Változások és áttekintés
Központi közigazgatás
Ugyanez a felépítés: az államigazgatási szervezetrendszer egyszerűsített struktúrája Kormány Önálló
Kormány Autonóm Közig. szerv
Önálló szabályozó szerv
Koordináció első szintje
Kormányhivatal A
Kormányhivatal A
Minisztérium A
Minisztérium B
Központi hivatal A/1
Központi hivatal A/2
Központi hivatal A/3
Minisztérium C
Minisztériumok belső struktúrája Szuperminisztériumok
• Miniszter • Miniszteri kabinet • Államtitkárok – Politikai – Közigazgatási – Egyes szakterületekért felelős
• Helyettes államtitkárok Szakmai és politikai vezetők (nevetséges) elkülönítése
Minisztérium felépítése Miniszter
Miniszter Miniszteri Kabinet
(Politikai) államtitkár
Szakterületi államtitkár
Helyettes államtitkár
Szakterületi államtitkár
Helyettes államtitkár
Közigazgat ási államtitkár Helyettes államtitkár
Főosztályok, osztályok, titkárságok
Központi államigazgatási szervek (2010. évi XLIII. Tv. 1.§ (2) • a) a Kormány, • b) a kormánybizottság, • c) a Miniszterelnökség, • d) a minisztérium, • e) az autonóm államigazgatási szerv, • f) a kormányhivatal, • g) a központi hivatal, • h) a rendvédelmi szerv (nincs: „országos parancsnokságai”) és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, • i) az önálló szabályozó szervek.
Szervek részletezése (3) Autonóm államigazgatási szerv • a) a Közbeszerzési Hatóság, • b) az Egyenlő Bánásmód Hatóság, • c) a Gazdasági Versenyhivatal, • d) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
(6) Önálló szabályozó szerv • a) a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság, • b) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
Szervek részletezése (4) Kormányhivatal • a) a Központi Statisztikai Hivatal,
(5) Rendvédelmi szerv
• b)
• a) a rendőrség,
• c) a Magyar Energia Hivatal,
• b), c) törölve
• d) az Országos Atomenergia Hivatal,
• d) a büntetés-végrehajtási szervezet,
• e) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
• e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
• f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
• f) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.
Szervek részletezése Központi hivatalok Nincs és nem is volt felsorolva a törvényben Számuk jelentősen csökkent és áttekinthetőbbé vált.
Helyi igazgatás szervezete
A helyi igazgatás értelmezése • Országos, központi közigazgatás (a. kormány; b. a koordináció első szintjének szervei; c. az adminisztráció szervei: minisztériumok és az országos hatáskörű szervek különféle típusai) • Helyi igazgatás: (a mi fogalomhasználatunkban) minden ami nem központi. Szintjei: – Települési: a „legalsó” szint, azonos a településsel, amit az önkormányzat jelöl ki. – Területi a települési, mint legalsó és a központi között
Szintek • Területi: – Régió, lényegében megszűnt (regionális fejlesztési tanácsok helyett a megyei önkormányzat) – Megye: volt, van, lesz – Járás? Még nincs, de 2013-tól lesz – Kistérség: még van, de 2013-tól nem lesz
• Települési: község, város, megyei jogú város, főváros, fővárosi kerület – Főváros egyszerre megyei és települési feladatok – Megyei jogú város: sajátos jogi status marad, de most a környék ellátása is a korábbi megyei szolgáltatásokkal
Szervezetképző elvek és szervek • Dekoncentráció → Dekoncentrált szervek • Decentralizáció → Önkormányzat Tendencia: centralizáció, az önkormányzatok önállóságának (erősebb felügyelet) és feladatköreinek csökkentése (megyei szolgáltatások állami kézbe, államigazgatási feladatok 2013-tól elkerülnek, stb.).
Szervtípusok a helyi igazgatásban
• Dekoncentrált szervek (a lineáris szervezeti hierarchiában, „felfele néz”, tipikusan különös hatáskörű; egységesség, specializált szakértelem) • Megyei kormányhivatalok (kormánymegbízott). Ernyőszervezet és/vagy általános hatáskörű, politikailag vezetett dekó? Az önkormányzatok törvényességi felügyelete (erősebb hatáskör).
• Önkormányzatok – autonómia a hierarchikus rendszerben (1990. évi LXV; 2011. évi CLXXXIX tv. VI. VII. fejezet már jórészt igen)
Feladatok és hatáskörök Feladat általánosabb, érthetőbb, Hatáskör inkább jogi szemléletű, a feladatellátás jogi eszközeként értelmezhető
Feladatok • Települési önkormányzat általános feladatai: jelenleg Ötv. 8.§ (1) sorolja fel + tv. állapíthat meg. • Példa: Egészséges ivóvíz, helyi közutak, óvóda, szociális ellátás; iskola, egészségügy – MAJD elkerül • VÁLTOZÁS: egységes, egyenlő feladatkiosztás helyett a település méretéhez és funkciójához igazodó, eltérő feladattelepítés • Típusai: – Kötelezően előírt – Önként vállalt VÁLTOZÁS: csak ha a kötelezőt jól ellátja
Hatáskör • Önkormányzati: helyi közösségi ügyek, tipikusan közszolgáltatás-szervezés • Államigazgatási: tulajdonképpen dekónál kellene lenni. VÁLTOZÁS: Ott lesz: járási államigazgatási hivatalok (megyei kormányhivatal alatt) 2013-tól • Másik csoportosítási lehetősége – Normatív (rendelet, normatív határozat) – Egyedi határozat
Képviselőtestület • Az önkormányzati hatáskörök címzettje, fő döntéshozó • Tagjait helyben választják VÁLT.: 2014-től ötévente • Tagjai: a helyi képviselők. Számuk (a testület nagysága) a lakosságszámmal növekszik. Jogszabály meghatározza. Már csökkent. • Működési szabályok: Ötv. 12-21.§ • Jogait ülésein gyakorolja (évente 6, vagy SZMSZ) • Képviselőre vonatkozó új szabályok: képzésen való részvétel, méltatlanság (bűncselekmény, köztartozás)
Polgármester • Közvetlenül választják (erősebb legitimáció, konfliktus lehetősége a képviselőtestülettel) • Főállású vagy társadalmi megbízatásban • Vezeti a testület üléseit • Képviseli az önkormányzatot • Munkáltatja a jegyzőt • VÁLT. (Majd): pozíciója erősödik: – kinevezi a jegyzőt,
– ha a testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két alkalommal nem hozott döntést, az SZMSZ-ben meghatározott ügyben jogosult döntést hozni (át nem ruházható testületi hatáskörök kivételével) – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – SZMSZ-ben meghatározott – ügyekben; – rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról.
Bizottságok • Nincs érdemi változás • Szervezetalakítási önállóság, pénzügyi 2000 felett • Összetétele: 50+1% képviselő, többi külsős • Döntéselőkészítő, véleményező, ellenőrző
Jegyző és hivatal • Ők a szakemberek, élethivatásszerűen, főállásban fizetésért; függetlenül a választási ciklustól dolgoznak (köztisztviselők) • Jegyzővel szemben képesítési előírás: jogi v. közigazgatási diploma • Folyamatos, hivatali működés • Jegyző: a törvényesség őre • Feladataik – Önkormányzati döntések előkészítése, végrehajtásuk szervezése – Államigazgatási feladatok „saját jogon”
VÁLT.: Államigazgatási feladatok elkerülnek, funkció, összetétel változik
Szervezetek és hatáskörök • Államigazgatási: Jegyző (és hivatal); kivételesen polgármester. VÁLT: a hatáskör (nagyrészt?) elkerül: főszabály (al)polgármester, jegyző • Önkormányzati: képviselőtestület, vagy • akire a képviselőtestület átruházza. • Közvetlen demokrácia: főleg helyi népszavazás, sajátos helyi fórumok (pl. közmeghallgatás)
Átruházás szabályai (még van!) ●
Polgármester
Képviselőtestület Át nem ruházható hatáskörök az Ötv. 10.§ (1) szerint: Pl. rendeletalkotás, SZMSZ, költségvetés, népszavazás, társulás, intézmény-alapítás
Polgármester
Bizottság
Stb. pl. részönkormányz at
Megyei szint (már hatályos) SZEREPLŐK: 1. Megyei önkormányzat: közgyűlés, közgyűlés elnöke, főjegyző; mellérendeltség a helyi szinttel (volt és maradt) 2. Megyei kormányhivatalok, bennük a dekók nagy része, kettős irányítás alatt 3. Megyei intézményfenntartó központok a korábbi megyei közszolgáltató intézményekhez kettős irányítás (kormányhivatal, KIM) alatt 4. Önálló dekók pl. NAV
Az új rendszerben változás… • Megyei önkormányzat: korábban a települések által el nem látott közszolgáltatások (középszint); MOST: területfejlesztés. Lényegében kiürült. • Közszolgáltatásokra: a megyei intézményfenntartó központok • Dekoncentrált szervek nagy részének a politikus kormánymegbízott által vezetett kormányhivatalokba rendelése • Kormányhivatal erősebb törvényességi felügyelete az önkormányzatok felett • Járási hivatalok, mint állami szervek a megyei szint alatt.
Kormányhivatal (2010. évi CXXVI. Tv.) Központi Hivatal 1
Központi Hivatal 3
Központi Hivatal 2
Kormánymegbízott (és törzshivatal)
Szakmai irányítás
Dekó1 Dekó2 Dekó3 (Szakigazgat (Szakigazgat (Szakigazgat ási szerv) ási szerv) ási szerv) Szervi irányítás
Önkormányzatok felügyelete (Már az új!) • Tv. 132-142.§ (67 bekezdés: részletes) • Kormányhivatal és a bíróságok • Kormányhivatal kezdeményez: bíróság, MÁK, ÁSZ • Kormányhivatal erősebb jogosítványai: tényleges felügyelet • Részletesebb szabályozás • A hallgatás „kezelése” is: – Rendelet pótlása (bíróság megállapítja, kormányhivatal meghozza) – Képviselőtestület összehívása (ha a polgármester nem)
Kormányhivatal eszközei • Törvényességi felhívás (régi-új) • Jogsértés: bíróság, rendelet: Kúria; AB? • Eljárás határozat, rendelet pótlására • Képviselőtestület összehívása (polg.m. helyett) • Fegyelmi polg.m., jegyző ellen, per a jogszerűtlen polg.m. eltávolítására • Kezdeményezheti a jogszerűtlen önkormányzat feloszlatását • Törvényességi felügyeleti bírság (kicsi)
Gazdálkodás Két nagy terület: • Vagyon • Költségvetés: – Bevételek: saját és állami bevételek – Kiadások: – Működés – Fejlesztés
• Valamint: hitelfelvétel Az új szabályok egy része már hatályba lépett!
Gazdálkodás - Vagyon • Törzsvagyon: – Forgalomképtelen, nem elidegeníthető (tv. Alapján pl. közutak, mindaz, amit önkormányzati rendelet ilyennek nevesít) – Korlátozottan forgalomképes (pl. középületek és mindaz, amit önkormányzati rendelet ilyennek nevesít)
• Forgalomképes (pl. vállalkozói vagyon) Ám ezek, különféle jogi technikákkal átalakíthatók!
Gazdálkodás - Költségvetés Bevételek • Saját bevételek: – Helyi adók. (Külön jogszabály, az irány a helyi adók növelése a bevételeken belül) – Egyéb (pl. intézmények díjbevételei, illetékek)
• Központi költségvetési támogatások (feladatfinanszírozás) • Átengedett források a központból: SZJA (most 40%), gépjármű adó (most 100%), illetékek • Kiadási oldal: Új! A központi költségvetési forrásokat csak az adott célra lehet fordítani. • Sokkal részletesebb szabályok az ellenőrzésre.
Felelősségteljes gazdálkodás • Működési hiány nem tervezhető • Költségvetéséért kizárólag a település felel • Központi támogatás csak a kötelező feladatokra, kivéve „önként vállalt” „állami prioritáshoz” adott külön támogatás
• Nincs költségvetés, zárszámadás, elszámolás, nincs állami támogatás sem (következő hónaptól) • Hitelfelvétel (2011. évi CXCIV. stabilizációs tv. 10.§) – Főszabályként csak a kormány engedélyével (kivételek) – Működésre csak likvid hitel – A visszafizetés összegének a saját bevételekhez kötése (évi<50%)
Társulások most Alapprobléma: szétaprózottság, amin a társulások nem segítettek Társulási formák a Ötv. szerint • Társult képviselőtestület • Hatósági igazgatási társulás • Intézményi társulás • Kistérségi társulások – külön jogszabály • Körjegyzőség – a legfontosabb de facto társulás; szabályai: 1000 fő, de még az alól is kivétel
Társulások – 2013-tól • Társult képviselőtestület: (részben) egyesített költségvetés, közös hivatal, közös intézmények (helyi ügyekben önállóság) • Társulások: nem nevesít formákat, de részletes eljárási szabályokat ad a létrehozásra. (Intézmény, államigazgatási feladat alig van.) • Közös önkormányzati hivatal: 2000 fő, járáson belül, székhely nem tagadhatja meg, minimum nagyság: 2000 fő v. 7 település. Kivétel nincs. Ha 60 napon belül nem döntenek, a kormányhivatal fog.
A közigazgatás személyzete, Közszolgálat • Jelentős változások, új törvény 2011. évi CXCIX tv. • Elmozdulás a zárt rendszertől a nyitott felé • Köztisztviselő könnyebb elbocsáthatósága • Számos rendelkezés későbbi kormányrendeletben kifejtve
Közigazgatási jog
A közigazgatási jog elmélet • Jórészt változatlan ismeretek. A könyv jól használható. • Nem összekeverni: közigazgatás alkotta jog (rendeletek) és közigazgatási jog, mint jogterület, amelyben gyakran találunk törvényeket (pl. Ket.) • Az alaptörvény generálta változások (lásd: Alkotmányjog)
Jogszabályi hierarchia
Közjogi szervezetszabályozó eszközök Az állami irányítás egyéb jogi eszközei helyett
Kérdések?
Köszönöm a figyelmet!