Mosonvármegye
FÜGGETLEN, POLGÁRI LAP • MOSONV ARMEG
[email protected] • ELSÕ ÉVFOLYAM • 2016. MUT ATVÁNYSZÁM MOSONVARMEG ARMEGYE MUTA
Méltatlanná válni?
Mosonmagyaróvár azzal a céllal alkotta meg Pro Urbe Mosonmagyaróvár kitüntetõ érem és díj alapításáról szóló rendeletét 1996-ban, hogy méltó módon ismerje el a város érdekében kiemelkedõ tevékenységet végzett személyeket és szervezeteket. Most átalakította, újrafogalmazta a testület a rendeletet. A kitüntetés évente egy személy vagy szervezet részére adományozható. A korábbiaktól
eltérõen azonban a képviselõ-testület kivételesen, kiemelkedõ történelmi események évfordulójához kapcsolódóan vagy valamely rendkívüli körülmény által indokolt esetben, további egy díjat adományozhat. Bõvül a javaslattevõk köre, legalább 50 helyi választópolgár ajánlása is javaslattételnek számít. Az a helyi szervezet javasolhat csak a továbbiakban, amelyben a tagok létszáma minimum 50 fõ, vagy több civil szervezet esetében a tagok létszáma együttesen eléri a 100 fõt.
Pro Urbe 2016: dr. Kuroli Géza
A kitüntetést a polgármester minden évben augusztus 20-án adja át. A díj mértékét évente az önkormányzat a költségvetési rendeletében határozza meg. A kitüntetéssel járó díj összegének értékállóságát megõrzik. A kitüntetés adományozásáról felvett önkormányzati ülés jegyzõkönyvi kivonatát, a kitüntetett munkásságának leírását és fényképét a Magyar Nemzeti Levéltár helyben mûködõ intézményének, továbbá a Huszár Gál Városi Könyvtárnak át kell adni. A mostani rendelet szól a kitüntetés visszavonásának lehetõségérõl is. Ezek szerint azt a képviselõ-testület megvonhatja attól, aki annak viselésére és a közmegbecsülésre méltatlanná válik. A kitüntetést mérlegelés nélkül vissza kell vonni, ha a cím birtokosát a bíróság bûncselekmény elkövetése miatt jogerõsen elítélte, a bíróság közügyek gyakorlásától jogerõsen eltiltotta.
A rendelet nem pontosítja a méltatlanság fogalmát, s mivel a testület politikai összetételû, a díj odaítélésében is közrejászanak politikai szempontok, sikerült biztosítani, hogy egy az elõzõ rezsim által „tisztelt” személytõl a következõ szinezetû önkormányzat bosszúból visszaveszi a díjat. Mert egyik hatalom sem örök. Tudjuk, a válasz az, hogy nem ez volt a cél. De miért lenne hihetõ egy ilyen válasz? Ott, ahol a törlesztés és a bosszú mindennapos eszköze a politikának.
Egy lap a súlyok és egyensúlyok jegyében • politika • VÉLEMÉNY • az érem másik oldala • távolságtartás • szókimondás • PRO ÉS KONTR A • ütközés és ütköztetés • ONTRA sokszínûség • harc a félelem ellen • múlt, jelen és jövõ • civil kontroll • egyenes beszéd • kultúra • PROGR AMAJÁNLÓ • sport • könyvPROGRAMAJÁNLÓ ajánló • REKLÁM • KÉTHETENTE
Újraszabályozták a temetõk rendjét Mosonmagyaróváron Mosonmagyaróváron négy temetõ található. A mosoni, a magyaróvári, a zsidó temetõ és a Feketeerdei úton létesített új temetõ. A zsidó temetõt leszámítva önkormányzati rendelet szabályozza a temetõk rendjét. Eddig három helyi rendelet is hatályban volt, a város képviselõ-testületelegutóbbiülésénezértdöntött úgy hogy, a foltozgatás helyett egységes szerkezetben új rendeletet alkot. Az új rendelet július elsejétõl lépett életbe,stételesentaglalja a sírhelyekre és a temetkezésekre vonatkozó szabályokat. Kitér arra is, hogy az elhanyagolt sírok birtokosát felszólítják azok rendbetételére, de ha valaki nem tudja hozzátartozója sírját gondozni, azzal megbízhatja a temetõ kezelõjét is. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, úgy akár szabálysértési eljárást is indíthatnakazelhanyagoltsírokbirtokosávalszemben. Szabályozzák a nyitva tartás rendrét is, Ezek szerint április 1-je és november 5-ke között
A Monarchia ipartelepeinek (lezáratlan lezáratlan)) története
Építész szakmai konferenciát rendeztek volna a 100 éve épült Ipartelep (Magyaróvári Lõporgyár) tiszteletére Mosonmagyaróváron június 16-án a Flesch Károly Kulturális Központban. A meghirdetett konferencia elmaradt. Magyarázat nem volt. (Fotó: 1916.)
reggel fél héttõl este 8 óráig, az év többi idõszakában reggel fél nyolctól délután ötig tartanak nyitva. A temetõkbe gépjármûvel, kerékpárral tilos behajtani. A temetõkbe bevitt virágot kivinni nem lehet, Gyertyát gyújtani is csak a zárást megelõzõ egy órával szabad. Az új rendeletben kis mértékû díjemelést is rögzítettek. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által meghatározott, a Nemzeti sírkerthez tartozó síremlékek védelem alatt állnak. A sírok nyilvántartásával és a fenntartásával kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Örökség Intézet végzi. A temetõk fenntartója központi fekvésû(fõútvonal,fõtér)temetõrészt tart fenn a város életében meghatározó szerepet játszó, köztiszteletben álló elhunyt polgárai koporsóinak, illetve urnáik elhelyezésére. Az így kijelölt sírhelyek felhasználását a város polgármestere engedélyezheti. Mosonmagyaróváron a díszsírhelyek a Feketeerdei úti köztemetõben meghatározott
parcellákban kapnak helyet. Az óvári köztemetõre vonatkozó különleges szabályok is bekerültek a rendeletbe. Erre azért is szükség van, mert ezt a temetõ a város történelmi temetõjének tekintik, s már az 1800-as évek elejétõl temetkeznek ide, s itt találhatók a város és a vármegye elöljáróinak, prominens személyiségeinek sírkertjei. Ebben a temetõben a koporsós temetkezés csak 2025. december 31-ig engedélyezett. A temetõt 2025 után sem számolják föl, kegyeleti temetõként õrzi az elhunyt magyaróváriak emlékét.
A középkori óvári temetõ a mai magyaróvári plébániatemplom mellett volt, a Giesswein szobor helyén állt a Szent László temetõkápolna, amelyet 1754-ben lebontottak, és csontkamra lett belõle. Föltehetõleg ezután temetkeztek az óváriak a városfalon kívül, erre kötelezte õket Mária Terézia egészségügyi okokból hozott rendelete is, amely a lakott helyektõl távolabb engedélyezte a holtak elhelyezését. h14
Hízott a város bukszája
Minden adónemnél meghaladták a tervezettet Jól alakultak a helyi adóbevételek 2015-ben Mosonmagyaróváron. Köszönhetõ ez annak, hogy az elmúlt években a város kitûnõ adottságait kihasználták a vállalkozások, szinte betelt az ipari parki, a belsõ migrációnak nyertese a város, gyakorlatilag nincsen munkanélküliség, sokan dolgoznak a közeli Ausztriában és költik el pénzüket, élnek életvitelszerûen a városban. A tavalyi évre 2,99 milliárd adóbevételt terveztek, s ehhez képest 3,3 milliárd folyt be a város kasszájába. Nem véletlen tehát, hogy az iparûzési adó a legnagyobb tétel bevételi oldalon. Ebbõl 2,225 milliárdot terveztek 2015-re. Az elsõ félévben csupán 1,022 milliárd teljesült, év végére azonban iparûzési 2,542 milliárd folyt be a város számlájára. Tavaly közel 150 millióval több iparûzési adót fizettek be, mint 2014-ben. Az építményadóból 6548 adóalanyt tartanak számon, õk az elmaradt hátralékok megfizetésével 528,7 milliót fizettek.A korábban nagy vitát kiváltott telekadó mértéke nem változott tavaly, így 70 forintot kell a be nem épített telkek után fizetni négyzetméterenként. 307 adóalany összesen 1133 beépítetlen terület után 64,3 millió forintot kellett volna, hogy fizessen. Ebbõl az elsõ félévben 32,87 millió folyt be, ami késõbb 29,28 millióval nõtt. A teljesítés elmarad a tervezettõl, aminek oka az adómentes telkek körének bõvítésében keresendõ. Az adóköteles telkek mentesülnek az adózás alól, ha a falugazdász igazolja, hogy a terület tényleges mezõgazdasági mûvelés alatt áll. Az idegenforgalmi adóból 30 millió forintot kaszált az önkormányzat, míg gépjármûadóból 123,8 milliós bevétele volt a városnak.
Impresszum: Hír14 Mosonvármegye • Kiadja a Mosonvármegye Kft. • Szerkesztõ: Böröndi Lajos • Hirdetésfelvétel, terjesztés: Balassa Tamás • Szerkesztõség: 9211 Feketeerdõ Erdõalja u. 11. Terjesztik Mosonmagyaróvár és környékén• Elérhetõség:
[email protected] • ISSN 2498-7131 • Tel.: 06-30-869-78-97
Mosonudvar harcra kész
Márciusban elárvereztek mintegy harminchektárnyi, Mosonudvar belterületéhez szorosan kapcsolódó állami földet. A parcellát 2051ig a Lajta-Hanság Zrt. bérli. A falut ez érzékenyen érintette, hiszen fejlõdését, terjeszkedését ebben az irányban képzelte el. Fordult fûhöz fához az önkormányzat, de mindenünnen elutasítás érkezett segítség helyett. Igaz, az állami tulajdon nem jelent automatikusan önkormányzati tulajdont, de bizonyára úgy gondolták, az államtól könnyebb megszerezni ezt a területet, mint más tulajdonosától. Amennyiben egyébként állami földhöz jutna az önkormányzat, a kapott területet 15 évig nem idegenítheti el, és csak a megjelölt cél szerint használhatná. 2051 sem a közeli jövõ, bizonyára érdemes lesz az elképzeléseket újragondolni a településen.
Felhívás
Felhívjuk az intézmények, szervezetek figyelmét, hogy lapunk szívesen helyet ad eseményeiknek, felhívásaiknak, amennyiben azt elektronikus úton eljuttatják email címünkre. Nyitottak vagyunk olvasóink véleményére akár cikkeinkkel, akár környezetükben tapasztalható jelenségekkel kapcsolatban. Olvasói levelet kérésre névtelenül is közlünk, de jobban örülünk, ha mindenki vállalja véleményét. Felhívjuk a pártok figyelmét is, hogy híreiknek, felhívásaiknak teret adunk. Éljenek a lehetõséggel!
Nyár elején tüntetéssel, félpályás útlezárással hívták föl a mosonudvariak problémájukra a figyelmet. Kiültek az út szélére transzparenseikkel. Úgy tûnik, hogy hosszú meccs lesz. (p.r.)
Szél-járás 2016/2
– A folyóirat elsõdleges célja, hogy a régióban keletkezett kulturális értékeket mutassa föl, publikálási lehetõséget biztosítson az itt élõknek, a térség múltját feltáró írások létrejöttét segítse elõ – mondja Görföl Jenõ fõszerkesztõ, a szél-járás folyóirat most megjelent száma kapcsán. – A mostani szám Tuba László tollából közöl tanulmányt abból az alkalomból, hogy Timaffy László néprajzkutató száz évvel ezelõtt született, a Szigetköz élõvilágát, szokásait kutatta. Dr. Nagy Frigyes a Mezõgazdasági Múzeum évfordulója kapcsán az óvári gazdászok munkásságára mutat rá írásában. A lap kiemelt helyen foglalkozik a felvidéki nemzeti összetartozás napjával, amelynek központi rendezvényét a Csemadok a csallóközi Éberhardon tartotta, ahol gróf Apponyi kápolnájában emlékeztek meg Trianonról, s a megemlékezésen megjelent Apponyi Németországban élõ unokája is. A Bécsben, Pozsonyban és Feketeerdõn szerkesztett folyóirat ismerteti Reisinger Attila könyvhétre megjelent könyvét is, amely a Lajta parti forradalom címet viseli, s Mosonmagyaróvár ’56-járól közöl három kisregényt. Mintegy figyelmeztetve az õszi évfordulóra, arra a napra, amikor a határ menti kisváros 108 polgárát mészárolták le gyilkos sortûzben.
Emlékezzünk! Bármerre jár az országban az ember, a legkisebb településen is õrzik azok emlékét, akik a két nagy háborúban estek el. 1917 tavaszán törvény rendelkezett arról, hogy „Minden község (város) anyagi erejének megfelelõ, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel”. A törvény határidõ nélkül rendelkezett, de minden önkormányzatnak saját költségén kötelezõ volt felállítania az elsõ világháborús emlékmûvet az elhunytak és eltûntek neveivel. Moson nagyközség ezt meg is tette. Magyaróvár is állított emlékmûvet. Az elesettek nevét azonban máig nem vésette fel arra. Pedig összegyûjtötték azt helyi lokálpatrioták. Május utolsó vasárnapja hivatalosan is a magyar hõsök napja, ünnepséget, megemlékezést tartottak az idén is a magyaróvári temetõ elõtt. Szónok is szónokolt, térzene harsogott az üres tábla elõtt. 2014-ben mutatkozott némi szándék arra, hogy a századik évfordulóra véssék fel a neveket az emlékmûre. Lebó Ferenc szobrászmûvész tervet is készített, de a terv csak terv maradt.
Ennyi a világháborús hõsök becsülete Mosonmagyaróváron. 1924-ben határozott úgy a nemzetgyûlés, hogy május utolsó vasárnapját „Hõsök emlékünnepe” néven nemzeti ünneppé avatja. Miként ebben olvashatjuk: „A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg azokról a hõs fiairól, akik az 1914–1918. évi világháború alatt a hazáért vívott súlyos küzdelmekben a magyar nemzetnek dicsõséget és hírnevet szerezve életüket feláldozták”. Fotó: B.B.
Aki ideje zömét nem a hi va talban tölti hiva vatalban Mecsér
A hivatal helyett inkább az emberek között intézi a település Zoltánnak,, Mecsér ügyes-bajos dolgait – ez a hitvallása Csaplár Zoltánnak polgármesterének. A közösségért végzett tevékenységéért Magyar Arany Érdemkereszttel ki is tüntették a közelmúltban a településvezetõt. - 2013 júniusa rendkívül emlékezetes hónap volt Mecsér történetében, a kis Mosoni-Duna parti falu árvízivédekezésébenmajdnem az egész ország részt vett. A védelmi munkálatokat megtekintette Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János köztársasági elnök is. Veszélyben volt a település. Most biztonságban van Mecsér? – Igen, megépült a közel öt kilométeres gát a Béke utcától egészen Kunszigetig, a korábbi töltés csatlakozásáig. Így védve van a település. Megtörtént a Duna rehabilitációja, a mederrendezés is, és lassan visszahódítja a természet azokat a területeket, ahol a zöldövezet gyakorlatilag elpusztult. – 620 lakosú településrõl van szó, csöndes zöld falu Mecsér, mégis akadnak intézményei… – Mûködik egy tagiskolánk és egy tagóvodánk, örülünk, hogy megõriztük tagintézményeinket. – Sok határszéli falu közösségét bontja meg a nagyszámú betelepülõ, sokszor nem is magyar ajkú lakos. Nagy többségében õslakosok lakják a falut? – Nagy része õslakos, de megkezdõdött a betelepülés is. Jól érzik magukat itt az emberek, szép a környezet, sok a víz. Megmaradt ráadásul itt az az õsi magyar szokás, hogy mindenben segítjük a másikat. Van egy éves rendezvénytervünk, mivel minden civil szervezet tart bált. Mûködik a településen óvodai illetve iskolai szülõi munkaközösség, tûzoltó egyesület, polgárõr egyesület, vöröskereszt, sportkör is. Emellett van egy gyermekekért alapítvány is. A Ladikos Fesztivál Alapítványunk pedig az idén már tizenharmadszor szervez Ladikos Fesztivált, ami a Kárpát-medence magyarjainak kulturális seregszemléje. Osztrák, német vendégeink is szoktak lenni. – Mibõl élnek a mecsériek? – Sajnos a falu lakói elöregednek, kevés a fiatal, bár néhány éve megállt ez a folyamat. Akad néhány jelentõsebb mezõgazdasági vállalkozó, többen kistermelõi kiegészítõ tevékenységgel foglalkoznak, de legtöbben Gyõrbe járnak dolgozni, és a lébényi ipari parkba vagy Mosonmagyaróvárra, ami nekünk egyben járási székhely is. – Többfelé dolgozott, de alapvetõen õsi mecsérinek vallja magát? – Persze, mecséri vagyok. Eleinte mezõgazdasági géptant tanítottam Gyõrben. 1979-ben vonták össze a településeket, ekkor kerültem Lébénybe. De nem volt idegen a falu, hiszen fiatal korunkban
átjártunk búcsúba, így barátaim is voltak ott. Az év õszén aztán megválasztottak tanácselnöknek. Ott dolgoztam egy kis megszakítással 2006-ig. Ekkor két hátsófali infarktus után nyugdíjba mentem. Addig azonban az összes közmûvesítést megvalósítottuk, építettünk egy 36 hektáros ipari parkot, ezzel egy erõs gazdasági potenciált sikerült a térségben kialakítani. – És hogyan került vissza a szülõfalujába? – A 2009-es árvízi védekezéskor Gerhárd Zoli barátom, Mecsér akkori polgármestere szívrohamot kapott a gáton, meghalt, és három hónap múlva itt találtam magam a hivatalban. – Milyen polgármesternek lenni? – A régi mondás szerint az a jó polgármester, aki a legtöbb idõt nem a hivatalában tölti, hanem megy az emberek közé, és intézi a település ügyes-bajos dolgait. Utóbbi idõben eléggé beszorulunk az önkormányzat irodájába, azért mert nagyon sok egyéb olyan adminisztrációs feladat van a pályázatoktól kezdve az elszámolásokig, amit azonnal rendezni kell. A település fejlõdése ugyanis ezt kívánja. Meg lehetett azonban itt is találni azokat az embereket, akikkel együtt lehetett és lehet dolgozni a település érdekében. –Vannak egyéb funkciói is a polgármesterség mellett? – 1964 óta önkéntes tûzoltó vagyok, Lébényben tiszteletbeli elnök is. Itt most adtam át a fiataloknak a stafétabotot. Megyei képviselõként közbiztonsági tanácsnok voltam a kilencvenes években, és ahogyan a polgárõrség kezdett megerõsödni, megszerettem ezt a tevékenységet, így 2010-ben a megyei szövetség alelnökének választottak, majd elnök lettem. Úgy látom, ez a civil tevékenység egyre nagyobb szerepet tölt be a települések életében. – A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette március 15-én a közösségért végzett tevékenysége elismeréséül. A kitüntetést Fazekas Sándor adta át a Földmûvelésügyi Minisztériumban. Hogyan fogadta? – Nagyon megható még ma is számomra ez az elismerés, és nagy boldogság. Lepergett elõttem az élet. Mikor feltettem magamban a kérdést, hogy mivel is érdemeltem ki, eszembe jutott az a sok munka, amit a közmûvesítés terén végeztünk, az árvízi összefogás, a felelõsség. De az is felvillant elõttem, hogy a családtól mennyi idõt vett el ez a tevékenység, és hogy a közért dolgozók közül nem egyedül vagyok ebben a helyzetben. Két fiam van, mindegyik megtalálta a helyét az életben. A kisebbik rendõrtiszt, a nagyobbik pedig a Magyar Tudományos Akadémián osztályvezetõ. Így ez az elismerés a családomé és azé a közösségé is, amelyben élek. B. L.
Dr. Nagy István a termelõi piacokról – Az elmúlt években nagy erõvel zajlottak a hazai dinnye, paprika, sertéshús, vagy hal fogyasztását segítõ kampányok. Továbbá az elõállítás helyéhez, illetve minõségi kategóriához kötött védjegy programok is, mint például a HÍR védjegy, Kiváló Magyar Élelmiszer, a Nemzeti Parki Termékvédjegyprogramok,vagy a Hungarikum védjegy - mondta többek között azon a sajtótájékoztatón dr. Nagy István István, amit a mosoni piacon tartott július 14én a helyi termelõi piacok jelentõségét méltatva. – A 2010-ben megkezdett, és azóta végrehajtott támogató intézkedéseknek köszönhetõen a regisztrált kistermelõk száma megkétszerezõdött, a helyi termelõi piacok száma is dinamikusan növekszik. A szabályozási
környezet változásai, a támogatások és az egyéb intézkedések egyértelmûen kedvezõ irányba mozdították a helyi élelmiszer-termelést és fogyasztást is. Mint az államtitkár elmondta, az önkormnyzatoknak kötelességük helyi piíacot mûködtetni, s a mosoni piac a környék kistermelõinek fontos színhelye. A Kormány egyik fontos célkitûzése annak segítése, hogy a helyi termelõi piacok megerõsödjenek. Egyre több település törekszik a helyi élelmiszerönellátásra,amegtermelttöbblet minõségi feldolgozására és értékesítésére.Akönnyítettfeltételeknek köszönhetõen a helyi termelõi piacok száma fokozatos növekedésnek indult
az elmúlt években, a NÉBIH nyilvántartása alapján 2012 októberében 117 termelõi piac, 2013 novemberében 159, 2014 márciusában 180 (ebbõl 23 Budapesten), 2015 augusztusában
251 termelõi piac mûködött az országban A2016-osmájusiadatokalapján országosan 270 körüli helyi termelõi piac mûködik. H14
VALÓDI NÉPSZAVAZÁS A MAGYAR EMBEREKÉRT ÉS EURÓPÁÉRT Sikeres volt az MSZP népszavazási aláírásgyûjtése, amely nek köszönhetõen az elamelynek múlt héten le is adtuk a szükséges aláírásokat a Nemzeti Választási Irodának. Most a számolás zajlik, de eközben elmondhatjuk: GyõrMoson-Sopron megyében, így Mosonmagyaróváron és környékén is sikeresen dolgoztunk az elmúlt hetekben. Köszönet illeti azt a több mint 10 ezer embert, akik a megyében támogattak minket. És köszönet illeti a szervezeteinket, a tagjainkat és szimpatizánsainkat is. Úgy a megyében, mint itt a Szigetközben. Õk az elmúlt hónapokban derekasan kivették a részüket a támogató aláírások gyûjtésébõl. Ott voltunk a piacokon, a bevásárlóközpontok elõtt, az utcákon és tereken,
ha kellett házról házra járva gyûjtöttük az aláírásokat. Nemcsak azt bizonyítottuk, hogy létezik a Magyar Szocialista Párt, de azt is, hogy egyedüli ellenzéki erõként képesek vagyunk egy sikeres népszavazási kezdeményezés megvalósítására. Mosonmagyaróváron is bebizonyítottuk, hogy szervezeti és tár-
sadalmi támogatottsági értelemben is az a szervezet vagyunk, amely képes arra, hogy alternatívát mutasson a Fidesszel szemben. Az aláírásgyûjtés kezdete óta rengeteg emberrel találkoztunk, rengeteg véleményt meghallgattunk. Azt tapasztaltuk, hogy óriási a feszültség az emberekben, kettészakadt az ország, kettészakadt a térség. Indulatok feszítik a Fidesz uralkodását, és az látszik: itt a térségben is rengeteg vesztese van az elmúlt hat évnek. Nekik ma azt tudjuk mondani: amint kiírásra kerül, lesz lehetõségük véleményt mondaniuk a Fidesz elmúlt hat évérõl. Errõl szól a valódi népszavazás, amely nem lesz más, mint véleménynyilvánító szavazás a kormányról.
A következõ hónapokban éppen ezért mindent elkövetünk, hogy ennek a lehetõségnek a híre mindenkihez eljusson. Mindenkinek elmondjuk majd: csak a valódi népszavazásnak higgyenek, ne engedjék magukat becsapni a választók a Fidesz Európaellenes népszavazásával. Nekünk a magyar emberek biztonsága és jövõje a legfontosabb. Mi voltunk azok, akik kormányon aláírták a csatlakozási szerzõdést, aki megteremtették Magyarország európai jövõjét. Nem engedjük, hogy Orbán Viktor feláldozza hazánk európai jövõjét, gyermekeink boldogulását és kivezesse országunkat az Európai Unióból. Beke Károly, az MSZP Mosonmagyaróvár és Környéke Szervezete elnöke
Olimpia bél yegek en és érmek en bély egeken érmeken A XXXI. Nyári Olimpiai Játékok tiszteletére rendez kiállítást a Huszár Gál Könyvtár Mosonmagyaróváron. Bélyegeket és érméket láthat a nagyérdemû az olimpia alatt. – A tokiói és a müncheni olimpiáról megjelent bélyegekbõl van egy-egy kiállításra való anyagom, most ezekbõl válogatok össze néhány tárlónyit, így tisztelegve a riói olimpia elõtt. Sokféle „reklámhordozón” jelenhet meg az olimpia, pólón, különféle ajándéktárgyakon, de értékes, az alkalomra kiadott bélyegeken is. Úgy tudom, a londonit söröskupakokon is népszerûsítették. Én a bélyegekre specializáltam magamat – mondta Moldoványi Géza helytörténész, a kiállítás szellemi atyja. Kovács Sándor magángyûjtõ is szinte mindent gyûjt, volt már kiállítása a városban söralátétekbõl, de leginkább az érmék érdeklik. Õ érmeken villantja föl az olimpiákat. A két magángyûjtõ tárlata július 21-én nyílik, s egészen augusztus végéig látható a könyvtár nyitva tartási idejében.
PROGR AMAJÁNLÓ • PROGR AMAJÁNLÓ • PROGR AMAJÁNLÓ • PROGR AMAJÁNLÓ PROGRAMAJÁNLÓ PROGRAMAJÁNLÓ PROGRAMAJÁNLÓ PROGRAMAJÁNLÓ
VÁROSKÖZPONTIAK NAPJ A A FLESCH PARK OLÓJÁBAN NAPJA ARKOLÓJÁBAN 2016. augusztus 5-6.
Augusztus 5. péntek 19 óra: Megnyitó, majd ezt követõen az Ütõegyüttes teremti meg az esti hangulatot.
20 órától hajnal 1 óráig a Koktél együttes zenéjére táncolhatnak a jelenlévõk. Közben 22 óra 30 perckor a KHAMSA Hastánc Egyesület lép fel.
9 órától a MOFÉM Fúvószenekar játszik. A délelõtt folyamán lesz fõzõverseny, egészségügyi szûrés, tanácsadás a Flesch Központban. 10 órától 13 óráig Bütykölde, arcfestés a gyermekeknek. 10-18 óráig: Népi fajátékok a “Virgonckodó játszópark” jóvoltából. 12 óra: A fõzõverseny zsûrizése. Kora délutántól Wolf K9 Kutyaiskola és Sportegyesület kutyás bemutatója, az APACUKA együttes gyermekmûsora, Maja-Trió szórakoztató mûsora. 19 óra: SisterAct (Tóth Vera és Tóth Gabi) élõ koncertje, tombolasorsolás, DiscoHoressel, közben Szabó Ádám fellépése.
Augusztus 6. szombat
Igazgatási szünet a hivatalban
Mosonmagyaróvár képviselõ-testülete a Polgármesteri hivatal munkarendjében nyári idõszakban, 2016. július 25-tõl augusztus 5ig igazgatási szünetet rendelt el – szól Fehérné dr. Bodó Mariann jegyzõ közleménye. Az igazgatási szünet alatt az ügyfélfogadás szünetel, a feladatellátás folyamatosságának biztosítása érdekében azonban a hivatal ügyeletet tart. Polgármesteri és alpolgármesteri fogadóórák sem lesznek szeptemberig. A jegyzõ asszony az ügyfelek együttmûködését és megértését kéri!
Jelszavak
Aki számítógépet használ, annak vannak jelszavai. Itt a lényeg atöbbesszámonvan.Személyszerint20évehasználomazinternetet. Akkoriban 6 karakter hosszúságúak voltak a jelszavak. Még a kis és nagybetû és a speciális karakterek sem voltak követelmények. Majd szépen lassan lettek hosszabbak a jelszavak. Mivel van olyan szolgáltatás, ahol maradhat a régi jelszó, így gyakorlatilag az embereknek akár 10-20 jelszava is lehet. Ugye ismerõs a dolog? Gyakorlatilag minden nap találkozok a problémával, hogy a felhasználók elfelejtik a jelszavakat és a felhasználó neveket. A Skype, a Facebook, az e-mailek, a szoftverek és a bankok világában minden felhasználónév – jelszó párossal használható. Ha elfelejtjük, akkor bizony probléma van. A felhasználók a következõ hibákat szoktak elkövetni: A böngészõvel megjegyeztetik a jelszavakat. Ez egy kényelmes megoldás, de garantált a felejtés. Ha a gép egyszer nem indul el, akkor vége a dalnak. Egyszerû jelszavakat használnak. pl. 123456, qwertz.
Felírják a jelszavakat és a monitorra teszik ki. Tisztában vagyok vele, hogy nehéz feladat, de érdemes pici kreativitást bele vinni a jelszóalkotásba, hiszen a banki folyószámla hozzáférésének megakadályozása elemi érdekünk: Készítsen mozaikszót könnyen megjegyezhetõ információegységekbõl. Válasszon például egy jelentõségteljes mondatot, például a Fiam születésnapja 2004. december 12. mondat. A mondatot felhasználva megalkothatja a Fsz04.Dec/12 jelszót. Helyettesítse a könnyen megjegyezhetõ mondat betûit számokkal vagy szimbólumokkal. Így a korábbi mondatból: Fiam születésnapja 2004. december 12. létrehozhatja a következõ jelszót: F1@m $zületé$n@pj@ 41212 (a jelszóban használhat szóközöket). Kapcsolja a jelszavát kedvenc idõtöltéséhez vagy sportjához. A szeretem a szinkronúszást mondatból például a Sze12etem @ $z1nkr()núszst jelszó képezhetõ. Szabó Zoltán www.pc-centrum.hu
A népzene ereje – Apnoé koncert a Cselley-ház udvarában
Hagyományteremtõ szándékkal szerveznek júliustól Mosonmagyaróváron a Cselley-ház udvarán szabadtéri esti zenei rendezvényeket. A belváros patinás épületének csöppnyi udvara kitûnõ akusztikával rendelkezik, s közel százan tudnak itt zenét hallgatni. Most a zenei csemegét kedvelõknek is szeretnének kedveskedni a múzeum munkatársai. Ezért ajánlják a közönség figyelmébe elsõ nyári koncertjüket, melyen a mosonmagyaróvári kötõdésû Apnoé zenekar lép fel akusztikus kamaramuzsika jellegû mûsorával. A mûsor gerincét az együttes három nagylemezérõl válogatott legnépszerûbb darabok teszik ki.
Takács Gergely, a zenekar vezetõje, gitárosa. Az együttes kobzosával, Kovács Áronnal alkották a régi Apnoé magját. Takács Gergely még mosonmagyaróvári középiskolás korában alapította a zenekart, amihez Valastyán Tamás dobos és Balogh Tibor trombitás csatlakozott. Majd Mesics György – hegedûs, gitáros, énekes, így 2010 óta játszik együtt a csapat. Balogh Tibor egyéb elfoglaltságai miatt nem tudta hosszú távon vállalni a zenekari munkát, az õ helyére Alasztics Balázs szállt be a szaxofonjával. Ebben a felállásban lett ismert az együttes. Koncertprogramuk címe Powerfolk – a népzene ereje. A rock’n’roll, és a magyar népzene, ez két nagyon erõs, lendületes, életörömtõl átitatott mûfaj. Náluk összekapcsolódik a kettõ, egy tõrõl fakadnak. Amit hozzátesznek még, az a saját humoruk, és az a nagyon sokféle zenei indíttatás, amit ki innen, ki onnan hozott magával. Ezt hívják õk „powerfolknak”, ezt muzsikálják koncertjeinken. A Cselleyházban július 22-én, este 10 órától zenélnek, remélhetõleg népes közönség elõtt.
