Városi Kórház Keszthely

NYDOP-5.2.1/C-11

Megvalósíthatósági tanulmány

5. számú melléklet


„Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a Nyugat-dunántúli Régió egészségügyi intézményeiben”

Városi Kórház Keszthely Pályázati felhívás címe: Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése Kódszám: NYDOP-5.2.1/C-11

1

NYDOP-5.2.1/C-11


Tartalom Megvalósíthatósági tanulmány ........................................................................... 1 I. A projekt bemutatása...................................................................................... 4 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Helyzetértékelés ........................................................................................ 4 A projekt céljainak, célcsoportjának bemutatása ...........................................31 A projekt eredményeként megvalósuló rehabilitációs szolgáltatói tevékenység leírása .....................................................................................................34 Választható, kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások, szempontok részletes bemutatása (konzorciumi tagonként) (Pályázati Felhívás C.6.2. pontja alapján)48 A projekthez kapcsolódó egyéb szolgáltatások bemutatása, indokoltságának alátámasztása ..........................................................................................49 Indikátorok ..............................................................................................55 Kockázatok (konzorcium egészére vonatkozóan és konzorciumi tagonként) .....57 Fenntarthatóság bemutatása (konzorciumi tagonként) ..................................73 Pénzügyi elemzés (konzorciumi tagonként) ..................................................75

2

NYDOP-5.2.1/C-11


Táblázat és ábrajegyzék

1. táblázat: A kórház 2010. évi krónikus betegforgalmi mutatói .................................. 7 1. ábra: Átnézeti helyszínrajz .................................................................................. 8 2. táblázat: A kórház 2010. évi járóbeteg-ellátás betegforgalmi mutatói (kizárólag a fejlesztéssel érintett szakmában) ......................................................................... 9 3. táblázat: A Nyugat-Dunántúl rehabilitációs fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik .....................................................................................................14 4. táblázat: A kapacitás relatív, lakosság arányos nagysága .......................................16 5. táblázat: Az ellátottak lakhelye szerinti ápolási napok abszolút értékei ....................17 6. táblázat: Jelenlegi gép-műszer lista ....................................................................21 7. táblázat: A Medworks integrált egészségügyi rendszer főbb moduljai ......................22 8. táblázat: Az intézmény 2010. évi eredménye .......................................................26 9. táblázat: A Kórház összdolgozói állományának jelenlegi létszáma ...........................28 10. táblázat: Tervezett gép-műszer lista .................................................................38 11. táblázat: Informatikai fejlesztés ........................................................................43 12. táblázat: A feladat ellátásához szükséges dolgozó állomány .................................44 2. ábra: Projekt menedzsment szervezeti felépítése ..................................................49 13. táblázat: Indikátorok .......................................................................................56 14. táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok .................................................58 15. táblázat: Fenntartás során felmerülő kockázatok.................................................59 16. táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve ......................................................................................................................61 17. táblázat: A fenntartás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve ...............................................................................................................69 18. táblázat: Fenntarthatóság ................................................................................74 19. táblázat: Finanszírozási pénzügyi hatások ..........................................................75 20. táblázat: Pénzügyi elemzés ..............................................................................75

3

NYDOP-5.2.1/C-11


I. A projekt bemutatása 1. Helyzetértékelés o

A

fejlesztendő

rehabilitációs

szolgáltató

jelenlegi

struktúrájának

részletes bemutatása, kapacitás és teljesítményjellemzők, funkcionális működtetés bemutatása (pl. telephelyek). Keszthely Város Önkormányzata a fenntartásában lévő Városi Kórház rehabilitációs szolgáltatásainak fejlesztését támogatja, amely révén 50 ágyon kialakításra kerül a meglévő neurológiai és mozgásszervi rehabilitációs profil kiszélesítésével a Rehabilitációs

Osztály.

Az

elhelyezés

a

jelenleg

leromlott

állapotú

un.

„A”

épülettömb két szintjének (1. és 2.) teljes felújítása után lesz biztosított, a szakmai profilnak megfelelő terápiás helyiségekkel, komfortos kórtermekkel, korszerű rehabilitációs

és

betegellátásban

neuromusculosceletális

rehabilitáció

korszerű

eszközök

révén.

lesz,

pályázati

kiírás

összhangban. Neuromuszkuloszkeletális

a

(NMS)

rehabilitáció:

Fő

profilja

a

meghatározásával A

rehabilitációs

medicina azon szemléletében egységes, interdiszciplináris klinikai területe, amely elsősorban, de korántsem kizárólag a neuromuszkuloszkeletális struktúrák és funkciók károsodása talaján fogyatékossá váló személyek funkcióképességeinek optimalizálására irányul, életkortól függetlenül. Az NMS a rehabilitációs medicina tevékenységének döntő hányadát képezi. A páciens ellátása az NMS rehabilitáció területén történik amennyiben a fogyatékosság az idegrendszer és/vagy a muszkuloszkeletális rendszer elsődleges vagy másodlagos károsodása következtében jön létre, s a problémák döntő része a mozgással kapcsolatos. Az NMS továbbá magában foglalja az esetlegesen kialakult, nem a mozgással kapcsolatos problémák (pl. kognitív zavarok; viselkedési zavarok; aphasia, dysphasia,

azaz

a phasiás beszédzavarok) megoldására

irányuló

tevékenységeket is. „Zala megyében nem megoldott a neurorehabilitáció. 30 önálló neurorehabilitációs ágyra lenne szükség, ami alapulhatna a Hévízen működő nagyszámú rehabilitációs ágyra, intézményre, de a kórházi ágystruktúra módosításával is rendezhető lenne ez a szakmai probléma. Örvendetesek a Keszthelyi Városi Kórház ezirányú szakmai tervei.” (Részlet a dr. Nikl János Zala megye neurológus szakfelügyelő főorvosa 2009. évi jelentéséből, 2010. március) Zala

megyében

kedvezőtlenek

a

cerebro-,

kardiovaszkuláris

megbetegedések

morbiditási, okspecifikus, standardizált mortalitási mutatói, annak ellenére, hogy a megye egészségügyi ellátásának színvonala minden vonatkozásban eléri az országos átlagot. Az összhalálozás mintegy feléért a cerebro-kardiovaszkuláris betegségek a felelősek. Zala megye területén a cerebrovaszkuláris kórképek mortalitása 180/100 000re tehető, ami meghaladja az országos átlagot. A legfrissebb epidemiológiai adatok 4

NYDOP-5.2.1/C-11


szerint (Voko és mtsai.: LAM 2008;18 (1): 31-38) a megyében a stroke mortalitása kétszer magasabb, mint a legkedvezőbb halálozású megyéké. Riasztó adat, hogy 45-54 éves korban a stroke prevalenciája férfiak körében 0,5-2%, a nők körében 0,5-1% közé tehető. A 65-74 éves korosztályban férfiakban a stroke prevalenciája 2,5 -9%, a nőkben 1,5-5%. Ez azt jelenti, hogy Zala megye minden tekintetben a legmagasabb értékekkel bír, ami rendkívül kedvezőtlen egészségügyi mutató. Szintén a legfrissebb adatok szerint Zala megyében a 35-74 éves korosztályokban a stroke incidenciája férfiakban 13/1000, nőkben 10/1000. A Zala megyei kedvezőtlen morbiditási adatok több tényezőre vezethetők vissza. A megye lakosságának kormegoszlása, mint az országban általában, az elöregedő társadalmakra jellemző képet mutatja. A 65 év feletti lakosság aránya fokozatosan nő. Meghatározó a megye aprófalvas település szerkezete, amely kedvez a belső perifériák kialakulásának. Zala megye települései közül 28-nak a lakossága 100-nál kisebb, 63 község zsáktelepülés. Az aprófalvak megközelíthetősége, az egészségügyi ellátáse, illetve az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége kedvezőtlen. Mindezekhez hozzátehető, hogy a megye háziorvosi ellátása sem problémamentes, nincs minden háziorvosi körzet betöltve, a körzetek lélekszámban, terület tekintetében is nagyok. Szakmailag

jelentős

hiány,

hogy

neurorehabilitációs

ágy

a

megyében

kizárólag

Zalaegerszegen működik (10 ágy). Ezen a kapacitáson 2010. évben 219 beteg fordult meg, melyek átlagosan 7,1 napot töltöttek az osztályon. A Semmelweis Terv alapján az egészségügyi ellátórendszer megközelítőleg 1-1,6 millió lakos

ellátásáért

felelős

intézményrendszer

térségi

kiépítésével

egységekre

átalakul.

A

épülő

állami

Nyugat-Dunántúl

egészségszervezési Veszprém

megyével

kiegészülve alkothat majd egy térséget, így ezen fejlesztés során érdemes a régión túlra is kitekinteni. A keszthelyi kórháznak már most több szakmában is természetes ellátási területet jelent Veszprém megye dél-nyugati része (Tapolca város és környéke, Balaton északi part nyugati része). A Tapolca és környéke ellátásában hosszútávon

az

adottságokra,

humán

erőforrások

meglétére

és

a

gazdálkodási

szempontból ésszerű feladatmegosztásra törekszik a két városi kórház, amihez az alakuló nagytérségi

ellátás-szervezési

központtal

közösen

kialakítva,

további

kidolgozott

elképzelések megvalósítására nyitottak. Ennek a mikrotérségnek a mozgásszervi rehabilitációs ellátása legközelebb Ajkán található (55 ágyon, 80%-os ágykihasználtsággal, forrás: OEP 2010.), továbbá a megyei kórházban érhető el, mint távolságban a következő intézményben (41 ágy, 99%-os ágykihasználtsággal, forrás: OEP 2010.). Aktív neurológiai ellátás kizárólag ezen két kórházban érhető el. Ezen túl Pápán és Zircen működnek mozgásszervi rehabilitációs ágyak (20 és 75 ágy), magas kihasználtsággal. Földrajzilag azonban Keszthely látszik

5

NYDOP-5.2.1/C-11


legalkalmasabbnak, hogy valódi lakosságközeli ellátást nyújtson, ez a vonzerő már több aktív szakmában is megmutatkozik. A Városi Kórház Keszthely rehabilitációs szolgáltatásainak fejlesztésével azt az űrt kívánja betölteni, mely a Zala megyei neurológiai ellátást területén hiányként mutatkozik, illetve a közeli Veszprém megyei kistérségek lakossága számára biztosítana hozzáférhetőbb neuromuszkoloszkeletális rehabilitációs ellátást A Kórház menedzsmentjének a projekt végrehajtásában hangsúlyos szerepet szánva, a több

mint

1.500

m2-nyi

terület

megújításához

több

mint

38,5

millió

Ft-os

eszközbeszerzés is társul, amelyet az ápolási eszközök, rehabilitációs eljárásokban használt eszközök, berendezések és minimális informatikai beszerzés tesz ki. A projekt megvalósítását külső vállalkozásba adással tovább segíti a műszaki ellenőr, tervező, közbeszerzési tanácsadó, kommunikációs csapat. A kórház fekvőbeteg ellátása Szakmai megoszlása szerint 108 aktív, míg 134 krónikus ágyat jelent. Egyes aktív ellátási feladatokat a kórház mátrix szervezeti formában végez. Az aktív ellátáson belül 49 ágyon belgyógyászati típusú mátrix osztály működik, ami általános belgyógyászati, gasztroenterológiai és csecsemő és gyermek ellátást nyújt. Szintén aktív ellátáson belül 50

ágyon

sebészeti

típusú

mátrix

osztály

működik,

ami

általános

traumatológiai és újszülött és szülészeti – nőgyógyászati ellátást nyújt.

sebészeti,

Ide tartozik a

Központi Műtő és Sterilizáló is illetve a sürgősségi osztály 4 ággyal. Aktív ellátáson belül önálló osztályként működik a központi aneszteziológia és intenzív terápia, valamint az egynapos sebészeti ellátás. A diagnosztika területén önálló szervezeti egység a labordiagnosztika és transzfúziológia, a képalkotó diagnosztika és a patológia. Az intézmény önálló intézeti gyógyszertárral rendelkezik. 2010. évben az aktív fekvőbeteg ellátás keretében összesen 7.713 finanszírozási eset került ellátásra. A belgyógyászati típusú mátrix osztály ágykihasználtsága az elmúlt évben 87,3%-os volt. A CMI 0,75. A sebészeti típusú mátrix osztály ágykihasználtsága 76,4% volt, CMI 0,90. Összességében 2010. évben az aktív ágyak kihasználtsága 80,%. A krónikus és rehabilitációs ellátás 134 ágyon zajlik. Szakmai megoszlás szerint jelenleg 50 ágyon krónikus ellátás, 34 ágyon ápolási tevékenység és 50 ágyon rehabilitáció történik.

A

krónikus

ellátás

elsősorban

belgyógyászati

jellegű

megbetegedések

gyógykezelését végzi, a rehabilitáció profilja belgyógyászat, gasztroenterológia, sebészet és traumatológia, de egyre nagyobb igény mutatkozik a mozgásszervi megbetegedések okozta rehabilitációs tevékenységre.

6

NYDOP-5.2.1/C-11


A kórház 2010. évi krónikus betegforgalmi mutatóit – kiemelve a fejlesztéssel érintett szakmákban – az alábbi táblázat foglalja össze:

Szakfeladat

1. táblázat: A kórház 2010. évi krónikus betegforgalmi mutatói

Osztály

Szakma

Ágyszám

Osztályos elszámol DMI ápolási napok

Ágykihasználtság (%)

VKK

Országos

Halálozás a teljes eset arányában

74,20

0,4%

R 2003-R-0101 01 Rehabilitáció

57

10 813

1,39

54,0%

C

2003-C-0101 01 Belgyógyászat

50

13 875

1,20

81,2%

23,2%

A

2003-A-7371 73 Szakápolás intézetben

30

9 373

1,00

86,0%

3,3%

137

34 061

1,20

68,3%

13,2%

Összesen

Forrás: OEP

A fejlesztésben érintett Rehabilitációs osztály kapacitásainak kihasználtsága elmarad a hasonlító országos átlagtól, rendkívül alacsony. Nem történt meg igazi rehabilitációs profil kialakítása, ehhez szükséges szakemberek alkalmazása és nem alakult ki valódi szakmai együttműködés az aktív ellátást nyújtó osztályokkal. A fenti alacsony teljesítésekhez az is hozzájárul, hogy az aktív és krónikus ágyak nem kerültek a finanszírozási szerződésben meghatározott mennyiségben elhelyezésre (10 ágy jelenleg is szünetel). Ezt felismerve a kórház a kapacitások konvertálása mellett döntött, így 2011-re már 50 ágyon folyik a rehabilitációs tevékenység. A Kórház a helyi, térségi lakossági igényekhez jobban igazodó profil erősítését (neuromuszkoloszkeletális rehabilitáció) tervezi, amelyhez jelen pályázati forrásait kívánja igénybe venni. A fejlesztéssel érintett szakma Keszthely, Ady Endre u. 2. alatti központi telephelyen található (jelenleg a „B” épületben működik, a fejlesztés az „A” épületben történne).

7

NYDOP-5.2.1/C-11


1. ábra: Átnézeti helyszínrajz

A kórház járóbeteg-szakellátása Járóbeteg szakellátásban összesen 19 szakmacsoportban 39 szakmában 808 szakorvosi és 120 nem szakorvosi óraszámmal rendelkezik. A szakmai összetételben 3 diagnosztikai (labordiagnosztika, képalkotó diagnosztika, valamint patológia és kórszövettan) szerepel. Négy szakmában önálló gondozási tevékenység is folyik. (bőrgyógyászati-és nemibeteg, tüdő és pszichiátriai, és onkológiai gondozó). A fizio és mozgásterápia az ellátási területhez, valamint a viszonylag magas rehabilitációs ágyszámhoz képest alacsony óraszámban, mindössze 0 szakorvosi és 65 nem szakorvosi óraszámban működik. A szakmai összetétel széles spektruma biztosítja, hogy a lakossági szükségletekre, a népegészségügyi helyzetre reagáló betegellátás történjen. Azonban a kapacitás belső elosztása módosítást igényel a betegforgalom, az esetszámok illetve népegészségügyi mutatók függvényében. 2010. évben a járóbeteg-szakellátás (laborral

együttes) finanszírozott esetszáma

201.564 volt, az összpontszám 256.310.664.

8

NYDOP-5.2.1/C-11


2. táblázat: A kórház 2010. évi járóbeteg-ellátás betegforgalmi mutatói (kizárólag a fejlesztéssel érintett szakmában) Járóbeteg-ellátás Szervezeti egység

Átlagos heti szakorvosi Esetszám óra

Szakma

2003-P-0197 2202 Belgyógyászati rehabilitáció

7

224

Pontszám

Egy esetre jutó pont

Egy órára jutó eset

158 206

706

0,48

Forrás: OEP

Az osztályhoz kapcsolódik a heti 7 szakorvosi órás szakrendelés, amely az ÁNTSZ engedélye alapján 2011-ben Mozgásszervi rehabilitációs járóbeteg-ellátásként működik. Egynapos sebészeti ellátás A Kórház 2007. évben eredményesen vett részt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egynapos sebészeti ellátásokra meghirdetett pályázatán, és lehetőséget kapott általános traumatológia, általános sebészet, érsebészet, gasztroenterológia, általános szemészet, általános szülészet-nőgyógyászat, ortopédia, urológia, általános fül-orr-gége gyógyászat szakmákban

egynapos

sebészeti

beavatkozások

végzésére.

2010.

évben

1.340

beavatkozás történt. Az egészségügyi ellátórendszer bemutatása Keszthelyen Az egészségügyi alapellátás biztosítása Keszthely Város Önkormányzata által kötelezően ellátandó feladat. Ennek Keszthely városa az Alapellátási Intézeten (védőnői ellátás, ügyeleti szolgálat, iskola-egészségügyi ellátás), valamint feladatátvállalási szerződés útján egészségügyi vállalkozások bevonásával (háziorvosi, házi-gyermekorvosi, fogorvosi ellátás, foglalkozás-egészségügyi alapellátás) tesz eleget. Az Alapellátási Intézetet 1992. május 13- án, a 75/1992. (V.13.) sz. határozatával hozta létre Keszthely Város Önkormányzata,

azóta

önállóan

működő

intézetként

biztosítja

az

egészségügyi

alapellátást Keszthely Város lakói, valamint az itt tartózkodók számára. Egészségügyi alapellátások közé tartozik a felnőtt háziorvosi, házi-gyermekorvosi szolgálat, iskolaegészségügyi ellátás, foglalkozás-egészségügyi alapellátás, ügyeleti szolgálat, védőnői szolgálat, fogászati alapellátás. Az egészségügyi intézmény kapcsolatrendszerét képezi: Keszthely város Önkormányzata Képviselőtestülete, Egészségügyi és Szociális, Jogi és Ügyrendi Bizottsága, Polgármesteri Hivatala, ÁNTSZ Keszthely-Hévízi, Zalaszentgróti Kistérségi Intézete, Magyar Orvosi Kamara, Zala Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, Keszthely Városi Kórház, Országos Alapellátási Szövetség, valamint a feladatot átvállaló vállalkozások, egyéb egészségügyi, szociális intézmények, társintézmények, egyéb civil szervezetek.

9

NYDOP-5.2.1/C-11


Az egészségügyi szolgáltatások területén megállapítható, hogy Keszthely városa területi ellátási kötelezettségét földrajzilag is széles körben, 45 településen látja el. A területi ellátásban érintett lakosok száma 62 ezer fő, azonban szezonálisan az ellátásban potenciálisan érintettek száma elérheti a 120-135 ezer főt is. A keszthelyi kórház nagyságrendekkel nagyobb népességet lát el, mint közvetlen térsége, és egyre jobb az együttműködés a hévízi Szent András Kórházzal is. Keszthelyi ügyeleti székhellyel dolgozik a kistérségi ellátás tekintélyes részét lefedő Közhasznú Társaság is (vidéki ügyelet: kivéve a városi Alapellátási Intézetet és a hévíziek által ellátott falvakat). Tekintettel arra, hogy a kórház térségi feladatot lát el megyei összefüggésrendszerben, szükséges, hogy a városi szint fölé tekintsünk. A kórház működési területén a háziorvosi ellátását jelenleg 23 felnőtt, 16 vegyes és 10 házi gyermekorvosi szolgálat biztosítja. Egyes praxisokhoz több település is tartozik, így biztosított a 45 település alapellátása. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó ellátottak száma átlagosan 1.265, ami nem mutat jelentős eltérést a megyei átlagtól. A területi

védőnői

szolgálatok

száma

33,

iskolavédőnőként

5

fő

dolgozik.

Iskola-

egészségügyi tevékenységet 24 szolgáltató végez a térségben. A terület fogorvosi alapellátását 19 szolgálat látja el, és egy fogszabályozást is végző praxis működik, Keszthely ellátási területtel. A házi orvosi ügyeletek száma 5, foglalkozás egészségügyi ellátást 20 szolgáltató nyújt. Otthoni szakápolásban 9, hospice ellátásban 1 szolgáltató dolgozik. A kórház működési területén összesen 285 járóbeteg ellátást nyújtó rendelés van, ami magába foglalja a kórházak, rendelőintézet és magánorvosi rendeléseket is. 2. ábra: A Keszthelyi kórház hivatalos ellátási területe

Forrás: ÁNTSZ

A megyében két kiemelt kórház van, a megyeszékhelyi Zala Megyei Kórház, valamint a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház. Mindkét intézmény széles spektrumú járó- és fekvőbeteg

szakellátást

nyújt

és

magas

színvonalú

diagnosztikus

egységekkel 10

NYDOP-5.2.1/C-11


rendelkezik. E két kórház biztosítja a magasabb progresszivitási szinteket és a speciális ellátásokat a megyében. A

harmadik, a

hévízi

Szent András Reumatológiai

és

Rehabilitációs Kórház, amely speciális feladatot lát el megyei és országos területi kötelezettséggel. rendelőintézet

A

kórház

működik,

működési

ami

területén

meghatározó

Zalaszentgrót

szerepet

játszik

a

városban terület

önálló

járóbeteg-

ellátásában és a betegutak alakulásában. A két kiemelt kórház Keszthelyről főúton könnyen megközelíthető, tömegközlekedés igénybe vehető. Azonban a terület többi településéről ez már nem mondható el. Nagy részük a Keszthelyre befutó közutakon keresztül csatlakozhat a nagyobb városokhoz, tömegközlekedés – elsősorban autóbusz - átszállással teszi lehetővé Zalaegerszeg, vagy Nagykanizsa elérését. A betegellátás szervezésében, fejlesztésében kedvezőtlen tényező a

Zalaszentgrót

és

Keszthely közötti

tömegközlekedési

lehetőség. Ez

jelentősen

befolyásolja a két egészségügyi intézmény közötti betegutakat. o

Ellátott lakosságszám, esetszám, migrációs adatok bemutatása (ki hol veszi

igénybe

leggyakoribb

az

adott

BNO

szolgáltatást

szerint).

rehabilitációs

Szolgáltatási

hiányok,

szakmák

és

szükségletek

bemutatása. Az agyérbetegeket a megye két neurológiai osztálya gyakorlatilag teljes körűen látja el, minden stroke-os beteget felvesz, ami országosan is példamutató. A két osztály betegforgalmának mintegy 2/3-át az agyérbetegségek teszik ki. Ez a jövőben is így lesz, figyelembe véve a népességi korfa alakulását, a lassan növekvő élettartamot, a populáció elöregedését. Az agyérbetegségek jövőben is várható magas előfordulásához paradox módon

hozzájárul,

hogy

a

megyében

mind

a

cerebrovaszkuláris,

mind

a

kardiovaszkuláris ellátás jó színvonalú, a túlélési esély magasabb. A megyében a neurológiai ellátásban a cerebrovaszkuláris betegségeken kívül a legnagyobb számú betegcsoportot az egyre emelkedő morbiditású gerincbetegségek képezik. A dominálóan Hévízen működő reumatológiai ellátás részvétele a megye egészségügyében nem kielégítő. 2010-ben Zala megyében a neurológiai osztályok összességében 96 aktív ággyal működtek. Szakmailag jelentős hiány, hogy neurorehabilitációs ágy a megyében kevés, ami rendkívüli módon megnehezíti főként a nagyszámú agyérbeteg rehabilitációját. Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg Fekvőbeteg ellátás Az osztályon 2010-ben 20 aktív neurológiai, 36 aktív stroke ágy, 10 neurorehabilitációs ágy működött. A jelenlegi aktív ágyszám mellett racionalizálással a fekvőbeteg ellátás

11

NYDOP-5.2.1/C-11


megoldható volt. A neurorehabilitációs ágyak kihasználtsága az előző évhez képest javult, de még nem optimális. A Zala Megyei Kórház, annak Neurológiai Osztálya rendelkezik a korszerű neurológia műveléséhez szükséges technikai feltételekkel (MRA, spirál CT, DSA, digitális, kvantatív EEG, video-EEG, kiváltott válaszok, ENG-EMG, duplex scan, TCD). Ezen feltételek mentén megoldható a neurológiai betegek magas szintű, sürgősségi elvű ellátása. A Zala Megyei Kórház diagnosztikai lehetőségei kiváló hátteret képesek nyújtani a Keszthelyen fejlesztendő neuromuszkoloszkeletális rehabilitációs ellátásnak. A Zala Megyei Kórházban rendelkezésre nem álló más korszerű eljárások társintézetekkel való együttműködésben elérhetők. Így biztosított a neuro-onkológiai ellátás is a Szombathelyi Onkológiai Osztállyal való kooperációban. Járóbeteg ellátás A szakambulancia rendszer (az általános neurológiai szakrendelésen kívül felnőtt-, gyermek epilepszia, fejfájás, mozgásbetegségek, neuroimmunológia, neuroszonológia, EEG, fizioterápia, stroke, logopédia) a morbiditási szempontból lényeges területeket lefedi. Az általános neurológiai szakrendelés, a különböző neurológiai szakambulanciák alkotta struktúra a járóbetegek ésszerűbb, rentábilisabb, szakmailag magasabb szintű ellátását biztosítja. Ezen rendszeren belül jól szabályozható a kórházi konzíliárus tevékenység is az adatgyűjtésen alapuló kontingens révén. Zalaegerszegen a Neurológiai Osztály támogatásával 2 betegklub működik- Sclerosis multiplex, Parkinson-kóros betegek számára. Igen jó színvonalú az SM-klub, melynek rendezvényeit nagyszámú beteg látogatja, szervezi. Aktív tevékenységet folytat a Parkinson-klub is. Kanizsai Dorottya Kórház, Nagykanizsa Fekvőbeteg ellátás A nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház Neurológiai Osztálya 40 aktív ággyal működik. Az osztály ágykihasználtsága magas, az átlagos ápolási idő relatíve alacsony, hasonlóan a halálozási adathoz. Az osztályon szubintenzív részleg működik, ennek műszerezettsége megfelelő. A rehabilitációra alkalmas betegeket a kórház rehabilitációs osztálya általában rövid határidővel átveszi. A magas ágykihasználtság egyik fő oka, hogy szociális okokból a betegek egy része 30-40 napot is eltölt az osztályon, krónikus osztályra történő áthelyezés nehezített.

12

NYDOP-5.2.1/C-11


Városi Kórház, Keszthely Járóbeteg-ellátás A kórházban carotis UH vizsgálatokra, aggregometriára van lehetőség, a neurológiai ellátás szempontjából leglényegesebb társszakmák rendelkezésre állnak. A keszthelyi régió aktív ideggyógyászati fekvőbeteg ellátását a Zala Megyei Kórház Neurológiai Osztálya végzi. Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. Aktív fekvőbeteg szakellátás: Aktív, bajmegállapító osztályon a reumatológiai megbetegedések heveny eseteinek ellátása történik 39 OEP által finanszírozott ágyon, elsősorban Zala megyei, illetve országos ellátási területen. Az osztály a megye egyetlen reumatológiai fekvőbeteg ellátását is jelenti egyben. Krónikus fekvőbeteg szakellátás A

Kórház

a

betegségben

korai

mozgásszervi

szenvedők

rehabilitációt,

rehabilitációját

országos

valamint

krónikus

mozgásszervi

felvevő

területtel

látja

el.

A

mozgásszervi rehabilitáció lényege a betegségek gyógyítása utáni maradványtünetek csökkentése, kiküszöbölése, ami szorosan hozzátartozik a gyógyításhoz. A kórházi részlegen postoperatív korai rehabilitáció is folyik, amely főleg traumatológiai, ideg és ortopéd sebészeti osztályos kezdeményezéssel történik. A fenti országos feladatok egyben jó alapot teremtenek a Keszthelyi kórházzal történő feladatmegosztásra, a szervezeti

és

ellátásbeli

együttműködések

rendszerének

kialakítására,

a

párhuzamosságok megszüntetésére. Járóbeteg szakellátás A Kórház elsősorban a reumatológiai betegségben szenvedők, illetve a mozgásszervi rehabilitációra szolgáló betegek szakellátását végzi regionális és esetenként országos felvevőterülettel,

azonban

a

határterületi

szakmákat

érintő

esetekben

képes

a

társbetegségekben szenvedő betegeket is ellátni az ÁNTSZ engedéllyel rendelkező szakrendeléseken. Ugyanitt folyik a fekvő-betegek számára a konzíliumok nyújtása is. A járóbeteg-ellátás igénybevétele igen magas, melynek egyik legfontosabb oka az, hogy a mozgásszervi

megbetegedések,

ezen

belül

a

reumatológiai

kórképek,

érdemben

mindegyike népbetegség körébe tartozik, másrészt sokan a Hévízi gyógytó miatt veszik igénybe azokat az OEP által finanszírozott szolgáltatásokat, amiket lakóhelyükhöz közelebb is igénybe tudnának venni.

13

NYDOP-5.2.1/C-11


A Nyugat-Dunántúl rehabilitációs fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatóit és kapacitásukat mutatja az alábbi táblázat (2010.). 3. táblázat: A Nyugat-Dunántúl rehabilitációs fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik

Győr-Moson Sopron

Szakma kód / név

Sopron, Erzsébet Kórház

Győr

Mosonmagyaróvár

Csorna

Kapuvár

Vas Sopron, Állami Szanatórium

Összesen

R

01 Belgyógyászat

R

03 Traumatológia

0

R

04 Szülészet-nőgyógy.

0

R

05 Csecsemő- és gyerm.

0

R

09 Neurológia

R

18 Pszichiátria

R

19 Tüdőgyógyászat

R

22 Mozgászervi rehabilitáció

R

27 Angiológia

R

31 Gasztroenterológia

R

40 Kardiológia

R

41 Gyermek- és ifjúsági pszichiátria

R

45 Addiktológia

C

01 Belgyógyászat

40

C

18 Pszichiátria

26

C


15

A

23 Ápolás

75

25

30

A

73 Szakápolás intézetben 402

141

128

Összesen (NYD szakmái)

60

60

55 52

165

105

SzombatCelldöhely, mölk VMMK 76

Körmend

Zala

Sárvár

36 20

3

55 322

70

62

0 71

63

160 115 28 231

10

294

184

70

58

278

446

112

27

0

15

NagykaKeszthely nizsa

Hévíz

57

20 3

15

0

10

132

82

0

15

30 54

225

Nyugat Dunántúl

Ország

84

256

1 321

15

15

45

0

20

92

15

18

251

Összesen

10

65

317

113

567

4 204

15

15

843

279

757

5 674 115

115

0

0

115

28

0

0

28

171

231

0

45

276

1 649

0

0

10

49

25

0

25

233

45

0

25

221

97

249

39

147

617

6 990

26

15

15

57

57

98

851

15

40

40

15

15

70

638

130

27

0

184

1 880

40

20

92

27

54 0

29

201

833

349

0 112

Zala Megyei Kórház

184

10 53

Összesen

1 507

466

110

56

58

50

30 142

137

225

59

59

486

853

3 192

25 808

Forrás: OEP

A kórház ellátási területe az érintett kapacitás tekintetében megye lakosainak közel fele (57.229 fő). Ezzel szemben a megyei kapacitásoknak az érdemi részét birtokolja.

14

NYDOP-5.2.1/C-11


Látható, hogy a források szerint Keszthely esetében 57 rehabilitációs ágy szerepel a 01 Belgyógyászat szakma kód alatt. Az 57 ágy 2010 évi átlagos ágyszám, mivel 2010. május 1-től a finanszírozási szerződésben foglalt 62 ágyból 8 ágy csökkentésre került, így az 54 ágyra módosult. 2011. február 1-ével került a finanszírozási szerződés további módosításra, amely szerint 4 ágy átcsoportosításra került az ápolási osztályra illetve 10 ágy szünetel. A jelenlegi működő kapacitás 50 rehabilitációs ágy, melyből 10 ágy jelenleg is szünetel. A szüneteltetést az indokolta, hogy nem megoldott az ágyak fizikális elhelyezése helyhiány miatt. A rehabilitációs ellátás vegyes szakmai profilú, mely látható az ÁNTSZ illetve az OEP által is hitelesített MT öf táblázatokban is. Jelenleg az 50 ágyon neurológiai és mozgásszervi ellátás folyik, az ÁNTSZ által kiadott működési engedélyben külön nem szerepel kapacitás, az egyes szakmákhoz ágyszám nincs hozzárendelve. Belső megbontás szerint jelenleg az ágyak 60%-án neurológiai, míg 40%-án mozgásszervi rehabilitáció zajlik. 2010 évben a rehabilitációs osztályról elbocsájtott esetek között 104 főt neurológiai fődiagnózisú kórkép miatt kezelték, illetve 2011 első félévében 134 főt

15

NYDOP-5.2.1/C-11


A kórházak rehabilitációs fekvő szakmáinak ágyszáma a saját ellátási terület és különböző földrajzi egységek 10.000 lakosára vetítve szakmánként került megvizsgálásra, rámutatva a kapacitás relatív, lakosság arányos nagyságára. 4. táblázat: A kapacitás relatív, lakosság arányos nagysága Győr-Moson Sopron (445.432 lakos)

Szakma kód / név

#

Sopron, Erzsébet Kórház

Győr

1.

R

01 Belgyógyászat

2.

R

03 Traumatológia

3.

R

4.

R

04 Szülészet-nőgyógy.1 05 Csecsemő- és gyerm.

5.

R

6.

R

09 Neurológia1 18 Pszichiátria1

7.

R


8.

R

22 Mozgászervi rehabilitáció

9.

R

10.

R

27 Angiológia1 31 Gasztroenterológia1

11.

R

12.

R

13.

R

14.

C

45 Addiktológia1 01 Belgyógyászat1

1,8

15.

C

18 Pszichiátria

16.

C

17.

A

Csorna

Kapuvár

5,6

Vas (271.290 lakos)

Összesen 1,3

2

SzombatCelldöhely, mölk VMMK

Körmend

Sárvár

(36 ágy)

3,7

Zala (301.495 lakos)

Összesen 4,1

2

Zala Megyei Kórház

NagykaKeszthely nizsa

Hévíz

9,1

2,0 1,1

(20 ágy) 0,1 (55 ágy) 4,8

(105 ágy)

4,9 3,4

8,6 (115 ágy) (28 ágy)

(231 ágy) (10 ágy)

0,1

2,5

1,3

0,5

0,1

0,0

0,2

0,1

0,2

0,3

0,5

0,3

0,6

0,3

3,7

5,6

4,2

0,5

0,1

0,8

9,3

7,4

5,7

2,6

1,1

0,1

0,6

0,3

0,2

1,2 (70 ágy)

(62 ágy)

6,6

10,7

4,9

4,2

6,8

5,2

2,9 (225 ágy)

5,2

2,3

1,5

0,2 (25 ágy) 7,3

0,8

0,6


0,6

23 Ápolás

3,5

3,4

14,9

(58 ágy)

4,7

1,9

A

0,9 (40 ágy) (20 ágy)

14,0

19,3

16,8

0,0

29,4

0,2 7,0

2,9

1,9

1,0

0,8

0,5

0,5

0,7

0,6

1,8

1,9

0,6

0,3

1,5

1,5

2,9

1,3

5,6

0,0

1

Az intézmény(ek)nek nincs szinkronban a területi ellátási kötelezettség, a szakma szerinti ágyszám és a tény teljesítmény jelentés szakmája

2

Minden szakmára a megyei/régiós lakosság számával osztottuk a kapacitásokat

0,0

18,1

8,1

2,0 (29 ágy)

22,5

30,7

0,05

6,1

0,6

33,8

1,6

0,1 0,2 2,9

4,1

2,7

4,9

9,2

0,0 14,9

2,8

0,5

5,0

10,4

Ország

Összesen

2

1,1

7,2 29,4

Nyugat 2 Dunántúl

0,7

0,5

40 Kardiológia1 41 Gyermek- és ifjúsági pszichiátria1

73 Szakápolás intézetben1 Összesen (NYD szakmái) 18.

Mosonmagyaróvár

Sopron, Állami Szanatórium

17,9

1,0 13,7

18,2

0,0

1,9

0,6

0,5

28,3

31,4

25,8

Forrás: OEP

A rehabilitációs kapacitások lakosság arányos mértéke az országos átlag feletti, ebben a megvilágításban felülméretezettnek tűnik.

16

NYDOP-5.2.1/C-11


A kórháznak a szubrégióban, a megyében betöltött szerepének súlyát jól mutatja a beteg migráció aránya, azaz hogy a kórház ellátási területéhez tartozó lakosok milyen arányban veszik igénybe a kórház szakellátásait, vagy éppen más kórházakét, illetve ennek fordítottja, hogy a területi ellátási kötelezettség alá nem eső térségek lakosai milyen arányban érkeznek a kórházba (2010-es év). A bevándorolt eseten az ellátási területen kívül lakó betegek ellátása értendő, míg elvándorláson az, amikor a kórház ellátási területéhez tartozó beteg más szolgáltatót keres fel. Az elvándorlásnak több oka is lehet, amelyek közül kettő emelhető ki: 

az egészségügyi ellátás progresszívebb szintjén részesül gyógyító ellátásban a beteg,



a beteg egyéb speciális helyzete / igénye miatt nem helyben kerül ellátásra (pl. földrajz, szabad orvosválasztás).

Mivel a TEK szintű elemzés nem adna valós képet, így a kórházban ellátott betegek lakóhely szerinti bemutatására kerül sor. Az ellátottak lakhelye szerinti ápolási napok abszolút értékeit mutatja a következő táblázat (2010.).

Belgyógy ászat

Általános és, k.m.n. atherosclerosis Magasvérnyomás-betegség (elsődleges) 01 A végtagi ütőerek atherosclerosisa Egyéb BNO-k összesen Belgyógyászat Összesen

21 42 63

9 6 32 47

5 694 2 646 1 239 14 299 23 878

32

18 18

30 62

34 34

22 22

231 238 96 2 029 2 594

Összesen

Veszprém

Tolna

Szabolcs-SzatmárBereg

Somogy

Hajdú-Bihar

Fejér

Budapest

Baranya

Zala

Vas

BNO megnevezés

Győr-MosonSopron

Szakma név

Szakmakód

5. táblázat: Az ellátottak lakhelye szerinti ápolási napok abszolút értékei

150 2 0 2

20 20

173 323

6 111 2 916 1 341 16 699 27 067

Forrás: OEP

Összességében megállapítható, hogy az ápolási napok jelentős részét a megyei betegek produkálják, ez az arány 88%.

17

NYDOP-5.2.1/C-11

o


A fejlesztendő épület jelenlegi állapotának bemutatása (az épület állaga, funkcionális hiányosságok, helykihasználás, közművek, stb.). Az épület fejlesztésének indokoltsága.

Az intézmény egy központi telephelyen látja el feladatát. A rendelkezésre álló épületek egy része új és korszerű, egy része elavult és felújítást igényel, nem felel meg a jogszabályi előírásoknak és hőtechnikailag sem elégítik ki a mai kor követelményeit. A kórházban részleges rekonstrukció történt a 2006 és 2008 közötti időszakban, amelynek eredményeként a kórház új épülettel („D” épület) bővült. Az időközbeni gyakori szakmai profilmódosulásokat a kórházi infrastruktúra már nem tudta követni. A részben alápincézett, „A” jelű épület a tervezett fejlesztés helyszíne. A háromemeletes, lapostetős, „T” alakú épület építéséről, az építés szakaszairól és ütemezéséről pontos adatok nem álltak rendelkezésre. Az eredeti, hosszabb szárny, amelyet több ütemben építettek át és bővítettek, a XIX. század elején épült. Az ehhez csatlakozó

épületszárnyat

is

több

építési

periódusban

alakíthatták

ki

és

csatlakoztathatták az eredeti kórházi blokkhoz. Egyéb megbízható adatok híján az építési ütemekre, azok lehetséges korára elsősorban az épület felmérése alapján, főként a teherhordó- és határoló falak vastagságából, feltételezett összetételéből lehet következtetni. A felmérés szerint az épületben régi nagyméretű, tömör kisméretű és blokktéglából emelt falak találhatók.

Az épületegyüttes alagsora az épület későbben létesült négyzetes tömbje alatt készült, amelynek bejáratát a főszárny lépcsőházában alakították ki. A két épületrész közötti nyaktag alatt, a lépcsőtérből nyílóan a felszerkezetnél kisebb alapterületű, szűkebb alagsori rész épült, amelyből egy falköz szélességű gépészeti tér nyílik. A hosszanti szárny alatti előtér boltozott, ebből arra lehet, hogy pince, vagy legalább annak egy része a legkorábbi épületszárnnyal együtt épült.

A XIX. században létesült, közel 11,20x46,20 m befoglaló méretű, hosszabb épületszárny földszintjén és I. emeletén azonos rendszerű és vastagságú tartó- és határoló falak épültek. Ennek a hosszfőfalas, oldalfolyosós középrészét két oldalról oldalrizalitszerűen kiszélesedő traktusok zárják le. A régi nagyméretű téglából készült falak vakoltan 50 és 65 cm vastagok, szerkezeti vastagságuk 45 illetve 60 cm. A rendelkezésre álló információk szerint egy korábbi átalakítás során az I. emelet feletti födémben acélgerendákat és azok között téglából rakott, feltételezhetően poroszsüveg boltozat sávokat tártak fel, mindez a XIX. századi eredetre, kialakításra utal. 18

NYDOP-5.2.1/C-11


Az alatta lévő szintekkel azonos alapterületű II. emeletnek az előzőekkel megegyező rendszerű tartó-, és határoló falai jellemzően 55 cm vastagok, amelyek 51 cm vastag tömör km. téglafalak lehetnek. A falak vastagságának, és ebből következő szerkezeti összetételbeli változása arra utal, hogy a II. emeletet később építették. Az információk szerint az épületrész a II. világháborúban kiégett, így komoly károkat szenvedett. Bár az átépítés, a rekonstrukció mértékéről és összetételéről nem maradtak fenn adatok, mégis azt kell feltételeznünk, hogy az az épület főbb tartószerkezeteit, így födémeit is érinthette. Egy 1962-ben készült légifelvétel szerint az épületet magastető fedte, amit egy későbbi átépítés, minden bizonnyal a III. emelet kialakítása során bontottak el. Ezt a nagyjából a kapcsolódó négyzetes szárny szélességű emeletet a hosszanti szárny középső traktusa fölé emelték. A kisebb alapterületű emeleti blokk kialakításából, tartó- és határoló falainak elrendezéséből arra kell következtetnünk, hogy azok részben a korábbi zárófödémet kiegészítő kiváltó szerkezetekre épülhettek. Ilyen például a III. emelet két harántirányú végfala, amelyek alatt nincsenek tartófalak. A III. emeleti falakat a felmérés szerint 30 cm-es falazóblokkokból építhették. Az épületrész II. és III. emelet feletti födémei, az építési idő és a funkció alapján minden bizonnyal szilárd szerkezetűek, amelyek egy. vb. alkotóelemekből készülhettek.

Az előzőekben taglalt hosszanti szárnyhoz keskenyebb nyaktaggal csatlakozó blokk közel 14,2x14,3 m befoglaló méretű, ötszintes épületrész. Információk szerint ezt az épületrészt a II. világháborút követő újjáépítés során emelték, és az korábban, az előzőekben már említett 1962-es légifelvétel tanúsága szerint, kétemeletes, lapostetős épületként funkcionált.

Ezt igazolják a felmérések is, amelyek szerint a földszint és a minden bizonnyal azzal egy ütemben épült I. és II. emelet azonos rendszerű és vastagságú falakból áll. Ennek megfelelően a körítő- és hosszanti tartófalak 38 cm vastag tömör km. téglafalak, amelyek 3,60 és 6,00 m fesztávú födémmezőket támasztanak alá. A nagyobb fesztávot közrefogó két hosszabb falpillérből álló közbenső falra monolit vasbeton áthidaló gerendák támaszkodnak. Az ezt követő épületbővítés és részleges átépítés során alakították ki az alatta lévő szintektől eltérő szerkezeti rendszerű II. emeletet, amely részben vázas szerkezetű. Ennek részeként a nyugati traktust haránt főtartós vázszerkezetként építették meg, amelynek közbenső pilléreire és falaira illetve homlokzati tartóira kéttámaszközű monolit vasbeton mestergerendákat ültettek fel.

19

NYDOP-5.2.1/C-11


A Keszthelyi Városi Kórház a lehetősége szerint folyamatosan fejleszti, felújítja az épületeit a változó igények és követelményeknek megfelelően. Jelenleg a kórház „B” épületének II. emeletén található a rehabilitációs osztály, de a terápiás helyiségek, amiket a betegek igénybe vesznek egymástól távol, más-más épületben, illetve szinten találhatók. A terápiás helyiségek elavultak, rosszul felszereltek, és bizonyos kezelések lefolytatásának a feltételei egyáltalán nincsenek meg. Az „A” épületben lehetőség van a rehabilitációs osztály kialakítására úgy, hogy a kezelő- és terápiás helyiségeket is meg lehet valósítani egy épületben. Egyes földszinti tereknek kertkapcsolatot is lehet biztosítani. A III. emeleten adott a lehetőség egy későbbi bővítésre is. Az „A” épület III. emeletét jelenleg az épületben dolgozók használják, illetve a szint egy része üresen áll. A II. emeleten van az 50 ágyas krónikus osztály, amely túlzsúfolt, ezt át lehet költöztetni a ”B” épületbe a rehabilitációs osztály helyére. Az I. emeleten található szakrendelések leköltöztethetők a földszintre. A kórház területén álló „A” épületnek az Ady utcával közvetlen kapcsolata van. Az északdél irányú utcával párhuzamosak az épület hosszhomlokzatai. Északi irányból a szemészeti rendelő és a művese állomás földszintes épületével van összeépítve, déli irányból a központi steril, konyha, dolgozói étterem kétszintes épülete és a háromszintes lépcsőházi nyaktag csatlakozik az „A” épülethez. Az épület a föld alatt és a terepszint felett az I emelet magasságában is össze van kötve zárt folyosóval a kórház „B”, „C” és „D” épületeivel. Az „A” épületbe az Ady utcáról 9 fellépéses előlépcsőn vagy meredek rámpán lehet bejutni, vagy az udvar felől a terepszinthez csatlakozó bejáraton keresztül. Udvar felől érkezve a lépcsőházi belső faszerkezetű meredek lejtésű rámpán vagy 3 fellépésű lépcsőn érhető el az épület földszintje. Az épület eredetileg is kórháznak épült, még a Festetics család adományaiból. A második világháborúban kiégett, ezután teljesen átépítették. Ekkor már kétemeletes volt, de magastetős. Valamikor a 70-es években alakíthatták át lapostetősre a középső épületrészre pedig még egy emeletet építettek. Az épület északnyugati L alakú épületszárnyai mellé kívülről felvonót építettek, amely a földszintről a második emeletig közlekedik. Az épületben található szakrendelők egy részét a közelmúltban már felújították, valamint mozgássérült betegek részére is kialakítottak egy wc-t.

20

NYDOP-5.2.1/C-11

o

Tárgyi


feltételek

jellemzőinek

bemutatása

(gép-műszer,

bútorzat

állapota, ebből fakadó problémák, korszerűség, életkor, amortizáció mértéke). Az utóbbi 5 év beruházásai. Az intézményi egészségügyi gép-és műszerek nagy része a 90-es években lett beszerezve, életkoruk 8-17 év között van. A rtg berendezés jelenleg analóg rendszerű felvételi/átvilágító szerkezet, digitalizálását meg kell oldani. Az UH berendezések univerzális

vizsgálatokra

(általános

hasi,

nőgyógyászati,

urológiai)

vizsgálatok

elvégzésére alkalmas, a software-nek és a különböző vizsgáló fejeknek köszönhetően. Az osztályon kevés olyan eszköz található, amelyek egyedi beszerzési értéke meghaladta volna a 100.000 Ft-ot. 6. táblázat: Jelenlegi gép-műszer lista

Jelenlegi gép-műszer lista (osztályonként) Osztály OEP kódja és megnevezése

Műszerek tételes felsorolása (100.000 Ft egyedi érték feletti)

Rehabilitációs osztály

2003R0101

törvényi előírás szerinti szükséges db szám

meglévő db szám

2 2 0 4

1 3 1 5

EKG berendezés Hűtő Mosó szárító ÖSSZESEN

könyv szerinti nettó telepítési , érték beszerzési év 938 404 113 1455

életkor

2008 2008 2007

3 3 4

eszközök listája.keszthely..xls

1. munkalap o

A

jelenlegi

rendszerek,

informatikai informatikai

rendszer

bemutatása

alapinfrastruktúra

(hardware, jelenlegi

medikai állapota,

hiányosságai, stb.) Az utóbbi 5 év beruházásai, illetve fejlesztései. A Kórház jelenleg működő strukturált informatikai hálózata megfelel a kor elvárásainak, felkészült szinte bármilyen új elem fogadására. A hálózat nagyrészt gigabites sebességű 3Com hálózati elemek képezik, a legtöbb esetben réz, nagyobb távolságok esetén optikai gerinccel. A gigabit sebességű hálózati elérés a hálózat folyamatos fejlesztésének eredményeként

a

hálózati

végpontok

mintegy

70%-ánál

rendelkezésre

áll.

Természetesen a szoftveres környezetet biztosító kiszolgálók elérése esetén is biztosított a maximális sebesség a hálózat központi eszközéig. A hálózati eszközök áramellátása minden esetben szünetmentes tápegységről történik.

21

NYDOP-5.2.1/C-11


A kórház a kiszolgálók (server) esetében törekszik a lehető legnagyobb biztonságra és rendelkezésre állásra. Az egészségügyi rendszert kiszolgálói lokálisan elkülönített, redundánsan működő szerverek lokális hiba esetén legfeljebb 10 perc kieséssel biztosítják a folyamatos munka lehetőségét. A biztonsági mentésekért felelős kiszolgáló szintén lokálisan elkülönül a szervertermektől, hogy egy esetleges katasztrófa-esemény esetén is biztosítva legyen a tervszerű biztonsági mentések tárolása. Természetesen mindegyik kiszolgáló redundáns áramellátással rendelkezik, amelynek egyik ága minden esetben nagy tárolókapacitású szünetmentes tápegységhez csatlakozik, amelyek képesek a kiszolgálók esetében áthidalni egy hosszabb áramkimaradást is. A kliens oldali hardverpark átlagos teljesítményszintje a folyamatos fejlesztésének köszönhetően

kielégítő,

az

erőforrásoknak

köszönhetően

lokális

igénybevételeknek

folyamatos

munkavégzést

megfelelően

tesznek

elosztott

lehetővé.

Az

új

elvárásoknak megfelelően a kórház folyamatosan bővíti a hálózati végpontok számát, és ezzel együtt lehetőségei szerint a használható munkaállomások számát is. A kórház által használt szoftveres környezet legnagyobb volumenű eleme a Medworks integrált egészségügyi

rendszer,

amely hazai

viszonylatban a legelterjedtebb és

legkorszerűbb integrált korház-informatikai szoftver. Segítségével egy környezetben kezelhető

a

betegekhez

betegellátástól

a

műtéti

kapcsolódó

összes

eseményeken

át

ellátás, a

tevékenység

laboratóriumi

adata

a

eredményeken

járó át

a

gyógyszerfelhasználásig. 7. táblázat: A Medworks integrált egészségügyi rendszer főbb moduljai Általános járó és fekvőbeteg valamint műtéti rendszer. Medworks

Tárolja a megjelent betegek adatait, azokhoz kapcsolódó összes ellátást, beavatkozást. Laboratóriumi modul, a rendszer automatikusan átveszi az

LabWorks

eredményeket a labor automatáktól, illeszti a megfelelő betegadatokhoz, ellátásokhoz.

PharmaGlobe Controlling Jelentés Diéta

Gyógyszertári

modul,

teljes

gyógyszertári

forgalom,

osztályos gyógyszerigénylés és felhasználás kezeléséhez. Kontrolling és elszámolási adatok kezelésére szolgáló modul. Kötelező elszámolási és betegforgalmi jelentések készítésére szolgáló modul. Betegek szakszerű élelmezését elősegítő modul.

A kórház által használt gazdasági és munkaügyi rendszerek lefedik gyakorlatilag az összes szükséges területet. Az Ecostat gazdasági rendszer segítségével egy integrált szoftveren

keresztül

valósul

meg

a

teljes

terület

kezelése

a

számlázástól

a

raktárkezelésig. 22

NYDOP-5.2.1/C-11


Az integrált munkaügyi rendszer lehetővé teszi, hogy dolgozók közvetlenül a munkaügyi rendszerbe vigyék fel havi munkaidejüket (jelenlét), így a bérkalkulációhoz nincsen szükség nagy mennyiségű papíralapú adat feldolgozására. Az intézmény a jogszabályoknak megfelelően digitálisan iktatja az iratforgalmát. Irányítási és informatikai rendszer Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési szabályzat szerint működik. A vezetés munkáját a jogszabályban előírt testületek segítik. Legfőbb javaslattevő testületek: Szakmai Vezető Testület, Főorvosi Értekezlet, Gazdasági Műszaki Tanács, Főnővéri Tanács, Osztályértekezlet, Gyógyszerterápiás Bizottság, Tudományos Bizottság. Az elmúlt időszakban ezek a testületek nem teljes körűen működtek. A kórházban folyó munkát minden területen szabályzatok, eljárási utasítások, műveleti utasítások szabályozzák. Az intézmény bevezette az ISO 9001:2000 Minőségbiztosítási Rendszert, amelyben a folyamatok részletes szabályozást nyertek. A szabályzatokat a jogszabályi változások miatt felül kell vizsgálni. Integrált vezetői információs rendszer nem működik, a kontrolling tevékenységet 2009. február 1-től két fő végzi. Sajnálatosan a kontrolling csak részben képes részletes, költséghelyekre lebontott adatokat és elemzéseket szolgáltatni, amely a teljesítmény, a bevételek

és

kiadások

pontos

ismeretéhez,

a

tervezéshez

és

az

intézkedések

végrehajtásához szükséges lenne. A kórház egészségügyi informatikája jelenleg korlátozottan képes megjeleníteni a valódi orvos-szakmai és gazdasági folyamatokat, így ezek analízisére sem nyílik lehetőség. A kórház és más egészségügyi intézmények szoftverei nincsenek integrált kapcsolatban, a programok csak egy-egy részfeladat megoldására képesek. Ennek következtében rendkívül sok a párhuzamosság és nem valósítható meg az adatok rendszerezett összevetése. A jelenlegi géppark állapota nem elegendő a kórház által használt betegellátást segítő, illetve az üzemeltetést végző szoftver környezetek futtatásához. Informatikai szemmel vizsgálva ezek a gépek elavultak. A munkaállomások nagy része nem korszerű processzorokkal rendelkezik, elavult monitorokkal és nyomtatókkal. A modern kórházi képalkotási módszerek befogadására egyáltalán nem használhatóak. A jelenlegi hardver eszközök nem alkalmasak magasabb szintű operációs rendszer futtatására. Az integrált kórházi rendszerek alapkövetelménye a Windows XP Prof. vagy Linux operációs rendszer magas szintű működtetése. A nyomtatók nagy része mátrix és tintasugaras nyomtató, amelyek fenntartása életkoruk növekedésével folyamatosan egyre költségesebbé válik, esetleges javítási költségük nagyon magas. Elszórt, munkaállomásokhoz kötött egyedi nyomtatók. 23

NYDOP-5.2.1/C-11


A jelenlegi kiszolgáló kapacitása nagyon kicsi, integrált informatikai rendszer futtatására nem alkalmas. A jelenlegi rendszerben az adatmentés biztonságos módszere hiányos. A távoli adatelérés a jelenlegi rendszerben nem megoldott. Felügyeleti szoftverrel nem rendelkeznek. Az intézmény egységes informatikai rendszert működtet, amelyet hasznos lenne – a megfelelő jogosultságok megállapítása és beállítása mellett – a háziorvosok részére is hozzáférhetővé tenni. A telefonhálózat nem strukturált kialakítású, nehézkes a mellékek kezelése. Elmúlt 5 év beruházásai A 2008-2009-es évben címzett beruházási támogatásból valósult meg a kórház épületés eszközállományának részbeni felújítása. A felújítás érintette a kórház járóbetegellátását, diagnosztikai ellátását valamint kialakításra került a sürgősségi betegellátó osztály. A diagnosztikai ellátások közül korszerű és épület- és eszközállomány fejlesztésére volt lehetőség a laboratóriumi és transzfúziológiai, a patológiai és a röntgen-ultrahang diagnosztikai osztályokon. Járóbeteg-ellátásban a következő szakrendelések kerültek felújításra

és korszerű

eszközökkel való felszerelésre: 

Kardiológiai szakrendelés;



Urológiai szakrendelés;



Endokrinológiai szakrendelés;



Bőrgyógyászati szakrendelés;



Pszichiátriai szakrendelés;



Addiktológiai szakrendelés;



Neurológiai szakrendelés;



Audiológiai szakrendelés;



Orr-fül-gégészet;



Gasztroenterológiai szakrendelés;



Szülészeti szakrendelés;



Onkológiai szakrendelés, gondozó.

A sürgősségi betegellátó osztály épületállományi és eszközfelszerelése teljes egészében újonnan került kialakításra. A címzett beruházás összértéke a 960.000.000,- Ft. Végleges átadása és üzembehelyezése 2009. március 1-i hatállyal történt. o

Új építés esetén: a fejlesztés szükségességének alátámasztása, miért nem alakítható át, újítható fel, használható a jelenlegi épület. Az új építés költséghatékonyságának bemutatása.

Nem releváns. 24

NYDOP-5.2.1/C-11

o


A fejleszteni kívánt intézmény, illetve a fejlesztendő rehabilitációs ellátási terület gazdálkodásának, gazdasági helyzetének bemutatása.

Az intézmény önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodási és bérgazdálkodási jogkörrel

rendelkező

költségvetési

szerv.

Az

intézmény

maradványérdekeltségi

rendszerben végzi tevékenységét. A feladatainak ellátásához az intézmény rendelkezésre állnak a szervezeti egységek ingatlanai a rajtuk található épületekkel és a leltár szerint nyilvántartott eszközökkel. Költségvetését az önkormányzat rendeletben hagyja jóvá. Bevételi oldalon meghatározó az egészségügyi szolgáltatásért járó finanszírozás, kiadási oldalon pedig a személyi jellegű kifizetések, valamint a működéssel kapcsolatos ráfordítások. A pénzügyi egyensúly megtartása napi, operatív irányítási feladatot jelent. A kórház nettó adósság állomány 2007. év elejétől monoton növekszik. A likviditási helyzet 2008-ban növekvő önkormányzati szerepvállalás mellett is tovább romlott. A szállítói állomány szerkezete rossz, a lejárt rész igen magas. Az adósságállomány növekedésének főbb okai az aktív agyak jelentős részének elvesztése és a reálértéket vesztő finanszírozás. Emellett alkalmazkodási problémák is jelentkeztek, mint a tartós kihasználatlanság

a

krónikus

ellátásban,

és

az

ápolási

osztályon,

a

járóbeteg

szakellátásban és az egynapos sebészetben. Mindezek a bevételek csökkenéséhez illetve elmaradásához vezetett. A kiadások területén kiemelhető, hogy többlet költségek jelentkeztek a korábbiakhoz képest a bér-és járulékai esetében, amely a létszámhiánnyal hozható összefüggésbe. Az elvándorolt szakembereket esetenként magas díjazással lehetett pótolni, amelyet a kórház az ellátás biztosítása érdekében vállalt fel. A magas fajlagos kiadáshoz vezet egyes területek méretgazdaságossági problémája, pl. labordiagnosztika, egyéb kiszolgáló területek. Az intézmény 2007. április 1-i hatállyal jelentős aktív ágyszám leépítést szenvedett el, amelynek eredménye a korábbi stabil egyensúlyi gazdálkodás megbomlása volt. A kórház a HBCS elven finanszírozott aktív ágyainak közel felét veszítette el. Helyettük krónikus napidíj

1,4-szeresével

finanszírozott

62

számú

rehabilitációs

ágyszám

került

megállapításra. Az újonnan megállapított ágyszámok szakmai feltételeinek kialakítására lehetőség nem volt. A korábbinak megfelelő aktív esetszám finanszírozási bevételeinek megszerzése

a

bevezetett

teljesítménykorlátok

miatt

nem

volt

lehetséges.

Eredményeként 2007. évben az intézmény adóssága 74.432.000,- Ft-ra emelkedett. A 2008-as év során Keszthely Város Önkormányzata éves szinten 100.000.000,- Ft-tal támogatta a kórház

működését.

A

Tüdőgondozó betelepítését külső telephelyről

15.000.000,- Ft értékben finanszírozta, 2010 szeptemberében 25

NYDOP-5.2.1/C-11


Az év során a rehabilitációs ellátás feltételeinek kialakítását központi támogatás igénybevételével az intézmény megkezdte, de szakorvos hiányában a valós szakmai feltételek kialakítására nem volt lehetőség. 2009. évben a tendencia folytatódott, az intézmény kiegyensúlyozott működéséhez Keszthely Város Önkormányzata 200.000.000,- Ft-tal járult hozzá. 2009. évben a kórház záró adósságállománya 93.064.000,- Ft. Összességében megállapítható, hogy az elmúlt években a kórház gazdálkodása a Városi Önkormányzat,

mint

fenntartó

működési

támogatása

mellett

kiegyensúlyozottnak

tekinthető, adósságállománya lényegesen nem nőtt. A rendelkezésre álló finanszírozás és támogatás együttes összege a biztonságos szakmai működést lehetővé tette. 2010. évben az intézmény a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól egészségpolitikai és szakmai kompenzálásként megállapodás

650.000.000

alapján.

Az

Ft

egyszeri

intézmény

támogatásban

ebből

az

részesült

összegből

peren

Keszthely

kívüli Város

Önkormányzatának 284.929.000 Ft-ot visszatérített. A fennmaradó összeg lehetővé tette, hogy a kórház záró adósságállománya 51.678.000 Ft-ra mérséklődjön, illetve tartalékképzésre került sor. Az intézmény 2010. évi eredménye – az Finanszírozási pénzügyi hatások melléklet 5b táblázattal egyező módon, azzal azonos értékben és egyező szerkezetben – az alábbiakban kerül bemutatásra. 8. táblázat: Az intézmény 2010. évi eredménye 2010. naptári év

OEP teljesítmény finanszírozási bevétel B e v é t e l e k

OEP egyéb bevétel Saját bevétel

- ebből fejlesztéssel érintett területek

1 323 133 000

84 139 623

36 453 900 142 795 053

Működési támogatások

0

20 824 339

Egyéb forrás

0

Ingatlan, eszközhasznosítás bevétele

0

Összesen K ö l t s é g e k

Intézmény összes

1 523 206 292

84 139 623

Személyi jellegű ráfordítások

916 530 987

65 903 099

Közvetlen anyagköltségek

264 484 740

6 918 037

Igénybevett szolgáltatások

606 172 815

18 913 925

1 787 188 542

91 735 061

-263 982 250

-7 595 438

Összesen

Egyenleg

26

NYDOP-5.2.1/C-11


A táblázatból látható, hogy működési eredmény negatív értéket mutat. A gazdálkodási egyensúly 2010-ben jelentősen romlott, az csak az év végére konszolidálódott a finanszírozás kórház számára is kedvező változása miatt. A teljesítmény volumen korlát (TVK) szerinti szabályozás 2009-2010-es finanszírozási évben egész évre érvényes volt. A 2009. november - 2010. októberi hónapokra az OEP által megállapított TVK értékek jelentősen elmaradtak az előző évi TVK értéktől és a tényleges teljesítménytől. A 2009. évhez képest átlagosan 10%-al csökkent a TVK, amely gyakorlatilag azt jelentette, hogy ennyivel kevesebb beteget láthatott volna el a kórház. A korábbi években kapott jelentős összegű önkormányzati működési támogatások elapadtak. A dologi költségeknél a változó költségnemek közül az alaptevékenységet érintő kereteket

a

betegforgalommal

és

teljesítmény

adatokkal

arányosan

került

megállapításra, törekedve a maximális költségminimalizálásra. A probléma az, hogy a szakmákhoz és a tevékenységekhez rendelt normatívákból az áremelkedések, az infláció és a technológiai fejlődések hatása miatt nehezen, ill. nem lehet kijönni, az OEP finanszírozás nem vette figyelembe ezeket a változásokat. A gyógyszer, vér-, és vérkészítmény, gyógyászati anyag, labor és diagnosztikai költségek nehezen, vagy nem menedzselhetők, illetve negatív fedezetet generálnak. A fejlesztéssel érintett szervezeti egységek eredményét közvetlen és közvetett költségeit a kórház a főkönyvi könyvelés alapján töltötte ki. A közvetlen költségeket az adott osztály 7. számlaosztálybeli számlája (vagy számlái) alapján számolják ki. A közvetett költségek értékeit az adott számlákra ráosztott 6. számlák értékeként írták a táblázatba. Az orvos és szakdolgozói létszám (miután megosztott létszámmal működik) és az anyagköltség a fekvőbetegellátás keretén belül kerül kimutatásra. Az eredmény negatív, amelyet alapvetően a kapacitás kihasználtsági problémák okoznak. Mint

majd

látni

fogjuk,

a

fejlesztéseket

követően

a

neuromuszkoloszkeletális

rehabilitációs profil megerősítésével a terület eredményessége ugrásszerűen javul. o

Jelenlegi

személyi

feltételek

bemutatása

(mennyiség,

képzettségi

jellemzők, munkamegosztás hatékonysága, továbbképzések, stb.). A szervezet sikeres tevékenységének alapfeltétele, hogy gyorsan, rugalmasan reagáljon a

gazdasági

és

környezeti

változásokra,

melynek

elengedhetetlen

feltétele

a

rendelkezésre álló humán erőforrás. Az elmúlt évben jelentős munkaerő elvándorlás történt a kórházból, amely magyarázható a kórházat veszélyeztető bizonytalansággal. Az elvándorlás mind az orvosi, mind a 27

NYDOP-5.2.1/C-11

szakdolgozói


munkakörökre

jellemző.

Szinte

valamennyi

szakterületen

kritikus

szakember hiány van. A meglévő probléma mellé társul, hogy 2009. április 1-től el kell indítani a sürgősségi osztályt, amely jelentős szakember igénnyel jár. A kórház nem rendelkezik a zavartalan működéséhez szükséges műszaki és egyéb kiszolgáló személyzettel. A kórház rehabilitációs osztálya jelenleg 30 ágyon működik. A kórház összdolgozói állományának jelenlegi létszáma a következő: 9. táblázat: A Kórház összdolgozói állományának jelenlegi létszáma 2010.12.31

Munkaköri csoport

szervezett

betöltött*

2011.06.30 dolgozói*

szervezett

dolgozói *

betöltött*

Orvosok

50

45.65

45.65

50

47.72

47.72

Egyéb felsőfokú végzettségű

23

21.7

21.7

23

22.9

22.9

Szakdolgozó

220

227

202

235

237.7

214.7

Műszaki, gazdasági

33

33

32

33

31

29

Fizikai

35

34

33

35

35

35

Összesen

361

361.35

334.35

376

374.32

349.3 2

29

29

29

18

18

17

332

332.35

305.35

358

356.32

332.3 2

13

13

13

16

16

16

30

29.32

29.32

30

30.32

30.32

ebből határozott idejű szerződéssel ebből határozatlan idejű szerződéssel ebből részfoglalkozá sú ebből egyéb jogviszony

Számos szakmában a létszámhiány és a szakorvosi óraszám mennyisége nem teszi lehetővé főállású orvosok, szakdolgozók alkalmazását, ezért részállású státuszokat is szerveztek.

A

közalkalmazotti

jogviszony

mellett

szerződéses

jogviszonyban

szabadfoglalkozásúként illetve egyéni vállalkozóként és közreműködőként is dolgoznak szakemberek rendelkeznek,

az és

intézményben. a

Az

orvosok

szakképesítésüknek

közül

megfelelően

többen több

több

szakvizsgával

szakmában

végeznek

betegellátást, így munkaidő kihasználtságuk jobb. Jellemző, hogy a gondozókat és az azonos szakma szerinti szakrendelést is ugyanaz az orvos látja el. Az intézmény krónikus és rehabilitációs fekvőbeteg szakellátásában 28

NYDOP-5.2.1/C-11


dolgozó szakorvosok munkaidejük egy részében járóbeteg szakellátást is végeznek. Ugyanez jellemző az egynapos sebészeti beavatkozások esetében is. Az egészségügyi szakdolgozók száma nem kielégítő, de megfelelő képzettséggel rendelkeznek.

Foglalkoztatásukban

a

közalkalmazotti

jogviszony

az

általános.

A

szakrendelések rendelési idejéhez igazodva az alacsonyabb óraszámú szakmákból egyegy dolgozó több szakrendelésen is dolgozik. Az operatív folyamatok során szükséges a projekt megvalósulásának időszakában áttekinteni a meglévő intézményi humánerőforrás állományt annak érdekében, hogy lehetőleg intézményen belüli gyakorlott munkaerő átcsoportosításával nyerjen részben megoldást a szakdolgozói igény.

A további felmerülő igényeket intézményen kívülről

szükséges új munkaerő felvétel által biztosítani, akiknek helyismeret valamint a helyileg szükséges speciális (rehabilitációs szakmai profilhoz illesztendő) ismereteit a meglévő szakdolgozók kell, hogy gyakorlatban elősegítsék. Szakorvosi ellátottság A rehabilitációs osztályon folyamatos fekvőbeteg ellátás zajlik, amelynek irányítását rehabilitációs szakorvos végzi. A fekvőbeteg ellátáshoz integrálva járóbeteg-ellátás illeszkedik szakorvosi vezetéssel. Helyettesítését további 1 fő részállású rehabilitációs szakorvos alkalmazásával oldják meg. A szakmai területekre oszló orvos-szakmai munkát 1 fő rehabilitációs szakorvos jelölt, valamint részállású rehabilitációs szakorvos, az intézmény aktív osztályain dolgozó szakorvosok végzik, akik részmunkaidőben vagy konzíliáriusként látnak el feladatokat az osztályon. Ügyeleti időben a betegek orvosi felügyeletéért az aktív belgyógyászati osztály ügyeletes orvosa felel. Az intézmény célkitűzései között szerepel a jelenleg rendelkezésre álló szakdolgozói állomány részére szakmai ismereteik bővítésének, továbbképzéseken való részvételének biztosítása,

illetve

további

rehabilitációs

szakorvos

képesítés

megszerzésének

támogatása. Ez utóbbi megvalósulása érdekében a kórház a pályázat benyújtását megelőzően már lépéseket tett, képzési terv elfogadása, tanulmányi szerződés kötése folyamatban van. A szakképesítés megszerzésének idejére a jelenlegi osztályvezető 5 évet meghaladó szakvizsgával fog rendelkezni, így pályázni kívánunk az „A” minősítésű rehabilitációs ellátás működtetésére, amely reális célként fogalmazható meg, tekintve, hogy az osztály munkájában a szakorvos jelölt jelenleg is részt vesz. Szakdolgozói ellátottság A rehabilitációs osztály szakdolgozóit a keszthelyi kórházban szerzett 15 éves szakmai tapasztalattal

rendelkező

osztályvezető

főnővér irányítja. Az

ápolási

igazgató felügyelete mellett az osztályvezető főorvos egyetértésével készíti el az osztály 29

NYDOP-5.2.1/C-11


szakdolgozóinak munkaköri leírását, havi műszakbeosztását, szakmailag irányítja és vezeti a teljes szakdolgozói kör munkavégzését. A főnővér irányítása mellett 1 fő beteghordó és 1 fő adminisztrátort foglalkoztatunk. Az osztály szakdolgozói ápolásszakmai területen folyamatos munkarendben, napi 12 órás váltásban dolgoznak, a speciális szakmai feladatokat ellátó szakdolgozók pl. gyógytornászok, fizikoterepeuták, konduktor, gyógypedagógus, logopédus pedig napi 6-8 órás teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben látják el feladataikat. Helyettesítési rend Az osztályvezető főorvost jelenleg távollétében a részmunkaidőben alkalmazott további 1 fő rehabilitációs szakorvos helyettesíti. Az egyéb osztályos szakorvosok helyettesítését az osztályvezető főorvossal történt előzetes egyeztetés alapján az aktív osztályok szakorvosai végzik. Az osztályvezető főnővért távollétében - az ápolási igazgató felügyelete

mellett

munkaköri

leírásában

e

feladattal

megbízott

diplomás

ápoló

helyettesíti. Speciális képesítéssel rendelkező szakdolgozók távollétét a főnővér engedélyezi, aki az ápolási igazgatóval egyeztetve gondoskodik helyettesítésükről. Az adminisztrátori és beteghordói távollétek helyettesítése a teljes intézményen belül ápolási igazgatói kompetenciába tartozik. A

rehabilitációs

osztályon

foglalkoztatni

kívánt

szakemberek

képzése,

továbbképzése: Az osztályos szakember állomány képzésének, továbbképzésének célja, hogy a kor színvonalának, valamint szakmai elvárásoknak és a betegek igényeinek megfelelő ellátás nyújtására képes osztályt működtessen az intézmény. Az osztály biztonságos szakmai működtetéséhez hosszú távon 2 fő rehabilitációs szakorvos

szükséges.

A

szakorvosoknak

szakmai

tudásuk

fenntartása

érdekében

szükséges folyamatosan részt venni kreditpontszerző vagy esetlegesen kreditpontokat nem biztosító, de szakmai színvonalat emelő képzésekben, szakmai tájékoztatókon, találkozókon. A szakdolgozók körében szintén szükséges a szakmai színvonal szinten tartása, folyamatos fejlesztése, amelyhez az intézménynek szabadidő és lehetőségek szerinti pénzügyi támogatásokkal kell hozzájárulnia. o

Jelenlegi szakmai együttműködések, partneri viszonyok bemutatása.

Az intézmény szakmai együttműködésének rendszerét kettősség jellemzi. Egyrészt jelen van az intézményi szintű együttműködés, másrészt a szakemberek direkt szakmai kapcsolatai is befolyásolják a működését.

30

NYDOP-5.2.1/C-11



A

háziorvosok


az

ellátási

terület

legfőbb

partnerei,

beutalási

szokásaik

alapvetően befolyásolják az ellátási területen kialakult betegutakat, ezáltal közvetítik a lakossági keresletet az intézmény felé. 

Járó és fekvőbeteg szakellátásban a magasabb progresszivitást jelentő Zala Megyei Kórház és a Kanizsai Dorottya Kórházzal van szakmai kapcsolat. A területi kórházak közül kiemelendő a tapolcai és a marcali kórházakkal való jó kapcsolat. (A Zala Megyei Kórház területi ellátási kötelezettsége alapján biztosítja az ellátáshoz estelegesen szükséges CT hátteret).



Az elmúlt időszakban, amióta a két intézménynek közös igazgatása van (2010. október 15. óta a keszthelyi kórház főigazgatója került a Hévízgyógyfürdő és Szent

András

Reumakórház

Nonprofit

Kft.

élére)

felgyorsultak

az

együttműködések a két kórház között: -

közös beszerzések előkészítése,

-

együtt gondolkodás a humán erőforrás racionalizálásáról,

-

diagnosztikai és szakmai, ill. kiszolgáló háttérterületek működésének optimalizálása (pl. labor, mosoda).



A szociális szolgáltatásokkal való szakmai kapcsolatok a betegeket érintő egyedi ügyek közös megoldására szorítkozik. Az idősellátásban, a krónikus betegek ellátásában és a fogyatékos ellátásban a szakmai kapcsolatok nem terjednek ki a közös ellátásszervezésre.

A betegszervezetekkel, oktatási intézményekkel a szakmai kapcsolat tartalma előadások megtartását, prevenciós programokon való részvételt jelenti.

2. A projekt céljainak, célcsoportjának bemutatása 2.1. Célkitűzés A kialakítandó infrastruktúra biztosításával lehetőség nyílik új rehabilitációs profil elindítására. A

kialakítandó

mozgásszervei

infrastruktúra

biztosításával

rehabilitációs

profil

lehetőség

nyílik

megerősítésére,

a

jelenleg

is

létező


rehabilitációs irányú fejlesztésére. A fejlesztés révén fokozottabb jelentőséggel bírna a neuromuszkoloszkeletális rehabilitáció.

Közismert,

hogy

a

cerebrovascularis

megbetegedések

aránya

Magyarországon rendkívül magas. Az agyi vascularis inzultus után alakul ki a legnagyobb számban

fogyatékosság,

ezért

a

stroke

utáni

rehabilitáció

népegészségügyi

jelentősége igen nagy.

31

NYDOP-5.2.1/C-11


A rehabilitáció másik csoportját képeznék a leggyakoribb idegrendszert érintő degeneratív betegségek – pld. Parkinson-kór, Alzheimer-kór. Ezen betegségek gyakorisága 60 év alatt 0,3%, ami 60 év felett életkorban 1%-ra emelkedik. A betegség előrehaladása nem megállítható, azonban a megfelelő gyógyszeres és rehabilitációs eljárások

együttes

alkalmazásával

a

munkaképesség

megtartható,

a

megfelelő

életminőség biztosítható. A neuromuszkoloszkeletális rehabilitáció harmadik csoportját alkotnák a sclerosis multiplex megbetegedések, melyek döntően fiatal felnőttek betegsége, és az esetek felében

a

visszafordíthatatlan

szövetkárosodás

miatt

rokkantsághoz

vezet.

Ezen

betegségben szenvedőknél is a speciális rehabilitáció segítségével az életminőség javítható. A


rehabilitáció

negyedik

területét

alkotnák

a

gerinc

degeneratív megbetegedései. A lakosság zöménél okoz panaszokat élete során a gerinc megbetegedése, mely megfelelő rehabilitáció nélkül hosszas betegállományt, hosszú kezelést és jelentős költséget jelent. Jól megszervezett rehabilitációval a munkaképesség rövid idő alatt visszaállítható. A

jelenleg

folytatott

rehabilitációs tevékenység

belgyógyászati, traumatológiai

és

sebészeti szakterületre terjed ki. Ezeken a szakmai területeken folytatott rehabilitációt a Kórház tovább kívánja folytatni. A traumatológiai és sebészeti rehabilitáció keretében a Kórház folytatja az amputált betegek, izületi protetizált betegek, balesetet követően műtéten átesett betegek korai és programozott rehabilitációját. Cél, hogy a rehabilitációs eszközökkel a páciens képességeinek olyan szintre történő fejlesztése, hogy fennjáróvá, vagy minimális segítségre szorulóvá lehessen őket tenni. Kiemelt szakmai csoportot jelentenek azok a betegek, akik a csontritkulás miatt szenvednek törést, elsősorban csípőtáji törést, náluk az életminőség visszaállítására csakis a mielőbbi rehabilitációval lehet reális esély. A rehabilitációs ágyak nagy részén egyelőre a programozott rehabilitációs ellátás megvalósítását tervezik, de a Kórház céljai között szerepel, hogy az arra alkalmas esetekben, amikor a beteg állapota, ellátási igényei, családi körülményei és a kórház által nyújtott

szolgáltatások

lehetőségei

engedik,

a

korai

neuromusculosceletális

rehabilitáció aránya fokozatosan növekedjen. Ezen ellátásokhoz az egységes strukturális háttér megteremtése - többek között az akadálymentesített környezet, a terápiás helyiségek, a tornaterem, a multifunkciós helyiségek, a gyakorló terem – szükséges. A korai rehabilitációhoz szükséges magas szintű diagnosztikai hátteret a Kórház megállapodások révén biztosítja. Természetesen az életveszéllyel járó esetekben az első ellátást végző, jól felszerelt diagnosztikai és terápiás háttérrel rendelkező megyei 32

NYDOP-5.2.1/C-11


kórházakban kerül sor pl. a stroke ellátására és a korai rehabilitáció elkezdésére. Az akut fázis lezajlása után a Keszthelyi kórház felvevőterületéhez tartozó betegek,

családtagjaik

rehabilitáció

itteni

szempontjából

folytatása,

illetve

jóval a

kedvezőbb

későbbi

a

fázisokban

megkezdett a

tervezett,

programozott fekvő-, vagy ambuláns rehabilitáció végzése. Más mozgásszervi sérülések, műtétek, betegségek akut ellátása utáni fázisban a Keszthelyi kórház a fejlesztés révén a korai rehabilitáció minden elemét nyújtani tudja, ezekben az esetekben ennek az aránynak a növelése egyértelmű célként fogalmazódik meg. Tervezetten 38,5 millió Ft-ot a terápiás eszközök beszerzésére, a kórtermek komfortos berendezésére fordítanak. A

projekt

megvalósításához

szükséges

szakmai

szolgáltatásokat

beszerzés

révén

kiválasztott vállalkozói szerződések mentén a tervez a Kórház megvalósítani: műszaki ellenőr,

közbeszerzési

tanácsadó,

egészségügyi

szakmérnök,

projektmenedzsment

támogatása, nyilvánosság biztosítása. A fentiek megvalósításával olyan tárgyi feltételrendszert tud a Kórház kialakítani, amelyre alapozva magas szinten tudja végezni a rehabilitációs tevékenységeket. A rehabilitációs

tevékenységek

fejlesztésével,

mint

pl.

a


rehabilitáció, olyan szakmai hiány területet is tudna pótolni, melye jelenleg a megyében teljeskörűen nem áll rendelkezésre a betegek számára.

Szakmai célok: 

A munkaképes korú lakosság egészségi

állapotának javítása, ezáltal a

munkából való kiesések számának visszaszorítása. 

A rehabilitációra szoruló betegek aktivitásának, társadalmi szerepvállalásának erősítése



Olyan partnerségi kapcsolatok kialakítása, melyek tartós szervezeti keretek között szolgálhatják a tevékenység továbbfejlesztését, valamint a kórház további fejlődését.



Szakmai bázis létrehozása.

33

NYDOP-5.2.1/C-11


2.2. Célcsoport/ok bemutatása A projekt közvetlen célcsoportját az ellátási területhez tartozó településeken élő egészségbiztosítással rendelkező lakossága adja. A kórház a célcsoport számára magas minőségű

és

hatékony


rehabilitációs

ellátáshoz

való

hozzáférést biztosít. A projekt megvalósításának közvetett érintettjei közé tartoznak még a környező települések önkormányzatai, amelyek számára jelen projekt javítja a terület lakosság megtartó képességét, hozzájárul a térségben új munkahelyek teremtéséhez. A projekt hozzájárul az életminőség növeléséhez, valamint növeli a lakossági elégedettséget. Ide tartoznak az ellátási területen működő beteg-, és civil szervezetek, amelyek számára helyszín és szakmai támogatási háttér nyílik az intézmény új funkcióinak megjelenése révén. Konkrét célcsoportok: 

A térség mozgásszervi fogyatékossággal érintett lakossága;



Halmozottan

hátrányos

helyzetűek:

roma

lakosság,

munkanélküliek,

rokkantak; 

A térségben élő orvosok, szakorvosok, illetve egészségügyi szakdolgozók (jelenlegi

és

jövőbeli

munkavállalók)

is

érintettek,

mint

másodlagos

célcsoport, akik számára új, korszerű és a kornak megfelelő színvonalú munkahely jön létre. 3. A projekt eredményeként megvalósuló rehabilitációs szolgáltatói tevékenység leírása o

A szakmai struktúrához szükséges infrastrukturális (épület) feltételek biztosításának bemutatása. Építészeti jellemzők bemutatása, indoklása a szakmai elvárások és költséghatékonyság alapján.

A

rehabilitációs

ellátásokhoz

egységes

strukturális

háttér

megteremtése

–

akadálymentesített környezet, terápiás helyiségek, tornaterem, multifunkciós helyiségek, gyakorló terem – szükséges. A megfelelő strukturális háttér kialakítása a feladatok összehangolt végzését teszi lehetővé. A rehabilitációs osztály átalakítása A rehabilitációs osztály az „A” épület I. és II. emeletén kerül elhelyezésre a megfelelő számú és minőségű kórtermek, valamint az egyéb rehabilitációhoz szükséges helyiségek kialakításával. A két emeleten történő elhelyezéssel biztosíthatóvá válik az 50 ágy elhelyezése, a jelenleg szünetelő 10 ágy is a betegellátást szolgálná, valamint megtörténik az egyes betegcsoportok elkülönítése. A pályázati forrásból teljeskörű felújításra kerül sor. Az építési beruházás során az épület fejlesztéssel érintett részein a projektarányos akadálymentesítés feltételei teljesülnek. 34

NYDOP-5.2.1/C-11


Földszint Az épületbe két úton lehet akadálymentesen bejutni: vagy az udvar felöl a kialakítandó rámpán át, vagy a kórház területén kialakított parkolóból, a „B” és „C” épületek közötti nyaktagon át: lifttel az első emeleti összekötő folyosón át érhetjük el az „A” épülettel összeépített lépcsőházat, melynek liftjén lejuthatunk a földszintre. A földszinti gégészet, audiológia, neurológia, bőr- és nemibeteg gondozó helyiségeit nem érinti az átépítés. Az első emeletről az urológia és pszichiátria szakrendelői költöznek le a földszint olyan területeire, amelyek vagy üresen álltak, vagy kiszolgáló helyiségek voltak, amik az értékes földszinti épületrészből áttelepítésre kerülnek. Ezen a szinten rehabilitációs szakrendelő is kialakításra kerül a járóbetegeknek, hiszen ebben az épületben dolgoznak a rehabilitációs szakorvosok, és a kezelések is itt folynak majd. A szakrendelők előtt a folyosók elég szélesek ahhoz, hogy váróként is működjenek. A betegek számához elegendő férfi és női WC tartozik, a közelmúltban a mozgássérültek részére egy illemhelyet is építettek. A földszinten az egészségügyi dolgozóknak nem volt kialakítva pihenő és személyzeti WC, így ezek is kialakításra kerülnek. A nyugati épületrészben tervezettek a rehabilitációs osztály terápiás-fejlesztő helyiségei, melyek egy belső folyosóról nyílnak, amely ajtóval elválasztott a járóbeteg közlekedővárótól.

A

nagy

alapterületű

és

belmagasságú

tornaterem

multifunkcionálisan

használható, akár egyéni tornára, akár közös sportolásra, vagy kerekesszékes mozgás gyakorlására is. A tornateremhez kapcsolódik egy tornaterasz is, ahonnan a parkba is le lehet

jutni

akadálymentesen,

rámpa

használatával.

A

nagyméretű

szertárban

elhelyezhetők a tornaszerek, sporteszközök. Az ergoterápiás helyiségben az otthoni önálló életre készülnek a betegek, ahol a speciális bútorok és eszközök használatát is megismerik. A multifunkciós szobában történik a művégtag betanítás, logopédus foglalkozás, zeneterápia és a szociális munkással is itt lehet találkozni. A lépcsőház minden szinten leválasztásra kerül ajtóval a közlekedőktől, így kiépíthető a hő- és füstelvezető rendszer. A folyosóhoz közvetlenül kapcsolódó, a közelmúltban felújított lifttel tudnak közlekedni a betegek és a látogatók is. Ennek a liftnek a mérete megfelelő egy kórházi ágy szállítására is, de teherbírása csak 500 kg, ezért nem alkalmas biztonsági liftnek. A rehabilitációs osztály és a konyha épület közötti lépcsőház kettő liftjét (szennyes és tiszta) a kórházi dolgozók használják. A felvonók közül az északi liftet lehet majd a későbbiekben átépíteni biztonsági felvonóvá úgy, hogy a harmadik emeletre is felmenjen –ez a fejlesztés nem része jelen projektnek.

35

NYDOP-5.2.1/C-11


A rehabilitációs épületszárny minden szinten tűzgátló ajtóval leválasztásra kerül a déli lépcsőháztól, így új tűzszakaszok alakulnak ki. I. emelet A fejlesztést követően az I. emelet központi helyén kialakított nővérállás íves pultja mögött dolgozó nővér rálát mindhárom folyosóra. A nővérállás mögött található a teakonyha, mellette a nővér dolgozó, a folyosó túloldalán pedig a személyzeti WC. Így a központi helyen lett kialakítva az összes olyan helyiség, amit a nővérek folyamatosan használnak. Az északi és nyugati szárnyakban helyezkednek el a kórtermek, 7 db 3 ágyas és 1 db 2 ágyas. Két-két kórteremhez tartozik mindig egy-egy fürdőszoba. A kórtermekben a kórházi ágyak körüljárhatóak, minden ágyhoz tartozik éjjeliszekrény és ruhás szekrény is. Minden kórteremben kézmosót is található csuklós csapteleppel, szappan és fertőtlenítő adagolóval. Minden fürdőszoba akadálymentes kialakítású, azaz speciális WC és mosdó kerül beépítésre, padlósíkba épített zuhanyzó készül, továbbá a szükséges kapaszkodók, szerelvények is felszerelésre kerülnek. Az északi oldalon még egy betegfürdető kerül kialakításra. Ebbe a szárnyba érkezik a lift is, melyet az osztályos betegek és a látogatók is használhatnak. A déli szárnyban a szakrendelők helyén kezelők, közösségi helyiségek kerülnek kialakításra. A pszichiátria helyén a vizesblokkok megmaradnak látogatói WC-nek, a szakrendelőkből két kezelőágyas elektroterápia és egy kombikádas hidroterápira szolgáló helyiség kerül kialakításra. A korábbi urológia területére került a vizsgáló és az étkező. A kezelőkben és vizsgálóban a kézmosók orvosi csapteleppel készülnek, falra szerelt szappannal és fertőtlenítő adagolóval. A foglalkozás-egészségügy iroda helyére kerül a „szennyes” gazdasági terület, mint a veszélyes hulladék, az ágytálmosó és a szennyes textil raktár. A déli szárny csatlakozik a szomszédos épülettel összekötő lépcsőházhoz és a gazdasági szennyes és tiszta liftekhez. A tiszta textil raktár, az ápolási eszközraktár, és takarítószer és eszköz raktár a folyosókról nyílnak. Az épület ezen a szinten is tűzgátló ajtóval elválasztott a kezelők mellett úgy, hogy az ápolási területről az emberek át tudnak menekülni egy másik tűzszakaszba, ami védett tér, onnan pedig tovább tudnak menekülni a lépcsőházon át a szabadba. II. emelet A második emelet kialakítása az első emeletéhez nagyon hasonló, a vizesblokkok egymás fölé esnek. A nyugati szárny teljesen megegyezik az alatta lévő szinttel. Az északi szárnyban a 2 ágyas kórterem helyére vizsgáló tervezett. A déli oldalon már nagyobb a különbség, itt nincsenek kezelők, hanem még kettő darab háromágyas kórterem kerül kialakításra. 36

NYDOP-5.2.1/C-11


III. emelet A harmadik emeletet jelen átalakítás nem érinti, itt csak a lépcsőház kerül leválasztásra a közlekedőtől, hogy a füstmentes lépcsőház kialakítható legyen. Erre a szintre nem jön fel a lift, itt beteg és látogatói forgalom nincs. A nővéreknek és az ápolóknak van öltözőjük és fürdőjük. A főnővér, főorvos és orvosok a saját irodájukban tudnak átöltözni és kezet mosni, wc-zuhanyzás a nővér és ápolói fürdőszobákban lehetséges. A nagytermet, könyvtárat stb. jelenleg nem használják. Jövőbeli fejlesztés keretében, amikor a harmadik emelet átépítésére sor kerül, érdemes a használaton kívüli területeket a rehabilitációs osztályhoz csatolni, de ez csak abban az estben lehetséges, ha valamelyik lift feljön erre a szintre is. A kivitelezési munkálatok tervezett költsége: bruttó 175.421.268 Ft o

A tervezett szakmai struktúrához szükséges tárgyi feltételek bemutatása (pl.: épület, gép-műszer). A tárgyi feltételek szakmai alátámasztása, szakmai indokoltsága.

A helyzetelemzés során bemutatott tárgyi feltételeknél látható, hogy igen szűkös feltételekkel rendelkezik a jelenlegi rehabilitációs team a szükséges gyógyító munkához, ezért a fejlesztés során is az alábbi eszközök beszerzése indokolt. Tervezetten 38,5 millió Ft-ot a terápiás eszközök beszerzésére, a kórtermek komfortos berendezésére kívánja fordítani a kórház. A fentiek megvalósításával olyan tárgyi feltételrendszert tud a kórház kialakítani, amelyre alapozva magas szinten tudja végezni a rehabilitációs tevékenységeket. A rehabilitációs tevékenységek elindításával, mint pld. a neurológiai rehabilitáció, olyan szakmai hiány területet is tudna pótolni, amely jelenleg a megyében teljeskörűen nem áll rendelkezésre a betegek számára. A rehabilitációs tevékenység szakmai profiljának meghatározásánál figyelembe lettek véve a megyében lévő többi kórház aktív és rehabilitációs profilját, és a rehabilitáció területén jelentkező szükségleteket.

37

NYDOP-5.2.1/C-11


10. táblázat: Tervezett gép-műszer lista

Tervezett gép-műszer lista (osztályonként) Osztály OEP kódja és megnevezése

Műszerek tételes felsorolása (100.000 Ft egyedi érték alatti és feletti eszközök egyaránt) Gép-műszer-eszköz Gép-műszer-eszköz Belgyógy. Vizsgálóágy elektr. Magasságállítású, akadálymentesítés miatt Személymérleg magasságmérővel Vizsgálópamlag Elektroterápiás multitorony (UH, Alacsony, középfrekvencia, Vákuum Készüléktartó állvány, elektroterápiás készülékhez Teleszkópos elválasztó medikai függönyrendszer Mobília/bútorzat, berendezés Alsó szekrény 1 ajtós, polcos Hűtőszekrény pult alá építhető Alsó 2 medencés rm. Mosogató+szekrény Alsó szekrény 4 fiókos Felső szekrény 1 polcos, zárt, üveges Felső szekrény 1 polcos, nyitott Felső szekrény 1 polcos zárt Fedlap vízvetővel Íróasztal Görgős konténer 4 fiókos Irodai gázrugós szék, műbőr Fali fogas 3-as Támlás szék, műbőr Váróterem Várótermi padok 4 fős Várótermi padok 3 fős Várótermi fogas Várótermi kuka

Összesen:

Rehabilitációs szakrendelés

2003P0197

tervezett beszerzés jelen projekt keretében beszerzési beszerzési beszerzési darab egységár ezer egységár ÁFA egységár ezer Ft (nó.) ezer Ft Ft (bó.)

1

120

30

1 2

33 72

8,25 18

1

1215

303,75

1

90

22,5

2

94,5

1 1

összesen ezer Ft

150

150

41,25 90

41,25 180

1518,75

1518,75

112,5

112,5

23,625

118,125

236,25

32 65

8 16,25

40 81,25

40 81,25

1

85

21,25

106,25

106,25

1 2 1 1 1 1 1 1 1 1

45 30 15 18 25,2 55 65 25 15 15

11,25 7,5 3,75 4,5 6,3 13,75 16,25 6,25 3,75 3,75

56,25 37,5 18,75 22,5 31,5 68,75 81,25 31,25 18,75 18,75

56,25 75 18,75 22,5 31,5 68,75 81,25 31,25 18,75 18,75

5 3 3 3

84,5 64,5 5,872 33,58

21,125 16,125 1,468 8,395

105,625 80,625 7,34 41,975

528,125 241,875 22,02 125,925

2 878,94

3 806,95

36

2 303,15

575,79

38

NYDOP-5.2.1/C-11


Tervezett gép-műszer lista Osztály OEP kódja és megnevezése

Műszerek tételes felsorolása (100.000 Ft egyedi érték alatti és feletti eszközök egyaránt)


2003R0101


összesen ezer Ft

Gép-műszer-eszköz Földszint Tornaterem Bordásfal Tornaszőnyeg Tornaszertartó kocsi, fa1 Edzőkerékpár Járásgyakorló korlát Korrekciós tükör Terpai Master függ.gyógytorna munkaállomás emelhető vizsgálóasztallal Súlylabdák Zsámoly Gumilabda Gimnsztiukai labda Súlyzók Tornapad Babzsák Kézerősítő gömb Labdapumpa Ergoterápiás szoba Ergoterápiás eszközkészlet Ergoterápiás speciális medikai konyhabútor Kádas kezelők Kombinált gyógyászati kád Kádba emelő szerkezet Rehaíbilitációs osztály Rehab. Kórtermi ágy Éjjeli szekrény Kórtermi ülőke Szennyesgyűjtő kocsi 2 zsákos Ágytálmosó gép Ágyazókocsi Betegfürdető kocsi Fertőtlenítőszer keverő/adagoló berendezés Hűtőszekrény 210 l-es Hűtőszekrény pult alá építhető Műszerasztal Orvosi ülőke műbőr Személymérleg digitális Vércukormérő Vérnyomásmérő automata hitelesített Belgyógyáászat vizsgálóágy Hűtőszekrény pult al építhető 2. emelet Szennyesgyűjtő kocsi 2 zsákos Ágyazó kocsi Betegfürdető kocsi Fellépőzsámoly Fertőtlenítőszer keverő/adagoló berendezés Hűtőszekrény 210 l-es Hűtőszekrény pult alá építhető

5 5 1 1 1 1

25,2 22,05 108 225 270 67,5

6,3 5,51 108 56,25 67,5 16,875

31,5 27,56 27 281,25 337,5 84,375

157,5 137,8 135 281,25 337,5 84,375

1

810,734

202,684

1013,418

1013,418

5 5 5 5 5 3 5 10 1

5 6,6 1 7 2,8 15 0,2 3,1 5,2

1,25 1,65 0,25 1,75 0,7 3,75 0,05 0,775 1,3

6,25 8,25 1,25 8,75 3,5 18,75 0,25 3,875 6,5

31,25 41,25 6,25 43,75 17,5 56,25 1,25 38,75 6,5

1

400

100

500

500

1

950

237,5

1187,5

1187,5

1 1

2400 950

600 237,5

3000 1187,5

3000 1187,5

23 23 23 1 1 1 1

215 49,5 5 70,2 2000 105,5 1100

53,75 12,375 1,25 17,55 500 26,375 275

268,75 61,875 6,25 87,75 2500 131,875 1375

6181,25 1423,125 143,75 87,75 2500 131,875 1375

1

121,5

30,375

151,875

151,875

1 1 1 1 1 1 1 1 1

85,5 58,5 54 19,8 33,3 18,9 23,04 120 58,5

21,375 14,625 13,5 4,95 8,325 4,725 5,76 30 14,625

106,875 73,125 67,5 24,75 41,625 23,625 28,8 150 73,125

106,875 73,125 67,5 24,75 41,625 23,625 28,8 150 73,125

1 1 1 2

70,2 105,5 1100 13,5

17,55 26,375 275 3,375

87,75 131,875 1375 16,875

87,75 131,875 1375 33,75

1

121,5

30,375

151,875

151,875

1 1

85,5 58,5

21,375 14,625

106,875 73,125

106,875 73,125

39

NYDOP-5.2.1/C-11

Hűtőszekrény pult alá építhető Mobília/bútorzat, berendezés Földszint Személyzeti pihenő Alsó 2 medenség rm mosogató + szekrény Alsó szekrény 1 ajtós, polcos Alsószekrény 1 ajtós Fedlap, vízvetővel Felsőszekrény 1 polcos, zárt, üveges Felsőszekrény 1 polcos zárt Felsőszekrény 1 polcos nyitott Felsőszekrény 1 polcos zárt Kisasztal Támlás szék műbőr Fali fogas 3-as Tornatermi szertár Tornaszertartó szekrény/állvány I. emelet Betegosztály - 23 ágy 2 ágyas kórterem - 1 db összesen Betegruhaszekrény Fali fogas 3-as 3 ágyas kórterem - 7 db összesen Betegruhaszekrény Fali fogas 3-as Elektroterápiás kezelő Fali fogas 3-as Tisztaruha raktár Raktári állvány Osztályos vizsgáló Alsó szekrény 1ajtós, polcos Alsó 2 medencés rm. Mosogató + szekrény Alsó szekrény 4 fiókos Felső szekrény 1 polcos, zárt, üveges Felső szekrény 1 polcos, nyitott Felső szekrény 1 polcos, zárt, Fedlap, vízvetővel Íróasztal Görgős konténer 4 fiókos Irodai gázrugós szék, műbőr Fali fogas 3-as Támlás szék, műbőr Nővérállás Nővérpult , egyedi tervezésű Irodai gázrugós szék, műbőr Nővérdolgozó Alsó szekrény 1ajtós, polcos Alsó 2 medencés rm. Mosogató + szekrény Alsószekrény 1 ajtós Fedlap, vízvetővel Felső szekrény 1 polcos, zárt, üveges Felső szekrény 1 polcos, nyitott Teakonyha Alsó 2 medencés rm. Mosogató + szekrény Alsó szekrény 4 fiókos Alsó szekrény 1ajtós, polcos Fedlap, vízvetővel Felső szekrény 1 polcos, zárt, Felső szekrény 1 polcos, zárt, üveges Felső szekrény 1 polcos, zárt, Felső szekrény 1 polcos, nyitott


1

58,5

14,625

73,125

73,125

1

85

21,25

106,25

106,25

1 1 1 1 1 1 1 1 3 1

32 24,5 17,5 30 25 15 10 37 15 15

8 6,125 4,375 7,5 6,25 3,75 2,5 9,25 3,75 3,75

40 30,625 21,875 37,5 31,25 18,75 12,5 46,25 18,75 18,75

40 30,625 21,875 37,5 31,25 18,75 12,5 46,25 56,25 18,75

1

245

61,25

306,25

306,25

2 1

40 15

10 3,75

50 18,75

100 18,75

21 7

35 15

8,75 3,75

43,75 18,75

918,75 131,25

2

15

3,75

18,75

37,5

2

35

8,75

43,75

87,5

1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1

32 85 45 30 15 18 25 55 65 25 15 15

8 21,25 11,25 7,5 3,75 4,5 6,3 13,75 16,25 6,25 3,75 3,75

40 106,25 56,25 37,5 18,75 22,5 31,5 68,75 81,25 31,25 18,75 18,75

40 106,25 56,25 75 18,75 22,5 31,5 68,75 81,25 31,25 18,75 18,75

1 2

350 25

87,5 6,25

437,5 31,25

437,5 62,5

1 1 1 1 2 1

32 85 25 20 32 15

8 21,25 6,125 4,875 8 3,75

40 106,25 30,625 24,375 40 18,75

40 106,25 30,625 24,375 80 18,75

1 1 1 1 1 1 1 1

85 45 32 21 18 30 25 15

21,25 11,25 8 5,125 4,5 7,5 6,25 3,75

106,25 56,25 40 25,625 22,5 37,5 31,25 18,75

106,25 56,25 40 25,625 22,5 37,5 31,25 18,75

40

NYDOP-5.2.1/C-11

Közlekedő váró/Társalgó Kisasztal Fotel, kanapé Támlás szék, műbőr, rakásolható Álló fogas Várótermi kuka Ágytálmosó Rm. 1 medencés mosogató Ágytáltartó állvány Rm. raktári állvány Takarítószer raktár Rm. Raktári állvány II. emelet Betegosztály 27 ágy 3 ágyas kórterem - 7 db összesen Betegruhaszekrény Fali fogas 3-as Tisztaruha raktár Raktári állvány Osztályos vizsgáló Alsó szekrény 1ajtós, polcos Alsó 2 medencés rm. Mosogató + szekrény Alsó szekrény 4 fiókos Felső szekrény 1 polcos, zárt, üveges Felső szekrény 1 polcos, nyitott Felső szekrény 1 polcos, zárt, Fedlap, vízvetővel Íróasztal Görgős konténer 4 fiókos Irodai gázrugós szék, műbőr Fali fogas 3-as Támlás szék, műbőr Nővérállás Nővérpult , egyedi tervezésű Irodai gázrugós szék, műbőr Nővérdolgozó Alsó szekrény 1ajtós, polcos Alsó 2 medencés rm. Mosogató + szekrény Alsószekrény 1 ajtós Fedlap, vízvetővel Felső szekrény 1 polcos, zárt, üveges Felső szekrény 1 polcos, nyitott Teakonyha Alsó 2 medencés rm. Mosogató + szekrény Alsó szekrény 4 fiókos Alsó szekrény 1ajtós, polcos Fedlap, vízvetővel Felső szekrény 1 polcos, zárt, Felső szekrény 1 polcos, zárt, üveges Felső szekrény 1 polcos, zárt, Felső szekrény 1 polcos, nyitott Közlekedő váró/Társalgó Kisasztal Fotel, kanapé Támlás szék, műbőr, rakásolható Álló fogas Fali fogas 3-as Várótermi kuka Ágytálmosó Rm. 1 medencés mosogató Ágytáltartó állvány Rm. raktári állvány Takarítószer raktár Rm. Raktári állvány

Összesen:


6 2 20 1 2

42 65 9 5 34

10,5 16,25 2,25 1,25 8,395

52,5 81,25 11,25 6,25 41,975

315 162,5 225 6,25 83,95

1 1 1

102 55 126

1

126

25,375 13,75 31,55 0 31,55

126,875 68,75 157,75 0 157,75

126,875 68,75 157,75 0 157,75

27 9

35 15

2

35

8,75 3,75 0 8,75

43,75 18,75 0 43,75

1181,25 168,75 0 87,5

1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1

32 85 45 30 15 18 25 55 65 25 15 15

8 21,25 11,25 7,5 3,75 4,5 6,3 13,75 16,25 6,25 3,75 3,75

40 106,25 56,25 37,5 18,75 22,5 31,5 68,75 81,25 31,25 18,75 18,75

40 106,25 56,25 75 18,75 22,5 31,5 68,75 81,25 31,25 18,75 18,75

1 2

350 25

87,5 6,25

437,5 31,25

437,5 62,5

1 1 1 1 2 1

32 85 25 20 32 15

8 21,25 6,125 4,875 8 3,75

40 106,25 30,625 24,375 40 18,75

40 106,25 30,625 24,375 80 18,75

1 1 1 1 1 1 1 1

85 45 32 21 18 30 25 15

21,25 11,25 8 5,125 4,5 7,5 6,25 3,75

106,25 56,25 40 25,625 22,5 37,5 31,25 18,75

106,25 56,25 40 25,625 22,5 37,5 31,25 18,75

6 2 20 1 1 2

42 65 9 5 15 34

10,5 16,25 2,25 1,25 3,75 8,395

52,5 81,25 11,25 6,25 18,75 41,975

315 162,5 225 6,25 18,75 83,95

1 1 1

102 55 126

25,375 13,75 31,55 0 31,55

126,875 68,75 157,75 0 157,75

126,875 68,75 157,75 0 157,75

1

375

126

16 516,18

4 210,04

20 537,23

32 380,17

41

NYDOP-5.2.1/C-11


A fejlesztés eredményeképpen az 50 ágyas osztály (és a hozzá kapcsolódó Mozgásszervi rehabilitációs szakrendelés) megújulna úgy, hogy a helyhiány megszűnne, minden ágy elhelyezésre kerülne és működne. A

tervezett

beszerzések

kiterjednek

a

minimumfeltételekben

meghatározott

berendezésekre és bútorzatra, korszerű ápolási eszközökre.

eszközök listája.keszthely..xls

2. munkalap

o

Mutassa be a tervezett informatikai fejlesztéseket, az informatikai rendszer

illeszkedését

a

tervezett

szakmai

struktúrához,

illetve

a

tervezett munkafolyamatokhoz. Mutassa be, hogy a tervezett informatikai eszközbeszerzések miképpen kapcsolódnak a tervezett orvos-szakmai tevékenységhez. A rehabilitációs osztály bővítése esetén bővíteni szükséges a meglévő informatikai végpontok számát, hogy a hálózat technológiai és szolgáltatási szempontok szerint is megfeleljen a modern egészségügyi intézmény mai elvárásainak. Biztosítani kell a dolgozók számára

a

megfelelő környezetet

a

folyamatos munkavégzéshez

mind

adminisztrációs oldalról, mind pedig az orvosok felé történő folyamatos és naprakész információ biztosítását a gyógyító munka minél hatékonyabb elősegítéséhez. A

hálózati

végpontok

kialakításánál

figyelembe

kell

venni

a

jövőben

felmerülő

informatikai igények kiszolgálásának lehetőségét is, mint amilyen a betegek részére történő szolgáltatások (például internet vagy ip telefónia) és az új digitális alapokon nyugvó egyéb technológiák (például digitális audiovizuális adások vagy belső zártláncú digitális kamerák) által keltett igényeket is. A fejlesztés megvalósulása esetén a következő számú és elhelyezésű munkaállomásokkal tervezi bővíteni a kórház a már meglévő hardver infrastruktúrát:

42

NYDOP-5.2.1/C-11


11. táblázat: Informatikai fejlesztés Osztály OEP kódja és megnevezése


2003R0101


Informatikai eszközök

Asztali számítógép monitorral Misrosoft Windows 7 Pro 64-bit HUN Nagysebességű hálózati duplex nyomtató 48 portos bővíthető Gigabit switch bővíthető modul

Összesen:

4 4

219,92 31,44

54,98 7,86

274,9 39,3

1099,6 157,2

3

74,92

18,73

93,65

280,95

1 2

199,92 79,92

49,98 19,98

249,9 99,9

249,9 199,8

14

Osztály OEP kódja és megnevezése

606,12

151,53

757,65

1 987,45

Rehabilitációs szakrendelés

2003P0197


Informatikai eszközök

összesen ezer Ft

összesen ezer Ft

Asztali számítógép monitorral Misrosoft Windows 7 Pro 64-bit HUN Nagysebességű hálózati duplex nyomtató

1 1

219,92 31,44

54,98 7,86

274,9 39,3

274,9 39,3

1

74,92

18,73

93,65

93,65

Összesen:

3

407,85

407,85

326,28

81,57

A tervezett eszközpark bővítés garantálja, hogy az adminisztrációs szempontból terhelt pontokon a munkavégzés hatékonysága maximális legyen, a jelenleg rendelkezésre álló eszközök pedig átcsoportosíthatóak a megnövekedett igényeknek megfelelően és biztosítják, hogy az összes szükséges területen (például orvosi szobák) rendelkezésre álljon

a

megfelelő

számú

munkaállomás

az

integrált

egészségügyi

szükséges

személyi

rendszer

lehetőségeinek teljes kihasználására. o

A

tervezett

biztosításának

szakmai

struktúrához

bemutatása

(létszám,

jogviszonyok,

feltételek

részmunkaidő,

szakképzettség, új munkaerő felvétele, munkamegosztás hatékonysága, képzési,

továbbképzési

(intézkedési

terv),

igények,

hogy

stb.),

milyen

illetve

annak

intézkedésekkel

részletezése biztosítják

a

megvalósítási időszak végére a személyi minimumfeltételekben előírt számú orvosi és szakdolgozói létszámot. A fejlesztést követően az osztályt 50 ágyon kívánja a kórház működtetni. A feladat ellátásához szükséges dolgozó állomány a következő:

43

NYDOP-5.2.1/C-11


12. táblázat: A feladat ellátásához szükséges dolgozó állomány A projekt megvalósítását követően Fő alkalmazás óraszáma/hét 4 160 28 1120 0 0

Rendelkezésre álló humán erőforrás 1 Orvos 2 Szakdolgozó 3 Gazdasági, ellátó területen dolgozó 4 Műszaki dolgozó 5 Összesen

0 32

0 1280

A projekt megvalósulásának időpontjára az orvosi létszámot 0,5 fővel, a szakdolgozó létszámot 0,7 fővel szükséges növelni. A vonatkozó előírásoknak megfelelően a rehabilitációs szakorvosokra, valamint a rehabilitációs fejlesztésére

ellátásban

dolgozó

elengedhetetlen

a

speciális rövidtávú

szakértelmet operatív és

kívánó

szakdolgozói

hosszútávú

stratégiai

kör terv

készítése. A jelenleg rendelkezésre álló humánerőforrás a jogszabályi feltételeknek megfelel, sőt azt meghaladóan rendelkezik az intézmény szakképzett humán erőforrással a Rehabilitációs osztályon. Ezt

a

kedvező

humánerőforrás-állapotot

a

szakdolgozók

intézményen

belüli

átcsoportosításával sikerült létrehozni, ezzel a kórház egyéb osztályait, részlegeit némileg hátrányos helyzetbe hozva. Az intézmény Rehabilitációs osztályt érintő rövid- és hosszútávú célja: a jelenleg rendelkezésre álló szakdolgozói állomány részére a szakmai ismeretek bővítésének, továbbképzéseken

való

részvételének

a

biztosítása,

illetve

további

rehabilitációs

szakorvos képesítés megszerzésének támogatása. Fentiek érdekében a kórház ösztönzi a dolgozókat további szakmai ismeretek megszerzésére, kezdeményezi tanulmányi

szerződések

továbbképzéseken

való

megkötését,

részvételre

lehetőséget

munkaidő

biztosít

kedvezmény,

szakmai

finanszírozási

támogatás nyújtásával. Amennyiben a TÁMOP 6.2.2. pályázati kiírás lehetővé teszi, a képzések támogatására a kórház pályázni kíván, erre vonatkozó szándéknyilatkozata a pályázat mellékleteként benyújtásra kerül.

44

NYDOP-5.2.1/C-11

o


A megvalósítandó szakmai együttműködések, partnerségek bemutatása

A Kórház a megyében érintett többi kórházon kívül (Zala Megyei Kórház, Kanizsai Dorottya Kórház) szoros együttműködésre törekszik a közeli kistérségekben működő egészségügyi intézményekkel, akár a régión túl, a jelenlegi elképzelések szerint az egy ellátási nagytérségbe tartozó Veszprém megyében működőkkel is. Ennek jegyében fokozott kooperációt képzel el:  A tapolcai kórházzal o A szülészet-nőgyógyászat terén már most komoly beteganyag jelenik meg a keszthelyi kórházban, a tapolcai járóbeteg-ellátás szívesen küldi a betegeit Keszthelyre.  A zalaszentgróti rendelőintézettel o Elsősorban a járóbeteg-ellátás humán erőforrás biztosítása, ill. diagnosztika (képalkotó, teleradiológia, labor) terén.  A hévízi Szent András Reumakórházzal: a tervezett feladatmegosztás lényege: o Minden

reumatológiai

ambuláns

ellátás

(alapvetően

járóbeteg-ellátás),

a

későbbiekben kiegészülve a terápiás szakrendelésekkel (gyógytorna) Hévízen összpontosulna. Itt történne a nagy reumatológiai kórképek (nagy és kisizületi, gerinc-kopás, stb.) átfogó aktív, rehabilitációs és járóbeteg-ellátása. Ehhez Hévíznek minden adottsága megvan (gyógytó, virológiai labor, osteoporózis centrum). Keszthely pedig alapvetően az agyi történések, poszttraumás esetek, degeneratív megbetegedések miatt rehabilitációra szorulók ellátását vállalná fel, illetve városi kórház szintű aktív hátteret biztosítana a Szent András Kórház számára (konzíliumok, stb.). A későbbiekben a térségi ellátás-szervezés révén a két intézmény együttműködésének, feladatmegosztásának következtében az ellátott betegcsoportokon belüli további szegmentálás reális lehetőség. o A Keszthelyen működő aktív ellátás miatt viszont a hévízi, osztályos háttér nélkül működő

nem

mozgásszervi

járóbeteg-ellátási

kapacitások

Keszthelyen

koncentrálódnának (szülészet-nőgyógyászat, sebészet, fül-orr-gége, szemészet), ahol egyébként egynapos sebészet is elérhető a megjelölt szakmákban. o Folytatódik a közös beszerzések előkészítése gyógyszer területen, akár közös intézményi gyógyszertár kialakítása is szóba jöhet, amennyiben ezt jogszabály is engedi. o Az két intézmény szorosabb együttműködés révén a jelenleg két telephelyen is folyó labor tevékenység racionálisan integrálható lenne. Jelen pályázat előkészítési szakaszában az alábbi intézményekkel, betegszervezetekkel és civil szervezetekkel került sor együttműködési megállapodás megkötésre: Egészségügyi intézmények 

Marcali Város Önkormányzat Kórház- Rendelőintézet;



Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt;

45

NYDOP-5.2.1/C-11



Zala


Megyei

Kórház

Általános

Sebészeti

Osztály;

Ortopédiai

Osztály;

Traumatológiai Osztály; 

Tapolcai Kórház Egészségügyi Nonprofit Kft;



Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. „A” Osztály, „B” Osztály, „C” Osztály, „D” Osztály.

Betegszervezetek, civil szervezetek, szociális intézmények 

Georgikon DSE;



Hévízi Tó Alapítvány;



Keszthely Turisztikai Egyesület;



Látásfogyatékosok Keszthelyi Kistérségi Egyesülete;



ESZI Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat;



Magyar Vöröskereszt;



Pre Medicina Alapítvány;



Társadalmi Egyesületek Szövetsége.;



Mozgáskorlátozottak Nagykanizsai Városi Egyesülete.

Az együttműködési megállapodásban foglaltak célja, hogy a pályázati felhívásra benyújtani szándékozott projekt szakmai programjának megvalósítása során partneri kapcsolatot alakítsanak ki, és együttműködjenek a betegek gyógyításának és minél hatékonyabb társadalmi reintegrációjának érdekében. A közös feladatok megoldásában felek tevékenyen részt vesznek, a rehabilitációs folyamatnak

a

kompetenciájuknak

megfelelő

területeken

együttműködnek.

A

rehabilitációs ellátások, a támogató szolgáltatások teljes spektrumának minden érintett, rehabilitálandó szervezésére,

személy azok

számára

eredményeinek

hiánytalan

nyújtása

felmérésére,

érdekében

értékelésére

és

az a

ellátások

széles

körű

együttműködések jól működő hálózatának kialakítására irányuló ellátás-szervezési tevékenységekben a felek a területi és szakmai illetékességi körükön belül részt vesznek. Megvalósulása esetén a rehabilitációs ellátások fejlesztésére irányuló jelen program jó alapot nyújt az érintettek érdekében az egyes egészségügyi szakterületeken belüli, a szakterületek közötti, az önkormányzati, a foglalkoztatási, a civil, közösségi és egyházi támogató szervezetek

ilyen irányú munkájának, szolgáltatásainak eredményesebb

összehangolásához, további fejlesztésekhez, ennek tervezésében, kialakításában felek részt vesznek. Az együttműködési megállapodás aláírásával továbbá a felek kifejezik azon szándékukat is, hogy a Projekt lezárását követően a jövőben továbbra is együttműködnek a Projektben meghatározott célok megvalósításának érdekében, és lehetőségeikhez képest biztosítják az addig elért eredmények további és folyamatos fenntartását.

46

NYDOP-5.2.1/C-11


A vonatkozó Együttműködési megállapodások a Megvalósíthatósági Tanulmány mellékleteként kerülnek becsatolásra. o

Projekt

illeszkedésének

bemutatása a

projekt

területére

vonatkozó

térségi / települési fejlesztési koncepcióhoz, stratégiához, kiemelten az integrált városfejlesztési stratégiához, amennyiben a megvalósulás helye olyan település, mely rendelkezik integrált városfejlesztési stratégiával. A

tervezett

projekt

szervesen

illeszkedik

Keszthely

Város

Egészségképe

és

Egészségterve 2009-2015 által megfogalmazott cselekvési tervvel: egészségfejlesztő életciklus programok várható hatásai az ellátásban is jelentkezni fognak. A tervezett projekt Keszthely Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában 2009-2015

az

un.

A8:

Egészségügyi-szociális

szolgáltató

központ

és

lakóterület

revitalizáció akcióterülethez köthető. Az akcióterület az északi-keleti lakónegyedben, annak központi magjában található. A fejlesztés célja a jelenlegi széles humán szolgáltatási funkciók megerősítése, a közösségi funkciók fejlesztése, és a városrészi központi jelleg kialakítása. Az akcióterületi fejlesztés hozzájárul a városrész meglévő funkcióinak teljessé tételéhez, az élhető, fiatalos, családias város tematikus célkitűzés megvalósításához. A tervezett projekt illeszkedik a Nyugat-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács által elfogadott Nyugat-dunántúli régió egészségügyi programja című dokumentumban megfogalmazott Regionális rehabilitációs központok fejlesztése intézkedéshez, amelyben a struktúraváltoztatások miatt a rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a fő célkitűzés. Új Széchenyi Terv Nyugat-dunántúli Operatív Program Akciótervéhez (20112013) szintén illeszkedik a projekt, amelynek 5. prioritása a Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése. A prioritás többek között kiterjed az egészségügyi alapellátást, járóbeteg-szakellátást, rehabilitációt, hosszú idejű ápolási ellátást biztosító intézmények infrastrukturális, a régió sajátos településszerkezetét figyelembe vevő fejlesztésére. A prioritás hozzájárul a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáféréshez szükséges infrastruktúra fejlesztéséhez.

A térségi és területei illeszkedésen felül a projekt összhangban van az Új Széchenyi Programban

Terv

részét

képező

Gyógyító

megfogalmazottal,

beavatkozásokhoz

és/vagy

egyéb

amely

rehabilitációs

Magyarország szerint: célú

–

Egészségipari

„…rehabilitációs

tevékenységekhez

célú

szükséges

infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, orvosi műszerpark mennyiségi és minőségi fejlesztése elengedhetetlen”.

47

NYDOP-5.2.1/C-11

4. Választható,


kapcsolódó

tevékenységek,

szolgáltatások,

szempontok

részletes bemutatása (konzorciumi tagonként) (Pályázati Felhívás C.6.2. pontja alapján) A Pályázó a térségben működő szociális és foglalkoztatási intézményekkel együttműködik. A kórház a térségen belül és a távolabbi intézményekkel, szervezetekkel eddig is együttműködött

a

betegek

eredményes

rehabilitációja

érdekében.

A

kórház

a

rehabilitáció területén mind az egészségügyi szereplők minden szolgáltatójával, mind a más

szektorok

(szociális,

foglalkoztatási

szféra)

intézményeivel,

valamint

civil

szervezetekkel és betegszervezetekkel együttműködik és ezek a projekt megvalósítása során és azt követen még szélesíteni kívánja. Ez a tanulmány korábbi részében (a jelenlegi együttműködések, a célkitűzések és a tervezett partnerségek fejezetekben) már bemutatásra került, a projekthez kapcsolódó együttműködési megállapodások pedig Mellékletként becsatolásra kerülnek. A

pályázó

a

pályázat

előkészítésének

és

megvalósításának

folyamatába

a

fogyatékossággal élők helyi (települési vagy megyei) érdekvédelmi szervezetét, a fejlesztendő neuromuskoleskeletális rehabilitáció szempontjából releváns betegszervezetek helyi, megyei szervezetét bevonta, illetve a megvalósításba be kívánja vonni. Ezt a mellékletben bemutatott együttműködései megállapodással igazolja. A pályázó a fejlesztésben vállalt rehabilitációs szakmai programokról nyilatkozik és azok megvalósítása

során

a

rehabilitációs

ellátási

protokollok

betartását,

azok

hiányában helyi szakmai protokollok alkalmazását, és rendszeres értékelését vállalja. Ez a rendszeres értékelés a konzorciális és a megyei szintű ellátás-szervezési, betegút-szervezési szakértői tevékenységek szervezeti keretei között, az ott kidolgozott módszertan alapján a helyi ellátási gyakorlatban valósul meg, az eredményekről rendszeresen beszámoló készül. A pályázat új munkahelyet teremtő beruházásokat tartalmaz A projekt megvalósulásának időpontjára az orvosi létszámot 0,5 fővel, a szakdolgozó létszámot 0,7 fővel szükséges növelni. Így a pályázat keretében 1,2 új munkahely létrehozása történik. A pályázat környezetkímélő megoldások alkalmazásával valósul meg.

48

NYDOP-5.2.1/C-11


5. A projekthez kapcsolódó egyéb szolgáltatások bemutatása, indokoltságának alátámasztása

o

Előkészítő tevékenységek bemutatása

A beruházás előkészítése során az infrastrukturális fejlesztés a kiviteli tervezési díjai, rehabilitációs szakmérnök díja, valamint a pályázat benyújtása kapcsán kidolgozandó Megvalósíthatósági tanulmány, illetve a megvalósítás során szükséges közbeszerzési tevékenység költségei merülnek fel. A kórház saját szakemberei mellett külső, szakértő cégeket vont be az előkészítési munkákba. A Megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének költségén kívül (Konzorciumvezető költségvetésébe került betervezésre) a további költségek tagonként, tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik. o

Projektmenedzsment részletes bemutatása és alátámasztása

A projektszervezet felépítésének célja a projekt sikeres végrehajtásához szükséges szakemberek, illetve a megfelelő döntési kompetenciával felruházott munkatársak rendelkezésre állása. A projektszervezet sematikus felépítését a szöveges leírást követő ábra mutatja be. 2. ábra: Projekt menedzsment szervezeti felépítése

49

NYDOP-5.2.1/C-11


A projektszervezet a következő fő csoportokból áll:  Szponzorok;  Projekt Operatív Tanács;  Projektmenedzsment;  Külső projektmenedzsment szervezet csoportja;  Kórházi munkatársak csoportja;  Tanácsadók. Szponzorok:

A

keszthelyi

Városi

Kórház

főigazgatója

biztosítja

a

projekt

végrehajtásához szükséges erőforrásokat. Projekt

Operatív

Tanács:

a

kórház

felsővezetőiből,

illetve

Keszthely

Város

Önkormányzata, mint fenntartó által delegált tagból és a Projekt Vezetőből áll. A Tanács feladata,

hogy

felügyelje

a

projekt

végrehajtását,

megadja

a

szükséges

felhatalmazásokat a projektben szükséges többleterőforrások igénybevételéhez, közvetíti a projekt eredményeit a fenntartó és a RET felé. Projektmenedzsment: A projektmenedzsment szervezet a projekt legfelsőbb döntéshozó szervezete, tagjai hozzák meg azokat a fontos operatív döntéseket, amelyek alapjaiban határozzák meg a projekt kimenetelét. Feladatuk, hogy megfelelő időben megvitatásra kerüljenek a felmerülő

felsővezetői

döntést

igénylő

kérdések.

Véleményezik

az

elkészült

dokumentumokat, valamint a meghozott döntéseiket egyértelműen és összehangoltan kommunikálják a szervezeten belül. A projektvezetés feladata a projektmunka operatív irányítása, szakmai felügyelete. A projektvezetés munkájáról, a projekt megvalósulásának alakulásáról a projektmenedzser havonta beszámol az Intézmény vezetőségének. A projekt szervezeti, vezetői támogatása, a menedzsment szakmai függetlensége biztosított. Az intézmény részéről a projektben megfelelő szakmai ismerettel rendelkező, pályázatok kezelésében jártas munkatársak vesznek részt. A projekt eredményes megvalósulását és a pályázatban vállalt tevékenységek koordinálását Kertész Márta, a szakmai felügyeletet dr. Gieth Andrea főorvos látja el, pénzügyi felelőse pedig Czipp Katalin lesz. A projektmenedzsment csapat az alábbi feladatköröket látja el:  Projektmenedzser résztvevők

(Projekt

munkájának

Vezető):

irányítása,

feladata

koordinálása,

a

projektmenedzsmentben

ellenőrzése.

Felel

a

projekt

határidőben történő végrehajtásáért, a pénzügyi keretek betartásáért, jelentések időben történő elkészítésért. Kapcsolatot tart a Felügyelő Tanácsba delegált tagokkal, rendelkezik a szükséges erőforrásokkal.

50

NYDOP-5.2.1/C-11


 Orvos-szakmai irányító: tervezi és szervezi a projekt végrehajtása során felmerülő orvos

szakmai

teendők

elvégzését.

Feladata

különösen:

orvos

technológia,

alkalmazandó protokollok, szükséges eszközök és műszerek meghatározása.  Pénzügyi

irányító:

fejlesztések

felel

során

a

projekt

felmerülő

pénzügyi

problémák

tervének

végrehajtásáért

megoldásáért.

Biztosítja

a

és

a

Projekt

Előrehaladási Jelentések pénzügyi részének elkészítését. A projektmenedzsment szervezet felállítása a projekt előkészítési fázisától kezdődően a támogatási

szerződés aláírásáig teljes egészében végrehajtásra kerül. A projekt

előkészítésének

szakaszában

alapvetően

a

fentebb

meghatározott

személyek

közreműködésére, illetve néhány külső szakértő bevonása, míg a megvalósítás szakaszában megnövekvő feladatok ellátására külső szakértők bevonása is indokolt és szükséges. A külső projektmenedzsment szervezet a kedvezményezett döntéshozó, jóváhagyó szervezete, amely ellátja a projekt szereplői közötti koordinációs, illetve adminisztrációs, dokumentációs és jelentéstételi feladatokat a projektvezetői, pénzügyi vezetői és szakmai vezetői feladatkörök keretében. Külső szakértők bevonásra azért kerül sor, mert jelen projekt teljes koordinálása, elszámolása a jelentéstételi, pénzügyi és más vonatkozó

kötelezettségeknek

való

megfelelés

indokolatlanul

nagy

terhet

ró

az

intézmény dolgozóira. A külső szakértő kiválasztásánál elsődleges szempont a minimum 300 millió Ft-os infrastruktúrafejlesztési, beruházási EU-s pályázat megvalósítási tapasztalat, a kiemelkedő projektmenedzsment tapasztalat, az Európai Uniós pályázatok pénzügyi előkészítésében, lebonyolításában, illetve a pályázat lezárását követően a szükséges pénzügyi jelentések összeállításában való jártasság. Pénzügyi területen feltétel, hogy rendelkezzen olyan munkatárssal, aki felsőfokú szakirányú vagy mérlegképes könyvelői végzettséggel bír. A szervezet a projekt valamennyi szereplőjével kapcsolatban áll, koordinálja munkájukat. Feladata számba venni a kockázati tényezőket, és folyamatosan felülvizsgálni a kockázatkezelési tervet, továbbá segíteni a pályázót a projekt kapcsán felmerülő adminisztrációs és pénzügyi beszámolási kötelezettségeinek ellátásában. A projektmenedzsment szervezet megfelelő IT háttérrel és az azt kiszolgáló eszközökkel, valamint

magas

színvonalú

számítástechnikai

ismeretekkel

rendelkezik

a

projekt

adminisztrációs feladatainak elvégzéséhez, a megbízó elektronikus ügyintézésének segítéséhez. Kórházi munkatársak csoportja: a projekt végrehajtása nem választható el a kórház napi működésétől, emiatt időlegesen olyan munkatársakat is be szükséges vonni a végrehajtásba,

akik

nem

közvetlenül

végeznek

munkát

a

projektben,

de

tevékenységükkel biztosítják a feltételeket, illetve a napi kórházi tevékenységhez illesztik a projekt végrehajtását.

51

NYDOP-5.2.1/C-11


Tanácsadók: a projekt a végrehajtása során, illetve a befejezését követően is széleskörű

társadalmi-gazdasági

haszonnal

jár,

illetve

bizonyos

veszélyforrásokat

indukál. A haszon maximalizálása, a veszélyforrások minimalizálása érdekében szükséges olyan tanácsadók szükség szerinti bevonása, akik ezeknek a céloknak a megvalósítását elősegítik. A tanácsadók között említhető a szakminisztérium képviselője, szakmai kollégiumi tagot, más egészségügyi intézmények vezetői, önkormányzati képviselők, az Egészségbiztosítási Pénztár vezetője, az ÁNTSZ vezetője, társadalmi és civil szervezetek tagjai, a projekt állapotának megfelelően. A Közreműködő Szervezettel való kapcsolattartás folyamatának bemutatása A támogatás odaítélését követően: A pályázó a támogatás odaítélését követően felveszi a kapcsolatot a Szervezet illetékes osztályával

a

Támogatási

Szerződés

megkötésének

előkészítése

érdekében.

A

Támogatási Szerződés dokumentumainak összeállítása közben az esetlegesen felmerülő kérdésekben folyamatosan egyeztet. A projekt megvalósítása során: A projekt megvalósítása során a pályázó szintén rendszeres kapcsolatot tart fenn a Szervezet

illetékes

osztályával

a

Projekt

Előrehaladási

Jelentések

és

pénzügyi

elszámolások összeállításánál, és az esetleges Támogatási Szerződés módosításnál. A pályázó mindenben együttműködik az esetleges helyszíni ellenőrzések során a Szervezet munkatársaival. A projekt zárása során: A projekt zárásakor szintén igénybe kívánja venni a KSZ illetékes osztályának segítségét a záró jelentés és pénzügyi elszámolás összeállításánál. A projekt fenntartása során: A Szervezettel a projekt lezárultát követően is rendszeres, bár kevésbé szoros, kapcsolatot tart fenn a pályázó a Projekt Fenntartási Jelentések elkészítésekor és a fenntartásra vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésekor. A projektmenedzsment költségek tagonként arányosan, a tagi költségvetésben kerültek betervezésre,

beszerzését

a

konzorcium

a

projekt

hatékony

és

eredményes

megvalósítása céljából közös konzorciális szinten tervezi megvalósítani. o

Közbeszerzési szolgáltatások

Tekintettel

a

megvalósítandó

építés

és

eszközbeszerzés

értékére,

a

pályázó

közbeszerzési eljárás kiírására kötelezett. A közbeszerzések lebonyolítását végző cég

52

NYDOP-5.2.1/C-11


árajánlat alapján, a minőség, megbízhatóság, szakértelem, tapasztalat és megfelelő árérték arány alapján kerül kiválasztásra A

közbeszerzési

szolgáltatás

költségei

tagonként,

tagi

költségvetésben

kerültek

betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik. Közbeszerzési tanácsadói tevékenység: 

Lefolytatja a közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívás elkészítésétől az eljárás eredményének a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéig.



Megbízótól írásban megkapott utasítások alapján elkészíti az ajánlati felhívást, és annak elfogadását követően azt a Közbeszerzési Értesítőben közzé téteti.



Szakértőkkel

konzultálva

elkészíti

az

ajánlati

dokumentációt,

beleértve

a

közbeszerzés tárgyának leírását tartalmazó mellékleteket. 

Elvégzi a dokumentáció sokszorosítását, értékesítését és az ehhez kapcsolódó adminisztratív tevékenységet.



Közreműködik

az

eljárás

során

érkezett

kérdések

és

észrevételek

megválaszolásában, illetőleg a válaszadás előkészítésében. A hozzá érkezett anyagokat haladéktalanul továbbítja Megbízó részére. 

Megszervezi és lebonyolítja az ajánlatok bontását, a bontási jegyzőkönyvet valamennyi érintettnek megküldi.



A beérkezett ajánlatokat részletesen értékeli, a Bíráló Bizottságot szükséges szakemberekből összehasonlító

összeállítja táblázatot

ad

és

írásos

át

a

döntés

Megbízó

előkészítési

javaslatot

és

Döntéshozójának/Döntéshozó

Testületének részére. A Megbízó jogosult a Bíráló Bizottságba tagokat delegálni. 

A Döntéshozójának/Döntéshozó Testület írásbeli döntése és indoklása alapján megszervezi és lebonyolítja a közbeszerzési eljárás eredményének hivatalos kihirdetését. Elkészíti az eljárást lezáró „Összegzést”, s megküldi valamennyi érintettnek.



Elkészíti

az

eljárás

eredményéről

szóló

tájékoztatót

és

közzé

téteti

a

Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg a TED honlapján. 

Jogorvoslati eljárás kezdeményezése esetén, - megbízás alapján - képviseli a Megbízót a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt külön díjazás nélkül. Amennyiben a döntőbizottság előtti eljárásban képviseletre más személyt bíz meg a Megbízó, akkor is köteles Megbízott az eljárásokban szükség szerint közreműködni. Az esetlegesen kiszabásra kerülő bírságokat, amennyiben annak kiszabása neki felróható Megbízott köteles megfizetni. Amennyiben Megbízó fizeti meg a bíráság összegét, úgy azt jogosult a Megbízott megbízási díjaiba beszámítás útján érvényesíteni.

53

NYDOP-5.2.1/C-11

o


Egyéb szakértői szolgáltatások

Műszaki ellenőri tevékenység Annak érdekében, hogy a projekt keretén belül az infrastruktúra fejlesztés a legjobb minőségben valósuljon meg, a pályázó műszaki ellenőr szolgáltatásait is igénybe veszi. A műszaki ellenőri tevékenység költségei tagonként, tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik. A műszaki ellenőr feladata: 

a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján az építés-kivitelezési tevékenység ellenőrzése,



felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,



a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése,



az építési napló ellenőrzése,



a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése,



a

hibáknak,

a

hiányosságoknak,

eltéréseknek

az

építési

naplóban

való

feltüntetése, 

a munkák lezárása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése,



az átadás-átvételi eljárásban való részvétel,



a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,



a

beépített

anyagok,

szerkezetek

és

berendezések

minőségtanúsításnak

ellenőrzése. Környezettervező rehabilitációs szakmérnök A pályázat kiírásának megfelelően mind az előkészítésben, mind a megvalósításban rehabilitációs szakmérnök kerül bevonásra az akadálymentesítéses részek szabályszerű és szakszerű lebonyolítása érdekében. A

rehabilitációs

szakmérnök

közreműködésének

költségei

tagonként,

tagi

költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik. Nyilvánosság biztosítása A pályázó vállalja, hogy az érvényben lévő ÚSZT kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei

című

dokumentumban

meghatározottak

szerint

az

I.

számú

kommunikációs csomagjában leírtaknak megfelelően saját tagi projektjére vonatkozóan az alábbiakat tevékenységekkel biztosítja a minél szélesebb nyilvánosságot.

54

NYDOP-5.2.1/C-11


A projekt előkészítő szakasza 

Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, szórólapok, stb.) elkészítése és lakossági terjesztése;



Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése;

A projekt megvalósítási szakasza 

Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése;



Sajtó nyilvános események szervezése (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése, átadások, képzés zárása, stb.);



A beruházás helyszínén a pályázati dokumentációban megjelölt „B” típusú tábla elkészítése és elhelyezése;



Fotódokumentáció készítése.

A projekt megvalósítását követő szakasz 

Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény szervezése;



Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése;



A beruházás helyszínén a pályázati dokumentációban megjelölt „D” típusú tábla elkészítése és elhelyezése.

A

nyilvánosság

biztosításának

költségei

tagonként, tagi

költségvetésben

kerültek

betervezésre, megvalósításuk tagi szinten történik. Könyvvizsgálat A projekt során kötelező könyvvizsgáló szolgáltatásának igénybe vétele. A megfelelő jogosultsággal bíró könyvvizsgáló feladata, hogy a fejlesztés alatt bekövetkezett pénzügyi

tranzakciókat

(kiadások)

nyomonkövesse,

pontos

feljegyzést,

jelentést

készítsen azokról a projekt zárása során, megbizonyosodva, hogy minden jogszerűen zajlott. A könyvvizsgáló hitelesíti a meghatározott érték feletti számlák érvényességét. A könyvvizsgálat költségei tagonként, tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik

6. Indikátorok A tanulmányban meg kell határozni a projektjavaslat támogatása esetén a monitoring jelentésekben mutatókat.

Az

és

a

projekt

indikátorokat

zárójelentésében konzorciumi

alkalmazandó tagonként

és

és

ellenőrizendő

a

fejlesztendő

szakterületre vonatkozóan is szükséges bemutatni!

55

NYDOP-5.2.1/C-11


13. táblázat: Indikátorok Neuromuszkoloszkeletális rehabilitáció

Indikátor neve

Mértékegység

Bázisérték

Megvalósítás időszaka Érték- felvétel (célérték) dátuma 1. év

2. év

Fenntartási időszak (célérték)

Értékfelvétel dátuma

Forrás

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

Fejlesztésekkel érintett rehabilitációs fekvőbeteg férőhelyek száma

db

0

2011. november 10.

50

50

2014. február 28.

50

50

50

50

50

ZPEJ PFJ

Fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátóhelyek száma

db

0

2011. november 10.

1

1

2014. február 28.

1

1

1

1

1

ZPEJ PFJ

A fejlesztett fekvőbeteg rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában

%

0

2011. november 10.

5,6

5,6

2014. február 28.

5,6

5,6

5,6

5,6

5,6

ZPEJ PFJ

A fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában

%

0

2011. november 10.

5,6

5,6

2014. február 28.

5,6

5,6

5,6

5,6

5,6

ZPEJ PFJ

A fejlesztett rehabilitációs járóbeteg szakrendelések esetében a nem szakorvosi munkaidő a teljes rendelési idő arányában

%

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Fejlesztés által a rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó megújult nagyértékű eszközök aránya

%

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Teremtett új munkahelyek száma

db

0

2011. november 10.

1,2

1,2

2014. február 28.

1,2

1,2

1,2

1,2

1,2

ZPEJ PFJ

Teremtett munkahelyek száma - nők

db

0

2011. november 10.

1,2

1,2

2014. február 28.

1,2

1,2

1,2

1,2

1,2

ZPEJ PFJ

Teremtett munkahelyek száma hátrányos helyzetűek

db

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Megjegyzés: az átcsoportosíott tkapacitással érintett elláti terület pontos nagysága még nem ismert, így a fejlesztéssel fekvő rehabilitációs ellátás TEK-jével számoltunk

56

NYDOP-5.2.1/C-11


7. Kockázatok (konzorcium egészére vonatkozóan és konzorciumi tagonként) A konzorciumunkat alkotó valamennyi intézmény vezetősége tudatában van annak, hogy a

projekt

lebonyolítása

és eredményeinek

fenntartása során

esetlegesen

fellépő

kockázatok korlátozhatják, vagy akár teljes mértékben meghiúsíthatják a részprojektek, illetve a komplex projekt keretében megfogalmazott és elvárt célok megvalósulását és az indikátorok teljesülését. A veszélyek kezelésére való felkészülés tehát kiemelten fontos sikertényező, amelyet a kockázati

források felmérésén túl

kockázatkezelési terv

összeállításával kíván a konzorcium valamennyi tagja biztosítani. A kockázatkezelési folyamat az alábbi tevékenységekből áll: 

Kockázat azonosítása;



Kockázat elemzése;



Kockázat tervezése;



Kockázat követése.

A kockázat azonosítása A kockázatkezelési folyamat első lépése kockázatok azonosítása, amelynek során a várható kockázatokról egy előzetes lista készül. Az azonosítás célja, az összes lehetséges kockázat számbavétele függetlenül attól, hogy lényeges, vagy elhanyagolható méretű kockázatról van-e szó. A kockázat-azonosítás lépései: 

Figyelmet

igénylő

területek

meghatározása

brainstorming

technika,

projektterv-módszer, vagy kockázati toplista alapján; 

Várható problémák meghatározása;



Valószínű okok meghatározása.

Kockázati források 

Technológiai kockázatok;



Emberi kockázatok;



Szervezeti kockázatok;



Eszközök;



Követelmények;



Becslések pontatlansága.

A projekt során azonosított kockázatokat strukturált formában, ok-okozati kapcsolatként az alábbi táblázatok mutatják be.

57

NYDOP-5.2.1/C-11


14. táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok Szervezési, működési és végrehajtási

Műszaki kockázatok:

kockázatok: 

Szakmai kompetenciák hiánya;



Többletmunka felmerülése;



IT háttér hiánya;



A



Nem

megfelelő

belső

és

külső

kommunikáció; A támogatási szerződéskötés elhúzódása;



A közbeszerzés iránti érdeklődés hiánya;



A közbeszerzési eljárás csúszása;



Nem

megfelelően

képzett

és

tevékenységi

ütemterv

csúszása; 



kialakított

Beszerzésre

kerülő

eszközök

meghibásodása, nem megfelelő minősége.

tapasztalt

projektmenedzsment; 

Nem

megfelelő

szállító,

szolgáltatók

kiválasztása; 

Az

egészségügyi

szektor,

szervezeti,

strukturális változása; 

A

projekt

elszámolása

nem

a

tervezetteknek megfelelően történik; 

A beruházás ideje alatti betegellátás nem lesz zavartalan.

Egészségpolitikai, jogi és társadalmi

Pénzügyi-gazdasági kockázatok:

kockázatok: 

Az

egészségügyi

finanszírozási

forrásai



szűkösek maradnak; Az egészségügyi ellátás rendszere átalakul;



Egészségügy

szakmai



fejlesztési

változása

változások miatti

struktúrában

és

költségnövekedés; ellátási

be

Rongálásokból,

nem

és

az

kapacitások,

időráfordítás

jogviszonyban,



Forráshiány,

nem

és

hibás

felmérése; önrész

finanszírozási

problémák; 

tartása,

Alapanyagok,

szolgáltatások,

eszközök

árának kedvezőtlen alakulása; 

rendeltetésszerű

A pénzügyi terv számításai nem válnak valóra;



Civil vagy szakmai szervezet tiltakozása, kifogása.

nem

igények

tervezett

Késik a szerződéskötés;

használatból adódó kár; 

a



módosításaik időbeni csúszása; 

beruházás

felmért

a

Projektben érintettek megbízási/vállalkozási szerződéseinek

a

rosszul

erőforrások (Adójogszabályok

szervezetben történő változások); 

Előzetesen lehetőségek,

koncepciójának változása; Jogszabályi

nélkül

valósítható meg;





Támogatás

Az

utófinanszírozás

csúszása

miatti

likviditási nehézségek; 

Határidőcsúszás

miatti

finanszírozási

megvonás; 

Áfa – és vagy adóemelés.

58

NYDOP-5.2.1/C-11


15. táblázat: Fenntartás során felmerülő kockázatok Szervezési, működési és végrehajtási

Műszaki kockázatok:

kockázatok: 

Nem megfelelő kommunikáció;



Meghibásodás kiválasztott

esetén

kivitelező



egy nem

rosszul

végzi

el

a

kerülő

eszközök

meghibásodása, nem megfelelő minősége; 

garanciális javításokat; 

Beszerzésre Kivitelezési

hibákból

eredően

az

épület

állagában bekövetkező minőségi romlás.

Nem áll rendelkezésre megfelelően képzett humánerőforrás.

Egészségpolitikai, jogi és társadalmi

Pénzügyi-gazdasági kockázatok:

kockázatok: 

Jogszabályi változása

változások miatti

struktúrában

és

(Adójogszabályok

költségnövekedés; ellátási



a

jogviszonyban,

költségből

származó

többlet

kiadás, a projektfenntartás forráshiánya; 

szervezetben történő változások); 

Működési

A pénzügyi terv számításai nem válnak valóra;

Civil vagy szakmai szervezet tiltakozása,



kifogása.

Alapanyagok, eszközök és szolgáltatások árának kedvezőtlen alakulása.

A kockázatok elemzése A kockázatok azonosítása során megállapításra kerültek, hogy milyen rizikó faktorok adódhatnak a projekt során. A kockázat-elemzés célja az, hogy felállításra kerüljön egy prioritási sorrend az egyes kockázatok között. Ehhez becsléseket kell adni a kockázatok súlyosságára. A kockázat-elemzés lépései 

Kockázatok súlyosságának becslése;



Prioritási sorrend felállítása;



Legfontosabb kockázatok kijelölése.

Kockázatok súlyosságának becslését a projekt kapcsán a kockázat-hozam módszerrel szükséges elvégezni: 

A kockázatok egy 3x3-as táblázatban kerülnek elhelyezésre az alábbiak szerint:

Várható hatás

Valószínűség



I. II. III.

A valószínűség és a várható hatás háromfokozatú skálán kerül becslésre;

59

NYDOP-5.2.1/C-11



A


módszer

iránymutatása

alapján

az

I.

részbe

tartozó

kockázatok

a

legfontosabbak, ezekhez szükséges a részletes kockázatkezelési stratégia kidolgozása. A II. részben tartozó kockázatok kevésbé fontos, a III. részbe soroltak pedig lényegtelen kockázatok; A kockázatkezelés tervezése A kockázat-tervezési folyamatának első lépésben meghatározásra került a kockázat kezelésének általános stratégiája, majd az egyes kockázatok (különösen az I. prioritásba tartozóak)

esetén

külön-külön

kockázatkezelési

stratégia

készül.

A

számba

vett

kockázatok esetén szükséges meghatározni továbbá az azok bekövetkezését előrejelző eseményeket, mutatókat is. Kockázatkezelési stratégia A kockázatkezelési stratégiánk általános alapelve szerint az egyes kockázatokkal szemben az alábbi három módon lehetséges fellépni: 

Kockázat elkerülése: a kockázat lehetséges okainak feltárásával valósítható meg, amelyeket oly módon kerülnek beépítésre a beruházási tervekbe, hogy azok az adott kockázat előfordulását gátolják;



Kockázat

csökkentése:

a

tevékenység

a

kockázat

bekövetkezési

valószínűségének csökkentésére irányul, mégpedig annak következményeinek vizsgálatával, és hatásuk csökkentésével; 

Kockázat transzfer (áthárítás): az eljárás bizonyos kockázatok áthárítását jelenti a másik szerződő félre, alvállalkozókra, így az azok bekövetkezéséből adódó veszteség minimalizálható;



Tartalékterv (vészhelyzeti terv) készítése: az egyes kockázatok bekövetkezése esetén alkalmazandó lépések összegyűjtése.

A kockázat-tervezési tevékenység dokumentációjaként készül el a kockázatkezelési terv. A kockázatkezelési tervben az elemzés során feltárt információk kerülnek kiegészítésre a kockázatokhoz rendelt intézkedésekkel, valamint az őket kiváltó triggerek (vészjelzők) leírásával. Tekintettel a megvalósítandó projekt nagy súlyára és nagyságára, a kockázatkezelési terv minden egyes kockázati forrására vonatkozóan tartalékterv kerül kidolgozásra.

60

NYDOP-5.2.1/C-11


Az egyes kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve 16. táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve Kockázat megjelölése

Prioritás

Valószínűség

Hatás

Támogatás nélkül a beruházás nem

I.

Magas

Magas

valósítható meg

Kezelés

Kockázatkezelés

Bekövetkezést jelző

Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

Kockázat elkerülése

 A támogatási összeg felhasználási esélyeinek maximalizálása;

 Pályázat elutasítása/ visszavonása.

 Forráskeresés.

 Költséghatékonyság javulásának elérése fejlesztésekkel,

Az egészségügy finanszírozási forrásai

I.

Magas

Magas

szűkösek maradnak

Kockázat

beruházásokkal.

elkerülése

 A működést érintő költséghatékonyságot javító intézkedések

 Intézményrendszer hírei, tájékoztatása;  Orvos szakmai vezetők állásfoglalásai.

 Újratervezés;  Szakmai irányítók által előírt lépések megtétele.

realizálása.  Intézményrendszer Az egészségügyi ellátás rendszere

I.

Magas

Közepes

átalakul


 A Kórház helye stabil marad, így a hatás nem lesz kezelhetetlen.

hírei, tájékoztatása;  Orvos szakmai vezetők állásfoglalásai.

 Körültekintő

Előzetesen rosszul

számítások;

felmért igények és

 Optimista és

lehetőségek; a tervezett kapacitások, erőforrások és a szükséges időráfordítás hibás felmérése

I.

Magas

Magas


pesszimista stratégia számbavétele;  A megvalósítás alakulásának


 A tevékenységek; minőségi romlása;  Információ hiány;  Információ-áramlási problémák fellépése;  Határidők csúszása;

 Újratervezés;  Pótlólagos erőforrás-bevonás.

 Jelentéstételi

folyamatos nyomon

kötelezettség nem

követése.

teljesülése.

61

NYDOP-5.2.1/C-11

Kockázat megjelölése


Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

 Körültekintő számítások;  Optimista és pesszimista stratégia Forráshiány, önrész finanszírozási

I.

Magas

Magas

problémák


számbavétele;  Ésszerű, takarékos gazdálkodás;  A megvalósítás

 Szállítói követelések növekedése;  Pénzügyi, likviditási problémák.

 Újratervezés;  Pótlólagos forrásbevonás.

alakulásának folyamatos nyomon követése. A támogatási szerződéskötés

I.

Magas

Magas

elhúzódása

Kockázat csökkentés

 Gondos előkészítés;  Pontos dokumentáció.

 Hiánypótlások számának gyarapodása.

 Előírások teljesítése.

 Körültekintő kiválasztás, versenytárgyalás;  A fejlesztési Nem megfelelő kivitelezők, szállítók

I.

Magas

Magas

kiválasztása

Kockázattranszfer

munkálatok folyamatos nyomon követése;  Veszélycsökkentő intézkedések beépítése a vállalkozói

 Fejlesztési munkálatok csúszása;  A kifizetett előleg

 Szállítócsere;  Szerződésben foglalt jogok

arányához képest

érvényesítése

elmaradó teljesítés;

(kötbér, kártérítés

 Minőségi kifogások.

igénylése, stb.).

szerződésbe (pl. kötbér). ÁFA-, és vagy adóemelés

I.

Magas

Magas


 A közbeszerzési eljárásokban a verseny

 Pénzügyi, likviditási problémák

 Újratervezés;  Pótlólagos

62

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

árcsökkentő hatásának

forrásbevonás.

kihasználása, lehetőség szerint átcsoportosítás kezdeményezése a költségvetésben, tartalék mozgósítása.  Körültekintő feladat-, hatáskör és felelősség meghatározás;  A végrehajtás

Az egészségügyi szektor, szervezeti,

I.

Közepes

Magas

strukturális változása

Kockázat-

folyamatos nyomon

transzfer

követése;

 Jogszabályi változás.

 Újratervezés.

 Körültekintő számítások;  Pontos dokumentáció;  Időtartalék.  Körültekintő folyamattervezés, együttműködő kivitelező cég

A beruházás ideje alatti betegellátás nem lesz zavartalan

I.

Közepes

Magas


kiválasztása.  Folyamatos és

 Intézményrendszer hírei, tájékoztatása;  Orvos szakmai

tervszerű

vezetők

kommunikáció az

állásfoglalásai.


érintettek számára.  Tájékoztatók, sajtóanyagok,

63

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

információ eljuttatása az ellátási területre, a társintézményeknek.

Többletmunka felmerülése

I.

Közepes

Közepes


 Gondos előkészítés;

 Határidők csúszása;

 Pontos dokumentáció;

 Többlet anyag és

 A megvalósítás során a megvalósulást rendszeresen ellenőrizni, eltéréseket korrigálni kell.

energia felhasználás;  Pénzügyi tervtől eltérő számlázás;  Szállítói követelések

 Projekt ütemterv módosítás;  Forrás bevonás, felhasználás.

növekedése.

 Körültekintő számítások;  Optimista és pesszimista A pénzügyi terv számításai nem

I.

Magas

Magas

válnak valóra


eredmények számbavétele;  Piacelemzés;  Az eredmények

 Terv-tény adatok jelentős eltérése;  Pénzügyi, likviditási problémák.


alakulásának folyamatos nyomon követése.  Pontos, szabályos elszámolás;

Az utófinanszírozás csúszása miatti likviditási nehézségek

I.

Közepes

Magas

Kockázat

 Követés;

elkerülése

 Határidős intézkedés;  (hitel, forrás-

 Projekt ütemterv  Határidők lejárta.

módosítás;  Forrás bevonás, felhasználás.

átcsoportosítás).

64

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

 Körültekintő feladat-, hatáskör és felelősség meghatározás;

Projektben érintettek

 A végrehajtás

megbízási/vállalkozási szerződéseinek be nem tartása,

I.

Magas

Magas

Kockázattranszfer

módosításaik időbeni

folyamatos nyomon követése;  Veszélycsökkentő intézkedések beépítése

csúszása

az munkavállalkozói,

 Információ hiány;  Határidők csúszása;  Jelentéstételi kötelezettség nem teljesülése;

 Szerződésben foglalt jogok érvényesítése.

 Félreinformáltság.

megbízási, vállalkozási szerződésbe.  A szállítói szerződésben garanciavállalás kikötés;  Időtartalék

Beszerzésre kerülő eszközök meghibásodása, nem

I.

Közepes

Magas


megfelelő minősége

bekalkulálása;  Körültekintő tervezés, fejlesztés;

 Projekt ütemterv  Határidők csúszása;  Többlet anyag és energia felhasználás.

 Körültekintő

módosítás;  Szerződésben foglalt jogok érvényesítése.

szerződések;  Jó partneri kapcsolat kialakítása.  Pontos, óvatos Határidő csúszás miatti finanszírozási megvonás

tervezés; II.

Alacsony

Magas

Tartalékterv

 Követés;  Azonnali intézkedés

 Határidők lejárta;  Szerződésbontás


(kötbér,

65

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

munkaszervezés). A közbeszerzés iránti érdeklődésének

II.

Alacsony

Magas

hiánya


 Reális piaci feltételekkel

 Alacsony számú

megfogalmazott

ajánlati dokumentáció

közbeszerzési kiírás.

vásárlás.

 Kiírás megismétlése.

 Gondos előkészítés;  Pontos dokumentáció; A közbeszerzési eljárás csúszása

II.

Alacsony

Magas


 Tapasztalt közbeszerzési

 Határidők lejárta.

szakember

 Projekt ütemterv módosítás.

alkalmazása/ megbízása.  Optimista és

 Újratervezés;

pesszimista stratégia Egészségügy szakma

számbavétele;

fejlesztési koncepciójának változása,

 A konstrukció II.

Alacsony

Magas


Semmelweis Terv

alakulásának folyamatos nyomon követése;

módosítása

 Folyamatos szakmai

 Szakértői csapat  Intézményrendszer hírei, tájékoztatása;  Orvos szakmai vezetők állásfoglalásai.

összeállítása;

képzett és tapasztalt projektmenedzsment

II.

Közepes

Közepes


 A team tevékenységének folyamatos felülvizsgálata;

 Pozitív minták alapul vétele;  Szakmai irányítók megtétele.

szervezése.

Nem megfelelően

szakemberekkel;

által előírt lépések

konzultációk  A team körültekintő

bővítése újabb

 Nincsenek naprakész információk a beruházás menetéről;  Információ-áramlási problémák fellépése.

 Menedzsment tagok cseréje;  Menedzsment csapat bővítése újabb szakemberekkel;

66

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

 Szükség esetén tag-

 Külső

csere, vagy

projektmenedzsme

csapabővítés.

nt szervezet bevonása.

 Gondos előkészítés;  Pontos dokumentáció; A projekt elszámolása nem a tervezetteknek

II.

Alacsony

Magas

megfelelően történik


 Megfelelő tapasztalattal és ismeretekkel,


hatáskörökkel

 Projekt ütemterv módosítás.

rendelkező projekt team összeállítás.  A projekt kialakítása során a szükséges

A kialakított tevékenységi

II.

Közepes

Közepes

ütemterv csúszása

Kockázat

időtartalékok (időjárás,

csökkentés

kivitelező kiválasztása,


 Projekt ütemterv módosítás;

egyéb okok) betervezésre kerültek.  A Támogatási Szerződéshez

Késik a szerződéskötés

II.

Közepes

Közepes


szükséges dokumentáció gyors és pontos teljesítése.  Humánerőforrással

Szakmai kompetenciák hiánya

II.

Alacsony

Közepes


 Határidők csúszása;  Projekt tervezett időtartamának módosulása  A humánerőforrás

szemben támasztott

által végzett

követelmények

tevékenységek

egyértelmű lefektetése;

minőségi romlása;

 A team körültekintő

 Nincsenek naprakész

 Tervezett kezdés és befejezés módosítása.  Menedzsment tagok cseréje;  Menedzsment csapat bővítése újabb

67

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

összeállítása;  A team tevékenységének folyamatos

információk a beruházás menetéről;  Információ-áramlási problémák fellépése.

felülvizsgálata;

szakemberekkel;  Külső projektmenedzsme nt szervezet bevonása.

 Szükség esetén tagcsere, vagy csapabővítés.  Információ-áramlási  Az IT háttér IT háttér hiánya

II.

Alacsony

Közepes


körültekintő összeállítása;  Eszközpark karbantartás.

problémák fellépése;  Adat és információkezelési problémák fellépése;  Az elkészülő anyagok minőségi romlása

 Kommunikációs stratégia

Nem megfelelő belső és külső

II.

Közepes

Magas

kommunikáció


meghatározása;  Jelentéstételi kötelezettség irányának tisztázása.

 Határidők csúszása;  Tájékozatlanság és félreinformáltság a projektben résztvevők között.

 IT háttér fejlesztés;  Menedzsment csapat bővítése újabb szakemberekkel.  Menedzsment csapat bővítése újabb szakemberekkel;  Pozitív minták alapul vétele.

 Körültekintő Alapanyagok, eszközök és szolgáltatások árának kedvezőtlen alakulása

számítások; II.

Közepes

Közepes


 Körültekintő szerződések;  Jó partneri kapcsolat


 Szerződések, megállapodások felülvizsgálata;  Forrásbevonás.

kialakítása.

68

NYDOP-5.2.1/C-11

Kockázat


Prioritás

megjelölése

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

 A vonatkozó előírások Jogszabályi

III.

változások

Alacsony

Alacsony


betartása;  A tevékenységek felülvizsgálata.

 Panaszbejelentések;  Feljelentések;  Illetékes hatóság által feltárt problémák,

 Hatóságok által előírt lépések megtétele.

hiányosságok.

 Tájékoztató táblák Rongálásokból, nem

kihelyezése;

rendeltetésszerű

III.

használatból adódó

Alacsony

Alacsony


kár

 Megfelelő biztonsági őri szolgálat működtetése;

 Panaszbejelentések;  Feljelentések.

 Biztosítás;

 Biztonsági őri szolgálat átszervezés.

 Kárelhárítás.  Érintettek tájékoztatása; Civil szervezetek tiltakozása, kifogása

III.

Alacsony

Alacsony


 Pozitív reklám;  Gyors reagálás az esetlegesen felmerülő

 Kompenzálása;  Panaszbejelentések;  Feljelentések.

 Pozitív externális hatások felerősítése.

problémákra, igényekre.

17. táblázat: A fenntartás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve Kockázat megjelölése

Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

Működési költségekből származó többlet kiadás, a

 Pontos, óvatos tervezés; I.

Magas

Magas

Tartalékterv

 Követés;  Azonnali intézkedés

 Határidők lejárta;  Szerződésbontás.


69

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

projektfenntartás

(munkaszervezés).

forráshiánya  Körültekintő kiválasztás, versenytárgyalás; Meghibásodás esetén

 A fejlesztési munkálatok

egy rosszul kiválasztott kivitelező

I.

Magas

Magas

nem végzi el a

Kockázattranszfer

garanciális javításokat

folyamatos nyomon követése;  Veszélycsökkentő intézkedések beépítése a

 Minőségi kifogások;  Garancia érvényesítés visszautasítása.

 Szerződésben foglalt jogok érvényesítése (kötbér, kártérítés igénylése, stb.).

vállalkozói szerződésbe (pl. kötbér).  Körültekintő számítások;  Optimista és pesszimista eredmények

A pénzügyi terv számításai nem válnak

I.

Magas

Magas

valóra


számbavétele;  Piacelemzés;  Az eredmények

 Terv-tény adatok jelentős eltérése;  Pénzügyi, likviditási problémák.


alakulásának folyamatos nyomon követése.  A szállítói szerződésben Beszerzésre kerülő eszközök meghibásodása, nem megfelelő minősége

garanciavállalás kikötés; I.

Közepes

Magas


 Időtartalék bekalkulálása;  Körültekintő tervezés, fejlesztés;

 Határidők csúszása;  Többlet anyag és energia felhasználás.

 Projekt ütemterv módosítás;  Szerződésben foglalt jogok érvényesítése.

70

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

 Körültekintő szerződések;  Jó partneri kapcsolat kialakítása.  A szállítói szerződésben garanciavállalás kikötés;  Időtartalék Kivitelezési hibákból eredően az épület állagában bekövetkező

bekalkulálása; I.

Alacsony

Magas


minőségi romlás

 Körültekintő tervezés, fejlesztés;  Körültekintő

 Határidők csúszása;  Többlet anyag és energia felhasználás.

szerződések;

 Projekt ütemterv módosítás;  Szerződésben foglalt jogok érvényesítése.

 Jó partneri kapcsolat kialakítása.  A team körültekintő összeállítása;  A team tevékenységének

Nem áll rendelkezésre megfelelően képzett

II.

Alacsony

Közepes

humánerőforrás

Nem megfelelő kommunikáció


II.

Közepes

Magas

csökkentés

naprakész információk a

folyamatos

beruházás

felülvizsgálata;

menetéről;

 Szükség esetén tag-

Kockázat

 Nincsenek

 Információ-áramlási

csere, vagy

problémák

csapabővítés.

fellépése.

 Kommunikációs stratégia meghatározása;  Jelentéstételi

 Határidők csúszása;  Tájékozatlanság és félreinformáltság a

 Humánerőforrás csere;  Humánerőforrás bővítése.

 Menedzsment csapat bővítése újabb

71

NYDOP-5.2.1/C-11



Prioritás

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Kockázatkezelés


Tartalékterv

módszere

tevékenységei

indikátorok

tevékenységei

kötelezettség irányának

fenntartásban

tisztázása.

résztvevők között

szakemberekkel;  Pozitív minták alapul vétele.

 Panaszbejelentések;  A vonatkozó előírások Jogszabályi változások

II.

Alacsony

Alacsony


betartása;

 Feljelentések;  Illetékes hatóság

 A tevékenységek

által feltárt

felülvizsgálata.

problémák,

 Hatóságok által előírt lépések megtétele.

hiányosságok.  Körültekintő számítások;

Alapanyagok, eszközök és szolgáltatások árának

II.

Közepes

Közepes


kedvezőtlen alakulása

 Körültekintő szerződések;  Jó partneri kapcsolat kialakítása.


 Érintettek tájékoztatása; Civil szervezetek tiltakozása, kifogása

III.

Alacsony

Alacsony


 Pozitív reklám;  Gyors reagálás az esetlegesen felmerülő problémákra, igényekre.

 Szerződések, megállapodások felülvizsgálata;  Forrásbevonás.

 Kompenzálása;  Panaszbejelentések;  Feljelentések.

 Pozitív externális hatások felerősítése.

72

NYDOP-5.2.1/C-11


A kockázat követése Tekintettel arra, hogy a projekt végrehajtása során a kockázatokkal kapcsolatban új információk merülhetnek fel, szükségessé válik a kockázatok folyamatos követése, melynek célja a kockázatok leírásának felülvizsgálata, a becslések pontosítása. A kockázatok követéssel így egy naprakész kockázatlista biztosítható.

A kockázat-követés dokumentációjaként a kockázatlistát kell frissítenünk a kockázatokkal kapcsolatban felmerült új körülmények leírásával. Ezen kívül minden kockázathoz le kell írni, hogy milyen intézkedések történtek a kockázat valószínűségének csökkentésére, a bekövetkezett kockázat esetén az okozott kár csökkentésére. Az aktualitását vesztett kockázat kikerül a kockázatlistából.

A kockázatkezelés megvalósítása A kockázatkezelés – vagyis a kockázatok vizsgálatával és a kockázatok hatásának minimalizálásával foglalkozó tevékenységek ellátása - elsősorban a projektvezető feladata, de tekintettel jelen projekt kiemelt méretére és komplex voltára, a teljes menedzsment csapat kerül bevonásra a kockázatkezelési feladatokba. Az egyes kockázati területekhez kapcsolódó feladatok a projektmenedzsment tagjainak felelősségi körébe tartoznak.

8. Fenntarthatóság bemutatása (konzorciumi tagonként) Értékelje röviden a projekteredmények fenntarthatóságának szempontjait, kitérve a pénzügyi – beruházási és működtetési (pótlási, fenntartási) költségek fedezetét biztosító szakmai, szervezeti fenntarthatóságra. A pénzügyi fenntarthatóság értékelése, továbbá az igényelt támogatás mértékének megítélhetősége vonatkozásában a mellékletben szereplő segédlet szerinti pénzügyi elemzés szükséges. A

pénzügyi fenntarthatóságon felül

bemutatni szükséges az

intézményi, szervezeti fenntarthatóságot is. A

projekt

pénzügyi

fenntarthatóságának

vizsgálata

során

a

projekt

megvalósulását követő 5 éves fenntartási időszakra vonatkozóan szükséges ellenőrizni a projekt eredményéből származó díjak, valamint egyéb bevételek (beleértve

kapott

támogatásokat

is)

fedezetet

nyújtanak-e

a

felmerülő

működési, pótlási, egyéb (pénzügyi) költségekre. Amennyiben a bevételek nem elegendőek az említett költségek finanszírozására, bemutatni szükséges milyen egyéb források bevonásával fedezik a különbözetet. A projekt pénzügyileg fenntartható, ha a nettó pénzügyi pénzáram egyik évben sem negatív. Amennyiben a nettó összes pénzáram a fenntartási időszak valamely évében negatív, a projekt nem támogatható.

73

NYDOP-5.2.1/C-11


18. táblázat: Fenntarthatóság

Fenntarthatóság

A táblázatban szereplő összegeket a fejlesztési különbözet módszerével kell meghatározni. Az alábbi táblázat kitöltése kötelező:

Finanszírozási pénzügyi hatások_Keszthely.xls

A fejlesztés pénzügyi hatása A gazdasági helyzet elemzése a csatolt táblázatokban kerül összefoglalásra részletesen. A bevételeknél a 2010. évi (folyó)áron történt a számolás. Minden egyéb változás ezért csak igénybevétel, naturáliák növekedéséből vagy csökkenéséből adódhat Bevételek tervezése A betegforgalom prognózisának elkészítésekor figyelembe lettek véve a meglévő 2010. évi betegforgalmi mutatók: ápolási nap szám, ágykihasználtság, esetszám, esetre jutó pont. Korábban bemutatásra került, hogy a rehabilitációs osztály kapacitásainak kihasználtsága rendkívül alacsony, alig haladta meg az 50%-ot, hiszen valójában 10 ágy nem is működött.

A

fejlesztést

követő

teljes

évre

(2014)

reális

elvárás

a

95%-os

ágykihasználtság elérése, mind az 50 ágyon. Ennek megfelelően a tervek radikális teljesítmény,

így

árbevétel

növekedéssel

számolnak.

A

terv

ápolási

nap

szám

megszorozásra került a jelenleg ismert finanszírozási szabályok alapján a krónikus alapdíjjal (5.600 Ft / ápolási nap) és krónikus szorzóval (1,4), így a várható teljesítmény díj bevétel kapható meg. A járóbeteg-ellátás bevételeinek tervezésénél a módszertan ugyan az volt. Itt is betegforgalom a prognózis, a korábbi órára jutó 0,7 eset szám 3,1-re növekszik, ahogy az esetre jutó pontszám is változik. Költségek tervezése Az egyes költségnemek esetében minden helyen is változásokkal, növekedéssel számolt a tervezés, hiszen gyakorlatilag egy teljesen más kinézetű osztály jön létre (a legjelentősebb tétel természetesen a létszámfejlesztés költségigénye). Eredmény prognózis A fenti feltételek alapján készült éves eredmény prognózist mutatja az alábbi tábla.

74

NYDOP-5.2.1/C-11


19. táblázat: Finanszírozási pénzügyi hatások 2010. naptári év

OEP teljesítmény finanszírozási bevétel B e v é t e l e k

OEP egyéb bevétel Saját bevétel


Intézmény összes


Intézmény összes


1 323 133 000

84 139 623

1 468 677 630

137 474 320

11%

63%

36 453 900

38 276 595 0

149 934 806

5%

0

5%

20 824 339

0

-100%

Egyéb forrás

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

Ingatlan, eszközhasznosítás bevétele

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

Összesen K ö l t s é g e k

Intézmény összes

142 795 053

Működési támogatások

Változás %-ban

2014

#ZÉRÓOSZTÓ!

1 523 206 292

84 139 623

1 656 889 031

137 474 320

9%

63%

Személyi jellegű ráfordítások

916 530 987

65 903 099

1 008 184 086

80 646 722

10%

22%

Közvetlen anyagköltségek

264 484 740

6 918 037

277 708 977

13 445 554

5%

94%

Igénybevett szolgáltatások

606 172 815

18 913 925

636 481 456

27 330 803

5%

45%

1 787 188 542

91 735 061

1 922 374 519

121 423 079

8%

32%

-263 982 250

-7 595 438

-265 485 488

16 051 241

1%

-311%

Összesen

Egyenleg

A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a vállalt fejlesztés fenntartható, éves szinten 137 M Ft bevétel, 121 millió Ft költség és 16 millió Ft értékcsökkenés előtti eredmény mellett.

9. Pénzügyi elemzés (konzorciumi tagonként) A pénzügyi elemzést kizárólag abban az esetben szükséges elvégezni, ha a konzorciumi projekt összköltsége meghaladja a 250 millió forintot, vagy ingatlankiváltás esetén a kiváltott ingatlan hasznosítása során/esetleges értékesítéséből, bérbe adásából bevétel keletkezik. 20. táblázat: Pénzügyi elemzés

Segedlet penzugyi elemzeshez

Penzugyi_elemzes

75

Városi Kórház Keszthely

Recommend Documents