ÁVF – Közszolgálati szak Statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazása
HÁZI DOLGOZAT ......................... KÖZSÉG/VÁROS STATISZTIKAI JELLEMZŐI
Készítette: XY A beadás időpontja: 200.........................
Tartalom Történeti előzmények ................................................................................................................
4
A népesség száma és összetétele, népesedési folyamatok ........................................................
5
Iskolázottság és foglalkoztatottság ............................................................................................
9
Helyi gazdaság, vállalkozók és vállalkozások ..........................................................................
12
Intézményhálózat, infrastruktúra, szolgáltatások ......................................................................
14
Önkormányzati segélyezés, szociális gondoskodás ..................................................................
17
Összefoglalás, következtetések .................................................................................................
19
Táblamelléklet ...........................................................................................................................
20
Ábrák és táblák jegyzéke Ábrák 1.
A népességszám alakulása, 1880–2007 ........................................................................
5
2.
A népesség kormegoszlása nemek szerint, 2001 ..........................................................
6
3.
A 15 éves és idősebb népesség megoszlása családi állapot szerint, 2001 ....................
8
4.
A 7 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2001 ..................................................................................................................
9
5.
A 15-59 éves népesség aktivitás szerinti megoszlása, 2001 .........................................
10
6.
Iskolázottsági különbségek a munkanélküliek és a foglalkoztatottak között,
11
2001 és 2005 ................................................................................................................. 7.
Az idegenforgalmi szálláshelyek kihasználtsága: az egy vendégre jutó
14
vendégéjszakák száma szálláshely-típusonként, 2005 ................................................. 8.
A lakó és üdülőingatlanok megoszlása felhasználási mód szerint, 2001 .....................
9.
Az infrastrukturális ellátottság alakulása: a vezetékes gázzal, vízzel ellátott és a közcsatornába bekapcsolt lakások száma, 2001 és 2005 .......................................
2
16 17
Szövegközi táblák 1.
A népességszám alakulásának összetevői, 1970–2001 .................................................
6
2.
A népesség kormegoszlása nemek szerint, 2001 ..........................................................
7
3.
A háztartások száma és megoszlása háztartásnagyság szerint, 2001 ............................
8
4.
A lakosság gazdasági aktivitása, helyi munkavállalás és ingázás, 2001 ......................
10
5.
A működő vállalkozások száma és megoszlása gazdálkodási forma szerint, 2005 ......
12
6.
A működő vállalkozások száma és megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2005
13
7.
Az oktatási intézmények jellemzői, 2005 .....................................................................
15
8.
Az önkormányzat által nyújtott társadalom- és szociálpolitikai juttatások összege és a kedvezményezettek száma, 2005 ...............................................................................
18
Melléklet táblák M1.
A népességszám alakulása, 1870–2007 ........................................................................
20
M2.
A népességszám korcsoportok és nemek szerint, 2001 ................................................
21
M3.
A 7 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2001 ..................................................................................................................
M4.
22
A foglalkoztatottak és a regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint, 2001 és 2005 ....................................................................................................
22
M5.
Az idegenforgalmi szálláshelyek száma, kapacitása, vendégforgalma, 2005 ..............
23
M6.
A lakó- és üdülőingatlanok száma felhasználási mód szerint, 2001 .............................
23
3
Történeti előzmények Erdőbénye a Tokaj-hegyaljai borvidéket alkotó települések egyike, az Észak-Magyarországi régióhoz tartozó Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén, a Zempléni hegységben fekszik, és a Tokaji kistérséghez tartozik. Igazgatási rangja község, a területe 4580 hektár.1 Első írásos említése 1404-ből maradt ránk. Az akkor mezővárosi rangú település évszázadokon keresztül vásártartási és borkereskedési joggal rendelkezett. Legfontosabb birtokosai a Perényiek, a Rozgonyiak és a Lorántffyak voltak. Erdőbénye 1604-től a Rákóczi birtokok részévé vált, s ennek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A Rákócziiak által itt létrehozott nagy gazdasági központ részeként nemcsak kastély épült, hanem kialakult a Hegyalja egyik legnagyobb, 22 ágból álló, többszintes, összefüggő pincerendszere is. Erdőbényén volt prédikátor Szepsi Laczkó Máté, aki az aszúbor készítésének technológiáját kidolgozta. Az első palackot 1631-ben Lorántffy Zsuzsanna kapta.2 A település határában fakadó gyógyvíz felhasználására 1830-ban fürdőtelepet hoztak létre. A kastélyszerű fürdő- és vendégházak nemcsak a gyógyulni vágyókat látták vendégül, nemcsak bálokat és mulatságokat szerveztek,
hanem a reformkor szabadelvű nemeseinek is fontos
találkozóhelyet biztosítottak. Erdőbénye alapvetően a szőlő- és bortermelésre, hordókészítésre és borkereskedelemre alapozott gazdaságára igen súlyos csapást mért a filoxéra3 (szőlőgyökértetű), amely a Hegyalján az 1880-es évek közepén jelentkezett, és a következő évtizedben szinte az összes nemes szőlőt elpusztította. A hanyatlásnak indult település rövidesen a városi rangját is elvesztette. A veszélybe került megélhetés már önmagában is magyarázza, hogy a népességszám 1880 és 1910 között csak nagyon mérsékelten növekedett (1. ábra és Melléklet M1. tábla). Az I. világháború hatását tükrözi, hogy az 1920-as népszámlálás 1910-hez képest enyhe népességcsökkenést regisztrált. A szőlőművelés új technológiájának kialakulása, a kártevőnek ellenálló szőlők tömeges telepítése és termőre fordulása, valamint a bortermeléshez szorosan kötődő kádármesterség felvirágzása nyomán a lakosok száma a két világháború között számottevően emelkedett. Hozzájárult ehhez az is, hogy a faluban kőbánya nyílt. Ez nemcsak a helyiek számára teremtett új munkahelyeket, hanem a kőfaragáshoz értő dunántúli szakemberek betelepítésével is együtt járt. A népességszám a negyvenes évek elejére érte el a maximumát. Az 1941-es népszámlálás szerint a községnek több mint 3100 lakosa volt.
1
Forrás: a Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2007. január 1. http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load2_05.html 2 Forrás: http://www.erdobenye.hu/oldal2_2m_g.htm 3 Forrás: A filoxéra megrengeti a Hegyalját, http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Tallya/pages/007_a_filoxera_megrengeti.htm
4
1. ábra A népességszám* alakulása, 1880–2007
3500 3000 2500 Fő
2000 1500
20 07
20 01
19 90
19 80
19 70
19 60
19 49
19 41
19 30
19 20
19 10
19 00
18 90
18 80
1000
Forrás: 1880-2001: Népszámlálási adatok: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load01_1_0.html; 2007-es adat: a Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2007. január 1. http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load2_05.html * 1880-tól 1970-ig a lakónépesség, 1980-tól 2001-ig az állandó népesség, 2007-ben a lakónépesség száma
Ezt követően előbb a II. világháború, majd a mezőgazdaság kollektivizálásának kísérlete, s utóbb a kőbánya bezárása és a fürdő honvédségi kezelésbe kerülése – máig tartó – csökkenést indított el. Ennek eredményeként a lakosok száma a 2001-es népszámlálási adatok szerint az 1880as létszámnak mindössze 70 százalékát, az 1941-esnek pedig még a felét sem tette ki. A Magyar Köztársaság Helységnévkönyvében közölt (a népességszám továbbvezetésén alapuló) 2007. január 1-i adat arról tanúskodik, hogy a hanyatló tendencia az utóbbi években is változatlan maradt.
A népesség száma és összetétele, népesedési folyamatok Az utóbbi évtizedek népmozgalmi adatai (1. tábla) azt mutatják, hogy a népességcsökkenés okai az idők során számottevően változtak. 1970 és 1980 között igen nagy mértékű elvándorlás zajlott, főleg a fiatalok költöztek el a több és jobb munkaalkalmat kínáló városokba. Bár a halálozások száma már akkor is meghaladta a születésekét, a természetes fogyás a lakosságszám visszaesésében ekkor még csak másodlagos szerepet játszott. Az 1980-as évtizedben a két mutató közeledett egymáshoz, de még mindig az elvándorlások hatása volt a nagyobb. 1980 és 1990 között gyökeresen megváltozott a helyzet. A vándorlási különbözet (bár negatív maradt) viszonylag
5
alacsony értéket mutatott. Ugyanakkor a természetes fogyás felgyorsult, s így a népességszám csökkenésének meghatározó tényezőjévé vált. 1. tábla A népességszám alakulásának összetevői, 1970–2001 Fő Megnevezés
1970–1979 1980–1989 1990–2001
Lakónépesség az időszak kezdő évében
2338
1928
1588
–96
–153
–185
Élveszületések száma
254
245
183
Halálozások száma
350
398
368
Vándorlási különbözet
–314
–187
–51
Lakónépesség az időszak záró évében
1928
1588
1352
Természetes szaporodás/fogyás Ezen belül:
Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load01_2_0.html
A természetes fogyást döntően a születésszám drasztikus csökkenése idézte elő, de az is hozzájárult, hogy a halálozások száma – ha mérsékelten is – emelkedett. Nemcsak a községre jellemző termékenységi mutató volt alacsony (100 szülőképes korú, 15–49 éves házas nőre mindössze 219 élveszületés jutott)4, hanem a korstruktúra (2. ábra és Melléklet M2. tábla) is úgy alakult, hogy az komolyan veszélyeztette a népességreprodukciót. 2. ábra A népesség kormegoszlása nemek szerint, 2001 Nő Férfi 0%
10%
20% 0–14
30%
40%
50%
15–39
60%
70%
40–59
80%
90%
100%
60–
Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load01_4_1.html
4
Ez az arányszám azonban még mindig magasabb volt, mint a megye, illetve az ország összes községének mutatói (214 illetve 199) – Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load01_7_0.html, illetve http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/18/tables/load3_9_2.html
6
A népesség (s ezen belül is főleg a női populáció) elöregedése Erdőbényén sokkal gyorsabbnak mutatkozott, mint a megye vagy az ország egyéb területein (2. tábla). A 60 év fölöttiek aránya mind a megyei, mind az országos átlagnak másfélszerese volt. Ez az egyharmadot közelítő mutató már önmagában is előrevetítette a halálozások számának növekedését és a lakosságszám további csökkenését. (Mint a 2007. januári népességadatból láthattuk, ez a csökkenés valóban bekövetkezett.) 2. tábla A népesség kormegoszlása, 2001 % Korcsoport
Erdőbénye
Borsod-Abaúj-
Magyarország
Zemplén megye 0 – 14
18,0
19,1
16,6
15 – 39
27,3
33,9
35,0
40 – 59
24,7
27,0
27,9
59 –
30,0
20,0
20,4
100,0
100,0
100,0
Összesen
Forrás: Erdőbénye: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load01_4_1.html B-A-Z megye: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/1/load01_3_0.html Magyarország: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/18/tables/load1_13.html
Az időskorúak magas aránya ugyanakkor más szempontból is fontos – az önkormányzati feladatok alakulását is befolyásoló – következményekkel jár. Mivel Magyarországon a nők élettartama átlagosan sokkal (mintegy 10 évvel) hosszabb, mint a férfiaké, az idősek nagy száma egyúttal azt is jelenti, hogy sok az özvegy (3. ábra), azon belül is elsősorban a nő. Ezt a sokszor önmagában is kritikus élethelyzetet jelentősen nehezíti az, ha a megözvegyült idős ember a szó szoros értelmében is egyedül marad. Márpedig Erdőbénye esetében ez igen gyakran előfordul, hiszen – mint a fentiekben már kimutattuk – az elmúlt évtizedekben nagyon erőteljes volt az elvándorlás, a fiatalok jelentős része elköltözött a községből, és másutt, a szüleitől távol alapított családot. Ennek hatása világosan tükröződik a háztartások nagyság szerinti összetételében is. A községben a 2001-es népszámlálás a lakosságszámhoz képest meglepően sok, 582 háztartást vett számba (4. tábla). Ezeknek pontosan egyharmadában csak egyetlen ember élt. Szintén az egyharmadot közelítette a kétszemélyes háztartások aránya. Igen magas volt tehát azoknak a lakosoknak a száma, akik nem számíthattak a szűkebb család közvetlen gondoskodására.
7
3. ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása családi állapot szerint, 2001
Elvált 7%
Nőtlen, hajadon 18% Özvegy férfi 3% Özvegy 22%
Özvegy nő 19%
Házas 53%
Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load01_6_0.html
3. tábla A háztartások száma és megoszlása háztartásnagyság szerint, 2001 Háztartásnagyság
A háztartások száma, db
A háztartások megoszlása, %
1 személy
193
33,2
2 személy
187
32,1
3 személy
94
16,2
4 személy
78
13,4
5 vagy több személy
30
5,1
582
100,0
Összesen
Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load03_3_0.html
Mindebből az önkormányzat és a helyi civil szervezetek számára az következik, hogy növelni szükséges a jórészt egyedül élő, ellátásra és támogatásra szoruló időseknek szánt szolgáltatások mennyiségét. A jövőbeni teendők, a fejlesztéspolitikai célok szempontjából szintén fontos tanulsággal szolgálhat a lakosság iskolázottság és foglalkoztatottság szerinti összetételének elemzése.
8
Iskolázottság és foglalkoztatottság Az erdőbényei iskolázottsági mutatók mind országos (4. ábra), mind megyei (Melléklet M3. tábla) összehasonlításban rendkívül szomorú képet mutatnak. 4. ábra A 7 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2001 Erdőbénye
Egyetem, főiskola oklevéllel
1 osztályt sem végzett 30 25 20 15 10 5 0
Általános iskola 1–7. osztálya
Általános iskola 8 osztálya
Egyetem, főiskola oklevél nélkül
Középiskola érettségivel
Középiskola érettségi nélkül
Magyarország
Egyetem, főiskola oklevéllel
1 osztályt sem végzett 30 25 20 15 10 5 0
Általános iskola 1–7. osztálya
Általános iskola 8 osztálya
Egyetem, főiskola oklevél nélkül
Középiskola érettségivel
Középiskola érettségi nélkül
Forrás: Erdőbénye: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load01_8_0.html Megyei és országos adatok: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/18/tables/load3_10.html
9
A teljesen képzetlenek és az alacsonyan iskolázottak aránya a községben lényegesen magasabb a megyei és az országos átlagnál. Az érettségizettek aránya alig több mint fele, a diplomásoké pedig mindössze egyharmada a Magyarország egészét jellemző értéknek. Ennek ismeretében egyáltalán nem meglepő a gyászos foglalkoztatottsági helyzet (4. tábla), valamint a munkanélküliek és a munkanélküliként nem regisztrált, de sem nem dolgozó, sem nem tanuló lakosok igen magas hányada (5. ábra). 4. tábla A lakosság gazdasági aktivitása, helyi munkavállalás és ingázás, 2001 Fő Megnevezés
Foglalkoztatott
Nem dolgozik, nem tanul Helyben dolgozik, tanul Más településen dolgozik, tanul Lakó (éjszakai) népesség Más településről jár át dolgozni, tanulni Összes helyben foglalkoztatott Nappali népesség
Tanuló
–
–
884
225
161
386
43
39
82
268
200
1352
61
–
61
286
–
–
–
–
1331
http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load01_3_0.html
5. ábra A 15-59 éves népesség aktivitás szerinti megoszlása, 2001 Eltartott, segélyből, fekete munkából él 42%
Dolgozik 38%
Regisztrált munkanélküli 14%
Tanul 6%
Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load01_3_0.html http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load01_4_1.html http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load02_1_3.html
10
Összesen
A napi ingázás 4. táblából kiszámítható egyenlege jól mutatja, hogy – bár a munkalehetőségek korlátozottsága kétségkívül nagy probléma – a helyi munkaerőpiac több lehetőséget kínál, mint amennyit az erdőbényei lakosok ki tudnak használni. A meglevő álláshelyek egyötödét olyan munkavállalók töltik be, akik a szomszédos településekről járnak át dolgozni. Ez az arány különösen akkor tűnik magasnak, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a munkaképes korú népesség nagyobbik felének nincs kereső foglalkozása (5. ábra). A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy ezeknek az embereknek a zöme még csak nem is regisztrált munkanélküli, tehát az ezzel kapcsolatos központi ellátásra sem jogosult. Magas számuk a település és önkormányzata számára igen komoly szociális terhet jelent. Sajnos ennek a rétegnek a jellemzőiről nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok5. Ismerjük viszont a regisztrált munkanélküliek és a foglalkoztatottak iskolázottság szerinti összetételét6 (Melléklet M4. tábla). Ez lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy az iskolázottságnak milyen hatása van a foglalkoztatási esélyekre. Az adatokból egyértelműen látszik (6. ábra), hogy az alacsony képzettség „hajlamosít” a munkanélkülivé válásra. A csak általános iskolát végzettek munkavállalási esélyei kifejezetten rosszak, ők adják a munkanélküliek több mint 40 százalékát, miközben a foglalkoztatottakon belüli arányuk az egyötödöt is alig haladja meg. Az érettségizetteknek és a diplomásoknak lényegesen jobbak a munkaerőpiaci pozíciói. 6. ábra Iskolázottsági különbségek a munkanélküliek és a foglalkoztatottak között, 2001 és 2005
Munkanélküliek, 2005
Fogalkoztatottak, 2001
0% 8 általánosnál kevesebb Középiskola érettségivel
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
8 általános Főiskola egyetem
80%
90%
100%
Középiskola érettségi nélkül
Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load02_2_0.html TSTAR 2005
5
Megismerésükhöz célzott szociológiai vizsgálatra lenne szükség. Bár a foglalkoztatottak és a munkanélküliek iskolázottsági összetételére vonatkozó adatok két különböző adatforrásból származnak, és különböző évekre vonatkoznak, mégis megkockáztathatjuk az összehasonlításukat, mert nem valószínű, hogy a vizsgált belső szerkezetek néhány év alatt radikálisan átalakulnának.
6
11
Mindebből levonható az a következtetés, hogy a foglalkoztatási helyzet javításához feltétlenül szükség lenne a képzettségi szint emelésére. Az ennek érdekében megszervezendő képzési programokban a helyi oktatási, kulturális intézmények és a nonprofit szervezetek egyaránt szerepet vállalhatnának. A foglalkoztatási helyzet javítása – az oktatás és képzés fejlesztése mellett – természetesen sok más erőfeszítést is szükségessé tesz. A munkahelyteremtésben a vezető szerep kétségkívül a vállalkozóké, ilyen szempontból nagyon fontos tehát, hogy milyen a község jelenlegi gazdasági szerkezete.
Helyi gazdaság, vállalkozók és vállalkozások Az Erdőbényén regisztrált 84 vállalkozásnak 2005-ben nem egészen 60 százaléka működött. Ezen az 50 gazdálkodó egységen belül mintegy kétharmad volt az egyéni vállalkozások aránya (5. tábla). 5. tábla A működő vállalkozások száma és megoszlása gazdálkodási forma szerint, 2005 Gazdálkodási forma
Vállalkozások száma, db
Korlátolt felelősségű társaság
Vállalkozások megoszlása, %
10
20,0
Betéti társaság
6
12,0
Szövetkezet
1
2,0
Mezőgazdasági szövetkezet
1
2,0
Társas vállalkozások összesen
18
36,0
Egyéni vállalkozások
32
64,0
Mindösszesen
50
100,0
Forrás: TSTAR 2005
Az 50 működő vállalkozás között mindössze kettő akadt, amelyikben a foglalkoztatotti létszám 10 és 19 fő közé esett, az összes többi vállalkozás ennél kevesebb munkavállalót alkalmazott. A vállalkozások tevékenységi szerkezete (6. tábla) egyszerre tükrözi a község adottságait, hagyományait és az azoktól való elmozdulás szándékát, a napjainkban tapasztalható gazdaságfejlesztési törekvéseket. A kereskedelmi, a javító, az építőipari és a személyi szolgáltatások nagyrészt a helyi lakosság igényeinek kielégítését szolgálják. A feldolgozóipari 12
vállalkozások viszonylag magas aránya a községre hagyományosan jellemző kádármesterség reneszánszát jelzi; a hordókészítés az utóbbi évtizedben ismét lendületesen fejlődik. Ugyancsak új lendületet kapott a szőlő- és bortermelés, de ez a vállalkozások számában kevésbé érzékelhető, mivel az egyénileg gazdálkodók zöme őstermelőként működik, a jelentősebb vállalkozások pedig kis számban (bár nagy tőkeerővel) vannak jelen. 6. tábla A működő vállalkozások száma és megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2005 Nemzetgazdasági ág
Vállalkozások
Vállalkozások
száma, db
megoszlása, %
6
12,0
11
22,0
Építőipar
8
16,0
Kereskedelem, javítás
7
14,0
Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás
5
10,0
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
1
2,0
Pénzügyi közvetítés
1
2,0
Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
6
12,0
Egészségügyi, szociális ellátás
1
2,0
Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás
4
8,0
50
100,0
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, energiaellátás
Összesen Forrás: TSTAR 2005
Szintén nem túlzottan nagyszámúak az idegenforgalmi vállalkozások, de – a falusi szálláshely-biztosításra berendezkedett lakosokkal és a bortermelőkkel együtt – nagyon komoly erőfeszítéseket tesznek a község idegenforgalmi vonzerejének növelése érdekében. A mára kialakított szálláshelykínálat (Melléklet M5. tábla) mind mennyiségét, mind minőségét és változatosságát tekintve megfelelő alapokat teremt az ilyen irányú fejlesztéshez. A férőhelyek azonban egyelőre – különösen a szállodákban – igen alacsony kihasználtságúak (7. ábra). Ennek nagyrészt az az oka, hogy a vendégek rövid ideig maradnak. Az általuk a szállodákban átlagosan eltöltött éjszakák száma a kettőt sem éri el, a külföldi vendégek esetében pedig alig haladja meg a másfelet. A falusi turizmus keretében belföldieknek biztosított szálláshelyek mutatója jóval kedvezőbb; az egy vendégre jutó vendégéjszakák száma ebben a szálláskategóriában a három és felet közelíti. 13
Ami a gondot okozza, az egyrészt a téli holtszezon áthidalása, másrészt a „vendégmarasztaló” szabadidős, sport- és kulturális programok megszervezése, valamint a helyi hagyományok turisztikai látványossággá konvertálása. Ez utóbbiakhoz sokkal nehezebb az anyagi fedezetet megtalálni, mint az uniós forrásokból is támogatott beruházásokhoz. Sikerre alighanem csak akkor lehet számítani, ha legalább kistérségi vagy annál is magasabb szinten létrejön az érintett önkormányzatok, üzleti vállalkozások, falufejlesztő alapítványok, hagyományőrző és kulturális egyesületek együttműködése, s valamennyi szereplő igyekszik a rendelkezésére álló összes lehetőséget koordináltan kihasználni. 7. ábra Az idegenforgalmi szálláshelyek kihasználtsága: az egy vendégre jutó vendégéjszakák száma szálláshely-típusonként, 2005
3,5
3,36
Vendégéjszaka
3 2,5
1,98
2 1,5 1
1,50
1,56
0,5
Egy vendégre Egy külföldi vendégre
0 Falusi turizmus
Szállodák
Forrás: TSTAR 2005
Ebben az összefüggésben fontos – először a vizsgált település szintjén – áttekinteni az intézményhálózat és az infrastruktúra jelenlegi állapotát, azokat a közösségi szolgáltatásokat, amelyekre a későbbi fejlesztési programokban esetleg építeni lehet.
Intézményhálózat, infrastruktúra, szolgáltatások Erdőbénye intézményhálózata és lakásállománya eredetileg egy a jelenleginél lényegesen nagyobb lélekszámú község szükségleteire méretezve alakult ki. Ennek megfelelően viszonylag 14
fejlettnek, jól kiépültnek7 mondható, s szinte minden elemét bizonyos mértékű kapacitásfelesleg jellemzi. Ez egyszerre jelent veszélyt, hiszen a fenntartási nehézségek közepette könnyen felmerülhet a bezárás lehetősége, de esélyt is, hiszen ugyanezekre a szabad kapacitásokra új, vonzó, a község fejlesztéspolitikájába illeszkedő, innovatív szolgáltatások megszervezését lehet alapozni. 7. tábla Az oktatási intézmények jellemzői, 2005 Megnevezés
Óvoda
Általános iskola
Intézmények száma
1
1
Pedagógusok száma
4
9
Csoportok/osztályok száma
2
6
Férőhelyek száma
52
..
Beiratkozott gyermekek száma
48
99
Egy csoportra/osztályra jutó gyermekszám
24
17
Egy pedagógusra jutó gyermekszám
12
11
Forrás: TSTAR 2005
Mint a 7. tábla mutatja, az óvoda a 2005-ös adatok szerint még 92 százalékos kihasználtsággal működött, de az általános iskola 8 helyett már akkor is csak 6 osztályt tudott indítani, s azokat is igen alacsony létszámmal. A demográfiai adatok8 ismeretében azt kell feltételeznünk, hogy a helyzet a közeljövőben nem fog javulni, sőt, a mostani 0–2 évesek iskoláskorba lépése még tovább rontja majd a kihasználtságot. Ebben a helyzetben nagyon kézenfekvő lenne, hogy az iskola bekapcsolódjon a község alacsonyan képzett, s ezért munkához nem jutó lakóinak a képzésébe. Szintén részt vállalhatnának ebből a feladatból a közművelődési intézmények, nevezetesen a művelődési otthon és a könyvtár, amelynek a könyvállománya 8588 kötetből áll, de ezekből 74 beiratkozott olvasójának 2005-ben mindössze 911-et kölcsönzött ki. A kulturális kínálat, ezáltal az idegenforgalmi vonzerő növelésében szintén fontos szerep vár a művelődési házra és a hozzá kapcsolódó hagyományőrző egyesületekre. Ugyancsak kézenfekvő lenne, hogy a helyi
7
A községnek van saját postahivatala, bankfiókja, benzinkútja, orvosi rendelője, védőnője, körzeti ápolónője, fiókgyógyszertára, nyugdíjas klubja, sőt, egy 26 fő befogadására alkalmas, egyházi fenntartású szociális otthona is. A település központjától 7 km-re elhelyezkedő vasútállomást busszal lehet megközelíteni. 8 A TSTAR szerint 2005-ben a 0–2 éves korosztály létszáma 34 fő volt, a 3–5 évesek korcsoportjába 50 gyerek tartozott.
15
sportegyesület részt vegyen az aktív szabadidő-eltöltés lehetőségét megteremtő programok kialakításában és megszervezésében. Az üdülővendégeknek szánt szabadidős programok bővítésére annál is inkább szükség lenne, mert a községbe nem csak a szállodák és a falusi turizmusra berendezkedett helyi lakosok csábítják a pihenésre vágyókat, hanem a népességfogyás okán megüresedett, s többnyire viszonylag olcsón megvásárolható házak is. A legutóbbi népszámlálás azt állapította meg, hogy 2001-ben a község hajdani lakóingatlanainak már alig több mint háromnegyedét használták lakás céljaira (8. ábra és Melléklet M6. tábla); a házak 15 százaléka üdülés céljait szolgálta. 8. ábra A lakó- és üdülőingatlanok megoszlása felhasználási mód szerint, 2001 Használaton kívül 8% Üdülésre 15% Egyéb célra 1%
Lakás céljára 76%
Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load04_1_0.html
Mind a helyben lakók, mind az üdülőtulajdonosok számára igen fontos fejlemény volt a község közművesítésének az utóbbi néhány évben bekövetkezett ugrásszerű fejlődése. 2001 és 2005 között a vezetékkel gázzal és vízzel ellátott házak száma egyaránt több mint másfélszeresére nőtt (9. ábra). Szintén sor került a rendszeres szemétszállítás megszervezésére. Ez a szolgáltatás ma már a lakott ingatlanok közel 80 százalékát eléri. Ugyanez az arányszám a vezetékes telefonnal való ellátottság esetében 60 százalékos.9 Igaz, az internet-kapcsolat megteremtésére is alkalmas ISDN vonalak száma továbbra is elenyésző (mindössze 32)10. A mobiltelefonok számáról sajnos nincs információnk. A község lakóinak a külvilággal való kapcsolattartását 294 személygépjármű segíti.
9
A távbeszélő fővonalak száma 423. – Forrás: TSTAR 2005. A kábeltelevíziós hálózat egyelőre nincs kiépítve, így az internet-kapcsolat megteremtésére csak a telefonos hálózat közvetítésével lenne mód.
10
16
9. ábra Az infrastrukturális ellátottság alakulása: a vezetékes gázzal, vízzel ellátott és a közcsatornába bekapcsolt lakások száma, 2001 és 2005 454
500 400 Db
300 200
327
290
187
100 0
405
0 Gáz
Víz 2001
Csatorna 2005
Forrás: 2001: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load04_5_0.html 2005: TSTAR 2005
Bármennyire örvendetesek is azonban a gyors infrastruktúra-bővülést jelző mutatók, mégsem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az ezzel járó higiénia és kényelem még korántsem érhető el a község minden lakója számára. A 2005-ös TSTAR-adatok szerint a lakott házaknak mintegy kétharmadában van vezetékes víz, de a közcsatornába bekötöttek aránya alig haladja meg, a vezetékes gázzal ellátottaké pedig nem is éri el az 50 százalékot. A közüzemi díjak fizetése számos olyan háztartásban is gondot okoz, ahol sor került a közművesítésre. A rossz lakáskörülmények között, viszonylagos vagy teljes szegénységben élők helyzetének javítása egyszerre igényel hosszabb és rövidebb távú gondolkodást, átgondolt fejlesztéspolitikát és azonnali cselekvést. Hosszabb távon – mint a fentiekben már kifejtettük – nyilvánvalóan az lehet a megoldás, ha az aktív korúak jelentős részét sikerül hozzásegíteni a munkaerőpiacra való visszajutáshoz. Ugyanakkor rövidebb távon, a napi megélhetési gondok enyhítése érdekében széles körű segélyezésre van szükség.
Önkormányzati segélyezés, szociális gondoskodás Az erdőbényei önkormányzat által nyújtott társadalom- és szociálpolitikaí juttatások költségei a teljes éves költségvetési kiadásnak közel egyötödét11 emésztik fel. Ez az önkormányzati
11
2005-ben a tárgyévi összes kiadás mintegy 235 millió Ft volt, a társadalom- és szociálpolitikai juttatásokra költött összeg pedig meghaladta a 43 millió Ft-ot. – Forrás: TSTAR 2005.
17
szinten tetemesnek számító összeg több különböző jogcímen (8. tábla) jut el a rászorulók népes táborához. Ebből az is következik, hogy az egy támogatottra jutó összeg a segélyek egy részénél meglehetősen alacsony, az átmeneti és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében mindössze 4 illetve 5 ezer Ft, de a súlyosan mozgáskorlátozott személyeknek folyósított támogatás egy főre eső értéke sem éri el a 9 ezer Ft-ot. Tízezres nagyságrendű (23 illetve 45 ezer Ft) viszont a rászorultságtól függő nem rendszeres segély, illetve a lakásfenntartási támogatás egy kedvezményezettre jutó összege. A rendszeres szociális segélyben részesülők egy év alatt mintegy 200 ezer Ft-hoz jutnak hozzá. Messze a legköltségesebb támogatási forma a közmunka megszervezése. Ennek azonban – legalábbis elvileg – egészen más a funkciója. Nem egyszerűen segélyezést jelent, hanem azt a célt is szolgálja, hogy a leszakadóban levő emberek kapcsolatban maradjanak a munka világával, ne süllyedjenek bele a tartós munkanélküliséggel gyakran együtt járó apátiába, s ne adják fel azt a reményt, hogy idővel újra visszajuthatnak a munkaerőpiacra. 8. tábla Az önkormányzat által nyújtott társadalom- és szociálpolitikai juttatások összege és kedvezményezettek száma, 2005 A juttatás típusa Rendszeres szociális segély
A juttatás összege
A kedvezményezettek
Ezer Ft
száma, fő
18682
92
Rászorultságtól függő egyéb támogatás
6638
279
Lakásfenntartási támogatás
5751
127
28
6
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
649
125
Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása
596
69
7900
24
Átmeneti segély
Közcélú foglalkoztatás Forrás: TSTAR 2005
A rászoruló idősek számára az önkormányzat nem tart fenn bentlakásos intézményt, de a községben működik egy református szeretetotthon, amelynek 26 lakója van. A nappali ellátást nyújtó idősek klubja 75 százalékos kihasználtsággal működik, az elvben 20 ember számára elérhető szolgáltatást 15-en veszik igénybe. A szociális alapellátás keretében házi segítségnyújtásban 13,
18
étkezésben 40 fő részesül, s további 10 idős ember mindkét típusú segítséget megkapja. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 110.12
Összefoglalás, következtetések Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a statisztikai adatokból egy igen súlyos szociális és foglalkoztatási gondokkal küszködő, negatív demográfiai folyamatok által veszélyeztetett község képe bontakozik ki, amely azonban korántsem reménytelen helyzetű. Számos jele látható annak, hogy a problémák kezelése, a kitörési pontok megkeresése és a potenciális fejlődési lehetőségek kihasználása érdekében máris történtek bizonyos erőfeszítések. Az adatok alapján több – a fenti elemzésben már jelzett – cselekvési irány rajzolódik ki. Ezek a következők: ¾ a település gazdasági adottságaira és hagyományaira alapozott, a helyi és betelepülő vállalkozókkal együttműködve megvalósítható fejlesztési program: a szőlő- és bortermelés, illetve a hozzá kapcsolódó hordókészítés fellendítése; ¾ az idegenforgalom és a falusi turizmus továbbfejlesztése; különös tekintettel a borturizmusban, illetve a kulturális és szabadidős kínálat gazdagításában rejlő lehetőségekre; ¾ a munkaképes korú, de jelenleg nem dolgozó lakosok képzettségének növelése és munkaerőpiacra való visszajutásának aktív segítése. A konkrét cselekvési programok megalapozásához természetesen a jelenleginél jóval részletesebb elemzésekre, a helyi viszonyok, igények, adottságok és lehetőségek szociológiai módszerekkel történő helyszíni feltárására lenne szükség.
12
2005-ös TSTAR-adatok.
19
MELLÉKLET TÁBLÁZATOK M1. tábla A népességszám* alakulása, 1870–2007 Év
Népességszám fő
1870
2484**
1880
A népességszám változása az 1880-as adat %-ában
az előző év %-ában
–
–
2073
100,0
–
1890
2250
108,5
108,5
1900
2370
114,3
105,3
1910
2413
116,4
101,8
1920
2389
115,2
99,0
1930
2950
142,3
123,5
1941
3116
150,3
105,6
1949
3055
147,4
98,0
1960
2850
137,5
93,3
1970
2530
122,0
88,8
1980
2144
103,4
84,7
1990
1745
84,2
81,4
2001
1453
70,1
83,3
2007
1173
56,6
80,7
Forrás: 1880-2001: Népszámlálási adatok: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load01_1_0.html; 2007-es adat: a Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2007. január 1. http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load2_05.html * 1880-tól 1970-ig a lakónépesség, 1980-tól 2001-ig az állandó népesség, 2007-ben a lakónépesség száma ** Az 1870-es népszámlálási adat valószínűleg téves (a községben 1870 és 1880 között semmi olyasmi nem történt, ami a több mint 400 fős népességcsökkenést indokolta volna), ezért a bázisviszonyszámok számítása és az elemzés során figyelmen kívül hagyjuk.
20
M2. tábla A népességszám korcsoportok és nemek szerint, 2001 Fő Korcsoport
Férfiak
Nők
Összesen
0– 4
25
36
61
5– 9
47
37
84
10 – 14
57
42
99
15 – 19
35
27
62
20 – 24
37
30
67
25 – 29
29
29
58
30 – 34
36
47
83
35 – 39
55
44
99
40 – 44
56
43
99
45 – 49
46
45
91
50 – 54
42
38
80
55 – 59
29
35
64
60 – 64
24
54
78
65 – 69
29
59
88
70 – 74
29
58
87
75 – 79
29
48
77
80 – 84
9
30
39
85 –
4
32
36
618
734
1352
Összesen
Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load01_4_1.html
21
M3. tábla A 7 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2001 % Iskolai végzettség
Erdőbénye
1 osztályt sem végzett
B-A-Z megye
Magyarország
2,7
2,1
1,7
Általános iskola 1–7. osztálya
29,1
21,0
18,3
Általános iskola 8 osztálya
30,1
27,4
26,3
Középiskola érettségi nélkül
21,3
21,2
21,1
Középiskola érettségivel
12,9
19,4
20,6
Egyetem, főiskola oklevél nélkül
0,6
1,7
2,2
Egyetem, főiskola oklevéllel
3,3
7,2
9,8
100,0
100,0
100,0
Összesen
Forrás: Erdőbénye: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load01_8_0.html Megyei és országos adatok: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/18/tables/load3_10.html
M4. tábla A foglalkoztatottak és a regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint, 2001 és 2005 % Iskolai végzettség
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
2001
2005
0,7
4,9
Általános iskola 8 osztálya
22,0
38,4
Középiskola érettségi nélkül
38,1
37,1
Középiskola érettségivel
28,7
18,9
Főiskola, egyetem
10,5
0,7
100,0
100,0
Általános iskola 8 osztályánál kevesebb
Összesen
Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load02_2_0.html TSTAR 2005
22
M5. tábla Az idegenforgalmi szálláshelyek száma, kapacitása, vendégforgalma, 2005 Megnevezés
Szállodák
Vendéglátók száma
Falusi turizmus
Összesen
2
5
7
Férőhelyek száma
172
40
212
Vendégek száma
2619
244
2863
84
22
106
Vendégéjszakák száma
5178
821
5999
Ebből külföldi
131
33
161
1,98
3,36
2,10
1,56
1,50
1,52
Ebből külföldi
Egy vendégre jutó vendégéjszakák száma Egy külföldi vendégre jutó vendégéjszakák száma Forrás: TSTAR 205
M6. tábla A lakó- és üdülőingatlanok száma felhasználási mód szerint, 2001 Db Felhasználási mód Lakás céljára Üdülésre Egyéb célra Használaton kívül Összesen
Lakás
Üdülő
579
1
580
37
78
115
8
2
10
61
–
61
685
81
766
Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/05/data/tabhun/4/load04_1_0.html
23
Összesen
