VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN
„Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés” 60 éves az EKF Földrajz Tanszéke Eger - 2009. október 15-17.
Prof. Dr. Süli-Zakar István, DSc. tanszékvezető egyetemi tanár
Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék E-mail:
[email protected]
Halmozottan hátrányos helyzetű települések Magyarországon az 19801980-as évek közepén
Halmozottan hátrányos falusi térségek K-Magyarország határai mentén
A transzverzális vasútvonalak és a trianoni határ ÉK-Magyarországon
Az síkság és a hegyvidék találkozásánál kialakult vásárvonal
A középkori Bihar vármegye (XV. század)
Összesen elcsatolva Magyarország Történelmi ország
Terület (km²) Lakosság (fő) 231 393 13 333 537 92 963 7 516 000 324 356 20 849 537
Terület
Lakosság Románia;
Magyarország;
5 265 000 25.25%
Románia;
92 963km² 28.66%
103 093km² 31.78% Magyarország;
7 516 000 36.05% Lengyelország;
24 000 0.12% Olaszország;
Lengyelország;
21km² 0.01%
589km² 0.18% Csehszlovákia;
3 576 000 17.15%
Olaszország;
49 506 0.24%
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság;
62 092km² 19.14%
Ausztria;
3 965km² 1.22%
Csehszlovákia;
61 633km² 19.00%
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság;
4 122 000 19.77%
Ausztria;
297 031 1.42%
Ausztria: 4 026 km2 64 646 fő magyar
Csehszlovákia: 63 004 km2 1 084 000 fő magyar
Román királyság: 102 181 km2 1 704 851 fő magyar
Szerb-Horvát-Szlovén királyság: 63 497 km2 563 547 fő magyar
Észtország Lettország Litvánia
Lengyelország
Ausztria Magyarország Románia
Bulgária
Görögország
Kisállami Európa a két világháború között
A Partium városainak népességszáma 1910-ben és 1992-ben
Forrás: Szilágyi F.
A Partium városainak etnikai szerkezete 1910-ben és 1992-ben
JELMAGYARÁZAT magyar román egyéb
Forrás: Szilágyi F.
Nagyvárad és Debrecen népességszámának változása 1900-2007
250000
222741 206235
212235 211634 198195 200000
167921
170531
150000
Népess sség/fő
134930 124148
122534
116013
115399
103186
99663
98621
92729
100000
88830 82282 75006 68960
73025
54109 50000
0 1900
1910
1920
1930
1941
1948
1949
1956
1960
1966
1970
1977
1980
1991
1992
2001
2007
Év
Debrecen
Nagyvárad
Forrás: Bihar megyei Statisztikai Hivatal, magyarországi statisztikai évkönyvek, Linzenbold Cs. Útmutató az ábrához: 1. az adatok különböző időközönként állnak rendelkezésre, 2 A grafikonon a népességszámot jelző sávokat, a különböző népszámlálási évek szerint, más távolságra helyeztem egymástól
Bihar megye etnikai szerkezetének alakulása 1900-2002 között
700000 633094 600000
574488
559354
638863 600246
586460
527216 500000
475847
478025
Népess sség/fő
418816 400000 308478 300000
288147
261585
247279
241992 200000
404468
377837
362345
217025 188601
425097
409770
218157
194883 174285
192948
199615
171907
181703 155829
100000 15698
42155
46831
24928
17260
15675
23709
32063
39949
13190 0 1900
1910
1920
1930
1941
1956
1966
Egyéb
Össz. nép.
1977
1992
Év Román
Magyar
Forrás: adatok: Bihar megye Statisztikai Hivatal, http://www.Kia.hu/konyvtar/erdely/erdstat/bhetn.pdf, Linzembold Cs.
2002
A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió nemzetiségeinek az alakulása (1941-2002) A Hajdú-Bihar – Bihor Eurorégió nemzetiségei, 1941 (%)
Egyéb 2% Roma 4% Szlovák 1%
Román 27%
Magyar 70% Egyéb 3%
A Hajdú-Bihar – Bihor Eurorégió nemzetiségei, 2001/2002 (%)
Román 35%
Magyar 58%
Nagyvárad etnikai összetételének százalékos változása 1880-2002 között 100%
80%
60%
40%
20%
0% 1 880
1 890
m
m
m
m
Év
1 880
1 890
1 900
1 910
1 920
Össznépesség (fő)
34 231
42 042
54 109
68 960
Magyar
87.4
89.5
89.6
Román
6.3
6.1
Német
3.6
Zsidó
1 900
1 910
1 920
1 930
1 956 m
1 930
1 941
1 948
73 025
88 830
98 621
91.3
62.2
53.7
6.4
5.5
11.8
2.5
2.7
2.1
n. a.
n. a.
n. a.
Roma
n. a.
n. a.
Egyéb
2.7
1.9
e=nemzetiség
e
1 948 m
m= anyanyelv
e
1 941
1 966
1 977
e
1 992
2 002
e
e
e
e
1 956
1 966
1 977
1 992
2 002
82 282
98 950
122 534
170 531
222 741
206 614
92.1
63.9
59
51.4
44.1
33.3
27.6
26.3
5.2
32.8
36
46.1
53.9
64.8
70.3
0.8
1.1
0.9
0.2
0.3
0.4
0.4
0.4
0.3
n. a.
24.6
16.7
1.3
2.2
3.6
1.2
0.5
0.1
0.1
n. a.
n. a.
n. a.
0.6
0.1
n. a.
0
0
0.6
1
1.2
1.3
1.1
0.6
1.6
0.5
0.9
1
0.9
0.6
0.4
0.6
Nagyvárad etnikai összetételének változása 1900-2002 között
250
219.712 202.998
Román Magyar
200
168.453
Német
Népesség (ezer ffő)
Zsidó
150
144.244 124.372
145.284 91.925 97.958 100
80.733 67.663
65.435
35.581
63.441 49.489 50
3.604
56.436
81.541
8.441
22.412 4.835
26.998
3.335 40.744
42.63
58.421
58.383
44.75
52.541
58.424
65.955
1956
1966
75.125
74.225 56.985
0 1900
1910
1920
1930
1941
1948
Év
1977
1992
2002
A Vasfüggöny A NATO és a Varsói Szerződés
EU – Új Szomszédsági Politika (2007-2013)
Az Európai Unió kibıvülése 2007-ig
A Kárpátok Eurorégió földrajzi kiterjedése
Regio Baseliensis
Svájc
Goodstadt
Metropolis (Euroregio Maas-Rhein) Hollandia
HU-RO határon átnyúló kapcsolatok
Magyar megyék: - Szabolcs-Szatmár-Bereg - Hajdú-Bihar - Békés - Csongrád Román megyék: - Szatmár (Satu Mare) - Bihar (Bihor) - Temes (Timis) - Arad (Arad)
A Balti-tenger – Fekete-tenger közötti TINA út középső szakasza
Nyíregyháza Debrecen
Nagyvárad
Nagybánya
Ember-, információ-, anyag- és tőkeáramlások az Észak-nyugati Régióban
Máramarossziget Szatmárnémeti Nagybánya Debrecen
Zilah Beszterce Nagyvárad
Nagyszalonta
Kolozsvár
Jövıkép: DebrecenNagyvárad/Oradea határon átívelı város együttese (2007-2013) Munkacsoportok • terület és településfejlesztés • fejlesztési pólusok - gazdaságfejlesztés • humánerőforrás fejlesztés • elérhetőség • infrastruktúra fejlesztés • migráció • turizmus • környezet-egészségügy • régió és településmarketing • biztonság • identitás, interetnikus kapcsolatok • CBC-határon átnyúló kapcsolatok Cél: Debrecen-Nagyvárad közös oktatásikutatási-fejlesztési -egészségturisztikai (innovatív) klaszterének megteremtése
A MAGYAR-ROMÁN HATÁRMENTI TÉRSÉG KÖZÖS TRÜLETFEJLESZTÉSÉNEK SWOT ANALÍZISE
Erősségek (S)
Gyengeségek (W)
1. Az egymásrautaltság felismerése 2. Fiatalos korstruktúra, jelentős humán erőforrások 3. A lakosság pozitív hozzáállása az együttműködéshez, az újításokhoz 4. Tekintélyes természeti erőforrások, energikus tengely, (vásárvonal) 5. Vonzó kulturális és természeti környezet 6. Közös turisztikai kínálat 7. Kiépült egyetemi és főiskolai hálózat 8. Nemzetközi repülőterek 9. Egyre eredményesebben működő interregionális (CBC) szervezetek 10.Debrecen és Nagyvárad sikeres együtműködése
1. Terhes történelmi örökség 2. Nagy tömegű munkaerő szabadult fel az iparból és rejtett munkanélküliség a mezőgazdaságban 3. Sebezhető természeti környezet 4. Gyenge gazdasági struktúra, alapvetően gyenge mezőgazdasági szektorral 5. Jelentős távolság a nemzeti és nyugateurópai gazdasági centrumoktól 6. Rossz minőségű közlekedési hálózat, rossz elérhetőség 7. Észak-déli közlekedési kapcsolatok hiánya (TINA) 8. Nyelvismeret hiánya (világnyelvek) 9. Pénzügyi források hiánya a szükséges közkiadásokra (nemzeti és önkormányzati szinten)
Lehetőségek (O)
Veszélyek (T)
1. Modernizációs folyamat megindulása, tercierizáció – kvaternerizáció 2. Szubszidiaritás erősödése 3. Külső piacok feltárása 4. A globalizáció gyors terjedése 5. A lokalizáció (önkormányzatiság, civil szerveződések) erősödése 6. Erősödő transzfer szerep (Partuim) 7. Közös logisztikai fejlesztések 8. Nemzetközi támogatások (EU) fokozódása. – Új Szomszédsági Politika 9. Geopolitikai küldetés
1. Az integráció különböző fokán állnak a tagországok, nehéz a harmonizáció 2. Marginalizáció, szegregáció, további elszegényedés 3. Politikai, szociális és gazdasági aszimetriák 4. A közteherviselés nehézségei, az államháztartás hiánya 5. Kisebbségi problémák, felerősödő előtéletek 6. A résztvevő régiók önkormányzatainak korlátozott lehetőségei 7. Régión belüli versengés 8. A határmenti periférikus térségek további leszakadása
