VÁROSI PROGRAMOK. ingyenes Július augusztus. Viii. HíresVárosi ViGadaloM. és az ÚJ Kenyér Ünnepe

ingyenes

közéleti havilap

2009 Július–augusztus

VÁROSI PROGRAMOK állaMalapíTÓ szenT isTVán és az ÚJ Kenyér Ünnepe

s auGuszTu

20

Viii. HíresVárosi ViGadaloM

Helyszín: Millenniumi emlékpark 9:30: Ünnepi szentmise 11:00: Zászlófelvonás w Műsoros emlékezés államalapító Szent István királyra w Az új kenyér megáldása és átadása w Tura Díszpolgára kitüntetés adományozása

i. Turai ÖsszeFoGás nap HiVaTásos szerVezeTeK és ÖnKénTeseK az eMbereKérT

s auGuszTu

21

a Turai Önkéntes Tűzoltó egyesület és a Turai polgárőr egyesület szervezésében Helyszín: Tura Vásártér időponT: 10.00-22.00

ízelítő a programokból: w Tűzoltó látványbemutató w Központi Tűzoltó Zenekar w Polgárőrök és tűzoltók vetélkedője w Gyermekprogramok (arcfestés, vizijáték, stb.) w Calypso zkr. Fővédnök: w Demény Streetfighter bemutató szendrei Ferenc polgármester w Rock koncert

er szepTeMb

12

Kísérőprogramok: főzőverseny (részletek a hátoldalon), kézműves kirakodóvásár, ugrálóvár. Minden KedVes Turai laKosT szereTeTTel HíV és Vár Tura Város ÖnKorMányzaTa!

Helyszín: Tura, Városközpont 10.00–16.00: Gyermekprogramok a Többsincs Óvoda és Bölcsődében (gyermekkoncert, kézműves foglalkozások, íjászkodás) 15.30: Gólyalábas felvonulás az óvodától a Piactéri szabadtéri színpadhoz 16.00: Köszöntő - 1000 éves Pest Megye Milleniumi Emlékzászló átadása 16.20: Turai amatőr művészeti csoportok bemutatkozása 17.00: Az Interoperett művészeinek táncos operett műsora 17.45: Gólyalábas vásári komédia 18.30: Ifjú Muzsikás – autentikus népzenei koncert 20.00: Illés Emlékkoncert az FG-4 zenekarral 21.30: Tűzijáték 22.00: isMereTlen eLőADó – rock koncert

a TarTaloMbÓl 4 Igényfelmérés településközpont fejlesztéséhez 4 Közbiztonsági helyzetkép Turán 4 Kitüntetett polgárőr 4 Tura támogatója: Lévai Ferenc 4 Automata felügyeleti rendszer Kivirágzott a cigánytelep 4 Mi is az a búcsú? 4 Himzőszakkör indul 4 Régi házak, régi történetek: Lakó Babu néni és családja 4 Országos hírű modellautópálya a Bendzsó Ringen

Tájékoztató a Képviselő-testület üléséről J

úniusban kétszer ülésezett a Képviselõ-testület, 15-én és 30-án. (Meg­­jegy­zen­dõ,­hogy­má­jus­ban­is két­ al­ka­lom­mal:­ 11-én­ és­ 27-én,­ bár ez­utób­bi­idõ­pont­té­ve­sen­je­lent­meg az­elõ­zõ­szám­ban!) A június 15-i, soron kívüli ülés oka két szerzõdés jóváhagyása volt. Az egyik az út­épí­tés­pót­mun­ká­i­ra vonatkozott, a másik a kis­tér­sé­gi­jel­zõ­rend­sze­res­há­zi­se­gít­ség­nyúj­tás­fi­nan­szí­ro­zá­sá­ra.­Az útépítés kivitelezési szerzõdésének módosításának szükségességét, a felmerült problémákat már az elõzõ ülésen is tárgyalta a testület. A problémák megvitatása ezen az ülésen is folytatódott, fõleg abból a szempontból, hogy azok mennyire nem voltak elõre láthatók. A testület a vállalkozási szerzõdés kötbérterhes véghatáridejét egy hónappal meghosszabbította, 2009. június 15-rõl július 15re módosította. A második napirend a jel­zõ­rend­sze­res­ há­zi­ se­gít­ség­nyúj­tás­ mû­köd­te­té­sé­nek­ fi­nan­szí­ro­zá­si problémák megtárgyalása volt. Az Aszódi Kistérség Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulása által alapított Kistérségi Gondozási Központ keretén belül mûködõ szolgáltatásnál mûködési hiány jelentkezett, mivel kevesebb normatív támogatást kap. A hiány csökkentése érdekében a társult önkormányzatoknak képviselõ-testületeinek kell döntést hozni. A testület a jelzõrendszeres házi segítségnyújtás szociális szolgáltatás további ellátását és mûködtetést megerõsítette, azt szükségesnek mondta ki, ugyanakkor év végén felül kívánja vizsgálni annak eredményességét. Az egyebekben a me­leg­víz­hasz­no­sí­tá­sá­ra­2001. július 10-én megalapított, 20%-os önkormányzati tulajdonú Tura Therm Kft.-vel kapcsolatos újabb fejleményekrõl volt szó. A Kft. 80%-a az ARCHITEKTON Rt. tulajdonában volt 2006 tavaszáig. Az Rt. csõdje után már felszámoló biztos rendelkezett vele. Egy évvel ezelõtt, 2008. június 16-án Marjasné Endrédi Zsuzsanna, az ARCHITEKTON Rt. Felszámoló biztosa eladta a Turawell Kft. részére a termálkút vízhasznosítási jogával rendelkezõ Tura Therm Kft. 80%-os üzlet-

2

részét, valamint a kút ingatlan körül elhelyezkedõ 10 hektáros földterületet. Most a felszámoló biztos és a vevõ is azt állítja, hogy nem ismerték a 2001. június 28-i keltezésû vízjogi engedélyt, melyben az szerepel: „A kútból az engedélyezett kitermelhetõ vízmennyiség: 0m3/év (tartalékkút).” A vevõk a felszámolót vonták felelõsségre, követelték vissza pénzüket mert nem azt a kutat kapták, amire számítottak. A volt felszámoló meg a turai önkormányzatra akarja áthárítani a felelõsséget, mondván, hogy õk nem adták meg a szükséges információkat a termálkútról. A helyzetet jól jellemzi az, hogy június 4-én együtt jelentek meg Turán, a Polgármesteri Hivatalban és ismertették követelésüket Szendrei Ferenc polgármesterrel, aki udvariasan elmondta nekik, hogy õt 2006. õszén választották meg, tehát csak az ezt követõ idõszakról tud érdemben válaszolni. Ugyanakkor ARCHITEKTON Rt. 2006 tavaszán ment csõdbe, ez idõtõl vette át az irányítást a felszámolóbiztos, ekkor vette át a dokumentumokat is és tárgyalt az elõzõ polgármesterrel. Az ülésen Szendrei Ferenc tájékoztatta a képviselõket a június 4-i megbeszélésrõl, elmondta, kér­te­ õket, hogy­ írás­ban­ küld­jék­ el­ kö­ve­te­lé­se­i­ket. A június 10-i keltezésû levél másolatát minden képviselõ megkapta, hogy közös álláspontot tudjanak kialakítani a következõ ülésen. Érdekes módon a levél végén ajánlat is szerepelt: „Amen­­nyi­ben­ az­ ön­kor­mány­zat­jel­ké­pes­áron­el­ad­ja­a­be­fek­te­tõ­nek­ az­ 5679/3­ hely­raj­zi­ szám alatt­ lé­võ­ „ter­mál­kút­ és­ vé­dõ­te­rü­let” meg­ne­ve­zé­sû­ 131­ m2 te­rü­le­tû­ in­gat­lant­ a­ kút­tal­ együtt,­ to­váb­bá­ az 5679/7­ hely­raj­zi­ szám­ alatt­ fel­vett­ 5 hek­tár­8406­m2 te­rü­le­tû­ „ki­vett­te­lep­hely­és­út”­meg­ne­ve­zé­sû­in­gat­lant,­va­la­mint­kö­te­le­zett­sé­get­vál­lal­a­Sza­bá­lyo­zá­si­Terv­– fel­té­te­lek­nél­kü­li­– mó­do­sí­tá­sá­ról­ a­ ker­té­sze­ti­ el­kép­ze­lé­se­ket il­le­tõ­en,­ ak­kor­ a­ be­fek­te­tõ­ to­váb­bi kár­té­rí­té­si­igényt­nem­ér­vé­nye­sít. A­ be­fek­te­tõ­ egyez­sé­gi­ aján­la­tát 2009.­ jú­ni­us­ 30.­ nap­já­ig­ tart­ja­ fenn, ezen­ha­tár­idõ­ered­mény­te­len­le­tel­te­ese­tén­kár­igény­ét­pe­res­úton­ér­vé­nye­sí­ti.

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

Fen­ti­e­ket­ös­­sze­fog­lal­va­kö­zös­meg­íté­lé­sünk­ sze­rint­ az­ ön­kor­mány­zat meg­té­vesz­tõ­ mó­don­ és­ sem­mi­kép­pen sem­jó­hi­sze­mû­en­járt­el­a­kút­hasz­no­sí­tá­sát­ il­le­tõ­en,­ mind­ a­ be­fek­te­tõ­vel, mind­ pe­dig­ volt­ társ-tu­laj­do­no­sá­val és­ a­ tu­laj­do­ná­ban­ lé­võ­ tár­sa­ság­gal szem­ben.­ Amen­­nyi­ben­ a­ fenn­ál­ló hely­zet­ va­la­men­­nyi­ fél­ szá­má­ra­ el­fo­gad­ha­tó­ki­me­ne­tel­lel­nem­ren­dez­he­tõ, az­az­ per­re,­ vagy­ pe­rek­re­ ke­rül­ sor­ a fel­szá­mo­ló­ a­ kár­té­rí­tés­ fe­le­lõs­sé­gét min­den­kép­pen­ az­ ön­kor­mány­zat­ra há­rít­ja­át­és­meg­fon­tol­ja­egy­bün­te­tõ­el­já­rás­kez­de­mé­nye­zé­sét­is.”

A június 29-i ülés elsõ témája a Pol­gár­mes­te­ri­Hi­va­tal­aka­dály­men­te­sí­té­sé­nek­ meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz szükséges pá­lyá­zat benyújtása volt. Az elõterjesztéssel minden testületi tag egyetértett, s támogatták az építkezés engedélyezési eljárásának elindítását, a tervezõ megbízását az építészeti-mûszaki tervdokumentáció elkészítésére, valamint a pályázatíró megbízását. A következõ napirend a Kas­tély­ker­ti­ óvo­da­ te­rü­le­tén­ ta­lál­ha­tó­ fák mû­sze­res­vizsgálatátának­pénz­ügyi­tá­mo­ga­tá­sa volt. Szendrei Ferenc polgármester elmondta, hogy azért volt szük­ség­ a­ vizs­gá­lat­ra,­ mert­ egy­ száz éves­fa­meg­dõlt.­Az­óvo­da­te­rü­le­tén­lé­võ­kö­zel­nyolc­van­fa­ne­gye­dét­ki­kell vág­ni.­A kerítésen túl lévõ, a Kft. tulajdonában lévõ fákat nem vizsgálták, de felszólították a tulajdonosokat, hogy õk is végeztessék el a vizsgálatot. Szakértõi díj megfizetésrõl is döntött a testület. Egy közérdekû bejelentésbõl vált ismertté egy környezetszennyezés gyanúja a vízbázis területén. Mivel a bejelentõ idõközben visszavonta, hivatalból kell végig csinálni és szakértõt kell megbízni a vizsgálat elvégzésével. A közbiztonság javítása érdekében egy 'au­to­ma­ta­fel­ügye­le­ti­rend­szer'­ki­épí­té­sét­ ter­ve­zi­ az önkormányzat. A Kuthi Zoltán által kidolgozott rendszer lényege, hogy a bajban lévõ személy egy gomb megnyomásával automatikus értesítést küld a 24 órás járõrszolgálat ill. polgárõrség felé, valamint az általa elõzõleg megadott két telefonszámra. A jelzést követõen a járõrszolgálat és a rendszerben regisztrált

TuRAI HíRLAP

családtag a helyszínre siet és segítséget tud nyújtani. Elsõsorban az idõs egyedülálló turai lakosoknak nyújthat védelmet az esetleges erõszakos bûncselekmények kivédéséhez. A Hivatal munkatársai igényfelmérést végeznek, s ennek ismeretében kerül sor a további lépésekre. A felügyeleti rendszer kiépítésének elõkészítésére, valamint az ügyelet, illetve járõrszolgálat megszervezésére Juhász Sándor alpolgármester kapott megbízást. Javaslatként elhangzott, hogy 'szem-elõtt'­moz­gal­mat­kel­le­ne­szer­vez­ni,­mely­hez­kér­je­ön­kén­te­sek­je­lent­ke­zé­sét­az­ön­kor­mány­zat,­de ez elutasításra került, mondván: az önkormányzat nem kíván besúgó hálózatott szervezni. A közbiztonságért tenni akaró önkéntesek munkáját összefogja a Polgárõr Egyesület. Az önkormányzatnak a hatékonyabb rendõri jelenlétet kell szorgalmaznia. Döntött a te­le­pü­lés­ren­de­zé­si­ esz­kö­zök­mó­do­sí­tást­vég­zõ­ter­ve­zõ­ki­vá­lasz­tás­ról, valamint a tervkészítés és az Étv. szerinti egyeztetõ eljárás megindításáról. Mindenki egyetértett, hogy a tervezést megfelelõ szakmai felkészültségû tervezõirodára szabad bízni. A tervezõgárda kiválasztása érdekében négy cég kapott árajánlati felhívást. A beérkezett árajánlatok alapján az ÉPÍTÉSZ Bt. megbízása mellett döntött a Képviselõ-testület. A testület egy újabb pályázat benyújtásáról is tárgyalt. A KMOP5.2.1/A kódszámú, Pest­me­gyei­te­le­pü­lés­köz­pon­tok­ fej­lesz­té­se­ – kis­lép­té­kû me­gyei­fej­lesz­té­sek­tár­gyú­pá­lyá­za­ton való részvételt támogatta. Pályázati támogatást szeretnénk a városközpont építészeti koncepciójára, az ehhez kapcsolódó területfelmérésre, vizsgálatra, fejlesztési koncepció megfogalmazásá-

ra, a megvalósítás ütemezésére és tárgyi pályázat I. üteméhez való felhasználásra. B. Nagy Helga röviden elemezte a helyzetet. A településközpont fejlesztésére rendelkezésre álló tervek az identitást õrzõ városias átalakítás megvalósítandó fejlesztése feladatát maradéktalanul nem teljesítik. A tervezési terület lehatárolása nem fedi le a valós központot, a meglévõ és telepíthetõ funkciókat teljes körûen nem kezeli, terek egymásba kapcsolását kisléptékûen fogja fel, a piacteret keretezõ beépítés térfalát fontosságán alul kezeli. Természetesen a rendelkezésre álló tervek pozitív elemei beépülhetnek a készítendõ új fejlesztési koncepcióba. A Képviselõ-testület megtárgyalta a június 15-i, soronkívüli ülésen kiosztott, Marjasné­ és­ Szán­tó­ Lász­ló­ ál­tal 2009.­jú­ni­us­10-én­írt­le­ve­let. Az Ügyrendi Bizottság álláspontját Kuti József ismertette. A Bizottság vizsgálat alapján megállapította, hogy­a­le­vél­írók­ál­tal­hi­á­nyolt­adat­a­fel­szá­mo­ló­és­a­be­fek­te­tõ­ren­del­ke­zé­sé­re­állt!­A­2002-es ta­nul­mány­ban­sze­re­pel:­a­ki­ter­mel­he­tõ­víz­men­­nyi­ség­0­m3/év;­és­a­víz­ügyi igaz­ga­tó­ság­víz­jo­gi­üze­mel­te­té­si­en­ge­dé­lyé­nek­szá­ma:­H.52.421-8/2001.­is! A­2009.­ta­va­szán­ké­szült­Turawell-es ta­nul­mány,­ a­ „Tura­ Meg­va­ló­sít­ha­tó­sá­gi­Ta­nul­mány”­53.­o.­utol­só­be­kez­dé­sé­ben­ ol­vas­ha­tó­ az­ en­ge­dély­rõl.­ ­ A Turawell­ Kft.­ 2009.­ má­jus­ 12-i­ tag­gyû­lé­sen­ ké­szült­ jegy­zõ­könyv­ ta­nú­sá­ga­sze­rint­tár­gyal­tak­is­er­rõl.­A­Bi­zott­ság­ál­lás­pont­ja­sze­rint­a­le­vél­írók­kri­ti­kán­ alu­li­ ma­ga­tar­tást­ ta­nú­sí­tot­tak, ezért­a­le­ve­lü­ket­a­le­he­tõ­le­ha­tá­ro­zot­tab­ban­ vis­­sza­ kell­ uta­sí­ta­ni.­ En­nek meg­fo­gal­ma­zá­sá­ra­ Dr.­ Klausmann Kor­nél­ügy­véd­urat­ja­va­sol­ták­fel­kér­ni. Az ügyvéd egyetértett azzal, hogy

az Önkormányzat nem hagyhatja megválaszolatlanul az említettek levélben foglalt, a valóságnak meg nem felelõ állításokat. „An­nak­eset­le­ges­kö­vet­kez­mé­nye­it,­hogy­a­be­fek­te­tõ­az­üz­let­rész meg­vá­sár­lá­sa­so­rán­nem­de­rí­tet­te­fel­a be­fek­te­té­sé­hez­ szük­sé­ges­ va­la­men­­nyi kö­rül­ményt,­ az­ Ön­kor­mány­zat­ nem kí­ván­ja­ vál­lal­ni,­ an­nak­ kap­csán­ fe­le­lõs­ség­az­üz­let­rész­el­adó­ját­és­a­ve­võ­jét­ter­hel­he­ti. A­Kép­vi­se­lõ-tes­tü­let­vis­­sza­uta­sít­ja az­ em­lí­tett­ le­vél­ azon­ ál­lí­tá­sa­it,­ me­lyek­ az­ Ön­kor­mány­za­tot,­ il­let­ve­ an­nak­ kép­vi­se­lõ­it­ te­szik­ fe­le­lõs­sé­ a­ ki­ala­kult­ hely­ze­tért.”­ „Fel­hív­juk­ a­ fi­gyel­met­ ar­ra­ is,­ hogy­ amen­­nyi­ben bün­te­tõ­el­já­rás­ alap­já­ul­ szol­gá­ló­ in­for­má­ci­ók­ áll­nak­ a­ be­fek­te­tõ­ ren­del­ke­zé­sé­re,­úgy­azo­kat­kö­te­les­sé­ge­az­il­le­té­kes­ ha­tó­sá­gok­ tu­do­má­sá­ra­ hoz­ni, azon­ban­ a­ bün­te­tõ­el­já­rás­ 'meg­fon­to­lá­sa',­az­az­zal­va­ló­bur­kolt­fe­nye­ge­tés jo­gi­lag,­és­eti­ka­i­lag­is­ag­gá­lyos,­és­azt ez­úton­ha­tá­ro­zot­tan­vis­­sza­uta­sít­juk.” Az ülés végén a polgármester ismertette a Tura­ Invest­ Kft­ vá­la­szát, melyet a februári levelére küldtek. A 36 mFt-os tartozás megfizetésére vonatkozó polgármesteri javaslatot csak részben fogadták el június 17-i levelükben. A részletfizetésre vonatkozó ajánlatot ugyan elfogadták az ügyvédek, de feltételeket nem. Vagyis, hogy a megállapodás közjegyzõi okiratba legyen foglalva és a kötelezettség biztosítására jelzálogjog kerüljön bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. A testület ezt az ajánlat visszautasításának tekintette és egy jóval szigorúbb állásfoglalást fogalmazott meg. K.J.

„Tisztelt Turai laKossáG! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 9. §. (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően ezúton tájékoztatom Önöket, hogy Képviselő-testületünk a város teljes közigazgatási területére vonatkozó településrendezési eszközök felülvizsgálatáról döntött. A felülvizsgálat tervezésére „AZ ÉPíTÉSZ” Bt. kapott megbízást. Tura város területére jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: – a 11/2004. (II.10.) sz. határozattal jóváhagyott Településfejlesztési Koncepció – a 71/2006. (VII.25.) sz. határozattal módosított 94/2004. (IX.07.) sz. határozattal jóváhagyott Településszerkezeti Terv – a 16/2006. (VII.26.) sz. rendelettel jóváhagyott Helyi építési szabályzat és szabályozási Terv A rendezés célja: a településrendezési eszközökben megfogalmazottak korszerűsítése, a település szereplői jogos igényeinek-, elvárásainak való megfeleltetése, a jóváhagyás óta eltelt időszak tapasztalatainak visszavezetése, az erőforrások kíméletesebb hasznosításának elősegítése. A rendezés várható hatása: az élhető település identitásának-, a fenntartható településfejlesztés elemeinek erősítése; a szabályozás anomáliáinak kiküszöbölése, annak mélyítése; az építésjogi előírásoknak életszerű, gyakorlatias, a település fejlesztését elősegítő módosítása” Dolányi Róbertné jegyző

TuRAI HíRLAP

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

3

bartók béla utca

iGényFelMérés

ÚTépíTés

Új utakon... Hevesy utca

a szőlő és széchenyi utca kereszteződése

a Köztársaság és Toldi utca kereszteződése

bartók béla utca

széchenyi utca

a szőlő és damjanich utca kereszteződése Következő számunkban interjút olvashatnak Szendrei Ferenc polgármesterrel az útépítési projekt eredményességéről, a folyamatban lévő utómunkálatokról...

4

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

Amint arról már több alkalommal hírt adtunk, folyamatban van a Tura Város Településközpont Fejlesztése c. pályázat előkészítése. A fejlesztés magában foglalja a Polgármesteri Hivatal előtti tér-, a piac környékének fejlesztése-, valamint új funkcióként a város jelenlegi átmeneti tereinek méltó kialakítását, mely a fix színpaddal és zenepavilon-játszóház tervezésével új tartalmat nyerve az igényekhez illeszkedően egyszerre szolgálja majd a kereskedelmi és kulturális terek rendelkezésre álló fejlesztését, településünk és térségünk lakosai igényét. A tervezett kialakítás dokumentációja a Hivatal Műszaki és Építéshatósági Irodáján, ügyfélfogadási időben tekinthető meg. A pályázati dokumentáció részeként megalapozó tanulmány készül, amelynek célja – egyebek mellett – hogy feltárja az újonnan létrehozandó terület és létesítmény iránti igényeket, és becslést adjon azok kihasználtságáról. Kérjük, hogy az alábbi rövid kérdőív kitöltésével és továbbításával járuljon hozzá a pályázat sikeréhez. A belváros megújítását célzó komplex fejlesztés várhatóan 2010. 2. félévében indul. a KiTÖlTÖTT KérdőíVeT – a Polgármesteri Hivatal földszinti ügyfélvárójában található gyűjtődobozban; – a körforgalom melletti COOP áruház gyűjtődobozában; – valamint a Zsámboki úti Real élelmiszerboltban elhelyezett gyűjtődobozban lehet elhelyezni. a KiTÖlTÖTT KérdőíVeK beKÜldési HaTárideJe: 2009. augusztus 31. együttműködő segítségére feltétlenül számítunk! Tura Város Polgármesteri Hivatal

!

laKossáGi KérdőíV Tura Város TelepÜlésKÖzponT FeJleszTése c. pályázaT MeGalapozÓ TanulMányánaK elKészíTéséHez

a felmérés célja: a városközpontban a pályázat keretein belül újonnan létrehozandó terület és létesítmény iránti igény felmérése, kihasználtságuk becslése. a kérdőíves felmérés – a KMop pályázati kiírás elvárásai alapján – Tura polgármesteri Hivatal felkérésére történik. Felmérés lebonyolítója: Tempo-consulting bt., budapest 1. Válaszadó neme:

q nő q férfi

2. Válaszadó kora:

q 20 alatt

3. Válaszadó lakhelye:

q Tura belváros q Tura (egyéb területe) q Tura kistérség egyéb települése

q 21-30

4. Milyen gyakran fordul meg Tura belvárosában? q napi gyakorisággal q hetente 2-3 alkalommal

q 31-45

q 46- 60

q egy héten egyszer

5. Milyen céllal fordul meg Tura belvárosában? (több lehetőség is jelölhető) q ügyintézés q vásárlás q egyéb szolgáltatások igénybevétele q rekreáció (séta) q ott dolgozik q egyéb: ……

q 60 felett

q 2-3 hetente

q egyéb település q egyéb:……

q szabadidő eltöltés

6. Mennyire elégedett a belváros közterületeinek alapjellemzőivel általában? a.) eszTéTiKai JelleMzőK: q nagyon elégedett q elégedett q elfogadhatónak tartja q elégedetlen q komoly kifogásai vannak b.) HasználHaTÓsáG (pihenőhelyek, világítás, megközelíthetőség, sétautak minősége) q nagyon elégedett q elégedett q elfogadhatónak tartja q elégedetlen q komoly kifogásai vannak 7. Mi a véleménye a polgármesteri Hivatal és a piac környékének belvárosi szakaszának állapotáról? q nagyon elégedett q elégedett q elfogadhatónak tartja q elégedetlen q komoly kifogásai vannak 8. a tervek szerint a polgármesteri Hivatal és piac környékének belvárosi szakaszán többfunkciós tér, illetve szabadtéri színpad és zenepavilon-játszóház épül. Hogyan értékeli az elképzelést? q nagyon jó ötlet, már alig várta, hogy rendeződjön a helyzet – sokan szívesen látogatják majd pihenés céljából q javít a városképen, új útvonalat jelent a belváros gyalogos megközelítéséhez q nem befolyásolja a városképet, de biztosan használják majd néhányan q felesleges, tönkreteszik és úgysem használja majd senki 9. Megvalósulás esetén Ön látogatná-e a fejlesztési területen kialakítandó többfunkciós teret? Ha igen, milyen gyakorisággal? q naponta q hetente 2-3 alkalommal q hetente egyszer q alkalmanként

q soha

10. Ön szerint milyen szolgáltatásból van hiány Tura belvárosában? (több lehetőség is jelölhető) q zenepavilon-játszóház q biciklitároló q tájékoztató térkép q szórakozóhely q egyéb…

q szabadtéri színpad q játszótér

11. a felsoroltak közül Ön szerint melyik lenne a legfontosabb? (kérjük itt maximum két alternatívát jelöljön be) q szabadtéri színpad q zenepavilon-játszóház q biciklitároló q játszótér q tájékoztató térkép q egyéb… 12. Megfelelőnek tartja a tervezett új többfunkciós tér kialakítását a piac előtti téren? q tökéletesen megfelelő q elfogadható q teljesen rossz helyen van 13. Ön szerint elsősorban kik használnák a város új többfunkciós térét? q különféle céllal a városba látogatók q belvárosban járó városi lakosok q rendezvények résztvevői q turisták q gyermekes családok KÖSZÖNjÜK A FELMÉRÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉT! Amennyiben nem kívánja kivágni, úgy fénymásolással is sokszorosítható a kérdőív.

Polgármesteri Hivatal Tura

6

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

TuRAI HíRLAP

KÖZ, BIZTONSÁG… Az­elmúlt­időszakban­rendkívüli­módon­elszaporodott­sorozatos­lopások­ miatt­ egyeztető­ fórumot­ szervezett­ a­ Turai­ Polgárőr­ Egyesület június­végén.­A­tanácskozásra­az­önkormányzat­és­a­rendőrség­illetékesei­is­hivatalosak­voltak.­­

a polgárőr egyesület elnöke, Tura polgármestere és Tóth csaba alezredes a megoldáson gondolkodnak

beVezeTés Úgy tűnik, elérte a tűréshatárt az, ami hónapok óta történik a településen. Az utóbbi időszakban szinte nem telt el éjszaka úgy, hogy egy-két, – sokszor még több – ház udvarát ne látogatták volna tolvajok. A rendőrség egyelőre tartozik a pontos statisztikával, így csak sejteni lehet, mi a mérleg. Adatokat eddig – bár kértünk – nem kaptunk a turai esetekről. Sokszor még be sem jelentik azokat, hisz sok az utánajárás, a tettes meg úgyse lesz meg – gondolják az érintettek. Meg hát az, amit elvittek, talán nem is ér annyi gondot, amit egy feljelentéssel a nyakába vesz az ember. Így csak egymás között számolgatják, hogy már-már alig akad család, amely valamilyen módon ne volna érintett az ügyben. Bár legtöbbször csak az udvarról tűnt el néhány dolog, már azt is hallani, volt olyan eset, amikor bántalmaztak is időseket, hogy árulják el, hol tartják a pénzüket. Az internetes fórumok és az utcai beszélgetések lassan másról sem szóltak, mint a lopásokról. Spontán mozgalmak szerveződtek az önvédelemre, firtatták a rendőrség felelősségét, a törvénykezés szigorát, de érdemi előrelépés nem történt. Elindult a bűnbakkeresés is… Sokan roma bűnözést kiáltottak,

TuRAI HíRLAP

aztán egy tettenérés és elfogás után kiderült, tévedtek… És a lopások tovább folytatódtak.

TárGyalás A polgárőrség és az önkormányzat a helyzetet megelégelve úgy döntött, fórumot hív össze az ügyben. Június végén a turai házasságkötő teremben várták az érintetteket. A Polgárőr Egyesület szinte teljes létszámban képviseltette magát, ott volt Szendrei Ferenc polgármester, Gódor Ferenc aszódi rendőrőrsparancsnok, Tóth Csaba alezredes, a Gödöllői Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályvezetője, a két, Turán önkormányzati lakásban lakó rendőr, és a sajtó. Többen azt sérelmezték, hogy a rendőr sokszor késve érkezik – ha érkezik egyáltalán –, a polgárőrnek pedig szűkösek az intézkedési lehetőségei. Hiányolták a rendőri jelenlétet az utcákról, amely nem a közúti igazoltatásokra, hanem a láthatóságra és a bűnmegelőzésre helyezi a hangsúlyt. – A­ probléma­ valóban­ rendkívül súlyos,­ sajnálom,­ hogy­ idáig­ fajultak­ a dolgok.­ Most­ az­ volna­ a­ legfontosabb, hogy­a­polgárőrség,­az­önkormányzat­és a­ rendőrség­ összefogjon­ és­ közös­ erővel

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

léphessen­ fel­ a­ jelenséggel­ szemben­ – hangsúlyozta Szendrei Ferenc polgármester. Tóth Csaba alezredes úgy fogalmazott: megérti és elemzi az itt megfogalmazott kritikát a rendőrséggel szemben, de szűkösek a lehetőségeik, hiszen folyamatosan létszámhiánnyal küzdenek. A régióban a turainál is súlyosabb helyzet alakult ki egyes településeken és Budapest közelsége is elszívja az állomány kapacitásait. Ez persze nem jelentheti azt, hogy az itt kialakult helyzetet ne kellene megfelelően kezelni – tette hozzá. A jelenlévők közül sokan azt sérelmezték, hogy bár az önkormányzat a saját eszközeivel igyekezett biztosítani a feltételeket az állandó rendőri jelenléthez, az máig nem valósult meg. Két szolgálati lakást adtak az aszódi rendőrőrs két rendőrének, továbbá az önkormányzat gépjárműhasználattal és üzemanyaggal is segíti a rendőrség és a polgárőrség munkáját – mégsem történt előrelépés. Mindössze négynaponként jut rendőr a településre. Ezzel kapcsolatban megkerestük a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét, akitől írásban kértünk felvilágosítást a témában – többek között arra vonatkozóan, van-e akár a megyében, akár országosan olyan, több mint nyolcezer lakosú város, ahol nem megoldott az állandó rendőri jelenlét. Erre máig nem érkezett írásos válasz, mindössze azt a szóbeli tájékoztatást kaptuk, hogy nagy a rendőrhiány (megjegy­zem,­ ugyanekkor az­ is­ elhangzott,­ többszö­rös­ a­ túljelent­kezés­ a­ rendőr­ szak­kö­zépiskolákba­ és­ a főiskolára,­ de­ túl­ szigo­rúak­ a­ felvételi követelmények­– szerző). Mások felvetették, hogy ilyen helyzetben nem kellene-e megfontolni kormányzati szinten a korai nyugdíjazás intézményének felülvizsgálatát. Ez a kérdés azonban egyelőre a rendőr-szakszervezetek erős ellenállásába ütközik. Tóth Csaba a helyi felvetésekre reagálva ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a városunkban kialakult helyzetet, egyúttal kérte Gódor Ferenc őrsparancsnokot, hogy a két helyben élő rendőrt Turára ossza szolgálatba és csak rendkívüli esetekben rendelje máshová július 15-től. Egyben felvetette, hogy vizsgálják meg, milyen feltételekkel lehet szabadidős rendőröket foglalkoztatni. Szendrei Ferenc tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a testület arról döntött, pályázati segítséggel tervezik térfigyelő

7

à

kamerák telepítését Turán, amitől azt remélik, elriasztja a bűnözőket. Azt is hozzátette, sokan amiatt is elégedetlenek, hogy amennyiben a rendőrség vagy a polgárőrség segítségével sikerül elfogni az elkövetőket, azok rendszerint egy-két napon belül újra szabadlábon vannak és szabadon garázdálkodhatnak – ami jelentősen ront a közhangulaton. Ez ügyben párbeszédet kezdeményez az ügyészséggel és azt kéri, kellő szigorral lépjenek fel a hasonló ügyekben és amennyiben azt a törvény lehetővé teszi, rendeljenek el előzetes letartóztatást, ha azt a jogrend lehetővé teszi. Csillag Krisztián, körzeti megbízott írásban foglalta össze a legfontosabb teendőket: fel kell mérni, hol élnek a leginkább veszélyeztetett személyek, tájékoztatni kell a lakosságot, hogyan előz-

hetőek meg a bűncselekmények, közzé kell tenni azokat a telefonszámokat, amelyeket hívni lehet, közös erővel ki kell szűrni a gyanús személyeket és járműveket, valamint közös járőrszolgálatokat kell szervezni. Lukács István, a Polgárőr Egyesület vezetője a lakosság felelősségét hangsúlyozta. Azt kérte, figyeljenek egymásra a szomszédok, ha gyanús mozgás van, azt jelezzék, kérjenek segítséget. A polgárőrök pedig közben járni fogják az utcákat és közös akciókat szerveznek más polgárőr egyesületekkel és a rendőrséggel.

A megbeszélés óta eltelt több mint egy hónap. A közös razziák eredményt hoztak, azóta a polgárőrök tájékoztatása szerint csaknem 70%-kal csökkent a lopások száma Turán.

beFeJezés (?) Következő­számunkban­interjút­ol­vas­hatnak­ Gódor­ Ferenc­ aszódi­ rend­őr­őrs-parancsnokkal­ a­ Turán­ kia­la­kult helyzetről.

Pálinkás­Ildikó

szÜKséG eseTén HíVJáK a KÖVeTKező TeleFonszáMoKaT:

KMb: 06-30-678-7309, polgárőrség: 06-20-264-4705

KITÜNTETÉS egy turai polgárőrnőnek 2009. augusztus 4. egy újabb dicsőségnap a Turai Polgárőr Egyesület történetében. Tagságuk egyik női aktívája, a civilben óvónőként dolgozó Ötvös Márta ötödmagával ezen a napon vette át Dr. Ármós Sándor rendőr dandártábornok Megyei Főkapitánytól, valamint Galuska-Tomsits László rendőr ezredes Rendészeti Igazgatótól a Hungaroringen megtartott ceremónián a 24. Forma-1 Magyar-Nagydíj biztosításában történő kiemelkedő együttműködéséért járó elismerő oklevelet és az ez alkalomra a Rendőrfőkapitányság által egyedileg palackozott bort. Az egyesületnek már nem volt ismeretlen a Forma-1-es versenypálya, hiszen nem első alkalommal biztosították a területet. Számos környékbeli település hasonló szervezetei mellett, a Mogyoródi Polgárőr Egyesülettel is együttműködési megállapodásuk van. Márta két éve, az elnök Lukács István biztatására csatlakozott a szervezethez, s nem riad vissza a kihívásoktól, a nagy állóképességet, fegyelmet és türelmet igénylő – akár éjszakai - beosztásoktól, itt is három egymást követő napon teljesített szolgálatot. Az ő fáradhatatlan munkája is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a legjobban működő ellenőrzési áteresztési pontjuk legyen a futamok során. Így nem véletlen, hogy az egyesület őt javasolta kitüntetésre, mikor ezzel a megtisztelő felkéréssel megkeresték

Véradás

augusztus 25., kedd 14:00–18:00 óráig a turai Bartók Béla Művelődési Házban.

8

őket. Ezt a díjat a turaiak közül a korábbi évben Kajtor Péter is átvehette, s az elmúlt években megyei elismerésben részesült már ifj. Lukács István és Mármarosi László is. A jelenleg 31 fős Turai Polgárőr Egyesület 3 hölgy taggal büszkélkedhet, Mártán kívül még Farkas Mihályné és Mármarosi Mónika tartozik soraikba, s mindegyiküket a férfi kollégákkal egyenrangú partnernek tekintik. Igazi közösséggé formálódott az egyesület, melyet segítenek saját szervezésű rendezvényeik is, mint a közelgő augusztus 21-i I. Turai Összefogás Nap, mely bepillantást enged majd feladataik mellett abba a vidám légkörbe is, mely a csapatban kialakult. Szeretettel várják az érdeklődőket a rendezvényre és persze soraikba is! Hiszen ahogy Márta fogalmazta: „Az­ motivál,­ hogy­ lelkiismeretem­ szerint tehetek­ valamit­ a­ bűnmegelőzésért,­ biztonságunkért, lakóhelyünkért.” Seres­Tünde

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

TuRAI HíRLAP

Fotó: Seres Tünde

à

Automata Felügyeleti Rendszer Turán!

csatlakozási lehetőségek:

1. Saját meglévõ mobiltelefon esetén* és 24 órás vonuló szolgálat igénybevétele nélkül a rendszernek egyéb költsége nincs. Ez esetben 3 családtagot vagy ismerõst értesít a rendszer. kiknek ajánljuk: közép és fiatal korosztály akik egyedül élnek és napi szinten használnak mobiltelefont és biztonságban szeretnék tudni magukat. 2. Riasztós telefonos egység, távirányító segítségével*, 24 órás vonuló szolgálat igénybevételével, valamint két ismerõs értesítésének lehetõségével. kiknek ajánljuk: idõs korosztály részére, akik egyedül élnek, a mobiltelefon használat nehézséget okoz, de egy nyomógomb megnyomásával biztonságban szeretnék tudni magukat. Egyszeri eszköz költség: bruttó 40.000Ft** * A rendszerrõl bõvebben a mellékelt tájékoztatóban olvashat. **A bekerülési költség az igényfelmérés után, darabszám függvényében változhat (elsõsorban lefelé). Valamint szintén az igényfelméréstõl függõen elképzelhetõ részletfizetési lehetõség.

igényfelmérő lap

Az igényfelmérő lap kizárólag az előzetes igények megismerésére szolgál, semmilyen elkötelezettséget nem jelent! Név:

Cím:

Elérhetőség:

csaTlaKozási leHeTőséGeK: 1. Saját meglévő mobiltelefon esetén és 24 órás vonuló szolgálat igénybevétele nélkül a rendszernek egyéb költsége nincs. Ez esetben 3 családtagot vagy ismerőst értesít a rendszer. 2. Riasztós telefonos egység, távirányító segítségével, 24 órás vonuló szolgálat igénybevételével, valamint két ismerős értesítésének lehetőségével. Amennyiben nem kívánja kivágni, úgy fénymásolással is sokszorosítható a kérdőív.

Tisztelt Turai lakosok!

Tura Város Önkormányzata egy Távfelügyelettel együttmûködve 24 órás automata felügyeleti rendszer kiépítését tervezi. A rendszer lényege, hogy az idõs, egyedülálló turai lakosoknak védelmet nyújtson az esetleges erõszakos bûncselekmények kivédéséhez. A rendszer mûködését tekintve egyszerû, mégis hatékony védelmet nyújthat. A bajban lévõ egy gomb megnyomásával automatikusan értesítést küld a 24 órás járõrszolgálat felé, valamint az általa elõzõleg megadott két telefonszámra (rokon, ismerõs, szomszéd stb.). A jelzést követõen a járõrszolgálat és a rendszerben regisztrált családtag a helyszínre siet és segítséget tud nyújtani. A rendszerhez való csatlakozás kétféle mûszaki megoldás alapján lehetséges. Mindkét csatlakozási mód esetén a regisztrációs és éves szolgáltatási díj azonos, csak a készülékek ára változó. Re­giszt­rá­ci­ós­és­éves­szol­gál­ta­tá­si­díj­ (mind­két­csat­la­ko­zá­si­mód­ese­tén!): 1. Regisztrációs díj: bruttó 5.000Ft/egyszeri díj 2. éves szolgáltatási díj: bruttó 4.000Ft/év

q egyösszegű fizetés q részletfizetés Kérjük a megfelelő négyzetbe X-et tenni!

aláírás Az igényfelmérő lapot kérjük legkésőbb 2009. augusztus 31-ig a polgármesteri Hivatal földszintjén elhelyezett gyűjtőládába eljuttatni szíveskedjen.

a biztonság veled van! Használd ki! egyetlen gombnyomás a saját telefonon indítja a tetszőleges számú e-mail, és sMs risztást. Külső eszköz tartozék nélkül. Különleges programozás nélkül. Meglévő közönséges telefonnal.

(

(

(

((

[email protected] www.detektor.hu/video

TuRAI HíRLAP

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

9

FÁJNI FOG – avagy most ért véget végleg a szocializmus! A

zt mondta legújabb miniszterelnökünk: a szociális- és nyugdíjrendszert át kell alakítani és ez mindenkinek fájni fog. Az utóbbi idõben sokan kérdezték - neki magának mennyire fog ez fájni? Ez alkalommal nézzük át a nyugdíjrendszert. Ez a rendszer az ország gazdasági teljesítõképességéhez képest túlméretezett és már több mint 10 éve csak a nyugati hitelekbõl volt finanszírozható. Ezért a 13. havi nyugdíj megszûntetésre került, az 1957. január 1. után születetteknek 65 év lett az öregségi nyugdíjkorhatár, 2013 után pedig adóköteles lesz a megállapított nyugdíj. Ha még több mint 10 éve van a nyugdíjáig, akkor Ön jelenlegi értékén számolva kb. 30-40 ezer forint átlag nyugdíjat fog kapni és azt is csak 65 éves kora után. A mai harmincasok inkább csak 70 éves korukra számoljanak arra, hogy nyugdíjba mehetnek. Errõl olvashatnak a Nyugdíjas Kerekasztal elemzésétõl a Közgazdasági Szemléig mindenütt. De már a napilapok némelyike is foglalkozik vele.

Mit jelent ez konkrétan az Ön számára: w Ön hosszú-hosszú munka után végre 6567-70 évesen elmegy nyugdíjba. Csönget a postás és átadja az elsõ nyugdíját, a 35 ezer forintot. Oda rakja az asztalra. Hogy fogja érezni akkor magát? w Milyen érzés lesz végiggondolni, hogyan ossza be ezt a pénzt? Mire költse? Fûtésre, világításra vagy ennivalóra? Egyáltalán, milyen érzés ilyen dolgokon töprengenie 67 évesként? w Milyen érzés eladni a családi kocsit és tudni, hogy már sohasem fog másikat venni? w Mit fog érezni, amikor elõször kell pénzt kérnie a legszükségesebbre a gyerekeitõl? w Hogyan fogja magát érezni, amikor a gyerekei elõl eltitkoltan életjáradékért el kell adnia a családi lakást, amiért egész életében küzdött? És amikor megtudja, hogy a 10 milliós lakásáért a nyugdíja mellé csak 39 ezer forint életjáradékot fog kapni? w Keserû érzés lenne, ha beállítanak a csodálatos unokák és még egy Kinder tojással sem tudja meglepni õket? w És mit tesz akkor, ha romlik a szeme és az orvos azt mondja: szürke hályog -

10

meg kell operálni. De ennek költsége 270 ezer forint. A TB ezt már sajnos Önnek nem tudja fedezni, de egy fehér botot ki tud utalni. w És hogy fogja magát érezni, ha megtudja milyen szerencsés: hiszen a statisztikák szerint nõként átlagosan 19 évet, férfiként 15 évet élhet így boldog nyugdíjasként! Nem tudom, hogy Ön hogy van vele, de a fenti sorokon elgondolkodva egy gyomorszorító érzés kerít hatalmába. Sajnos ez nem álom, hanem valóság! Persze nem muszáj ennek így lennie. Dönthet úgy - mivel már tudja, az államra nem számíthat, - hogy saját maga gondoskodik a nyugdíjáról. w Gondoljon bele, egyszer csak 60 évesként kap egy levelet, hogy elkészült a nyugdíj tõkéje, és innen kezdve másfélszer annyi pénz áll havonta csak ebbõl rendelkezésre, mint amennyit eddig a munkájával keresett? w Nem jobb lenne ha szabadon dönthetne, és akkor megy nyugdíjba, amikor szeretne? w Hogyan érezné magát, ha tudatosulna Önben, hogy végre van ideje utazgatni és a hobbijának élni minden aggódás nélkül? w Felemelõbb lenne, ha tudná, van lehetõsége a gyerekeit támogatni, unokáit kényeztetni? w Milyen érzéssel töltené el, ha tudná, hogy amennyiben megbetegszik, könnyedén képes megfizetni a gyógyszereket és orvosokat? A fentieket szem elõtt tartva az alábbi két lehetõség közül kell választania: 1. Igyekszik elfelejteni azt, amit eddig írtam. Nem foglalkozik ezzel az egésszel. Ettõl a perctõl kezdve, ha ezt az utat választja, tudnia kell, Ön személyesen döntötte el azt, hogy ez így legyen. Ne kenje senkire majd, hogy nem figyelmeztették. Jusson eszébe, majd amikor a postás az elsõ nyugdíjával megérkezik. 2. A másik lehetõség: vesz egy mély levegõt, és egyszer konkrétan szembenéz a kérdéssel. Rászán egy órát az életébõl, megnézeti egy szakemberrel, az Ön konkrét esetében, mi mennyibõl hozható ki. Nem kerül semmibe - és akkor tisztán láthat és dönthet. Mert azt talán elfogadható, hogy ha mindennel tisztában van, és ezután úgy dönt, elég Önnek

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

az államtól várható nyugdíj. De azt, hogy erre látatlanba nemet mondjon - az szerintem elfogadhatatlan. Sajnos az emberek többségét nem foglalkoztatja a nyugdíjas kori jövedelmük, az alábbiak miatt: w Egyáltalán nincsenek tisztában a helyzetükkel w Nincsenek ahhoz szokva, hogy ilyen mértékbe elõre gondolkozzanak w Alábecsülik a nyugdíjkorban eltöltött idõt és azt hiszik, hogy elég tartalékkal rendelkeznek w Az államtól várják a megoldást w A munkaerejükben bíznak, és nem számolnak se korral, se balesettel, se betegséggel w Úgy gondolják, hogy a magán- ill. önkéntes nyugdíjpénztári tagságuk megoldást jelent Bízom abban, hogy a kedves olvasó nem téveszti szem elõl ezeket a tényeket és még idejében megteszi a szükséges lépéseket saját nyugdíjas éveinek zavartalansága miatt. Nézzünk egy példát: Kovács úr és Kovácsné tudnak a nyugdíjproblémáról és alkalmi takarékoskodással összegyûjtenek a nyugdíjas éveikre 3 millió forintot. A nyugdíjuk havi 100.000 forinttal lesz kevesebb mint a munkabérük volt. Mennyi ideig lesz elég a spórolt pénz? Ha jól számolom 2,5 év. Mi lesz azután? Mit kell eladnia, hogy pénzhez jusson? Én olyan adatok birtokában vagyok, hogy nagy pontossággal ki tudom Önnek számolni, mennyi lesz az állami és magán nyugdíjpénztári és – amennyiben van – az önkéntes nyugdíjpénztári járadékok együttes összege. Mivel várhatóan jóval kisebb számot kapunk, mint az aktív kori jövedelme, ezért mindjárt azt is kiszámolható, hogy mekkora nagyságrendû folyamatos takarékoskodással tudja a majdan keletkezõ hiányt hosszútávon is pótolni. AUGUSZTUSBAN NyERJEN DUPLÁN! Tudja meg, milyen jövedelemre számíthat nyugdíjas korában és a beszélgetés végén vegye át ajándékutalványát!

Tóth M. imre pénzügyi tanácsadó 06-70-311-2289

TuRAI HíRLAP

Lévai Ferenc, a BioTech USA igazgatója A­turai­gyö­ke­rek­kel­bí­ró­Lé­vai­Fe­renc,­(Turán­csak­az­if­jab­bik)­éle­te­a­mun­ka­és­a­ta­nu­lás­kö­rül­for­gott­és­mo­zog­ma­is.­A­turai­is­ko­la és­csa­lád­jó­alap­volt,­ami­re­le­he­tett­épí­te­ni.­Moszk­vai­egye­tem,­ka­na­dai­ is­ko­lák­ után­ a­ ta­nu­lás­ és­ a ren­ge­teg­ le­mon­dás­ meg­hoz­ta­ az ered­mé­nyét.

Moszkvába kerültem az Elektrotechnikai Egyetemre. Azokat az éveket nagyon szerettem és mindegy volt, hogy Szovjetunió volt meg szocializmus, mi ebbõl semmit sem érzékeltünk. Éltük a diákok gondtalan életét. Abban a világban, ha azt mondtuk Magyarországról jöttünk, olyanok voltunk a helyiek számára, mint aki Amerikából jött hazánkba. Mi voltunk nekik akkor a nyugat. Ma már ez nem így van! Közben a történelem részese voltam, hiszen én ott „eltemettem” Brezsnyevet, Andropov és Csernyenkó pártfõtitkárokat. Ösztöndíjként havi 100 rubelt kaptunk, ami egy kezdõ mérnöki fizetésnek felelt meg akkor. Itt kaptam meg a diplomát, villamos gépészmérnök lettem.

díjjal kimentem Finnországba, egy gépipari üzembe. Már ekkor megdöbbentem, hogy a termelés 80%-át az oroszok vették meg. 1987-ben üzemek, gyárak épültek nyugaton a Szovjetunió kiszolgálására. A rendszerváltás elõtt nyugaton alig várták, hogy legalább egy szeletet kapjanak az orosz piacból, mi pedig éppen felszámoltuk az orosz piacainkat. Ma is és akkor is De­kezd­jük­az­ele­jén: azt vallottam, hogy egy jó kereskedõ Az általános iskola alsó tagozatát a csak akkor sértõdik meg, ha megéri. Tabán úti iskolában kezdtem – mondja 1990-ben kerültem ki Kanadába, Torbevezetõül Lévai Ferenc. Elsõben ontóba a york Egyetemre. Innen toAranka néni volt az osztályfõnököm, vább mentem Vancouverbe, a Simon majd Pásztiné Piroska néni vitt tovább. and Fraser Egyetemre, ahol marketinA felsõ tagozatban már a kastélyban taget, kereskedelmet és piacgazdaságot nultunk, ott Lendvainé Terike lett az tanultam. osztályfõnököm. Az ötödik-ha– Ta­lán­már­ez­elõ­re­ve­tí­tet­todik osztályt még a kastélyban te­a­mos­ ta­ni­éle­te­det!­– De­ho­léVai Ferenc Turai TáMoGaTásai: jártam ki, a hetedik-nyolcadikat gyan­is­let­tél­mér­nök­em­ber­bõl már az új iskolában fejeztem be. gaz­da­sá­gi,­ ke­res­ke­del­mi­ szak­w Tura VSK focicsapata a következő Szász tanár úr, Pockné, Szunem­ber? idénytől, főszponzora nevét veszi fel, gyiné, Békési, Szénási tanár úr – A nyolcvanas évek végén Tura BioTech usa néven indul okításaira, no és persze Takács ahhoz a budapesti céghez, ahol a bajnokságban Pali bácsi orosz óráira ki ne emfeleségemmel dolgoztunk, tízesw Lévai Mária vezette gyemekorvosi lékezne. A fizikát és a matekot húszas csoportokban jöttek a rendelő felújítása szerettem, de a nyelvérzékem is Szovjetunióból a felsõvezetõk jó volt mindig. piacgazdaságot tanulni. Itt találw Turai Tanulókért Alapítvány – A­ nyol­ca­dik­ után­ me­lyik koz tam egy moszkvai üzletemw Nemzeti Vágtán Tura bemutatkozási is­ko­lá­ba­ke­rül­tél?­Volt­már­ter­ber rel, aki az orosz hadsereg rélehetősége ved,­hogy­mi­le­szel,­ha­nagy­le­szére gyártott kondicionáló gészel? peket. Akkor kezdtem odafi– Nem bízták rám a szülõk a pálya– Köz­ben­ azért­ az­ egye­te­mi­ évek gyelni, hogy mi is ez. Egy piacfelméválasztást, és jól tették. Egy nyolcadi- alatt­ tör­tént­ egy­ je­len­tõs­ vál­to­zás­ az rést készítettem, hogy van-e erre igény kos gyerek még nem tud okosan dön- éle­ted­ben! itthon, Magyarországon. Olyan váteni. Édesanyámmal a háztáji gazda– 1979-tõl 1984-ig voltam kint kuum területet fedeztem fel, ahol az ságban sokat dolgoztam, a gazdasági Moszkvában. Közben a szerelem is igény robbanásszerûen nõtt. Utána tarend és tisztesség tekintetében sokat rám talált. 1982-ben az egyetemi évek lálkoztam az ukrán Vasil céggel, amely tanultam tõle. A piacgazdaság szó szo- alatt házasodtunk össze Katival, a pá- JLM PowerLine márkanév alatt bérros értelemben vett alapjait a Bosnyák rommal, aki szintén Moszkvában az gyártott nekem ilyen gépeket. A minõtéri nagybani piacon nagymamámtól, Irányítástechnikai Egyetemen mérnök ség kitûnõ volt. 400 fõ dolgozott az otRozi nénitõl sajátítottam el. Azonban közgazdász diplomát kapott. Turán tani üzemben. nyolcadik után a tanulás terén apám volt a lagzi, rengeteg vendéggel, reggeDnyepropetrovszk kifejezetten titvette kezébe az irányítást. A családban lig tartó mulatással. A szovjet fõváros- kos katonai zárt város volt. Itt készülbenne volt, hogy a felsõfokú végzett- ból hazatérve a Kónya soron anyai tek a szárnyas rakéták. A Szovjetunió ség elõtt nem lehet megállni, ez alap- nagyanyám házát újítottuk fel, és ide szétesésekor a fiatal mérnökök munka követelmény volt. Nõvérem, Marika is költöztünk. nélkül maradtak. Mi elhívtuk ezeket a orvosi diplomát szerzett. Tehát Budára – Rög­tön­ta­lál­ta­tok­mun­kát,­ami­- fejlesztõmérnököket. Nem volt más kerültem az elsõ kerületbe, a Toldi Fe- bõl­meg­le­he­tett­él­ni? dolgunk csak jó számítógépet adni nerenc Gimnáziumba, és a kilencedik ke– A feleségem Ikladra került, én pe- kik. Elvittük õket világkiállításokra, rületi Vendel utcában kollégista lettem. dig Pesten kezdtem el dolgozni. 1985- ahol ezeket a fitneszgépeket lefénykéEleinte nehezen ment az átállás, falusi ben megszületett az elsõ gyerekünk, peztük, áttanulmányoztuk, és csak gyerek révén vágytam haza. Nehezen Lévai Balázs, majd 1987-ben az öccse, annyit mondtunk nekik, hogy egy új szakadtam el otthonról. Lévai Bálint. Eközben a tanulást nem dizájnnal jöjjenek elõ. Nos, ezek a szárA gimnázium után tíz hónapos ka- hagytam abba. Éreztem az angol nyelv nyas rakéta fejlesztõ mérnökök olyan tonaság következett, majd utána hiányát, és mint fiatal mérnök ösztön- kondi gépeket készítettek, hogy a mai

TuRAI HíRLAP

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

11

à

à napig ergonómiailag sem keleten, sem

nyugaton nem kerültek le jobb gépek a futószalagokról. 1992-tõl 1994-ig az ukrán üzem termelésének 95%-át elhoztuk. Óriási mennyiség volt. – Gon­do­lom­óri­á­si­rak­tár­bá­zis­kel­lett­eh­hez. – (Egy­kis­mo­soly­gás­után)­A budapesti lakás szobája volt az irodánk, itt folytak a tárgyalások. Turán volt az árukiadás. A Kónya sori háznál volt a raktár. Édesanyám volt a raktárvezetõ, apám a könyvelõ, a nejem a logisztikus, én pedig az utazó üzletkötõ, kereskedõ és gyártásfelügyelõ. Tehát családi vállalkozásként indultunk. Az „óriási” raktárbázisra, a Kónya sorra Ukrajnából csak úgy zuhogtak be a húsz tonnás kamionok. – Te­hát­jó­kor­lép­tél,­jó­na­gyot! – Mi sem gondoltuk elõször, hogy a rendszerváltással egy idõben robbanásszerûen nyer teret a szépség és egészségipar, ahol óriási igény van az ilyen gépekre. De 1994-ben a felvevõpiac megtelt. A piac gyorsan változott, s a mai napig többször átalakult. Aki nem tudott idõben jól reagálni és váltani, az már el is tûnt a süllyesztõben. Szerencsére nyelveket beszélõ világutazóként már Amerikában láttuk, hogy két év múlva milyen piacgazdaság fog hozzánk beérkezni. Minden Amerikából indul el és kanyargós úton ér ide Közép-Kelet-Európába. – Ho­gyan­ma­rad­ta­tok­tal­pon­a­pi­a­con? – A kondi gépek után a FIBO '95 Fitnesz Világvásáron a németországi Essenben találkoztam a kaliforniai MLO, sport táplálék-kiegészítõ készítményeket gyártó cég tulajdonosával. Az õ tulajdonában volt akkor a BioTech USA márka is. Szerettek volna nyitni Ukrajna felé, de Magyarország lett a fõhadiszállásuk. Döntést kellett hoznom, hogy milyen irányba menjen tovább a családi vállalkozás. A család rám hagyta a döntést, és váltottunk e termékek felé. San Francisco-ból jött egy raklapnyi mennyiségû termék, ezeket bevizsgáltattam és elindultunk. Az elsõk között voltunk, akik bevizsgált, hivatalos papírokkal igazolt táplálék-kiegészítõ termékekkel megjelentek a piacon. – Men­­nyi­re­ volt­ nagy­ pi­a­ca­ ezek­nek­a­ter­mé­kek­nek? – Azt még én sem tudtam, de éreztem az akkori vákuumgazdaság erejét. Megcsináltuk hozzá a megfelelõ mar-

12

ketinget. Száz-kétszáz értékesítési ponttal már megvolt a kapcsolat, onnan kezdtünk bõvülni 1995tõl. Raktár már ekkor Budapesten is volt. Már nem lehetett leállni. Az amerikaiak öt-tíz évvel elõttünk jártak. Szerencsére egész Európában ekkor indult el ez a piac. Amerikából jött az anyag és mi itthon te- az édesapjával rítettük. Sokat tanul- közös születéstam az amerikaiaktól. napjukon A legjobb dolgokat elraktároztam magamban. Sok emberrel megismerkedtem, a gyártókkal, kiskereskedõkkel, amerikai bolthálózattal, fotósokkal, akik a sztárokat fotózták. Beutaztam egész Amerikát, de õk is jöttek hozzám vendégségbe. – Az­tán­ megint­ jött­ egy­ for­du­lat, egy­csa­var­a­cég­éle­té­ben! – Az amerikai beszállító partnereink tönkrementek. A családi vállalkozás ismét piaci döntéskényszerbe került. El kellett dönteni, hogyan tovább. Megvettük a BioTech USA nevet az amerikaiaktól 1999-ben. Ezt, a már saját tulajdonban lévõ márkanevet levédettem Japántól Brazíliáig, az Egyesült Államoktól Oroszországig. Innentõl kezdve a BioTech USA világmárkává vált, mely márka tulajdonosa a turai székhelyû JLM PowerLine Kft. lett. – Ho­gyan­néz­most­ki­a­cég­szer­ke­ze­te?­ Men­­nyi­en­ dol­goz­tok­ a­ si­ker­ ér­de­ké­ben? – Az elmúlt tíz év tudatos termék és európai kiskereskedelmi franchise bolthálózat kiépítésével telt. Jelenleg közel 100 BioTech USA Sport Élet Egészség Központ mûködik Dublintól Leverkusenen át Szofiáig. Magyarországon 67 üzletben találkozhatnak a termékeinkkel a vásárlók. Közel kétszáz embernek és családjának nyújtunk biztos megélhetést a cégünk által. Fiatal és kreatív munkatársakkal dolgozom együtt. A feleségem az üzletben is a társam, de a végsõ üzleti döntéseket a mai napig én hozom meg. A fejlesztési és kutatási feladatokat ellátó cégünket Floridában Fort Lauderdale-ben állítottam fel. A kifejlesztett közel 800 féle terméket New yorkban és Hamburgban gyártjuk. A teljes marketing és termék design Bu-

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

nagy családi összejövetel, nagy örömmel

dapesten az európai központban készül. A forgalom növekedésének megfelelõen felépítettük az európai logisztikai központunkat, amely száz kamion áru raktározására képes. Negyvennégy országgal van üzleti kapcsolatunk, ebbõl 10 országban közvetlen saját céggel irányítjuk az értékesítést és erõsítjük a brand ismertséget. Több országban saját hálózati lappal biztosítjuk piaci pozíciónkat. – Ho­gyan­néz­ki­egy­na­pod?­Van-e idõd­a­pi­he­nés­re? – Reggel ötkor kelek. A dolgozószobámba megyek és bekapcsolom a számítógépet. A cég összes levelezése hozzám is be van kapcsolva. Ilyenkor van, amikor több száz e-mailt nézek át. Ezek nagy részét megválaszolom. Amikor reggel nyolc harmincra bejönnek a munkatársaim, én már képben vagyok, hogy õk mit fognak csinálni. Mindent fejben kell tartani. Egy órát reggel mozognom kell, ez általában futással vagy a János-hegy megmászásával telik. Aztán bejövök a céghez, vezetõi értekezletekkel kezdünk, körbejárom a munka-

TuRAI HíRLAP

a szűk család

Hajnaltól már az irodában...

társakat, megbeszélünk mindent. Van, amikor este nyolc - fél kilenc felé érek haza. Borzalmasan gyors az életritmusom. Néha azért egy-egy nyaraláson ki tudok kapcsolni, ahol nincs a telefonnak térerõ, így nem érnek el és én sem tudok telefonálni. De ez csak az elsõ telefonfülkéig tart! – A­biz­tos­meg­él­he­tést­biz­to­sí­tod­a mun­ka­tár­sa­id­nak.­Mi­tõl­vagy­si­ke­res, mi­az,­ami­tõl­tal­pon­tud­tál­ma­rad­ni­a gaz­da­sá­gi­vál­ság­ban? – Sokan kérdezték már: „Mi a sikeretek titka, Ferenc?”. Amit megtanultam és már otthonról hoztam a családi turai gyökereim által, hogy soha nem vettem fel hitelt. A mai napig hitel nélkül mûködünk, dübörgünk. Így ma lehetõségünk nyílik még agresszívebben új piacok megszerzésére. A múlt év második felében bekövetkezett világgazdasági válságra még nagyobb globális marketing büdzsével és egy új azonnali „antikrízis” termékvonal kifejlesztésével reagáltunk. 2009. márciusában a világ legnagyobb sport fesztiválján, az Arnold Classic-on állítottunk ki az USA-ban, Columbus Ohioban.

TuRAI HíRLAP

Áprilisban a FIBO 2009 Fitnesz Világkiállításon a németországi Essenben nagy sikerrel mutattuk be az új vonalunkat. Jelenleg pedig ismét az USAban készülünk megjelenni, a Las Vegasban szeptemberben megrendezésre kerülõ Mr. Olimpia Show kiállításon. A világ piacaiból kívánunk nagyobb részesedést megkaparintani. – A­turai­gyö­ke­re­ket­em­lí­ted.­Azt­a tu­da­tos­ne­ve­lést,­amit­kap­tál,­to­vább­adod­a­gye­re­ke­id­nek? – A feleségem feladata volt a gyereknevelés, a tanulás, a sportolás. A család nevelési fõnöke az anya. A gyerek amilyen példát lát és hall otthon, azt viszi tovább. Igen, a tudatos nevelést tovább vittem. Nagy hangsúlyt fektettünk a sportra. Bálint a Kempo Karate Világkupa aranyérmese. Balázs 16 évesen Magyarország legfiatalabb kempo karate fekete öves mestere lett. Mindketten többszörös magyar bajnokok. Itthon a gyerekek a Deutsche Schule-ban tanultak, német érettségijük van. Egy évet gimnáziumban Németországban jártak. Most Bécsben a Közgazdaságtudományi Egyetemen (WU) vállalatgazdálkodási szakon tanulnak. Mindkét fiam egy-egy fél évet már eltöltött amerikai egyetemeken is. Az angol és német nyelv mellett az orosz nyelvet is tanulniuk kell. Ezért

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

orosz egyetemeken is eltöltenek hosszabb rövidebb idõt. Bálint most érkezett vissza féléves chicagoi tanulmányútjáról, Balázs fiam pedig szeptembertõl nyert féléves ösztöndíjat Moszkvába, a Lomonoszov Egyetemre. – Az­is­ko­lák­kal,­a­nyel­vek­kel­a­gye­re­ke­i­det­ a­ cég­ ve­ze­té­sé­be­ aka­rod­ be­von­ni? – Természetesen igen. Az orosz nyelv is nagyon fontos, hiszen alig tanulnak ma orosz nyelvet, de a piac megmutatta, hogy ez elengedhetetlen. A legdinamikusabban fejlõdõ piacaink az orosz, ukrán és kazah piacok. De ha csak a nyelveket beszélik, már ebbõl könnyen megélnek. Gyerekkoruk óta viszem õket európai és tengerentúli üzleti útjaimra, hogy tanulják a cég mûködését és az üzlet menetét. Hiszen egyszer õk fogják átvenni az irányítást. – Ezt­a­tu­da­tos­ne­ve­lést­a­csa­lá­di, ér­zel­mi­vo­na­lon­is­be­ve­tet­ted? – Itt nem kellett. Az én gyökereim amik ezer szállal kötnek Turához – az alap, amit kaptam, erre lehet építeni. Ezt látta a családom, a feleségem, a gyerekeim. 1992-ben az apám 61 évesen TSZ elnökként ment nyugdíjba, kiváló és tapasztalt könyvelõ és könyvvizsgáló lévén lett a cég fõkönyvelõje. Ettõl a pillanattól a munkában is ismét egymásra találtunk. Nagyon sok szép, eredményesen zárt év van mögöttünk. Augusztusban (25-én és 27-én) együtt ünnepeljük a születésnapjainkat. Az utóbbi években nálunk vannak a nagy családi összejövetelek és a Karácsony is itt van megünnepelve. Húsvét alkalmával és búcsúkor Turán, a szüleim rendeznek ebédet. De ugye nem kell mondanom a turai vidéki vasárnapi családi ebédek utánozhatatlan hangulatát, a gõzölgõ, gyöngyözõ tyúkhúslevest, csirkepaprikást nokedlivel, és a házi sütemények elfogyasztása utáni csendes pihenéseket. Ezek az igazi értékek, amit édesanyámnak köszönhetõen sosem lehet elfelejteni. Az ember lehet eredményes cégvezetõ és járhat a világ legszebb részein, de jó érzés Turára hazajönni, oda, ahol kaptam egy kulcsot, ami a sikerhez vezetett. Szénási­Jó­zsef

13

A HeveSy GyörGy ÁlTAlÁnoS ISkolA HíreI ballagó nyolcadikosaink

8.a osztály osztályfőnök: raKsányi ildiKÓ „A szárny megnőtt, üresen áll a fészek, Csak álom volt a régi jó világ, És mint a fecske alkonyati szélnek, Ma szárnyat bontott egy sereg diák” (Wass Albert)

a 2008/2009-es tanév díjazottjai – 8. évfolyam Hevesy-díjat­kapott: Nagy Dóra, Kálna Dávid, Szemerédi Viola Jó­sportoló: Kálna Dávid Művészeti­ díjasok: Dallos Georgina, Kálna Dávid, Kállai Katalin, Nagy Dóra Kiváló­ diákszervezők: Gólya Edit, Nagy Dóra, Sárközi Adrienn, Szemerédi Viola

az iskola dicsőségkönyvébe kerültek: Tanulmányi­ eredményéért: Csörgi Ivett, Kállai Katalin, Szénási Kristóf Kulturális­tevékenységéért:­Farkas Ramóna, Gólya Edit, Horváth Kitti, Lapu Szilvia, Sikora Nikolett Művészeti­tevékenységéért:­Farkas Melinda, Lázár Bence, Solymosi Máté, Szitai Béla A­Magatartásverseny­győztese: 8. a osztály

8.c osztály osztályfőnök: Jenei csabáné Ah vége, vége! Vagy ki tudja? Diák marad az ember, amíg él, Leckéjét a sírig tanulja: Nehezebbet folyvást a réginél.” (Reviczky Gyula) Csoportok: Kis Színjátszók (Színi-Mini), Turai Tekergők Társasága, Turai Bábszínpad, Sissy Tánccsoport, Rajzszakkör

országos tanulmányi versenyek Bendegúz­–­Anyanyelv­(éves­összesítés): Barabás László 5.b osztály – arany fokozat Bertók Ákos 5.b osztály – ezüst fokozat Sára Péter 7.c osztály – arany fokozat Bendegúz­–­Történelem­(éves­összesítés): Sára Szilvia 5.b osztály – arany fokozat Felkészítőjük: Jónás Sándorné tanárnő

Komplex tanulmányi verseny – 4.évfolyam

14

Házi versenyek Angol-német négyfordulós levelezőversenyt szerveztünk az idegen nyelvek iránt érdeklődő tanulóink számára a második félévben. Ennek eredményei a következők: néMeT 5.évfolyam: 1. Pászti Roland 2. Bertók Ákos, Nagy Kristóf, Barabás László („Drachen”) 3. Weisinger Richárd Richárd, Kiss Dávid, Csikós Máté („Leopard”) 6.évfolyam 1. Farkas Veronika, Láng Veronika, Tihanyi Dzsenifer, Vaszily Zsófia („Engel”) 2. Czibula Bátor, Nemes Adrienn, Szabó Bence, Varga Virág („Schlangen”) 3. Budai Attila, Gregus Alexandra, Kátai Lívia, Mezei Annamária („Löwen”)

az 5-6-7. évfolyam legeredményesebb tanulói – a­Dicsőségkönyvbe­kerültek 7.­évfolyam:­Radó Lilla, Gyetván Martin, Pócs Gergő, Gólya Ádám, Sára Péter, Farkas Ákos, Csányi Petra 6.­évfolyam: Csík Barbara, Benke Sándor, Korita Zsófia, Katona Csaba, Nemes Adrienn, Gregus Alexandra, Benedek András, Sima Edina, Tóth Máté 5.­ évfolyam: Pócs Petra, Dusa Barbara, Tóth Brigitta Vanda, Karácsondi Márta, Nagy Kristóf, Lukács Adrienn, Kánai Ádám, Fekete Klaudia

8.d osztály osztályfőnök: Kis Gábor „Nem fontos, hogy az országúton poroszkálva haladjunk, fontosabb tán, hogy magunk után egy-két lábnyomot hagyjunk.” (Kiss Tamás)

2008. 04. 22-én Budapesten rendezték meg az Apáczai Könyvkiadó által szervezett, „Szivárvány Heted 7 Határon” komplex tanulmányi verseny döntőjét. Magyar Donát 4.d osztályos tanulónk 19. helyezést ért el, 90 versenyző közül. Ide csak azokat a versenyzőket hívták, akik a többfordulós levelezős versenyen maximális pontot értek el. gratulálunk a kiváló eredményhez! Felkészítője:­Pásztorné Dolányi Magdolna

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

7.­évfolyam 1. Téglás Kármen, Faragó Nikolett, Ortutay Katalin 2. Kovács Enikő, Szénási Henrietta 3. Szota Barbara, Szota Szilvia 8.­évfolyam 1. Duka Barbara, Farkas Melinda 2. Deák Adrienn

TuRAI HíRLAP

sport

anGol 5.évfolyam 1. Harmath Vivien, Pusztai Csaba, Szénási Stefánia 2. Pócs Petra 3. Lukács Adrienn 6.­évfolyam 1. Bata Enikő, Pázmándi Orsolya, Sima Edina 2. Korita Zsófia 3. Dallos Maja, Palócz Kitti

A­legsportosabb­osztályok­ a­2008/2009-es­tanévben: 1. 5.c – jutalmuk: egy nap kirándulás a Kónyára (testnevelőjük: Kovács Tibor) 2. 5.b – jutalmuk: focilabda 3. 6.a – jutalmuk: frizbik 5. Tóth-Máté Bence 4.d 6. Fekete Tamara 4.c Solymosi Vince 4.a Szénási János 4.a Szervező: Pásztorné Dolányi Magdolna

7.­évfolyam 1. Pócs Gergő 2. Radó Lilla 3. Lajkó Attila 8.­évfolyam 1. Nagy Dóra, Szemerédi Viola, Sikora Nikolett 2. Kálna Dávid 3. Gólya Edit Szervezők: az idegen nyelvi munkaközösség tagjai: Jónás Sándorné, Gólya Gáborné (német); Balogh Terézia, Maczkóné Fehér Ildikó, Nagy-Varga Judit, Tóth Mihály (angol)

„a legszebben író negyedikes” verseny döntőjének eredményei:

1. Sima Franciska 4. c Tóth-Máté Bence 4.d 2. Bánszki Boglárka 4.b Pecze Rita 4.c Fekete Tamara 4.c 3. Csámpai Attila 4.a Szabó Adrienn 4.c Szervező: Tóth Jánosné

„a legjobb negyedikes keresztrejtvényfejtő” verseny döntőjének eredményei: 1. Mekes Cintia 4.d 2. Kamarás Fanni 4.d 3. Kiss Virág 4.b 4. Meleg Eszter 4.d

TuRAI HíRLAP

A­legjobb­túrázók: 1. 5.c – jutalmuk: egy nap Tóalmáson, a strandon 2. 5.b 3. 7.c

okoskodó – 1.évfolyam A Park út elsős diákjai ebben a tanévben egész éves levelezőversenyen vehettek részt. Az OKOSKODÓ – ÜGyESKEDŐ feladatait Kardoss Imréné Magdi néni állította össze és javította minden hónapban. A vállalkozó kedvű elsősök a bejáratnál elhelyezett postaládába tették az elkészült munkáikat. A verseny utolsó fordulójának feladatait – már szülői segítség nélkül –, az iskolában kellett megoldani. Nagyon sokan veselkedtek neki az egész tanéven át folyó levelező versenynek, s akik minden forduló feladatait elkészítették, emléklapot kaptak. A legjobbak könyvjutalomban részesültek. A díjakat Tusor Erzsébet igazgatónő adta át. Az évfolyam tanulói nagy tapssal köszöntötték társaikat. JÖVŐRE FOLyTATJUK!

Túravezetőjük: Kis Gábor Gratulálunk a szép eredményekhez! Köszönjük a felkészítő tanárok egész éves fáradozását! Gólya­Gáborné sajtóreferens további infók: www.hevesytura.hu

a MiKroFon zeneiskola Turai Tagozata pÓTbeiraTKozásT tart 2009. szeptember 8.-án a Hevesy György Általános Iskola emelet/3-as tantermében az alábbi tanszakokra: w szintetizátor-keyboard w zongora w gitár w ütő, dob w szolfézs előképző (ingyenes képzés) bővebb információ az alábbi telefonszámokon kérhető: 06 30 9429 942, 06 70 3765 223

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

15

Kivirágoztak a villanyoszlopok

P

ersze azért senki ne gondoljon valami különleges csodára a főcím alapján, de egy úgynevezett „minden napi csodával” felér az az elképzelés és tett, amely a Zsámboki út szépségéért jött létre. Hogy ki volt a kitaláló, azt nem tudtam meg, csupán annyit, hogy Szénási József, az MTV és lapunk munkatársa, valamint Farkas Zsolt, a Turai Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke elindultak a telep lakásaiba, ahol nagyon szívesen fogadták őket. Elmondták a látogatóknak, hogy a Zsámboki utat szeretnék „szép turaivá” tenni az itt található villanyoszlopok virágosításával. Természetesen azonnal jelentkezett 15 segítő, családtagjaik bevonásával. Nekik köszönhető a virágok beszerzése, a két főszervező pedig megszerezte az engedélyt az ÉMÁSZ Miskolci Igazgatóságától. Az engedélyezést követő napon Baranyi Miklós már készítette is a virágtartókat. Ezek befestéséhez kellett még egy éjszaka, amikor is Józsi és Zsolt lefestették a tartókat, hogy azok is hozzájáruljanak a szép környezet kialakításához. És megindult a nagy munka. Mindenki segített, a munkában résztvevő családok

16

gyermekei is örömmel tüsténkedtek. De az asszonyok sem tétlenkedtek, üdítőkkel ostromolták a dolgozókat. Mielőtt felsorolnám a segítő családok családfőit, hadd említsem meg azt is, hogy városunk polgármestere is megtisztelte a kora reggeltől késő estig tartó munka résztvevőit és egyben ígéretet tett a virágok folyamatos locsolására is. E munkában segítséget vállalt Farkas János is Farkas Zsolt segítségével. A további résztvevők: Baranyi Miklós, Baranyi Károly, ifj. Baranyi Miklós, Baranyi József, Baranyi Csaba, Buzás Zoltán, Csollák Rudolf, Horváth Dezső, Oláh Dezső, ifj. Oláh Dezső, Radics István, Szénási Tibor, Szénási János, Szénási Sándor, Tóth Pálné, Vidák Attila, Vidák József, Vidák László. Az utca másik feléről is volt segítség Diós István személyében, emellett a Holnapért Alapítvány is jelentős segítséggel társult a munkához, melyről az MTV riportot készített. E kezdeményezés közösségformáló szerepe mindannyiunk számára példa értékű lehet!

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

Takács­Pál

TuRAI HíRLAP

Nyárköszöntő tábor hátrányos helyzetű gyermekeknek Az­el­múlt­55­év­ben­kö­zel­100­gyer­mek­tá­bor­ban­töl­töt­tem be­ve­ze­tõ­sze­re­pet,­több­mint­fe­lé­ben­el­sõ­szá­mú­ve­ze­tõ­ként. A­sok­éves­ta­pasz­ta­lat­meg­erõ­sí­tet­te­ben­nem­azt­az­el­kép­ze­lést,­hogy­egy­jó­tá­bor­meg­szer­ve­zé­sé­hez­4­do­log­szük­sé­ges: hoz­zá­ér­tõ­és­gyer­mek­tisz­te­lõ­tá­bor­ve­ze­tõ­ség,­iz­gal­mas­és­ér­de­kes­ tá­bor­prog­ram,­ a­ szük­sé­ges­ anya­gi­ fel­té­te­lek­ meg­te­rem­té­se­és­a­jó­idõjárás.­Azt­hi­szem,­mind­ez­jól­ös­­sze­jött­an­nál­a­nyár­ele­jei­tá­bor­nál,­ame­lyet­Rácz­Jánosné,­az­Aszó­di Kis­tér­sé­gi­ Gon­do­zá­si­ Köz­pont­ Tura­ Vá­ros­ Gyer­mek­jó­lé­ti Szol­gá­lat­csa­lád­gon­do­zó­ja­ál­mo­dott­és­szer­ve­zett­meg. – Mi­mo­ti­vál­ta­Önt­e­tá­bor­meg­szer­ve­zé­sé­ben?­– kérdeztem­a tá­bor­ve­ze­tõt. – Mindenek elõtt a gyermekszeretet. Ezen belül legfõképpen az, hogy jussanak el egy táborba azok a hátrányos helyzetû gyermekek is, akik egyébként sohasem érhetnék el ezt. De elképzelésem a tanórán kívüli hasznos idõtöltésre is irányult, ugyanis a tanulók a szabadidõs tevékenység során olyan új ismeretekkel is gazdagodhatnak, amelyek a tanórai keretekbe nem férnek bele. – Hogyan­in­dult­meg­a­tá­bor­szer­ve­zé­se? – Mindenek elõtt a KOS Bizottság által meghirdetett pályázat benyújtása és sikeres elbírálása adott arra inspirációt, hogy elkészítsük a táborprogramot, összegyûjtsük azokat, akik segíteni tudnak a program végrehajtásában és nem utolsó sorban a támogatóink felkérése. Anyagi felajánlást kaptunk a helyi Karitasz szervezetétõl, valamint pályázatok útján sikerült megvalósítani az „álmot”. – Támogatóikról­is­sze­ret­nék­em­lí­tést­ten­ni,­de­min­de­nek­elõtt a­gyer­me­kek­ki­vá­lasz­tá­sa­és­a­tá­bor­prog­ram­ér­de­kel­ne! – A Park úti iskolában 16 gyermek részére terveztük a tábort, úgy, hogy az éjszakákat otthon töltötték. A táborban résztvevõ gyermekek kiválasztásában nagy segítséget kaptam Erdélyi Gábornétól az iskolai gyermekvédelmi felelõsétõl, valamint az alsó tagozatos napközis tanító néniktõl. Csak alsó tagozatos gyermekek vettek részt. A program tervezésében és megvalósításában segítõim voltak: Pintérné Bajnóczi Andrea és Teszéri Györgyné családgondozók, Sápiné Lukács Ildikó, Sápi Zsófia, Kovács Jánosné (ugrálóvár, valamint az arcfestés biztosításával), Bratkovicsné Makádi Zsuzsa (a mesejáték jelmezének tervezése és megvalósítása, valamint a gyermekek által díszített tarisznyák megvarrása), Szabados Enikõ, Veres Valentina és Rácz Mária (Maya). Külön köszönet: Gólya Ági néninek, a Tamás (Ramszesz) Étterem vezetõjének, aki meleg ételt biztosított a gyermekek számára; Marinka Sándornénak, aki fánkkal, palacsintával és csörögefánkkal szerzett meglepetést a táborlakóknak.

Ami a táborprogramot illeti, örömmel mondhatom el, hogy a gyermekek véleménye szerint is nagyon sikeres volt mind az öt nap, a változatos programoknak köszönhetõen. A tábor elsõ napját játékkal nyitottuk meg, amelynek során megismerkedhettek több drámapedagógiában használt játékkal. A második nap a kézmûvesség jegyében telt el: a nap folyamán a gyermekek elkészítették meghívójukat a meseelõadásra és a tarisznyájukat, amit a tábor végén megkaptak, emellett pedig még üvegfestés is volt a kézmûves napon. A hét további napjaiban szerepet kapott a sport, az ugrálóvár és a mesejáték betanulása. A táborozás egyik felejthetetlen része volt a mesebemutató, melyet 2009. június 26-án délután, a Bartók Béla Mûvelõdési Házban adtak elõ a gyermekek szüleiknek és az érdeklõdõknek. Az eltévedt õzike mondanivalója: „Engedély nélkül soha ne menj el otthonról” – Vé­gül­de­nem­utol­só­sor­ban­em­lít­sük­meg­a­jótevőket­is! – Hálás köszönettel szeretném támogatóinkat említeni, segítségük biztossá tette a napközis tábor megvalósítását: w Bartók Béla Művelődési Ház munkatársai w Diós István papírbolt w Domoszlai Pékség w Erdélyi Gáborné jutka néni w Erdélyi Ági néni w Galga Coop Zrt w Galgahévízi úti CBA w Karitasz helyi szervezete w Kovács jánosné Vilma néni w Marinka Sándorné Ica néni w Mint a többi ember Közhasznú Alapítvány w Piactéri zöldséges bolt w Piactéri cukrászda w Rákóczi úti Hús-élelmiszer ABC w Takács Pálné w Takács Pál w Turai Tanulókért Alapítvány w Tura Város Polgármesteri Hivatala w Vácszentlászlói úti pékség

– Nagy­tisz­te­let­tel­kö­szö­nöm­mun­ká­ját,­me­lyet­ön­zet­le­nül­vég­zett­el­hát­rá­nyos­hely­ze­tû­gyer­me­ke­in­kért! Ta­kács­Pál

HALADÓ HAGYOMÁNYOK A SZÜLÕFÖLD MEGISMERÉSÉÉRT A­pa­ta­kok,­fo­lyók­min­dig­ösz­-­ sze­foly­nak­ va­la­hol,­ a­ vi­zek min­dig­ ta­lál­koz­nak­ és­ egye­sül­nek­va­la­hol,­de­az­ál­ta­lunk is­mert­ vi­dé­ket­ tud­juk­ csak iga­zán­a­szí­vünk­be­zár­ni! A turai székhelyû Galga Expedíció a Szülõföldért Egyesület szervezésében, az immár harminchatodik nyári táborozás, az idén Tápiógyörgyén került megrendezésre, melyet július 27.-én magunk is meglátogattunk. A táborvezetõség és a közel ötven ide érkezett diák,

TuRAI HíRLAP

(Csíkszentimrérõl, Budapestrõl, Gödöllõrõl és természetesen túlnyomórészt Turáról) ezúttal is igazán ideális helyszínt válasz-

tott. A magam részérõl, aki elõször járt itt, õszintén meglepõdtem a közvélemény által kevésbé felfedezett, igazán izgalmas

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

és gyönyörû, tipikusan magyar síkvidéki tájon. A természeti kincsekben és épített látnivalókban gazdag Tápió-vidék, az expedíció „fõhadiszállása” és a gazdag programkínálat rám is mély benyomásokat tett! Remélem, hogy a hagyományokhoz híven, a kutatómunkával fûszerezett vadregényes barangolások és emlékezetes tábori programok után, mindenki egészségesen, tudással és felejthetetlen élményekkel gazdagodva, megújulva fog hazatérni! Pe­tõ­Já­nos

17

Fotó: kálna Tibor

szele andor és Társai 160 éve alusszák örök álmukat a Honvéderdőnek a Zsámboki út közelében lévő, fákkal és bokrokkal övezett erdei tisztásán. Az 1849. július 20-i turai ütközet évfordulóján az önkormányzat, a Vigyázó Kör és a helyi Fidesz-szervezet képviselői elhelyezték az emlékezés virágait és gyertyát gyújtottak a síron. Az ütközet stratégiai jelentőséggel bírt a szabadságharc utolsó hónapjaiban, hiszen megzavarta az előretörő orosz erőket, ezáltal némi időnyereséghez jutatta a honvédvezérkart, lehetővé téve a még megmaradt erők összevonását a Dél-Alföldön. Tavaly tudományos konferencia került megrendezésre a csata évfordulóján. Az idén ősszel pedig neves szerzők kutatásait összegző könyv jelenik meg a 160 évvel ezelőtt történt eseményekre emlékezve. K.K.

Kiállítás a Könyvtárban

Szeretnénk­minden­Kedves­Olvasót­üdvözölni!­Nem­volt­még­alkal­munk a­Turai­Hírlap­hasábjain­kö­szönteni­Önöket.

I

ntézményünkben júniusban került megrendezésre az a vándorkiállítás, mely előtte már bemutatkozott Aszódon, Kartalon, és Ikladon is. Bukovinszky Julianna, aki civilben fogorvosként segít az embereken, megtisztelt bennünket és megtekintésre bocsájtotta az „Ezeréves Pest megye Gyógyfüveit” bemutató munkáit. A kiál- Középen ül a művésznő családja és a turaiak körében lítás előtt elbeszélgettünk vele, és eközben fejtette ki, nagyon könyvet is írt a gyógynövények gyűjtéséfontosnak tartja, hogy az emberek ne ről, és használatáról mind felnőtt, mind veszítsék el a kapcsolatukat a termé- gyermek olvasóknak. A program főként a szettel; ezt a kapcsolatot pedig legkifeje- gyermekeket célozta meg, a kiállításon zőbben a gyógyfüvek ismeretével és fel- akvarell festményeket mutattunk be, használásával lehet megtartani. Bukovinszky melyeket a szerző a maga által írt verJulianna írói munkássága során több sikékhez készített illusztrációként. A

programot lázas munka előzte meg, melynek eredményeképpen 2009. június 20-án megnyílt a kiállítás. Tizenegy órára vártuk a vendégeket, köztük a Turai Komédiások négy tagját, magát a művésznőt és családját, illetve a közönséget. A színjátszósok előadását követően pogácsával és üdítővel vendégeltük meg a látogatókat, a szerző pedig dedikálta könyveit, melyeket magával hozott a megnyitóra. Szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik munkájukkal segítették a kiállítás létrejöttét: Hevesy György Általános Iskola, VÜCS, Varga Gusztáv. Köszönjük a felkészülést a Turai Komédiások tagjainak (Csányi Petra, Ortutay Veronika, Csorba Nikoletta, Sima Franciska) valamint felkészítőjüknek, Diligens Károlynénak. Végül, de nem utolsó sorban szeretnénk megköszönni olvasóink érdeklődését. Legközelebbi programunkra is várjuk Önöket szeretettel, Szilágyi­Anita­és­Németh­Tamara

Tura Városi KÖnyVTár aJánlÓJa leGÚJabb KÖnyVeinKből Joe Hill: a szíV alaKÚ doboz Azoknak kínáljuk ezt a művet, akik szeretnek úgy borzongani, hogy az ne haladja meg az ép ész határait. Per sze felmerülhet bennünk a kérdés, hogy hol a józan ész határa, ha például valaki 1000 dollárt fizet egy halott ember öltönyéért? Főként, ha később kiderül, hogy az öltönnyel érkező szellem az új tulaj életére tör... A könyv mindvégig izgalmas, nincs benne pihenés sem a hősök, sem az olvasók számára.

18

Joan slonczewski: aJTÓ az Óceánba A tudományos fantasztikum egy újabb remeke, az írónő Elízium-trilógiájának első kötete. Népek, kultúrák különbözősége, harca, és összecsiszolódása jelenik meg előttünk, mely során rájöhetünk, hogy az erőszak nem megoldás semmire. A szerző mindvégig lendületben tartja a történetet, így nem érezzük azt, hogy a társadalmi mondanivaló szájbarágós volna. Nemcsak azon olvasóinknak ajánljuk ezt a művet, akik rajonganak a sci-fi irodalomért, hanem azoknak is, akik szeretnének egy izgalmas, és emberi történetet olvasni.

diana newall: MiT Üzen a Kép? Művészettörténeti kalandozás diana newall-lal Művészeti szakirodalmunkból kínáljuk ezt a könyvet, melynek legfőbb célja, hogy elősegítse, illetve felkeltse érdeklődésünket a festészeti alkotások mélyebb megértése iránt. A könyv segédanyagot jelent egy múzeumlátogatás, vagy akár a rajzórákon megjelenő művészettörténeti részek megértéséhez, illetve azok is haszonnal forgathatják, akik egyszerűen csak érdeklődnek a festészet iránt. Objektívan, és szakértően mutatja be többek közt a portré, az akt, a vallásos festészet jegyeit, korszakonkénti módosulásait.

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

betty G. birney: spuri és a naGyViláG Gyermekolva só ink nak, főként azoknak, akik a nyári szünetben leendő hörcsög tulajdonosokká válnak, szeretnénk ajánlani Spuri történetét. Spuri egy az osztályközösséget megerősítő arany hörcsög, akit egy tanéven át minden egyes tanuló gondoz egy rövid ideig... ezáltal láthatunk bele egy hörcsög mindennapjaiba, és hányattatásaiba. Ám Spuri felhőtlen optimizmussal, és bölcsességgel tekint jövője felé, és igyekszik ezt az ifjú olvasóknak is átadni. Szeretettel várjuk régi és új olvasóinkat! Városi Könyvtár Tura – Bartók Béla tér 3., tel: (28)580-530

TuRAI HíRLAP

Az Őszirózsa nem hervad el 30 fok felett sem A

z eseményekben nagyon gazdag tavasz után a nyár is sok lehetőséggel köszöntött be nyugdíjas klubunk életébe. Ezek közül ki szeretném emelni a Domonyi Falunapot, ahová nagy szeretettel hívták meg és látták vendégül hagyományőrző együttesünket. Elnökünk, Marinka Sándorné köszöntötte a falu polgármesterét és az ünnepi műsor nagyszámú résztvevőjét. A műsorunk nagy sikert aratott, mi pedig örömmel vettünk részt a helyi és a szomszédos vendégcsoportok műsorán, közte a helyi óvodások előadásában bemutatott gyereklagzin. A sok meglepetést kínáló műsort kutya- és lovasbemutató követte. A következő meghívást a budapesti Arany Alkony Otthon igazgatójától kaptuk, a Hagyományok Napja című rendezvényre invitálva dalosainkat. Nagyon érdekes műsorszámok követték egymást a két szabadtéri színpadon. Együttesünk a népi együtteseket bemutató 1. színpadon kapott helyet. Itt tíz csoport mutatkozott be velünk együtt, közöttük a jól ismert Aszódi Városi Nyugdíjasklub és a Bagi Hagyományőrző Klub. A műsor után finom ebéddel leptek meg bennünket a szerzők, majd lehetőségünk nyílt a 2. számú színpadon jól ismert

Fellépés mindig turai viseletben

művészek, íjászok és sok régi népi mesterség fortélyainak megismerésére. Egy kiemelkedő esemény volt klubunknak az a buszkirándulás, amely a Parlamentbe invitált. Persze mi nem elégedtünk meg az itteni csodák megismerésével, mert felkerestük a Szent István Bazilikát is, ahol leróttuk tiszteletünket a Szent Jobb előtt. Itt csakúgy, mint korábban a Parlamentben részletes történelmi tájékoztatást is kaptunk. De

senki ne gondolja, hogy mindezek után haza indultunk! Semmiképpen sem hagytuk ki Vajdahunyad várának felfedezését. Végül, hadd idézzem egy kislány visszaemlékezését, aki nagyszüleit kísérte el erre az utazásra: „Az­idei­nyár­legforróbb­napja­volt, amikor­is­az­Őszirózsa­nyugdíjasai­elindultak­a­Parlament­látogatására,­ami­jól sikerült.­Megnéztük­az­Országház­belsejét,­többek­között­az­üléstermet,­ko­ro­ná­zási­ ékszereket,­ és­ az­ Országház­ eredeti kicsinyített­ makettjét.­ Utána­ a­ csoport elment­ megnézni­ a­ bazilikát.­ A­ bazilikában­ megnéztük­ a­ Szent­ Jobbot­ és­ a bazilika­ belsejét.­ Kirándulásunk következő­állomása­a­Vajdahunyad­vára volt,­ megnéztük­ az­ erdészeti,­ halászati, vadászati,­ őskori­ kiállításokat.­ A­ forró időjárás­ ellenére­ mindenki­ jól­ érezte magát­ és­ szerencsésen­ hazaértünk.” – Konkolics Krisztina, 8. osztályos Szeretnék végül a klub nevében is köszönetet mondani a Rehabilitációs Zrt. vezetőinek és elnökünknek azért a 36 ortopéd cipőért, amelyet klubtagjaink ingyenesen kaptak meg orvosi javaslat alapján. Takács­Pál klubelnök h.

59. Vasutas Nap városunkban J

úlius 3-án a Bartók Béla Művelődési Házban rendezte meg a MÁV Nyugdíjasok Szakszervezete Vasutas Napi ünnepségét. Az alsó Galga-völgy településein élő 160 nyugdíjas tag közül ez alkalommal 60 fő jelent meg. El kell, hogy mondjam, én nem voltam és vagyok vasutas, de egész életem szoros kapcsolatban telt el a vasúttal. Mindössze 11 éves koromtól, amikor megkezdtem tanulmányaimat Aszódon a Petőfi Sándor Gimnáziumban nyolc éven át minden tanítási napon vonattal utaztam el az iskolába. Akkoriban még nem volt autóbusz, így az utazás előtt gyalog kellet mintegy 1,5 kilométerre található lakásunkból eljutni az állomásra, visszafelé ugyanez várt rám minden nap. De vonatozni nagyon szerettem, az utazás során megtett 10 km-es sínpályán szinte minden, ablakból látható épületet, fát, veteményt jól ismertem. Aztán másodikos koromban bennünket is elért a világháború. Nagyon nehézzé vált az utazás, sokszor órákat kellett várni a vonatra, de aztán mégis nagy örömmel fogadtuk annak érkezését. 1945. márciusától úgy végeztük el a második osztályt alig négy hónap alatt, hogy tanítás csak minden másnap volt, a kimaradt napokon pedig az aszódi állomáson pályamunkákat végeztünk. A gimnázium után Budapestre jártam vonattal főiskolai, majd

TuRAI HíRLAP

egyetemi tanulmányokat folytatni. Ma is szívesen utazom vonattal és nagyon jól esik, hogy erre sokszor adódik alkalom családi és közéleti feladataim végzése során. De hadd fejezzem be emlékeim felidézését és folytassam az 59. Vasutas Nap eseményeit. Az ünnepségen részt vett Pallós György, a MÁV Nyugdíjas Szakszervezet országos elnöke, aki köszöntötte a résztvevőket és beszélt azokról a gondokról, amelyek a vasút működésével kapcsolatosan merültek fel. Jelenleg fontos feladat ezek megoldásának következetes véghezvitele. Ugyancsak részt vett az ünnepségen városunk polgármestere, Szendrei Ferenc is, aki elismeréssel nyilatkozott a szakszervezet munkájáról, de ő is szólt a MÁV-nál jelentkező súlyos gondokról. Galgahévíz polgármestere szintén jelen volt, míg a hévízgyörki polgármester más elfoglaltsága miatt telefonon köszöntötte az ünneplőket. Szabó Lajos elnök ünnepi megemlékezése után az 50 éves szakszervezeti tagság elismerésének oklevelét vehették át: Erdélyi András, Kiss Péterné, Polgár András és Seres Sándor turai és Tóth István hévízgyörki szakszervezeti tagok. A finom ebéd előtt a turai és a hévízgyörki nyugdíjas klubok műsorában gyönyörködhettek a jelenlévők. Takács­Pál

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

19

réGi HázaK – réGi TÖrTéneTeK

A tanító Lakó család lakó erzsébet

Az­1900-as­évek­ele­jén­fi­a­tal­ta­ní­tók­ér­kez­tek­vi­dék­rõl­Turára,­hogy itt­okít­sák­a­gye­re­ke­ket.­Bár­kü­lön-kü­lön­ér­kez­tek,­még­is­kö­zös­éle­tük­lett.­Itt­há­za­sod­tak­ös­­sze­és­let­tek­a­te­le­pü­lés­el­sõ­ta­ní­tó­há­zas­pár­ja,­s­egy­ben­a­köz­sé­gi­is­ko­la­ve­ze­tõi:­La­kó­Kár­oly­és­Urbán­Már­ta.­Turán­ver­tek­gyö­ke­ret,­há­rom­lá­nyuk­szü­le­tett.­Mind­egyi­kük­ta­ní­tó­lett,­foly­tat­va­a­szü­lõi­pá­lyát.­Leg­ki­sebb­lá­nyuk,­La­kó­Er­zsé­bet Turán­ta­ní­tott­nyug­díj­ba­vo­nu­lá­sá­ig.­A­hi­va­tá­sa­sze­rel­me­se,­min­den­ki­Babu­né­ni­je,­töb­bek­kö­zött­a­Turáért­Em­lék­érem­bir­to­ko­sa, ru­bint­dip­lo­más­ta­nár,­a­szü­lõi­ház­ban­idéz­te­fel­a­múl­tat.­­

A szüleim 1902-ben kerültek Turára. Édesapám, Lakó Károly a zalai Göcsejben született 1879-ben, apja urasági intézõ volt. Onnan Gyõrbe került és a tanítóképzõt ott végezte el. Édesanyám, Urbán Márta 1882ben született Aszódon Urbán János építõmester lányaként. A Bag-Aszód közötti hidat és a fóti evangélikus templomot nagyapám építette. Anyám is Gyõrött végezte el a tanítóképzõt. A boldog békeidõkben született fiatal párnak, a szüleimnek ott indult el a közös életük. – Hol­lak­tak­és­hol­ta­ní­tot­tak­elõ­ször? – A megpályázott állással tanítói lakást kaptak. Az elsõ szolgálati lakásuk a Tabán úti (kántor) iskola és Kovács Imre háza között húzódott. Hosszúkás, szobakonyhás, pici elõszobás lakás volt. Az udvar felõl volt egy tanterem. Az apám sokszor elmesélte nevetve, hogy az úgynevezett elõadói teremben volt egy emelkedõ az ablak felé, és amikor tele lett gyerekekkel a terem, akkor az osztályban az utolsó padban ülõk félig eltakarták az ablakot, sötét lett a teremben. Ilyen tanteremben tanított elõször. Ez az épület a háború alatt megsemmisült. Anyám volt az elsõ községi iskolai tanító. Apám a katolikus iskolánál kezdett, majd õ is átment a Községi Elemi Népiskolához. Õk voltak az elsõ tanító házaspár Turán. – Ho­gyan­il­lesz­ked­tek­be­Turán­a­szü­lei? – Akkor a tanítóknak tiszteletük volt. A szüleim számtan-mértant, írást, olvasást, történelmet, minden alaptantárgyat tanítottak a gyerekeknek. Egy tanítónõnek a 1900as évek elején nem volt könnyû dolga. 1905-ben megszületett Katalin nõvérem, õ Zeneakadémiát végzett, zongoratanár lett Kecskeméten. Márta nõvérem 1910-ben született, õ tanítónõ lett Csobánkán. A szüleim közben megkapták a Kaszinó téri tanító lakást (Takács Paliék melletti fõúton lévõ épület). A tanítói lakás mindkét oldalán terem volt, közben volt egy folyosó, ahonnan be lehetett menni a lakásba. – Köz­ben­ vé­get­ ér­tek­ a­ „bol­dog­ bé­ke­idõk”,­jött­az­el­sõ­vi­lág­égés! – Az elsõ világháborúban apámat behívták katonának, akkor még Osztrák-Magyar Monarchia volt. Nagykanizsára vonult be. Megsebesült, majd a felépülése után az újvidéki postára került katonaként, mint írástudó ember. Anyám a két nõvéremmel ott látogatta meg, mert nem jöhetett haza. A ta-

20

lálkozás örömének kilenc hónap múlva meg lett az eredménye, 1916-ban a Kaszinó iskolai lakásban megszülettem. Végre apám is hazakerült, õ az egyik teremben, anyám pedig a másikban tanított. Én, mint gyerek unatkoztam, így hol anyám, hol apám óráin voltam bent. Öt éves koromra írni, olvasni tudtam. Közben azért sokat játszottunk, eperfára másztunk, vizet hoztunk mosakodni a kaszinói kútról, inni a pap kútjáról. Amikor hatéves voltam, Trianon után 1922-ben Klebelsberg Kunó lett a közoktatási miniszter. Számtalan elemi népiskolát építtetett. Neki köszönhetjük az Iskola utcában épült újtelepi iskolát, de a Tabán úti iskola is akkor épült. A szüleim az Iskola úti épületben lévõ lakásba költözhettek velünk a három gyerekkel, ahol három szoba volt, vízvezetékes fürdõszobával. Akkor azt mondták, csak a bárónak van ehhez hasonló. A zsámboki úti újtelepen egyre több volt a gyerek, így több tanár is kellett. – Kik­vol­tak­a­szü­lei­pá­lya­tár­sai? – A községi iskola nagyon fejlõdött, hatéves voltam, amikor idejött a Chikán Ernõ bácsi. Majd jött Bíró József és Lányi Juliska néni. Öttagú tanítói kar lett, aminek 1923-tól apám lett az igazgatója. – Ön­ gye­rek­ként,­ ta­ní­tók­ és­ ta­ná­rok kö­zött­ élt.­ Gon­do­lom­ ez­ meg­ha­tá­roz­ta­ az ön­éle­tét­is? – Szinte nem is volt kérdés, hogy milyen irányban tanulunk tovább. A négy elemit Turán végeztem el. Az elsõt Lányi Adél Dusi néninél, második, harmadik, negyediket Chikán Ernõ bácsinál. Az elsõ polgárira Nagy Lajos bácsi készített fel és vizsgázni Rákosligtre mentünk. Másodiktól Gyõrben jártam polgáriba az Orsolyák-rendjébe. Ott tanultam tovább, apácák tanítottak. Azért küldtek oda a szüleim, mert – ahogy mondták – nyeszlett voltam. Nem ettem itthon, csak piszkáltam az ételt. A gyõri dunaparti rendben majd megerõsödöm – mondták. Anyám is az Orsolyák intézetébõl járt a tanítóképzõbe, úgynevezett kosztos diák volt. Valóban megerõsödtem, igaz a húszas évek gazdasági nehézsége miatt csak vasárnap kaptunk az ebédhez húst. – Ho­gyan­ala­kult­Babu­né­ni­és­csa­­lád­ja­sor­sa? – 1930-ban Kecskemétre kerültem az Angolkisasszonyok rendjéhez. Vallásos nevelést kaptam és elvégeztem a tanítóképzõt.

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

a lakó család Itthon Turán folytatódott az élet. Az iskolai szünetekben anyám már a lakásunkat tervezte. Ugyanis közel volt már a nyugdíjuk és tudták, nem maradhatnak a tanítói lakásban. Szerencsére az iskola mellett volt Nagy Lajos igazgató úrnak egy telek, amit eladott apáméknak. Így közvetlenül a tanintézet mellett épült meg a házunk 1935-36-os nyugdíjazásukig. Anyám azt monda – Na, végre egészséges, nagy lakásba kerültünk! A nõvéremék zongoráztak, a barátnõink is itt voltak, táncoltunk, énekeltünk, fiatalok voltunk. Apám szenvedélyes vadász volt. Pestrõl jöttek hozzá államtitkárok, nagy urak. A régi öregek mondák – A Lakó úr, az tudott ám nyulat lõni! De a fiatal tanítók is jöttek fogoly – és nyúlvacsorára. Apám tagja volt az Úri Kaszinónak és a vadásztársaságnak, a községi testületben, a testnevelési- és a népmûvelési bizottság vezetõje volt. A húszas években a báró támogatásával szegény sorsú gyerekeket vitt kirándulni, nyaralni. – Ön­nek­vég­zett­ta­ní­tó­ként,­lett­ál­lá­sa Turán? – Szerencsém volt, mert az édesanyám akkor ment nyugdíjba, amikor én végeztem 1935-ben. Kisegítõ tanítói állást kaptam, de nem véglegesítettek. Tíz hónapos szerzõdéseket kaptam, nem vettek fel állandóra. Elkeseredtem és azt mondtam, elmegyek innen a világ végére is; mert rendkívüli módon akartam tanítani. A politikai rendszer úgy alakult, hogy Erdély egy részét visszacsatolták Magyarországhoz és oda kerestek tanítókat. Jelentkeztem és felvettek. Imádtam Turát, de fájt, hogy mellõztek, nem kellek a falumnak. Gyergyóalfaluba kerültem a Maros partjára, a település Borzont nevû részére 1941 áprilisában. Hárman voltunk tanítók, gyerek volt bõven. Akkora sár volt áprilisban, hogy a gyerekek gólyalábon jöttek iskolába. Pici tanítólakásba kerültem, de nem bántam, hiszen agilis és fiatal voltam. Imádtak a gyerekek és szülõk egyaránt. Nem csak személy szerint engem, hanem azt mondták: a magyar tanító kisasszonyt. Anyaországból jöttek, így mutattak be minket. – Ki­ket­ta­ní­tott­és­mi­lyen­volt­az­élet­az szé­ke­lyek­nél?­­ – Az elsõ és másodikos gyerekeket tanítottam. Tiszta székely település volt. Egyetlen román család volt, de õk is beszélték a székely-magyar nyelvet. Gyönyörû volt

TuRAI HíRLAP

minden, csak az iskolai szünidõben jártam haza Turára. A székely emberek beszédét nagyon figyelnem kellett, mert sok mindent nem értettem. Mikor Náci bácsi (õ fuvarozott, amikor valahová mentem) lovas kocsival elõször vitt ki a vasútállomásra (mert ott Borzontban nem volt állomás), kérdezte tõlem – Kisasszony eherrén, vagy aharrán menjünk? Ekkor értettem meg, hogy azt jelenti: erre vagy arra. Késõbb a háború szele lassan ide is elért. 1942 októberében az egyik tanítót behívták katonának. Az õ 3.os és 4.-es osztályát átvettem. Karácsony elõtt a másik férfi tanítót is bevitték, így az õ osztályát az 5.-et és 6.-at is átvettem. Egyedül maradtam az iskolában pedagógus. Reggeltõl estig tanítottam megállás nélkül. Háborús helyzet volt és helyt kellett állnom. Szünetre készültem haza, apám lejött értem. Ekkor már olyan fáradt voltam, a rengeteg tanítástól, hogy mondtam, én nem csinálom tovább, elfogyott az erõm. Apámmal bementünk Marosvásárhelyre a fõigazgatóhoz. Kijelentettem, hogy nem bírom már egyedül a tanítást. Az igazgató azt mondta: – Értse meg, nem tudok senkit odarakni. Apám erre: – Akkor hazaviszem a lányt. Az igazgató szíve meglágyult és megszólalt az asztal mögül: – Na, jó. Gyergyószárhegyre átrakom. – Ar­ra­nem­gon­dolt,­hogy­ha­za­jöj­jön­és Turán­fo­lyas­sa­pá­lyá­ját? – Ekkor még nem. Amikor Gyergyóalfaluból elkerültem, volt sírás-rívás. A magyar kisaszszony miért megy el innen – kérdezték sírva? Értsék meg emberek, egyedül nem bírom tovább. 1944 nyarán hazajöttem szünetre. A háború elérte Romániát és augusztus 23-án kellett volna vissza mennem, de 22-én Románia kapitulált. Mondom apámnak, ez mit jelent? Azt, hogy már nem mész vissza! Pestre bementünk a minisztériumba, ahol adtak egy igazolást, amin ez állt: Erdélyi menekült. Ezzel a papírral Turára jöttem állami kiküldöttnek az iskolába. Már itt is bevonultak a férfiak katonának, így lettem újra turai tanító. – A­má­so­dik­vi­lág­há­bo­rú­az­ön­csa­lád­ját­ho­gyan­érin­tet­te? – 1944 szeptemberétõl az Iskola úton tanítottam. A háború alatt hoztunk át gyerekeket a házunkba tanórára. Aztán a lakásból ki kellett költöznünk. Az iskolában orosz és olasz katonák voltak. Kórház lett a lakásunkból, mi pedig Söprûsék pincéjében bújtunk el. Apámék a Tóth kalauzéknál voltak. a régi ház

lakó Károlyné osztálya 1911-ben

Mikor egy lányt a pincébõl ki akartak húzni a katonák, anyám eléállt és nem engedte. Az orosz katona megütötte õt úgy, hogy elöntötte a vér az arcát. Így megmenekült a lány. Anyámat egy rendesebb orosz katona elvitte és bekötöztette a fejét. Mikor megtudtuk, hogy anyámék hol vannak, találkoztunk. A lakásunkat feldúlták, de az újévet már itthon töltöttük. Túléltük a második világháborút. – A­há­bo­rú­után­az­is­ko­la­és­az­élet­is új­ra­in­dult? – Gyorsan helyrerázódtunk. Újra indult minden. Tanítottam, a házat rendbe hoztuk. Egyre több gyerek lett, kinõttük az régi iskolát, így a háború után a kastély adott helyet a tanításnak. A fûtés nehézkes volt. Fát, szenet kellett felcipelni az emeletre, sokszor fáztunk a gyerekekkel. Az akkori tanároknak tekintélyük volt. Csak egy pár nevet mondok a teljesség igénye nélkül: Porpáczy István iskolaigazgató, Specziár Sándor igazgatóhelyettes, Gere Rezsõ, Szász Sándor, Szászné Fényi Anna, Krémer István, Szilágyi István, Pock Aladár, Chikán Ernõ, Rásonyi Miklós. Amikor végigvonultak a folyosón, érezni lehetett a tiszteletet a gyerekek részérõl. – Ön­meg­ta­lál­ta­he­lyét­az­is­ko­lá­ban? – Én imádtam tanítani. Osztályfõnök voltam, a szüleimet gondoztam, s mellette továbbképeztem magam. 1956-ban felnõttként fõiskolát végeztem Szegeden. Kitüntetéses tanári diplomámra büszke vagyok. Most nevetni fog, mert én még kántor is vagyok, ezt a képzést is elvégeztem. Hosszú ideig igazgatóhelyettes voltam. Igaz nem szerettem, hiszen én tanítani akartam. Községi tanácstag voltam számos éven keresztül. 1971-ben volt az utolsó osztályom és 1974-ben köszöntem el az iskolától, elmentem nyugdíjba. Közben 1961-ben az anyám, 1967-ben az apám halt meg. A nõvéreimet is én ápoltam idõs korukban, minden teher rajtam volt. – Ne­héz­ volt­ meg­szok­nia­ a­ nyug­dí­jas éle­tet? – Nem volt könnyû az iskolától elszakadni. A kertet imádtam. Szõlõ volt, gyümölcsös, de már kilencvenhárom évesen nem bírom a kertet mûvelni. Friss virág

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

mindig van az asztalomon. A régi tanítványaim meglátogatnak. Ami most az asztalon van, azt Sallai Mihályné hozta. A gyerekeknek a szemét nézem innen és a mosolyukról ismerem meg õket. Eb­ben­a­pil­la­nat­ban­nyí­lik­az­aj­tó­és­a kert­szom­széd,­Ráczné­Ma­ri­ka­né­ni­jön­be­a szo­bá­ba. – Babu néni hoztam magának virágot, meg sárgadinnyét, de már megyek is vigyázzon magára. – Látja, milyen kedvesek hozzám. Mindig meglátogat valaki. A közelmúltban volt egy csodás osztálytalálkozó, amire meghívtak. Hatvan éves találkozó volt. Képzelje el ezek a „gyerekek” 74 évesek, 1949-ben ballagtak el. Eljöttek értem kocsival, és elvittek. Fantasztikus élmény volt, el voltam bûvölve. – Ho­gyan­ tel­nek­ most­ nap­jai,­ gon­dol ar­ra,­hogy­va­la­mit­más­kép­pen­kel­lett­vol­na­ten­nie? – Ha visszamennék, az életemben semmit sem cselekednék másképpen. Mindent szerettem a kihívásokat, a tanítást, a kerti munkát. Két dolgot nem szerettem: cipõt pucolni és vasalni. Nem volt kérdés, hogy tanár leszek. A családunkban a tanártól kezdve a tudományos akadémia tagjáig minden elõfordul. Igazi értelmiségi dinasztia a miénk. Apám részérõl nagycsaláddal büszkélkedhetünk. Mindig meglátogat valamelyik rokon. Tévézek, bár kevés értelmes mûsor van, amit érdemes megnézni. A Turai Hírlapot az elsõ betûjétõl az utolsóig kiolvasom. A legjobb olvasmányom a gyógyszerek tájékoztató papírja – mondja kacagva. Ezeket böngészem. Egy vágyam van még, hogy az ablakomon kinézve az elõttünk lévõ térre, Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek ide egy emlékmûvet kellene állítani, mert ha õ nincs, itt iskola nincs, és nincs ilyen magas szintû oktatás. Megérdemelné, hogy megemlékezzünk róla Turán is. Olyan hivatásom volt, amit szerettem, ezt kevesen mondhatják el magukról. Valóban mi az akkori tanítók: a Nemzet Napszámosai Voltunk! Szénási­Jó­zsef

21

eGyHázi éleT

S

okak szerint nagyon nehéz a mai ember számára megérteni a búcsút. Valóban nagy kérdés, hogy meg lehet-e valósítani az Egyház szándékát, hogy élővé tegyük a búcsút az emberek életében. A búcsújárás gyakorlata a középkor folyamán alakult ki, hogy a nagyobb bűnösök a nyilvánosság előtt és meghatározott ideig vezekeljenek. A búcsú azonban nem a bűnök bocsánata, és önmagában nem teszi igazzá az embert. A búcsúkról szóló tanítás és az Egyház gyakorlata mégis szorosan kapcsolódik a bűnbocsánat szentségéhez. Hittétel (vagyis az Egyház tévedhetetlen tanítása), hogy Isten a bűnösséggel és az örök büntetés adósságával együtt nem mindig törli el az ideiglenes büntetések adósságát. A Szentírás történeti példákkal igazolja, hogy Isten a bűn megbocsátása után is szokott kiszabni ideigtartó büntetéseket. Így történt az ősszülők (Ter 3,15) esetében vagy Dávid király történetében (2 Sám 12,13). A bűnbánat szentségében mi is elnyerhetjük bűneink bocsánatát és az örök büntetés adósságát, de ezek után is megmarad az ún. ideigtartó büntetés, amelyért vagy itt a földön, vagy a túlvilágon kell szenvedések által elégtételt nyújtanunk. Isten végtelen irgalmassága azonban lehetővé teszi, hogy ezt az „adósságot” rendezzük önkéntesen vállalt vezeklésekkel. Az elégtétel és a búcsú között az a különbség, hogy az elégtétel esetében mi igyekszünk „jóvátenni” bűneinket, a búcsú esetében pedig az Egyház nagylelkűen segít a bűnbánó és vezeklő emberen. Az Egyház jóvoltából elbúcsúzhatunk (vö. a búcsú magyar elnevezése) az ideigtartó büntetésektől. Nemcsak az irgalmas Isten, hanem az Egyház mint lelki-kegyelmi közösség is segít rajtunk. A bűnök következtében megjelenő „lelki sebek” csak lassan gyógyulnak be. Az ember lelki regenerálódása egy hosszú és összetett folyamat. Ebben segítségünkre siet az Egyház többek között a búcsú intézményével is. A búcsú abban is segít, hogy begyógyuljanak lelki sebeink, amit a bűn ejtett rajtunk. Ilyen károsodások a bűnöknek személyiségünkben visszamaradt nyomai (vö. Jn 8,34), bűnnek nem mondható, de bűnből származó rossz szokások stb. Egy hasonlattal megvilágítva a következőket mondhatjuk. Amikor az orvos az eltörött kéz részeit összeilleszti, akkor úgy látszik, hogy már minden rendben van. Azonban nyilvánvaló, hogy szükség van még egy hosszú gyógyulási folyamatra is. Tehát: az igaz, hogy a bűnbánat szentsége által helyreáll az Istennel való kapcsolatunk, de a bűnbánó ember érzi és tudja, hogy ezzel még nincs minden „elintézve”. Meg kell teremnie a bűnbánat méltó gyümölcseit, hogy Istennel való közössége újra egészséges legyen. A gyónás utáni elégtétel a bűnbánó ember vezeklésének fontosságát emeli ki, a búcsú intézménye pedig arra döbbent rá bennünket, hogy a keresztény ember egy kegyelmi közösség tagja, és ez a közösség nagylelkűen segít rajtunk (Krisztus és a szentek érdemei által). Ennek alapja Szent Pál kijelentése: „Ha szenved az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele, és ha tiszteletben van része az egyik tagnak, mindegyik örül vele” (1 Kor 12,26). A keresztény ember tehát nincs magára hagyva megtérése útján. „Amikor ugyanis a hivők búcsút nyernek, megértik, hogy saját erejükből nem lettek volna képesek jóvátenni a bajt, amit bűnükkel magukra és a közösségre hoztak.” Ez az Egyház kegyelmik kincstára. Az Egyház kegyelmi kincstárának gazdagságát Jézus alapozta meg megváltó szenvedésével és halálával, amelynek végtelen értékű érdemeit Egyházára hagyta. Megváltónk azt is kiérdemelte számunkra, hogy „Ő általa, Ő vele és Ő benne” azok is érdemeket szerezhetnek, akik a hit által hozzá csatlakoznak. Az Úr Jézus érdemeihez hozzájárulnak a Boldogságos Szűz és a szentek érdemei, amelyek összefolynak mintegy az egyház kegyelmi kincstárában, és az Egyház ezeket felajánlhatja Istennek elégtételül tagjainak büntetés-adósságáért.

Az első keresztény századokban maguk a vezeklő bűnösök járultak a hitükért szenvedett hitvallókhoz (confessorok), és kérték közbenjárásukat és ajánlólevelüket, hogy az Egyház illetékes elöljárói erre való tekintettel engedjék el vezeklésük legalább egy részét. Elég hamar kialakult az a meggyőződés, hogy az Egyház közbenjárására Isten ezeknek a hitvallóknak az érdemeit is beszámíthatja a vezeklés pótlására. Már az ősegyházban kialakult az a szokás is, hogy azok, akik az Egyházban lelki hatalmat gyakoroltak (a pápa és püspökök) – hogy feloldozást adjanak a bűnadósság terhétől –, éppen erre támaszkodva feloldozást adtak a bűnbánat szentségében kirótt penitenciák (elégtételek) alól is. A büntetéseket azonban nem engedték el teljes egészében és teljesen ingyen, hanem inkább felcserélték más vezeklő jellegű cselekedetekkel. Ilyen egyháztörténeti és teológiai alapokon alakult ki a búcsú intézménye. Fontos kérdés, hogy milyen alapon engedélyezi az Egyház a búcsúkat? A feleletet erre a kérdésre „az oldó-kötő hatalom” (Mt 16,18; Mt 18,18) és az „Egyház kegyelmi kincstára” fogalma adja meg: „Isten Egyszülött Fia ezt a kincstárat rábízta Szent Péterre... valamint az ő utódaira, hogy üdvös módon osszák szét a hívek között.” A szétosztás módját a tridenti zsinat a feloldozásban jelölte meg: tehát a szentgyónásban feloldoz a pap bűneinktől, de ugyanúgy feloldozást adhat a kirótt penitenciák alól is. A búcsú fogalma magyar nyelvünkben a búcsújáráshoz, templomok és kegyhelyek látogatásához kapcsolódik. A búcsúnyerés a hívek cselekedeteihez van kötve és nem tárgyakhoz, illetve helyekhez, de a cselekedetek kapcsolatosak lehetnek bizonyos tárgyakkal és szent helyekkel. Ezt olvassuk például a búcsúk imakönyvében: „Az a hivő, aki bármely pap által megáldott kegytárgyat (feszületet, keresztet, olvasót, skapulárét, érmet) áhítatos lélekkel használ, részleges búcsút nyer.” Az elengedett büntetés adósság mértékét a teljes vagy részletes búcsú kifejezéssel szoktuk meghatározni. A teljes búcsú az összes ideigtartó büntetések elengedését jelenti. A részleges búcsú nagysága a vezeklő cselekedet belső értékétől függ, amely a búcsú által megkétszereződik. Így akarja az Egyház a híveket a jócselekedetektől nem elvonni, hanem inkább serkenteni azok buzgó végzésére. A jócselekedetek továbbra is elsősorban imádságok. Így a rózsafüzér, keresztúti ájtatosság, az Úr angyala, litániák, szentségimádás; de a „Búcsúk kézikönyvében” a szentírásolvasás vagy lelkigyakorlaton való részvétel is ott található. Jelentős újítás, hogy nemcsak imádsággal lehet búcsút nyerni, hanem cselekedetekkel is: kötelességteljesítéssel, az irgalmasság cselekedeteivel és önmegtagadásokkal. Erre vonatkozólag a következőket olvashatjuk a könyvben: Részleges búcsút nyerhet 1. Az a hivő, aki élete kötelességeinek teljesítése és terheinek viselése közben alázatos hittel Istenhez emeli lelkét, és legalább lélekben elmond egy röpimát; 2. Az a hivő, aki hitétől indítva irgalmas szívvel segít szükséget szenvedő felebarátjának, akár személyes szolgálatával, akár anyagi javakkal; 3. Az a hivő, aki a bűnbánat szellemében önként tartózkodik számára megengedett és kedves dolgoktól. Az Egyház nem adta fel, és nem is adhatja fel az isteni kegyelemnek azt az eszközét és ajándékát, amelyet a búcsú jelent, hanem inkább „felkínálja híveinek és óhajtja, hogy úgy szeressék korunkban is, ahogy szerette az elmúlt századok keresztény népe”. Hogy azonban ez az óhaj valósággá váljék, az nemcsak a papokon múlik, hanem a hívektől is függ. Ehhez az első lépés az, hogy ismerjék meg mindannyian az Istennel való kiengesztelődésnek ezt a kiváló eszközét, amit a búcsú jelent. Összeállította:­Palya­János­plébános

A „BÚCSÚ” és „BÚCSÚJÁRÁS” fogalma

22

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

TuRAI HíRLAP

A Sándor család ünnepi találkozója

A

z ember életében sok olyan dolog történik, amely felejthetetlenné válik egész élete során. Május 30-ára egy családi találkozóra kaptam meghívást, amely Vitéz Sándor József családfõre, leszármazottaira, a családhoz tartozó más nevû rokonokra emlékezik a jelen lévõ, még élõ családtagok részvételével. Összesen 27-en jelentek meg ezen a megható találkozón, két vendéggel kiegészülve, akik nagyon közeli kapcsolatban állnak a családdal. Az összejövetel fõ szervezõje Sándor Irén festõmûvész volt, aki szívélyesen fogadta a vendégeket a közös díszebéden. A megnyitót Kálmáncheyné Sándor Rozi nénitõl hallottuk, amit egy Garay Jánostól származó versidézettel mottózott: „Csak törpe nép felejti õsnagyságát, Csak elfajult kor hõs elõdöket!” Utalt arra is, hogy az összejövetel célja az õsök iránti kegyeletre emlékeztetni a Sándor, ill. most már a családhoz kapcsolódó Papp család tagjait. – Fontossága az – mondta Rozi néni – hogy megértsük családunk tagjaival a magyar nemzet történetével összeforrt családtörténet szükségességét. A köszöntõ után Gellén Gabriella olvasta fel a református énekes könyvbõl a 465. dicséretet: „Dicséret, dicsõség, tisztesség és hálaadás a szentek urának, légyen örök magasztalás!” A találkozó résztvevõi ellátogattak a jelenleg Idõsek Otthonaként mûködõ egykori kórház és Sándor-lakás épületébe is, ahol az intézmény vezetõje nagy szeretettel fogadta a vendégeket. Úgy gondolom, hogy érdemes egy kissé bepillantanunk a Sándor család történetébe, amelyhez sok segítséget kaptam Rozi nénitõl és Gellénné dr. Kálmánchey Mártától. A család feje: Vitéz Sándor József. Birtokos családból származott, édesapja az 1848-as szabadságharcban huszárként vett részt. Iskoláit Kecskeméten és Kiskunfélegyházán végezte. 1894-ben szerzett kántor-tanító oklevelet. 1895-ben pályázta meg a kántori-igazgató tanítói állást Tura községben. Zsûri és népes hallgatóság döntött a felõl, hogy elnyerhesse-e a posztot. A különleges, lírai tenor énekhangú jelölt iránti tetszésüket úgy fejezték ki az emberek, hogy vállukon vitték a templomból a községházára. Ez a bensõséges szeretet-kapcsolat közte és falu lakossága között nemcsak a kinevezésekor volt jellemzõ, hanem a késõbbiekben is megmaradt. Mint falusi értelmiségi, néptanító, afféle „lámpásként” világított környezete számára. Intézte a falu lakosságának ügyes-bajos dolgait, részben emberbaráti módon, részben pedig szervezett formában is. Tanácsot adott, kölcsönt adott, kezességet vállalt számos esetben. A késõbbiekben a növekvõ igény miatt ezt hivatalos formába igyekezett önteni. 1898-ban Hitelszövetkezetet hozott létre, melyet ügyvezetõ igazgatóként irányított. A késõbbiekben megalapította a Hangya Fogyasztási Szövetkezetet, melynek célja az elõbbihez hasonlóan szintén az volt, hogy a falusi lakosság lehetõséget kapjon arra, hogy megélhetési körülményeit fejleszthesse. Közéleti tevékenysége nem

I N O O - K Ő K E RT K F T.

Koszorú rendelés

Tura, KOSSUTH út 12.

06-28-468-243 és 06-70-286-8857 2194 Tura, Régi vásártér 19.

A KC I Ó ! 10-15%

GRÁNIT SÍREMLÉKEK KEDVEZMÉNNYEL! EGYES SÍREMLÉK: 225.000 Ft-tól DUPLA SÍREMLÉK: 355.000 Ft-tól Az akciós ár a 2009. augusztus 31-ig megrendelt síremlékekre érvényes! AZ ÁR A SÍREMLÉK FELÁLLÍTÁSÁT IS TARTALMAZZA!

ELÉRHETŐSÉG: 06-20-385-7161 vagy 06-20-460-1011 telefonszámokon

TuRAI HíRLAP

ért véget az eddigiekkel. Megalapította a Turai Dalárdát, melyben maga is részt vett. Az 1920-as években elõször rendezte meg a Galga-menti falvak fesztiválját Turán, ahol a helyi gyönyörû népviselet bemutatkozhatott. Az I. világháborúban részt vett, orosz fogságba került, öt évig kellett hadifogolyként szenvednie. Hazatérésekor vitézi érdemrendet kapott, és felvették a Vitézi Rendbe. 1899. május 16-án kötött házasságot Papp Irénnel (1877-1968), aki jászberényi nemesi családból származott. Házasságukból hét gyermek született, mind a hét gyermeküknek biztosították azt, hogy egyetemet végezzenek. A legidõsebb fiú, József építészmérnök lett. A második fiú, János sebész és fül- orr- gége szakorvos lett, elõször Gyöngyösön volt kórházi fõorvos, majd Nagykõrösön városi fõorvos. Ezután következett László, aki jogi doktor lett, ügyvéd, majd miután állásától megfosztották, fõkönyvelõként dolgozott. Turán élt, egy lánya született. A legfiatalabb a testvérsorban Rozália, aki középiskolai testnevelõ tanárnõ lett. Különleges mozzanat volt a Sándor fiúk életében, hogy 1932-35-ig Brazíliában dolgoztak, ahol jelentõs gazdasági és egzisztenciális sikereket értek el. A hazaszeretet és a honvágy azonban visszahozta õket Magyarországra. Sándor József negyven éven keresztül, 1935-ös nyugdíjazásáig dolgozott tanítóként. Ekkor orvos fiaival közösen, családi vállalkozásban kórházat alapított Turán, Szent Antal Magánkórház néven. 60 kilométeres körzetben nem volt másik kórház. A kórházi munkába az egész család bekapcsolódott. 1950-ben a kórházat elvették, államosították. A család szétszóródott, és más helyeken próbált új életet kezdeni. Ta­kács­Pál

VIRÁGBOLT, ÉLELMISZERBOLT DÍSZNÖVÉNYEK, GYÜMÖLCSFÁK NAPSUGÁR VEGYESKERESKEDÉS 2194 Tura, Régi vásártér 19.

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

23

Dr. Herz szellem ismét megjelent – Miért­szükséges­bevezetőt­mondani­a darab­bemutatása­előtt? – Én is gondolkoztam azon, hogy fontos-e bevezetőt mondani. A nagy pesti színházakban sem mondanak semmit a csapatról, legfeljebb bulvárlapokból lehet értesülni kulisszatitkokról. De aztán arra gondoltam, hogy mi ennek a városnak vagyunk a színjátszói, a közönség a mi közönségünk. Nem vagyunk idegenek egymásnak. Ők visszajelzik, elmondják nekünk, hogyan tetszik vagy nem tetszik a játékunk, én is elmondom, amit fontosnak gondolok a színdarabunkról. Ez így fair. – Ebből­most­mit­emelnél­ki? – A színpadon csak a csapatunk egy része látható. Nem láthatják Lukács Gábort, Pászti Vilmost, akik észrevétlenül váltak a Turai Komédiások tagjaivá, csendben, szerényen a háttérből emelve a munkánk színvonalát. Köszönet érte. Köszönet jár a zenei kíséret elkészítőjének, Tóth Csabának, és Nagy Roland hangtechnikusnak, segítőjének, Éliás Zoltánnak. Köszönjük a művelődési háznak a helyet, és azt a pályázaton nyert összeget, amiből a jelmezeink és a díszletünk készült. – 15­ évvel­ ezelőtt­ szerepelt­ már­ ez­ a darab,­ miért­ volt­ fontos­ sok­ más­ sikeres darabotok­után­ismét­bemutatni? – Nem volt könnyű a döntés, hiszen sokan próbáltak lebeszélni. Mégis miért? Mert úgy éreztem, érzem, hogy aktuálitása még erőteljesebb. Ebben a racionális, pénz által vezérelt világban áhítozzuk a csodát. Sokszor már semmi reményünk, hogy

Csilla Fotó

Immáron­a­negyedik­alkalommal­gördült­fel­a­függöny,­hogy­bemutatkozzon­egy­olyan világ­ a­ minden­ helyet­ elfoglaló­ közönségnek,­ amely­ megmutatja­ mindannyiunknak, hogy­a­szeretet,­az­összefogás,­az­egymás­iránt­érzett­bizalom­képes­felvenni­a­harcot­a világ­gonoszságaival­szemben.­A­negyedik­előadás­után­nyílt­módunk­egy­kis­beszélgetésre­a­darab­rendezőjével,­Diligensné­Takács­Judittal,­vagyis­a­leányommal.

álmaink újra valóra váljanak, csak a hitünk maradt meg jó esetben, és erre nagy szükségünk van. Ezt szeretnénk erősíteni mindannyiunkban. Valaki, aki az előző három előadásunkon is jelen volt, azt mondta, mindegyikben felfedezett valami újat. Egy új mondatot, egy új gondolatot, amire korábban nem figyelt fel. Hát ez az! Ezért mondom én mindig, hogy a dr. Herzet nem lehet elégszer látni! Elfelejtett értékeket, sutba dobott álmokat, elsorvasztott hitet varázsol vissza. Merjünk hát álmodni, merjünk hinni szabadon! – A­ darabot­ nem­ a­ régi­ szereplők mutatják­be.­Ezt­mi­indokolta? – Néhány szerepben most új arcokat láthatnak, aminek nem csak az az oka, hogy sokan vagyunk, hanem pedagógiai szempont is vezérelt. Hiszen egymást is ösztönzik a szereplők, hogy még jobbak legyenek. A dr. Herz világa hasonlít egy kicsit hozzánk. Olyanok a próbáink, mint dr. Herznek a padlása. Egy sziget, ahova péntek esténként elvonulhatunk, kiléphetünk a hétköznapokból, és valóra válthatjuk az álmainkat. Sokfélék vagyunk, életkorban, foglalkozásban, iskolázottságban, érdeklődési körben, mégis valahol összetartozunk. Mi mindannyian

hisszük, hogy annál nagyobb rang, hogy EMBER, nincs, ezt csak lefokozni lehet címekkel, rendfokozatokkal. – A­ darab­ az­ én­ véleményem­ szerint még­jó­néhányszor­a­„deszkára­kerül”­itt­hon­is­és­más­településeken­is.­ – Vas István egyik költeményéből kölcsönöztem egy idézetet, amellyel egyben szeretném megköszönni nézőink elismerését, fegyelmezett részvételét előadásainkon: „Köszönöm,­hogy­megteremtettél Ó­szeretet,­és­idetettél, Hogy­kövek,­vizek,­hegyek­között Ember­legyek. Köszönöm­amit­látok A­teremtett­világot Hogy­semmi­sem­céltalan, A­rossznak­is­jelentése­van.” Takács­Pál

KisTérséGi HíreK www.aszodiKisTerseG.Hu TÖbbcélÚ Társulás Tanácsa JÚnius 17-i Üléséről

A

Tanács elfogadta a Pedagógiai Szakszolgálat 2008/2009-es tanévre vonatkozó szakmai beszámolóját. Az Aszódi kistérség kilenc településéről összesen 281 óvodás, és 183 iskolás gyermek részesült logopédiai ellátásban, a nevelési tanácsadás keretében 108 fő vett részt terápiában, és 59 gyógytestnevelési ellátásban. A Nevelési Tanácsadóban 573 fő jelent meg vizsgálaton. Szeptembertől iskolapszichológiai tevékenységgel bővül a Szakszolgá-

24

lat tevékenységi köre, illetve főállású gyógy-testnevelő alkalmazására nyílik lehetőség, aki Aszódon és Turán végzi majd a feladatát. Hosszútávon megoldandó probléma a hallássérült gyermekek ellátásának biztosítása, melynek Tura lehet a központja, valamint a fejlődési rendellenességgel élő 0-3 év közötti gyermekek korai fejlesztése. Az intézményvezető felhatalmazást kapott a Tanácstól a feladatok ellátására vonatkozó javaslatok kidolgozására.

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

Hajdu Zsuzsanna közfoglal koz tatásszervező beszámolt a Tanácsnak a múlt hónapban szerzett tapasztalatairól, megfogalmazta a legfontosabb feladatokat, illetve átfogó tájékoztatást nyújtott az Aszódi kistérségben az „út a munkához” program keretében végzett tevékenységéről. dr. Kórós Tímea kistérségi referens

TuRAI HíRLAP

Tura FreKVenTálT TerÜleTei

A VÁSÁRTÉR ÉS KÖRNyÉKE A

gazdasági körforgás egyik elengedhetetlen láncszeme, a termelés és fogyasztás közé beépülõ kereskedelem. Tura ebben is jelentõs hagyományokkal rendelkezik, törvénybe iktatott vásártartási jogát, már 1871-ben elnyerte. Az elsõ országos állat- és kirakodóvásárokat virágvasárnapon és október elsõ vasárnapján, és az azt követõ hétfõi napokon rendezték meg. Az állatvásárt (vagy baromvásárt) a régi temetõtõl délre fekvõ síkon, a kirakodóvásárt a magtár és a kastély közötti területen tartották. A hetipiac már akkor, és azóta is a település központjában van. Hagyományosan mezõvárosi jellegû településünk rangját, élhetõségét és vonzerejét a földmûvelés, növénytermesztés, s a sajnos csökkenõ állattartás és háziipar mellett, a jelenleg is virágzó kereskedelem adja. Bár az iparnak nálunk kisebb a jelentõsége, lakosaink egy része a környezõ városok nagyüzemeiben bejáróként keresi megélhetését. Városunk tradíciókkal rendelkezõ kereskedelmének fõ színtere, az örvendetesen szaporodó vállalkozások és boltok mellett, a vásár. A folyamatosan növekvõ vásári forgalom szükségessé tette a kereskedelmi területek állandó bõvítését. A jelenlegi, Szent János sori vásártér kialakítása a kilencvenes években történt, s a mai napig fejlesztés alatt áll. A kirakodó és kiszolgáló területek mellett, a gépkocsi parkolási igények is egyre csak növekednek, melyeket nem könnyû kielégíteni. A parkoló fásítása – pályázati forrásokat és társadalmi munkát igénybe véve – éppen idén tavasszal kezdõdött el. A kényelmes áruszállítás és vásárlás zökkenõmentességét, idõszakos forgalomirányítással is próbálják elõsegíteni. A vásárok és rendezvények igencsak népszerûek, itt és a közeli településeken élõk mellett, távolabb lakó és fõvárosi érdeklõdõk is rendszeresen felkeresik azokat. Növeli vonzerejüket, hogy a közszükségleti cikkek és bolhapiac mellett, a turai népmûvészek portékái (népviseleti tárgyak, hímzé-

Vásári forgatag sek, és egyéb használati és dísztárgyak) is kaphatóak az ún. „asszonypiacon”. Az olcsó, kultúrált bevásárlási lehetõség, az élõ állatok mustrája, a gyönyörû virágok, valamint a nagybani, naponta friss zöldség-gyümölcs piac, a kereskedõket és fogyasztókat egyaránt mágnesként vonzza. Településünk õstermelõi legegyszerûbben itt tudják értékesíteni terményeiket, de a virágárus parasztasszonyok között, a fõvárosban való közvetlen, személyes értékesítésnek is komoly hagyományai vannak. A vásártér alkalmas nagyrendezvények (majálisok, búcsúk, koncertek, városnapok stb.) lebonyolítására is. Régebben Tura, az autóvásárok naptárában is szerepelt, mûködött itt autósmozi is. A körzeti állatorvosi szolgálat, e helyen szokta végezni a törvény által elõírt évenkénti, központi eboltást. A közelben lakók nem nagy örömére, de az extrém sportokat ûzõ motoros fiatalok is rendszeresen igénybe szokták venni a hatalmas, hívogató aszfaltfelületet, kunsztjaik közepette fülsiketítõ zajt okozva. A kereskedõk és vásárlók útja, óhatatlanul érinti Tura egyik épített látványosságát, a kocsiút által körülvett kis téren lévõ Szent János szobrot és ivókutat. A már 1779-ben írásban említett Nepomuki szobor, eredetileg a Hatvani úton állt, felújítása után 1994-ben céltudatosan került a piciny parkba. Restaulását Túróczi Ferenc végezte. Mint többek között a folyók, vizek védõ-

asszonyoK, lányoK FiGyeleM!

szentjét, az országos jelentõségû, értékes turai hévíz-források okán, valamint a Galga-völgyi artézi kutak emlékére állították ide. A díszkút Pannonhalmi Zsuzsanna alkotása. A négy oszlop vésett növény ornamentikával díszített, a sokszínû mázas cseréppel fedett kupola peremén, kerámia galambok „laknak”, tetején szélkakas trónol. A kútfõ koronadíszes kialakítású. Az idõ vasfoga azonban, a hangulatos építmény egyes részeit láthatóan kikezdte. Javítása most még elfogadható költségráfordítással elvégezhetõ lenne, állapotát ezekért se hagyjuk tovább romlani!

szent János szobor és ivókút Befejezésül, a vásártérrel kapcsolatban, néhány praktikus gyakorlati információt szeretnénk közzétenni. A Tura város Önkormányzata által üzemeltetett Zöldség és Gyümölcs Nagybani Piac, a termelõk részére hétfõtõl-péntekig, 16 órától 20 óráig tart nyitva. A kereskedõk és fogyasztók 18 órától kezdhetik meg a vásárlást. Az egész napos Állat- és Kirakodóvásárokat, minden hónap elsõ szerdáján rendezik meg. Az árusítóhelyek és jármûvek után helypénzt kell fizetni. A behajtásért, illetve parkolásért díjat szednek. Pe­tõ­Já­nos

HíMzőszaK KÖr

a Turai HíMzés ToVábbélTeTése érdeKében HíMzőszaKKÖr indul a Turai MűVelődési Ház szerVezésében.

Várjuk mindazon hölgyek jelentkezését, akik szívesen bekapcsolódnának értékőrző tevékenységünkbe.

Foglalkozások: Turai Falumúzeum, csütörtökönként 17.00 -18.30 óra. első alkalom: szeptember 17. segítőnk: Bozó Györgyné Terka néni, trukkoló és hímzőasszony – Népi Iparművész, Népművészet Mestere Mindenkit szeretettel várunk! A részvétel díjtalan!

információ: 06-28/580-581, 06-30/638-4603, vagy [email protected] TuRAI HíRLAP

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

25

TecHniKai sporT

Autóversenyek Tura határában A­so­kak­ál­tal­„Kis­ben­dzsó­nak”­is­mert­Ta­kács­And­rás­ta­valy­ér­de­kes vál­lal­ko­zás­ba­kez­dett.­Nagy­ra­jon­gó­ja­a­mo­dell­au­tó­zás­nak,­ezért­sa­ját örö­mé­re­ egy­ gya­kor­ló­pá­lya­ épített­ a­ Ha­rasz­ti­ ma­jo­ron­ ta­lál­ha­tó­ Ben­dzsó­ Be­ton­ te­lep­he­lyen.­ Ez­ a­ pá­lya­ az­tán­ ha­ma­ro­san­ az­ or­szá­gos off-road­ mo­dell­ver­seny­ egyik­ hi­va­ta­los­ pá­lyá­ja­ lett.­ A­ Ben­dzsó­ Ring 2008.­ au­gusz­tus­ 23-án­ nyi­tot­ta­ meg­ ka­pu­it­ a­ ver­seny­zõk­ szá­má­ra. Múlt­ról,­je­len­rõl­és­per­sze­a­jö­võ­rõl­kér­dez­tük­a­pá­lya­ki­öt­lõ­jét. – Mi­ó­ta­ér­de­kel­a­mo­dell­au­tó­zás? – Hobbi szinten már 8-10 évvel ezelõtt foglalkoztatott a dolog. Még nagyon kicsi voltam, amikor az elsõ robbanómotoros autómat megvettem. Verseny szinten két éve ûzöm a sportot; akkor kerültem bele ebbe a közegbe. Eljártam versenyekre, mint nézõ és megtapasztaltam, hogy teljesen más versenyezni, mint otthon a kertben autózgatni. Az egész sporthoz hozzá tartozik, hogy aki el akar kezdeni foglalkozni ezzel, a legutolsó dolog, hogy robbanómotorost vegyen. Sok vele a baj, rengeteg a beállítás; olyan, mint egy rendes autó. Általában tizenéves fejjel szeret bele az ember, de hát ugye tizenévesen azt se tudja, mi az a hüvely, dugó, fõtengely. Ha pedig segítségre szorulsz, akkor meg már nem érzed magadénak a dolgot. Szóval én azt mondom, hogy 1820 éves kor elõtt inkább az elektromossal érdemes kezdeni. Azon megtanulható az irányítás, és ha már az megy, akkor lehet a motorbeállítások és egyéb kalibrálások felé mozdulni. Szóval ez a második év, hogy minden magyar bajnokin ott vagyok az offroad kategóriában. Külföldön is voltunk, idén pl. Csehországban május elsején egy nemzetközi versenyen; itt nem messze Bokoron (Nógrád megyében) is volt egy nemzetközi verseny. – Hon­nan­ jött­ az­ öt­let,­ hogy­ egy­ ver­seny­pá­lyát­építs?­Ho­gyan­épült? – Amikor két éve elkezdett komolyabban érdekelni a dolog, még nem volt annyi pályája a magyar bajnokságnak, amennyi a 6 fordulóhoz kellett volna. Bokoron, Pécsett, Apajon és Debrecenben lehetett csak versenyeket lebonyolítani, így aztán sok volt a visszatérés azokra a pályákra. Akkor még nem akartam igazán belefolyni a versenyekbe és gondoltam, építek magamnak egy egyszerû hobbipályát, ahol majd játszhatok, gyakorolhatok. Aztán ahogy elkezdtem építeni, jöttek a versenyzõ haverok, hogy akkor „légyszi' ide tegyél egy ugratót, oda egy másikat”, így aztán elkezdett nõni a pálya. Négy hónapig építettem egymagam, csak az emelvényt csinálta más. Az Lajtos Jani és Szota Zoli keze munkáját dicséri. Tavaly au-

gusztus 23-24-én megtartottuk a pályaavatót, idén pedig az április 25-i hétvégén volt elõször magyar bajnoki futam a Bendzsó Ringen. Bokor, Pécs, Debrecen, Budapest és Apaj mellet így már a turai pálya is résztvevõje a hat fordulós magyar bajnokságnak. Idén ezen kívül volt még négy helyi verseny az elektromos kategóriában. – Mi­lyen­ au­tók­kal­ le­het­ ne­vez­ni?­ Ho­gyan­zaj­lik­egy­ver­seny? – Mind a nevezési, mind a versenyszabályokat is az MMSZ (Magyar Modellezõ Szövetség) Off-road szakágának szabályai alapján állítjuk össze. Ezek elég részletes szabályozások, de alapjában véve a kategóriák robbanómotoros és elektromos típusokra vannak felosztva. Mindkettõn belül vannak On-road (aszfaltpályás) és Off-road (földes pályás) kategóriák (A Bendzsó Ring egy offroad pálya). Ezen kívül külön kategóriák vannak a kerékmeghajtás szempontjából (két vagy négy kerék) és persze a méretarányok alapján. Általában az 1:10-es, az 1:8-as és az 1:5-ös méret-kategóriák szerepelnek a versenyeken, de a legtöbb versenyt az 1:10-es kategóriában tartják. A Turán tartott eddigi négy elektromos versenyen is csak 1:10-es modellek indultak. Maga a verseny is részletes szabályok alapján zajlik. Mindig egy 3+5 perces idõmérõvel kezdõdik. 3 perc a bemelegítés; amikor ez az idõ lejár, repülõrajttal kezdõdik az idõmérõ. A pályán mindig csak 10 (maximum 12) autó tartózkodhat. Az autókban elhelyezett jeladó és egy összetett idõmérõ rendszer segítségével kialakul az idõsorrend, majd az indulókat ismét 10-es

csoportokra bontva elkezdõdnek az elõdöntõk. Ezek egyenként 20 percesek, majd az innen továbbjutottak a 30 perces végsõ döntõben állnak rajthoz. A versenyzõk az állványról irányítják az autókat, a pálya mellet pedig mindenkinek lehet egy segítõje, aki a tankolást vagy az esetleges javításokat végzi az autón. – Úgy­ tû­nik,­ elég­ ko­moly szer­ve­zés­kell­egy­ilyen­ver­seny­hez.­Ho­gyan ol­dod­meg?­Kik­se­gí­te­nek? – A versenyhétvégéket gyakorlatilag egyedül szoktam megszervezni. Ami lényeges a nevezések levezénylése és a hangosításon kívül, az a bírók kinevezése és az idõmérõ rendszer beszerzése. Bírókat tudunk hívni, de van, hogy mi, a versenyzõk magunk közül választjuk ki azt, aki majd betölti ezt a posztot. Az idõmérõ rendszer leszervezése ennél nehezebb. Országos szinten csak néhányan rendelkeznek azzal az elég költséges berendezéssel, ami egy ilyen versenyhez kell. Az õ idõbeosztásuktól is függ egy-egy verseny idõpontja. Eddig minden turai versenyen a Demény Team biztosította a büfét és mindenki nagyon pozitívan nyilatkozott az ellátásról. – Mi­lyen­ver­se­nyek­vár­ha­tók­még­idén? – Idén már nem tervezek újabb versenyt a pályán, de persze gyakorlásra elõzetes egyeztetés után van lehetõség. Még csak elképzelés szintjén van, de van esély rá, hogy augusztusban Turán kerül megrendezésre a Baja Kupa. Ezen a versenyen Baja kategóriájú modellautók versenyeznek. Ezek amellett, hogy elég méretesek (1:5-ös méretarány) valóban benzinmotor hajtja õket (az alap robbanómotoros autók nitro-metán keveréket használnak). Méretük és teljesítményük miatt ezeket az autókat nem lehet a Bendzsó Ringen versenyeztetni, ezért a kiszemelt helyszín a vásártér és a Sped Pack épület közötti terület lenne. Ha sikerrel jár a szervezés, egy nagyon látványos versenyt nézhetnek meg a látogatók. Köles­Tamás

Képek: www.bendzso-ring.hu A pályával és a versenyekkel kapcsolatos további információk találhatók a www.bendzso-ring.hu internetes oldalon.

26

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

TuRAI HíRLAP

sporT – TiM sporT 1. Hely HéVízGyÖrKÖn Június 28-án került megrendezésre a Hévízgyörki Nyár rendezvénysorozat keretében a Galgamenti Kispályás Labdarúgó Bajnokság, melyre 6 csapat részvételével került sor. Turáról a „tim sport” csapata vett részt. A körmérkõzéses formában lebonyolított tornán az 5 mérkõzésbõl szerzett 4 gyõzelem és 1 döntetlen (15 rúgott és 3 kapott gól) azt eredményezte, hogy a „tim sport” magabiztosan szerezte meg az 1. helyet. A siker értékét tovább növeli, hogy a csapat délelõtt még Pesten is játszott egy gyõztes bajnoki mérkõzést, de ennek ellenére csapat minden tagja kiváló teljesítménnyel rukkolt elõ. Különösen jó napja volt Matos Tominak, aki egymaga 8 gólt szerzett. Szép volt fiúk! A csapat névsora: Pé­csi­István,Varjú­Jó­zsef,­Liszkai­Jó­zsef,­Csoma Gá­bor,­Matos­Ta­más,­Tóth­M.­Im­re,­Kuti­lászló,­Si­ma­Gá­bor,­Sü­me­gi­Ádám,­Szik­ura­Ta­más,­Se­res­Már­ton (utóbbi kettõ nincs a képen) Tóth­M.­Im­re

saKK

Turai sakkozó gyõzelme Egerben

Virganc rolandnak sikerült!

Téglás Matyinakis gratulálhatunk!

A

érte el. Egy alsó tagozatos tehetséges versenyzõnknek, Téglás Matyinak (5 gyõzelem, két vereség) sikerült a hetedik helyre kapaszkodnia, s ezért õt külön gratulációnk illeti. Kronovetter Marci (4 gyõzelem, 1 döntetlen, 2 vereség) a tizedik helyre érkezett, s ilyenkor szokás mondani: kitettek magukért a Galgavidéki Sakkbarátok Sportegyesületének fiatal versenyzõi. Balatonföldvárra, a Hűvösvölgyi SC által mûködtetett sakktáborba, a szinte közvetlenül vízpartra épült Fesztivál Hotelbe tíz kisiskolás korú versenyzõt

mi a májusi versenyen majdnem sikerült Pásztor Zolinak, most végre Virganc Rolandnak sikerült. Az Agria Park Bevásárlóközpont Vásártér termében megrendezett sakktorna lényegében egy nyílt verseny, ahol nemcsak ifjúsági versenyzõk indulhatnak a hétfordulós rapid versenyen. A gondolkodási idõ mindössze 2x15 perc egy játszmára, s ez inkább a fiatalabb korosztálynak kedvez. A Galga völgyébõl odautazó ifjú sakkozók legjobbjai ezen a napon (június 6.) igencsak jól nyomultak a sakktáblán, hiszen ott küzdöttek az élmezõnyben a verseny elejétõl a végéig. A 43 résztvevõs tornán hat versenyzõnk futott be az elsõ tíz helyre. Virganc Roland (6 gyõzelem, 1 vereség) megnyerte a tornát, de a harmadik helyezés is a miénk lett a hévízgyörki tanítványnak, Tóth Dánielnek köszönhetõen (5 gyõzelem, 1 döntetlen, 1 vereség). Bényi András veretlenül (3 gyõzelem, 4 döntetlen) az ötödik helyezést, s Pásztor Zoltán (4 gyõzelem, két döntetlen, 1 vereség) a hatodik helyezést

TuRAI HíRLAP

delegált sportegyesületünk. Az ezzel párhuzamosan futó Nyárnyitó FIDE Open versenyen egyúttal szerepelt három középiskolás és két felnõtt versenyzõnk, meglehetõsen mérsékelt sikerrel. Viszont a sakktábor hatfordulós rapid versenyén az alsó tagozatos Téglás Matyi bravúros gyõzelmet aratott. Úgy nyerte meg csoportját, hogy mindössze egy döntetlent engedélyezett ellenfeleinek. A többit megnyerte, ráadásul két olyan ellenfelét is bemattolta, akik nála jóval magasabb korcsoporthoz tartoznak. Gratulálunk Matyinak ehhez a remek teljesítményhez! A kedves olvasó egyébként jó néhány helyszínen készült fotót láthat honlapunk (www.gvse.fw.hu) képgalériájában az Agria versenyrõl csakúgy, mint a földvári eseményekrõl. Itt szeretném megköszönni a kísérõ szülõk, a Steyer házaspár hathatós segítségét a táborozás egész ideje alatt, ugyanakkor a segítõ szülõk nélkül nem lett volna egyszerû dolog kisiskolásaink odavisszaszállítása tóthmáté

FelHíVJuK a laKossáG FiGyelMéT, HoGy Tura Városban 2009. auGuszTus 04-Től 2009. auGuszTus 19-iG

TÜdőszűrésT TarTunK! a tüdőszűrés helye: Tabán úti általános iskola épülete a vizsgálat ideje naponta: Hétfőn, szerdán: 12–18 óráig Kedden, csütörtökön, pénteken: 8–14 óráig A TAj-KÁRTyÁjÁT MINDENKI HOZZA MAGÁVAL! A tüdőszűrés 14 éves kortól ajánlott! Mindenkinek saját érdeke, hogy betegségét idejében felismerjék és gyógyítsák!

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

27

a Turai Hírlap posTaládáJábÓl egy nap értünk

Nem sok olyan hagyomány él ma a cigányok között, mint a turai búcsú napján megrendezett nagypályás fotball mérkõzés valamely idegen, rivális csapat ellen. Ezt szinte nem is tudjuk, mikor kezdõdött, talán a 60-70-es években. Ennek emlékére és az ezt a hagyományt elindítók tiszteletére, egy idõsebb korosztály szereplésével a Turai 2003-as csapat, Radics István ötletére megrendezte az elsõ, generációk közötti kispályás labdarúgó tornát hat csapat részvételével, az emlékezés és összetartozás jegyében. Együtt igazi örömfocit játszott itt a tizenévestõl a hatvanas korosztályig mindenki, önfeledten, boldogan. Rácsodálkozhattunk az idõsebbek még mindig ruganyos mozgására, technikájára és még mindig lobogó lánggal égõ lelkesedésére. Igazán büszkék lehetünk rájuk. Nagyon fontosnak tartjuk a közösen, közösségben megélt pozitív élményeket, ez a fiatal és idõsebb korosztály számára is identitást adó és megtartó erõ. A mérkõzések után közösen, a nézõkkel együtt elfogyasztottuk a feleségeink által elkészített finom ebédet. Köszönjük annak a pár nagyon lelkes és fáradhatatlan asszonynak. Elfogytak a csapra vert sörök is, a sok elhangzott anekdotából pedig egy közepes filmrendezõ is világsikerû filmet rendezhetne. Külön köszönetet mondunk a pályát átadó és a rendezéshez nagy segítséget nyújtó Horák Marikának, férjének és bírótársának, akik kellõ humorral és nagyvonalú bíráskodással is emelték a ren-

28

dezvényünk fényét. Ezúton kívánunk nekik további sikeres sportpályafutást! Egyiptomban úgy hívják a romákat, hogy "Isten gyermekei". Mi itt annak éreztük magunkat, mert ahogy befejezõdött a rendezvényünk, azonnal pusztító vihar tört ki. Ezért köszönettel és hálával tartozunk a Jóistennek is, hogy megvárta az esemény végét. Vidák­Jó­zsef­Skubi

Malom Az utóbbi idõben már második alkalommal jelent meg cikk a helyi Turai Hírlapban a Rákóczi úton üresen, és használaton kívül álló malomról. A polgárok tájékoztatására és a helyzet tisztázására most a malom tulajdonosa állást kíván foglalni: A mostani német tulajdonos a 90-es évek elején cégének németországi tevékenységét át kívánta helyezni Magyarországra. Elõször Dunavecsén talált erre alkalmas helyet, egy bérelt telepen. Hamarosan kiderült azonban, hogy a helyiségek túl kicsik a tevékenységhez, a szabászathoz. Rövid idõn belül találni kellett alkalmas, saját tulajdonú ingatlant, ahol a termelést meg lehetne kezdeni. Turán a malmot 1995-ben éppen eladásra kínálták. Az akkori tulajdonos képviselõjével tárgyalásokat folytatott az eladásról. A mostani német tulajdonos mindig is hangsúlyozta, hogy neki csupán a malom melletti kisebb, újabb építésû épületre lenne szüksége a termelés beindításához. A tárgyalások során sohasem került szóba, hogy a turai polgároknak érdekük fû-

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

zõdne a malom megtartásához, felújításához. Az egyeseknek ma túl alacsonynak tûnõ vételárba a vevõ csak azért ment bele, mert jelezte, hogy a malmot elõbbutóbb le kell bontani tekintettel a már akkor is igen rossz állagára. Az alapozás és a belsõ szerkezetek nem felelnek meg a benne történõ ipari termelés követelményeinek. A jelenlegi tulajdonos az adásvételi szerzõdés szerint csak a telket és a két épületet vásárolta meg, a malom építészeti védettségére, vagy megtartási kötelezettségére történõ bárminemû utalás nélkül. Ha Tura városnak annak idején érdekében állt volna a malom megtartása, módjában állt volna azt megvásárolni. A korábbi években a tulajdonos több ízben tárgyalásokat folytatott a város vezetésével a tulajdonos bontási szándékairól, de sohasem kapott állásfoglalást. A város rendezési tervében 2006-ban viszont az épület már "megtartandóként" kerül említésre. Errõl a tulajdonost sem szóban, sem írásban nem tájékoztatták. Ez év tavaszán a polgármester úr ismét napirendre tûzte a malom bontásának kérdését, de a tulajdonossal még most sem került sor tárgyalásra. 2006. márc. közepén bontási kérelmet nyújtott be, a megfelelõ iratokkal, tervekkel együtt, amit közös helyszíni bejárás követett az Építési Osztály illetékesének és szakértõ részvételével. Ennek során megállapítást nyert a romos állapot és az életveszélyes statika. A megtekintést követõen a tulajdonos bontást elutasító határozatot kapott, és õt több feltétel teljesítésére kötelezték. Nem került bele a határozatba egy fontos tény, ti. hogy a törvény szerint Tura városnak jelentõs költségviselési kötelezettsége van a malom felújításával kapcsolatban. Ez pedig igen jelentõs terheket róna a város költségvetésére, elvonva ezáltal forrásokat más, valószínûleg fontosabb feladatoktól. A határozatot a tulajdonos megfellebbezte, melynek számos pontban helyt adtak, és a város követeléseit elutasították. A fellebbezési hatóság a várost 2006 máj. 25.-ig új határozat hozatalára szólította fel. Ez a mai napig nem került kézbesítésre a tulajdonos részére. A tulajdonos belátja, hogy az épület megtartása a város némely polgárának szívügye. Hiszen nyilván fiatal korukra, a múltra emlékezteti õket. A múlt épített örökségének megtartása természetes

TuRAI HíRLAP

igénye a kultúrembernek, ugyanakkor azt is végig kell gondolni, hogy egy renovált épületnek késõbb ésszerû használati célt kell keresni. Az épület építészetileg nem képvisel különös értéket. Kb. 90 éve, több fázisban épült, és többször átépítésre került. Az újjáépítés ellen szól a rendkívül rossz statika, az alapokat és a felépítményt, az emeleti szinteket illetõen egyaránt. Az épületet az alapjaitól kezdve a belsõ szintek födémgerendáinak rögzítéséig és a tetõ átépítéséig, és épületgépészet installációjáig bezárólag teljesen fel kellene újítani. A renoválás költségei messze meghaladják egy újnak a felépítését. Ezen okból a renoválás nem ésszerû. A malom nem hasonlítható össze a Dora család vele szemben álló, jelenleg közigazgatási célokat szolgáló kúriájával. Ezt egységes stílusban építették, az épület alkalmassá tehetõ volt ésszerû költségkeretbõl hasznos funkció betöltésére. A malomra ez nem érvényes. A felújított épület hasznosítása igen korlátozottan lenne lehetséges. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a gabonamalom eredeti berendezési tárgyaiból semmi nem maradt fenn, múzeumi hasznosítása tehát eleve kizárt. A törvény értelmében a renoválás költségeinek ésszerû arányban kell állniuk egy új építésével. Figyelembe kell venni továbbá, hogy annak költségviselésében a városnak jelentõs arányban részesednie kell. Hogy a városnak e célra van-e forrása, azt nem az én dolgom eldönteni, de errõl kétségeim vannak. Werner­Engelfried

2009.6.24.

Hátrányos adottságok Most következõ írásunkban, a tavaszi nyílt szerkesztõségi ülésünkön is szóvá tett problémák apropóján, a Galábos utca lakóközösségét széles körben érintõ nehézségekrõl kívánunk képet adni, a mielõbbi válaszok és konkrét megoldások megszületésének reményében. A hátrányos helyzetek többsége, városunk speciális településszerkezetébõl adódik, amely alapvetõen sugaras szerkezetû és tagoltságú. A mi hangulatos utcánk ezek közt is egyedi, mivel nem a központból indul, hanem a Hatvani út külterületi részéhez csatlakozva, önálló oldalágat képez. Beépítése az erdõsáv miatt csak egyoldalas, ahol az emberek

TuRAI HíRLAP

25 házban élik szorgos hétköznapjaikat és ünnepeiket. A nyugalom és jó levegõ miatt, fiatal, sok gyermekes családok is építkeznek, illetve ideköltöztek Az elõnyként értékelhetõ csodás természeti környezetrõl, a "Tura frekventált területei" címû sorozat nyitó írásában már számot adtunk, de most említsük meg az árnyoldalakat is! A város központi része sok szempontból, értelemszerûen természetes elõnyöket élvez. A Galábos utca a központhoz ugyan közelebb van, mint számos más településrész, megközelítése mégis nehézkesebb, mivel a két folyóval keresztezett hatvani országúton nincsen járda és közvilágítás sem. A nagy sebességgel haladó, egyre csak növekvõ gépjármûforgalom mellett, így a gyalogos közlekedés lehetetlen, kerékpárral pedig szinte életveszélyes. Kézenfekvõ megoldás lenne a lakott területet jelzõ tábla áthelyezése, illetve sebességkorlátozást jelzõ tábla kihelyezése, de az illetékesek ilyen irányú próbálkozásai valamilyen okból, eddig kudarcot vallottak. Aki itt él, különleges illúziói nem lehetnek, mivel a földút lehetõségeit és állapotát mindenki ismeri, ennek tudatában választotta ki lakóhelyét. Az azonban méltán elvárható, hogy az Önkormányzat segítõ kezet nyújtson a saját erõbõl történõ helyi kezdeményezésekhez. Az utca elejének zúzott kõvel való kátyúzása, az egyik háztulajdonosnak köszönhetõen, a közelmúltban ennek ellenére is megtörtént. Az itt lakók a közterheket természetesen ugyanúgy viselik, mint a város más területein élõk, de a fejlesztésekbõl a szûkösebb anyagi források és a prioritás felállítása miatt – egyenlõre – óhatatlanul kimaradnak, vagy a várólistán hátra kerülnek. Példa erre a kábelszolgáltatói hálózat (telefon, világháló, kábeltévé) kiépítésének esete, mely ezen a részen még mindig nem készült el. Az információs társadalom létrejöttével, ezek nehézkes elérhetõségének megkülönböztetõ hátrányait, remélem, nem kell külön ecsetelnem! Nem beszélve arról, hogy a más csatornákon való, rossz minõségû ilyetén jellegû szolgáltatások igénybevétele sokkalta komplikáltabb és költségesebb, valamint sérül az egyenlõ esély joga is. Pedig a köztelevízió Ablak címû mûsorának 2008. 11. 20.-án történt helyszíni felvétele után bizakodtunk, melyben elhangzott, hogy a gyengeáramú szolgáltatói

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

közhálózat utcánkban való kiépítésének akadályai végre elhárultak. Sajnos mostanában néhányszor az is elõfordult, hogy a Turai Hírlap ingyenes száma a Galábos utcai olvasókhoz, feltehetõen a terjesztés hiányosságai miatt nem jutott el! Persze az egyébként örvendetesen szaporodó magánberuházások, a természeti környezetre és az itt élõk számára nem csak elõnyökkel, de kellemetlenségekkel is járhatnak, melyeket a törvények által szabott keretek között kötelesek elviselni. Tudomásul kell vennünk, hogy az utcánk elején közel két éve épülõ, mûködõ és egyre bõvülõ fatelep üzemeltetése bizony zajjal, porral, szaggal és egyéb hatásokkal együtt jár. Kérdés, hogy a létesítés és üzemeltetés során maradéktalanul betartották-e a vonatkozó elõírásokat, valamint a káros hatások a törvények által elõírt határértékek alatt maradnak-e? Ezek megítélését természetesen az illetékes szakavatott hivatalokra bízom! Annyit azonban tudok, hogy az építési hatóság a létesítés elõtt a szomszédok hozzájárulását nem kérte ki. Elõfordulhat, hogy nem is szükséges? Pe­tõ­Já­nos

búzaaratás és meggyszüret Ami­kor­eze­ket­a­tör­té­ne­te­ket­hal­lot­tam, az­ju­tott­eszem­be,­hogy­fel­tét­le­nül­meg­osz­tom­min­den­ki­vel. AZ ELSÕ: Május van, verõfényes napsütés, csak úgy tombol a késõ tavasz, gyümölcsöt érlel minden leheletével a nap. Epret, málnát, cseresznyét. Csábítóan piroslik a fán a korai meggy, roskadoznak az ágak a bõséges terméstõl. Az utcán az öreg néni is minden nap megnézi, ápolgatja a kerítése elõtti meggyfát. Kicsit sajnálja is, hogy már nem kislány, aki semmivel sem törõdve, a sûrû lombban megbújva csemegézhet a koránérõ meggybõl. De hát, elmúltak azok az idõk! De majd az unokák! Egyik nap, a kora délutáni órák csendes sziesztáját idegen neszezés szakítja félbe. Fülel a néni: a meggyfa felöl jön. Álmot dörzsölgetve a szemébõl kisiet a kapu elé, és két idegent lát, ahogy a termést dézsmálják. – Jaj, ne szedjétek le az összeset – kéri õket – jönnek az unokák, nekik tartogattam!

29

à

a Turai Hírlap posTaládáJábÓl Az idegenek méltatlankodva, szitkok közepette távoznak. Másnap a néni a közértbe biciklizik és, amikor hazaér, nem hisz a szemének: nincs ott a meggyfa. Se a koronája, se a termése, se az ága, semmi. A meggyfát valaki kivágta. Csak egy friss tönk áll a helyén. – Nem baj – gondolja a néni a könnyeivel küszködve – legalább nem kell félnem, hogy elveri a jég, mire a gyerekek jönnek. Reméljük, sok éhes gyerekszájnak jut majd meggybefõtt a télen. Ezekben a Tesco-gazdaságos idõkben a friss gyümölcsnél aligha lehet nagyobb kincs! Sajnos, hasonló módon járt az a hallgató is, aki az egyik rádióban mesélte el saját esetét: Hét elején nézte meg a határban a búzát: már értek az aranysárga kalászok. Pár nap múlva, amikor kiment a földjére aratni, kiderült, már megelõzték. Valakik kombájnokkal! (tehát elég feltûnõen) elvégezték helyette a betakarítást hét közben. Sõt, még a tárolás problémáitól is megszabadították, mert mindent elvittek. Tanulságos történetek: ilyenek lennénk mi, emberek? Szégyenlõs szemlesütés helyett inkább ismerjük fel, hogy nem csak az felelõs a történtekért, aki más javait megdézsmálta. Hanem mindenki, akik szó nélkül hagyja, hogy ilyesmi elõfordulhasson! Nehezen hihetõ, hogy egyik esetnek sem voltak szemtanúi. Ha ismeretleneket látunk a szomszédban, legalább figyelmeztessük Jóska Bácsit, Ilonka Nénit, Engem, Téged, Õt, hogy hívhassa,

Májusi szemét a tsz földterületein

akiket kell, és tudja megvédeni a magáét! Ami ma a szomszéddal történik meg, az holnap a mi portánkon is kopogtathat. A másik félnek is átadnám az üzenetet: aki a máséhoz nyúlna, mielõtt megtenné, mérlegeljen: Egyszer megöregszik az is, aki a meggyfát ápolta, a búzát termesztette, és az is, aki azt megdézsmálta. Õt sem fogják elkerülni a fiatalabb hasonszõrûek. Ha azt akarja, hogy az övét ne vigyék el holnap, akkor ma õ se vegye el a másét! A másik gondolat, ami eszembe jutott, mialatt a történeteket hallgattam, az volt, hogy hál' Istennek, ez nálunk, Turán soha nem fordulhatna elõ! K.J.L.­(név­és­cím­ a­szer­kesz­tõ­ség­ben)

Tisztelt szerkesztőség! Áprilisi számukban Köles Tamás tollából rövid ismertetõ jelent meg Tura honlapjáról. Érdemes lenne több, turai vonatkozású élõ honlapot is ismertetni az újságban: iskola, polgárõrség, turai-öte, stb.

Tisztelt Képviselő Úr! Kedves Korsós attila! Azon nõtársaim nevében, akikkel részt vettünk az Ön által szervezett ingyenes mammográfiai szûrõvizsgálaton, ezúton szeretnénk õszinte köszönetünket kifejezni a Turai Hírlapban közzétett hasznos információért, a lehetõségért és a szervezéséért, az egészségünk megõrzése érdekében tett segítségnyújtásáért. Pász­tor­Lászlóné

Tisztelt Gólya József Ferenc Úr! TIGÁZ-kálváriájával kapcsolatos tanulságos levelét, terjedelmi okok miatt következõ számunkban lesz módunk leközölni. Megértését köszönjük. A­szer­kesz­tõ­ség

erős isKolásoK

Benedekné­Fe­ke­te­Haj­nal­ka

Kedves Hajnalka! Örömmel vettük értékes javaslatát. A levelében is említett munkatárs Önnek köszönhetõen már dolgozik a témán, melynek eredménye a következõ lapszámban lesz olvasható. Se­res­Tün­de felelõs szerkesztõ

Fotó: ourtay

à

Egy Zorán dal jutott eszembe “langyos a sör, ha nekünk így is jó”

Recept: TÖlTÖTT KáposzTa ilonKa MÓdra HozzáValÓK a TÖlTeléKHez: 2 kg vegyes darált hús: 1 adag ser tés, 1 adag marha vagy kacsamell, 1 adag fõtt füstölt tarja, friss kolbász, 50 dkg rizs (B jelû, rövid szemû), só, bors, majoranna, 1 egész tojás, ételízesítõ, piros arany, pirospaprika (por), 2 fej vöröshagyma, 6 cikk fokhagyma.

Fotó: Csintalan

elKészíTése: A vegyes darált húst egynemûvé dolgozzuk, a vöröshagymát, fokhagymát apróra vágjuk, megpirítjuk, a fele só és ételízesítõ mennyiséget rárakjuk, és a rizst is felöntjük 2 dl vízzel, állandó kevergetéssel megvárjuk, míg elfogy a víz, kihûtjük. Darált húst, rizst, fûszereket jól eldolgozzuk, kb. 40 leforrázott káposztalevélbe töltögetjük. Vagy a káposzta megmaradt közepét vágjuk apróra a lábasunk aljára, vagy 1 kg savanyú aprókáposztát átmosunk, apróra vágjuk, a felét a lábas aljára szórjuk, erre szép sorba berakjuk jó szorosan az elkészített töltött káposztánkat. Az aprókáposzta másik felét rászórjuk, vagy 6 gerezd fokhagymát fokhagymapréssel rányomunk, 1 teáskanál õrölt köményt rászórunk, jó meleg vízzel felöntjük, hogy ellepje, 30 dkg füstölt kolbászt rákarikázunk. Két fedõ kell, egy, ami közvetlen a káposztára kerül, ezt le kell nyomatni (mondjuk két félkilós nagy kavicsot megsikálunk, alufóliába tekerjük, fedõre rárakjuk). Másik fedõ az edényünkre passzoló kell, hogy legyen. Forrástól számítva egy órán át átrotyogtatjuk. Közben fél kiló ser tés lapockából brassóit vagy pörköltet készítünk. Mikor kész a töltött káposzta, külön szedjük az aprókáposztát és külön a tölteléket, az aprókáposztával összekeverjük a brassóit vagy a pörköltet, tálaláskor a töltöttre kanalazzuk. A megmaradt lét mélyhûtõbe tesszük és a legközelebbi töltött káposztánál ezt használjuk el. Hosszú kísérletezés után végleg ennél a formánál maradtam, mert ez így tökéletes. Nálunk egy szer tar tás a töltött káposzta készítés, míg tart belõle, addig mindig vasárnap van.

30

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

TuRAI HíRLAP

TÖRZSVÁSÁRLÓI JÁTÉKKAL NYERTEK!!! Gratulálunk valamennyi nyertesünknek, aki a „cO-Op cLUBBAL A SZIGetRe” szlogenű játékkal SZIGet NApIJeGYet NYeRt!

Nyertesek: w Bodor Judit – iklad w Bodnárné Körmöndi Ilona – Aszód w Aszódi Ferencné – Hévízgyörk w Aszódi Diána – Hévízgyörk w Balogh Vivien Marcella – Hévízgyörk w Trencsényi Szilvia – budapest (Hévízgyörkön vásárolt). Néhány kép a nyeremény átadásról:

ÍzelÍtő Az Akcióból:

ÜNNepI KÜLÖNSZÁM AKcIÓ 2009. 08. 15-től 2009. 08. 19-ig

Szentkirályi Emese ásv.víz 1,5 l PET dús,v. mentes 79,-Ft Koronás kristálycukor 1 kg 199,-Ft Soproni sör f.üv. 0,5 l 139,-Ft +üv. Arany Ászok sör dob. 0,5 l 149,-Ft

ÍzelÍtő Az Akcióból:

Berstein sör dob. 0,5 l Alföldi vödrös tejföl 20% 900g Gici trappista sajt Kométa bécsi virsli

99,-Ft 399,-Ft 899,-Ft 1299,-Ft /kg

AKcIÓ: 2009. 08. 19-től 2009. 08. 30-ig

Finomliszt BL-55 1 kg Vénusz Étolaj napraforgó 1 l Gyermelyi tészta 4toj. makaróni, v. orsó 500g

89,-Ft 349,-Ft 269,-Ft

Madeta uHT tej 1,5% 119,-Ft Kékkúti T. ásv.víz dús,v. mentes 1,5 l PET 99,-Ft Dreher sör 0,5 l dob. 189,-Ft

Augusztusi SZUpeR hétvége 2009. 08. 28-tól 2009. 08. 30-ig Margitszigeti krist.víz dús, v. mentes 1,5l PET Suzy alma ital szűrt 1,5 l

99,-Ft 169,-Ft

A feltüntetett árak bruttó árak és a készlet erejéig érvényesek!

TuRAI HíRLAP

Suzy őszibarack ital 1,5 l Kozel sör dob. 0,5 l

169,-Ft 139,-Ft

Nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk.

2009 júLIuS–AuGuSZTuS

31

BIZtOSÍtÁS!

TÖRD A FEjED!

Tisztelt régi és új ügyfeleim a rákóczi u. 119-ből eLKÖLtÖZteM a HőForrás u. 17- be. Minden nap reGGelTől-esTiG várom az Összes bizTosíTÓ választékával! Gk. Kötelező, casco, utasbiztosítás, lakásbiztosítás stb. ToVábbá: fénymásolás (színes is), faxolás, névjegykártyaés bélyegző készítés, telefonkártya 06-30-541-07-40 nyikosné

Városnapi FőzőVerseny! A főzőversenyre várjuk civil szervezetek, egyesületek, baráti társaságok és minden vállalkozó kedvű ember jelentkezését. Nevezni bármilyen étellel lehet. Minden benevezett ételt zsűri értekel. az első HároM HelyezeTT díszes KupáT nyer. Jelentkezni augusztus 28-ig lehet a következő elérhetőségeken: Bartók Béla Művelődési Ház: 06-28/580-581, 06-30/638-4603, e-mail: [email protected] Ifj. Győri László: 06-30/749-5480 Sára Tamás: 06-30/739-1193

LIbRA KöNYVESbOLT Tura, Dózsa György u. 7.

könyvújdonságok és -régiségek, térképek, műsoros hanghordozók, videokazetták, DvD-k. Faxolás, fekete-fehér és színes fénymásolás.

ajándék- és étkezési utalványok beválthatók!

100 éve, 1909. július 24-én született Károlyi aMy költő, műfordító. első verseit 1940-ben babits Mihály közölte a nyugatban. életében 26 kötete jelent meg. A vastagon szedett sorok megfejtését kell beküldeni VízszinTes 1. A teljesítmény SI-egysége. 2. A függőleges 1. sorban megfejtendő költőtárssal megjelent kötete (1975). 12. Himnusza Beethoven Örömódája (röv.) 13. Bika csillagkép. 14. jane …e – Charlotte Bronte regénye. 15. Körülbelül (!) 16. Énekkettős. 18. Erős. 19. Kifinomult, ravasz. 22. A punk zene egyik ága (érzelgős) 23. Ellop (régies) 25. Gól nélküli döntetlen. 26. Találat a meccsen. 27. Szentély melletti helyiség a szertartás eszközei részére. 31. ...Cooder – amerikai gitáros, énekes és zeneszerző. 32. Zsidó holokauszt. 33. Részeggé tette. 36. Oxigént szállító verőér. FÜGGőleGes 1. Költőtárs (!) 2. Város a Galga mentén. 3. 1997ben megjelent kötetének címe. 4. Törlőgumi. 5. Q. 6. Középen karol (!) 7. Latinul: voltam (FuI) 8. Lapokat adó. 9. Rázkódott, vagy …, mint a kocsonya. 10. Belső testrész. 11. Női név (okt. 21.) 17. ENSZ (angolul) 20. Földrész. 21. Számsorsjáték. 24. Ksztília és … autonóm közösség Spanyolország északnyugati részén. 28. Reusable Learning Object (újra felhasználható tananyagelem) 29. Kicsit beereszt (!) 30. Minden magyarban megvan (!) 34. Dunántúli város (tó partján reneszánsz várral) nevének fele. 35. Átmérő. A megfejtéseket szeptember 13-ig postai úton várjuk a műv.ház címére (2194 Tura, Bartók tér 3.). Kérjük, írják rá azt is: Turai Hírlap augusztus! Egy fő szerencsés nyertes a Libra könyvesbolt 2000 Ft-os könyvutalványában részesül. jó fejtörést! Előző lapszám rejtvényének helyes megfejtése: vízszepTeMber 8. nyertesünk: szintes 21. lapzárTa: GyÓNI GÉZA, függőleges 5. BÁNKI DONÁT. MeGJelenés: szeptember 18. sziláGyiKÖVeTKező MiHályné (2194 Tura, Kaszinó tér 4.) GRATuLÁLuNK!

Hirdessen a Turai Hírlapban! A hirdetési díj kifizetése történhet átutalással, csekken vagy személyesen Tura Város Polgármesteri Hivatala pénztárában (hétfőtől-csütörtökig: 9-12 és 13-15 óráig, pénteken 9-12 óráig).

1/1 oldal 1/2 oldal 1/4 oldal 1/6 oldal 1/8 oldal apróhirdetés

34 500 Ft 17 250 Ft 8 625 Ft 6 000 Ft 4 800 Ft 60 Ft/szó

A számlázáshoz szükséges, a hirdetésfelvevő által rögzítendő adatok: – hirdetés igényelt mérete, – hirdetés igényelt lapszáma, – számla vevõjének neve, címe és adószáma, – fizetés módjának kiválasztása, – számla postázási címe. Hirdetésfelvételi lehetőségek: – Tura város önkormányzata Bartók Béla Mûvelõdési Ház E-mail: [email protected] – Tel.: 06-28/580-581 vagy 06-30/638-4603 – városi könyvtár Tura E-mail: [email protected] – Tel.: 06-28/580-530 – Éliás Zoltán, E-mail:[email protected] –Tel.: 06-30/407-8786

32

2009 júNIuS

KÖZÉLETI HAVI LAP Felelős kiadó: Tura Város Önkormányzata Bartók Béla Művelődési Ház levélcím: Bartók Béla Művelődési Ház 2194 Tura, Bartók tér 3. Telefon: 06-28/580-581 vagy 06-30/638-4603 Felelős szerkesztő: Seres Tünde szerkesztőségi tagok: Köles Tamás, Kuti józsef, Pálinkás Ildikó, Pető jános, Szénási józsef, Takács Pál Tördelés: RO-LA Nyomda, Szabados Tamás e-mail: [email protected] vagy [email protected] nytsz: B/BHF/567/P/91 Készült 3 000 példányban a RO-LA Kft. nyomdaüzemében Valkón Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

TuRAI HíRLAP