VÁROSI SPORTLÉTESÍTMÉNY GONDNOKSÁG INTÉZMÉNYE ZALAEGERSZEG OKTÓBER 6. TÉR 16.
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Érvényes: 2016. június 1.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 5. §-ában meghatározottak szerint a 2015. március 5-én kelt, a 46/2015. sz. közgyűlési határozattal elfogadott 446-2/2015. okirat számú alapító okiratban foglaltak részletezésére a Városi Sportlétesítmény Gondnokság Intézménye (továbbiakban: Gondnokság) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint hagyja jóvá. I. Bevetés Az SZMSZ célja: Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, külső kapcsolatait, és mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézményalapító okiratában meghatározott feladatok magvalósítását szolgálja és az intézmény működésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. Az SZMSZ jogszabályi alapja: az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. ( XII.31.) Korm. rendelet Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. ( I.11. ) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. ( XII.31.) Korm. rendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. A szabályzat hatálya: Az SZMSZ és a melléklete betartása kötelező érvényű. Hatálya kiterjed az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra, továbbá az intézmény területére. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól.
II. A Városi Sportlétesítmény Gondnokság Intézményének meghatározása: Az intézmény elnevezése: Városi sportlétesítmény Gondnokság Intézménye Székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Október 6. tér 16. Az alapító, fenntartó, működtető, alapítói jog gyakorlója: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 17-19.) Az irányító szerve: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése (Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 17-19.) A hatályos, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat kelte, száma: 2015. március 5., 446-2/2015. Alapítás időpontja:
1992.04.01.
Az intézmény nyilvántartási száma: MÁK törzsszám: 558480 Az intézmény statisztikai számjele: 15558482-9311-322-20
Az intézmény bankszámlaszáma: OTP Bank Nyrt. 11749008-15558482 Az intézmény bélyegzőinek felirata: Hosszú bélyegző: Városi Sportlétesítmény Gondnokság Intézménye Zalaegerszeg, Október 6. tér 16. Adószáma: 15558482-2-20 Kerek bélyegző: Városi Sportlétesítmény Gondnokság Intézménye Zalaegerszeg
III. Az intézmény besorolása, feladatai: Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: Az önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítmények fenntartása, működtetése, a sportról szóló 2004. évi I. tv. 55 § (1) bekezdés c) pontja és Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról szóló 1/2002. ( II.01. ) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján. Az intézmény jogállása: Jogszabályban meghatározott jogkörökkel rendelkező önálló jogi személy, mely saját gazdasági szervezettel rendelkezik. Az intézmény élén Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése által kinevezett intézményvezető áll, aki az intézmény dolgozóinak tekintetében munkáltatói jogokkal rendelkezik. Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok: Közalkalmazotti jogviszony, illetve polgári jogi jogviszony keretében foglalkoztatottak Az intézmény illetékessége, működési köre: Zalaegerszeg város közigazgatási területe A költségvetési szerv alaptevékenysége: Az intézmény a sportlétesítmények tekintetében ellátja költségvetési tervezéssel, a pénzellátással, a költségvetési gazdálkodással, a vagyon kezelésével, a munkaerő gazdálkodással, a beszámolással, a számvitellel, az előírt adatszolgáltatással és belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat. Működteti, karbantartja, s külön megállapodás alapján az igénybevevő szakosztályok rendelkezésre bocsátja a gazdálkodási körébe tartozó létesítményeket.
Az intézmény COFOG kódjai:
Sorszám:
Kormányzati funkció száma
Kormányzati funkció megnevezése
81030
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok megjelölése
Alaptevékenység: 1.
A sportról szóló 2004. évi I. törvény; Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet Az államháztartás számviteléről szól 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a testnevelés és sport területén történő végrehajtásáról szóló 325/2008 (XII.29.) Korm. rendelet Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
Az intézmény gazdálkodási körébe tartozó létesítmények: a. 3013 helyrajzi számú Október 6. téren található 30.472 m2 kivett sporttelep: - stadion (füves pálya, É-i lelátó) - Ostoros Károly Csarnok - irodaház (3 szintes központi fűtés es) - kazánház (meleg vizes, központi fűtéses) - öltözőrendszer b. 0877 helyrajzi számú 53.533 m2 Zala-réti edzőpályák - 2 db füves és 1 db „A” típusú műfüves labdarugó pálya villanyvilágítással c. -3010/A/5 helyrajzi számú „irodaház” 41/1223 tulajdoni hányadrésze (Október 6. tér 19.) -3010/A/10 helyrajzi számú „irodaház” 103/1223 tulajdoni hányadrésze (Október 6. tér 19.)
d.
-3010/1/C/2 helyrajzi számú „irodaház” 35/1223 tulajdoni hányadrésze (Október 6 tér 19.) -3010/1/C/7 helyrajzi számú „irodaház” 16/1223 tulajdoni hányadrésze (Október 6. ér 19.) - garázs 6522 helyrajzi számú Városi Sportcentrumban található: - teniszpályák (13 db salakos) -klubház kiszolgáló helyiségekkel, fürdőmedencével - labdarugó pályák (2 db füves, 1 db salakos villanyvilágítással, 1 db „B” típusú műfüves villanyvilágítással) -épület öltözőkkel, kiszolgáló helyiségekkel (Forfa, új A, B, C jelű épületek) - rekortán atlétikai pálya 2 db lelátóval, térvilágítással - teniszpálya ütőfallal (bitumenes) - „B” jelű épületben 6 sávos tekecsarnok és büfé -„D” jelű atlétikai versenyiroda raktárakkal és szivattyúházzal
e.
Városi Sportcsarnok mellett 2897/18 helyrajzi számon található füves terület
f.
3679/2 helyrajzi számú 359 m2 Munkácsy u.12. sz. alatti ingatlanon található : -„Modellező Klub” épület (2 db konvektoros fűtéssel)
g.
0133/2 helyrajzi számú 1.742 m2 buslakpusztai lőtéren található: - gazdasági épület, udvar, út -25945/2 helyrajzi számú 6.405 m2 Ebergény utcai futóvad lőtéren található füves terület
h.
4581/5 helyrajzi számú 9.479 m2 Ebergény utcai sportlőtéren található: - kiszolgáló épület és 40 lőállásos kispuska lőtér - 6 lőállásos gyorspisztoly lőtér -18 lőállásos fedett légpuska lőtér szolgálati lakás
i.
20247 helyrajzi számú 1.053 m2 csácsi helyi rádióbázison található épület
j.
6518/1 helyrajzi számú 2.367 m2 Birkózó csarnok
k.
1871/21 helyrajzi számú, összesen 2 ha területű kivett sporttelep 15.528 m2, erdő 7.574 m2, fásított terület 2.112 m2
l.
0793 helyrajzi számú Sporttelep Ságod 8.806 m2
m.
4240/1 helyrajzi számú Gondozási Központ „József Attila” tornaterme 341 m2
IV. Az intézmény szervezeti felépítése: Az intézményben nem különül el sem jogi személyiségű, sem jogi személyiség nélküli szervezeti egység. Intézményvezetés: - intézményvezető - intézményvezető-helyettes Gazdasági szervezet: -
gazdasági vezető gazdasági ügyintéző
Technikai személyzet: - létesítmény csoportvezető - kazánfűtő-karbantartó –portás - pályamunkás - tekecsarnok ügyeletes-pályamunkás - takarító - lőtérvezető-lőtérgondnok Ügyviteli dolgozó: - szervező Az intézmény létszámkeretét Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a költségvetésről szóló hatályos rendelete tartalmazza.
V. Az intézmény képviseletére jogosultak köre, a képviselet szabályai: A Városi Sportlétesítmény Gondnokság Intézményének képviseletét az intézményvezető látja el, de a képviseleti jogot a helyettesére, a létesítmény csoportvezetőre, illetve a gazdasági vezetőre átruházhatja. Eseti meghatalmazás alapján más munkatársak is képviselhetik az intézményt. A Városi Sportlétesítmény Gondnokság Intézménye képviseletében eljáró dolgozó köteles képviseleti körében: -
szem előtt tartani az intézmény érdekeit megőrizni az állami és intézményi titkot a tárgyalás tartalmáról szóbeli, szükség esetén írásbeli jelentést tenni az okozott anyagi és erkölcsi kárért fegyelmi és és anyagi felelősséggel tartozik
VI. A szervezet tagjainak hatáskörei, feladatai: Intézményvezető: A Gondnokság vezetője, aki felelős az intézmény törvényes és szakszerű működéséért, valamint az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Feladatait a fenntartó által meghatározott munkaköri leírás
alapján végzi. Hatásköre kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára. Távolléte esetén az intézményvezető-helyettes helyettesíti. Intézményvezető – helyettes: Elsősorban az intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló szakmai munkát irányítja. Feladatát a munkaköri leírása alapján végzi. Helyettesíti az intézményvezetőt. Távolléte esetén a létesítmény csoportvezető helyettesíti. Az intézményvezetői beosztás ellátására szóló megbízás megszűnése esetén, az intézményvezetői beosztás ellátására szóló megbízásra kiírt pályázat eredményes lezárásáig teljes jogkörrel és felelősséggel vezeti az intézményt. Létesítmény csoportvezető: A technikai személyzet munkáját koordinálja az intézményvezetéssel egyeztetve. Feladatait a munkaköri leírása alapján végzi. Helyettesíti az intézményvezető-helyettest. Távolléte esetén az intézményvezető –helyettest helyettesíti. Egyéb munkakörök: A munkakörök ellátására vonatkozó előírásokat a munkaköri leírások tartalmazzák, melyek elkészítéséért, a naprakészségéért az intézményvezető felelős. A munkaköri leírás tudomásul vételét a munkakört betöltő dolgozó aláírásával igazolja. Az intézmény dolgozóinak részletes feladat- és hatásköreit, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírás tartalmazza.
VII. A gazdálkodás folyamatában gyakorolt hatáskörök, kötelezettségek és jogok: Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31. ) Korm. rendeletben foglaltak alapján a Városi Sportlétesítmény Gondnokság Intézménye költségvetésében szereplő kiadási és bevételi előirányzatok vonatkozásában a kötelezettségvállalás és ellenjegyzésének, továbbá a kiadás teljesítésével, a bevétel beszedésével összefüggő szakmai igazolás, érvényesítés, utalványozás és ellenjegyzés rendjét az intézmény Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítésigazolás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza.
VIII. költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírások, feltételek: A költségvetés tervezésével kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket a ZMJV Közgyűlése által jóváhagyott költségvetési koncepció és fenntartó által kiközölt, az intézményi éves költségvetés összeállításához kapcsolódó önkormányzati finanszírozásról szóló értesítő; a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket a ZMJV éves költségvetési rendelete és az intézmény elemi költségvetése tartalmazza.
IX. A gazdasági szervezet által végzendő részletes feladatok: A Gondnokság 2 főből álló (gazdasági vezető, gazdasági ügyintéző) gazdasági szervezettel rendelkezik. E szervezet gondoskodik a tervezéssel, az előirányzat –felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel és beszámolási, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatok ellátásáról.
Az Intézet Ügyrendje részletesen tartalmazza a gazdasági szervezet és a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személy (ek) által ellátandó feladatokat, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatásés jogkörét. X. A gazdasági vezető feladati: Közvetlenül irányítja a pénzügy-számviteli tevékenységet. Munkája során felelős az éves költségvetési előirányzatok betartásáért, az intézmény gazdaságos működésért, a szakmai valamint a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, előírások, utasítások betartásáért, végrehajtásáért. Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. A gazdasági vezető a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az intézmény vezetőjének helyettese, feladatait az intézményvezető közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető felelőssége nem érinti a költségvetési szerv vezetőjének és az egyes ügyekért felelős dolgozók felelősségét. A gazdasági vezető ellenjegyzése nélkül a költségvetési szervet terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető. XI. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség: Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján az intézményben vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök az alábbiak: -
intézményvezető intézményvezető-helyettes létesítmény csoportvezető gazdasági vezető
XII. Iratkezelés rendje Az iratkezelés szervezeti rendjét, valamint az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök az intézmény Iratkezelési szabályzata tartalmazza. Az iratkezelés felügyeletét ellátó személy az intézményvezető.
XIII. Belső kontrollrendszer: A költségvetési szerv belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályok, előírások külön szabályzatban kerülnek meghatározásra.
XIV. mellékletek: 1. sz. melléklet: Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 2. sz. melléklet: Költségvetési szerv szervezeti ábrája Zalaegerszeg, 2016. április 30. Bodrogi Csaba intézményvezető
Záradék
Az intézményvezető a Városi Sportlétesítmény Gondnokság Intézménye Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint annak mellékletét a 2016.április 25-i közalkalmazotti értekezleten a dolgozókkal megismertette.
Zalaegerszeg, 2016. április 30.
Bodrogi Csaba intézményvezető
A közalkalmazotti megbízott a Városi Sportlétesítmény Gondnokság Intézménye Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint annak mellékletét a mai napon megismerte, az abban foglaltakkal egyetért, és elfogadta.
Zalaegerszeg, 2016. április 30.
Simon Miklós közalkalmazotti megbízott
1. sz. melléklet Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. ( XII.31. ) Korm. rendelet 6.§ (4) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. Az Intézménynél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. 1. Szabálytalanság A szabálytalanság valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést , ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti.
A szabályok be nem tartása adódhat -
nem megfelelő cselekményből, mulasztásból, hiányosságból.
2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján -
a büntető-, szabálysértési, kártérítési , illetve fegyelmi eljárás megindítására adnak okot.
3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényeire, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre.
A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetők legyenek. 4. Általános elvek A FEUVE rendszer kialakításáért felelős intézményvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és érékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő,amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét. 5. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelőzése érdekében Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők: -
tervezési folyamatok egyes területei, az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőséget rejtő folyamatok, tevékenységek, - a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor vagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, - a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. 5.1. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: 1. A korábbi évek tapasztatai alapján,- a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve,meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különös kényes területek (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve pénzmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl: beruházások, eseti nagy összegű finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztatni kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. 4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. 5.2 Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőséget rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: 1.Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák.
2. Gondoskodni kell arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusról, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségről. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: -
az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható a terület, az intézmény a vizsgálat során maga – de írásban is rögzítve-határozza meg, - az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerté-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a terület érintett-e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti két fő szempont együttes értékelésében kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. 5.3 A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - rendszeresen át kell tekinteni a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és folyamatleírások közötti összhangot, elérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményeinek megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartás ellenőrzéséről. 5.4. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása, - az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb. A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata,
- a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, - megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént –e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem előtt tartották-; - a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése, - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése –a feladat valamennyi mozzanatának kiterjedően, - a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátásakor kell külön, írásban meghatározni. 6. Az intézményvezető értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézményvezető a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdaként is bevonja. Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket: -
a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet. Az intézményvezető a FEUVE tevékenységet köteles értékelni
- a független belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapodásai alapján is. 7. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel: a.) amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott –szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetőt; b.) amennyiben az intézményvezető észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról. 8. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások 8.1. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. C. tv. szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy- ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti- gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 2012. C. törvény 3. § (3) bek. kimondja, hogy a legfőbb ügyész kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. 8.2. Szabálysértési eljárás A Szabálysértésekről a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerint szabálysértés az e törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 78.§ (1) és (2) bekezdése kimondja, a szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelés alapján indul meg. A feljelentést – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy arról feljegyzést kell készíteni. 8.3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:519.§-a kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 152. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. Törvény (Mt.), a Közszolgálati Tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. örvény (Kt.) megfelelő rendelkezései.
2. sz. melléklet
Költségvetési szerv szervezeti ábrája Intézményvezetés:
Intézményvezetőhelyettes
Intézményvezető
Gazdasági vezető
Gazdasági szervezet :
Ügyviteli szervezet :
szervező
Gazdasági ügyintéző
Technikai személyzet :
létesítmény csoportvezető kazánfűtő-karbantartóportás
pályamunkás
tekecsarnok – ügyeletespályamunkás
takarító
lőtérvezetőlőtérgondnok
Legitimációs záradék:
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottsága 2016. május 30-i ülésén 85/2016. számú határozatával jóváhagyta a Városi Sportlétesítmény Gondnokság Intézménye Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely 2016. június hó 1. napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata hatályát veszti.
