VERESEGYHÁZ,
VÁROSI MÚZEUM („CSIRIBIRI MÚZEUM”)
ELŐZETES ÉPÍTÉSZETI PROGRAMJA
TARTALOM AZ ALAPÍTANDÓ MÚZEUM A KORSZERŰ MÚZEUM – AZ ÉPÜLET ÉS HELYE A MÚZEUM FUNKCIONÁLIS TÉRSTRUKTÚRÁJA 1. MÚZEUMI (KÖZÖNSÉG) TEREK 2. AZ IGAZGATÁS ÉS A BELSŐ MŰHELYMUNKA BLOKKJA
EGYÉB MEGJEGYZÉSEK
(Varga Kálmán, 2015 május)
AZ ALAPÍTANDÓ MÚZEUM __________________________________________________ Az 1999-ben városi rangot nyert Veresegyház Önkormányzata 2014-ben úgy döntött, hogy kezdődjék meg egy településhez méltó múzeum alapításának előkészítése.* A döntés, illetve a múzeum létesítésének megalapozottságát a település dinamikus fejlődése (versenyképes ipar, stabil gazdálkodás, kistérségi központtá emelkedés stb.), valamint a fiatalodó és számszerűen növekvő lakosság igényei (a diplomás családok átlag fölötti aránya, a fiatalok és gyermekek nagy száma stb.) adják. A tervezett közgyűjtemény felállítása és értékelvű működtetése szervesen illeszkedik a város fejlesztési stratégiájába, mely szerint a település célja, hogy „hosszú távon fenntartható, emberléptékű, minőségi életteret és megélhetést biztosító kistérségi központ” legyen.**
A munkacímként a „CSIRIBIRI MÚZEUM” nevet viselő intézmény a hazai szabályozás szerint „területi múzeum”, azaz több múzeumi szakágat felölelő, a település
közigazgatási
határain
belül
illetékes
„városi
múzeum”
lehet.***
Tevékenysége az elkészült szakmai koncepció alapján részben a hagyományos feladatellátásból, részben pedig tematizált szakágként a játékkultúra muzeológiai gondozásából és az ehhez kapcsolódó gyermek-orientált munkából áll.**** Az intézmény alapítója, majd fenntartója – a normatív állami dotáció igénybe vételével – Veresegyház Város Önkormányzata.
A múzeum előreláthatóan két filiát is működtetni fog. Az egyik a 18. századi barokk római katolikus templom, melynek belső helyreállításával a 2013-ban feltárt építészeti és régészeti leletek bemutathatóvá válnak. A Váci Püspökség által várhatóan átadásra kerülő műemlék – az alkalmi szakrális funkció mellett – A Képviselő-testület 83/2014. (V. 20.) Kt. Határozata. Veresegyház Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2008 (Felülvizsgálva: 2009) *** Az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, kiegészülve a működési engedélyek kiadását szabályzó 2/2010. (I. 14.) OKM rendelettel. **** „CSIRIBIRI MÚZEUM” Veresegyházon. Szakmai koncepció. (Varga Kálmán, 2014 április/május) *
**
egyházművészeti, régészeti és egyéb művészeti kiállításoknak ad helyet. A másik filia a szintén, még az idén helyreállításra kerülő Hagyományok Háza (Fő út 95., ún. Láng-féle ház), mely a helyi paraszti műveltség élő bemutatóhelye és a hagyományőrző civil csoportok bázisa lesz.
A KORSZERŰ MÚZEUM – AZ ÉPÜLET ÉS HELYE __________________________________________________ A múzeumi karakterű intézmények őse a 17–18. századi uralkodói és főúri rezidenciák nagyobb méretű galériáiban és a kisebb méretű kabinetekben alakult ki, melyekben a különböző művészeti vagy természettudományos gyűjteményeket helyezték el. A múzeumalapítások virágkorának tekinthető 19. században terjedt el a görög templomok stílusában emelt, az antik templomeszményt fókuszba állító épülettípus. (Hazánkban számos, elsősorban ebben a korszakban emelt nagy múzeumunkra ez a jellemző.) A gyakorta monumentális hatású, homlokzatán az antik oszloprendet követő, tekintélyt parancsoló lépcsősoron megközelíthető, belül reprezentatív és gazdagon díszített görögös forma a műkincsek, az értékek iránti tiszteletre tanít, meglehetősen direkt, tekintélyelvű módon. Az ilyen épület a maga műfajában – akárcsak ókori ősei – valóban templomszentély, ahová ünnepi alkalom belépni, s ahonnan a szándék szerint lelkiekben gazdagabban jövünk el. Kétségtelen, hogy ez az építészetileg megfogalmazott üzenet egyes múzeumfajták esetében még ma sem veszett aktualitásából – ide sorolható például több nagy nemzeti intézmény vagy reprezentatív képtár –, de a jelenben épített emblematikus múzeumok már nem követik ezt az építészeti hagyományt.
A modern múzeum a megtanítandó tudást csak kis részben akarja „szájbarágós” formában átadni, inkább szórakozva tanulást ajánl. Jóllehet nem enyhít az értékőrzés szigorúságán, mégis amolyan kulturális piactérként, találkozópontként működik. Nyitottságával, komfortjával és rendezvényi kínálatával, erősödő kereskedelmi tevékenységével jobban beépül a városszövetbe és a közösségi életbe. A jelenünkben
Egy „görög mintájú” múzeum (Athén) és egy modern múzeumépület (Rotterdam)
épült korszerű múzeumba több ponton és általában a járdaszintről lehet belépni, üvegfalai, nagy ablakai pedig oldják a zártságot. A kulturális életbe gazdagabb funkciókkal beágyazódó közgyűjtemény tehát építészetileg mintegy „leköveti” a tartalmi változást és a társadalom mai elvárásait, ezért az új múzeumépületek arculatában és térszerkezeti kialakításában az egyéni vonások dominanciája a korábbiakhoz képest hangsúlyosabbá vált. Ebből fakadóan megnőtt a tervező építész szerepe és nélkülözhetetlenné vált a magas szintű építészi kreativitás.
AZ INTÉZMÉNY FŐÉPÜLETÉNEK ELHELYEZKEDÉSE Az elmúlt hónapokban lefolytatott várospolitikai, építészeti és szakmai egyeztetések eredményeként a cél, hogy a múzeum főépülete újonnan emelt, a szakmai arculatnak és a 21. századi követelményeknek megfelelő komplexum legyen. Helye a település struktúrájában az alábbi főbb szempontok szerint jelölődött ki:
● A város közönségét és (különösen) a fiatal korosztályokat szolgálva a központhoz, illetve a nevelési intézményekhez, azok többségéhez lehetőleg közel, pontosabban könnyen megközelíthető legyen.
●
Megfelelő
méretű és
a
természeti
adottságokat
(tavak,
zöldterületek) kihasználni tudó szabadtér kapcsolódjon hozzá.
patakok,
● Kulturális és igényes szabadidő eltöltési kínálatával kapcsolódjon be az erősödő turizmusba.
E szempontokat összevetve az említett Integrált Városfejlesztési Stratégiában (IVS) rögzített tervekkel, a múzeumépület a négy akcióterület közül az ún. Zöldfolyosó fejlesztési programjába illeszkedhet. (A Zöldfolyosó lényegében a Medveparktól a tavak és a Sződrákosi patak mentén az ófaluig húzódó, majd onnan Vác felé szűkülő sáv.) Az IVS elemzése szerint ez az akcióterület a betelepülő fiatal és diplomás családok legkedveltebb célpontja, növekvő
igényes
lakásállománnyal és
a
kapcsolódó infrastruktúra korszerűségével. A turizmusfejlesztési elemzés és stratégia szerint
itt
adottak
leginkább
az
idegenforgalom
erősítésének
lehetőségei
(medveotthon, tavak revitalizációja, termálfürdő, sportcentrum stb.) és ez a városrész alkalmas a kulturális intézmények idetelepítésére is.*
Fejlesztési akcióterületek a stratégiában, közöttük zöld színnel jelölve a 4. a „Zöldfolyosó”
*
Veresegyház turizmusfejlesztési stratégiája, 2007 (A stratégia a komplex termékcsomagok kialakítását szorgalmazza. A tervezett gyerekmúzeum első számú partnere a Medvepark lehet.)
A terület tulajdonviszonyaiban meghatározó az Önkormányzat, amely éppen a fejlesztések érdekében számos ingatlant felvásárolt.
A Zöldfolyosó-akcióterület tehát adottságait és jövőképét tekintve kiválóan alkalmas az egyszerre a települést és az idegenforgalmat szolgáló, kulturális centrumként is működő közgyűjtemény létesítésére. Ráadásul az egyedi és a gyerekmúzeumi munkához különleges lehetőségeket adhat a természetes vizek jelenléte, ezért a tavak és a patak közelsége – akár az építészeti kialakításban történő kihasználása is – kiemelten fontos.
A MÚZEUMÉPÜLET KÜLSŐ MEGJELENÉSE A múzeumépületet nem szabad csupán egyszerű kubusként vagy valamiféle kényszerűségből
szükséges
fizikai
háttérként
kezelni,
mely
egyszerűen
infrastrukturális feltételeket teremt az intézménynek, hiszen önmagában már külső látványa is fontos része a kulturális célok megvalósításának. Vizuális megjelenésében – nyilván a funkcionalitás tiszteletben tartása mellett – a legfontosabb elvárások a következőképpen foglalhatók össze:
● Illeszkedjen a település tudatosan alakított, egységes (organikus) építészeti kultúrájába.
● Attraktív, a maga módján feltűnő és a tevékenységét építészeti eszközökkel is hirdető komplexum legyen.
● Az épület különlegességével egyenértékűen kell kezelni a környezetet (kert, park) is, melyben a kötetlen szabadidő eltöltés lehetőségein kívül a műhelymunka egyedi attrakciói zajlanak.
● Mivel az intézmény tematikus profiljából és idegenforgalmi kínálatából adódóan fontos időszak lesz az este és részben az éjszaka, sajátos külső megvilágításra és parki fényekre lesz szükség.
Az épületnek tehát mind a belső, mind a külső megjelenése a tervező építész (építészek) nagyfokú érzékenységét és tehetségét kívánó feladat. Elképzelhető egy tartalmilag is jól kihasználható várszerű, tornyos kialakítás, adja magát a természetes vizeket vagy az élővilágot (pl. fa) a komplexumba beépítő bravúros megoldás lehetősége és a szintén gyermekvilágra hajazó színek, tarka felületek dinamikus komponálása.
Egy börtönből átalakított és egy újonnan épített gyerekmúzeum (Caracas, Miami)
A MÚZEUM MÉRETE ÉS KÉT FŐ EGYSÉGE A tervezett múzeumi komplexum összméretét, ezen belül hasznos alapterületét természetesen a kulturális tartalom és annak kiszolgálása határozza meg. Ezek a későbbi részletezés alapján az épületet tekintve 3000-3200 m²-re, a múzeumkertre vonatkozóan pedig 2-3 hektárra (20-30 ezer m²) tehetők.
Általánosságban a múzeumok térstruktúráját is két nagy funkcionális egységre bonthatjuk. Esetünkben az egyik a közönség által igénybe vett köz-terek tércsoportja, a másik a belső műhelymunka és a működtetés feltételeit biztosító egység. A következőkben e két blokk keretein belül tekintjük át a múzeum tereit, azzal az
előzetes megjegyzéssel, hogy számos tér – például az előcsarnok – multifunkciós hasznosítású lesz.
A MÚZEUM FUNKCIONÁLIS TÉRSTRUKTÚRÁJA __________________________________________________ 1. MÚZEUMI (KÖZÖNSÉG) TEREK 1/1. A FOGADÓTÉR
Az intézmény általános, a főbejáraton át megközelíthető, de a parkkal külön ki- és bejárattal
is
összekötött
közönségfogadó
centruma.
Tágas,
a
kiállító-
és
rendezvényterekkel, valamint a szolgáltatásokkal közvetlen térkapcsolatban álló és kényelmes közlekedésre (például babakocsival, kerekesszékkel) alkalmas, jó hangulatú
csarnok.
Többfunkciós,
alkalmi
rendezvényekre
és
vásár-típusú
események tartására is szolgál. „Tartozékai” az alábbiak:
● Pénztár és információs helyiség vagy pult (≈ 4-6 m²) ● Mosdók (női, férfi és mozgáskorlátozott, 4-8 + 1 főre, szabvány szerint) ● Ruhatár (80-100 főre kialakítva, ≈ 50-60 m²)) ● Pelenkázó (≈ 6 m²) ● Alkalmi gyermeköltözők (leány, fiú, 10-10 főre, ≈ 25-30 m²)) ● Biztonságtechnikai helyiség (≈ 9 m²) ● Takarítószerek és eszközök kisraktára (≈ 8-10 m²) 1/2. KIÁLLÍTÓ- ÉS BEMUTATÓ TEREK
A múzeumokra általában jellemző, évtizednyi időszakra szóló állandó helytörténeti kiállítást esetünkben nem célszerű rendezni. A település múltját, néprajzát és
művészeti értékeit bizonyos stabilitással egy erre a célra kialakított interaktív- és vetítőteremben mutatjuk be. Az intézmény kiállítási programjára a nagyszabású, hosszabb ideig nyitva tartó, illetve a kamarajellegű időszaki bemutatók lesznek jellemzők, öt helyszínen összehangolt szervezéssel (ún. nagy kiállítótér, galéria, látványtár, Hagyományok Háza és r.k. templom bemutatótere).
● Interaktív bemutatóterem: A statikus állandó kiállítást kiváltó/pótló egység, amely interaktív eszközökkel és filmek, animációk segítségével mutatja be a település természetrajzát, múltját és művészetét. Belmagassága viszonylag nagy, falfelületei – ideértve a mennyezetet is – vetítésekre, aktivitásra
(téralakítás,
rajzolás,
festés)
alkalmas.
Infrastruktúrája
és
felszerelése az interaktív berendezések működtetésére kialakított, vagyis egyedileg tervezett. (≈ 80-100 m², belmagasság: ≈ 4-5 m)
Egy interaktív bemutatóterem és egy nagyszabású kiállítás installációval
● Nagy kiállítótér: Elsősorban a játék- és gyerekvilág gazdag és hosszabb ideig (1-2 év) látogatható időszaki kiállításainak a helyszíne. Alapja egy nagyméretű, építészetileg „üres tér”, amelyben gyakorlatilag bármilyen installáció felépíthető az éppen aktuális, felfedező típusú kiállításhoz. Egyedi, sokféle megoldáshoz alkalmas infrastruktúrával (áramvétel, világítás, vízvétel, rögzítés, függesztés stb.) és mobil téralakítási felszereléssel. (≈ 400-600 m², belmagasság: ≈ 10 m)
● Galéria: Hagyományosnak mondható kiállítótér, művészeti és történeti jellegű időszaki bemutatók rendezésére. Kialakítása és felszerelése (felületek, világítástechnika stb.) a klasszikus elveknek megfelelő.
(≈
100
m²,
belmagasság: ≈ 4 m) ● Látványtár: A raktári anyagból alkalomszerűen válogatott műtárgyak és emlékanyagok kevésbé szakmai szempontok szerint rendezett együtteseinek bemutatóhelye. Fontos szempont a mennyiség, ezért kialakítása a galériához hasonló és felszerelésében a vitrinek dominálnak. (≈ 40-50 m², belmagasság: ≈ 3-4 m)
Egy hagyományos kiállítótér és egy látványtár
1/3. RENDEZVÉNYTEREK ÉS FOGLALKOZTATÓK Alapvetően az intézmény minden belső és külső köz-tere „akciótér”, azaz rendezvénytérként is funkcionál. Közülük a primer használat szempontjából az alábbiakat emeljük ki.
● Előadóterem: Szakmai konferenciákra, kisebb színházi előadásokra és vetítésekre is alkalmas terem, legalább 100 fő befogadására. Berendezése javarészt mobil, többféle, az adott rendezvénynek megfelelő kialakításra ad lehetőséget. (≈ 300-350 m²)
● Múzeumpedagógiai foglalkoztatók (3 db): Három korosztály (3-6, 7-12 és 13-18 évesek) számára szervezett múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz, a korcsoportoknak megfelelő berendezéssel, vízvételi lehetőséggel. (≈ 3 x 40-50 m²)
● Klip- és animációs stúdió: Diákok művészeti nevelésére szolgáló, modern technikával felszerelt klubterem. (≈ 40 m²)
● Csillagda: Amennyiben az épülethez torony csatlakozik, annak tetején nagyteljesítményű távcsővel felszerelt kis csillagda kaphat helyet. (≈ 15-20 m²)
● Klubterem: Vegyes használatú terem (kisebb képzések, megbeszélések stb.), kis teafőző helyiséggel. (≈ 30-40 m²)
Egy különleges előadóterem és egy foglalkoztató
1/4. SZOLGÁLTATÓ ZÓNA (Kulturális és komfort jellegű szolgáltatások) Egy korszerű múzeum tartalmi munkája már nem képzelhető el a kapcsolódó kulturális- és a látogatók komfortigényeit kielégítő egyéb szolgáltatások nélkül. Bizonyos szempontból a szolgáltatások egy része térben is önállóan, lazább kapcsolódásokkal is működhet, hiszen – például – egy múzeumshopnak éppúgy érdeke a vásárlási szokásokba „beépülés”, mint bármely más kereskedelmi szolgáltatónak.
● Könyv-, fotó- és dokumentumtár: A viszonylag szeparált blokk a klasszikus könyvtári funkciók mellett a dokumentum- és levéltári gyűjteményt, a korszerű információhordozókkal kiegészített fotóarchívumot és az adattárat is kezeli, s egyúttal hozzáférhető teszi. Az információs és emlékanyag a térben közvetlenül kapcsolt raktárban kap helyet. A blokkhoz tartozik még egy könyvtárosi iroda és egy kutatószoba. (Könyvtári nyitott tér: ≈ 60-80 m², könyvtárosi iroda: ≈ 12 m², kutatószoba 3 fő fogadására ≈ 15 m², raktár: ≈ 40 m²)
● Játszóház: Belsőépítészetileg egyedi kialakítású és az esetleges sérüléseket kiküszöbölő
anyagokat
alkalmazó,
játékokkal
felszerelt,
spontán
is
használható játszótér 3-10 éves gyerekek számára. (≈ 70-80 m², belmagasság: ≈ 4 m)
● Terápia szoba: Szellemi fogyatékos gyermekek terápiás foglalkozásaira speciálisan felszerelt terem. (≈ 12-16 m²) ● Felnőtt társalgó: A gyermekeiket kísérő felnőttek számára kialakított, klasszikus (sakk, kártya, biliárd stb.) játékokkal felszerelt terem. (≈ 40-50 m²)
● Modellező és játékkészítő műhely: Kisebb játékok, modellek és makettek készítésére, javítására felszerelt műhely, részint beépített bútorokkal, vízvételi lehetőséggel. (≈ 40-50 m²)
● Múzeumshop (ajándékbolt): Saját raktárral és belső mosdóval. Javasolt az önálló nyitva tartást lehetővé tevő külső megközelíthetőség (is) és a működési infrastruktúra (áram, fűtés stb.) külön kezelhetősége. (≈ 40-45 m²)
● Kávézó (cukrászda): A vendéglátó egységekre vonatkozó előírások szerint, 30-40 fő egyidejű kiszolgálására, belső- és – a múzeumkert felé – szabadtéri közönségterekkel. (≈ 50-70 m² + szabadtér)
● Vendégapartman: Kutatók, szakmai vendégek számára, kétágyas kis apartman. ((≈ 25-30 m²)
Egyedi kialakítású könyvtár és egy gyerekmúzeumi kávézó
1/5. A MÚZEUMKERT A játék- és gyerekmúzeumi profilból adódóan az intézmény kertje tartalmi funkcióiban
majdhogynem
egyenértékű
az
épülettel.
Domborzatában,
építményeiben, egyedi parkbútoraiban és növényzetében változatos, spontán is használható szabadtér, a közeli természetes vizekben rejlő adottságokat maximálisan kihasználva. A kert szeparált része az intézmény személyzeti és gazdasági bejárója valamint saját parkolója. (A kert teljes területe legalább 2-3 hektár, 20-30 ezer m²) Közönségforgalmi egységei a következők:
● Rendezvényi, részben burkolt terület (kiállítások, események stb.). ● Építmények, műtárgyak lehetnek: babaházak, domb favárral (télen: szánkózható). ● Családi piknikelő helyek. ● Nagy-homokozó, akár homokszobrászatra is alkalmasként.
● Egyedi kialakítású játszótér. ● Vizes játszótér. ● Csónakázó (csónakházzal) – télen korcsolyapályaként, esetleg jégszobrászatra is alkalmasként. ● Mini arborétum, fészkelő- és élőhelyekkel, labirintussal és üvegházzal.
Szabadtéri megoldások
2. AZ IGAZGATÁS ÉS A BELSŐ MŰHELYMUNKA BLOKKJA A múzeum igazgatási egységei és a belső műhelymunka tereinek együttese el kell különüljön a közönség által használt terektől. Nem tekinthetjük kizártnak azt sem, hogy ez a blokk nagyrészt más helyszínen és más épületben kapjon helyet, ebben az esetben viszont feltétel a jó térbeli és infrastrukturális kapcsolat (közlekedés, telefon stb.). Amennyiben egy épületben gondolkodunk, a zavartalan személyi és teherforgalom érdekében a működtetés zónája leválasztottan, önállóan kell megjelenjék, személyzeti- és ún. gazdasági bejárókkal, a szállítások egyszerű lebonyolíthatóságával, szociális helyiségekkel és intézményi parkolóval.
●
Vezetői
titkárság:
Az
igazgató,
a
helyettesek
(szakmai,
közművelődési/turisztikai, gazdasági és műszaki/gondnoki) irodái, lehetőleg térben is közvetlen kapcsolatra alkalmasan, közös titkársággal: 5 iroda + titkárság (≈ 6 x 12-16 m²)
●
Munkatársi
irodák:
múzeumpedagógusok,
A
kulturális
szakalkalmazottak menedzserek,
(muzeológusok,
idegenvezetők
stb.)
munkaterei, 4 iroda. (≈ 4 x 12-16 m²)
● Gyűjteménykezelői és kutatói szoba: A múzeumba kerülő műtárgyak és emlékanyagok szakszerű feldolgozásának, valamint a műtárgyak mozgatását igénylő kutatómunka tere. (≈ 16-20 m²) ● Kiállításrendező (dekoratőr) műhely és raktár: Két kisebb vagy egy nagyobb térben kialakított dekorációs műhely, vízvételi lehetőséggel. (≈ 40-50 m²) ● Restaurátorműhely: Jól szellőztethető helyiség, vízvételi lehetőséggel. (≈ 2025 m²) ● Fotográfiai műhely: Speciális világítástechnikával. (≈ 20-25 m²) ● Gyűjteményi raktárak: A múzeum szakgyűjteményeinek biztonságos és a műtárgyvédelmi szempontoknak megfelelő raktározó terei. Áttekinthető, részben beépített felszereléssel (tárolószekrények, polcrendszer) és könnyű mozgatási feltételekkel. Egységei: régészeti, történeti tárgyak, néprajzi emlékek, művészeti, játék és gyermek életmód. (≈ 5 x 40-50 m²) (Megjegyzés: A könyv-, fotó, levél- és dokumentum tárat a szolgáltatásoknál, a látványtárat a kiállítótereknél jeleztük.)
● Asztalos- és karbantartó műhely: Az épület általános karbantartási/javítási feladatainak ellátására, valamint egyedi installációk és műszaki megoldások elkészítésére. (≈ 40-50 m²)
● Műszaki szoba: A technikai feladatok ellátására. (≈ 20-25 m²)
● Kertészet: Parkgondozói munkákhoz, a múzeumkertben az üvegházzal összeépítve és a kisgépek garázsával, saját szociális blokkal. (≈ 50-60 m²)
● Egyéb raktárak: Műszaki, felszerelések, takarítószerek stb. (≈ 30-40 m²)
●
Személyzeti-
és
szociális
helyiségek:
Az
általános
előírásoknak
megfelelően. (≈ 30-40 m²)
EGYÉB MEGJEGYZÉSEK __________________________________________________
● Szándékosan nem térek ki arra, hogy az épület emeletes legyen-e vagy rendelkezzen-e pincékkel. A többszintűséget egyébként egyes terek szükséges belmagassága eleve indokolja, s jól kihasználható lenne egy részleges pinceszint is.
● Jelen összeállítás nem érinti a múzeumi komplexum infrastrukturális szükségleteit és azok térbeli vonzatait (fűtési rendszer, kazánház, áramközpont, vízhálózat, tűzvédelem, biztonságtechnika stb.), ezeket későbbi tervezői egyeztetések során lehet pontosítani. ● Szintén a konkrét tervezői munka határozhatja meg az épület belső mozgási rendjét biztosító folyosók, közlekedők és egyéb pufferterek rendszerét. ● Ugyancsak későbbi építészi/műszaki egyeztetések szükségesek a környezet előírásoknak és az évi 150-200 ezer főre tervezhető látogatószámnak megfelelő kialakítására (közlekedés, parkolóhelyek, biciklitárolók stb.)
● Az építkezéshez – ideértve a parkot is – a használandó anyagok esetében és az alkalmazandó technológiáknál is tekintettel kell lenni arra, hogy a komplexum alapvetően a gyerekek és a fiatal korosztályok számára készül. ● Elképzelhető és szakmailag, illetve racionális működtetési szempontokból indokolható, hogy a komplexumban kapjon helyet a városi könyvtár is (a funkció összevonható a múzeumi könyvtárral). Ebben az esetben az építészeti programot nyilván ki kell bővíteni.
