítési területével együtt), figyelembe véve a temetkezési szokások változását hosszabb távon elegendő területtel rendelkezik – új köztemető kijelölése nem szükséges. 8. A gazdasági területek rendezése Rendezési feladat új gazdasági területek, és rehabilitációs iparterületek kijelölése. A város jelenlegi belterületén környezetet erősen szennyező védőtávolságot igénylő ipari létesítmény újonnan nem helyezhető el. Új (zöldmezős) ipari gazdasági területek Basamalom – erőmű környéke, Gyárváros – beépítetlen tömbbelsők (a jelenlegi ipari park környéke). Az új ipari gazdasági területeken elsősorban fejlett technológiákkal működő telephelyeket, logisztikai központokat kell telepíteni. Különös gondot kell fordítani a környezet rendezettségére, színvonalára, az üzemek zöldbe ágyazottságára annak érdekében, hogy a területek vállalkozásokat vonzó hatása erős legyen. Tartalék gazdasági területként kell kezelni a Pécs-pogányi repülőtér, valamint az M57-es gyorsforgalmi út közeli 58. sz. főút kivezető szakasza menti területeket, ahová elsősorban nagy telephelyeket igénylő logisztikai funkciókat célszerű telepíteni. A szabályozási tervet e területekre a konkrét elképzelések ismeretében kell elkészíteni. Távlatban megszüntetendő jelentősebb ipari gazdasági területek: − Északmegyer 58. sz. főút menti ipari gazdasági területek, ahol a vonzásközponti bővítések miatt átsorolás szükséges. − A Mecsek-hegységben a bányászattal összefüggő ipari gazdasági területek. A városszerkezet fejlődése során a jelenlegi iparterületek nagy része a jövőben is megtartandó, de a felhasználás jellegén több helyen változtatni kell. Különösen a Belváros és a déli városrészek közötti Pécsi-víz völgyében, ahol törekedni kell a telephely jellegű (igénytelen környezetű) üzemek helyett, rendezett, lehetőleg fejlett technológiájú, környezetet kímélő gazdasági tevékenységek befogadására. Iparterületi rehabilitációt kell végrehajtani a Gyárváros és az Újhegytől északra a Pécsváradi út és a Bátaszéki vasútvonal közé eső területeken. Törekedni kell a lakóterületi zárványok felszámolására. A meglévő és távlatban is megmaradó lakóterületek és iparterületek érintkezési vonalán környezetvédelmi fásítást kell végrehajtani. Zsolnay gyár rehabilitációjával területeket kell felszabadítani városi funkciók számára. Új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek: − a vasútvonaltól délre a vasút és a Pécsi-víz közötti területek Füzes térségében, − Mohács-Villányi vasútvonaltól keletre az 57. sz. főúttól északra az Üszögi útig terjedő területek, − a tervezett M57. sz. gyorsforgalmi úttól északra az 58. sz. főút két oldala, továbbá − a 6. sz. főút nyugati bevezető szakasza mentén fekvő út és vasút közötti területek. - a 6. sz. főút keleti bevezető szakasza mentén a volt laktanya területén 16

9. Zöldterületek, erdők rendezése Rendezési feladat az elsődlegesen pihenési célokat szolgáló zöldterületek, erdők, ill. a környezetés természetvédelmi célú erdők kijelölése. •

A városkörnyéki erdőterületeket a zöldfolyosókkal összefüggő zöldfelületi rendszerré kell fejleszteni. Ennek érdekében: − a patakok és vízfolyások menti zöldfelületi sávokat szélesíteni kell. El kell érni, hogy azok a város zöldfelületi rendszerének gerincvonalai legyenek, melyek mentén parkok, pihenőhelyek, kerékpárutak kialakíthatók. A Pécsi-víz rehabilitációját elsőként kell megkezdeni, mert nagyban hozzájárulhat a városközpont közeli területek felértékelődéséhez, az elhanyagolt, de nagy helyzeti fejlesztési energiával rendelkező területek átalakulásához; − a Tüskésréten nagykiterjedésű városi parkot kell létesíteni, melyben a vízfelületeknek attraktív vizuális és kondicionáló és funkcionális szerepet kell szánni. A városi parkot egyben szabadidő központként kell kiépíteni; − a gazdasági területeket elválasztó erdőket bővíteni kell; − a tervezett gyorsforgalmi utak város felé eső oldalán 100 m-es véderdősávokat kell telepíteni; − az újonnan kijelölt lakóterületeken közparkok számára területet kell biztosítani; − a felszíni bányászat megszüntetését követően a bányaterületeket és meddőhányókat rekultivációjuk során erdősíteni, ill. közparkosítani kell; − a zöldfelület-igényes intézmények növényállományát védeni, ill. fejleszteni kell. A Belváros közparkjait igényesen rehabilitálni kell, az idős növényállomány megvédése mellett. Az erdőterületek elsődleges rendeltetésének felülvizsgálatát a 2005. évi erdőtervezéssel összhangban kell megoldani.

10. Mezőgazdasági területekendezése Rendezési feladat az általános a kertes és a korlátozott használatú mezőgazdasági területek kijelölése. • A kertes mezőgazdasági területek jelenlegi használatát fenn kell tartani, kivéve − a Malom völgyi, − kismértékben a Zsebedombi, − a Málomi kertes területeket. Korlátozott használatú mezőgazdasági területbe kell sorolni − a hidrogeológiai védőidomba eső külterületeket, ha azok nem erdőterületek. E helyeken csak környezetkímélő mezőgazdasági tevékenység folytatható és épület nem építhető; − a külterületi gyepterületeket, ahol csak természetvédelmi kutatások építményei, ill. szabadidő eltöltést szolgáló állattartó építmények helyezhetők el. • A külterületeken a belterületek közelsége miatt nem szabad megengedni további lakóépületek építését.

17

11. Táj-, természetvédelem •A helyi jelentőségű természetvédelmi területeket - a természetvédelmi és a településrendezési vizsgálatok alapján, figyelemmel az ésszerű és optimális területfelhasználásra és a városszerkezet fejlesztésére - bővíteni kell. Ilyen területek: az értékes természet-közeli élőhelyek, természeti területek a Nagyárpádi patak mentén és a Postavölgyben a Szabolcs-falu melletti Cser-tető környéke, Országos védelemre tervezett a Nagyárpádi patak mente, a Pécsi-sík rétjei, a Nagyárpádi dombok területe. Fokozatos tájrehabilitációt kell előirányozni a még rendezetlen felhagyott felszíni bányaterületeken, meddőhányókon, ill. zagytárolókon. Ilyenek: − a Pécsbányai (erdő, szabadidőközpont, park hasznosítással), − a Vasasi (erdő hasznosítással) a felszíni bányák és bányakörnyéki meddőhányók, továbbá − a Tüskésrétii zagytárolók (városi park, tó, szabadidőközpont, erdő és egyetemi campus hasznosítással). 12. Épített környezet alakítása Meg kell őrizni Pécs történeti, kulturális hagyományait őrző jellegzetes városépítészeti karaktereit. Ilyenek: − Pécs kertvárosi karakterei, ahol megkülönböztethető az ősi falusias település, a mai kertvárosi a Mecsek oldali (hegylábi) és a külvárosi struktúra; − Pécs kisvárosi karakterei, ahol eltérő a középkori, a XIX-XX. századi, a kertes társasházas, a belvárosi beépítési szerkezet, és végül - Pécs nagyvárosi karakterei, mint a kisvárosiból átépülő, vagy a regionális szerepköröket hordozó, vagy a lakótelepi és az üzemi jellegű városszövet. Feladata a kialakult és nem kialakult jellegű területek kijelölése. A kialakult területekbe azok a tömbök sorolhatók, amelyek karakterjegyei megőrzendők, ill. elfogadhatók; vagy azért mert a városépítészeti örökséghez tartoznak, vagy azért mert semleges megjelenésűek és megőrzésüket a város morfológiája, vagy funkcionális elrendezettsége indokolja. A nem kialakult területekbe tartoznak a ma még beépítetlen, de beépítésre tervezett városrészek, vagy az olyan városrekonstrukcióra kijelölt tömbök, ahol a jelenlegi karakter, beépítettség, magassági állapotok megváltoztatása a kívánatos. A két területet a szabályozási tervben eltérő módon kell kezelni. A kialakult jellegű városrészekben az illeszkedés szabályait kell alkalmazni, míg a nem kialakult területeken az építészeti karaktert újonnan kell meghatározni és így az építés jellemzőit részletesen kell szabályozni. Különösen gondot kell fordítani a vizuális problémák szabályozási eszközökkel történő kezelésére. Ilyen vizuális probléma csomópontokat jelentenek a lepusztult városrészek, az igénytelen fogadóterek, a környezetidegen építészeti megformálás, az indokolatlan épületmagasság-váltás. A beépítési módok és épületmagasságok kiválasztásánál messzemenően figyelembe kell venni a város domborzati morfológiáját és a tájképi értékeit. Ezért a szabályozási terv készítése során az építés jellemzőit külön-külön, a város egészére kiterjedő rendszerként kell 18

kezelni és megtervezni. Az épített környezet helyi védelméről szóló rendeletet a településrendezési tervek vizsgálati és elemző anyagai alapján ki kell egészíteni. Kezdeményezni kell − a Belváros műemléki jelentőségű területének kibővítését a Szigeti városrész és a Budai kaputól keletre, valamint a Budai városrész területére is; − további védelemre méltó épületek felvételét a műemléki listára. 13. Környezetvédelem Védőtávolságokat, ill. védőterületeket kell kijelölni − a szennyvíztisztító telephely körül, − a regionális jelentőségű közmű távvezetékek körül (az ágazati előírások alapján), − a pogányi repülőtér körül, − a felszín alatti vízbázisok védelmére, − a vízfolyások, patakok partja mentén, − a vasútvonalak mentén, − az országos főutak mentén a beépítésre nem szánt területeken. A kedvező levegőminőségű városi területek (pl. Mecseki Parkerdő, Kertváros, Malomvölgy) kiemelt védelmét távlatban is biztosítani kell. Az úthálózat fejlesztésénél, a nyomvonalak kijelölésénél, a szabályozási szélességek meghatározásánál a levegőtisztaságvédelmi szempontokat is érvényesíteni kell. A környezetet zavaró, bűzös üzemek kitelepítését távlatban elő kell irányozni. A felszíni vizek vízminőségét a rendezés eszközeivel javítani kell. Ennek érdekében védelmi célú erdőterületeket, vagy közpark sávokat kell kijelölni a jelentősebb vízfolyások mellett. A felszíni vizeket összegyűjtő mellék vízfolyások torkolati szakaszán iszapfogók, ill. víztározók számára területeket kell kijelölni. Ahol erre lehetőség van, tározó tavakat kell létesíteni. A felszín alatti vizek védelmét a területek szennyeződés érzékenységi besorolását figyelembe véve kiemelten kell kezelni. A vízbázisokat veszélyeztető területhasználatot meg kell szüntetni. A város egészén a hiányzó közüzemi szennyvízcsatorna hálózatot meg kell építeni. Ezeken a hiányos területeken az építés feltételéül kell megkötni a csatornahálózat építését, ill. az arra való rákötést. A felhagyott bányaterületeken a környezetvédelmi rekultivációt mielőbb végre kell hajtani valamint a talajvíz emelkedés káros hatásait ki kell védeni. Ezt talajvízfigyelő monitoring rendszer kialakításával kell biztosítani. A Mecsek védelme és a talajerózió mérséklése érdekében a Mecsek oldali területeken a biztonságos csapadékvíz elvezetést meg kell oldani és megfelelő mennyiségű növénytelepítést biztosítani kell. A közlekedésből származó zajszennyezéseket az elkerülő hálózatok kiépítésével csökkenteni kell. A kiemelt védelmet igénylő területhasználat körül csendes övezetet kell kijelölni, ill. fenntartani. A gazdasági és lakóterületek határán véderdő sávokat kell kijelölni, ill. az érintett üzemi telephelyeken belül védőfásítási kötelezettséget kell előírni. A települési területek határán, a mezőgazdasági por elleni védelem érdekében védelmi célú erdősávokat kell kijelölni. 19

14. Közművek, táv- és hírközlés A rendelkezésre álló vízbázisok lehetővé teszik a településszerkezeti tervben jelölt fejlesztési területek ellátását. Ennek ellenére a vízellátó hálózatokat csak olyan helyen szabad bővíteni, ahol egyidejűleg a szennyvíz-elvezető hálózatok is kiépíthetők, ill. már kiépültek. A tüzivíz ellátás hiányosságát fokozatosan fel kell számolni, első ütemben a nehezen megközelíthető területeken, az adottságoktól függően a hálózatok kiépítésével, vagy tüzivíz tárolók létesítésével. Az ipari víz kielégítésére kiépült és a jövőben is kihasználatlan hálózatokat meg kell szüntetni. A város csatornázatlan beépített és beépítésre szánt települési területén ki kell építeni a szennyvízelvezető hálózatot. Szabályozás eszközével biztosítani kell, hogy a közműolló fokozatosan záruljon. Az ISPA program keretében megépítendő a szennyvíz-elvezető rendszer a pótlólagosan csatornázandó területeken. A jövőben az ISPA programból kimaradt utcák és fejlesztési területek szennyvíz csatornázásáról is gondoskodni kell A vízvédelmi területek kivételével, azokon a területeken, ahol a vezetékes vízellátás megoldott, a szennyvízcsatorna-hálózat megépítéséig átmenetileg a szennyvizek zárt szennyvíztárolóba gyűjtése megengedhető. A Megyeri úti régi tisztítótelep hasznosításáról gondoskodni kell, a kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület előírásai figyelembevételével. Szorgalmazni kell a pellérdi tisztítótelep szabad kapacitásának kihasználását a városkörnyéki települések csatornázásával és a csatornahálózatok tisztítótelepre való bekapcsolásával. Meg kell szüntetni a csapadékvíz elvezetési hiányokat, csapadék elvezető övárkok, záportározók, övcsatornák, hordalékfogók, ill. vízelvezető csatornahálózat építésével. Szabályozási előírásként rögzíteni kell, hogy a felszíni vizekkel veszélyeztetett területeken építést csak akkor szabad engedni, ha a felszíni vizek biztonságos elvezetése megoldott. A távhő szabad kapacitásának kihasználását szorgalmazni kell. Vizsgálni kell azokat az ellátó övezeteket, ahol a szabályozási és egyéb eszközökkel a rákötések számát ösztönözni lehet. A villamos energia ellátás biztonságának javítása érdekében vizsgálni kell, hogy hol szükséges területigénnyel járó új transzformátor állomások létesítése, ill. bővítése. A gázellátás bővítéséhez vizsgálni kell a további hálózatfejlesztési megoldásokat.. A távközlés ellátásának fejlesztéséhez szükséges további (ürögi, patacsi, belvárosi, bálicsi) antennatornyok létesítésének városképi követelményeit meg kell határozni.

20

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének …/2009. (….) számú rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (11. 26.) számú rendeletének (továbbiakban: rendelet)módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. tv. (továbbiakban Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Pécsi Építési Szabályzat (továbbiakban: PÉSZ) és a Pécsi Szabályozási Terv (továbbiakban: PSZT) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A rendelet 26. § (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (7) A zóna területén a 4000 m2-t meghaladó telkeken (a sajátos előírások területeit, 19/a mellékletében felsorolt területeit, a meglévő lakótelepi telektömböket, és a tervpályázat alapján megvalósuló épületeket kivéve), az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszerű telekhasználat érdekében építést engedélyezni a terület településképi követelményeit tisztázó, a reklámtáblák, reklámoszlopok megvalósítását is tartalmazó csak az építési helyeket rögzítő elvi építési engedély alapján szabad. 2. § A rendelet 26. § (8) az alábbiak szerint módosul: (8) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, reklámoszlop kereskedelmi szolgáltató gazdasági zónában (Gksz) illetve különleges kereskedelmi célú zónában (Kke) legfeljebb az övezeti paraméterek szerint ott megengedett építménymagasság kétszeres magasságával. Elhelyezhető még szobor, temetőben szórókút, kolombárium tartófal. 3. § A rendelet 39. §-a kiegészül az alábbi bekezdéssel (22) PÉCS, VOLT TÜZÉRLAKTANYA TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁS a) A sajátos előírás hatálya a 19/a melléletben lehatárolt 22. jelű területre terjed ki. b) A szabályozási tervben jelölt Gksz-7118X6(A) jelű övezetben a telkek beépítettsége nem haladhatja meg a 40 %-ot, a zöldfelületi aránynak el kell érni a 20 %ot. c) Az a) pontban lehatárolt területen telket alakítani, vagy építést engedélyezni csak a teljes területre kiterjedő, a terület beépítési és városképi követelményeit tisztázó elvi engedély birtokában szabad. Az elvi engedélyezési tervnek ki kell térni a reklámoszlopok megvalósítására is. d) A c) pontban meghatározott elvi engedélyezési tervről meg kell kérni az illetékes tervtanács szakvéleményét.

e) A területen belül a telekalakítást és az úthálózatot úgy kell megvalósítani, hogy az a gyűjtő út kategóriának megfelelő kapcsolatot biztosítson a szabolcsi zártkert, illetve Meszes felöl érkező gyűjtő út és a 6-os főút között. 4. § A rendelet 41. § (2) kiegészül a 22/a melléklettel: ami a Pécsépterv Stúdió 452/2008 jelzőszámú dokumentációjának SZ-1 jelű tervlapja.

öd

dű

ör

lő

1 06 73

4 06 73 73 06

,0 60

20 0

846/1

5

/18

7 06 73

833

8 06 73

Mko

/28

0 07 73

833

3 06 73

6 06 73

/29

2 06 73

9 05 73

/16 833 /17 833

É

200

/43

8 05 73

833

/15

4 05 73

833/41

/31 833 /30 833

/42 833

/14

833

Ee

Mke

7 05 73

833

/32

6 05 73

/33

833

3

5 05 73

833

0 06 73

/12

/1 833

7 04 73

9 04 73

833

/34

837/8

8 04 73

SZABÁLYOZÁSI TERVE 1 : 4000 833

8 33

3 05 73

5

2 05 73

833/40

/3 833

1

0 05 73 1 05 73

/11 833

42118

04

3/2

42150

73

83

/36 833

H

o om

4 04 73

0 33/1

6 04 73

8

7 02 73 5 07 73

7

5 04 73

kg

PÉCS - VOLT TÜZÉRLAKTANY /3 833

42120/2

42151

9 02 73

/38

8 02 73

833

73073 73072

83

/45 833 /46 /47 833

Mko

833

/48

Ev

73071

/26 833

/24 8

/23 833

/49 /5 833

0 20

/20 833 /21 833

0

833

/51 833

/52 833

9 33/1

0 20

8 33

833

/25 833

4

833

07

/44

73

833

3/27

/22

8 33

182.7 9

833

197.5

/57

833 /5 833

Gksz-7118X6(A)

/56

/58

/60

1019/2

42102/1 1

30,0

/6 833

3

833

5/

/54

01

833

42

2 833/6

/53 833 /55 833

1019/1

Ma

19 0

/7

20

10

Ev

Lke-512642

Ev

Ln-2 az első szám azt jelzi, 42188 hogy az építési zóna melyik építészeti karakterbe tartozik

40 ,0

42103

Ln-215465 építési zóna jele

2.

0

Ge-711844 beültetési kötelezettség 1024/2

10 21 /1

be nem építhető terület

30

42099

szabályozási szélesség

1020/6

irányadó telekhatár

1022/2

közforgalom számára megnyitott magánút 23

10

4215

önálló vagy kijelölt kerékpárút tengelye

1024/3

2

190

Gksz-711864 42 10 1

fokozottan és kiemelten védett régészeti lelőhely határa szabályozási terület határa

0. kialakult 1. nem kialakult

sajátos előírások területének határa a terület sorszámával

42100/1

180

42191

Ln-..5 a harmadik szám azt jelzi, hogy az építési zónában milyen beépítési mód alkalmazható

42 09 3

3/5 4219

1024/8 6 4219

Ln-...4 a negyedik szám azt jelzi, 193/1 hogy42az építési zónában 5 4219 mennyi 3/6a megengedett 4219 legkisebb építési telek 8 4219 nagysága

4219

42095/1

I. rendű közlekedési célú közterület

42095/2

II. rendű közlekedési célú közterület

Gksz-711864

9 4219

42086

4

6 180

8 41

811 2 81 41 3

42

2

7

42

07

3

0

4 42 4420202 029 4 20227 8 42 202 7/1/2 0 4 2 6 42 202 5 02 4 3

5

4

33

42

03

42 03 2 42 03 1/2 42 03 1/1

1 83

2

/4

83

28

30

/8 26 10

/6 26 10

10

30

/9

10

30

/7

/6 30 10

418

/7 26 10

/4 26 10

/3

MUNKATÁRS

CSABA DERS KISZELY SZABOLCS

42033/4

452/2008 TERVFAJTA

TRT LÉPTÉK

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA

/5

4/8

41869/1

42092/6 42033/3

30

79

41843

8/8 102

TERV MEGNEVEZÉSE

/1

8

RÉGÉSZET 5 42092/ KOVALICZKY GERGELY

10

3/4

/9

JELZŐSZÁM

1:4000

30

4182

42033/2

9

8 10 2

VOLT TÜZÉRLAKTANYA

EÖRDÖGH ZSOLT HEVASZER KFT

10

41827/3

PÉCS

/2 30 /3 10 30 /4 10 030 1

6

2

82

7/

4179

1

41795/2

4182

7/

82

41

41794/1

0 4/1 79 41

41

HELYSZÍN

KÖZMŰVEK DITTRICH ERNŐ HIDRO CONSULTING KFT 42033/1

SZ-1

PÉCSÉPTERV STÚDIÓ ¤ 7601 PÉCS PF 213 ¤ TEL: 72 / 517-910 FAX: 72 / 517-911 ¤ E-MAIL: [email protected]

28

420 54

41 82 4

82

t

42091

út

10

41800/1

41

56

417

2

54

417

55

417

53

4175

417

41751

0

di ú

di

KÖZLEKEDÉS TOMPOS ANTAL P-UTTERV KFT

42092/4

41

41799

36187

36188

36186 36185

5 41 7

ára

41795/1

gá

420 44 420 4 420 5 46 420 47 42 42 048 420 049 50

420 420 51 52 42 0 53

42 05 6

41797/2

94/7 417

R

Bo

42 05 7

42219/2 98/1 417

42092/2 IÓ STÚD

/5 26 10

Gksz-711863

42 05 8

41800/3

Gksz-711863

42216/2

42 0 42 35 42 036 42 037 42 038 0 42 39 04 0 4 422041 04 2 42 04 3

/3 26 10

/2

06

/2 26 10

00

0 42 61 42 060 05 9

2

/11 26 10

a

42 07 2

06

RAJZSZÁM 1026/213

KÖRNYEZETVÉDELEM 42092/1 BUNYEVÁCZ JÓZSEF TOTÁL KFT

/10

utc

rad

42

t iú

42219/1

sv Péc

42 08 4/ 2

TERVEZŐ

26

sy

36205

190 36204 36 191 36203 36

P

vá

42

9 81

Vt-711774 Vt-700063

42

8 81 41

8 41

58 417

TÁRSTERVEZŐK

10

ás

Gksz-312854 41

57 41 7

KIFÜGGESZTÉSI TERV

5

/9 26 10

0 82 41

bányatelek határa 182.3

42 06 6 06

42 06 4

3

külszíni fejtés határa

42015/1

2

dr

7 81 41

s éc

TÁJÉKOZTATÓ RAJZI 203.0 ELEMEK

42094/2

173.0

An

36207

Vt-711863

1024/6

1026/21

42

42216/1

1. <= 4,5 m 2. <= 6,0 m 3. <= 7,5 m 4. 6,0-10,0 m 18 36 9 5. 8,5-12,5 m 6. 12,5-15,0 m 7. 15,0-20,0 m 8. 20,0-30,0 m 9. 20,0-35,0 m 0. adottságoktól függően az illeszkedés szabályai szerint 6 3617 X,Y,Z sajátos előírásként 42215 175 36meghatározott

07

0

4

41 8

80

18

03

83

41

4 81 41

23/1

0/1

36208 36209

Vt-711774

Ln-.....5 a hatodik szám azt jelzi, hogy az építési zónában mi a megengedett építménymagasság

81

42

42 07 8

15 18 64 81 41

16

42090

83

42217

3622

171.5

42214

vízgazdálkodási terület

42015/2

7/2

42 07 9

41

42212

II. rendű nem közlekedési célú közterület

42 06 8

9 80 41 0 81 41

41

védelmi rendeltetésű erdőterület

Ge-711844

41

42220

3623

42211

Ev

1024/7

07 418 Lke-513342 08

42221

42210

1. <=5% <=15% 3. <=20% 4. <=30% 5. <=40% 6. <=50% 7. <=60% 8. <=80% 9. <=100% 0. adottságoktól függően az illeszkedés szabályai szerint X,Y,Z sajátos előírásként meghatározott 206

8 36222.

42080

egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület

42088

41

8 4220 42209

5

Ee

1024/5

5

1

41

4

08

4/

42089/7

0 41 8

7

08

4/1 09 42

4220

42218

42

0 41 8

22 422

5 4220 6 4220

181.5

3/1

89/8

0 41 8

3 4220 4 4220

42

420

2

3/2

3/2

0 41 8

418 2

03/4

4220

Ev

Ev

1 4220

3/3

418

0 4220

42 08 9/6

42089/5

0 41 8

Ln-....6 az ötödik szám azt jelzi, hogy az építési zónában mennyi a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke

tett betű a vonatkoztatási terület jelére utal.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

7

418

1. 180 m2 2. 300 m2 3. 450 m2 4. 600 m2 5. 720 m2 6. 900 m2 7. 1100 m2 8. 2500 m2 9. 4000 m2 0. adottságtól függően az illeszkedés szabályai szerint X,Y,Z sajátos előírásként meghatározott

42 10 0/ 2

3/3 4219

42089/3

41

3/2

3/4 4219

1024/1

4219

Gksz-7118X6(A) 2/2 4219

0

1. szabadonálló telepszerű 2. szabadonálló általános 3. oldalhatáron álló 4. ikres 5. zártsorú - általános 6. zártsorú - keretes 0. adottságtól függően X,Y,Z sajátos 2/1előírásként 4219 meghatározott

21

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lke kisvárosias lakóterület Gksz kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület településközpont vegyes terület Vt

42089/4 1024/4

174 A36zárójelbe

/8

/5 20 10

Ln-.1 a második szám azt jelzi, hogy az építési zóna kialakult vagy nem kialakult kategóriába tartozik

36

tervezett szabályozási vonal 20

építési övezet határa

1020/4

18

Gksz-7118X6(A)

1. belvárosi 2. városi zárt 3. társasházas 4. hegyoldali telkes 5. szabályos telkes 6. átalakuló falusias 7. vegyes

Ge-711844 SZABÁLYOZÁSI ELEMEK

1020/3

10

22

Jelmagyarázat Ln a betű azt jelenti, hogy az építési zóna melyik rendeltetési zónába esik (melyik területfelhasználási egységbe tartozik)

30 ,0

Gksz-7118X6(A)

42104

VEZETŐ TERVEZŐ /7 0 28 1

CSABA GYULA TT-1-02-0034

0 KÉSZÜLT AZ ÁLLAMI 1ALAPADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

KELT

2009.02.

PÉCS - VOLT TÜZÉRLAKTANY SZERKEZETI TERVE 1 : 10 000 É

JELMAGYARÁZAT TERÜLETFELHASZNÁLÁS nagyvárosias lakóterület

kisvárosias lakóterület

kertvárosias lakóterület

településközponti vegyes terület

központi vegyes terület

különleges közhasználatú építményi terület

közpark terület



mezőgazdasági kertes terület

mezőgazdasági általános terület

mezőgazdasági korlátozott használatú terület


KÖZLEKEDÉS meglévő

tervezett országos főút

települési főút, országos mellékút

belterületi gyűjtőút, külterületi feltáró út

szintbeni csomópont

kerékpárút

EGYÉB TERVI ELEMEK városkapu

kűlszíni fejtés határa

PÉCS VOLT TÜZÉRLAKTANYA

bányatelek határa

ÉRVÉNYES SZERKEZETI TERV módosított terület határa

PÉCS - VOLT TÜZÉRLAKTANY SZERKEZETI TERVE 1 : 10 000 É

JELMAGYARÁZAT TERÜLETFELHASZNÁLÁS nagyvárosias lakóterület

kisvárosias lakóterület

kertvárosias lakóterület

településközponti vegyes terület

központi vegyes terület

különleges közhasználatú építményi terület

közpark terület



mezőgazdasági kertes terület

mezőgazdasági általános terület

mezőgazdasági korlátozott használatú terület


KÖZLEKEDÉS meglévő

tervezett országos főút

KIFÜGGESZTÉSI TERV

települési főút, országos mellékút

TÁRSTERVEZŐK

TERVEZŐ

RAJZSZÁM

belterületi gyűjtőút, külterületi feltáró út

szintbeni csomópont

KÖRNYEZETVÉDELEM BUNYEVÁCZ JÓZSEF TOTÁL KFT

T-1

IÓ STÚD R

PÉCSÉPTERV STÚDIÓ ¤ 7601 PÉCS PF 213 ¤ TEL: 72 / 517-910 FAX: 72 / 517-911 ¤ E-MAIL: [email protected]

kerékpárút

EGYÉB TERVI ELEMEK városkapu

kűlszíni fejtés határa

KÖZLEKEDÉS TOMPOS ANTAL P-UTTERV KFT

HELYSZÍN

JELZŐSZÁM

KÖZMŰVEK DITTRICH ERNŐ HIDRO CONSULTING KFT EÖRDÖGH ZSOLT HEVASZER KFT RÉGÉSZET KOVALICZKY GERGELY

TERVFAJTA

VOLT TÜZÉRLAKTANYA

TRT

TERV MEGNEVEZÉSE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA MUNKATÁRS

bányatelek határa

módosított terület határa

452/2008

PÉCS

CSABA DERS VEZETŐ TERVEZŐ KISZELY SZABOLCS CSABA GYULA TT-1-02-0034

KÉSZÜLT AZ ÁLLAMI ALAPADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

LÉPTÉK

1:10 000 KELT

2009.02.

VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BELSŐÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS PÉCS VOLT TÜZÉR LAKTANYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Recommend Documents