VÁNYAI AMBRUS GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI ÉS KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA 5420 Túrkeve, József A. u. 23

VÁNYAI AMBRUS GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI ÉS KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA 5420 Túrkeve, József A. u. 23.

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

Érvényes: 2009. szeptember 01 -től

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ...................................................................................... 5 1. Munkaügyi kapcsolatok .................................................................................................... 5 2. A KSZ időbeli hatálya ...................................................................................................... 6 3. A KSZ hatályának meghosszabbítására vonatkozó megállapodás .................................... 6 4. A KSZ módosítása ............................................................................................................. 7 II. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZAKSZERVEZETEKKEL........................................................ 8 1. Együttműködés általános kérdései ..................................................................................... 8 2. A Munkáltató és a Szakszervezet együttműködése ........................................................... 8 3. Az együttműködés tárgyi és szervezeti formái .................................................................. 8 4. A szakszervezeti tisztségviselők védelme ......................................................................... 9 5. Sztrájkjog ......................................................................................................................... 10 6. Esélyegyenlőségi terv ...................................................................................................... 10 III. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY ..................................................................... 11 1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása ...................................................... 11 2. A jognyilatkozatra vonatkozó szabályok ......................................................................... 12 3. A próbaidő ....................................................................................................................... 12 4. Határozott idejű kinevezés helyettesítés esetén ............................................................... 13 5. Nő és fiatalkorú alkalmazása ........................................................................................... 13 6. Változó munkahely .......................................................................................................... 13 7. Pályázat ............................................................................................................................ 14 8. A KSZ és a közalkalmazottak jogállása........................................................................... 14 9. Terhes nők foglalkoztatása .............................................................................................. 14 10. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása ......................................................... 15 11. Helyettesítés, más munkakör ellátása ............................................................................ 15 12. Átképzés ......................................................................................................................... 15 13. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése ................................................................... 15 14. A felmentési védelem kiegészítése ................................................................................ 16 15. Mentesítés a munkavégzés alól ...................................................................................... 16 16. A felmentési idő és a végkielégítés szabályai ................................................................ 16 IV. A MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK SZABÁLYAI .................................................................................................................... 18 1. Általános rendelkezések................................................................................................... 18 2. Munkavégzés szabályai ................................................................................................... 18 3. További jogviszony létesítése, összeférhetetlenség ......................................................... 21 4. A közalkalmazott képzésére és továbbtanulására irányadó szabályok ............................ 21 V. MUNKAIDŐ ...................................................................................................................... 23

1. Általános rendelkezések................................................................................................... 23 2. Munkaidő-beosztás, munkarend ...................................................................................... 23 3. Rendkívüli és különleges munkavégzés és ellenértéke ................................................... 24 4. A szabadság kiadásának időpontja................................................................................... 25 5. A Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó jogszabályok ................................................. 26 6. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályaihoz kapcsolódó rendelkezések .................................................................................................................. 27 VI. AZ ILLETMÉNYPÓTLÉKOK ......................................................................................... 27 1. Alanyi jogon járó pótlékok .............................................................................................. 27 2. Jutalom ............................................................................................................................. 27 3. Kárigény érvényesítése .................................................................................................... 27 4. Leltárfelelősség ................................................................................................................ 28 5. Illetményfizetés ................................................................................................................ 28 6. Kereset-kiegészítés .......................................................................................................... 28 7. A továbbtanulók kedvezményei ....................................................................................... 29 8. A belföldi és külföldi tudományos rendezvényeken való részvétel szabályozása .......... 30 9. Teljesítménypótlék ........................................................................................................... 31 VII. SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK .......................................................................................... 31 1. Munkáltatói étkeztetés .................................................................................................... 31 2. Üdülési hozzájárulás ........................................................................................................ 32 3. Munkába járással kapcsolatos utazási kedvezmény ........................................................ 32 4. Munkaruha juttatása ......................................................................................................... 32 5. Intézményi gépjármú igénybevétele ................................................................................ 32 6. Fizetési előleg .................................................................................................................. 33 7. Kártérítési felelősség ........................................................................................................ 33 8. Munkáltatói jogok gyakorlása.......................................................................................... 33 9. Munkaügyi vita ................................................................................................................ 33 VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK........................................................................................... 34

Kollektív szerződés

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Ez a közalkalmazott jogviszonyát szabályozó Kollektív Szerződés (a továbbiakban: KSZ.) a Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola munkáltató (képviselő: Ozsváth László) és a Pedagógus Szakszervezet (képviselő: Kádasné Márton Judit) között a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. (Munka tv.) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. (Kjt.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekről szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletben foglaltak alapján az azokban kapott felhatalmazás szerint a szerződéskötő szakszervezet reprezentativitásának figyelembevételével a következő tartalommal jött létre: A KSZ hatálya kiterjed az Intézmény alkalmazásában álló valamennyi (kinevezett fő- és részfoglalkozású) alkalmazottakra, továbbá közalkalmazotti jogviszony keretén belül foglalkoztatottra, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyra, valamint kirendelést ellátó továbbképzésben résztvevő, szakmai gyakorlatot végző közalkalmazottra. A kollektív szerződést a szerződő felek együttesen kötelesek a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak, a megkötést követő 30 napon belül nyilvántartásba vételre bejelenteni és a kapcsolódó adatszolgáltatást teljesíteni. A felek kötelesek továbbá bejelenteni a kollektív szerződés módosítását, felmondását, hatályának megszűnését, valamint a hatályában bekövetkezett változásokat.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Munkaügyi kapcsolatok 1.1. A munkahelyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdéseket a munkáltató az Intézménynél működő szakszervezeti szervvel egyezteti, és a Közalkalmazotti Tanáccsal véleményezteti. 1.2.

A Polgármesteri Hivatal intézményeivel közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében a részvételi jogokat a Közalkalmazotti Tanács gyakorolja – egyetértési véleményezési jog a közalkalmazotti törvényben előírtak szerint. A KSZ-t a munkáltató képviselője és a Pedagógus Szakszervezet helyi szervezete, mint reprezentatív szakszervezet köti.

Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

5


1.3. A közalkalmazotti tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. A munkáltató döntése előtt a közalkalmazotti tanáccsal véleményezteti:

− a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezetét, − a munkáltató belső szabályzatának tervezetét, − a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét,

− a

megváltozott munkaképességű vonatkozó elképzeléseket,

közalkalmazottak

rehabilitációjára

− a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket, valamint − a munkáltató munkarendjének kialakítását és az éves szabadságolási tervet. A munkáltató legalább félévente köteles tájékoztatni a közalkalmazotti tanácsot a részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról. 1.4. A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő települési (önkormányzati) jelentőségű kérdésekben a fenntartó, az érintett reprezentatív szakszervezetekkel helyi érdekegyeztető fórumban egyeztet.

2. A KSZ időbeli hatálya 2.1. Jelen KSZ határozatlan időtartamra jött létre. Szabályait a helyébe lépő új KSZ rendelkezéseinek hatályba lépéséig kell alkalmazni. 2.2. A KSZ kihirdetése az Intézmény központi épületében a titkárságon, jól látható helyen 5 munkanapra való kifüggesztéssel történik meg, illetve az iskolai internetes hálózaton bármikor mindenki számára elérhető. 2.3. A kifüggesztés időpontja: a KSZ aláírását követő 1 napon belül. 2.4. A jelen KSZ szabályait a kifüggesztést követő naptól kell alkalmazni. 3. A KSZ hatályának meghosszabbítására vonatkozó megállapodás 3.1. Munkáltató és a Szakszervezet rögzítik arra irányuló közös szándékukat, hogy minden tõlük elvárhatót megtesznek a jövõben a KSZ hatályban tartása érdekében, mindaddig, amíg a rendeltetését betölti, azaz amíg Munkáltató rendeltetésszerű működését, a szakszervezeti oldalon pedig az érdekvédelmi – érdek-képviseleti tevékenységet nem gátolja. Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

6


3.2. Ennek érdekében Szerzõdõ Felek vállalják, hogy a fenti cél megvalósítása érdekében a KSZ felmondás és bármelyik fél által kezdeményezett módosítási javaslat esetén a kérdést elsősorban egyeztetés útján rendezik. 3.3. Szerződő Felek kölcsönösen együttműködnek a KSZ hatályosulása érdekében, azért, hogy a Munkáltató jövőbeni átszervezése, szervezeti változások esetén a KSZ szabályai a szervezeti változást követően hatályban maradjanak az új KSZ hatályba lépéséig. Felek minden tőlük elvárhatót megtesznek azért, hogy az átszervezési okmányokban a döntésre jogosult szervek és a Szakszervezet közös megállapodása keretében rendezhessék ezt a kérdést.

4. A KSZ módosítása 4.1. A KSZ-t módosítani kell, ha –

rendelkezései jogszabályba ütköznek,

–

jogszabályi változás miatt a rendelkezései jogellenessé válnak,

–

jogszabályi, illetve intézményi szervezeti, működési változások szükségessé teszik.

4.2. A KSZ módosítására javaslatot tehet – a Munkáltató, – a Szakszervezet, – a Közalkalmazotti Tanács. 4.3. A módosítási javaslat a Munkáltatóhoz és a Szakszervezethez is benyújtható. Az átvevő köteles a javaslatot a másik félnek haladéktalanul megküldeni. 4.4. A módosító javaslatokat érdemben kell elbírálni, és megválaszolni. Szerződő Felek vállalják, hogy a módosítási javaslatot közösen vizsgálják felül, arra vonatkozóan álláspontjukat kifejtik és írásban rögzítik. 4.5. Munkáltató vállalja, hogy az érdekvédelmi szervezetek javaslataira álláspontját érdemben alátámasztva írásban válaszol, a javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül. 4.6. A módosítással kapcsolatos vitát a kollektív munkaügyi vitára irányadó jogszabályok szerint kell elbírálni. 4.7. A módosítások hatályba lépéséről – annak időpontjáról – minden esetben külön kell rendelkezni. A módosítási javaslatok előkészítésére, vitájára és aláírására az ezekre irányadó általános szabályokat kell alkalmazni.


7


II. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZAKSZERVEZETEKKEL

1. Együttműködés általános kérdései 1.1. A szakszervezet és az Intézményi vezetés együttműködését a törvényben biztosított jogosítványok figyelembevételével gyakorolják. A szakszervezet jogosítványai tájékozódási és tájékoztatási, képviseleti, ellenőrzési, egyetértési, véleményezési, egyeztetési, kifogásolási (vétó) jog. 1.2. A szakszervezet joga, hogy az alkalmazottakat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munka körülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és munkaviszonyt érintő körben őket a munkáltatóval szemben képviselje. 2. A Munkáltató és a Szakszervezet együttműködése 2.1. A Munkáltató kinyilvánítja a Szakszervezettel való együttműködési szándékát, továbbá azt, hogy a Szakszervezet tevékenységét támogatja, működését elősegíti. 2.2. A Szakszervezet kijelenti, hogy a Munka Törvénykönyvében, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és egyéb jogszabályokban biztosított jogosultságait a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolja, azaz a közalkalmazottak érdekében kifejtett tevékenysége nem irányulhat a Munkáltató rendeltetésszerű működésének megzavarására, akadályozására, csakis a közalkalmazotti érdekek érvényesítésére. 2.3. A Munkáltató és a Szakszervezet vállalják, hogy folyamatosan tájékoztatják egymást azokról a tervezett intézkedéseikről, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, illetve befolyásolják. 3. Az együttműködés tárgyi és szervezeti formái 3.1. A felek rendszeres együttműködése az alábbiakra terjed ki: – mindazokra az intézkedésekre, amelyek a felek helyzetét, jövőjét, a munkáltatói vagy a közalkalmazotti érdekeket érintik; – a Munkáltató és a közalkalmazottak foglalkoztatási helyzetét érintő kérdésekre; – a Munkáltatót és a közalkalmazottakat érintõ jogi szabályozás változásaira; – azoknak a kérdéseknek a megvitatására, amelyek a Munkáltató átszervezése, és/vagy a létszámleépítések tekintetében felmerülnek; – a KSZ-en túlmenő belső szabályozási kérdésekre; – a szociális ügyek rendezésére; – a másik fél által fontosnak tartott és bejelentett kérdések megtárgyalása; – a kifogásolási jog gyakorlását megelőző egyeztetésre. Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

8


3.2. Az együttműködés (egymásra épülő vagy esetenként alkalmazható) formái a következők: – tájékoztatók, tervezetek, iratok, stb. megküldése a másik félnek; – szakértői egyeztetések; – a vezetők közötti konzultációk és egyeztetések; – egyeztető bizottság létrehozása vagy mûködtetése eseti jelleggel; – a felek vezető testületei által folytatott tárgyalások; – részvétel – szükség szerint, meghívottként – a másik fél testületi ülésein. 3.3. A munkáltatói oldal vállalja, hogy a gyors információk biztosítása érdekében a Szakszervezet képviselőit minden olyan ülésre, megbeszélésre, stb. meghívja, amelyek tárgya a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő döntések előkészítése vagy meghozatala. A Szakszervezet képviselői – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az összejövetelen tanácskozási joggal vesznek részt. 3.4. A Szakszervezet vállalja, hogy a Munka tv.-ben biztosított ellenőrzési jogokat – információ megszerzése érdekében – továbbá a kifogásolási jogot (a törvényben meghatározott záros határidőkre is figyelemmel), csak a Munkáltatóval történt egyeztetés eredménytelensége esetén gyakorolja. Biztosítja továbbá, hogy a Munkáltató képviselői ülésein, az általános jellegű kérdések vitáin – a döntéshozatalt kivéve – részt vehessenek. 4. A szakszervezeti tisztségviselők védelme 4.1.A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalók kirendeléséhez, a 15 munkanapot elérő kiküldetéséhez az MT. 150.§ (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történő foglalkoztatásához az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszűntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét, illetve az MT. 109.§ szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell. 4.2. Ez a védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg – feltéve, hogy a tisztséget legalább 6 hónapon át betöltötte.

A szakszervezeti tisztségviselő munkaidő kedvezménye


9


A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő-kedvezményt biztosítani. A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi kettő óra. A kedvezmény mértékében a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni. A munkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg. A szakszervezet kérésére a munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselők átlagos, előző naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag – bruttó összegben – fizeti ki a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggő célra használhatja fel. 4.3. A Közalkalmazotti Tanács tagjait ugyanolyan védelem illeti meg, mint a szakszervezet tisztségviselőit. 5. Sztrájkjog 5.1. Az 1989. évi VII. tv. alapján az alkalmazottakat és szociális érdekeik biztosítására – a törvényben meghatározott feltételek szerint – megilleti a sztrájk joga. 5.2. Az 1989. évi VII. tv. 1. § (4) bekezdése szerint a szakszervezeteket megilleti a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének a joga. Szolidaritási sztrájk esetén a 2. § (1) bekezdés mellőzhető. Sztrájkra csak akkor kerülhet sor, ha az egyeztető tárgyalás hét napon belül nem vezet eredményre. 6. Esélyegyenlőségi terv 6.1. A munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet együttesen, meghatározott időre szóló esélyegyenlőségi tervet fogad el.

−

Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval jogviszonyban álló, hátrányos helyzetű személyek, így különösen: − a nők, − a negyven évnél idősebb munkavállalók, − a romák, − a fogyatékos személyek, valamint − a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülállók Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

10


foglalkoztatási helyzetének – így különösen azok illetményének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek – elemzését. o A tervnek tartalmaznia kell a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat. o Az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges különleges személyes adatok csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatása alapján az esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetőek.

III. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY 1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása 1.1. A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. 1.2. A közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. 1.3. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, továbbá munkakörét, a munkavégzés helyét, - és egyéb, a jogviszonyra vonatkozó egyezményt, kikötést, pl. változó munkahely. 1.4. Közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltétele az előzetes munkaalkalmassági vizsgálat. Az időszaki alkalmassági vizsgálatra kötelezettek körét és a vizsgálat gyakoriságát a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. 1.5. A munkaszerződéshez csatolni kell a munkaköri leírást. 1.6. Az Intézmény a közalkalmazotti jogviszonyt csak közös megegyezéssel módosíthatja. KSZ a kinevezés és a jogviszony feltételeit az alkalmazott hátrányára nem módosíthatja. 1.7. Közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

− a törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazott −

jogviszonyban eltöltött időt, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

11


− a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá − a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint − a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban töltött időt. 1.8. A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál előzőeken túlmenően figyelembe kell venni − a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett, − az 1992. július 1-jét megelőzősen fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá − a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban eltöltött időt. 1.9. Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be. 2. A jognyilatkozatra vonatkozó szabályok A Munkáltatónak írásba kell foglalnia a következő fontosabb nyilatkozatokat (a Munka tv. 6. §-ában szereplő felhatalmazás alapján): – a munkakörbe nem tartozó munkavégzés elrendelését és díjazásának feltételeit (pl. belső helyettesítés), – a Munkáltatón belüli más munkahelyre beosztást, – az állandó munkahelyen kívüli és – a más munkáltatónál történő munkavégzés elrendelését, – a túlmunka és – a készenlét, ügyelet elrendelését, – a pihenőnapon és a munkaszüneti napon történő munkavégzés elrendelését, – minden olyan munkavégzés elrendelését, amelynek teljesítéséért a felek anyagi juttatásban állapodnak meg, vagy amelyért a Munkáltató rendkívüli díjazást, illetőleg juttatást ígér, – az utasítást, ha a közalkalmazott jogellenességre hívta fel a figyelmet, úgyszintén, hogy annak teljesítése kárt okozhat. Az utasítást írásba foglalásáig a közalkalmazott nem köteles teljesíteni, annak végrehajtását jogszerűen megtagadhatja, – valamennyi nyilatkozatot a közalkalmazott kérésére, – vagy a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján. Az írásba foglalás elmaradása vagy elmulasztása miatt a közalkalmazottat hátrány nem érheti. 3. A próbaidő Minden közalkalmazotti munkakörök esetében három (3) hónapos próbaidőt kell kikötni. A próbaidő nem hosszabbítható meg. Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

12


„Ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus munkakörre létesítik, nem állapítható meg próbaidő annak, akinek a) az oklevélszerzését (záróvizsgát) követő egy éven belüli alkalmazására abban a közoktatási intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, b) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a Kt. 127. §-a (10) bekezdése alapján felsőoktatási intézmény utolsó éves hallgatójaként határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel, óraadói megbízással foglalkoztatták, c) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése előtt az e rendelet 3. §-a alapján már határozott időre foglalkoztatták,feltéve, hogy az a)-c) pontok szerinti foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot.”1 Abban a munkakörben, ahol gyakornoki idő kikötése és gyakornoki vizsga letétele kötelező, próbaidőt kikötni nem lehet. A gyakornoki idő három évig terjedhet. Ebbe nem számít be: a) a sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, b) a 30 napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség, c) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, d) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka és a javító-nevelő munka időtartama. 4. Határozott idejű kinevezés helyettesítés esetén Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén, ha arra közalkalmazott helyettesítése miatt kerül sor, a kinevezéskor meg kell határozni a foglalkoztatás várható idõtartamát és azt a feltételt vagy időpontot, amelynek bekövetkezése esetén a közalkalmazotti jogviszony megszűnik. 5. Nő és fiatalkorú alkalmazása Nőt és fiatalkorút nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel reá hátrányos következményekkel járhat. 6. Változó munkahely 6.1. A kinevezési okmányban meg kell határozni a munkavégzés helyét, ezen belül külön azt a tényt, hogy a közalkalmazottat a Munkáltató változó munkahelyű munkakörben foglalkoztatja.

1

A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 3/A. §-a. Hatályos 2007. szeptember 1-jétől. Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

13


6.2. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban állók a Munkáltató több telephelyén is foglalkoztathatóak. 6.3. A változó munkahelyre alkalmazott munkavállalót Intézményi átirányítás esetén a munkateljesítés helyén érvényes illetmény, illetménypótlék, és az egyéb juttatások illetik meg. Intézményünkben nem jellemző a változó munkahely, 2009. szeptember 1-től csak egy telephelyen, a Túrkeve, József A. u. 23. szám alatt működik. A változó munkahelyre történő alkalmazás az Intézmény területére vonatkozik. 7. Pályázat 7.1. Vezetői kinevezést csak pályázati eljárásban a munkakör betöltésére alkalmasnak minősített pályázónak lehet adni. A pályázati eljárás lefolytatása előtt a Pedagógus Szakszervezet állásfoglalását be kell kérni. 7.2. A pályázatokat elbíráló bizottságnak hivatalból tagjai: – igazgató – Közalkalmazotti Tanács elnöke – Hatáskörileg illetékes igazgató-helyettes. 8. A KSZ és a közalkalmazottak jogállása 8.1. A KSZ szabályai a közalkalmazottak kinevezési okmányában meghatározott feltételeket és juttatásokat a közalkalmazottak hátrányára nem érinthetik. 8.2. Ha a KSZ a kinevezési okmányban foglalt jogoknál, juttatásoknál és a feltételeket illetően kedvezőbb előírást tartalmaz, a Munkáltató köteles – a KSZ hatálybalépését követően 30 napon belül – kezdeményezni a kinevezési okmány ennek megfelelő módosítását. 9. Terhes nők foglalkoztatása Tilos a nőt terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve ha erre a munkaköri alkalmassági vizsgálata és véleményezése körében jogszabály előírása alapján kerül sor. A terhes nők nem foglalkoztathatók a terhesség bejelentésétől a gyermek egy éves koráig a szabályzatban felsorolt munkahelyeken. A foglalkozási tilalom alá eső munkahelyeken a közvetlen szervezeti felettes köteles az érintett olyan munkakörbe vagy munkahelyre irányítani, illetőleg a meglévő munkakörében a munkafeltételeket megfelelően módosítani, a veszélyeztetés körülményeit minimálásra csökkenteni. Az ideiglenesen áthelyezett, illetve áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott terhes nő illetménye nem lehet kevesebb az előző átlagkereseténél.


14


10. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása Ha az alkalmazott a kinevezési okmányán szereplő munkakörét ellátni egészségromlás miatt nem tudja, orvosi vélemény figyelembevételével a munkáltatói jogkört gyakorló vezető dönt a további foglalkoztatásáról, új munkahelyéről, munkaköréről és illetményéről. 11. Helyettesítés, más munkakör ellátása 11.1. Ha a közalkalmazott időlegesen (átmenetileg a Munka tv. 83. §-ában foglaltak szerint) az eredeti munkakörnél alacsonyabb besorolású munkakört lát el, vagy – időlegesen – munkakörébe nem tartozó feladatot teljesít (Munka tv. 105–106. §), ez a törvényben meghatározott feltételeken túlmenően, az eredeti munkaköréhez, iskolai végzettségéhez képest nem lehet aránytalanul eltérő, nem vezethet emberi méltósága sérelméhez, és nem járhat számára keresetveszteséggel. 11.2. A közalkalmazott, ha az eredeti munkaköre helyett átmenetileg más helyettesítését látja el, a helyettesítéssel ellátott munkakör alapján jogosult díjazásra. Ez nem lehet kevesebb az eredeti munkaköre szerint átlagkereseténél. A helyettesítés nem eredményezi automatikusan a helyettesítéssel ellátott magasabb kategóriába történő átsorolást. 12. Átképzés 12.1. Ha a jogszabályok változása folytán a közalkalmazott az előző besoroláshoz képest alacsonyabb besorolásba kerül, számára az átképzés lehetőségét – ha erre mód van – a magasabb besorolás elérésének biztosítása érdekében javasolni, illetve biztosítani kell. 12.2. Képzéssel, továbbképzéssel, illetőleg átképzéssel – ha ennek feltételei fennállnak – elő kell segíteni a közalkalmazottak előmenetelét. A továbbképzéssel kapcsolatos konkrét feltételeket a Munkáltató és a közalkalmazott esetenként külön szerződésben rögzítik. 13. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése 13.1. A közös megegyezéssel és az áthelyezéssel történő megszüntetés lehetséges bármely jövőbeni időpontban. Ilyen esetben – lehetőség szerint – meg kell állapodni minden vitás kérdésben, továbbá a munkavégzés alóli mentesítés időpontjában és időtartamában is. 13.2. A rendkívüli lemondás joga az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 3 napon belül, de legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított 12 hónapon belül gyakorolható. 13.3. A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyáról való lemondását köteles írásba foglalni, de a lemondás okát vagy indokát nem kell közölnie.


15


13.4. A Munkáltató csak írásban mentheti fel a közalkalmazottat. Szervezeti okból pedig csak abban az esetben, ha a Munkáltatónál nincs a képzettségének megfelelő munkakör, vagy a felajánlott munkakörök betöltését a közalkalmazott nem vállalja. 13.5. A munkáltatói felmentés csak a Kjt. 30. § (1) bekezdésében meghatározott, olyan bizonyított (bizonyítható) felmentési okon alapulhat, amely kellő súllyal támasztja alá a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének szükségességét. 13.6. A közalkalmazott alkalmatlanságára vagy nem megfelelő munkavégzésére alapozott felmentést megelőzően lehetőséget kell biztosítani a felhozott kifogások elleni védekezésre, és erről – a tényeket és állításokat is tartalmazó – jegyzőkönyvet kell felvenni. 14. A felmentési védelem kiegészítése 14.1. A Kjt. 32. §-ában meghatározott védelem illeti meg azt a közalkalmazottat, aki a Munkáltatónál hosszú ideje dolgozik, munkájával és magatartásával a Munkáltató eredményes működését folyamatosan és értékelhetően szolgálta. A fentiek szerint minősítendő közalkalmazott jogviszonyát csak rendkívül indokolt esetben lehet felmondani. 14.2. A Munka tv. 90. § (2) bekezdésben előírt védelem (védett korúak védelme) tekintetében is alkalmazni kell a Kjt. 32. § (2) bekezdésben előírt eljárást. 15. Mentesítés a munkavégzés alól A felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a közalkalmazottat a munkavégzés alól, a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése esetén – ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább 3 eltartott gyermeke van, – ha a Munka Törvénykönyve 90. § (2) bekezdésében meghatározott felmondási védelem lejártát követően kerül sor, – ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, – ha az önkormányzati képviselő-testület döntése (átszervezés, létszámleépítés) következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. 16. A felmentési idő és a végkielégítés szabályai2 16.1. A 60 napos felmentési idő a közalkalmazott jogviszonyban töltött − 5 év után 1 hónappal,

− 10 év után 2 hónappal, − 15 év után 3 hónappal, − 20 év után 4 hónappal, 2

A kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési idői nem állapíthat meg. [Kjt. 33. § (2) bekezdés] Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

16


− 25 év után 5 hónappal, − 30 év után 6 hónappal meghosszabbodik. 16.2. A felmentési idő a felmentést közlő irat kézbesítését követő napon, vagy az abban rögzített későbbi időpontban kezdődik. 16.3. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése és megszűnése esetén a közalkalmazottnak havonta kell kifizetni a felmentési időre járó illetményét, továbbá a felmentési idő utolsó napján a végkielégítés összegét, illetve ekkor kell kiadni a közalkalmazotti igazolást, valamint kérésére a minősítését és az egyéb igazolásokat. A közalkalmazott halála esetén a kifizetés az örökös részére történik, a hagyatékátadó végzés alapján. 16.4. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a közalkalmazott részére közalkalmazotti igazolást ad. A közalkalmazotti igazolásnak a Munkatörvénykönyvében foglaltakon túlmenően tartalmazni kell − a közalkalmazott munkakörét − a sor és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat időtartamát − a 30 napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség időtartamát − a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamát − a szülési szabadság időtartamát − a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének éveiben azon időt, amely alatt átlagkereset fizetésére került sor − a jubileumi jutalom kifizetését és időpontját − az emeltösszegű végkielégítésben való részesülést − a jogviszony megszűnésének módját, valamint a megszűntetés okát 16.5. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén a közalkalmazottal tisztázni kell a Munkáltatót megillető követeléseket, megfizetésük módját és határidejét. Ha ez nem lehetséges, a Munkáltató fizetési felszólítással vagy az általános kárfelelősségre vonatkozó jogszabályok szerint támaszthat követelést a közalkalmazottal szemben. 16.6. Munkáltatói felmentés esetén – a nem megfelelő munkavégzésre alapozott felmentés esetét kivéve – a tanulmányi szerződés alapján a közalkalmazottal szemben követelés nem támasztható. 16.7. Ha a közalkalmazottal a munkáltató egymás követően több esetben létesít határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt, a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával a közalkalmazott végkielégítésre jogosult – a határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyok együttes időtartama alapján – a határozatlan idejű jogviszonyok megszűntetésére előírt szabályok szerint. 16.8. A közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében történő megszűnése esetén nem jár végkielégítés, ha a közalkalmazott, legkésőbb jogviszonya megszűnése időpontjában Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

17


a közalkalmazotti törvény 37/B.§-ában meghatározott szabályok szerint nyugdíjasnak minősül. 16.9. A végkielégítés közalkalmazotti törvény 37.§-ának (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a jogviszony az öregségi nyugdíjra, vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. IV. A MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK SZABÁLYAI

1. Általános rendelkezések 1.1. A KSZ-t kötő felek támogatják a munkáltatói és közalkalmazotti jogosultságok és kötelezettségek elsősorban megállapodás keretében történő megvalósulását és rendezését. 1.2. A munkáltatói jogokat a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazottak emberi méltóságát és alkotmányos jogait szem előtt tartva köteles gyakorolni, továbbá köteles minden olyan tényt, körülményt vagy adatot közölni, amely a közalkalmazott munkahelyén belüli helyzetét közvetlenül érinti. 2. Munkavégzés szabályai 2.1. Az Intézmény valamennyi munkahelyén csak érvényes orvosi alkalmassági vizsgálattal szabad az alkalmazottat foglalkoztatni. 2.2. A közalkalmazott munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, szakmai szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően köteles ellátni. A közalkalmazott köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységre vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. A közalkalmazott munkahelyén kívül is köteles a munkaköréhez és beosztásához méltó magatartást tanúsítani. Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

18


2.3. A közalkalmazott köteles az előírt helyen és időben – munkára képes állapotban – megjelenni és munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. A munkára képes állapotot a munkahelyi vezető, illetőleg megbízottja köteles ellenőrizni, és ha a munkaképessége vitatható, a vezető köteles a szükséges intézkedést megtenni, illetve kezdeményezni. Amennyiben a munkaképtelen állapot megállapítható és az a közalkalmazottnak felróható, az esetben a munkavégzéstől el kell tiltani és fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. 2.4. A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni. 2.5. A Munkáltató köteles biztosítani a közalkalmazott jogainak gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges feltételeket. 2.6. A Munkáltató köteles tőle elvárható módon biztosítani a munka biztonságos végzéséhez szükséges feltételeket. 2.7. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles és jogosult a közalkalmazottat a munkavégzéshez szükséges információkkal ellátni, irányításáról gondoskodni, ennek keretében munkavégzését rendszeresen ellenőrizni, a szükséges iránymutatást megadni, feladatait meghatározni, a beosztottakat a megfelelő munkavégzés érdekében utasítani. A közalkalmazott a munkát a munkáltató utasításai szerint köteles ellátni. Ha a közalkalmazott az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében (ha annak végrehajtása jogszabályba, vagy munkaviszonyra való szabályba ütközik, vagy ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét, vagy egészségét súlyosan veszélyeztetné) nem végez munkát, a kieső időre távolléti díjra jogosult. 2.8. A Munkáltató köteles a közalkalmazottnak a jogszabályokban, a belső szabályzatokban, illetőleg a kinevezési okmányban meghatározott illetményt és pótlékait megfizetni Munka tv. 8. § (2) bekezdés, valamint a 141. § és 164. § szabályaira is figyelemmel. 2.9. A közalkalmazottak munkaköri leírása, a munkakörébe tartozó feladatok, csak a munkáltató és a közalkalmazott közös megegyezésével módosítható. 2.10. A Munkáltató írásban, a közvetlen felettes egyetértésével engedélyezheti (Munka tv. 107. § f) pont – véradás idejére, legalább 4 órára), hogy a közalkalmazott indokolt esetben mentesüljön a munkavégzés alól. Az erre irányuló, a közalkalmazottal kötendő megállapodásban kell meghatározni, hogy ezt az időtartamot a közalkalmazott ledolgozza, vagy a kiesett időre távolléti díj illeti meg. Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

19


2.11. A Munka tv. 107. §-ában foglalt feltételeken felül a közalkalmazott mentesül a munkavégzés alól, közvetlen hozzátartozó halála esetén kettő (2) munkanapig, véradásonként fél (0,5) munkanapig terjedően. A fenti esetben a távollét idejére a közalkalmazott részére távolléti díj jár. 2.12. A közalkalmazott jelenlétéről az Intézmény valamennyi nem pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottjának naponkénti jelenléti ívet kell vezetni, mely tartalmazza:

− a közalkalmazott nevét és saját kezű aláírását (kézjegyét), − az érkezés és távozás tényleges időpontját, − az engedélyezett távollét kezdő és befejező időpontját. 2.13. A mindenkori szabvány szerinti jelenléti ívet a munkahelyi vezető köteles ellenőrizni, illetve ellenőriztetni az általa megbízott közalkalmazottal, valamint gondoskodni a 3 évig történő megőrzéséről. 2.14. A munkahelyi vezetőnek joga van különösen indokolt esetben 4 órát meg nem haladó időtartamra hivatalos távollétet engedélyezni. A távollét idejét a jelenléti íven fel kell tüntetni. 2.15. Munkahelyi jelenlét igazolása a vezetők esetén is kötelező, függetlenül attól, hogy kötetlen munkaidőben dolgoznak. 2.16. A közalkalmazott köteles haladéktalanul értesíteni a Munkáltatót, elsősorban közvetlen felettesét, illetve a Munkáltató bármely vezetőjét, ha a munkahelyen történő megjelenése akadályba ütközik. 2.17. A közalkalmazott köteles a munkahelyi vezető tudomására hozni, ha a Munkáltató működésével kapcsolatban olyan tényt, körülményt, eljárást észlel, amely a Munkáltatónak kárt okozhat, a közvetlen vezetőtől pedig utasítást kérhet az ezek elhárítására irányuló tevékenységet illetően. 2.18. A titoktartásra vonatkozó szabályokat a Munkáltató belső előírásai állapítják meg, amely az SZMSZ mellékletét képezik. 2.19. A közalkalmazott köteles a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat a kinevezése szerint munkaidején belül elvégezni. Ha ez munkaidőben nem teljesíthető, a túlmunkavégzésre vonatkozó szabályok szerint ellenérték illeti meg.


20


3. További jogviszony létesítése, összeférhetetlenség 3.1. A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján munkakörével összeférhetetlen. a) A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésére irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. b) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészben – azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. c) A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését köteles a munkáltatójának előzetesen bejelenteni. Az előzetes bejelentési kötelezettség kiterjed továbbá: a gazdasági társaság tagjára, tulajdonosára, vezető tisztségviselőjére, vagy vállalkozóra akkor is, ha nem végez munkát, ha gazdasági elszámolási kapcsolatba kerül az intézettel, vagy annak tevékenységével hasonló tevékenységet folytat. d) Összeférhetetlen az a második vagy további közalkalmazotti jogviszony (illetőleg munkaviszony), ha a második vagy további jogviszony létesítés folytán a közalkalmazott hozzátartozójával alá- vagy fölérendeltségi helyzetbe kerülne. e) Nem lehet alkalmazni a munkáltató irányító, felettes vagy ellenőrző szerv alkalmazottját az irányított, felügyelet, ellenőrzött szervnél, illetőleg ha a közalkalmazott főállású munkáltatója a közalkalmazott másod- vagy mellékállású munkáltatójával olyan gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban van, amelyre a közalkalmazottnak befolyása van. f)

A munkáltató az összeférhetetlenségről való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles 7 napos határidő kitűzésével írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére.

3.2. Az előzetes írásbeli hozzájárulást az Igazgatótól kell kérni és az engedélyt is az Igazgató adja meg. A közalkalmazotti munkaidőt nem érintő, munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését ugyancsak az Igazgatónak kell írásban bejelenteni. 4. A közalkalmazott képzésére és továbbtanulására irányadó szabályok 4.1. A közalkalmazott illetményének és költségeinek megtérítése mellett köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes. 4.2. A Munkáltató köteles biztosítani, hogy a közalkalmazott a munkavégzéshez szükséges ismereteket megszerezhesse. Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

21


4.3. A tanulmányi szerződések körében a kedvezmények mértéke a Munka tv. 110–116. §-ban meghatározott mértéknél alacsonyabb nem lehet. 4.4. A Munkáltató tanulmányi szerződéskötés esetén a tandíj költséget 50.000,- Ft/félév-ig maximum 50 %-ban viseli. Egyéb költséget nem fizet (Pl. utazás, jegyzet, külön vizsgadíj). A felek a költségek térítésének összeghatárát évente, a tárgyév január 15-ig egyeztetik. 4.5. A tanulmányi szerződésben rögzíteni kell azt az időt, melynek a Munkáltatónál való letöltésére a közalkalmazott kötelezhető. Ennek minden esetben meg kell egyeznie a képzési idővel, amelyre a munkáltató támogatást biztosít a dolgozó részére. 4.6. A Munkáltató határozott idejű, időszaki és részfoglalkozási szerződéssel jogviszonyban álló közalkalmazott beiskolázását anyagilag – költségtérítéssel – nem támogatja. 4.7. Tanulmányi szerződés megkötése a fenntartó Önkormányzat egyetértése mellett, a munkáltató hatáskörébe tartozik.


22


V. MUNKAIDŐ 1. Általános rendelkezések 1.1. A Munkáltatónál irányadó munkarendet a KSZ határozza meg, valamennyi közalkalmazottra kiterjedően, az alábbiakban meghatározott elvek és szabályok szerint. 1.2. A munkarendtől eltérni csak a jogszabályban, a KSZ-ben és a kinevezési okmányban meghatározott feltételek szerint, illetve a közalkalmazottal történő eseti megállapodás alapján lehet. 1.3. A teljes munkaidő napi 8 óra. 1.4. A fenti munkakörökben az esetlegesen elrendelt túlóra a napi törvényes munkaidőn felül értendő. 1.5. Ha az általános munkarendben dolgozó munkáját kijelölt munkahelyén kívül végzi, előzetesen szervezeti egysége távolléti naplójában tünteti fel távolléte okát, helyét, idejét. 1.6. Fiatalkorú és terhes nő terhességének megállapításától kezdve, gyermeke 1 éves koráig éjszakai munkára nem osztható be. 1.7. Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a közalkalmazott részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani, mely a teljes munkaidő része. 1.8. A közalkalmazott részére napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 8 óra pihenőidőt kell biztosítani. 1.9. A közalkalmazottat hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül havonta kettőnek vasárnapra kell esnie. 2. Munkaidő-beosztás, munkarend 2.1. Az intézmény munkarendje: − Egyműszakos, heti 40 órás munkarendben dolgozók napi munkaideje: Karbantartók: hétfőtől csütörtökig 7 - 16 óráig pénteken: 7 – 13 óráig ebédszünet: minden nap 12 – 12 .30 óráig. Adminisztráció: hétfőtől csütörtökig 7.30 - 16 óráig pénteken: 7.30 – 13.30 óráig ebédszünet: minden nap 12 – 12 .30 óráig. − Egyműszakos heti 30 órás munkarendben dolgozók napi munkaideje: 6 óra − Kétműszakos beosztásban dolgoznak: NINCS − Folytonos munkarendben foglalkoztatottak munkarendje: NINCS, − Osztott műszakban dolgozók (takarítók): heti 40 óra. Időbeosztásuk változó aszerint, hogy hol takarítanak. A heti munkarendet a munkaköri leírás tartalmazza. Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

23


2.2. Egyenlőtlen vagy osztott munkaidő elrendelése – esetenként – a munkáltatói jogkör gyakorlóinak hatáskörébe tartozik. Osztott munkarendben dolgoznak: a takarítónők, fűtési szezonban a fűtők. 3. Rendkívüli és különleges munkavégzés és ellenértéke 3.1. Rendkívüli munkavégzésnek minősül – a munkaidő-beosztástól eltérő, – a munkaidőkereten felüli, illetve – az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá – készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig terjedő időtartama. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a közalkalmazott az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. 3.2. A rendkívüli munkavégzés csak kivételes esetben és írásban rendelhető el. A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti az érintett testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet, személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. 3.3. A készenlét azt jelenti, hogy a közalkalmazott, a teljes munkaidejét meghaladóan, a Munkáltató rendelkezésére áll, az általa megjelölt a munkavégzés helyére tekintettel elérhető helyen. Ha a közalkalmazott a készenléte alatt munkát is végez, az túlmunkának minősül. 3.4. Ha a munkahelyen vagy máshol (nem lakáson) elrendelt készenlét alatt a közalkalmazott rendszerint munkát is köteles végezni, ez ügyeleti szolgálatnak minősül, és a közalkalmazott a készenlét díjazását meghaladó mértékű díjazásra jogosult. 3.5. Készenlét akkor rendelhető el, ha előre nem látható veszélyhelyzetek, gépi hibák, energiaellátási zavarok, árufogadás, stb. a folyamatos működést, illetve a munkavégzést veszélyeztetik, de előfordulásuk gyakorisága, illetőleg a veszélyesség foka nem igényli a munkahelyen való rendszeres jelenlétet. A készenlét elrendelhető lakáson és munkahelyen, lehetőség szerint a közalkalmazottal történő megállapodás alapján. 3.6. A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére a munkáltatói jogkör gyakorlója az alábbiak szerint jogosult: – munkaszüneti és pihenőnapon a rendkívüli munkavégzést csak a munkáltató rendelheti el; – túlmunka és készenlét elrendelésére jogosultak: a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezetői hatáskörök alapján erre felhatalmazott munkahelyi vezetők. 3.7. Az ügyelet és a készenlét elrendelését megkezdés előtt legalább 2 nappal korábban és legalább 2 nappal előre közölni kell.


24


3.8. A rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés igazolása a közalkalmazott irányításával megbízott vezető feladata, aki az igazolást köteles jóváhagyás végett a rendkívüli munkavégzést elrendelő vezetőhöz felterjeszteni. 3.9. A munkavégzéshez tartozó előkészítő és befejező munkák munkaidőn túli elvégzése túlmunkának minősül. 3.10. Nem túlmunka az engedélyezett távollét ledolgozása, a közalkalmazottal kötött megállapodás alapján. 3.11. Nem rendelhető el túlmunka:

− − − −

a nő terhessége megállapításától gyermeke 1 éves koráig, a fiatalkorú, egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, gyermekét egyedül nevelő közalkalmazott gyermeke 4 éves koráig csak beleegyezésével vehető igénybe túlmunkára, ügyeletre,

− a gyermekét egyedül nevelő férfi gyermeke 1 éves koráig. 4. A szabadság kiadásának időpontja 4.1. A közalkalmazott előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg. A szabadság kiadásánál a közalkalmazott kívánságát és a munkahely érdekeit kell egyezteti. 4.2. Az alapszabadság egynegyedét – a közalkalmazotti jogviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. 4.3. A szabadságot a szabadság kezdete előtt – az e célra rendszeresített nyomtatványon – 15 nappal kell kérni a munkahelyi vezetőtől. A szabadságot kettőnél több részletben csak a közalkalmazott kérésére lehet kiadni. 4.4. A munkahelyi vezetőnek minden év június 15-ig szabadságolási tervet kell készíteniük és megküldeniük a szakszervezeti vezetőnek a Közalkalmazotti Tanáccsal történő jóváhagyás céljából. 4.5. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató fontos érdekében, vagy a munkavállaló betegsége esetén a tárgyévet követő január 31-ig, illetőleg az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a közalkalmazottal legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg és a közalkalmazottnak e változással felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. 4.6. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

25


4.7. A munkáltató a közalkalmazott már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A megszakítással összefüggő felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. 4.8. A szabadság és a kötelezően járó munkaidő-kedvezmények a közalkalmazottat alanyi jogon illetik meg, arról érvényesen lemondani nem lehet. 4.9. A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni.

− továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés; − a nevelési- oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás; − ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben, a szorgalmi időben, óvónő esetében – a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki. 4.10. Gyermeke születése esetén 5 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. Az előzőekben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik vagy meghal. Az előzőek alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.

5. A Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó jogszabályok 5.1. A munkavégzés alóli felmentés alábbi időtartamaira átlagkereset illeti meg a közalkalmazottat –

közvetlen hozzátartozó halála esetén 2 munkanapig terjedően;

–

rendkívül fizetett szabadság idejére;

–

véradás utáni munkavégzés alóli mentesség idejére 0,5 napig terjedően;

– tanulmányi kötelezettség miatti távollét idejére. 5.2. A Munkáltató, a közalkalmazott megbízása alapján, az illetményét a közalkalmazott számlájára utalja át.


26


6. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályaihoz kapcsolódó rendelkezések A közalkalmazottnak a Kjt. 65. §-ában meghatározott várakozási ideje – a (3) bek.-ben kapott felhatalmazás – alapján: –

kitüntetésnél 1 évvel;

–

tartósan magas színvonalú munkavégzés, kiemelkedő teljesítmény esetén elismerésként 6 hónaptól 1 évig terjedő idővel csökkenthető.

A csökkentés elbírálásáról Szerződő Felek közösen döntenek.

VI. AZ ILLETMÉNYPÓTLÉKOK 1. Alanyi jogon járó pótlékok 1.1. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat megillető illetménypótlékok, a pótlékalap %-ában: − osztályfőnöki pótlék (iskolában osztályfőnöki feladatot lát el) 38 %, 35 fő vagy 35 fő feletti osztálylétszám esetén ennek 1,5-szerese, vagyis 57 %. − diák-önkormányzatot segítő pedagógus pótlék (aki a diákönkormányzat munkáját segíti) 50 % − gyermek- és ifjúságvédelmi pótlék 50 % − munkaközösség-vezetői pótlék 20 % − kollégiumi pótlék 20 %. 1.2. Egyéb pótlékok: egyedi elbírálás alapján adható. 2. Jutalom A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti. 3. Kárigény érvényesítése A magáncélú telefonhasználatból keletkezett díjtartozás – amennyiben a dolgozó a fizetési felszólításra azt nem egyenlíti ki – a következő havi esedékes illetményéből, illetőleg leszámolásakor munkabéréből közvetlenül letiltható.


27


4. Leltárfelelősség 4.1. A közalkalmazottat a leltári tárgyakban bekövetkezett károkért teljes anyagi felelősség akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy valamilyen elismervény alapján vette át, a pénztárost vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. 4.2. Teljes anyagi felelősség terheli:

− aki saját használatra munkaruhát vagy más kizárólagos használatra szolgáló felszerelési tárgyat leltárjegyzék alapján vesz át,

− aki szolgálati elhelyezésben részesül és intézeti bútort vagy egyéb felszerelési tárgyat vesz igénybe,

− aki beszerzési- vásárlási ellátmánnyal van ellátva (anyagbeszerző), − a gépkocsivezető a rábízott üzemanyagkártya ellenértékért, − az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak a bélyegek és az ellátmány elszámolásáért. 5. Illetményfizetés Az illetmény kifizetésére a tárgyhót követő 3-án kerül sor. A munkabér felvétele átutalási folyószámlán lehetséges, a tárgyhavi illetmény utalására a tárgyhót követő 3-ig kerül sor. 6. Kereset-kiegészítés A közalkalmazottat a munkáltató – meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmenteti többletfeladatok (ide nem értve a helyettesítését) teljesítményének ösztönzésére – meghatározott időre (egy évre) szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. Kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés az alábbi munkakörökben és feladatok után adható: - Igazgató: az intézményi akkreditáció kialakításának és működtetésének irányításáért, - Igazgató-helyettes: szakközépiskola minőségbiztosításának operatív irányításáért, - Kollégium vezető: az intézményi minőségbiztosítási feladatainak operatív ellátása, - Tanműhely-vezető: tanműhely minőségbiztosításának operatív irányításáért, - Gazdasági vezető: a pénzügyi- és gazdasági folyamatok operatív irányítása minőségbiztosítás figyelembe vétele mellett. - Élelmezés-vezető: a HACCP működtetéséért, folyamatos figyelemmel kíséréséért, - Titkárság-vezető: az iskolai minőségirányítási rendszer adminisztrációjának vezetése, kezelése. - Pedagógusok: - a VIASZ-szal és a Ványai Ambrus DSE-vel történő folyamatos kapcsolattartásért, Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

28


- az érdekképviseleti szervezettel (Pedagógus Szakszervezet) és Iskola Székkel folytatott folyamatos kapcsolattartásért. Ezen feladatokat a kereset-kiegészítéssel rendelkező dolgozók minden esetben a munkaköri feladataikon felül teljesítik. 7. A továbbtanulók kedvezményei 7.1. Az iskolarendszerű képzésben résztvevő közalkalmazott részére a szabadidő (munkaidőkedvezmény) mértékét a munkáltató – az oktatási intézmény által kibocsátott – a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. Ezen túlmenően a munkáltató félévenként – a vizsga napját is beleszámítva – 5 nap szabadidőt köteles biztosítani, a továbbtanuló kérelmére. Ezekben az esetekben a képzésben résztvevőt a szabadidő tartamára illetmény (átlagkereset) nem illeti meg. 7.2. Tanulmányi szerződés a) Az Intézmény szakember-szükségletének tervszerű biztosítása érdekében alkalmazottjával tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben az Intézmény a tanulmányok idejére a következő támogatásokat biztosíthatja:

− munkaidő kedvezményt, − a tandíj részbeni megtérítését, − tanulmányi szabadságot, − a vizsgadíj részbeni megtérítését. b) A közalkalmazott vállalja, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat elvégzi, és oklevelének megszerzése után a szerződésben meghatározott ideig az Intézmény alkalmazásában marad. Szerződésszegés esetén a közalkalmazott részére kifizetett tanulmányokkal kapcsolatos költséget vissza kell követelni. 7.3. A tanulmányi szerződésben – a támogatás mértékével arányosan – meg kell határozni a közalkalmazott által az Intézménynél kötelezően töltendő további jogviszony időtartamát. Általános szabályként az iskolarendszerű képzés esetén a tanulmányi évekkel azonos számú évben kell kötelezni a jogviszony további eltöltésére. Tanfolyami képzés esetén az intézetnél kötelezően töltenő további jogviszony legalább1 év, amennyiben a képzés időtartama 2 év, úgy a további jogviszony 2 év, ha a képzés időtartama 3 év, úgy a további jogviszony 3 év. Felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató alkalmazottak kedvezményeit a tanulmányi szerződés tartalmazza. Szakvizsga megszerzéséhez, diplomamunka elkészítéséhez a munkáltató 5 munkanap szabadidőt köteles biztosítani illetményfizetés nélkül. 7.4. Kötelező továbbképzésen résztvevők az alábbi juttatásokban részesülhetnek:

− a közalkalmazott munkavégzési kötelezettség alóli felmentésre jogosult. Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

29


7.5. Másodszakosító képzésben résztvevő alkalmazott költségét, amennyiben tanulmányi szerződést köt, az Intézmény fizeti az anyagi lehetőségek figyelembe vétele mellett: − a tandíj 50 %-át, maiximum 50.000,- Ft/félév, − a vizsgadíj 50 %-a számolható el. − a másodszakosító képzéssel kapcsolatos egyéb költségeket a közalkalmazott fizeti. A tanulmányi szerződés megkötését írásban kell kérni a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnél. 7.6. Speciális egyéni továbbképzések Minden esetben egyéni elbírálás alá esik. Ha a munkáltató kötelezi a dolgozót a tanfolyam elvégzésére, továbbképzésre, a tandíj és egyéb költségek megtérítését teljes egészében az iskola vállalhatja. 8. A belföldi és külföldi tudományos rendezvényeken való részvétel szabályozása 8.1. A támogatás általános feltételei a) Bel-, illetőleg külföldön tartott tudományos rendezvényen való részvételt az az alkalmazott kérelmezheti, aki: − külföldi kiküldtetés esetén valamely hivatalos idegen nyelven vitakészséget is magában foglaló nyelvismerettel rendelkezik; − személyenként évente egy külföldi, illetve kettő hazai, részvételhez igényelhető anyagi támogatás az intézménytől; − a tudományos rendezvény tematikája megfeleljen az intézmény profil, illetve fejlesztési célkitűzéseknek. b) Az intézettel személyenként évente egy külföldi, illetve kettő hazai kongresszusi részvételhez igényelhető támogatás. c) Tudományos rendezvényeken való részvétel miatt az intézettől távol töltött napok száma személyenként 1 évben nem haladhatja meg az 5 napot, vezetők, tudományos minősítéssel rendelkezők esetén a 15 napot. Ettől eltérni - igazgató javaslata alapján – elsősorban elfogadott/felkért előadás tartása esetén munkáltató engedélyével lehetséges. Aki kimerítette a fenti keretet, és nem tart előadást, az a saját szabadsága terhére vehet részt a rendezvényeken. Szakmai társaságok ülésein, kollégiumi üléseken való részvétel, egyetemi/főiskolai tantermi előadások, vizsgabizottságban való részvétel, opponensi tevékenység esetén az intézmény hivatalos távollétet biztosít. 8.2. A külföldi kiküldetés kérelmezés módja és elbírálása A kiküldetési kérelmeket – az erre a célra rendszeresített űrlapon a munkáltatóhoz kell benyújtani – legkésőbb 15 nappal a rendezvény időpontja előtt. Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

30


A kérelmet ki kell egészíteni a benyújtott / elfogadott rendezvény programjának fénymásolatával és az elfogadást igazoló értesítés másolatával. Meghívás esetén a szponzornak a felkérő levele csatolandó. A kérelmeket a vezetőség véleményezi. A kérelem tárgyában a vezetőség véleménye alapján a munkáltató dönt. 8.3. A tudományos rendezvényeken való részvétel anyagi fedezete Az Intézmény vezetése a tudományos tevékenység támogatására évente meghatározott pénzkeretet különít el. 8.4. Külföldi tudományos rendezvényen való részvétel költség-támogatása a 100.000,- Ft-ot nem haladhatja meg. 8.5. Beszámolási kötelezettség Külföldi kongresszuson intézményi támogatással előadást tartók, illetve a munkaidő kedvezmény igénybevételével utazó meghívottaknak rövid szakmai beszámolót kell a vezetőségnek beadni a rendezvényt követő 30 napon belül. 9. Teljesítménypótlék (Közoktatási törvény 1. számú mellékletének Negyedik rész (5) és (6) pontja alapján): Igazgató: a besorolásának megfelelő összeg 40 %-a. 2009/2010-es tanévben ennek 80 %-a, következően tanévenként további 10-10 %-kal emelt összeggel. Igazgató-helyettes: a besorolásának megfelelő összeg 25 %-a. 2009/2010-es tanévben ennek 80 %-a, következően tanévenként további 10-10 %-kal emelt összeggel.

VII. SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK A szociális juttatások az intézmény alkalmazottait illetik meg az alábbiak szerint: 1. Munkáltatói étkeztetés Az Intézmény alkalmazottai az étkezést igénybe vehetik. Az Intézmény minden dolgozója részére biztosítja az ingyenes étkezés lehetőségét az év 10 hónapjára (július és augusztus hónapokra nem), ezért az étkezés pénzbeli megváltásával nem él, étkezési utalványt nem ad. Az iskola anyagi lehetőségeit is figyelembe véve, ha nincs lehetőség ingyenes természetbeni étkeztetésre, akkor a dolgozók kedvezményes térítési díj ellenében, a nyersanyag norma ÁFA-val növelt értékének térítése ellenében vehetik igénybe. A térítési díjat számla ellenében tárgyhó 10-ig kell készpénzben kifizetni.


31


2. Üdülési hozzájárulás Az intézmény alkalmazottai évente egy alkalommal üdülési csekket igényelhetnek. A költségvetés és az anyagi lehetőségek ismeretében adhat a munkáltató csak üdülési hozzájárulást dolgozóinak. 3. Munkába járással kapcsolatos utazási kedvezmény 3.1. Az Intézmény a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló, távolsági közforgalmú közlekedési eszközzel munkába járó alkalmazottját az alábbi utazási költségtérítésben részesíti: a) az országos közforgalmú vasúton utazó dolgozó 2. kocsi-osztályú bérletjegye költségének 86%-át térítjük, b) a távolsági autóbusz menetrend szerinti járatain utazó dolgozó a bérletjegy költségének 80%-át térítjük, c) utazási költségtérítés, illetőleg újabb bérletjegy csak a lejárt bérlet – vagy menetjegyek – eladása ellenében adható. 3.2.Új alkalmazott felvételénél a helyben lakót előnyben kell részesíteni. 3.3. Az utazási kedvezmény igénylésekor a gazdasági vezető ellenőrzi az állandó lakhelyet. 3.4. Szabadság, betegség egyéb távollét esetén csak a munkával töltött idővel arányos díjat téríti az intézmény. 3.5. Ha nem közösségi közlekedési eszközzel jár munkába a közalkalmazott, akkor az Szja. törvény szerinti, adómentesen adható 9,- Ft/km számolható el a munkában töltött napokat figyelembe véve. 4. Munkaruha juttatása A Kjt. 79 § szerint, ha a munka a munkaruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát adhat. A juttatási idő eltelte után a munkaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. A jogosultságot az 1. számú melléklet tartalmazza. 5. Intézményi gépjármú igénybevétele 5.1. Szolgálati célra intézményi dolgozónak a személygépkocsi használatát az igazgató engedélyezi. 5.2. Mikrobuszt, személygépkocsit saját célra teljes költségtérítés ellenében az igazgató engedélyezi.


32


6. Fizetési előleg Kérelemre fizetési előleg a meghatározott keret terhére adható. Az előlegkeret mértéke az Intézmény éves béralapjának 0,5 %-a. Egyedül-álló részére 50.000,- Ft-ig, családos személy részére 60.000,- Ft-ig engedélyezhető. Az előleget legkésőbb 6 hónap alatt kell visszafizetni. 7. Kártérítési felelősség 7.1. A Munka tv. 173. (2) bek. és a Kjt. 82. §-a alapján a felek 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forintban határozzák meg azt az összeghatárt, amelyet meg nem haladó mértékig a Munkáltató közvetlenül kártérítési határozattal kötelezheti a közalkalmazottat kártérítésre. A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. „Amennyiben a kollektív szerződés lehetővé teszi, hogy a munkáltató a közalkalmazottat közvetlenül kártérítésre kötelezze, és a felelősségről történő döntésig a közalkalmazotti jogviszony fennáll, a felelősség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.”3 7.2. A felelősség megállapítása fegyelmi eljárás szabályai szerint történik, az eljárás megindítására pedig az elévülésre vonatkozó szabályok az irányadók. 8. Munkáltatói jogok gyakorlása A munkáltatói jogok gyakorlója: – Igazgató egy személyben. 9. Munkaügyi vita Munkaügyi jogvita A közalkalmazott, a szakszervezet, illetve a Közalkalmazotti Tanács a munkáltató jogszabályt sértő intézkedése vagy mulasztása ellen munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában bíróság jár el. A felek a bírósági eljárás előtt egyeztetni kötelesek. Ha az egyeztetés a kezdeményezéstől számított 8 napon belül nem vezetett eredményre, 15 napon belül bírósághoz lehet fordulni.

3

Kjt. 82. § hatályos 2008. január 1-jétől. Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

33


VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Kollektív Szerződést kapják: Rózsásné Kalmár Tímea Pedagógus Szakszervezet helyi vezetője, Cseh Sándor – Polgármester Úr - fenntartó önkormányzat.

Túrkeve, 2009. augusztus 31.

.......................................

.......................................

munkáltató részéről Ozsváth László igazgató

szakszervezet részéről Rózsásné Kalmár Tímea vezető


34


1. sz. melléklet

A munkaruhára jogosító munkakörök és munkaruhák jegyzéke Munkakör megnevezése Gyakorlati oktatók Karbantartók Villanyszerelő Takarítók Gondnok Konyhai dolgozók Raktáros

Munkaruha fajtája munkaköpeny kétrészes munkaruha kétrészes munkaruha gumi talpú cipő munkaköpeny munkaköpeny fehér munkaköpeny, csúszásmentes talpú cipő munkaköpeny

Juttatási idő 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év


35

VÁNYAI AMBRUS GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI ÉS KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA 5420 Túrkeve, József A. u. 23

Recommend Documents