Válság és válságkezelés: makrogazdasági és jövedelmi hatások

Válság és válságkezelés: makrogazdasági és jövedelmi hatások Cserháti Ilona ECOSTAT Gazdaságmodellezési Műhely

MTA Közgazdaságtudományi Intézete és az MTA Munkatudományi Bizottsága által rendezett „Válság a munkapiacon – és azután” c. szakmai konferencia Szirák, 2010. november 5-6.

Az előadás vázlata I.

A válság előtt…

II.

Elsődleges makrogazdasági válságreakciók

III.

A válság hatása a vállalati szektor működésére

IV.

A válság hatása a háztartásokra

V.

A 2011. évi egykulcsos adórendszer hatása a jövedelmekre

Magyarország zárkózott fel a leglassabban az EU15 átlagához mérve vásárlóerő-paritáson 80% 73,8%

75% 70% 65%

63,5%

Csehország: 12,9%pont.növ.

60,9%

60%

57,4%

55% 50%

52,7% 46,3%

Szlovákia: 24,8%pont.növ.

Magyarország: 11,1% pont.növ.

45% 38,7%

40%

Lengyelország: 20,5%pont.növ.

35% 2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1991 Forrás: OECD

1992

32,2%

30%

Életszínvonal, fenntarthatóság 140%

130%

GDP

Reáljöv.

GNI

120% Kiigazítás

110%

100%

90% Bokros csomag

Forrás: KSH

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

80%

A belföldi felhasználás és az export-import alakulása a régióban Szlovákia

Csehország 25000

10000

9000 21000

8000

17000

7000

6000 13000

5000 9000

4000

Beföldi felhasználás

Export

Import

Polinom. (Beföldi felhasználás)

Beföldi felhasználás

Export

Import

Polinom. (Beföldi felhasználás)

3000

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II.

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II.

5000

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2010

Lengyelország

Románia 30000

80000 70000

25000

60000 20000

50000 40000

15000

30000 10000

20000 5000

10000 Beföldi felhasználás

Export

Import

Polinom. (Beföldi felhasználás)

0

Beföldi felhasználás

Export

Import

Polinom. (Beföldi felhasználás)

2000

2001

2002

Forrás: Eurostat

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009 2010

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II.

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II.

0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

A bruttó hazai termék (GDP) végső felhasználása 2000. évi átlagáron 6000000

5500000

5000000

4500000

4000000

3500000

3000000

2500000 Belföldi felhasználás

Export

Import

Polinom. (Belföldi felhasználás)

2000

Forrás: KSH

2001

2002

2003

2004

II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II.

III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I.

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II.

2000000 2005

2006

2007

2008

2009

2010

Az ipari értékesítés volumenindexei, 2005. év havi átlaga = 100 (szezonálisan és munkanappal kiigazított)

Forrás: KSH

A belföldi kereslet alakulása (változás az előző év azonos időszakához viszonyítva)

Forrás: KSH, ECOSTAT ECO-LINE modell

Működési jellemzők létszámkategóriánként, 2008=100

Létszámkategória 249 fő felett

Vállalat szám db

2008=100

GDP Mrd Ft

Létszám

2008=100

fő

Nettó árbevétel

2008=100

Mrd Ft

2008=100

Export Mrd Ft

Adózatlan eredmény

2008=100

Mrd Ft

2008=100

768

94,0

5 113,0

90,5

656 758

95,3

22 087,4

87,1

8 843,5

76,0

829,6

76,5

50-249 fő között

4 291

92,8

2 360,2

97,1

423 602

93,6

12 665,3

88,3

2 474,6

93,8

324,6

78,6

10-49 fő között

24 055

94,8

1 980,6

92,6

467 626

94,4

11 266,9

88,7

1 815,4

83,6

408,8

75,6

0-9 fő között

324 535

106,2

2 082,8

88,9

518 441

100,1

12 550,8

89,4

1 521,1

65,8

360,3

50,3

Üzleti évesek

843

122,9

1 031,3

128,4

110 687

114,6

5 793,6

136,9

2 814,8

148,3

142,1

82,0

354 492

105,1

12 567,9

94,0 2 177 114

96,7

64 364,0

91,1

17 469,4

84,6

2 065,3

70,6

Összesen

Forrás: ECOSTAT vállalati adatbázis és APEH

Működési jellemzők tulajdonosi szerkezet szerint, 2008-2009 GDP, 2009

GDP, 2008

47%

49%

46%

4% Külf.tul > 50 %

Külf.tul < 50 %

Forrás: ECOSTAT vállalati adatbázis és APEH

52%

2% Belf. Tulajdon=100 %

Külf.tul > 50 %

Külf.tul < 50 %

Belf. Tulajdon=100 %

A háztartások jövedelmi helyzetének alakulása Az összjövedelem (és a fogyasztás) meredeken csökken  Előzetes nemzeti számlák szerint: Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények rendelkezésre álló jövedelme(B6): 2008: 14 400 milliárd Ft 2009: 14 189 milliárd Ft (-1,5%) Infláció: 4,2 % Reáljövedelem: min. 5% feletti visszaesés (Háztartások vásárolt fogyasztása: -7.6%) Milyen lehet az eloszlása? 

Mikroszimuláció - a jövedelemeloszlás becslésére 

A mikroszimuláció - mikroegységek (egyén, háztartás, vállalat) tulajdonságainak, ezek időbeli alakulásának és a mikroegységek közötti kapcsolatoknak modellezése.



A mikroszimuláció alkalmazási lehetőségei:  Lakossági jövedelmi viszonyok alakulásának előrejelzése  Gazdaságpolitikai lépések hatásvizsgálata.



A mikroszimulációs modellek csoportosítása:  Statikus modellek: rövid távú hatást vizsgálnak  Dinamikus modellek: hosszú távú hatást vizsgál, viselkedési elemeket tartalmaz.

ECOS-TAX: az ECOSTAT mikroszimulációs modellje 

 

  

Közös KSH-ECOSTAT kezdetek (KSH: Éltető Ödön, Mihályffy László, Szép Katalin, ECOSTAT: Dobszayné Hennel Judit , Keresztély Tibor , Takács Tibor) Statikus modell (dinamika a súlyrendszer módosításán keresztül) A modellben alkalmazott részletes továbbvezetési szabályok (mintegy 100 tétel, jogszabályok, statisztikai mutatók alapján)  Személyi szinten értelmezett jövedelmek  A bruttó jövedelmek továbbvezetése  Évenként kidolgozott adózási algoritmusok Makrosítás, imputálás Jelenleg: a 2007. évi személyi és háztartási adatállomány 2010-re történő átvezetése Felhasználóbarát környezet: módosítható paramétertáblák a makrokörnyezetre és a jövedelem-újraelosztásra

Cserháti I., Keresztély T.: A megfigyelési egységektől a makrogazdasági aggregátumokig — a mikroszimulációs modellezés néhány módszertani kérdése, 2010, Statisztikai Szemle 88 évfolyam, 7-8. szám Cserháti I., Péter I., Varga Zs.: Trends in Household Income Stratification in 2008-2009. Development and Finance, pp. 70-78. 2009/3

A válság réteghatásai 105%

103%

10.dec./1.dec.:10,69 101%

99%

10.dec./1.dec.:11,01 97% Leggazdagabbak 95% Összesen Gazdagok

93%

Középosztály 91% 2007

Legszegényebbek 2008

2009

2010 Szegények

Az egy főre jutó nettó jövedelmek alakulása a különböző háztartástípusokba tartozóknál Személyek a háztartásuk gyerekszáma szerint Nincs gyerek Egy gyerek van Két gyerek van Három vagy több gyerek van Együtt

Személyek a háztartásuk korösszetétele szerint Csak fiatal Csak középkorú Csak idős Fiatal és középkorú Fiatal és idős Középkorú és idős Mindhárom generáció Együtt

  

Reál index 2008

Reál index 2009

Reál index 2010

Reál index 2010/2007

103,1% 100,8% 97,9% 93,6% 100,6%

95,4% 97,4% 98,3% 96,8% 95,9%

97,3% 97,7% 97,3% 97,6% 97,4%

95,7% 95,9% 93,7% 88,4% 93,9%

Reál index 2008

Reál index 2009

Reál index 2010

Reál index 2010/2007

95,7% 100,5% 102,6% 101,4% 105,8% 100,4% 98,1% 100,6%

95,1% 94,9% 92,9% 96,9% 99,2% 96,0% 100,6% 95,9%

97,6% 97,9% 96,7% 97,5% 97,4% 97,3% 97,2% 97,4%

88,8% 93,4% 92,2% 95,9% 102,3% 93,7% 96,0% 93,9%

A nagycsaládosok helyzete jelentősen romlott. A csak fiatalokból álló háztartások pozíciója romlott leginkább. A többgenerációs családok jobban alkalmazkodnak.

Az egy főre jutó nettó jövedelmek alakulása régiónként Háztartások régióba tartozásuk szerint

  

Reál index 2008

Reál index 2009

Reál index 2010

Reál index 2010/2007

Budapest Pest megye

101,5%

96,8%

97,6%

95,9%

102,7%

96,0%

97,8%

96,3%

Közép-Dunántúl

98,4%

97,3%

97,5%

93,3%

Nyugat-Dunántúl

100,3%

96,0%

97,5%

93,9%

Dél-Dunántúl

100,6%

94,6%

97,1%

92,4%

Észak-Magyarország

97,6%

96,7%

97,3%

91,8%

Észak-Alföld

99,1%

96,6%

97,0%

92,9%

Dél-Alföld

94,1%

100,9%

97,2%

92,3%

Együtt

100,5%

95,9%

97,4%

94,0%

Pest megyében átlag alatti az életszínvonal romlás. A legrosszabb pozíciójú régió Észak-Magyarország. Pest megye alkalmazkodott a legjobban.

Jövedelemegyenlőtlenségek 2007-2010



2007-2010-es időszakban jelentős reáljövedelem-csökkenés



A jövedelempolarizáció nő, szegényebb rétegek leszakadása folytatódik



A nagycsaládosok, fiatalok, nyugdíjasok, regionális különbségek nőnek, nagycsaládosok, nyugdíjasok helyzete romlik



Makrogazdasági problémákhoz vezethet: lanyha fogyasztási kereslet, elhúzódó recesszió, a rejtett gazdaság növekedés

A lakossági jövedelmek változásának és eloszlásának becslése 2011-re A makrogazdasági feltételrendszer és a szabályozórendszer :  Szja mértéke egységesen 16% (a szuperbruttóra) 

Adójóváírás: csökken, a bérjövedelem 16%-a, legfeljebb havi 12 100 forint a jogosultsági határig (évi 2 millió 750 ezer forint), ezt követően 12%-kal fut ki, azaz az adójóváírás évi 3 millió 960 ezer forintos jövedelemtől megszűnik.



Átlagos bruttó kereset-emelkedés: 5%



Minimálbér emelés: 5%

A legmagasabb jövedelemadó kulcsok az EU tagállamaiban, 2010, (százalék) 65

56 55

54

52

52

50 50

49

47

46

45

45

45

43

42

41

41 41

42,4 39

37,5 35

35

32

30 26

25

21

19 16

15

15 15 10

5 S E BE NL DK AT UK

Forrás: EUROSTAT

FI

DE FR

IT

EL ES

PT

IE

SI

HU LU MT PL CY LV EE S K RO CZ LT BG EU- EA27 16

A 16%-os egykulcsos adó hatása

A bruttó jövedelemre vetített effektív adókulcs változása 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5%

2010. évi effektív adókulcs

2011. évi effektív adókulcs, 5% általános bruttó béremeléssel

3000000

1000000

800000

600000

410000

390000

370000

350000

330000

310000

290000

270000

250000

230000

210000

190000

170000

150000

130000

110000

90000

Minimálbér

0%

Várható nettó jövedelemkülönbözet 2011-re jövedelemszintenként 20000 15000 10000 5000 0 -5000

2011. évi nettó különbözet, 5% minimálbér emeléssel

300000

290000

280000

270000

260000

250000

240000

230000

220000

210000

200000

190000

180000

170000

160000

150000

140000

130000

120000

110000

100000

90000

80000

Minimálbér

-10000

2011. évi nettó különbözet, 5% általános bruttó béremeléssel

A 2011. évi szja hatása az egyes jövedelmi tizedekre

Jövedelmi tizedek 1. tized 2. tized 3. tized 4. tized 5. tized 6. tized 7. tized 8. tized 9. tized 10. tized Együtt

2010. évre becsült 355 317 566 592 693 943 798 168 900 279 1 010 311 1 133 409 1 310 519 1 643 924 3 043 684 1 055 502

Forrás: ECOS-TAX modellszámítások

2011: 5%-os bruttó keresetnöv., egykulcsos szja, családi adókedvezmény 382 776 609 603 738 096 841 321 943 425 1 050 760 1 178 751 1 375 165 1 749 837 3 410 497 1 156 282

2010=100 107,7% 107,6% 106,4% 105,4% 104,8% 104,0% 104,0% 104,9% 106,4% 112,1% 109,5%

A 2011. évi szja hatása háztartástípusonként

Személyek a háztartásuk gyerekszáma 2010. évre becsült szerint

2011: 5%-os bruttó keresetnöv., egykulcsos szja, családi adókedvezmény

2010=100

Nincs gyerek

1 263 295

1 326 621

105,0%

Egy gyerek van

1 006 546

1 127 670

112,0%

Két gyerek van

857 918

1 003 700

117,0%

Három vagy több gyerek van

596 788

729 828

122,3%

1 055 502

1 156 282

109,5%

Együtt

Forrás: ECOS-TAX modellszámítások

A felső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások összetételének változása

1,3% 6,4%

gyermektelen 2 gyermekesek bekerülése a gazdagok közé

27,4%

41,5%

2 gyermek 1 gyermek 3 v. több gyermek 3 v. többgyermekesek bekerülése a gazdagok közé

20,6% 2,8%

Forrás: ECOS-TAX modellszámítások

Következtetések  



A magyar kilábalás duális jellege A beruházás-ösztönzés nehézkes: a kapacitáskihasználtság szintje jelenleg alacsony, a keresleti várakozások nem túlságosan derűlátóak, először foglalkoztatás-bővülés Fogyasztás-ösztönzés A 2011. évi szja szabályozás hatásai:  400 milliárd forintot meghaladó bevételkiesés  A többgyermekes családok relatív helyzete javul  Regionális különbségek nőnek Lakossági fogyasztás :~+3 %

Finanszírozás, hosszú távú hatások