2009. J ú l ius - A ugusztus 2. évfolyam 7. szám
önkormányzat
Városi tanévnyitó a sportcsarnokban Programok az államalapítás ünnepén Kulturális-, sport- és pályázati sikerek városunk
Beköszöntő
A polgármester válaszol
Tisztelt Olvasók! Kedves Salgótarjániak! Többen tették föl az elmúlt hetekben nekem a kérdést, miszerint igaz-e, hogy a Magyar Posta a Kemerovó lakótelepi kirendeltségének bezárását tervezi. Mivel a mai súlyos gazdasági helyzetben sajnos nem meglepő a vállalatok megszorító intézkedése, magam is aggódva érdeklődtem e kérdésben. A Magyar Posta vezetőségétől azt a megnyugtató választ kaptam, hogy már kiírták a pályázatot a kemerovói kirendeltség üzemeltetésére, de ha nem jelentkezik megfelelő
Tartalom 3 6 7 9 16 17
Közélet Beszélgetés a keresztény Magyarországról Különdíjat nyert a Nógrád Táncegyüttes Emléktúra a Nagy-Pietroszra Kistérségi hírek Ajánló: Civil Hét és Civil Kavalkád Lencsevég - Hírek-képek Tarjáni Arcok - Földi Péter festőművész Önkormányzat Tartozásrendezési akció a Távhőnél Közgyűlési tudósítás 2,2 milliárdos beruházás a belvárosban Hét nyertes pályázattal a megújulásért ReSource tábor Salgótarjánban Együttműködési megállapodás Gliwicével Szakértők döntenek a Geopark-címről Városi tanévnyitó ünnepély a sportcsarnokban Sport Magyar bajnok a Strandépítők Beszámolók kerékpárversenyekről Telek András finnországi sikere Kultúra Szeptembertől forog a színpad Kodályos néptánc siker Zakopánéban Salgótarján szobrai III. Az államalapítása ünnepe Salgótarjánban
vállalkozó, akkor sem zárják be a postát, hanem ez esetben az eddig megszokotthoz hasonlóan a Magyar Posta Zrt. teljes fennhatósága alatt működik tovább. Nincs okunk tehát aggodalomra, a postai ellátás folytatólagos lesz a kemerovói lakosság számára, a kérdés csak az, hogy ki fogja a tevékenységet irányítani. A másik közelmúltban szárnyra kelt téma a Bajcsi-Zsilinszky úti házakkal kapcsolatos. Megkérdezték tőlem, igaz-e, hogy a városba vezető út menti lakótömböket az önkormányzat lebontja. Ennek megválaszolásához kicsit messzebbről kell indítanom. Salgótarján közgyűlése tavaly fogadta el a kolónia- és bérlakás helyzet átalakítására vonatkozó koncepcióját, amely értelmében a Salgó Vagyon Kft. feladata a jogcím nélküli lakók helyzetének humánus tisztázása, a kolóniák lebontása, a százmilliós tartozást felhalmozó önkormányzati lakások számának csökkentése. Mindezzel célunk Salgótarján város élhetőbbé tétele. A koncepciót mindenki merész lépésnek tartotta, az ellenzék egyenesen azt a kérdést vetette fel vele kapcsolatban, hogy vajon lesz-e merszünk és erőnk a benne leírtakat megvalósítani. Nem véletlen kétkedésük, nekik ugyanis korábban nem volt.
Kérdését küldje az alábbi címekre:
[email protected] vagy 3100 Salgótarján, Fő tér 5.
A kolónia-helyzet évtizedes probléma Salgótarjánban, azt gondolom, nem lett volna szabad engedni idáig fajulni a helyzetet. Az előző, szocialista többségű közgyűlés azonban nem nyúlt a problémához, nem volt elég erős ahhoz, hogy elkezdje a rendtevést. Jelenthetem, megkezdett munkánk töretlenül folyik, az ingatlanokból elköltöztek a jogcím nélküli lakók, indulhat az épületek rendbe tétele. Így került sor a Bajcsi-Zsilinszky úti házsorra, amelynek „lábon” történő eladásáról döntött az önkormányzat, lebontását tehát nem tervezzük. A lehetséges vevőnek számolnia kell azon hasznosítási lehetőségekkel, amelyet a Salgó Vagyon Kft. vezetője az augusztusi közgyűlésen megfogalmazott: kertvárosi lakóépületek, alattuk üzletsor szerepel az eladó önkormányzat elképzelései között. Reményeink szerint megtaláljuk azt a megfelelő befektetőt, aki lát fantáziát a belvároshoz közeli városrészben egy barátságos és kereskedelmi lakóövezet kialakításában.
Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester
Kedves Olvasó! Becsöngettek. Gyermekeink közös ünnepségen köszönthették az új tanévet Salgótarjánban: ki örömmel, ki csüggedve nézegette az önkormányzattól kapott, még kitöltésre váró órarendet a sportcsarnokban rendezett városi tanévnyitón. Az iskola indulása nekünk, felnőtteknek is jelzi, ajtónkon kopogtat az ősz. A kezében tartott Városunk még felidézi a salgótarjáni nyár legszebb, legsikeresebb pillanatait, beszámol sport- és kulturális sikerekről, városfejlesztésről, jövőbeli programokról és lehetőségekről. Érdemes mindenképp elolvasni a Távhő tartozásrendező akcióját bemutató cikket, új ismeretekkel gazdagodhat, ha figyelmet szentel az államalapító Szent Istvánról szóló anyagoknak, s közvetlen forrásból tájékozódhat a városban folyó munkáról, ha fellapozza az önkormányzat rovat oldalait. Kellemes indiánnyarat kívánok mindenkinek! Lakatos Kati főszerkesztő Megjelenik havonta, 10 000 példányban; 2009/7. Nyilv. tart. szám: 163/387/1/2008 Kiadja: Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 3100 Salgótarján, Múzeum tér 2. Szerkesztőség: Városi TV, Salgótarján, Fő tér 5.; E-mail:
[email protected]; Főszerkesztő: Lakatos Katalin Nyomdai munkák: Polár Stúdió; Eng. sz.: B/PH/96/N/90 ISSN 1215-1440; Felelős vezető: Bencze Péter
2
városunk
Közélet
Beszélgetés a keresztény Magyarországról, augusztus 20-ról és a zagyvarónai hitéletről
A
Mária országában élünk
ugusztus 20-án ünnepeltük Szent István ünnepét, mely a magyar katolikus egyház egyik kiemelt eseménye. Erről, és a zagyvarónai egyház közösségről beszélt a Városunknak Tóth Sándor atya, a településrész helyi plébánosa. – Szent István kiemelt szerepet tölt be a magyar katolicizmus történetében – kezdte az atya. Általa lett Magyarország keresztény ország. Ő ismerte fel, hogy az akkor már katolikus Európában vagy alkalmazkodunk és felvesszük a szokásaikat, vagy a többi nomád néphez hasonlóan eltűnünk a történelem süllyesztőjében. Istvánt nem véletlenül hívták Magyarország apostoli királyának. Amikor választani kellett a pápa és a császár között, ő a pápát választotta, s a korona mellett apostoli áldást is kapott. Így kerülte el, hogy a császár hűbéresévé váljon. A kevésbé vallásos emberek sokszor hajlamosak elfelejteni, hogy a kereszténység felvétele a magyar nép megmaradását is jelentette. – A kereszténység felvételén kívül milyen módon segítette még az egyházat István? – Több, az egyháznak kedvező törvényt hozott. Minden tíz falunak építenie kellett egy templomot, s kötelezővé tette a templomba járást. Nem csak beszélt a keresztény életről, de ő maga is úgy élt, és fiát, Imrét is ebben a szellemben nevelte. Fontos volt az egyháznak fizetendő adó bevezetése, ami akkor is és napjainkban is a templom fenntartását szolgálja. Miután Imre meghalt, több örököse pedig nem volt, István Szűz Máriának ajánlotta az
országot. Ezért nevezik Mária országának Magyarországot. – Augusztus 20-án az új kenyeret is ünnepeljük. – A kereszténység a lélek tápláléka, a kenyér a testé. Mindkettő fontos az ember számára. Az államalapítás idején nyugatról bevándorolt szerzetesek nagyon sokat tettek az ismeretek terjesztéséért. Az első iskolákat is ők alapították. De a test táplálása is fontos, ezért jelentős az új kenyér megszentelése. Itt, Zagyvarónán nem csak a kenyeret, de minden egyéb terményt is megáldunk ilyenkor. A helyiek elhozzák munkájuk eredményét, ki mézet, ki zöldséget, bármit, azt feltesszük az oltárra és megszenteljük. De más olyan szokásaink is vannak, amit máshol nem látni. – Mint például? – Meg szoktuk szentelni a húsvéti ételt, a sonkát, a tojást, vagy Nagyboldogasszony ünnepén (augusztus 15.) a rózsát. – Sajátos egyházközösség. – A kulcsszó a közösség. Zagyvarónán a hívek közösséget alkotnak. Mindent együtt csinálunk. Nálam nincs fogadóóra, hozzám bármikor lehet fordulni, ha valakinek problémája, mondanivalója van. A pap azért nőtlen, hogy legyen ideje a híveivel törődni, hiszen neki ők jelentik a családot.
Én igyekszem eszerint végezni a hivatásom. Talán ezért itt az egyik legerősebb a hitélet Salgótarjánban. Vasárnaponként mindig tele van a templom. A miséken mindenki együtt énekel. Sok a fiatal is és nincs olyan, hogy ne lenne ministránsom. Egyiküket, Sándor Attilát ki kell emelnem, hiszen ő amellett, hogy lelkipásztor kisegítő feladatokat ellát, tartja a kapcsolatot a fiatalokkal, és egyben gondnok is, ott segít, ahol épen kell. Igyekszem rugalmas lenni, mindig egy picit változtatni a miséken, hogy öröm legyen istentiszteletre járni. Erős és emellett nagyon aktív egyházközösség a miénk, öröm itt dolgozni. KáBé
„Európai” különdíj a Nógrád Táncegyüttesnek B
üszkeségünk, a Nógrád Táncegyüttes legutóbb Lengyelországban, Európa legnagyobb folklórfesztiválján mérettette meg magát. A negyvenhatodik alkalommal megrendezett hegyi folklór fesztiválról a karakteres táncért és viseletért különdíjjal tért haza a salgótarjáni együttes. Az augusztus közepi hagyományőrző néptánc találkozót a lengyelországi Beskidekben tartották, amelyre idén 18 nemzet küldte el a legjobbjait. .A Nógrád Táncegyüttes immár második alkalommal képviselte hazánkat a seregszemlén. A fellépéseiket követő elismerő taps mellett újabb – a csehországi Jablonkovba szóló – meghívással és egy különdíjjal gazdagodott a csapat. A fesztivált a dél-amerikai Ecuador együttes nyerte, így a rendezvény történetében először Európán kívüli nemzet csoportja vihette haza a Grad Prix-t. A Nógrád Táncegyüttes következő igazán nagy kihívása október 9–11-e között a nagykállói fesztiválon lesz, ahol a hazai szakmának fognak bizonyítani. F.I.
városunk
3
Közélet
Főhajtás a lavinaszerencsétlenség salgótarjáni áldozatai előtt
H
Emléktúra a Nagy-Pietroszra
atvanöt évvel ezelőtt, január 13-án tizenöt salgótarjáni levente síjárőr nekivágott, hogy meghódítsa az akkori Magyarország legmagasabb pontját, a Horty-csúcsot. Azindulás után nem sokkal jött a hír: közülük tizennégyen, a Mosolygótó katlana fölötti lejtőn lavinaomlás áldozatai lettek. Tiszteletükre hosszú évek óta szerveznek emléktúrát Salgótarjánból a Radnai havasokba. Idén több tucat vállalkozó szellemű patrióta gondolta úgy, hogy lerója kegyeletét a helyszínen felállított emlékhelyen és alátekint Erdélyre a Nagy-Pietroszról. A túra szervezője Ricler Katalin képviselő volt, aki öt napos programot állított össze a résztvevőknek. A csapat augusztus 10én indult Salgótarjánból egy autóbusszal és néhány személygépkocsival. A fárasztó utazás végeztével örömmel foglalták el borsai szállásukat a kedves magyar vendéglátóknál, készülve a másnapi megmérettetésre, a 2303 méter magas csúcs megmászására. – Tudtuk, hogy a hegycsúcs elérése kemény fizikai megterhelést jelent a szervezetnek, nem lesz könnyű leküzdenünk a több száz méteres szintemelkedést. Korán indultunk Borsa belvárosába, ahonnan csak a település határa 5 km sétányira volt, s onnan kezdődtek az igazi megpróbáltatások – mesélte az egyik résztvevő, Fenyvesi Gábor alpolgármester. Kavicsos, kanyargós, meredek út vezetett a Mosolygó-tóig, ahol egy meteorológiai bázis, egy ház, amely az elmondások szerint Chaucescué volt, s a legfontosabb, a 2003-ban felállított emlékmű található. Itt megpihentünk, majd tovább indultunk a csúcs felé. Egy szűk kaptatón igyekeztünk elérni a hegygerincet, ahonnan már láttuk a célt. Elérve a csúcsot, többen egy kis hazai pálinkával üdvözölték a sikert. Nagyszerű érzés volt a magyar lobogót lengetni az erdélyi erdők fölött. Alátekintve büszkeséggel és szomorúsággal telt meg szívünk – mesélte az alpolgármester. A delegáció visszatért a Mosolygó-tóhoz, ahol a helyi magyar katolikus pap emlékmisét celebrált, Székyné dr. Sztrémi Melinda pedig beszédet mondott. Hangonyi Zoltán pedig verssel tette meghitté a hangulatot. Végül felsorolták a szerencsétlenül járt leventék nevét, közben magyar zászlókat helyezve el a kopjafán, amelyet a megemlékezés végén a túrázók természetesen meg is koszorúztak. Az erdélyi emléktúra szerdán lóhavasoki libegős kirándulással folytatódott, ahonnan a városvezetés delegációja a borsai polgármesterhez ment. A két város vezetője megbeszélést folytatott Borsa és Salgótarján együttműködési lehetőségeiről. – Találkozásunkkal végre hivatalosan is elindult a kapcsolat a két város között, kulturális kapcsolataink erősítéséről tárgyaltunk. Megbeszéltük, hogy a Bányarém Fesztivál
hétvégéjén vendégül látunk egy borsai delegációt, akik a borsai bányászmúlt felelevenítésén dolgoznak. – mondta el Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester. A program utolsó állomása csütörtökön a Vaszer-völgy volt, ahol korabeli erdészeti kisvasúttal fedezte fel a csapat a vadregényes természet szépségeit. Innen a szálláshelyre érkezve búcsúestet tartottak, ahol megajándékozták a vendéglátókat, Bak Sándort és családját, Hangonyi Zoltán és a legifjabb kirándulót, Hangonyi Annát. Borsától magyar nótákkal búcsúztak a salgótarjáni túrázók. – Ez az út évről évre megerősíti szívünkben az áldozatul esett leventék emlékét. Múltunk része jelenünknek, s alapköve jövőnknek, ezért mérhetetlenül fontosnak tartom az ilyen alkalmakat ahhoz, hogy lelkünkben, szívünkben és szellemünkben megerősödve erős Salgótarján építsünk – összegezte a nógrádi megyeszékhely polgármestere.
Kistérségi hírek
2009-ben 570 millió forintnyi támogatást szerzett a Salgótarjáni Kistérség
Salgótarján Önkormányzatának közgyűlése augusztus 25-i soros ülésén elfogadta a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása 2009. I. félévi tevékenységéről szóló beszámolót, amelyből kiderül, hogy a Svecz István munkacsoport vezető irányítása alatt dolgozó csapat a korábbi évekhez viszonyítva kiemelkedő munkát végzett. Ebben az évben összesen már 570 millió forintnyi támogatást nyertek a kistérségi települések, melyből többek között oktatásfejlesztés, az állás nélküliek segítése, és felújítások valósulnak majd meg.
4
városunk
Megalakulhat a Közkincs-kerekasztal
A Társulás pályázatot nyújtott be az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közkincs Programjának „Új kistérségi közkincskerekasztal létrehozása, működésének támogatása” pályázati felhívásra. A salgótarjáni társág anyaga forráshiány miatt nem kapott támogatást, de mivel a pályázatot támogatásra érdemesnek tartották, a Komplex kulturális fejlesztések a kistérségekben pályázati keretből 350 000 Ft egyedi támogatást ítéltek meg a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása számára. A projekt keretében megvalósul a kistérség kulturális hagyományainak, szellemi és természeti kincseinek, épített örökségének feltárása, információs háló kiépítése a kulturális intézmények és civil szervezetek között, valamint egy kulturális koncepció előkészítése. A munkát jövő év május 15-ig zárják le.
Közélet
Ünnep és betekintési lehetőség a civil szervezetek életébe
A
Civil Hét és Civil Kavalkád
hagyományoknak megfelelően idén is lesz Civil Kavalkád, amely immár kilencedik alkalommal kerül megrendezésre a Salgótarjáni Civil Kerekasztal és a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központ szervezésében, Salgótarján Megyei Jogú Város támogatásával. A szeptember 26-i nagyszabású találkozót megelőzi a „Civil Hét”szeptember 22 – 25 között. A szervezés összehangoltságának köszönhetően több napon keresztül, több helyszínnel, közérdekű témákban kerekasztalbeszélgetések, fórumok, kiállítások teszik teljessé a programokat, melyekhez idén a civilek közötti kapcsolatok erősítése érdekében a salgótarjáni és a Nógrád megyei civil szervezetek, valamint a határ menti civil közösségek is bekapcsolódnak. Diósiné Taracsák Judit, a Civil Kerekasztal elnöke a rendezvénnyel kapcsolatban elmondta: -„Felelősséggel gondolkodni – hatékonyan cselekedni a civil szervezetek részvételével! – ez a rendezvény mottója. Azt gondolom, időszerű ez a témaválasztás, mert a felelős gondolkodás és a hatékony cselekvés a civilek bevonásával sok esetben még hiányzik a közéletből. További gond, hogy egyrészt, a civil szervezetek tevékenysége nem eléggé ismert a város lakossága előtt, együttműködési készségükről, és azok eredményeiről még kevesen tudnak. Tehát a kavalkád alkalmával azokat a saját értékeit szeretné a civil társadalom megmutatni, amelyeket összegyűjtött, és közkinccsé kíván tenni. Másrészt, azokat a problémákat szeretnék a civil szervezetek megvitatni, amelyek megnehezítik a közéletben való hatékony megjelenést, az együttes cselekvést településük érdekében – fejtette ki az elnök.
A Civil Hét programja - „Civilek megjelenése a médiában” Helyszín: Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közműv. Intézet Időpont: 2009. szeptember 22. 16.00 - „A múltban gyökerezik a jövőnk!” Helyszín: Nógrádi Történeti Múzeum Időpont: 2009. szeptember 23. 16.00 - „Határmenti kapcsolatok erősítése” Helyszín: JAMKK konferenciaterem Időpont: 2009. szeptember 24. 16.00 - „Generációk együttélése!” Helyszín: JAMKK Salgótarjáni Ifjúsági Tanácsadó Iroda Időpont: 2009. szeptember 25. 16.00
A Civil Kavalkád programja - Bemutatkozó kiállítás a civil szervezetek részvételével a JAMKK üvegcsarnokában. 2009. szeptember 26. 10.00 - „Salgótarján Civil Társadalmáért Díj” átadása: helyszíne a JAMKK színházterme. 2009. szeptember 26. 15.00 - Kulturális gála: 15.30 -17.00 helyszíne a JAMKK színházterme A Civil Hét és a Civil Kavalkád mindegyik rendezvénye ingyenes! Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!
Kistérségi hírek
430 milliós hazai támogatás a kistérségnek
Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács július 31-i ülésén határozott az észak-magyarországi régióban kiosztható pályázati forrásokról. A Salgótarjáni Kistérség benyújtott projektjei jól szerepeltek a tanács előtt: bő 430 millió forint érkezik a közeljövőben a Salgótarjáni Kistérségbe. A kiosztott pályázati források voltak a fejlesztési feladatok támogatása területi kötöttség nélkül (CÉDE), a területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések (TEKI), a leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatása (LEKI), valamint a települési önkormányzatok belterületi közútjainak fejlesztése (TEUT). Folytatódik tehát térségünk felzárkóztatása, fejlesztése, olyan beruházásoknak köszönhetően, mint oktatási intézmények nyílászáró cseréje, fűtéskorszerűsítése, intézmények és utak felújítása, parkosítás. A LEKI pályázatok kapcsán Székyné dr. Sztrémi Melinda elnök módosító indítvány benyújtására kényszerült a tanácsülésen. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását szolgáló önkormányzati fejlesztések (LEKI) pályázatai kapcsán a májusban megtartott kistérségi tanácsülésen döntés született arról, hogy milyen megegyezéssel nyújtjuk be a kistérség számára rendelkezésre álló 259 millió forintos összegre a pályázatokat. Az egyezséget felrúgva azonban három település magasabb összegű pályázatot adott be, mint amennyiben eredetileg megegyeztünk. Ennek következtében Rákóczibánya, Egyházasgerge és Karancsberény pályázata nem kapott támogatást – mondta Székyné dr. Sztrémi Melinda, aki módosító indítványában azt javasolta, hogy azoktól a településektől, amelyek – az eredeti
döntéstől eltérve – túllépték a támogatási igényt, vegyenek vissza a támogatási összegből, s adják a három „póruljárt” településnek. A tanács nem fogadta be a kistérségi elnök javaslatát, pedig a három kimaradt falu összesen nyolcmillió forintra tartott volna igényt, míg a másik három, amelyik nem tartotta be az egyezséget, fejenként húszmillió körüli támogatást nyert. Augusztus hetedikén a forrástól elesett Egyházasgerge és Karancsberény vezetői, valamint a velük szolidaritást vállaló Ipolytarnóc polgármestere a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása székhelyén, Svecz István munkacsoport vezetővel karöltve sajtótájékoztatón adott hangot felháborodásának a pályázatok benyújtása körüli anomáliák kapcsán. Nehezményezték, hogy a kistérséghez tartozó települések között nincs meg a sikeres jövő építéséhez szükséges csapatszellem, s reményüket fejezték ki, hogy talán még megváltoztatható a számukra rendkívül kedvezőtlen döntés. Székyné dr. Sztrémi Melinda elnök sajtóközleményt adott ki a kistérségi és regionális munka jelenével és jövőjével kapcsolatban, melyben felvetette a kistérségi szerveződések értelmét, működési céljainak újragondolását.
Húsz millió közös dolgainkra A kistérség Salgótarjánban székelő munkacsoportja 20 Millió forint, 100%-os intenzitású vissza nem térítendő támogatást nyert a közelmúltban az Európai Szociális Alapból, melyet a jövőben a Salgótarjáni Kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítésére használhatnak fel – jelentette be Svecz István munkacsoport-vezető a Salgótarjáni Városi Közgyűlés augusztusi soros ülésén.
városunk
5
Lencsevég
Rónabányai kulturális és sportnap Július 11-én egész napos sport és kulturális programsorozattal várta az érdeklődőket a Rónabányai Baráti Kör, melynek „megfiatalodott” vezetősége azzal a céllal vágott neki a szervezésnek, hogy mostantól kezdve évről-évre legalább egy napra összejöjjenek a településrész ifjú és idős lakosai. Kispályás futballtornát rendeztek környékbeli csapatok részvételével, de gyermekprogramokkal is készültek. A kilátogatókat egy tál bográcsgulyással vendégelték meg. A rendezvényt Salgótarján polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda támogatta, aki maga is kilátogatott a sportpályára.
Újabb német adomány a kórháznak Németországból, Grafing városából Katharina Brunnhuber több ízben küldött már Salgótarjánba adományokat. A jó szándékú idős hölggyel Tóth Sándor zagyvarónai plébánosnak köszönhetően alakult ki a nem mindennapi kapcsolat, aki a grafingi egyházközségen keresztül ismerkedett meg a német asszonnyal. Katharina legutóbb a tartományi kórháztól kapott betegágyakat, tolószéket, ágyneműt, nővérruhát és babaruhákat, amelyeket a Szent Lázár Megyei Kórház javára ajánlott föl. Az adományok hazaszállítását július 16-án, a salgótarjáni kórház saját kisbuszával bonyolították le. – Nagyon hálásak vagyunk Katharinának, aki idős ember lévén, ahol csak tud, odaadóan próbál segíteni. A kórháznak nyújtott szolgálata mellett a zagyvarónai templomnak is rendszeresen küld kegytárgyakat, gyertyákat – mondta el Ricler Katalin zagyvarónai képviselő, aki rendszeresen szervezőként működik közre az adományok Salgótarjánba érkezésében.
Elbúcsúztattuk, elköszönt… Tizenöt év szolgálat után, július 28-án utolsó salgótarjáni szentmiséjét tartotta Baffi István esperes-plébános. Hivatása elszólította Salgótarjánból, így kénytelen volt elköszönni híveitől. Az acélgyári ferences rendházban már délelőtt elkezdődött a készülődés, délután ugyanis hívei és barátai egy tányér gulyás és némi kísérő finomság mellett teremtettek meghitt, ugyanakkor közvetlen hangulatot a városért sokat dolgozó plébános búcsúztatójához. Az esti szentmisére csordultig megtelt a nemrégiben felújított templom. István atya prédikációjában hálát
adott Istennek az itt töltött időért, hálát adott híveinek, amiért mellette voltak jó és nehéz időkben egyaránt. Az ünnepélyes istentisztelet végén a Szent József egyházközség élén, Salgótarján város és az egyház közötti gyümölcsöző munkásságáért, többek között a hittan oktatás beindításáért és a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének megszervezésért, Székyné dr. Sztrémi Melinda „Salgótarjánért Emlékérem”–ben részesítette a híveitől személyesen, kézfogással elköszönő esperest.
6
városunk
Lencsevég
Vasárnapolás Nógrádban A Nógrádi Nemzetközi Folklór- és Gasztronómiai Fesztivált idén 14. alkalommal rendezte meg a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése július 29. és augusztus 2. között. A programok megnyitóját a Somoskői vár alatt tartották, Salgótarján fő terén pedig minden este felléptek a hagyományőrző csoportok, de szlovák-magyar napot is tartottak. A házigazda magyar és szlovák csoportok mellett idén hét nemzet - szerb, olasz, német, román, grúz, ukrán és lengyel - képviseltette magát a rendezvényen. A nyitó napon a megyeszékhely főterén Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester köszöntötte a résztvevőket és köszönte meg a szervezők fáradságos munkáját. A programok sorában június 31-én a városházán Eötvös Mihály alpolgármester fogadta a csoportok képviselőit, ahol kötetlen beszélgetés keretében mutatkoztak be a fesztivál résztvevői. A fesztivál témája idén a „Vasárnap Nógrádban, vasárnap a falun” címet viselte. A csoportok megjelenésükben és fellépéseiken a hagyományos, egykori vasárnapi viseletet, ünnepi étrendet, szokásokat jelenítették meg. A fesztiválhoz kapcsolódó gasztronómiai programok egyik helyszínéül szolgált július 30. és augusztus 1. között a József Attila Művelődési és Konferenciaközpont Kertje, ahol a magyar konyha hagyományos ételeit kóstolhatták meg az érdeklődők.
városunk
7
Tarjáni arcok
„Nyitva van az aranykapu…”
S
Földi Péter 60 éves
zinte hihetetlen, de tény: tájhazánk, Palócia nemzetközi hírű Kossuthdíjas festőművésze betöltötte a hatvanat. Hiszen még tegnap volt, amikor 1973-ban a megyei tanács pinceklubjában megnyitottam első tárlatát, s látván töretlen alkotókedvét, képeinek frissességét, valóban kéznyújtásnyi közelségben érzem (így vannak ezzel mások is) a lendületes pályakezdés magabízó erejét. Színrelépését követően rövid időn belül a helyi és országos tárlatok rendszeres résztvevőjévé vált, s közben sorra-rendre szervezte újabb és újabb műveinek egyéni bemutatóit. A siker és a hírnév nem sokáig váratott magára. Számos díjat és elismerést begyűjtött. Mára gazdag és mély értelmű életművet mondhat magáénak. Mindezt a szemünk láttára, ugyanabban az életközegben vitte véghez, amiben mi is élünk. A kezdeti kétkedések után mára szeretet és megbecsülés övezi. Ritka az ilyen, mindig is az volt. Hiszen festőnk csupán a tanulmányok idejére hagyta el szülőföldjét, s az egri főiskola docenseként is „helyi lakos” maradt. Művészi teljesítménye mellett ezért becsüljük annyira azt az erényét, amit az egyszerűség kedvéért hűségnek nevezünk. Rangos kitüntetéseinek sorában ezért is tulajdoníthatunk különös fontosságot két díszpolgári címének, amelyeket Nógrád megyétől és Salgótarján városától kapott. Pedig a köznapi szemléletben a köztünk
élő hús-vér ember látványjelenléte nem mindenkiben fedi le annak művészi teljesítményét. Elég magunkban felidéznünk azok emlékét, akikben mindez súlyos, mondhatni tragédiával végződő konfliktussá éleződött. Ünnepelt festőnk fontos erényei között kell számon tartanunk, hogy miközben tragikusan rövid életű pályatársai emlékét a nyilvánosság előtt is kegyelettel őrzi, sorsukat keserű figyelmeztetésként értelmezve, ő maga úrrá tudott lenni a sokakat felőrlő provinciális viszonyokon. Alkotói léthelyzetének állandóan fenyegető, legtöbbször rejtett csapdáit, úgy tudta kikerülni, hogy azok beépültek a műveibe. A maga mikroközösségében élettényeiből egyetemes érvényű összefüggéseket párolt le. Amikor 2005. november 18-án műtermében dedikálva megkaptam tőle az alkotói útját összegző vaskos albumát, magam is megdöbbentem teljesítménye léptékétől és belső arányrendszerétől. Holott egy percre sem tévesztettem szem elől pályája alakulását. Egyik gyermekemnek azzal nyújtottam át az életmű katalógusának is fölfogható nehéz kötetet, hogy óvatosan bánjék vele. Napok múlva a következő, pontosító kijelentéssel kaptam vissza: „Nem a kötet nehéz, az életmű súlyos.” Valóban súlyos életművel van dolgunk. Sokan tudtuk ezt, itt, magunktól is, de a 2007-ben odaítélt Kossuth-díj talán a köznapi hitetleneket, a szapulásra szakosodott kicsinyhitűeket is megingatta, talán.
NÉVJEGY Földi Péter festő Született: Somoskőújfalu, 1949. augusztus 11. Lakóhelye: Somoskőújfalu Iskolái: Tanárképző Főiskola – Eger, matematika-rajz szak Magyar Képzőművészeti Főiskola Tanulmányúton járt Párizsban, Hollandiában, Svájcban. Mesterei: Somoskői Ödön, Blaskó János, Seres János, Nagy Ernő. Szakmai pályafutása: tanári pályáját a Somoskőújfalui Általános Iskolában kezdte, 1992-től az Eszterházi Károly Tanárképző Főiskola tanára, majd jelenleg docense. Fontosabb díjai: 1980 • Derkovits-nívódíj, Egri Akvarell Biennálé nagydíja 1982 • A rajzbiennálé nagydíja, Salgótarján 1987 • Munkácsy-díj; 1993 • I. Országos Pasztell Biennálé díja, Esztergom; 1994 • Magyar Művészetért Díj; 1998 • Magyar Köztársaság arany keresztje; 1979 • 1993 • Salgótarjáni Tavaszi Tárlat nagydíja 2001 • A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze; 2007 • Kossuth-díj. Tagja a Magyar Művészeti Akadémiának és a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetségnek. Művei megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában és számos vidéki múzeumban.
8
városunk
Földi Péter művészetének nagyságrendjéről és dimenzióiról újat mondani roppant nehéz. Hiszen Hann Ferenc, Supka Manna és H. Szilasi Ágota idevágó munkássága a szakesztétika szintjén feltárta a legfontosabbakat. E helyt csupán annyit emeljünk ki, hogy ez a festészet ugyan a korszellemben ott rejtőző súlyos – olykor feloldhatatlannak tűnő – dilemmákat tárja a néző elé, de mindig életigenlő. Kortársai feljegyezték Földi Péter egyik becsült kedvencéről, Pieter Bruegelről, hogy kedvelt sörissza parasztjai „Tréfás Péter” néven emlegették. Gyakran kívánom mostanában Földi Péternek, hogy a háta mögött őt is Tréfás Péternek becézzék szeretett pátriájában. Őrizze meg hát életigenlő derűjét ezután is és a férfikor dele múltán még ne a számvetés idején töprengjen. Pál József
Publikációi: Világképrendező gyermekrajzok, Művészet, 1978/9. Zarándoklás - gyermekrajzokon (Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a Cédrusokhoz Libanonban c. kép értelmezése), Művészet, 1979/1. Gyermekév - gyermekrajzok, Palócföld, 1984/2. A montázsról - „demokratikus” műfaj, Rajztanítás, 1987/ 1-2. Magyar életfa, Palócföld, 1990/5. Csemniczkyről meg a drótról, Palócföld, 1991 Hegedűs Morganról, Palócföld, 1991 Fontosabb kiállításai: 1973 • Nógrád megyei Tanács Klubja, Salgótarján 1977 • Vándorkiállítás Nógrád megye területén • 1982 • Derkovits-díjasok beszámolója, Szombathely 1983 • Mensch Galerie, Hamburg 1984 • Moszkva 1985 • Művelődési Központ, Debrecen • Kecskeméti Galéria, Kecskemét 1987 • Magyar Napok, Dortmund 1988 • Gödöllői Galéria, Gödöllő 1989 • Atrium Hyatt Szálló, Budapest 1990 • Nógrádi Sándor Múzeum, Salgótarján 1991 • Csontváry Terem, Pécs • Magyar Intézet, Párizs Miskolci Galéria, Miskolc • Kecskeméti Képtár Ladányi Galéria, Püspökladány 1992 • Nógrádi Galéria, Losonc 1993 • Zichy Galerie, Leiden (NL) 1994 • Galerie La perseveranza, Gent 1998 • Gold Art Galéria, Budapest
Önkormányzat
A
Tartozásrendezési akció a Tarjánhőnél
Tarjánhő Kft. kamat- és költségmentes tartozásrendezési akciót indított hátralékkal rendelkező fogyasztói számára. Tekintettel a gazdasági válság okozta pénzügyi helyzetre, a szolgáltató ezt a humánus megoldást kínálja azon fogyasztói számára, akiknek tartozása van a céggel szemben. A Tarjánhő Kft. lakossági kintlévőségei jelentősen megnövekedtek az elmúlt fél év során. Ha ezt az emelkedést számszerűsíteni akarjuk, az összeget fél év alatt közel 10 millió forintban határozhatjuk meg- tudtuk meg Kiss Józseftől, a Tarjánhő Kft. ügyvezető igazgatójától. Az igazgató úr azt is elmondta, hogy cégük mindig is a tartozások „békés” rendezésére törekedett. Ezt mutatja az is, hogy a cég 10 év után, 2009 tavaszán kezdeményezett először ingatlanárverést 2 felhasználó
esetében, akiknek csak a tőketartozása 600, illetve 900 ezer forintra rúgott. Ők évek óta nem fizettek távhődíjat, az ingatlanjukat terhelő, más jogosultak általi zálogjog- és végrehajtásjog-bejegyzések mértéke pedig már meghaladta a lakások piaci értékét. Az eljárások jelenleg is folyamatban vannak, a Tarjánhő Kft. pedig még mindig kész az árverésen kívüli egyezségre. A most kínált tartozásrendezési akció lényege az, hogy a lakossági felhasználók kamat- és – jogi eljárás esetén – költségmentesen fizethetik meg tőketartozásukat. Ennek feltétele, hogy az ügyfelek a Tarjánhő Kft-vel az akció ideje alatt - 2009. augusztus 10. - 2009. december 31. -megállapodást kötnek az adósságuk rendezéséről. A tartozáskiegyenlítés történhet egy összegben, vagy részletekben is. A cég a hátralékrendezési
módszereket (többszöri fizetési felszólítás, valamint fizetési megállapodás kötése) igyekezett a gazdasági válság okozta új körülményekhez igazítani. A hagyományos részletfizetési megállapodás mellett bevezették a szociális részletfizetési megállapodás kötésének lehetőségét is, amelynek lényege, hogy a hátralékos felhasználó – szociális helyzetének figyelembevételével – vállal egy fix havi távhődíj-fizetési összeget, melyből elsődlegesen a tárgyhavi számlái, a maradványösszegből pedig a hátraléka kerül kiegyenlítésre. Fontos, hogy a felhasználó tartozása minimum a meglévő szinten maradjon és tovább ne növekedjen! A cég reményei szerint a megújult tartozásrendezési módszerek hatására év végéig egyre több felhasználó kerül vissza a „jól fizető fogyasztók” körébe. Dombi Armand
Turisztikai- és munkaerőpiaci fejlesztések
S
algótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése augusztus 25-én tartotta soros ülésén, melyen határoztak többek között sportszervezetek támogatásáról, a Turisztikai Desztinációs Menedzsmenthez és a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez való csatlakozásról. Döntött a közgyűlés az Alkotmány út-Losonczi út felújításáról, egy új autista csoport indításáról az Illyés Szakiskolában, s a Madách tagintézményben útjára kelő felnőtt ápolói képzésről is. Az európai geopark-hálózat által kirendelt szakértők a közgyűlés napján is térségünkben tartózkodnak- jelentette be Székyné dr. Sztrémi Melinda a témával kapcsolatos napirend tárgyalásakor. Pár napja kezdték meg tevékenységüket, s azt vizsgálják, érdemesek vagyunk-e a tagsági címre. A szakemberek Szlovákiába, Fülekre is ellátogatnak – mondta a polgármester. A testület döntése értelmében Salgótarján város másfél millió forint tagi kölcsönt ad a Nógrádi Geopark Kft.-nek részben ennek a programnak az előkészítésére és lebonyolítására, valamint a szintén ide kapcsolódó, szeptemberig benyújtandó magyar–szlovák pályázatok benyújtásához szükséges önerő céljaira. Elfogadták a képviselők azt a javaslatot is, miszerint az önkormányzat csatlakozzon a létrejövő salgótarjáni központú helyi Turisztikai Desztinációs Menedzsment-szervezet egyesületéhez. A sporttámogatások kapcsán a közgyűlésen elhangzott, hogy az önkormányzat elsősorban azokat a szervezeteket támogatja, amelyek olimpiai vagy hagyományosan salgótarjáni sportágak körébe tartozó tevékenységet folytatnak. Így elsőbbséget élvez például a labdarúgás. A városvezetés fontosnak tartja, hogy helyi labdarúgócsapat szerepeljen a férfi felnőtt, nagypályás bajnokságban, az SBTC megyei első osztályú indulásához, csapatai versenyeztetéséhez a közgyűlés döntése értelmében az önkormányzat egymillió forint
támogatást ad. A közgyűlés üde színfoltja volt a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulásának beszámolójának értékelése. Ebben az évben idáig összesen ötszázhetvenmillió forint pályázati támogatást nyert a társulás, melynek munkáját több Fidesz-KDNP tag is méltatott az ülésen. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester szavai szerint szemmel és számmal érzékelhető kedvező változások történtek a szervezet működésében Svecz István irányítása alatt. A polgármester megköszönte a vezető munkáját, majd röviden arról szólt, hogy a kötelezően létrehozott társulások sorsáról, együttműködési, együttgondolkodási lehetőségeiről, nehézségeiről a jövőben tárgyalni kell. Salgótarján is csatlakozott a jövő évi Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez, valamint a víziközművek privatizációja elleni felhíváshoz. Ez utóbbit Esztergom város indította el, Salgótarjánban a szocialisták nem támogatták a kezdeményezést. Nagy vitát kavart a közgyűlés tagjai között a szociális ellátások rendjéről szóló önkormányzati rendelet javasolt módosítását előterjesztő napirend. Ennek lényegében az idén januártól bevezetett előleg kifizetési lehetőség megszűnik Salgótarjánban. Ezt a lépést azért tartotta szükségszerűnek az előterjesztő, mert az előleggel kapcsolatos ügyintézéshez országszerte nincs kiépítve a megfelelő
számítógépes bázis, az előleget megállapító egészségügyi szociális központ és a kifizető és a tartozást nyilvántartó szerv számára pedig hatalmas adminisztrációs terhet jelent az ügyintézés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan eltűnnek a környékről, kikerül az ellátó rendszerből az előleg felvétele után, így a pénzt nem fizetik vissza, akadályokba ütközik a részletek levonása. Séra Tamás fideszes képviselő elmondta: senkitől nem vesznek el ezzel semmit, ugyannyi támogatást kapnak a rászorulók mint korábban, csak azt nem előlegként, hanem a korábban már megszokott formában. Az előleg egyébként is nagyobbrészt az uzsorások zsebében landolt – mondta a képviselő. Az ülésen határoztak a Salgótarján Civil Társadalmáért díj odaítéléséről és emléktáblák állításának támogatásáról is. A közgyűlés tagjai utólagosan jóváhagyták a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola nyertes pályázatának benyújtását a Kórház 2009 programra, amely értelmében a közmunka programban a középiskola felnőtt ápolókat és ápolási asszisztenseket képezhet a Szent Lázár Kórház munkaerő-igényének megfelelően. A szocialista frakció tartózkodása mellett fogadta el a közgyűlés a régóta húzódó terület- és településfejlesztési célú fejlesztés megvalósításáról szóló határozati javaslatot. Zárt ülésen volt szó a pénzügyi bizottság külső tagjának lemondásáról és utódjának, id. Pindroch Ferencnek kijelöléséről. K.Sz.
városunk
9
Önkormányzat
Parkolóház és ifjúsági kulturális komplexum épül a belvárosban
2,2 milliárdos beruházás Salgótarjánban S
algótarján Megyei Jogú Város közgyűlése a július 28-án tartott rendkívüli ülésén elfogadta a városközpont rehabilitációjára vonatkozó előzetes akcióterületi tervet. Ezzel 1,2 milliárd forintnyi támogatást fordíthatnak majd a belváros egyes részeinek látványos megújulására és a parkolási gondok enyhítésére. A város szocialista frakciója nemmel szavazott a voksoláson. – Úgy gondolom, egy hosszú folyamatnak nagyon fontos mérföldkövéhez érkeztünk azzal, hogy elkészült az akcióterületi terv – mondta a közgyűlési ülésen Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere. Mint ismeretes, a város közgyűlése még 2008. június 24-i ülésén elfogadta az Integrált Városfejlesztési Stratégiát, amely helyzetelemzésében feltárta a város alapvető gazdasági, társadalmi problémáit, valamint fejlesztési lehetőségeit. A stratégiában azonosítottak 12 fejleszteni kívánt akcióterületet, amelyek közül prioritásként határozták meg a városközpont funkcióbővítő fejlesztését. Ennek megvalósításához az Észak-Magyarországi Operatív Program vissza nem térítendő forrást biztosít a megyei jogú város számára. Ehhez azonban el kellett készülnie annak az előzetes akcióterületi tervnek, amelyet továbbküldve az irányító hatóságoknak, minden bizonnyal kiemelt projekté fognak nyilvánítani és lehívhatóvá válik a tavaly év végén már Salgótarján számára megítélt támogatás. Nos, hosszas előkészület után mostanra állt össze az az anyag, amelyet a város vezető koalíciójának támogatásával sikerült elfogadni, s amely a későbbiekben alapjául fog szolgálni a projekt megvalósításának. Az akcióterv - benne a kiemelt projekt - megvalósítása érdekében a jövőben Salgótarjánban egy 100%-ban önkormányzati városfejlesztő társaság létrehozására kerül sor – ismertette.
421 új parkolóhely a belvárosban Salgótarjánban hosszú évek óta fennáll a parkolási gond, az OTÉK norma szerint 1630 parkolóhely hiányzik a belvárosból. A városvezetés álláspontja szerint, amennyiben sikerül a központban jelentős mennyiségű parkolóhelyet kialakítani, van rá esély, hogy nyüzsgő, élettel teli városközpont alakuljon ki, ahol az emberek vásárolnak, sétálnak, ügyeket intéznek. Az akcióterv összeállítása során a szakembereknek figyelembe kellett venniük a soproni mélygarázs kapcsán ez év áprilisában megszületett legfelsőbb bírósági döntést, miszerint közterület alá, magánvállalkozóval kötött konzorciumban az önkormányzat nem építkezhet, csak saját maga. Ezt azonban a jelen helyzetben – fejtette ki a közgyűlésen a város polgármestere -, több milliárdos befektetésről lévén szó, még pályázati segítség mellett sem tudja felvállalni Salgótarján. Egy ilyen nagyszabású objektum kivitelezését és fenntartását csak magánvállalkozás bevonásával lehet elképzelni. A magáncégre rátaláltak a Parkhaus Magyarország Kft-ben. A vállalkozás 619 millió forinttal száll be a projektbe, melyhez 240 millió forint támogatás társul. A parkolóházban 160 autós kaphat egyszerre helyet, tervezése pedig a Hild-díjas belváros egyik neves tervezőjéhez, Finta Józsefhez kötődik. – Kerestük azt a megoldást, amellyel a parkolási gondokat enyhíthetjük, s elkerülhetjük a mélygarázs építését. Így jutottunk el Finta úrhoz, aki például a Pécskő Üzletháznak a tervezője. Nagyon hálás vagyok neki, mert szinte másodpercek alatt kitalálta azt a bámulatos ötletet, amelyre megvalósulásakor méltán lehet majd büszke Salgótarján – fogalmazott Székyné dr. Sztrémi Melinda. A parkoló hiány csökkentése érdekében nemcsak parkolóház építésére, hanem 164,5 millió forintból – amelynek fele támogatás, fele saját erő - felszíni parkolók kialakítására is sor kerül a belvárosban. Ennek eredményeként további 261 db parkolóhellyel számolhatunk majd.
A parkolóház paraméterei A voksolással kapcsolatban a polgármester elmondta: – Örülök, hogy a Fidesz-KDNP frakció, MDF-es koalíciós partnerével együtt támogatta a fejlesztést, hiszen ennek köszönhetően egy 2,2 milliárdos beruházás indulhat el a megvalósítás irányába. A projekten belül egy bravúros, impozáns parkolóházzal, a Múzeum tér burkolatcseréjével és az Apolló Mozi épületkomplexumának átalakításával, benne a fiatalok számára kulturális szórakozóhelyek kialakításával gazdagodik Salgótarján. Az viszont felháborító, hogy a szocialisták ismét nemet mondtak a fejlesztésre, ismét saját, politikai, és nem a városlakók érdekeit nézve nyomtak gombot. Az akcióterületi terv első üteme három kiemelt projektet tartalmaz: parkolóház és felszíni parkolóhelyek építése, az Apolló Mozi átalakítása és a Múzeum tér rendezése. Ezek összesen bő 2,2 milliárd forintba kerülnek, amelyhez támogatásként 1,2 milliárd hívható le.
10
városunk
Az impozáns teraszos épület a József Attila Művelődési és Konferencia Központ toldásaként készül majd el, s az autósok számára a hátsó Március 15. útról indított kör alakú felhajtóval és a művelődési ház hátsó szervizútjáról lesz megközelíthető. Az épület maga lábakon áll majd, s cölöp alapokkal ráépül a mögötte álló hegyre. Ezek a hegyoldal állékonyságát kedvezően fogják befolyásolni, statikailag nem jelent problémát az épületszerkezet megépítése. A parkolóház zárt rendszerben fog működni, recepciók védik majd a parkoló rendjét, biztonságát. Természetesen biztosítva lesz a személyi közlekedés számára lépcsőház, az akadálymentesítés jegyében pedig lift. A hegyoldalba süllyesztve egy kiszolgáló egység és egy nyilvános WC áll majd a városlakók és az ott megfordulók rendelkezésére. A parkolóház közelében lévő lakóházak védelmében zajvédelmi rendszert építenek ki. Az épületet betonnak kell elképzelni, nyitott teraszokkal, soksok zöld növénnyel befuttatva.
Önkormányzat
Kultúra és fiatalság találkozóhelye Salgótarján vezetésének céljai között szerepel, hogy a várost a térség kulturális központjává alakítsák, s hogy itthon tartsák a fiatalokat. Ezek az elképzelések szükségessé teszik egy olyan központ kialakítását, ahol a fiatalság önfeledten szórakozhat, találkozhat, ismereteket szerezhet. Az Apolló Mozi épülete alkalmas egy komplex központ szerepének betöltésére, hiszen az óriási épületnek jelenleg egyetlen terme tölt be funkciót. A közgyűlés által elfogadott előzetes akcióterületi terv szerint, a funkcióbővítő épületrehabilitáció eredményeként egy „alternatív kulturális központ” jön majd létre.
Helyet kap benne Art mozi, zenekari próbaterem, pódiumszínpad, klubhelyiség, drámapedagógiai műhely, játszóház, s új, modern helyet kap a SITI is. A felújítás során letisztítják és pótolják a Zsolnay burkolati elemeket, valamint természetesen elkészül az épület akadálymentesítése is. A projekt bekerülési költsége 517 és fél millió forint, amelyhez bő 424 millió forint támogatás jár. A Mozit magába foglaló telektömb közterületeinek rehabilitációját az épület felújításával összhangban fogják elvégezni, így kerül majd sor a Múzeum tér rendezésére is, 392 millió forintból. Ennél a tételnél is magas a támogatási összeg, szám szerint 321 millió forint.
Kapcsolódó, pályázaton kívüli, tervezett fejlesztések A Nógrád Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő Nógrádi Történeti Múzeum épületegyüttesének komplex rekonstrukciójával olyan fejlesztés valósulhat meg, amelynek eredményeként növekszik Salgótarján ismertsége és erősödik turisztikai attraktivitása. Ennek érdekében a Megyei Önkormányzat önálló projektet készít elő. Az akcióterületi terv keretében egy későbbi ütemben kerül sor a Rákóczi út humanizálására, valamint a parkoló-kapacitás további bővítésére, a „Kisfőtér” alatti mélygarázs megépítésére és a mélygarázs feletti tér rendezésére. Meghatározó vállalkozói fejlesztés ezeken kívül a belvárosban a Karancs Szálló épületének felújítása, amelynek eredményeként egy négy csillagos konferencia és wellness szálloda fog működni az ÉMOP turisztikai intézkedésének támogatásával. A volt Centrum Áruházat magába foglaló telektömb fejlesztésével - szintén a magánszféra bevonásával – egy későbbi ütemben megvalósul a Salgó Plaza kereskedelmi és szórakoztató központ, amely a belvárost a minőségi kiskereskedelem határon átnyúló vonzáskörzetű, térségi központjává teszi. Salgótarján jövőképe megújuló, vonzó középváros. Egy olyan település, ahol otthon érzi magát a városlakó, de ugyanakkor a befektetők is fantáziát látnak benne. A fentiekben bemutatott megoldásokkal elérni kívánt átfogó cél egy megújult, korszerű, vonzó városközpont kialakítása, amely megfelelő életminőséget és szolgáltatásokat biztosít, attraktív városi arculatot, környezetet eredményez. A városi közgyűlés döntését követően, július 31-én, az önkormányzat benyújtotta pályázatát a Regionális Fejlesztési Tanácshoz, amely azt szeptember 11-i ülésén fogja tárgyalni.
városunk 11
Önkormányzat
Hét nyertes pályázattal folytatódik a salgótarjáni megújulás
Játszótérépítés, nyílászárócsere, útfelújítások
A
z Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács július 31-i ülésén határozott az észak-magyarországi régióban kiosztható pályázati forrásokról. Salgótarján kilenc beadott projektje közül hét támogatásra talált, így a közeljövőben több mint 150 millió forint érkezik a megyeszékhelyre.
A kiosztott pályázati források a következők voltak: a fejlesztési feladatok támogatása területi kötöttség nélkül (CÉDE), a területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések (TEKI), a leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatása (LEKI), valamint a települési önkormányzatok belterületi közútjainak fejlesztése (TEUT). Salgótarján nyertes pályázataiból játszótér épül a Kemerovó lakótelepen, felújítják az Arany János krt - Kistárján út közötti lépcsőt, a régi temető belső úthálózatát és csapadékvíz elvezetését, a Gizella utat és a Hunyadi körutat. Megvalósul a salgóbányai
szennyvízcsatorna kiépítésének első üteme, valamint a SKÁID Beszterce lakótelepi Tagiskola nyílászárócseréje. Az összesen 192.811.467 Ft-ba kerülő beruházásokhoz a megyei jogú városnak 150.895.851 Ft támogatást sikerült elnyernie. Keserédes azonban a siker, hiszen a Bercsényi út felújítására és a Pécskő úti játszótér megépítésére is pályázott Salgótarján,
de azokat nem támogatta az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács kormányzati delegáltakból álló többsége. A siker viszont így is elkönyvelhető, hiszen rég várt fejlesztések indulhatnak meg ezzel a megyeszékhelyen. Salgótarján polgármestereként és a Salgótarjáni Kistérség elnökeként is örömmel érkeztem haza a tanács döntése után, hiszen a négy pályázati forrásból Salgótarján Kistérsége összesen 430 millió forint támogatást tudott elnyerni. Ezek összesen a huszonnégy település számára negyvenhat nyertes pályázatot jelentenek – mondta július 31-én délután tartott sajtótájékoztatóján Székyné dr. Sztrémi Melinda. Salgótarján tekintetében kiemelten fontosnak tartom – folytatta a polgármester -, hogy ismét sikerül utakat megújítanunk, s hasonlóan lényeges a régi temető teljes belső úthálózatának majd 32 millió forintból való kiépítése, a besztercei tagiskola 23 millió forint értékű teljes nyílászárócseréje, és a salgóbányai csatornarendszer kiépítésének megkezdése. Ez utóbbi fejlesztés több mint 52 millió forintba kerül, melyhez közel 50 millió támogatást kaptunk. A korábbi csatornázási munkálatokkor Salgóbánya kikerült a megvalósítási területek közül, s én úgy gondolom, ez méltatlan lépés volt az ott élő emberek felé. Régóta tervezzük, hogy helyesbítjük a korábbi városvezetés hibás döntését, s ezt most ez első ütem megvalósításával, amely a fővezeték lefektetését jelenti, sikerül is megvalósítanunk.
Nyári iskola Salgótarjánban 2009. augusztus 2-16. között került megrendezésre a ReSOURCE projekt keretén belül Németország, Szlovénia és Magyarország négy bányavidékének főiskolai, egyetemi hallgatóinak részvételével az a nyári iskola, amely a bányászati örökség vizsgálatával foglalkozott. 12 hallgató négy bányavidékről egy hetet Salgótarjánban és környékén, majd egy hetet Zwickauban és környékén töltött. A fiatalok feladata volt, hogy megtekintve a bányászatból visszamaradt épületeket, tájsebeket, berendezéseket, javaslatokat adjanak arra vonatkozólag, hogy mit lehet kezdeni bányászati örökségünkkel. Felvetéseik között a turista tájékoztatás fejlesztése mellett elképzeléseket vázoltak a zagyvarónai erőmű, a salakhegyek és a bazaltbányák hasznosítására, valamint a betemetett viadukt feltárására és turisztikai hasznosítására.
12
városunk
önkormányzat
Együttműködési megállapodás aláírása Gliwice városával
Példás fejlesztések lengyel testvérvárosunkban
L
engyelországi testvérvárosunkba, Gliwicébe látogatott Salgótarján önkormányzatának delegációja, hogy eleget téve Zygmunt Frankiewicz polgármesternek, részt vegyenek a második világháború kitörésének alkalmából rendezett Békefény Napja elnevezésű programon, és hogy szignálják egymás közötti megállapodásukat. Eszerint Salgótarján és Gliwice bővíti együttműködését az önkormányzati közigazgatás, a környezetvédelem, a kultúra, az oktatás és a sport, a szociális gondozás és egészségügy területén, a gazdaság- és városfejlesztés kapcsán. Megállapodtak arról is, hogy több figyelmet szentelnek az idegenforgalmi együttműködési lehetőségeknek. A városok célja a meglévő jó viszony szorosabbá fűzésével az, hogy Salgótarján és Gliwice polgárai között elmélyedjenek a kapcsolatok mind baráti, mind gazdasági tekintetben. A megállapodás értelmében az együttműködésben foglaltakat a felel évente, személyes találkozó alkalmával értékelik. A gliwicei városházán lebonyolított aláírási ceremónián Kézsmárk is főszerepet kapott, a szlovákiai város ugyanis szintén megújította korábban megkötött együttműködését a lengyel testvérvárossal. Jelen volt a programokon Gliwice további négy testvérvárosa, a világháborús megemlékezés alkalmából ugyanis minden partnerváros meghívót kapott a hétvégére. Gliwice Katowice szomszédságában található, közel 180 ezres nagyváros, mely ma is leginkább az iparból él. Legújabb uniós fejlesztései között szerepel a lengyel államkincstártól megkapott régi bányaépületek korszerűsítése, amelyben a vállalkozások beindítását segítő inkubátorházat, a befektetőket csábító modern konferenciatermeket és művészeti galériát alakítottak ki. Gliwice szintén átélte a gazdasági megtorpanást a kilencvenes években, de jól kihasználható ipari parkés speciális gazdasági zóna kialakításával mára több száz hektáron több mint ötven sikeres vállalkozás működik. A kultúra területén is van nemrégiben befejezett projektjük, a városi múzeum felújítása. Az egykori várfal épületében Gliwice történetét mutatják be az őskortól napjainkig. A városban önálló
színház működik, s külön társulatot tart el az úgynevezett „Romszínház” is. Ez utóbbi arról kapta nevét, hogy a szovjetek annó felgyújtották az épületet, amely teljesen kiégett, de mivel nem balesetveszélyes az állapota, benne ma is rendszeresen tartanak előadásokat. A színház az önkormányzat tulajdonában van, felújítását a „Romszínház” nagy sikerére való tekintettel nem tervezik. A Békefény Napja a második világháború kitörésének előestéjén, augusztus 31-én figyelmeztetett minden európai nemzetet arra, hogy többé nem fordulhat elő olyan politikai provokáció, amely vérengzéshez vezet. 1939-ben ezen a napon szervezték meg a németek a gliwicei rádióállomáson a hírhedt incidenst, amellyel ürügyet adtak a német csapatoknak a Lengyelország elleni támadásokra. A háború ideje alatt a város ipara haditermelésre lett állítva. 1945. január 24-én a Vörös Hadsereg elfoglalta Gliwicét. Zygmunt Frankiewicz polgármester a több ezres tömeg előtt megtartott esti ünnepségen bejelentette: - Az ettől a naptól kezdve fényárban úszó gliwicei rádióállomás a békét hirdeti mindannyiunknak. A szabadtéri rendezvény csúcspontja a „Mise a békéért” című komolyzenei, szimfonikus zenekarra és kórusra írt darab bemutatója, majd annak végén a fenyőfából megépített, majd száz éves rádióállomás kivilágítása volt.
Szakértők döntenek a Geopark-címről A
ugusztus végén térségünkbe látogatott két szakértő: Tim Badman, az UNESCO Természeti Világörökség területének vezetője és Chris Woodley-Stewart, az észak-angliai North Pennines Geopark ügyvezetője. A szakemberek azzal a céllal érkeztek Salgótarjánba, hogy meggyőződjenek az idén januárban benyújtott, az Európai Geopark Hálózat értékelő bizottsága által márciusban megvizsgált, tetszésüket megnyerő dokumentumban foglaltak valóságáról.
A Nógrád-Novohrad Geopark pályázati anyaga nem árult zsákba-macskát, erről hamar meggyőződtek a Salgó Hotelben vendégeskedő szakértők. – Meggyőződhettek arról, hogy ez a geológiailag változatos, kultúrájában gazdag terület méltó a nemzetközi ismertségre – mondta el lapunknak Koruhely Tamás, a Nógrádi Geopark Non-profit Kft ügyvezetője. - Az Európai és Globális Geoparkok Hálózatába való bejutásunk újabb mérföldköve volt ez a látogatás. Az urak által készített jelentés alapján, szeptember elején tárgyalja az Európai Geopark Hálózat értékelő bizottsága a közös szlovák-magyar terület geoparki státuszát – ismertette a legújabb információkat. A két szakértő bejárta az érintett területeket, benyomásaik láthatóan pozitívak voltak. Programjukban szerepelt a Salgói vár és a boszorkánykői tanösvény, a kazári riolittufa, a Somoskői vár és bazaltömlés megtekintése. Lovagoltak a Medves-fennsíkon, s megcsodálták az ipolytarnóci ősmaradványokat. A szlovák oldat is meglátogatták: Fülek volt az úti cél. Salgótarjánban a Bányamúzeumot is megnézték, de elutaztak Szentkútra is. Jártak Sámsonházán, Kozárdon, Hollókőn és Szécsényben. A döntés lapzártánk után születik meg.Várjuk a fejleményeket, amelyekkel természetesen részletesen foglalkozunk majd.
városunk 13
önkormányzat
Városi tanévnyitó ünnepély a sportcsarnokban
Elindult az új tanév A
tavalyi sportcsarnokavatóval „egybekötött” városi tanévnyitó ünnepélyhez hasonlóan idén augusztus 31-én is összegyűltek Salgótarján óvodásai, diákjai, szüleik és pedagógusaik, hogy együtt köszöntsék az új tanévet. A csarnok lelátóinak szektoraiban több mint ezer jó kedvű, csillogó szemű gyermek foglalt helyet, sokukat szüleik is elkísérték a nagy nap előtti bemutatkozó ünnepségre. A tanév másnap, szeptember elsején vette kezdetét, Salgótarjánban közel nyolcezer diáknak jelentve napi feladatot, hivatást. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester beszédében hangsúlyozta: az új év – legyen szó a naptári évfordulóról vagy a pedagógiai tanévkezdésről – azt jelenti, tiszta lappal indulunk, melyet azzal írunk tele, amivel akarunk, vagy amivel sikerül. Az akarat már maga tiszteletreméltó, bármi is lesz az eredmény – biztatta a gyermekeket a városvezető. – Mert mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt? Csak ez a kis szó: akarom. Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében - mondta, majd Arany Jánost idézte:
– Az a mester, aki megihleti a tanítványt – intézte gondolatait a pedagógusokhoz Székyné dr. Sztrémi Melinda. – A világ olyanná alakul, amilyenné az ifjúságot nevelik – idézte Jókai Mórt, majd a rendkívül felelősségteljes munkát végző tanárok mindennapi problémájára hívta fel a figyelmet: nincsenek megbecsülve sem anyagi, sem erkölcsi értelemben, munkájuk egyre több és nehezebb, rengeteg adminisztrációs feladatuk van. - Ha a tanári pálya presztízse tovább csökken, tovább csökken az oktatás színvonala is. Ennek érdekében indokolt a pedagógus életpálya modell bevezetése, új státuszok létrehozása, szükséges a központi bérfinanszírozás, a teljesítményalapú bérezés bevezetése – hívta fel a hallgatóság figyelmét a polgármester, majd folytatta:
mellett az ipolytarnóci óvoda ellátására is társulási megállapodást kötöttünk, bővítjük a művészeti iskolánk kínálatát: a néptánc-oktatásban 2 újabb telephely jelenik meg, a Nógrád Táncegyüttes utánpótlására, a hagyományok őrzésére, a mozgáskultúra fejlesztésére pedig az alsó tagozatban kiteljesítjük a tánctanítást. De bővítjük a klasszikus zene és a jazz tanszakok kínálatát is. Fontosnak tartjuk a művészeti iskola fejlesztését annak ellenére, hogy az állami normatívák e területen is folyamatosan csökkennek. De növendékeink és a művészeti iskola pedagógusai rászolgáltak és bizonyítottak már, nemcsak a mai napon, de a város szinte minden megemlékezésén, rendezvényén, melyet ezúton is köszönünk nekik. Önkormányzatunk felkarolja
– S rendezni kellene végre közös dolgainkat e szférában az állami és az önkormányzati szerepvállalás munkamegosztásában és finanszírozásában is. Hiszen látható, hogyan vergődnek az önkormányzatok a rájuk nehezedő, egyre növekvő feladatok súlya alatt, már-már az ellátást veszélyeztető pénztelenségben. Városunkban is végiggondoltuk a működés feltételeit, ennek szellemében készítettük el a közoktatás feladat-ellátási, működési és fejlesztési tervét, mely 2009től 2015-ig szól. A kényszerű döntések mellett igyekeztünk valóban fejlesztésben gondolkodni, de ennek megvalósítása attól függ, az állam mennyire partnere az önkormányzatoknak. A mátraszelei iskola
az intézmények kezdeményezéseit: így adunk lehetőséget egy újabb autista csoport indítására az Illyésben. Színesedik a városi kínálat a Bolyaiban indított két tanítási nyelvű hatosztályos képzéssel. Az összefogás jegyében indul a Madách Kanizsai tagintézményében a megyei kórház kérésére felnőttek átképzése az ápoló szakmában. A segítő szándék vezetett bennünket, amikor a városunkban tanuló mintegy 35-40 szlovákiai magyar diák számára megadtuk a 100%-os tandíjkedvezményt. Felkaroljuk a tehetségeket, ezért alapítottunk díjat St. Ifjú tehetsége, St. Ifjú művésztehetsége, St. Kiváló ifjúsági művészeti csoportja, St. Kiváló tehetséggondozó pedagógusa címmel, mely
„Az erőtlen csügged, az erős megállja. És tudod: az erő micsoda? – Akarat, Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat”. A városvezető arra is felhívta a kihívás előtt álló fiatalok figelmét, hogy bár most úgy érzik, ismét a felnőttek fognak uralkodni rajtuk, napjaikat mostantól nem a nyári könnyedség, hanem a munka, a teljesítmény fogja meghatározni., mégis látniuk kell, hogy az óvoda és az iskola számos izgalmas felfedezést tartogat magában, amelyek meglelése a gyermeki lét legszebb pillanatait hozhatja el számukra. A város intézményeiben nevelkedő gyermekek szüleihez szólva a polgármester elmondta: tisztában van vele, hogy a beiskolázás terhe anyagilag és lelkileg is igénybe veszi a családokat. Az áremelkedések és az alacsony fizetések miatt egyre nehezebb a szeptemberi indulás, de emellett ott látja a szülői szemekben az aggodalmat, féltést, kíváncsiságot is, amelyet a gyermekeik iránti szeretetük táplál. Az iskolakezdés feladatot jelent a szülő és a pedagógus számára egyaránt. Kettejük együttműködésének eredményeképp lehet csak sikeres az iskolában folyó nevelő-oktató munka.
14
városunk
önkormányzat díjakat a központi tanévzáró ünnepségen, e tanév végén adunk át. S 2009 júniusától 2010 májusáig tartó időszakra újabb 21 pedagógust részesítünk havonta 30e Ft kiemelkedő munkáért járó kereset-kiegészítésben. A korábban említett pályázatok segítségével 2009 első felében 57 millió Ft került a város azon pedagógusaihoz, akik osztályfőnöki munkát végeznek, a prémiumévek programban vesznek részt, sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkoznak, illetve az integrációs rendszerben dolgoznak. A napi nevelő-oktató munka mellett a város pedagógusai, közösségei példa értékű munkát végeznek pályázatírás terén is, ehhez járul hozzá az önkormányzat forrásszerző tevékenysége, melynek következtében 2009-ben közel 3 Md Ft-ot fordíthatunk fejlesztésre. Közülük a legfontosabbak: a Térségi Integrált Szakképző Központ továbbfejlesztése és infrastruktúra fejlesztése, a Kodály és az Arany Tagiskolák felújítása, a Beszterce Tagiskola nyílászárónak cseréje, a Partnerségben az integrált oktatásért projektben és a Kompetencia-alapú oktatás 8 feladatellátási helyen című projektben való részvétel – sorolta a sikeres projekteket a városvezető. - Komoly pénzeket fordítottunk nyári felújításra, karbantartásra is – részletezte. Városi szinten 45M Ft-nyit (Stromfeld tanműhely, Bóna könyvtártető, Arany tornaterem-burkolat, Váczi színpadbővítés, Aprófalva fűtési rendszer, Illyés tetőszerkezet). Mindezt azért tettük és tesszük a jövőben is, hogy gyermekeinket biztonságos körülmények között, otthonos óvodákban, iskolákban neveljük. Salgótarjánban 337 kisóvodás, 394 első osztályos és 705 középiskolás kezdi első tanévét. E helyről külön köszöntöm őket. Köszöntöm az itt jelenlévőkön keresztül azt a közel nyolcezer gyermeket, akiket Salgótarján óvodáiban, iskoláiban nevelünk a 2009-2010-es tanévben. Köszöntöm a főiskola új első éves hallgatóit. Köszöntöm a pályájukat idén kezdő, vagy
munkájukat idén Salgótarjánban folytató pedagógusokat. Köszöntöm az intézményvezetőket, tagintézmény-vezetőket, s köszöntök minden pedagógust és egyéb alkalmazottat az új tanév küszöbén. Külön köszöntöm azokat, akik idén jubilálnak. A polgármester ezen gondolatok jegyében megnyitotta a 2009-2010-es tanévet, amely után a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény diákjainak műsora következett. Fellépett és óriási sikert aratott az újonnan alakult Salgótarjáni Mazsorett Csoport, majd a Salgótarjáni Koncert Fúvószenekar adta elő Becze Lajos vezénylésével Evens: Zanzibar című darabját. A fiatalos virtust fokozva Molnár Melina lépett mikrofonhoz és énekelte el a One night only című dalt, akit Széky Flóra és a Kamarazenekar együttes produkciója követett. Vivaldi oboaszólóra írt a-moll Concerto III. tételét adták elő. A Torják Vilmos által vezetett Ifjúsági Szimfonikus Zenekar Purcell: Trombitaszó és ária művét hallatta, majd a népzene hangjai terítették be a csarnokot: a Hrúz Dénes által vezetett Salgó Zenekar kalotaszegi csárdást és szaporát játszott.
Őket az Ifjú Nógrád Táncegyüttes követte, akik „Táncok a Szilágyságból” címmel teremtettek fergeteges hangulatot. A nagyszabású rendezvény a Szózat közös eléneklésével zárult, melyhez a kórust a lelátókon helyet foglaló közönség adta, zenei kíséretet pedig az Ifjúsági Szimfonikus zenekar biztosított.
városunk 15
Sport
Győzött az esélyes
Telek András nemzetközi sikere
A Betonexpressz 2000-Limonta versenyzője, Cziráki István nyerte meg az immáron 13. alkalommal megrendezett NportGrátisz-Salgó Kupa hegyi időfutam versenyt. A hagyományosan minden évben augusztus 20-án sorra kerülő viadalon ezúttal közel félszáz elszánt kerekes vállalkozott arra, hogy Somoskőújfaluból indulva leküzdje a rövid (3,8 km), ám annál meredekebb (180 m szintkülönbség) távot Salgóbányáig. A rajt előtt a versenyzőket Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester köszöntötte és amatőr kerékpárosként szívből kívánt nekik sportszerű, balesetmentes versenyzést. Ha az átlagon felüli emelkedő nem lett volna elég nehézség a kerekesek számára, mindezt még tetézte a nagy meleg, ami miatt többen feladni kényszerültek a viadalt. A felnőtt férfiaknak ráadásul kétszer kellett megmászniuk a hegyet, hiszen a két futam összesítése adta azt az időt, ami végül a helyezésekről döntött. Az így kialakult sorrendben nagyon simán, mondhatni fényévekkel végzett a többiek előtt Cziráki István, ami nem is meglepő, hiszen jelenleg ő Magyarország legmagasabban jegyzett országúti kerekese. A hölgyek hasonló versenyét a Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület versenyzője, Nagy Péterné nyerte.
Július 28. és augusztus 8. között rendezték meg a finnországi Lahtiban a soros Szenior Atlétikai világbajnokságot, melyen Telek András kimagasló eredményt ért el. Nagyszerű futónk, a salgótarjáni Zenit Sport Egyesület versenyzője 1500 méteres síkfutásban mérettette meg magát a közel hatezer versenyzőt felvonultató viadalon. Az előfutamot kis híján eltaktikázta, hiszen tartalékosan futott, így éppen hogy csak, de végül becsúszott az utolsó helyen a 16-os döntőbe. Ott aztán selejtezős idejénél közel hat másodperccel jobbat futva végül lekopírozta a tavalyi ljubljanai szenior Európa-bajnokságon elért helyezését, és a nagyszerű 9. helyen zárt. Ez mindenképpen hatalmas előrelépés az előző évhez képest, hiszen akkor „csak” Európa, most pedig az egész világ legjobb hasonló korú szenior atlétáival küzdött meg. András jövőre még nagyobb erőbedobással készül, hiszen 2010-ben Nyíregyháza ad majd otthont a veterán atléták kontinens viadalának, ahol szándékai szerint az 1500 méter mellett 5000 méteren is rajthoz áll majd.
Magyar bajnok a Strandépítők Sporttörténelmi sikert ért el városunk strandkézilabda együttese. A Salgótarjáni Strandépítők gárdája hódította el ugyanis a „Magyarország legjobb strandkézilabda csapata” kitüntető címet, így tulajdonképpen magyar bajnoknak tekinthetők. A strandkézis fiúk ezzel nem kisebb tetettet hajtottak végre, mint hogy megszerezték Salgótarján és egyben Nógrád megye első, felnőtt csapatbajnoki címét. Persze a nagyszerű sikerhez nem sima út vezetett. Július elején rendezték ugyanis az alapszakasz összecsapásait Orosháza-Gyopárosfürdőn, ahol a tarjáni fiúk a 3. helyet szerezték meg, ezzel kvalifikálták magukat a bajnoki címről döntő vonyarcvashegyi tornára. Itt a csoportmérkőzések nem alakultak valami fényesen, vereséget szenvedtek az AXA Budapest, majd a Szegedi Homokfutók csapatától is, végül a fővárosi Tűzgolyókat már sikerült legyőzniük, így végül csoport harmadikként várhatták a negyeddöntőt. Ahol az Oszló-Csurgó csapatát magabiztosan verték, majd az elődöntőben az AXA Budapesten visszavágtak a Salgótarjáni Strandépítők a csoportban elszenvedett vereségért, így ők jutottak a fináléba. A döntőben
Tarján Kupa negyedszer
16
városunk
aztán három kiélezett játékrészben végül felülkerekedtek a válogatott játékosokkal felálló Letenye BHT együttese felett, így megnyerték a OVB Strandkézilabda Liga döntőjét, és elhódították a „Magyarország legjobb strandkézilabda csapata” címet. A csapat sikere mellett ki kell emelni, hogy a torna legjobb kapusának a Salgótarjáni Strandépítők hálóőrét, Jakab Istvánt választották. A négynapos ünnepi hétvége során több országos kerékpáros versenynek is otthont adott a megyeszékhely, augusztus 23-án a IV. Tarján Kupa országúti mezőnyversenyt rendezték meg. A viadal egyben az Amatőr Kupa-sorozat nyolcadik állomása is volt. Nedves aszfalton veselkedtek neki a versenyzők a 27 kmes körökből álló versenynek, melyből a felnőtteknek hármat, a szenioroknak és a gyerekeknek egyet kellett teljesíteniük. A hosszútáv végeredményét végül sprintbefutó döntötte el, ahol, ha csak egy hajszállal is, de az U23-as bajnoki mezben tekerő Vígh Zoltán, az Atlantis Casino versenyzője haladt át elsőnek a célvonalon, maga mögé utasítva az FTC-s Berkesi Andrást, és a 3. helyen célba érő Giant-Gyömrős Dancs Mártont. A hölgyek versenyét Nagy Enikő, a Gebida-velo.hu versenyzője magabiztosan nyerte a 2. helyen beérkező helyi, a Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület színeiben versenyző Nagy Péterné előtt. A 3. helyen a Sirály ÉK kerekese, Glázer Dóra végzett. A verseny végén Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata és az EthicSport által felajánlott díjakat Fenyvesi Gábor alpolgármester és Ponyi Béla Városi Rendőrkapitány adták át a helyezetteknek.
Kultúra
Végéhez közeledik a színháztermi átalakítás
A
Hamarosan forog a színpad
forgószínpad ötlete Susán Ferencnek, a Vertich Színpadstúdió rendezőjének fejéből pattant ki, aki nem is tétlenkedett, rögtön a kezdeményezés élére állt. Azóta szakadatlanul folyik a munka a József Attila Művelődési és Konferencia Központban. Az akciót az önkormányzat, magánszemélyek, szervezetek és cégek is támogatják. A direktor minden követ megmozgatott, és most már úgy tűnik, valóban valósággá válik a forgószínpad. Ez a beruházás nagyon sokat jelent majd a megyeszékhely színházi életének, hiszen számtalan olyan darab Salgótarjánba csábítása is lehetővé válik, amelyeket eddig a hiányos feltételek miatt nem lehetett idehozni. De ez természetesen nemcsak a vendég előadásoknak kedvez majd, hanem a városi színjátszó csoportok is profitálhatnak abból, ha minél több és látványosabb előadással tudják majd megörvendeztetni a nagyérdeműt. Nagyszerű, hogy ez a kezdeményezés végül nem csak egy ötlet maradt a sok közül, hanem meg is valósul. A forgószínpad kivitelezése mintegy 20 millió forintba került, amiből már e sorok írásakor „csak” 700 ezer forint hiányzott. A többit egy igazán széleskörű összefogásnak köszönhetően sikerült előteremteni. Mint Susán Ferenc elmondta, a forgószínpad kivitelezése megfelelő ütemben zajlik, az acél szerkezet is beépítésre került, már
csak a vezérlés és a hajtó szerkezet van hátra, melyre próbálják előteremteni a fennmaradó összeget. Egyébként, ha minden jól megy, akkor valószínűleg sikerül a tervezett időben befejezni a munkálatokat, és szeptember első hetében már teljes egészében kész lehet a forgószínpad. Érdemes megjegyezni, hogy az ötletgazda, Susán Ferenc rendezésében és a Vertich Színpadstúdió szereplőivel (forgó) színpadra kerülő, Müller Péter által jegyzett Márta című darab melyet a közönség előreláthatólag december végén, január elején láthat majd – volt az ihletadója a József Attila Művelődési Központ színpadába beépített új technikának. A rendező ugyanis már arra álmodta meg a művet, és mindent meg is tett azért, hogy az elképzeltek megvalósuljanak. Ennek, és a már egyszer leírt, rendkívül sokrétű, és széleskörű összefogásnak köszönhető, hogy lesz forgószínpad Salgótarjánban. Ezzel pedig egy önálló színtársulat megalakulása is a reális célok között tudható lesz.
Kodályos néptánc siker A
ugusztus 22-29 között 41. alkalommal rendezték meg Zakopánéban a Nemzetközi Néptáncfesztivált. A Kodály Táncművészeti Egyesület felnőtt csoportja többek között spanyol, indonéz, macedón, török, bulgár csoportokkal versengett az Arany-fokos díjért.
A salgótarjániak repertoárjában szatmári, kalotaszegi, mezőségi táncok, valamint erdélyi táncalapokra építkező, az összes kárpát-medencei táncot magába foglaló összeállítás szerepeltek – mondta el Haczikné Adorján Györgyi, a csoport vezetője, aki kiemelte Braun György koreográfus munkáját is. – Salgótarján büszke lehet a néptánc oktatására, a Nógrád Táncegyüttes mellett mi, kodályosok is felnőttünk! A legidősebb táncosok 24 évesek a csoportban. Braun Miklós nálunk töltött 15 éves odaadó, önzetlen szakmai munkája meghozta gyümölcsét – fejtette ki a Kodály Tagiskola alsó tagozatosait táncra oktató pedagógus. Érdekesség még a fesztivállal kapcsolatban, hogy volt magyar nap, ahol az egyesület gulyással vendégelte meg a kilátogatókat, s hagyományinkat bemutató kiállítást is szerveztek. A fiúknak a fesztivál ideje alatt gorál táncot kellett megtanulni, ezzel is versenyeztek, megnyerték. Szépségkirálynőt is választottak a záróesten, ezt a „megmérettetést” is salgótarjáni lány nyerte Balla Boglárka személyében, aki nógrádi viseletben volt.
– Fantasztikusan nagy élményt jelentett ez a fesztivál mindannyiunk számára – mondta Haczikné Györgyi. Sokkal felemelőbb volt az eddigi fesztiváloknál. Hiába, hogy minden nap színpadra kellett állnunk, fáradtságot nem ismerve táncoltak „gyermekeink”, táncházakat is tartottak. Nem tudok mást mondani, csodálatosak voltak, maradandó élményt jelentett ez a hét táncosoknak és annak a körülbelül kétezer fős közönségnek egyaránt. A fellépések után nem győztük a gratulációkat fogadni, a fesztivál művészeti vezetője is többször kifejezte elismerését. Az eredményhirdetésre pénteken került sor, a 11 tagú zsűri egyértelműen a magyar csapatot találta érdemesnek arra, hogy hazavigye az Aranyfokos-díjat. Méltó elismerés volt ez a fesztiválsiker a közelmúltban 15. születésnapját ünneplő egyesületnek.
(H)ARC
ROBERT CAPA KIÁLLÍTÁS A NÓGRÁDI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN Megnyitó: szeptember 10-én, csütörtökön 11 órakor
Robert Capa (1913-1954) a világ egyik leghíresebb fotósa, képei az egyetemes fotóművészet kiemelkedő alkotásai. Budapesten született 1913. október 22-én Friedmann Endre Ernő néven. Az 1930-as évektől foglalkozott fényképezéssel. 1936-1937-ben részt vett a spanyol polgárháborúban, s ekkor készítette az őt halhatatlanná tevő A milicista halála című felvételét. 1938-ban Kína, majd Párizs, Spanyolország következett. 1939-ben az Egyesült Államokban telepedett le. A II. világháború kitörése után Angliában, Afrikában, Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban és Németországban fényképezett. Nevéhez fűződik egyebek mellett az amerikai partraszállás megörökítése is. 1947-ben John Steinbeckkel hosszabb időt töltött az egykori Szovjetunióban. 1947-ben megalapította a Magnum Fotóügynökséget. Ebben az évben Törökországból, Izraelből küldte felvételeit. 1948-ban hat hetet töltött Magyarországon. 1954-ben a Life magazin felkérésére Indokínába utazott, ahol egy akna okozta a halálát. A Capa-gyűjtemény képeiből összeállított vándorkiállítás országjárásra indult, melynek első állomása Salgótarján!
városunk 17
Kultúra
Salgótarján szobrai III.
Bobály Attila: Szent István A köztéri szobrok világában mindig is megkülönböztetett figyelem övezte a politikai töltetű emlékműveket. Okát talán senkinek sem szükséges magyaráznunk. Hiszen napjainkban szintén tanúi lehetünk ennek a jelenségnek. Egyik napról a másikra megszokott szobrok tűntek le a színről, mások felállítását már a pályázat szakaszában, s még inkább az avatást követően, heves viták kísérik. Bobály Attila Szent István emlékművét (1995) nem csapkodták körül az ellenérzések heves hullámai. A Somoskőben élő és alkotó szobrász ebben a vonatkozásban szerencsésnek mondhatja magát. Bár a kulisszák mögött zajlottak bizonyos viták, de azok nem érték el a nagy nyilvánosságot. Az utca emberének maradt az egyéni furcsálkodás, nem egyszer az idegenkedésük. Mert valljuk be, nincs könnyű helyzetben, aki szent királyunk emlékművét nem pusztán tudomásul szeretné venni, mint az éves ünnepségek helyszínt kijelölő objektumát, hanem műtárgyként is értelmezni kívánja. Kétségtelenül nem szokványos művel van dolgunk. Bobály Attila a nehezebb utat választotta, amikor a megbízást vállalta. Megtehette volna, hogy hagyományos királyszobrot alkot. Azzal is eleget tehetett volna a kor kívánalmai szerint eljáró politikai akaratnak. Korábban ugyanis Szent István emlékét nem idézte helyben köztereinken egyetlen műalkotás sem. A szobrász komoly kockázatot vállalt elképzelésének merészségével. Nem elégedett meg a megbízás formális teljesítésével. Szent István alakját a történelmünk sodrában élő, korszakos jelentőségű cselekedetekre képes, belső ellentmondásoktól marcangolt kimagasló személyiségként igyekezett felmutatni. Ehhez egyszerre alkalmazott könnyen felfejthető jelentéstartalmú formai eszközöket és olyanokat, amelyek már a feledés homályába merültek. A keleti irányú tájolású emlékmű Árpád-kori templomaink egyik építészeti alapelvére utal. Ha értelmezhető közelségből nézzük, jól kivehető, hogy a tér szintjén olyan a szobor környezete, mintha egy romkertben járnánk. A valaha létező templom falai elvesztek vérzivataros történelmünk során. Csupán az alapok maradványai rajzolódnak ki, miként egy állagmegőrző
régészeti feltárás után. Ebből magasodik ki a román stílusú egyszerű kapuzat, s ennek íve alatt bomlik ki az emlékmű lényege. A fém boltív nemes sütői mészkőbe ágyazódik. A hatalmas kőtömb frontális nézőpontból, a főút irányából, szinte egy elhagyatott oltár képzetét kelti. Felezővonalában nőies rajzolatú bronz életfa nyújtózkodik, amely a nézőpont váltogatása során gyötröttségét és fájdalmát mutatja inkább, sem mint életerejét. Jelentéstartalmazó módon nincs is közvetlen kapcsolatban azzal a mezővel, amelyen István király mellalakja vonja magára a figyelmet. Miként a Szent Korona sem első királyunk fején látható, hanem a krisztusi vonásokat idéző, Szent László hermájára emlékeztető szakállviseletű férfifej fölött magasan lebeg a két angyal kezében. A kompozíciónak ez az egységszelete a szentség dicsfényét sugalló sugárszerű, szinte skarabeusra emlékeztető formaelemek révén függeszkedik a kapuzat belső oszlopához tapadva, közvetlenül a boltív alatt. Ily módon a testiség, a lelkiség és a szakrális szféra szellemisége sajátos hármasságban, különváltan, és mégis kiküzdött egységben drámai módon fogalmazódik meg. Nehezebb feladatott jelent a romtemplom szentélye felől, a Kálvária irányából szemlélni az emlékművet. Innen ugyanis negatívban látjuk, amit „szemből” domborműként észleltünk. Ebből a nézőpontból a korona ördögi maszkként rajzolódik az égre… Ami pedig a másik oldalról termőkalásznak tűnt, innen már kipergette magvait… Ha azonban nem elégszünk meg a különböző irányokból elvégzett vizsgálódásunkkal, hanem az emlékművet körplasztikaként értelmezzük, különös pulzálása lehetünk figyelmesek. A negatív és pozitív mintázás mozgásba jön, egymásba játszik, és a formaelemek részletei egységesülni látszanak. Királyának belső vívódásait felmutatván – régi és új egyidejű jelenlétében – ekként válik egy nép drámája személyessé a szemlélőben. Aki – ne feledjük – a bonyolult szimbólumrendszer egyéni értelmezése során újabb és újabb tartalmakat vizionálhat. Ehhez, megszabott feltételek között, tág teret kapott a szobrásztól. Laczkó Pál
NÉPÜNK GENETIKAI CSALÁDFÁJA A MAGYARSÁG EREDETE National Geographic Channel és a Millenáris Nonprofit Kft. kiállítása A Nógrádi Történeti Múzeumban szeptember 28-tól október 11-ig A régészet, történelem és embertan legújabb hazai kutatási eredményei , a genetika korszakalkotó felfedezései. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum műtárgyainak fotói, hazai művészek gyönyörű illusztrációi, közérthető magyarázó ábrák és interaktív játékok, valamint „Az emberiség útja” című National Geographic film teszik minden korosztály számára élvezetessé e gazdag anyagot.
18
városunk
Kultúra
Az államalapítás ünnepén
K
ülönlegesen sokszínű, minden korosztály számára izgalmas programokon vehettek részt a Salgótarján belvárosába kilátogatók augusztus 20-án. A kis főtéren reggeltől késő délutánig Állatsimogató várta a gyermekeket, ahol báránnyal, kisborjúval, pónilóval és csacsival ismerkedhettek kicsik és nagyok. Ugyanitt kézműves foglalkozás és népi játékok is várták a családokat. Tizenegy órakor a megyei könyvtár fölötti Szent István téren városi koszorúzási ünnepségre került sor, ahol Varga András plébános imát celebrált, majd rövid ünnepi műsor után Székyné dr. Sztrémi Melinda beszéde következett. A városvezető kiemelte Szent István király munkásságát, amely ma is példaként támasztandó a államirányítás elé, valamint azt, hogy államalapítónk is a magyarság múltjára támaszkodva hozta létre az erős Magyarországot, ezért ma sem szabad elszakadnunk hagyományainktól, attól a történelmiségtől, amelyhez visszanyúlva minden időben kisegíthet bennünket a bajból. Az ünnepi műsor a Szent István szobor megkoszorúzásával zárult. A Fő téren felállított színpadon 15 órakor kezdődnek a programok, elsőként a Vertich Színpadstúdió mutatta be A brémai muzsikusok című zenés mesejátékát. Utánuk az Alma Együttes teremtett fergeteges hangulatot, majd 17 órakor Szekeres Adrienn bársonyos hangja terítette be a belvárost. 18 órakor a Nógrád Táncegyüttes hengerelte le a közönséget, műsoruk közben Varga András plébános megáldotta, majd Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester felszelte az új kenyeret. Itt, a kenyérszegés során szólt a városvezető az ünnepről Salgótarján lakosaihoz. Este nyolc órakor a Magna Cum Laude együttes vette birtokba a színpadot, majd fergeteges tűzijáték zárta a salgótarjáni ünnepséget.
városunk 19
