MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR
VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ HIDRAULIKUS TUSKÓLAZÍTÓ BERENDEZÉS ELMÉLETI ÉS KONSTRUKCIÓS KÉRDÉSEI Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette: Czupy Imre okleveles gépészmérnök SÁLYI ISTVÁN GÉPÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÉPEK ÉS SZERKEZETEK TERVEZÉSE TÉMATERÜLET, MECHATRONIKAI RENDSZEREK TERVEZÉSE TÉMACSOPORT
Doktori iskola vezet je: Dr. Páczelt István az MTA rendes tagja Témavezet : Dr. Lukács János a m szaki tudományok kandidátusa
2005
1. A kutatási téma jelent sége és célkit zései Teljes talaj-el készítéssel végzett erd felújítás során a talajban maradt tuskókat el kell távolítani. Az ezzel kapcsolatos elvárás többek között a gazdaságosság, valamint az, hogy a m velet a környezetben és a talajban a lehet legkisebb kárt okozza. Ha az eltávolított tuskó egy területen nagyobb mennyiség , akkor összegy jtve tovább hasznosítható apríték készítésére, vagy energetikai célú felhasználásra. A tuskó eltávolítása többféle módon történhet. Közülük napjainkban legelterjedtebb a tuskókiemelés. A kiemelést különböz módszerekkel, különféle elven m köd gépek segítségével lehet elvégezni. A tuskókiemelésnek nagy er (több tízezer Newton), illetve nyomaték igénye van. Ezek nagyságrendjét több tényez befolyásolja. Nehezíti a m veletet az is, hogy a vágáslap alatti tömeg nagy és általában ismeretlen a gyökerek elhelyezkedése a talajban. A tuskó ellenállása igen széles határok között változik. Felmerül a kérdés, hogyan lehetne a munkafolyamatot megkönnyíteni és gazdaságosabbá tenni. Mivel az Alföldön nagy területeken kell a tuskózást elvégezni, a gyakorlat számára fontosak a m velet könnyítését célzó kutatások. A téma jelent ségét mutatja az is, hogy 1998-ban a VOLVO és a német OPITZ cég közösen végzett kutatásokat tuskókiemel gép fejlesztésére. Az er - és nyomatékszükséglet feltehet en jelent sen csökkenthet , ha a tuskót kiemelés el tt megrázzuk, vagyis a gépészetben általában káros jelenséget, a rezonancia frekvencián történ rezgetést alkalmazzuk a tuskó kiemelésének megkönnyítésére. A rezgetés hatására lazul a tuskó köt dése a talajhoz, a gyökerek egy része elszakadhat, a gyökérzetr l a föld lerázódik. Ezáltal könnyebbé válhat a tuskó kiemelése. A hidraulikus energiaátvitel egyik csoportját alkotják a váltakozó áramú hidraulikus hajtások. Jellemz jük, hogy az energia átalakítók (hidrogenerátor, illetve hidromotor) között a munkafolyadék alternáló mozgást végez, nincs szükség nagyméret folyadéktartályra. Fordulatszám változtatásuk a folyadékáram amplitúdójának és/vagy frekvenciájának az állításával történik. Számos el nyös tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek többféle gyakorlati felhasználást tesznek lehet vé. Váltakozó áramú hidraulikus hajtás segítségével vibráció hozható létre, ami alkalmas lehet a tuskó meglazítására, csökkentve ezáltal a kiemel er t. A gyakorlat számára szükség lenne egy erdészeti körülmények között alkalmazható, egyszer en kezelhet tuskólazító berendezésre, amelynek segítségével csökkenthet a kiemel er , javítható a tuskózás m veletének hatékonysága és gazdaságossága.
2
A fentiek alapján az alábbi kutatási célokat fogalmaztam meg: - a tuskókiemeléshez szükséges er meghatározása; - a kiemel er t befolyásoló tényez k megállapítása; - összefüggés keresése különböz fafajok esetén a függ leges irányú kiemel er és a tuskóátmér között; - annak vizsgálata, milyen el nyökkel járhat a vibráció alkalmazása a tuskózásban; - mechanikai modell megalkotása, amelynek segítségével a rezgés paraméterei (frekvencia és amplitúdó) optimalizálhatók; - váltakozó áramú hidraulikus hajtással m köd , az adott erdészeti körülményeknek megfelel kísérleti modellhajtás elkészítse konstrukciós változatokon keresztül; - mérések elvégzése annak megállapítására, hogy a vibrációs tuskólazítás hatására milyen mértékben csökkenthet a függ leges irányú kiemel er ; - az eredmények feldolgozása, összegzése, következtetések levonása; - további gyakorlati felhasználási lehet ségek vizsgálata. 2. A kutatás tudományos el zményei A tuskókiemelés er szükségletének csökkentésére számos kísérlet történt. A kiemel er nagyságát befolyásoló tényez ket Voronyin (1967) vizsgálta, de matematikai összefüggéseket nem írt fel. Szepesi (1966) szerint vibráció alkalmazásával az er szükséglet 30 ÷ 50 %-kal csökkenthet és a tuskót teljesen tisztán, földréteg nélkül lehet kiemelni, azonban a vibráció paramétereinek (optimális frekvencia, amplitúdó, az együttrezg tömeg nagysága) megállapítására részletes kutatómunkára van szükség. A gyakorlatban alkalmazott függ leges irányú kiemeléshez képest irodalmi adatok szerint a tuskó vízszintes irányú elmozdítása 50 ÷ 80 %-kal kevesebb er t igényel (Szilajev, 1989). Lukács (1977, 1981, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005) leírta a váltakozó áramú hidraulikus energiaátvitel jellemz tulajdonságait, meghatározta a hidraulikus teljesítményt valamennyi ellenállásfajtára. Megállapította, hogy a gyakorlat számára el nyös tulajdonságai miatt f ként a két fázis és annak egész számú többszörösei alkalmazhatók. Foglalkozott a kétfázisú, váltakozó áramú hidromotorok üresjárási és 3
terhelési vizsgálatával, valamint a hidraulikus váltakozó áramú körök be- és kikapcsolási jelenségeivel. Vizsgálta a szinkron rendszer , és a nem szinkron rendszer váltakozó áramú hidraulikus hajtások legfontosabb jellemz it, elemezte mozgás- és áramlásviszonyaikat. Foglalkozott a nem szinkron rendszer váltakozó áramú hidraulikus hajtások mozgás-átalakítóinak konstrukciós és méretezési kérdéseivel. Kutatta a váltakozó áramú hidraulikus transzformátorok m ködését meghatározó törvényszer ségeket. Prokes (1968, 1982) a váltakozó áramú hidraulikus mechanizmusokat villamos analógia alapján vizsgálta. Kutatta az ún. hibrid rendszereket, amelyek egyidej leg akár egyen-, akár váltakozó folyadékárammal is m ködtethet k. (Megjegyzés: A hivatkozások címe a dolgozat irodalomjegyzékében található.)
3. Vizsgálati módszerek 3.1 A kiemel er meghatározása Méréseket végeztem egy jelenleg használatos hidraulikus m ködés , markolva kiemel tuskózógépen üzem közben. A tuskózógép hidraulikus rendszeréhez nyomásmér m szert csatlakoztatva mértem a gém emeléséhez tartozó nyomásértékeket a kiemelés folyamata alatt. Ezt követ en a gép geometriai méreteit és mechanikai jellemz it felhasználva meghatároztam a függ leges irányú kiemel er t. 3.2 A tuskó lazítása rezgetés útján Konstrukciós változatokon keresztül (1. ábra) létrehoztam egy traktorra szerelhet kísérleti váltakozó áramú hidraulikus tuskólazító berendezést. Ennek segítségével a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Rt. erd területein különböz fafajokból (erdeifeny , akác, nyár) származó tuskókat rezgettem.
1. ábra. A kísérleti berendezés kialakításának egy változata 4
Az eredmények összehasonlíthatósága érdekében a vágáslap átmér je és a tuskók földfelszín feletti magassága mindig közel azonos volt. Vizsgáltam a tuskók lazulásának mértékét, miközben a rezgetés frekvenciáját és amplitúdóját változtattam. Méréseket végeztem a tuskó csillapítási tényez jének kiszámításához szükséges logaritmikus dekrementum meghatározására. Vízszintes irányú ütést mértem a tuskóra, amelyre tapintón keresztül Brüel & Kjaer 4332 típusú rezgésgyorsulás érzékel t rögzítettem. Larson – Davis HVM 100 típusú rezgésmér m szerrel mértem a rezgésgyorsulást, valamint a kitérést. 3.3. Az eredmények kiértékeléséhez használt eljárások 3.3.1 Összefüggés a kiemel er és a tuskóátmér között Az azonos vágáslap átmér khöz tartozó kiemel er értékeknek nagy volt a szórása, ezért az azonos átmér khöz tartozó eredményeket átlagoltam, majd 3-3 szomszédos adat mozgóátlagát képeztem. A nemlineáris függvények regresszió-számítása során az ismeretlen paraméterek becslésére egy Taylor-sorba fejtéssel történ iterációs módszert alkalmaztam. A bonyolult mátrixszámítások elvégzésére a MAPLE számítógép-algebrai rendszert használtam. 3.3.2 A kísérleti berendezéssel keltett rezgések elemzése Megalkottam a traktor, a traktorra függesztett kísérleti berendezés és a lazítandó tuskó együttese által alkotott rezg rendszer mechanikai modelljét (2. ábra). A modell vizsgálatakor a csillapítási és rugómerevségi tényez id beli változásától eltekintettem. c
rsin t
mtr x1
mt
k
x2
2. ábra. A rezg rendszer mechanikai modellje A mozgásegyenletek felírásának szintetikus módszerével és a D’Alembert-elv felhasználásával a 2. ábra alapján az alábbi mozgásegyenlethez jutunk: m tr (r − A t )ω2 sin ωt + cA t sin ωt + kA t ω cos ωt − m t A t ω2 sin ωt = 0 ,
5
(1)
ahol: mtr mt x1 x2 c k r At
a traktor tömege [kg], a tuskó és az együttrezg talaj tömege [kg], a traktor x irányú elmozdulása [m], a tuskó x irányú elmozdulása [m], a tuskó rugómerevségi tényez je [N/m], a talaj csillapítási tényez je [Ns/m], a gerjesztést létrehozó VHM dugattyújának amplitúdója [m], a tuskó amplitúdója.
Az (1) egyenlet segítségével meghatároztam a rezg rendszer elemeinek mozgását. Elemeztem, hogyan befolyásolják az egyes paraméterek (rugómerevség, ellensúly) a tuskó amplitúdóját. Vizsgáltam a rezgetés során a tuskót ér er összetev ket. Megállapítottam, hogy az alacsonyabb frekvenciatartományban a tuskó mozgását dönt mértékben a rugóer gátolja.
3.3.3 Teljesítményviszonyok
90
60
0,04
30
0,02
0 0
10
20
teljesítmény [kW]
amplitúdó [m]
Meghatároztam a tuskórezgetés törvényszer ségeit és elemeztem a rendszer teljesítményviszonyait, továbbá energetikai és dinamikai egyensúlyának feltételeit (3. ábra).
Pmax Pösszes fmax x2 r 1 2
frekvencia [Hz]
3. ábra. A teljesítmény és a rezgés amplitúdó kapcsolata a frekvencia függvényében 1 jel görbe: energetikai- 2 jel görbe: dinamikai egyensúly feltétele
6
A 4 Hz fölötti frekvenciatartományban a rázó berendezés stacionárius üzemállapota megváltozott és az üzeme instabillá vált. A kritikus frekvenciahatárt átlépve az energetikai és a dinamikai egyensúly feltételét jelz görbék er sen eltérnek egymástól. Ennek az lesz a következménye, hogy a rendszer periodikusan ugrál a két görbe között. Ahhoz, hogy az energetikai egyensúly feltétele teljesüljön, a munkapontnak az 1 jel görbére kell esnie. Ez azonban nem felel meg a dinamikai feltételeknek (2 görbe), ezért a munkapont átugrik a 2 jel görbére és a folyamat egymás után ismétl dik, amely er sen váltakozó, instabil üzemállapotot eredményez.
4. Új tudományos eredmények I. tézis: Mérési adatok alapján meghatároztam a függ leges irányú tuskókiemel er és a tuskó vágáslap átmér je közötti összefüggéseket alföldi homoktalajon, 20 százalékos átlagos term helyi vízkapacitás mellett (az x [cm] a tuskó vágáslap átmér jét jelöli): erdeifeny :
f ( x ) = 6541,6226 ⋅ ( x 0,6369 + e 0,041189⋅x − 1) ; r2=0,9987;
akác:
f ( x ) = 6288,8911 ⋅ ( x 0,6526 + e 0,038167⋅x − 1) ; r2=0,9985;
nyár:
átlagos szórás: 6317 N
átlagos szórás: 6041 N
f ( x ) = 5432,1293 ⋅ ( x 0,7399 + e 0,038392⋅x − 1) ; r2=0,9978;
átlagos szórás: 5879 N.
Megállapítottam továbbá, hogy a függ leges irányú tuskókiemelés er szükséglete a legkisebb a különböz kiemelési módok közül.
II. tézis A tuskót a traktorra mereven függesztett kísérleti váltakozó áramú hidraulikus berendezéssel rázva meghatároztam a tuskórezgetés törvényszer ségeit, melyek az alábbiak: a) A tuskó rugómerevségi tényez jét két komponensb l állítottam el . Az egyik a tuskó rugalmas hajlításából adódó összetev , a másik pedig a talaj rugalmasnak tekinthet deformációjából származik. A rugómerevség értékének növekedésével a 7
tuskó rezgésének amplitúdója exponenciálisan csökken (azonos egyéb paraméterek mellett). b) Számottev lazító hatást eredményez tuskó amplitúdóhoz ötven tonnás nagyságrend ellentömeg szükséges, vagy a jelenlegi, 3,5 tonnás traktortömeg mellett 200300 kW gerjesztési teljesítmény (15 Hz frekvencián). c) Gerjesztés során a tuskót ér er hatások közül f = 5 Hz határfrekvencia alatt a rugóer dominál.
III. tézis Elemeztem a rezg rendszer energia, illetve teljesítmény viszonyait. Az alábbi megállapításokat tettem: a) A csillapítás ciklusonként csaknem minden energiát elfogyaszt, ebb l adódik a rendszer nagy energia felvétele. A bevezetett energia nagy részét a csillapítás emészti fel. b) A frekvencia függvényében a teljesítményigény szögsebesség köbével arányosan n , és a kívánatos 10-15 Hz frekvenciatartományban 200-300 kW értéket ér el. Ekkora teljesítményigény a tuskózáshoz racionálisan nem alkalmazható. Meghatároztam a hidraulikus meghajtó rendszer energetikai és a dinamikai egyensúlyának a feltételeit, melyek ha egyidej leg nem teljesednek, akkor instabil állapot lép fel.
5. További felhasználási lehet ségek a gyakorlatban A váltakozó áramú hidraulikus hajtás elvén m köd kísérleti berendezés további gyakorlati felhasználási lehet ségeit kutattuk. Együttm ködve a Corvinus Egyetem Kertészmérnöki Karának M szaki Tanszékével kísérleteket végeztünk annak eldöntésére, hogy alkalmazható-e a berendezés gyümölcsfarázó gépek m ködtetésére. A gyümölcsbetakarító farázó gépek ugyancsak vibrációt hoznak létre, m ködésük során nagy indítónyomatékra van szükség. A kísérleti berendezés fokozatmentes frekvencia- és amplitúdó állítási lehet sége kedvez a farázó gépek m ködtetése szempontjából. Vizsgálataink során a farázó gép rázószerkezetét a tuskórázáshoz kifejlesztett kísérleti váltakozó áramú hidraulikus berendezéssel m ködtettük. A berendezés m ködésével kapcsolatos eddigi tapasztalataink kedvez ek. A kísérletek tovább folytatódnak, a gyümölcsleválasztás hatékonyságát vizsgáló mérésekre ezután kerül sor. 8
6. Az értekezés témájában megjelent publikációk 6.1. Tudományos cikkek, kiadványok 1. Czupy I. (1998): A CASE POCLAIN 1188 CK típusú tuskózógép és hidraulikus rendszere. XXVII. Óvári Tudományos Napok. Új kihívások a mez gazdaság számára az EU-csatlakozás tükrében. Mosonmagyaróvár, konferencia kiadvány, VI: 1086 - 1091. 2. Czupy I. – Horváth B. – Major T. (1998): CASE POCLAIN 1188 CK tuskózógép. Gépesítési információ, 10. Soproni Egyetem, Sopron. 3. Czupy I. (1998): A tuskózás hatékonyságának növelése a tuskózó gépekre adaptált váltakozó áramú hidraulikus berendezések segítségével. Doktorandusok fóruma. Miskolc, Gépészmérnöki Kar szekciókiadványa. 7-10. 4. Czupy I. (1999): Váltóáramú hidraulika alkalmazása erdészeti és mez gazdasági gépeken. MTA Agrár M szaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás Nr. 23. 1: 331-334. Gödöll . 5. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2000): Development research of AC hydraulic energy transfer. Hungarian Agricultural Engineering 2000/13: 74-75. 6. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2000): Váltóáramú hidraulikák fejlesztése erdészeti alkalmazás céljaira. Gép 2000/8: 15-17. 7. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2000): Váltóáramú hidraulikus energiaátvitel fejlesztése. MTA Agrár M szaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás Nr .24. 3: 143-145. Gödöll . 8. Czupy I. (2000): Hidraulikus elven m köd tuskózógép fejlesztése. Alföldi Erd kért Egyesület Kutatói Napjának kiadványa 179-181. Baja-KecskemétSopron. 9. Czupy I. (2000): Tuskózógépek hidraulikus hajtásai. Nyugat-Magyarországi Egyetem Erd mérnöki Kar. Az Erd mérnöki Kar Tudományos Konferenciájának el adásai. 179-184. Sopron. 10. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2001): Application of alternating-current hydraulics to develop stumplifting machinery. Hungarian Agricultural Engineering 2001/14: 64-66. 9
11. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2001): Konstruktions- und theoretische Fragen des forstlichen Wurzelstockziehers mit hydraulischem Antrieb. Trends of wood working, forest and environmental technology development and their aplications in manufacturing process. International Science Conference. Section 1: 287-291. Zvolen. 12. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2001): A tuskókiemelés gépesítésfejlesztése váltóáramú hidraulika alkalmazásával. MTA Agrár M szaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Nr. 25. 3: 203-207. Gödöll . 13. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2001): Váltóáramú hidraulikus hajtás gyakorlati alkalmazása. Hidraulika-pneumatika oktatók VII. Országos tanácskozásának kiadványa. 39-43. Kecskemét. 14. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2001): Váltóáramú hidraulikus hajtás fejlesztése. Gép 2001/10-11: 23-24. 15. Czupy I. (2002): Váltakozó áramú hidraulikák alkalmazása erdészeti gépeken. Alföldi Erd kért Egyesület Kutatói Napjának kiadványa 108-111. Kecskemét. 16. Czupy I. – Horváth B. (2002): Eine forstliche Anwendung des hydraulischen Antriebes mit Wechselströmung der Flüssigkeit. Treffen der „Sektion Forsttechnik” des Verbandes Deutscher Forstlicher Versuchsanstalten Tagungsbericht 140-144. Sopron. 17. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2002): Váltóáramú hidraulikus tuskózógép kialakításának elméleti kérdései. MTA Agrár M szaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Nr. 26. 3: 190-193. Gödöll . 18. Czupy I. (2002): Kísérleti váltóáramú hidraulikus hajtás vibráció létrehozására. Gépgyártás 2002. 7-8: 25-28. 19. Czupy I. – Lukács J. (2003): Kísérleti berendezés váltóáramú hidraulikus hajtás tuskózásban történ alkalmazására. MTA Agrár M szaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Nr. 27. 3:125-128. Gödöll . 20. Czupy I. (2003): Módszer a tuskókiemelés er igényének meghatározására. Alföldi Erd kért Egyesület Kutatói Napjának kiadványa 94-98. Kecskemét. 21. Czupy I. (2003): Váltóáramú hidraulikus technika és gyakorlati alkalmazása. Gép 2003/9: 32-34. 10
22. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2003): Vibrációs tuskólazítás modellje és elméleti kérdései. Gép 2003/10-11: 19-20. 23. Czupy I. – Lukács J. (2004): Tuskólazítás váltakozó áramú hidraulikus berendezéssel. MTA Agrár M szaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Nr. 28: 255-258. Gödöll . 24. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2004): Talaj-gyökér kapcsolat lazítása váltóáramú hidraulikus kísérleti berendezéssel. PNEUHIDRO konferencia kiadványa. 67-71. Miskolc. 25. Czupy I. (2004): Tuskókiemelés váltóáramú hidraulika alkalmazásával. XXX. Óvári Tudományos Napok. A konferencia CD kiadványa. Mosonmagyaróvár. 26. Czupy I. – Lukács J. (2005): A váltakozó áramú hidraulikus hajtás alkalmazása rezg mozgás létrehozására. Pneumatika, hidraulika, hajtástechnika, automatizálás. 57-59. 27. Czupy I. – Horváth-Szováti E. (2005): A tuskókiemelés er szükségletének meghatározása kísérleti úton és a mérési eredmények regresszióanalízise. MTA Agrár M szaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Nr. 29 (1): 214-218. Gödöll . 28. Czupy I. (2005): A vibrációs tuskólazítással kapcsolatos kísérletek eredményei. III. Országos Erdészeti Konferencia kiadványa. 63-68. Sopron. 29. Czupy I. – Horváth-Szováti E. (2005): Experimental Definition of the Primary Input of Stump Extraction and Regression Analyses of the Findings of Measurement. Hungarian Agricultural Engineering 2005/18. Megjelenés alatt.
6.2. El adások 1. Czupy I. (1998): A CASE POCLAIN 1188 CK típusú tuskózógép és hidraulikus rendszere. XXVII. Óvári Tudományos Napok. Mosonmagyaróvár. 2. Czupy I. (1998): A tuskózás hatékonyságának növelése a tuskózó gépekre adaptált váltakozó áramú hidraulikus berendezések segítségével. Doktorandusok fóruma. Miskolci Egyetem.
11
3. Czupy I. (1999): Váltóáramú hidraulika alkalmazása erdészeti és mez gazdasági gépeken. MTA Agrár M szaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozása. Gödöll . 4. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2000): Váltóáramú hidraulikus energiaátvitel fejlesztése. MTA Agrár M szaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozása. Gödöll . 5. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2000): Váltóáramú hidraulikák fejlesztése erdészeti alkalmazás céljaira. X. Nemzetközi Pneumatika-Hidraulika Konferencia és Kiállítás. Miskolc. 6. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2000): Váltóáramú hidraulikus hajtás fejlesztése. Géptervez k és Termékfejleszt k XVI. Országos Szemináriuma. Miskolc. 7. Czupy I. (2000): Tuskózógépek hidraulikus hajtásai. Nyugat-Magyarországi Egyetem Erd mérnöki Kar Tudományos Konferencia. Sopron. 8. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2001): A tuskókiemelés gépesítésfejlesztése váltóáramú hidraulika alkalmazásával. MTA Agrár M szaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöll . 9. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2001): Konstruktions- und theoretische Fragen des forstlichen Wurzelstockziehers mit hydraulischem Antrieb. Trends of wood working, forest and environmental technology development and their aplications in manufacturing process. International Science Conference Zvolen, Section 1. 10. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J.( 2001): Váltóáramú hidraulikus hajtás gyakorlati alkalmazása. Hidraulika-pneumatika Oktatók VII. Országos Tanácskozása. Kecskemét. 11. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2002): Váltóáramú hidraulikus tuskózógép kialakításának elméleti kérdései. MTA Agrár M szaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöll . 12. Czupy I. – Horváth B. (2002): Eine forstliche Anwendung des hydraulischen Antriebes mit Wechselströmung der Flüssigkeit. Treffen der „Sektion Forsttechnik” des Verbandes Deutscher Forstlicher Versuchsanstalten. Sopron.
12
13. Czupy I. (2002): Váltakozó áramú hidraulikák alkalmazása erdészeti gépeken. Alföldi Erd kért Egyesület Kutatói Napja Kecskemét. 14. Czupy I. – Lukács J. (2003): Kísérleti berendezés váltóáramú hidraulikus hajtás tuskózásban történ alkalmazására. MTA Agrár M szaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöll . 15. Czupy I. (2003): Váltóáramú hidraulikus technika és gyakorlati alkalmazása. A Szerszámgépek tanszéke 40 éves jubileuma alkalmából rendezett szakmai szinpózium. Miskolc. 16. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2003): Vibrációs tuskólazítás modellje és elméleti kérdései. Géptervez k és Termékfejleszt k XIX. Országos Szemináriuma. Miskolc. 17. Czupy I. (2003): Módszer a tuskókiemelés er igényének meghatározására. Alföldi Erd kért Egyesület Kutatói Napjának kiadványa 94-98. Kecskemét. 18. Czupy I. – Lukács J. (2004): Tuskólazítás váltakozó áramú hidraulikus berendezéssel. MTA Agrár M szaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöll . 19. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2004): Talaj-gyökér kapcsolat lazítása váltóáramú hidraulikus kísérleti berendezéssel. PNEUHIDRO Miskolc. 20. Czupy I. (2004): Tuskókiemelés váltóáramú hidraulika alkalmazásával. XXX: Óvári Tudományos Napok. Mosonmagyaróvár. 21. Czupy I. – Horváth-Szováti E. (2005): A tuskókiemelés er szükségletének meghatározása kísérleti úton és a mérési eredmények regresszióanalízise. MTA Agrár M szaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöll .
7. Más témában megjelent publikációk 7.1 Könyvek, könyvrészletek 1. Czupy I. – Horváth B. – Marosvölgyi B. – Major T. (2002): Erdészeti munkagépek, gépüzemeltetés I. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest. ISBN 9639317357
13
2. Czupy I. – Horváth B. – Marosvölgyi B. – Major T. (2002): Erdészeti munkagépek, gépüzemeltetés II. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest. ISBN 9639317365 3. Czupy I. – Horváth B. (2003): Bels égés motorok. In: Erdészeti gépek. Dr. Horváth Béla szerk. Szaktudás Kiadó Ház Budapest. ISBN 9639422762 4. Czupy I. – Horváth B. – Major T. (2003): Er gépek rendszerezése, szerkezeti felépítése. In: Erdészeti gépek. Dr. Horváth Béla szerk. Szaktudás Kiadó Ház Budapest. ISBN 9639422762 5. Czupy I. – Horváth B. (2003): Szaporítóanyag-termesztés speciális gépei. In: Erdészeti gépek. Dr. Horváth Béla szerk. Szaktudás Kiadó Ház Budapest. ISBN 9639422762 6. Czupy I. – Horváth B. – Marosvölgyi B. – Major T. (2003): Er géptan. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest. ISBN 9639317462 7. Szendr Péter (szerk.) (2003): Géptan [írta Czupy Imre et al.]. Mez gazda Kiadó, Budapest. ISBN 9632860217 8. Czupy I. – Horváth B. – Marosvölgyi B. – Major T. (2005): Erdészeti munkagépek, gépüzemeltetés III. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest. ISBN 9639317659 9. Czupy I. – Csalló R. – Horváth B. – Gólya J. – Major T. (2005): Motor- és tisztítóf részek. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest. ISBN 9639317640
7.2 Tudományos cikkek, kiadványok 1. Czupy I. (1996): ERZ-1 erdészeti zúzó. Gépesítési információ 3. Sopron. 2. Czupy I. (1996): ERZ-1 erdészeti zúzó funkcionális vizsgálata. Mez gazdasági Technika 9: 2-3. 3. Czupy I. – Dr. Horváth B. (1997): ETL-3 erdészeti talajlazító. Gépesítési információ 6. Sopron. 4. Czupy I. – Dr. Horváth B. (1997): Hidraulika gyakorlatok az erd mérnökképzésben. "Hidraulika-pneumatika Oktatók VI. Országos Tanácskozása." c. konferencia kiadványa. Sopron. 53-56. 14
5. Czupy I. – Dr. Széchey B. J. (1998): Zaj- és rezgésmérés az erdészetben. MTA AMB Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöll , Gödöll i Agrártudományi Egyetem – FM M szaki Intézet, 3. kötet 37-40. 6. Czupy I. (1998): Ergonómiai mérések az erdészetben. Mez gazdasági Technika 11: 2-3. 7. Czupy I. et.al. (2004): Timberjack-MAN típusú vékonyfa-kötegel gép. Gépesítési információ, 21. Sopron.
7.3 El adások 1. Czupy I. – Horváth B. (1997): Hidraulika gyakorlatok az erd mérnök-képzésben. Hidraulika-pneumatika Oktatók VI. Országos Tanácskozása. Sopron. 2. Czupy I. – Dr. Széchey B. J. (1998): Zaj- és rezgésmérés az erdészetben. Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya Agrár M szaki Bizottsága XXII. Kutatási és Fejlesztési Tanácskozása. Gödöll . 3. Czupy I. (1998): Az erd gazdasági munkák munkabiztonságának javítása ergonómiai mérések alapján. X. Országos munkavédelmi –munkabiztonsági ankét. Mosonmagyaróvár.
8. Nem publikáció érték munkák Diplomamunka: Czupy I. (1992): A "Forgácsolt felületek min sége" cím témakör tanításának tervezése. Budapest. 45 p. Czupy I. (1996): Kézi f részgépek ön- és fogáscsillapított rezgései. Budapest. 25 p.
TDK dolgozat: Czupy I. (1991): Homlokmarással készített felületek érdességének kapcsolata a szerszám beállítási és geometriai jellemz ivel. Budapest.
15
