Varga Zoltán: Meteorológia a Nyugat-magyarországi Egyetem agrár-képzéseiben A Magyar Meteorológiai Társaság XXXIII. Vándorgyőlése Eszterházy Károly Fıiskola Természettudományi Kara, Eger, Leányka utca 6. - C. épület, 124-es terem
2010. augusztus 30-31.
Az elıadás tervezete
A mosonmagyaróvári (agro)meteorológia két évszázadának rövid története (Agro)meteorológia oktatás az utóbbi 15 évben Óváron Az utóbbi 15 év agrometeorológiai kutatásai Új kutatási irányok
Történeti áttekintés 1818. október 25.: Magyaróvári Felsıbb Gazdasági Magán-Tanintézet a világ elsı máig is mőködı agrár felsıoktatási intézménye
Történeti áttekintés Az oktatás kezdetei: - A környezeti ismeretek a kezdetektıl hangsúlyosak, majd 1840-tıl meteorológiai ismeretek oktatása is (A. Masch) - „az idıjárás 1840-tıl van megfigyelés alatt” - „rendszeres feljegyzések azonban a csapadékról csak az 1865-ik évtıl kezdve vezettetnek” (Masch második igazgatói megbízatása alatt)
Történeti áttekintés - A meteorológia elıbb a természetismeret, majd az abból kiváló fizika tárgy fejezete - 1853-tól önállósul egy leíró jellegő éghajlattan kurzus - 1876-tól szigorlati tárgy, s rendszeresen jelennek meg agrometeorológiai tárgyú publikációk - 1900 körül háttérbe szorul a meteorológia oktatása, s fél évszázadon keresztül más tárgyak részeként oktatják - A XX. sz. második felében önálló agrometeorológia tárgy, de e terület szervezetileg általában nem különül el
Történeti áttekintés Agrometeorológia változó feltételek között: - Az utóbbi két évtizedben változatos szervezeti formában (a Kertészeti Tanszékbe ágyazva, önálló tanszékként, a Környezettudományi Intézet meghatározó tanszékeként, a Matematika-Fizika Tanszék Meteorológiai Csoportjaként) mőködünk; az oktatott tárgyak köre jelentısen bıvült, míg a hallgatókhoz való eljutás lehetıségei nem feltétlenül javultak - A tanszékhez (intézeti csoporthoz szervezetileg kötıdı) meteorológiai állomást 1994 nyarán sikerült az országos szinoptikus hálózat részévé tenni (3 fıállású meteorológiai észlelıt alkalmazva), a tavalyi év augusztusától viszont az észlelık foglalkoztatása nem megoldható, így önkéntes észlelıi hálózat szervezésével biztosítjuk a nem automatizált, de agrometeorológiai jelentıséggel bíró elemek megfigyelését
Oktatás az utóbbi években Oktatás az ötéves képzésben: - A XX. sz. második felében nagyrészt az agrármérnöki képzés törzstárgyaként szereplı egy féléves, 2+1 órás Agrometetorológia tárgy volt jellemzı (nappali, levelezıs és kiegészítı képzésben) - A képzési formák differenciálódásával az oktatás helyzete is bonyolódott: -egyes szakokon (Gazdasági agrármérnök) csökkentett óraszám (1+1), majd a tárgy kihagyása e képzésbıl, -ugyanakkor kapcsolódó fakultatív (Agroklimatológia, Fitometeorológia, Magyaro. természetföldrajza) és szakirányos (Zoometeorológia) tárgyak beindítása, -PhD képzésben való részvétel
Oktatás az utóbbi években Oktatás az ötéves képzésben (óraszámok, képzési létszámok): -
Minden ilyen jellegő kurzusunk egy féléves volt
-
Az óraszámok (nappali képzésben) szakirányos tárgynál: 1+0, fakultatív tárgynál 2+0, törzstárgy esetén: 2+1 vagy 1+1
-
A képzési létszám kurzusonként szakirányos tárgynál: 1015, fakultatív tárgynál: 20-100 (!), törzstárgy esetén: 100200
Oktatás az utóbbi években Oktatás a bolognai rendszerben: - A mosonmagyaróvári kar eddig akkreditált 7 BSc képzésébıl mindössze kettıben törzstárgy az Agrometeorológia (pl.: nincs a Környezetgazdálkodási agrármérnöki szakon sem!) - Az MSc képzés még nem igazán indult be, de hasonló helyzet várható - Szakirányos és fakultatív kurzusokkal próbálunk minden képzési forma hallgatóihoz eljutni – általában sikeresen - PhD képzésben is van két kurzusunk
Oktatás az utóbbi években Oktatás a bolognai rendszerben (óraszámok, képzési létszámok): -
Minden ilyen jellegő kurzusunk egy féléves
-
Az óraszámok (nappali képzésben) szakirányos tárgynál: 1+0, fakultatív tárgynál 2+0, törzstárgy esetén: 2+1 vagy 1+1
-
A képzési létszám kurzusonként szakirányos tárgynál: 5-15, fakultatív tárgynál: 10-50, törzstárgy esetén: 15-40
Oktatás az utóbbi években
Diploma- és szakdolgozatok, PhD disszertációk: - Átlagban évente 1-2 diploma-, majd szakdolgozat készül(t) agrometeorológiai témából - Az utóbbi másfél évtizedben 4 PhD hallgató munkája kapcsolódott/kapcsolódik egységünkhöz
Oktatás az utóbbi években Jegyzetek, tankönyvek: - Jegyzetek:
VARGA-HASZONITS Z. – VARGA Z. (1999): Agroklimatológia (Éghajlat és növénytermesztés). Egyetemi jegyzet. Mosonmagyaróvár. 329 oldal. VARGA-HASZONITS Z. – VARGA Z. (2006): Agrometeorológiai gyakorlatok. Egyetemi jegyzet. Mosonmagyaróvár. 107 oldal. VARGA-HASZONITS Z. – VARGA Z. (2006): Agrometeorológia. Egyetemi jegyzet. Mosonmagyaróvár. 275 oldal.
- Kéziratos formában rendelkezésre álló oktatási segédletek:
VARGA-HASZONITS Z. – VARGA Z. (2004): Fitometeorológia. Oktatási segédlet. 178 oldal. VARGA-HASZONITS Z. – VARGA Z. (2005): Zoometeorológia (A légkör és az állatvilág). Oktatási segédlet. 111 oldal. VARGA-HASZONITS Z. – VARGA Z. (2006): A makro- és mikroklíma hatása a növénytermelésre. Oktatási segédlet. 218 oldal.
Oktatás az utóbbi években Jegyzetek, tankönyvek: - Tankönyvek: (Fejezeteink az alábbi tankönyvekben)
SZÁSZ GÁBOR – TİKEI LÁSZLÓ (szerk.) (1997): Meteorológia mezıgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezıgazda Kiadó, Budapest. 722 oldal. A keszthelyi koordinációval BSc hallgatók számára készülı Agrometeorológia tankönyv, várható megjelenés: 2010. vége
Agrometeorológiai kutatások Kutatócsoport szervezése: - Az 1990-es évek elejétıl szervezeti egységeken átnyúló
agroklimatológiai kutatócsoport szervezése, melynek alapját a meteorológiai egységen dolgozók jelentik, ma ez egy docenst és egy professor emeritust jelent. - Az utóbbi években még két matematikával (és matematikai statisztikával) foglalkozó kollégát foglal magában – szőkebb értelemben - e csoport. - Adott feladatok megoldására számos más szakterület (növénytermesztés, földmővelés, kertészet, vízgazdálkodás, földrajz. állattenyésztés, takarmányozás) képviselıi is társulnak, s ez kidomborítja a csoport multidiszciplináris jellegét.
Agrometeorológiai kutatások Adatbank kiépítése és mőködtetése: A vizsgálatok alapját egyfelıl egy agroklimatológiai adatbank jelenti, amely az ország 19 megyéjének területén egy-egy reprezentatív állomásra vonatkozóan 1951 és 1990 közötti 40 éves idıszakra 15 meteorológiai elem napi adatait tartalmazza. Ebbıl 15 állomásra ugyanezen elemek ugyanezen adatai az 1951 és 2000 közötti 50 évre vonatkozóan is rendelkezésre állnak. Az adatbank tartalmaz ennél lényegesen hosszabb meteorológiai adatsorokat is. Az adatbank magában foglalja még 26 növénynek az 1951 és 2000 közötti idıszakban megfigyelt 7 és 30 év hosszúságú fenológiai adatait és 22 növény 1951 és 2000 idıszakra vonatkozó megyei termésátlagait. A meteorológiai és növényi adatok frissítése folyamatos feladat.
Agrometeorológiai kutatások Adatbank kiépítése és mőködtetése: Másfelıl agrometeorológiai kísérleteink szolgáltatnak adatokat a vizsgálatainkhoz. Idén 14. éves kukorica kísérletünk és zoometeorológiai kísérleteink emelhetık ki.
Agrometeorológiai kutatások Az elemzések megfelelı technikai színvonalát statisztikai (Statistica szoftver különbözö verziói) és térinformatikai szoftverek (ArcView szoftver különbözö verziói) beszerzésével és használatával biztosítjuk.
ArcView szoftverrel készített térkép az egynyári növények vegetációs periódusa alatti talajnedvességi viszonyokról < 54
54 - 58
58 - 62
62 - 66
66 - 70
Agrometeorológiai kutatások Az utóbbi idıszak jelentısebb kutatási projektjei: Hazánk agroklimatológiai erıforrásainak feltárása és elemzése (OTKA, 1997-1999) Éghajlati változékonyság és az extrém jelenségek agroklimatológiai elemzése (OTKA, 2001-2003) Agroökológia: Az agroökoszisztémák környezeti összefüggései és szabályozásának lehetıségei (NKFP, 2002-2005) Részvétel és szakértıi tanulmány készítése a VAHAVA projektben
Agrometeorológiai kutatások Az említett kutatási projektek nyilvánosan elérhetı szakmai összefoglalásai:
VARGA-HASZONITS Z. - VARGA Z. - LANTOS ZS. - VÁMOS O. SCHMIDT R. (2000): Magyarország éghajlati erıforrásainak agroklimatológiai elemzése. Monográfia. Lóriprint, Mosonmagyaróvár. 223 oldal. VARGA-HASZONITS Z. - VARGA Z. - LANTOS ZS. (2004): Az éghajlati változékonyság és az extrém jelenségek agroklimatológiai elemzése. Monográfia. Monocopy, Mosonmagyaróvár. 264 oldal. VARGA-HASZONITS Z. - VARGA Z. - LANTOS ZS. – ENZSÖLNÉ GERENCSÉR E. (2006): Az éghajlati változékonyság és az agroökoszisztémák. Monográfia. Monocopy, Mosonmagyaróvár. 410 oldal. VARGA-HASZONITS Z. - VARGA Z. (2005): Az éghajlati változékonyság hatása a növénytermelésre. Szakértıi tanulmány a VAHAVA-projekthez, Mosonmagyaróvár. 177 oldal.
Új kutatási irányok - Kertészeti növények meteorológiai viszonyainak vizsgálata - Vadnövény fenológiai kutatások - Növényi modellek adaptálása - Zoometeorológiai kutatások - Mosonmagyaróvár és környéke (agro)klimatológiai jellemzése
Új kutatási irányok Néhány újabb publikáció a kertészeti növények meteorológiai viszonyainak vizsgálatáról:
VARGA-HASZONITS Z. - VARGA Z. - LANTOS ZS. – ENZSÖLNÉ GERENCSÉR E. (2006): Az éghajlati változékonyság és az agroökoszisztémák. Monográfia. Monocopy, Mosonmagyaróvár. 362-402. o. VARGA-HASZONITS Z. – VARGA Z. - LANTOS ZS. – ENZSÖLNÉ GERENCSÉR E. (2006): Az éghajlati változékonyság hatása az alma termesztésére. Kertgazdaság. 38 (4), 20-28. o. VARGA Z. – VARGA-HASZONITS Z. - ENZSÖLNÉ GERENCSÉR E. – MILICS G. (2007): Az éghajlati változékonyság hatása a szılı termesztésére. Kertgazdaság. 39 (2), 27-34. o. VARGA Z. – VARGA-HASZONITS Z. - ENZSÖLNÉ GERENCSÉR E. – MILICS G. (2007): Az éghajlati változékonyság hatása a sárgabarack (Armeniaca vulgaris Lam.) termesztésére. Acta Agronomica Óváriensis. 49 (1), 15-27. o. VARGA Z. – VARGA-HASZONITS Z. (2008): Effects of climate change on horticultural plants and horticultural practice in Hungary. CAB Reviews: Perspectives in Agriculture, Veterinary Science, Nutrition and Natural Resources. 3. No. 50. (Online ISSN 1749-8848, http://www.cabi.org/cabreviews) PAP V. – VARGA Z. – PAP J. – ENZSÖLNÉ GERENCSÉR E. (2008): Az éghajlati változékonyság termikus tényezıinek hatása a borsó fejlıdésére Mosonmagyaróváron (19952006). Kertgazdaság. 40 (3), 8-15. o.
Új kutatási irányok
Új kutatási irányok A sárgabarack rügypattanása és szedése kezdete közötti idıszak hosszának területi változékonysága hazánkban (0=nincs adat)
Új kutatási irányok Néhány újabb publikáció vadnövény fenológiai kutatásainkról:
CZIMBER GY. – VARGA Z. – RADICS L. (2008): Új mediterrán fajok a hazai gyomflórában: a fehér kányazsázsa (Diplotaxis erucoides /TORNER/ DC.) egyedfejlıdése. Növénytermelés. 57 (3), 253-266. VARGA Z. – VARGA-HASZONITS Z. – ENZSÖLNÉ GERENCSÉR E. – MILICS G (2009): A kislevelő hárs (Tilia cordata L.) fejlıdésének bioklimatológiai elemzése. Acta Agronomica Óváriensis. 51 (2), 21-38. o. VARGA Z. – VARGA-HASZONITS Z. – ENZSÖLNÉ GERENCSÉR E. – LANTOS ZS. MILICS G (2009): A fekete bodza (Sambucus nigra L.) fejlıdésének bioklimatológiai elemzése. Kertgazdaság. 41 (4), 66-79. VARGA Z. – VARGA-HASZONITS Z. – ENZSÖLNÉ GERENCSÉR E. – LANTOS ZS. MILICS G (2010): A májusi orgona (Syringa vulgaris L.) fejlıdésének fenológiai és bioklimatológiai elemzése. „Klíma-21” Füzetek. 60. szám, 22-35.
Új kutatási irányok
Hárs Orgona Akác Bodza
Új kutatási irányok A hárs lombosodás átlagos kezdınapjának sorszáma (1984-1997)
Új kutatási irányok Növényi modellek adaptálása: - Néhány fontosabb, nemzetközileg elismert modell (CERES, WOFOST, CROPGRO, EPIC) összehasonlító tanulmányozása - E modellek eddigi hazai alkalmazási tapasztalatainak vizsgálata - A rendelkezésünkre álló adatbázis adatai alapján az adaptálhatóság elemzése néhány fontosabb hazai gazdasági növényre
Új kutatási irányok Zoometeorológiai kutatások: - Kedvezıtlen technológiai hatások a húshasznosítású baromfiállományok környezeti paramétereire és termelésére - A meteorológiai viszonyok hatása a sárga magyar ıshonos fajta tojástermelésére
Új kutatási irányok
Új kutatási irányok A kénhidrogén és az ammónia koncentrációk értéke valójában század ppm-ben lett megadva. A szén-dioxid értékek ppm-ben a szabad légkörben tapasztalt koncentrációtól való eltérést mutatják.
Új kutatási irányok
Új kutatási irányok Mosonmagyaróvár és környéke klimatológiai jellemzése - Nem annyira új, mint inkább folyamatos kutatási irány a térség klimatológiai viszonyainak vizsgálata, az ingadozások és változási trendek számszerősítése, különös tekintettel a mezıgazdasági termelésre gyakorolt hatásokra - A megújuló energia nagyobb arányú hasznosítására vonatkozó igény jelentkezése és Északnyugat-Magyarország (ilyen szempontból) kedvezı szélviszonyai viszont új kutatási területet nyitottak számunkra: ez a Kisalföld szélviszonyainak elemzése
Új kutatási irányok Mosonmagyaróvár havi (évi) átlaghımérsékleteinek változása 30 évenként (1871-2007) 25,0
1871-1900 átlaga 1901-1930 átlaga 1931-1960 átlaga 1961-1990 átlaga 1991-2007 átlaga
Hımérséklet (Celsius fok)
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
-5,0
Naptári idıszak
IX.
X.
XI.
XII.
Év
Új kutatási irányok Maximális és minimális havi csapadékösszegek elıfordulási gyakorisága (1861-2008) 25
Gyakoriság (estszám)
20
15 max. min. 10
5
0 I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
Év hónapja
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
Új kutatási irányok
Új kutatási irányok Köszönöm a megtisztelı figyelmet!
Munkácsy Mihály: Ásító inas
