VALÓSÁG
MISKOLCI
Térítésmentes időszaki kiadvány 2013. november II. évfolyam 3. szám
Nem lett élhetőbb Miskolc!
Hiába a fideszes ígéretek, Miskolcon az elmúlt három év során semmivel sem lett jobb az élet, mint korábban. Sőt! A legutóbbi rendőrségi éves beszámoló szerint 2012-ben 38 százalékkal nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma. Ezen belül 27 százalékkal nőtt a szándékos testi sértések száma, a vagyon elleni bűncselekmények 23 százalékkal emelkedtek. Ennek ellenére Pintér Sándor belügyminiszter nemrég még azt állította, hogy vannak, akik ma már jobban érzik magukat az utcán, például Miskolcon, a Lyukóban, melynek „lakásait, házait néhány éve elfoglalták a hajléktalanok, különféle jogtalanságokból élő emberek, a közigazgatás tétlenül nézte. Ma ez a hely ismét Miskolc ékszerdoboza”. Fotónk az ékszerdoboz egyik ékességét mutatja be, mi pedig lapunk 3. oldalán azt, hogy mit ígért Kriza Ákos fideszes polgármesterjelölt 2010 őszén a miskolciaknak, s három év után mit sikerült ezekből megvalósítania.
Fideszes önreklám a tudósok sírkövein Már megint Miskolcon röhögött és szánakozott az ország november elején: Kovács László Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő önhatalmúlag elcsúfíttatta Herman Ottó és Vásárhelyi István miskolci síremlékét, ráadásul mindkét új sírkőre kiíratta, hogy mindezt neki lehet megköszönni. Az ügyből óriási botrány lett.
Leszavazták Tapolcát!
(Összefoglaló az 5. oldalon)
Sebestyén, a látnok
Ahová a
Hamarabb válaszolt Sebestyén László fideszes országgyűlési képviselő egy MSZP-s sajtótájékoztatón elhangzottakra, mint ahogyan azt a sajtótájékoztatót egyáltalán megtartották volna. A szocialisták 14 órától értékelték a városvezetés hároméves teljesítményét, Sebestyén viszont 11 órakor megtartott sajtótájékoztatóján már visszautasította az MSZP-s megállapításokat. A látnok képviselőnek novemberben nem ez volt az egyetlen parádés húzása, simán letagadta például azt, hogy mit ígért a DAM-mal kapcsolatos szórólapján 2010-ben. Sebestyén produkcióiról a 4. oldalon olvashatnak.
Egyetlenegy fideszes, vagy KDNP-s országgyűlési képviselő sem támogatta szavazatával a parlament november 25-i ülésén azt a jövő évi költségvetés tervezetéhez benyújtott szocialista módosító indítványt, amely a székesfehérvári stadion rekonstrukciójának terhére 3,2 milliárd forintot irányzott elő Miskolctapolca fejlesztésére. Mi több, a miskolci Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselők közül ketten, Sebestyén László és dr. Nagy Kálmán egyenesen a módosító ellen szavaztak. Sebestyén esetében ez azért is megdöbbentő, mert őt miskolctapolcai fürdőrekonstrukcióval összefüggő koordinációs feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki bő egy hónapja a nemzetgazdasági miniszter. Ilyesmi sajnos nem először fordul elő, mint ahogyan az a 8. oldalon olvasható visszatekintőnkből is kiderül.
fideszes cenzúra nem ér el! www.eszon.hu AMIRŐL TUDNI KELL!
Floridában konferenciázott a Mihő igazgatója
Elvették a miskolci diákok ösztöndíját!
Nem lesz olcsóbb a karaj, a comb, a lapocka!
(Cikk a 7. oldalon)
(Cikk a 6. oldalon)
(Cikk a 4. oldalon)
C
Y
M
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
5
miskolci valóság
1
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
MISKOLCI VALÓSÁG
2
2013. NOVEMBER
Bukott az állam a trafikmutyin: csempészcigit szív a magyar
Miskolci fideszes dohánybárók
A trafikrendszer bevezetése óta körülbelül negyven százalékkal kevesebb cigarettát vásárolunk legálisan, kevesebb az adóbevétel is. Mivel nem valószínű, hogy ez alatt a pár hónap alatt milliók szoktak le, és adócsökkentés sem történt, ezért nehéz a helyzetet nem a trafikrendszer bevezetésével magyarázni. A helyzet ugyanis az, hogy a drága cigarettákra nincs pénzük az embereknek, a feketepiacon vásárolják meg a mindennapi füstölni valót, a költségvetési bevételeket is csökkentve ezzel. Nagyjából minden tizedik trafiknál talált valamilyen szabálytalanságot legutóbbi razziája során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – a 2600 ellenőrzött dohányboltban kétszáz hibát találtak, és végül összesen 25 millió forint bírságot szabtak ki. A legelemibb adminisztratív hiányosságok fordultak elő: volt, hogy a megrendelt készletek átadás-átvétele volt szabálytalan, vagy a trafikcégér hiányzott a boltról. De a NAV szerint előfordult az is, hogy tovább tartott nyitva, mint ahogy engedélye alapján azt megtehette volna. Az egyik trafiknál azonban még csempészcigiket is találtak a pult alól kínálva – a meglepő jogsértés ellenére a NAV szerint olyan súlyos szabálytalanság egyik helyen sem volt, amiért vissza kellene venni koncessziót. Pedig a csempészcigik megjelenése egyértelmű jele annak, hogy a 10 százalékosra emelt árrés sem elég a nemzeti dohányboltosoknak. A nyári adatok alapján is drámaian visszaesett a forgalom. Míg tavaly augusztusban még 1,5 milliárd szál cigaretta került szabadforgalomba, idén augusztusban ez több mint harmadával esett viszsza, 906 millió szálra, noha a NAV szerint a viszszaesés már az év elején megkezdődött. A nyár mélypontja mégis a dohányboltok nyitása volt, júliusban 40 százalékos volt a visszaesés, amit
egyébként a jövedéki adóbevételek adatai is jól mutatnak: miközben a dohányból idén júliusban 28 milliárd folyt be, tavaly ugyanebben a hónapban még 34 milliárd, és míg tavaly augusztusban 36 milliárdos bevételhez jutott az állam, ez idén a nyolcadik hónapban már csak 24 milliárdhoz.
Folytatódik a Fészekrakás A lakások bérletéről szóló miskolci önkormányzati rendelet lehetőséget ad arra, hogy két eredménytelen pályáztatás után az önkormányzati bérlakást a MIK Zrt. jogosult ideiglenesen, 1 évre magánszemély részére bérbe adni, pályáztatás nélkül. Ezzel nem is lenne gond, ha megfelelően vizsgálná a cég a beköltözők „előéletét”, de ez, úgy tűnik, nem történik meg. 2013 áprilisában és májusában például pályázat nélkül adott bérbe az önkormányzati ingatlancég 61 lakást a Kazinczy, a Király, a Szentgyörgy, a Felsőruzsin, az Áfonyás, a Hajós, Mednyánszky, a Kuruc, az Ady, a Széchenyi, a Hegyalja, a Csengey utcákban és a Debreczeni Márton téren, ahol a beköltözőkkel együtt már meg is jelentek a gondok. Simon Gábor szocialista képviselő az önkormányzat november 21-i közgyűlésén erre fel is hívta a figyelmet. Elmondta: levelet kapott egy közös képviselőtől, aki azt írta, hogy kilakoltatták az egyik fészekrakós családot a Klapka utcából, a család azonban alig egy nap múlva megjelent a Hajós utcán. Kibéreltek ugyanis egy önkormányzati ingatlant. Minden ellenállás, vizsgálat és kérdezősködés nélkül bérbe tudtak venni egy újabb lakást, úgy, hogy a Klapka utcán hatalmas tartozást hagytak maguk után. Simán besétáltak a városi ingatlangazdálkodó céghez, és bérbe tudták venni a Hajós utcai lakást. Így a Hajós utcán elkezdődhet ugyanaz, ami a másik lakásban véget ért. A képviselő egy másik esetet is megemlített, ezt egy lakossági fórumon osztották meg vele az érintettek. Perecesre egy érpataki család költözött be. Először egy lakásba, majd miután onnan el kellett jönniük, telket béreltek a MIK-től, amelyre egy egyszerű bodegát húztak fel és abban laknak. Senki nem ellenőrizte, hogy az önkormányzati tulajdonú telken mi történik. Simon Gábor szerint ezeket a folyamatokat azonnal le kell állítani. Kíváncsi a MIK Zrt. igazgatójának válaszaira is, hogy miként fordulhattak elő ezek az esetek. Semmiféle választ nem kapott, sem a MIK igazgatójától, sem a jelen lévő kormánypárti képviselőktől. A vitát érdemi reakció nélkül lezárták.
Y
M
100
90
80
70
60
50
40
amit feketén működő dohánygyárakban állítanak elő, és „saját márkás” termékeket is, melyeket kifejezetten a feketepiacra szánnak. Egy szó mint száz, a „nehéz sorsú” trafikosokat nem ölelte keblére a nép. „Ne nézzetek hülyének!”, „maffia boykott” – egy éjjel leforgása alatt például ezeket a feliratokat fújták rá több nemzeti trafik kirakatára is november elején. A „népharag” radikális kivetülése vélhetően szervezett akció eredménye, bár igaz, egyes cigarettamárkák ára nemrég átlépte a lélektaninak számító ezer forintos határt is.
Csöbör is büntette a nőverés ellen tiltakozókat
Azzal fényezi magát manapság a fideszes városvezetés, hogy megoldotta a Fészekrakó-problémát. Ez azonban nem igaz.
C
Az Országos Kereskedelmi Szövetség korábban figyelmeztetett is: a 2014. évi költségvetés tervezete eleve 12 milliárdos adókieséssel számol a cigarettánál, ugyanis 35 milliárd forint a dohány jövő évre előrevetített jövedéki adócsökkenése (295 milliárd forint helyett 260 milliárd forint). Szakértők szerint pedig az éves adóbevételkiesés 130-150 milliárd lehet a dohányból, és a dohánykereskedők mintegy 50 milliárd forintnyi árréshez juthatnak. Ez is egy indok lehet arra, miért választják a trafikosok is az olcsóbban beszerezhető csempészdohányt – ráadásul idén eddig 400 tonnányi dohányt loptak el, ami pedig a feketepiacon köt ki. Az olcsó, 400-500 forintos, sokszor teljesen eredeti cigiket korlátlan mennyiségben árulják a nepperek. Magyarországra főleg Ukrajna felől csempésznek cigit, de akkora mennyiséget, hogy a tárolása is gondot okoz. A kereskedést egy kiépült hálózat végzi, a területeket felosztják egymás között. Árulnak hamisított cigarettát,
A földmutyi mellett a trafikmutyi az elmúlt három és fél év orbáni kormányzásának egyik legnagyobb botránya. Mindkét esetben ugyanaz történt: a látszat kedvéért pályázatot hirdettek, de az erről szóló jogszabályokat úgy alakították, hogy kényük-kedvük szerint gyakorlatilag bárkit győztesként hozhassanak ki anélkül, hogy meg kelljen indokolniuk, miért éppen őt választották ki. Miskolcon a benzinkútjának fejlesztésére több tízmilliós vissza nem térítendő állami támogatást is elnyerő Takács Gábor fideszes önkormányzati képviselő kereskedelmi igazgatóként dolgozó felesége, szülész-nőgyógyász anyósa és öccse a boltok hetedét kapta meg összesen. Tizenkettőt a nyolcvannégyből. A csipszadó szellemi atyja, Csiba Gábor megyei kórházigazgató, a KDNP országos elnökségi tagja, megyei önkormányzati képviselő felesége és lánya a sajószentpéteri boltok felét birtokolja. Sőt, utóbbi Miskolcon is kapott üzletet. De nyert trafikot Sebestyén László fideszes országgyűlési képviselő fia, az AVE Miskolc Kft. főmérnöke, Sebestyén Péter is. Az is sokatmondó, hogy ezek az emberek a legjobb, legforgalmasabb helyen, a Búza téren nyithatták meg legalább egy trafikjukat: Takácsék családi cége a tér egyik benzinkútjánál, Csiba lánya a tér közepén, Sebestyén fia pedig az aluljáróban.
Az nem gond, hogy egy asszonyverő szörnyeteg tagja lehet a parlamentnek. Az igen, hogy ez ellen tiltakozik az ellenzék. 130-130 ezer forintos büntetéssel sújtotta az Országgyűlés fideszes többsége november 11-én Vadnai Ágnest és Szűcs Erikát. A két képviselő november 5-én tiltakozott a nők elleni erőszak ellen, továbbá az ellen, hogy „az aszszonyverő Balogh József még mindig képviselő és polgármester lehet”. A büntetést a fideszes nők is megszavazták, köztük Csöbör Katalin, miskolci országgyűlési képviselő. Mint ismert, idén áprilisban súlyos arcsérülésekkel került kórházba Balogh József fideszes (ma már független) országgyűlési képviselő, Fülöpháza polgármesterének az élettársa. Az asszony akkori vallomása szerint a párja ittasan, többször ököllel arcul ütötte. A politikus a sajtónak viszont mást mondott: „Szóval úgy volt, hogy hazaértünk vasárnap hajnal öt körül a mulatságból, Terike kivett egy tál húst a csomagtartóból, amit hoztunk, jó lesz az kóstolónak, és cipelte be. De van nekünk egy nyolcvankilós komondor kutyánk, vak szegény, az megriadt valamitől, előszaladt, és közben fellökte Terikét, aki elesett, és beverte a fejét.”
30
20
10
5
A vak komondoros történetet természetesen senki sem hitte el. Rendőrségi nyomozás is indult, a mentelmi jogától megfosztott képviselő gyanúsított lett. Az ügyészség november 4-én közölte, hogy a megalapozott gyanú szerint a képviselő az ominózus áprilisi napon ittas állapotban, minden előzmény nélkül ütlegelni kezdte élettársát. Balogh József először négy-öt alkalommal „a közepest meghaladó erővel”, ököllel a sértett arcába ütött, majd a hajánál fogva megragadta, és egy alkalommal a terasz
fából készült korlátjához verte a fejét. A bántalmazás következtében a sértett nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket, darabos orrcsonttörést, többszörös járomcsont-törést és egyéb sérüléseket szenvedett. A képviselő a kihallgatáson a szándékosságra is kiterjedő, teljes körű beismerő vallomást tett. A mandátumáról viszont nem mondott le, ezért a Ház november 5-i ülésén Vadai Ágnes – és az egyik páholyban helyett foglaló öt vendég – monoklit festett a szeme alá. A páholyban lévők egy-egy lapot tartottak fel „Fideszes fiúk! Az asszony verve jó?” felirattal. Ez azonban nem tetszett az Országgyűlés fideszes elnökének, Kövér Lászlónak. Szerinte a két képviselő (a parlamenti performanszon, igaz, monokli nélkül, ott volt Szűcs Erika is) a plenáris ülésen tanúsított magatartásával súlyosan megsértette az Országgyűlés rendjét, ezért indítványozta, hogy a képviselőket 130-130 ezer forintra büntessék meg. Erről szavazott az úgynevezett tisztelt ház, s a fideszes képviselők a büntetés mellett foglaltak állást. Csöbör Katalin és rajta kívül további 19 Fidesz-KDNP-s képviselőnő is.
miskolci valóság
2
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
MISKOLCI VALÓSÁG
2013. NOVEMBER
3
34-0-ra ütötte ki a valóság Kriza Ákosékat A választási kampányban bemutatott 34 programpontja közül egyetlen egyet sem tudott maradéktalanul teljesíteni Kriza Ákos, Miskolc fideszes polgármestere. A városvezetők az elmúlt három évben ámokfutást mutattak be, idegen tollal ékeskedtek, azaz az előző városvezetés által elindított fejlesztésekkel dicsekedtek, miközben – noha a kampányban ígérték – sem a közbiztonság javítása terén, sem pedig Miskolc élhetőbbé tételében nem sikerült előrébb lépniük. A munkahelyteremtés ügyében a Takata gyár miskolci beruházásának híre úgy kellett az itt élőknek, mint egy falat kenyér, ám az utóbbi évek tapasztalataiból kiindulva egyrészt akkor örvendezzünk, ha már áll a gyár és termel, másrészt egyetlen cég befektetése – komplex gazdaságfejlesztési elképzelések híján – csak a munkanélküliek töredékének nyújthat megélhetést. Az meg különösen fájó, hogy a tavasszal a kormány stratégiai partnerévé avanzsált tiszaújvárosi Jabiltól mintegy 700 embert küldenek el, az ott eddig dolgozók közül sokan miskolciak voltak. Az alábbiakban felelevenítjük azt a 34 programpontot, amelyet a Fontos nekünk című fideszes kampánykiadványban olvashattak 2010-ben a miskolciak, s megvizsgáljuk, hogy sikerült azokat Kriza Ákoséknak teljesíteni.
Egy fecske a gazdaságban sem csinál nyarat
Nem lett rend két hét alatt
1. „A jövőkutatás eredményeit figyelembe véve a város gazdaságának fejlesztésében a csúcstechnológia betelepítését kell szorgalmazni. Ezzel összefüggésben egymást erősítő gazdasági folyamatok beindítása szükséges”. Kriza Ákos a csúcstechnológia betelepítését szorgalmazta, azonban nemcsak, hogy csúcstechnológia, de semmilyen új technológia nem települt be Miskolcra (gondoljunk a finn darugyár, vagy a Raiffeisen Bank kudarcára). Semmilyen gazdasági folyamat nem indult be, egyedül a Takata gyár miskolci beruházása hozhat némi gyógyírt az itt élő elkeseredett emberek számára. Már ha egyszer felépül, s el is kezd termelni az üzem. 2. „A környezetbarát, 21. századi technológiák meghonosításával Miskolcnak ki kell hagynia egy fejlődési lépcsőfokot, ha nem akar végleg leszakadó térség maradni”. Nem honosították meg a környezetbarát, 21. századi technológiákat Miskolcon. 3. „Az észak-magyarországi térségben Miskolc központi szerepének a környező településekkel való együttműködésben, a magyarországi régiók helyi képviseleteinek kialakításában, a közösségi energiatermelésben, illetve a városképben is meg kell jelennie. Ez utóbbinak része az átfogó, mindenre kiterjedő panelrekonstrukció is”. A megígért közösségi energiatermelésnek nyoma sincs, sőt a Bogáncs utcai biogáz felhasználása, vagy a geotermikus kutak beindítása a szocialista városvezetés nevéhez fűződik. Ezzel szemben a kiliáni biomassza fűtőművet a kampányban még le akarták állítani. Átfogó panelrekonstrukció a szocialista kormányok idején volt (a panellakások 1/3-a újult meg), Kriza Ákosék újat nem indítottak, sőt, a már megnyert pályázatokat sem hagyták befejezni. 4. „A tudásalapú, innovatív gazdaságfejlesztésben elengedhetetlen a vállalkozásokat képviselő B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Miskolci Egyetem, a szakképző intézmények és a város szerves együttműködése”. A tudásalapú, innovatív gazdaságfejlesztésben elengedhetetlen a vállalkozásokat képviselő B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Miskolci Egyetem, a szakképző intézmények és a város szerves együttműködése nem valósult meg. A felsőoktatás szétverése és az ingyenes felsőoktatás eltörlése kihatott a Miskolci Egyetemre is. A szakképző intézményeket átvette az állam. 5. „Takarékos, a közpénzek felhasználására szigorúan odafigyelő, Miskolc költségvetését további hitelekkel nem terhelő gazdálkodásra van szükség. A városi cégekből kiszervezett egyes tevékenységeket újra városi hatáskörbe kell rendelni”. A takarékos, a közpénzek felhasználására szigorúan odafigyelő, Miskolc költségvetését további hitelekkel nem terhelő gazdálkodás nem valósult meg. Erről tanúskodik például a kéményseprő-ipari cég közelmúltbeli létrehozása úgy, hogy az új cég 130 millió Ft veszteséget fog „termelni” évente. A Miskolc Holding tartozása 2011. december 31-én 833 millió, 2012. december 31-én 1 milliárd 134 millió forint volt. 6. „Növelni kell a városnak mint munkaadónak a szerepét. Saját beruházásokat kell indítani, a pályázatokon a helyi cégeknek kell előnyt biztosítani. A helyi cégek összefogását, klaszterbe szerveződését támogatni kell, hogy nagyobb projektekben is vezető szerepet vállalhassanak”. A városnak, mint munkaadónak folyamatosan csökken a szerepe. Csak a Miskolc Holding és tagvállalatai esetében 2011-ről 2012re majd’ 400 fővel csökkent a foglalkoztatotti létszám. Ugyanígy csökkent az önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak létszáma is. Saját beruházást nem indított a város, a szocialista városvezetés által beindítottakat próbálják befejezni. A pályázatokon nem a helyi cégek nyernek, bizonyos esetekben a Közgép kistestvérei. 7. „Az önkormányzati tulajdonú kiadatlan ipari telephelyeket, ingatlanokat használatra át kell adni azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek új munkahelyeket teremtenek és foglalkoztatás-bővítést valósítanak meg”. Az önkormányzati tulajdonú, kiadatlan ipari telephelyeket, ingatlanokat nem adták át használatra a kis- és középvállalkozásoknak. Ráadásul a kedvezőtlen gazdasági környezet és a kormányzati megszorítások miatt lassan eltűnnek a miskolci kis- és középvállalkozások. 8. „Ha önkormányzati beruházást végző vállalkozás alvállalkozót is igénybe vesz, az önkormányzatnak az alvállalkozók közvetlen kifizetését is szerződésbe kell foglalnia”. A Szivárvány Óvoda és még sok egyéb beruházás példája mutatja, hogy az alvállalkozók kifizetése nem megfelelő módon történik. 9. „A nagybefektető számára is megfelelő ipari parkokat kell létesíteni, a befektetőt pedig arra kell ösztönözni, hogy lehetőség szerint helyi beszállítókkal dolgozzon együtt”. A szocialista városvezetés által közművesített Mechatronikai Ipari Parkot úgy töltötte meg a fideszes városvezetés, hogy a legnagyobb beruházó cég, a finn darugyár nem végzi el az ígért beruházást. Az új, úgynevezett Déli Ipari Parkkal, melynek területét még az előző városvezetés szerezte meg, s melynek szintén az előző városvezetés szerzett ipari park címet, három éven keresztül semmit sem csináltak. Egy dolgot mégis tettek, mulatságos módon rendkívüli közgyűlést hívtak össze azért, hogy egy nem létező utat megszüntessenek. Szerencsére úgy tűnik, a Takata még ennek ellenére is hajlandó itt beruházni. 10. „A vállalkozások számára nonprofit pályázatfigyelő és támogató rendszer kiépítése szükséges. A helyi vállalkozások támogatására létre kell hozni egy Miskolc– Budapest–Brüsszel Információs Központot is”. Sem nonprofit pályázatfigyelő és támogató rendszer, sem Miskolc–Budapest– Brüsszel Információs Központ nem jött létre. 11. „Támogatni kell a jól képzett munkaerő és a diplomás fiatalok helyben maradását – például önkormányzati bérlakásprogrammal, ösztöndíjakkal, gyakorlati helyek kialakításával”. Új bérlakásprogram nem indult, csak a szocialista városvezetés által kidolgozottat folytatják, gyakorlatilag változatlan tartalommal. A tehetséges, de anyagi támogatásra szoruló fiataloknak segítő Bursa Hungarica ösztöndíjprogramot leépítették.
1. „Hatékony együttműködést alakítunk ki az önkormányzat, a kisebbségi önkormányzatok, a hatósági intézmény- és jogrendszer, a civilszféra, az egyházak, valamint Miskolc polgárai között.” A jelenlegi városvezetés a városháza épületébe zárkózva figyeli az eseményeket, ugyanakkor nem támogatja a gondolkodó és saját véleménnyel rendelkező miskolciak együttműködését. Nem viselik el a jogos kritikát, noha azokból van elég. A statisztikák sem arról tanúskodnak, hogy 2 hét alatt rend lett. 2012-ben 38%-kal nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma, de például a szándékos testi sértések száma is nőtt, 27%-kal. A vagyon elleni bűncselekmények száma összességében 23%-kal lett magasabb. 2. „Munkahelyteremtő programokkal el kell érni, hogy minden családban legalább egy kereső legyen. Szociális bolthálózat kialakítását támogatjuk, amely a helyi, a város környéki és a hazai mezőgazdasági termelők minőségi termékeit részesíti előnyben.” A közmunka nem valódi munkahelyteremtés, pusztán statisztikai célokat szolgál. Zsiga Marcell állításával ellentétben az átlag havi 47 ezer forintból pedig nem tud megélni. Szociális bolthálózat nincs, legfeljebb trafik-hálózat. 3. „Tervünk a városi kórházak gazdálkodásának átalakítása, gazdasági társaságból közintézménnyé alakítása, az egészségügyi dolgozók számára közalkalmazotti jogviszony felajánlása.” A jelenlegi városvezetésnek sikerült annyira átalakítani a városi kórházat, hogy Miskolcnak már semmi köze hozzá, egyszerűen államosították. Az egészségügyi dolgozók tömegesen menekülnek külföldre, az utóbbi években súlyos orvos- és nővérhiány alakult ki. 4. „A házi- és gyermekorvosi ellátórendszer egységes irányítása, új körzethatárok kialakítása, az ügyeleti rendszer megújítása, az időskorúak otthoni egészségügyi felügyeletének biztosítása szükséges.” Az ellátórendszer maradt a régi. Az ügyeleti rendszer viszont teljesen megújult: ma már egy magáncégnek fial, a diósgyőri ügyeletet bezárták. Az időskorúak otthoni egészségügyi felügyeletének biztosítása sem oldódott meg. 5. „A Szinva medrének rekonstrukciója, a patakpart kiépítése elengedhetetlen. A város határában a Sajó folyó megfelelő árvízvédelmének megteremtése a környékbeli önkormányzatokkal és a kormányzattal együttműködve történhet.” A Szinva medrének rekonstrukciója elkezdődött. Ugyanakkor a Sajó teljes védelmet biztosító gátjának építéshez az M30-as út lehajtójával együtt még csak most kezdenek hozzá. Ráadásul az eredetileg becsült 8 milliárd forint helyett 14 milliárdba kerül a beruházás. 6. „Cselekvő szociálpolitikára van szükség: a passzivitásra serkentő juttatások helyett a segélyezés és a munkavállalás összekapcsolása, a segélyezésben tapasztalható visszásságok megszüntetése, a jogosultság szigorú ellenőrzése a feladat.” Ez nem önkormányzati feladat, de a kormányzatnak ebben sem sikerült haladást elérnie. 7. „A hátrányos helyzetű családok problémáinak csökkentése a gyerekek és a szülők helyzetére egyaránt megoldást kereső, egyszerre induló felzárkózási programokkal történhet”. Egyetlen felzárkóztató program sem indult el az elmúlt 3 évben. Ezt bizonyítja az is, hogy 2012-ben a gyermekkorú elkövetők száma 81%-kal nőtt. 8. „A családvédelmi szolgálat megerősítése, a pedagógusok felkészítése a roma gyerekek nevelésére, a feladatra vállalkozók számára premizálási rendszer kialakítása az önkormányzat feladata.” A pedagógusok már nem önkormányzati dolgozók, a kormányzat pedig ilyen premizálást és felkészítést nem hajtott végre. Sőt, az egyedi és előremutató intézkedéseket Hoffmann Rózsa rendszere egyáltalán nem tűri. 9. „Fontos a 4000 lyukói cigánycsalád számára külön intézményrendszer létrehozása helyben”. Ez nem történt meg. Egy szolgáltatóház önmagában még nem intézményrendszer. 10. „Erős jegyzői jogkörre van szükség, helyi korlátozó rendeleteket kell életbe léptetni a kocsmák nyitva tartása, a közterületek tisztán tartása, az illegális szemétlerakók felszámolása ügyében”. A kormányzat amatörizmusa miatt egy éven keresztül az önkormányzatnak nem volt joga büntetni a szabálysértéseket, vagy a helyükbe lépő kirívóan közösségellenes magatartásokat. Ugyanakkor szinte minden hatáskört elvettek a jegyzőtől és a kormányhivatalhoz telepítettek. 11. „A meglévő törvények és jogszabályok hatékony érvényesítésében a rendőrség, a tisztiorvosi szolgálat, a gyámügyi hatóságok közreműködésével az önkormányzatnak is részt kell vennie. Az intézkedési jogkörökkel is rendelkező közterületfelügyelet megerősítése, a térfigyelő kamerarendszer bővítése a városban szintén önkormányzati feladat.” A közbiztonsági szervet létrehozták, megjelentek az úgynevezett Kriza-huszárok, de ez csak propaganda: semmi nem változott, sőt. Ezt bizonyítja az is, hogy a költségvetési beszámolók szerint jelentős mértékben csökkent a bírságbevétel.
Nem lett élhetőbb Miskolc 1. „A városkörnyéki településekkel együtt kialakított energiaközösségekkel elérhetjük a lakosság lakásfenntartási költségeinek csökkenését, a gáz- és az áram árától való függőségét”. A megígért közösségi energiatermelésnek nyoma sincs, sőt a Bogáncs utcai biogáz felhasználása, vagy a geotermikus kutak beindítása a szocialista városvezetés nevéhez fűződik. Ezzel szemben a kiliáni biomassza fűtőművet a kampányban még le akarták állítani. Nem történt meg semmilyen közös, új energetikai fejlesztés. 2. „Átfogó energiahatékonysági és panelrekonstrukciós programra van szükség, amely az energiahatékonysági-korszerűsítésen túl a társasházak belső megújítását is megoldja. Mindez munkahelyeket teremt és pozitív irányba alakítja a városképet”. Átfogó panelrekonstrukció a szocialista kormányok idején volt (a panellakások 1/3-a újult meg), Kriza Ákos újat nem indított, sőt a már megnyert pályázatokat sem hagyták befejezni. 3. „A tapolcai strandfürdő újjáépítését városi beruházásban kell megoldani, a 600 éves avasi pincesort borturisztikai központtá kell alakítani”. A tapolcai strandfürdővel nem történt semmi az elmúlt 3 évben, mint ahogy az avasi pincesorral sem. A tapolcai fejlesztésre benyújtott miskolci pályázatot 0, azaz nulla forinttal támogatta a fideszes kormányzat, miközben a környező megyeszékhelyek, Nyíregyháza és Debrecen, milliárdokat kaptak hasonló jellegű beruházásaikra. 4. „Átgondolt közösségi közlekedésfejlesztési stratégiára van szükség. A városi tömegközlekedést az utazók igényeihez kell igazítani, a városi teherforgalom csökkentése érdekében meg kell oldani az iparterületek közvetlen tranzitelérését”. Az MVK Zrt. adósságállománya 2011-ben 4,879 milliárd forint volt, ez az összeg 2012-re 8,343 milliárd forintra nőtt. Igazgatók és vezetők jöttek-mentek, közben a buszokból menet közben kifogy a benzin, alkatrészhiány miatt „esnek ki” járatok, stb. Dr. Kriza Ákos azt ígérte, hogy új ipari parkokat fog létesíteni. A valóság ezzel szemben az, hogy egyetlen új ipari parkot sem nyitott, ráadásul a Déli Ipari Park területeit még a szocialista városvezetés szerezte meg Miskolc Megyei Jogú Város
C
Y
M
100
90
80
70
60
50
Önkormányzata számára. A jelenlegi városvezetés az elmúlt 3 évben egy hektár olyan új területet sem szerzett meg, ami új ipari park kialakítására szolgálhatna. 5. „Korszerűsítésre szorulnak a lillafüredi alagutak, a turistabuszok számára parkolókat kell létesíteni. Kerékpárút-hálózat kialakításával lehetőséget kell adni a városi alternatív közlekedésre. Át kell világítani a Zöld Nyíl projektet. Városi szabályzatot kell kidolgozni az útkarbantartás minőségének ellenőrzésére”. A korszerűsítés nem történt meg, sem a parkoló-építés. Az észak-déli kerékpárút teljesen, a kelet-nyugati a várig készült el. Ezekre még a szocialista városvezetés nyert pénzt, a kivitelezés az utóbbi esetében részben a jelenlegi városvezetésre hárult. Meg is lett az eredménye: módosították a vonalvezetést, amely így logikátlanná, és sok helyen balesetveszélyessé vált. A Diósgyőr-Lillafüred komplex fejlesztési tervet is módosították Kriza Ákosék, mit ad Isten, éppen a kerékpárút került ki belőle, az a szakasz, amely a várat Lillafüreddel kötötte volna össze. Mi történt a Zöld Nyíl átvilágításával? Mi lett az eredménye? Komoly útkarbantartása 2010. után nem került sor, valószínűleg ezért nem került sor a városi szabályzat kidolgozására sem. 6. „Jelentősebb kedvezményeket kell kapcsolni a miskolci családoknak a Miskolc Kártyához”. Megszüntették a jól működő rendszert és létrehoztak egy újat, zűrös körülmények között. 7. „A Búza téri piaccal kapcsolatos problémákra a kereskedők és az árutermelők bevonásával kell megoldást találni, hogy a piac mindenki megelégedésére működjön”. A piacon jelenleg is nagy problémák vannak. A bérleti díjak jelentősen emelkedtek, a napi árusítást egy évre előre meg kell határozni. 8. „Minden városrészre önálló fejlesztési programot kell kidolgozni. Megoldandó feladatot jelent a hiányzó közművek kiépítése, az utcaburkolat-rehabilitáció, a csa-
40
30
20
10
5
padékvíz-elvezetés, a forgalomcsillapító és sebességcsökkentő megoldások, a közterület-rendezés, a közvilágítás javítása”. Nem történt meg a fejlesztési program kidolgozása és a felsorolt feladatok még mindig megoldandók. 9. „Segítjük a helyi civil kezdeményezéseket, szorgalmazzuk olyan közösségek megalakítását, amelyek felelősséget éreznek és tesznek is lakókörnyezetükért”. Pont, hogy elnyomják a helyi civil közösségeket, kivéve azokat, amelyeket a városvezetés barátai hoztak létre. Megszüntették a részönkormányzatokat, a civileknek nincs semmilyen beleszólásuk az önkormányzat munkájába. 10. „A városi tehetséggondozás rendszerét minden oktatási szintre ki kell dolgozni, az óvodától az egyetemig. A szakmát tanuló fiataloknak gyakorlati helyeket teremtenénk, akár a városi vállalatoknál. Fontos a Miskolcon hagyományokkal rendelkező sportágak tehetséggondozással egybekötött támogatása (pl. futball, kosárlabda, úszás, birkózás, vívás, sakk)”. Az oktatási feladatokkal együtt a tehetséggondozást is elvették a várostól. A Sportiskola kálváriája mutatja a remek támogatási rendszert. 11. „Olyan közösségi terek létrehozására törekszünk a városrészekben, amelyek több generáció kikapcsolódását, hasznos időtöltését szolgálják. Ezek a terek kis városközpontként működhetnek, ez csökkenti a belváros terhelését és elősegíti a helyi közösségek kialakulását”. Több beharangozott közösségi tér megépítése még nem fejeződött be, vagy el sem kezdődött (például: diósgyőri Kis Szilvamag). De miért is baj, ha a belvárosban „korzózik” a miskolci? 12. „Az önkormányzati képviselők feladatkörét át kell alakítani, hogy választókerületük érdekeit hatékonyan tudják képviselni”. Sikerült az átalakítás, ahogy a választókerületi alapok felhasználásából is kiderül. Az önkormányzati képviselők már nem a választókerületük, hanem az országgyűlési képviselő, vagy a polgármester érdekeit képviselik.
miskolci valóság
3
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
MISKOLCI VALÓSÁG
4
2013. NOVEMBER
Az egykulcsos adó milliókat tett szegényebbé!
Sebestyén hazugsággal leplezné a hazugságát A fideszes képviselő amnéziás lett, már nem emlékszik arra, mit állított a 2010ben kiadott szórólapján. Persze az MSZP a hibás. „(...) A kampányom során kiadtam egy szórólapot, amelyben megírtam: minden erőmmel azon leszek, hogy a DAM újra beinduljon”. Ezt nyilatkozta Sebestyén László miskolci fideszes országgyűlési képviselő a közpénzen fenntartott Miskolci Naplónak (2013. november 9.) azzal kapcsolatban, hogy miért rajta kéri számon az ellenzék a diósgyőri acélgyártás újraindításának elmaradását. Ezzel szemben ez a helyzet: Sebestyén, a saját maga által is hivatkozott szórólapon nem azt írta 2010-ben, hogy minden erejével az újraindításon lesz, hanem azt, hogy – s ezt eredeti helyesírással közöljük – „ÚJRA INDUL A NEHÉZIPAR DIÓSGYŐRBEN!” Annak, hogy a téma előkerült, s a Miskolci Napló éppen a DAM ügyében faggatta terjedelmes interjúban a képviselőt, oka van. A Miskolci Valóság októberi számában egy az egyben közöltük Sebestyén 2010-es szórólapját, rámutatva arra, hogy ígéretével ellentétben sem 2010-ben, sem 2011-ben, sem 2012-ben, de még 2013ban sem indult újra a kohászat. A Miskolci Naplónak adott interjújában erről persze nem beszél Sebestyén. A lap
sem említi, csupán azt sugallják, hogy a csúnya szocialisták már megint bántják a jószándékú, szorgos fideszes képviselőt. Sőt, nem is Sebestyén hazudik, hanem azok a ronda ország- és városrombolók. Maga Sebestyén így fogalmaz a lap kérdésére: „Jellemző a helyi szocialista mentalitásra, hogy a választási kampányukat is hazugságokra építik”. Erre már végképp nem érdemes semmit mondani, Sebestyén produkciója önmagáért beszél. Annyiból azonban mégis érdekes a vádaskodással egybekötött szánalmas magyarázkodás, hogy ezek és persze az elmúlt 3 és fél év után joggal merül fel: hogyan lehet ennek az embernek és párttársainak bármit is elhinni? Tulajdonképpen ezt feszegette Simon Gábor szocialista képviselő a miskolci önkormányzat november 21-i közgyűlésén is. Akkor
Sebestyén, a látnok
Y
M
100
90
80
70
60
Most aztán már nemhogy a lóláb, hanem az egész ló kilóg: fehéren-feketén bebizonyította két szakember, hogy évi 444 milliárd (!) forint bevételkiesést jelent a költségvetésnek az egykulcsos adó, és 2,6 millióan jártak vele rosszabbul. A hab a tortán, hogy mindezt a kormány milliárdokkal támogatott udvari kutatóintézete, a Századvég saját munkatársa és egy debreceni kutató vizsgálta és összegezte egy komoly tanulmányban. Az intézet azonnal el is határolódott az alkalmazottjától, a tényektől, magyarul az igazságtól. „Ez már nem vicces, inkább tragikomikus. Ez olyan, mintha valaki elhatárolódna a saját mutatóujjától, amikor az rábök a tükörképére, és szembesíti egy ijesztő pofával” – kommentálta a történteket Nagy-Korsa Judit, az Együtt-PM MSZP által is támogatott képviselőjelöltje, aki az 1. számú választókerületben indul az országgyűlési választásokon. „Rengeteg járókelővel beszélek az utcán, hiszen hetente több kiállásunk is van, gyűjtjük az aláírásokat az egykulcsos adó ellen. Érdekes, hogy az emberek jobban tudják, mint a Századvég vezetői, hogy mennyire igazságtalan, a szerény fizetésűeket aljasul megrövidítő adórendszer ez” – jelentette ki. Mint mondta, az emberek ezt nyilván a saját bőrükön érzik, ezért rögtön alá is írják az egykulcsos elleni tiltakozást, nem is kell magyarázgatni, miről van szó. Az viszont felér számukra egy pofonnal, mikor megtudják, hogy emiatt az adórendszer miatt havonta 80, 150, 250 ezer forinttal többet vihetnek haza azok a „tisztelt” képviselők, akik az ő érdekeikért kellene, hogy kiálljanak a parlamentben. Aki minimálbéres, márpedig errefelé szinte mindenki ennyiért gürcöl, ha egyáltalán van 8 órás állása, és ha be is jelentik, az 64 ezer 100 forint nettót visz haza. Hiába emeli a kormány a minimálbér bruttóját, az ember a nettót viszi haza, abból él, vagy inkább tengődik. A nettó minimálbér 2010 óta 6,5%-kal emelkedett, az árak meg 15%-kal nőttek! Elég csak bemenni a boltba, mindenki tapasztalja: az élelmiszerek még ennél is drasztikusabban drágultak. Közben meg a létminimum fejenként 85 ezer forint. Az egykulcsos adórendszer olyan, szándékosan a jómódúakat, leginkább a felső 10%-ot támogató, sunyi adórendszer, amely pofátlanul azt üzeni: mindenki anynyit ér, amennyije van! „Én meg erre azt mondom: mindenki annyit ér, amenynyi emberség van benne!” – hangoztatta Nagy-Korsa Judit. Mint mondta, az Együtt-PM Szövetség, kormányra kerülve, nem légből kapott ötletek alapján, hanem a pénzügyi–gazdasági hatásokat mérlegelve, forintrafillérre kiszámolva azonnal új adórendszert vezet majd be, amely kétkulcsos lesz. A minimálbéres nettó 8-10 ezer forinttal többet kap, és a második adókulcs 400 ezer forintos keresetnél lép be. „Mi senkit sem akarunk megnyomorítani, a második kulcscsal adózók is szépen tudnak majd gyarapodni. Azonban a társadalmi szolidaritás megköveteli, hogy mindenki, aki tehetős, kicsivel többet tegyen a közösbe. Ha beindítjuk a gazdaságot, ha a befektetők bizalmát visszaszerezzük, mindenkinek könnyebb lesz az élete. Ehhez azonban kormányváltás kell” – hangoztatta a képviselőjelölt.
ugyanis a tévékamerák előtt óriási ünneplést rendezett a Fidesz a Takata cég miskolci beruházásának hírével kapcsolatban, a sztálini időkre emlékeztető tapsorkánnal, egymás hozzászólásnak álcázott magasztolásával, saját nagyszerűségük bizonygatásával. Az ellenzék ehhez nem volt partner (a főtrafikos Takács Gábor fideszes képviselőtől meg is kapták a magukét, hogy miért nem tapsikolnak). Simon Gábor, túl azon, hogy leszögezte, természetesen ők is örülnek a Takata döntésének, azért óvatosan azzal az ünnepléssel. Először is, amit a városvezetés készpénzként kezel, arról még szerződés sincs. Másodszor, a finn darugyár miskolci beruházásával kapcsolatban is azt híresztelték Kriza Ákosék, hogy a Konecranes 2013-ra felépül, kezdetben 400, a folyamatos fejlesztések után viszont 1500 dolgozónak adva munkát. Ehhez képest a szerződés megkötésekor csupán 180 dolgozóról esett szó, de ez sem jött össze: a Konecranes a szerződés aláírása óta egyetlen kapavágást sem tett Miskolcon. Simon említette a LED gyár történetét is, a kínaiakkal ebben az ügyben még 2011-ben írt alá szándéknyilatkozatot a polgármester. LED gyár azóta sincs Miskolcon. Óvatosságra intett tehát a szocialista politikus, ráadásul úgy, hogy közben nagyvonalúan Sebestyén DAM-mal kapcsolatos hazudozásairól egy árva szót sem ejtett.
Nem lesz olcsóbb a karaj, a comb, a lapocka!
Hamarabb válaszolt Sebestyén László egy MSZP-s sajtótájékoztatón elhangzottakra november 8-án, mint ahogyan azt a sajtótájékoztatót egyáltalán megtartották volna. A szocialisták 14 órától értékelték a városvezetés hároméves teljesítményét, Sebestyén viszont 11 órakor megtartott sajtótájékoztatóján már visszautasította az MSZP-s megállapításokat. A fideszes képviselő látnoki képességeit azonban – méltánytalanul – elhallgatta a minap.hu. Az önkormányzati tulajdonban álló, közpénzből működő Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft. internetes médiuma tudósításában ezt szóba sem hozta, erejükből csupán erre futotta: „A rémhírterjesztés és az amnézia megnyilvánulásai helyett a miskolci szocialistáknak inkább a 2002 és 2010 között, városvezetés néven művelt tevékenységükről kellene beszélni” – mondta Sebestyén László (Fidesz) országgyűlési képviselő a szocialisták tájékoztatójára reagálva”. Ez így viszont kutyafittyet sem ér, ha az emberek nem tudják, milyen óriási produkció volt ezt összehozni, s mekkora dicséretet érdemelne ezért a látnoki képességeit megvillantó fideszes politikus. Mi viszont ezennel felhívjuk rá a figyelmet (hiszen ez nem mindennapi teljesítmény, a képviselő/látnoknak cirkuszban kellene fellépnie tudásával), egyben megdorgáljuk az adófizetők pénzéből fenntartott médiumot, hogy a közérdeklődésre számot tartó mutatványról nem számolt be. Hallgatásukkal hátrányos helyzetbe hozták a kormánypárti honatyát, hiszen ha a fenti körülmények széles körben ismertté válhattak volna, Miskolc közönsége már aznap lelkes tapsviharral ünnepli városunk nagy szülöttjét.
C
Azok a kedves fideszes képviselők viszont, akik ezt megszavazták, havonta 80, 150, 250 ezer forinttal többet vihetnek haza.
5 százalékra csökken az egész vagy félsertés áfája. Csakhogy az áfacsökkentés a darabolt húsra nem vonatkozik. Komolyan vehető, racionális magyarázata nincs annak, hogy az Orbán-kormány miért pont úgy avatkozik bele a húságazat működésébe, ahogy. Nagy csinnadrattával bejelentik, hogy 5 százalékra csökken az egész vagy félsertés áfája, a figyelmetlen szemlélődőben azt a látszatot keltve, mintha jövő januártól már olcsóbban juthatna hozzá a boltokban a karajhoz, combhoz, lapockához. Csakhogy ez nincs így, az áfacsökkentés a darabolt húsokat nem érinti. Ráadásul az intézkedés érdemben nem is javítja a tenyésztőktől a fogyasztókig terjedő termékpálya egyetlen szereplőjének pozícióját sem, hiszen a végtermék áfája ugyanúgy 27 százalék lesz jövőre is, mint idén. Mégis, ki örülhetett ennek az intézkedésnek? Leginkább a húsfeldolgozó üzemek tulajdonosai, akik így olcsóbban juthatnak alapanyaghoz. Az egyébként is sok problémával küzdő húsüzemek pedig – minden valószínűség szerint – szépen lenyelik ezt a különbséget, szinte talált pénz ez szá-
50
40
30
20
10
5
mukra. A vásárlók mit érzékelnek ebből a boltban? Semmit. Akkor viszont mi a logika a döntésben? Hiszen a termelők ugyanazt a nettó öszszeget kapják majd a feldolgozóktól, mint eddig, számukra ez nem jelent segítséget, vagy plusz bevételt. Torzítja ugyanakkor a piacot, mert például hátrányba hozza a baromfitermelőket: esetükben maradt a 27 százalékos áfa. Ezen a területen ugyanis a szakemberek szerint tovább növekedhet a jelenleg 30 százalékosra becsült feketeáruk aránya. Milliárdos bevételkiesést okoz a költségvetésnek. A kormányzat propagandagépezete szerint ilyen kiesés nem lesz, azt pótolja a piac kifehéredése, de az elmúlt három évben azt már láthattuk, mennyire válnak be a fideszes politikusok gazdasági jóslatai. Ugyanakkor sok kérdés is felvetődik. Miért csak ezek a termékek érdemelték ki, hogy az áfájuk csökkenjen? Például a darabolt húsok, az egyéb húskészítmények miért maradtak ki a körből? A többi ágazat, többek között a baromfitermelők, -feldolgozók nem érdemelnek meg ilyen kiemelt elbírálást? Miért nem lehet a késztermékek áfáját is csökkenteni, hogy az emberek is
olcsóbban jussanak ezekhez? Ezeket kérdezi Varga László országgyűlési képviselő, az MSZP Együtt-PM által is támogatott miskolci képviselőjelöltje is. Hangsúlyozta: az alapvető élelmiszerek forgalmi adója, amit közkeletű elnevezéssel a szegények adójának is hívnak, az unió több országában is lényegesen alacsonyabb, mint Magyarországon. Nálunk ugyanakkor mintegy másfél millióan élnek mélyszegénységben, és több mint négymillióan a létminimum alatt. Hol, ha nem itt kellene a legalacsonyabb áfakulcsot alkalmazni a mindennapi megélhetéshez elengedhetetlenül szükséges termékek körében? „Az MSZP folytatja azt az aláírásgyűjtő akciósorozatot, amit még tavasszal indított el. Ragaszkodunk hozzá, hogy 5 százalékos áfakörbe sorolják a tejet, a tojást, a fehér és a félbarna kenyeret, a zsemlét és a kiflit, a sertés-, a csirke- és a pulyahúst, az édesvízi halat, és a Magyarországon termő zöldséget, gyümölcsöt. Ezzel elviselhetőbbé válhat az élet azok számára, akik az elmúlt három és fél év folyamatos sarcai, az egekbe szökő élelmiszerárak miatt ma nélkülözni kényszerülnek” – jelentette ki a miskolci képviselőjelölt.
miskolci valóság
4
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
MISKOLCI VALÓSÁG
2013. NOVEMBER
5
Tudósok sírkövein reklámozta magát a képviselő Mindezt közpénzen, engedély nélkül tette a Fidesz-KDNP-s Kovács László ugyanilyen célból ugyanennyi pénzt fordított a szomszédos síremlék, Vásárhelyi István nyughelye átépítésére is. Kiderült az is, hogy mindezt nem is tehette volna meg, mert a síremlékeket Miskolc önkormányzata még az előző városvezetés idején védetté nyilvánította, így azon csak a közgyűlés engedélyével lehetett volna bármiféle változtatást végrehajtani. A városháza már november 5-én közleményben kért elnézést a történtekért, s ígéretet tett arra, hogy helyreállíttatja a sírokat. Közleményük szerint ennek költségeit a sírkövesre hárítanák, ám arról egy mukkot sem írtak, hogy felelőssé tesznek-e valakit a 2 millió forintnyi közpénz értelmetlen elköltéséért. Kovácsot a jegyző próbálta mosdatni, Csiszár Miklós a következőket nyilatkozta a
Már megint Miskolcon röhögött és szánakozott az ország november elején: Kovács László Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő önhatalmúlag elcsúfíttatta Herman Ottó és Vásárhelyi István miskolci síremlékét, ráadásul mindkét új sírkőre kiíratta, hogy mindezt neki lehet megköszönni. Az ügyből óriási botrány lett, Kovácsot az egyik országos internetes újság máris az ország legpofátlanabb képviselőjévé választotta. „Talán egy őrületes új verseny vette kezdetét: ki tudja egykor élt híres emberek sírjára bevésetni a saját nevét? Nem kell hozzá más, csak amit dr. Kovács László önkormányzati képviselő művelt a miskolci Herman Ottó sírral. 1. egy bődületes, ízléstelen önreklám 2. a régi sírkövet mögötte hagyta 3. az új sírkő ronda 4. a sírkő színében, alakjában, nagyságában a mellette lévővel azonos (mást nem tud a sírköves?) 5. számos helyesírási hiba a pár szavas síron. 6. engedélyeket vajon ki adta ki ehhez a kegyeletsértő reklámhoz?” Ezt írta a Védegylet nevű ökopolitikai civil szervezet a Facebookon november 4-én. Az esetről – az írásra hivatkozva – aznap és másnap a létező összes országos lap, hírportál, televízió beszámolt, így már megint Miskolcon röhögött és szánakozott az egész ország. A tucatáru síremléknek ugyanis még a látványa is borzalmas, ráadásul arra a következő szöveget vésette a képviselő: „Síremléket állíttatta Dr. Kovács László önkormányzati képviselő 2013”. Később kiderült, hogy minderre 1 millió forintnyi közpénzt költött a Fidesz-KDNP-s képviselő, ráadásul tavaly
Nem más, mint sírkőmutyi? Kovács László a választókerületi fejlesztési alapjából, tehát közpénzből finanszírozta a síremléképítéseket. Vásárhelyi István síremléke 985 ezer 010 forintba, Herman Ottó síremléke pedig 996 ezer 950 forintba került. Mindkét összeg jóval magasabb, mint amennyit ilyen jellegű munkáért a sírkövesek el szoktak kérni: munkadíjjal együtt nagyjából 400 ezer forintból is ki lehet hozni hasonló nagyságú és minőségű síremléket. A kivitelező mindkét esetben Boroviecz László volt. Ő univerzális: nemcsak sírköveket, de betonfalat és járdát is készít a képviselő megrendelésére. 2011-ben ugyanis ilyen munkáért kapott további 998 ezer 500 forintot Kovács László képviselő alapjából. Sőt, mozikat üzemeltető céghez is ért, hiszen a fideszes kurzus alatt az önkormányzati tulajdonú Cine-Mis Kft. felügyelőbizottsági tagjává is megválasztották. Ezzel havi 25 ezer forint jut neki. Mindez vajon összefüggésben lehet azzal, hogy Boroviecz az Összefogás Miskolcért–Fidesz-Magyar Polgári Párt–Magyar Demokrata Fórum jelöltje volt a 2002-es önkormányzati választásokon? Mert Kovács László szintén ennek a jelölőszervezetnek volt a jelöltje akkoriban, sőt ő, Boroviecczel ellentétben, listáról mandátumot is szerzett. Mindezek függvényében talán nem is meglepő, hogy a sírköves nem lázadozott az ellen, hogy visszafizettetik vele a két sírhely árát. Más vállalkozó bíróságra is ment volna igazáért, hiszen azt első felindulásában a hivatal is elismerte, hogy ők adták ki jogszabályellenesen az engedélyt. De Boroviecz, tudtunkkal, nem ment bíróságra, sőt, az Észak-Magyarország napilapnak azt nyilatkozta, hogy az ügy “lerágott csont”. Talán azért, mert neki még az is megéri, hogy ő a bűnbak.
magyarnarancs.hu tudósítójának: személyesen beszélt az ügyről Kovács Lászlóval, és a képviselő neki azt mondta, hogy tudtán kívül véste a nevét a síremlékre a sírköves, amin ő is megdöbbent. Kovács képviselő később az önkormányzat november 21-i közgyűlésén nagyjából ugyanerről beszélt. Azt mondta, hibázott, mert nem követte figyelemmel, hogy pontosan milyen feliratok kerültek ki, s azt sem ellenőrizte, hogy a hivatal jogszerűen kötötte-e meg a szerződést a kivitelezővel a sírok felújítására. A helyreállítás végül csak részben történt meg. Herman Ottó sírhelyéről eltüntették ugyan a gránit keretet és fejrészt (így az már nem takarja az eredeti sírkövet, Varga Miklós szobrászművész mészkőből készült alkotását), ugyanezt viszont a szintén természettudós Vásárhelyi síremlékénél már nem tudták megoldani. Ott megmaradt az új síremlék, de a fejrészről levakarták Kovács képviselő feliratát, miszerint „E síremléket állíttatta Miskolc Megyei Jogú Város 20. számú választókörzetének önkormányzati képviselője Dr. Kovács László 2012. évben”. Gyanítható, hogy Vásárhelyi régi, szintén mészkőből faragott síremléke az enyészeté lett. Az MSZP a botrány kirobbanása után közleményben követelte az eset kivizsgálását, a felelős megnevezését, majd tiltakozás és tiszteletadás címmel november 10-én megemlékezést tartott a két tudós síremlékénél. Itt Fazekas Csaba történész, illetve két szocialista országgyűlési képviselő, Simon Gábor és Varga László (aki egyben a jövő évi országgyűlési képviselőválasztáson az MSZP EgyüttPM által is támogatott jelöltje) szólalt fel.
Nem érdekli a kormányzatot a sírkőbotrány Az ország tudhatja, a miskolciak nem Soltész Miklós államtitkárnak nincs véle- károsította Herman Ottó és mellette nyugvó színvonalas, közérdeklődésre mindenképpen számot tartó cikkekkel töltötték meg a lapot. A szerkesztők nem is tehettek volna másként, hiszen ki vállalná az ódiumát például annak, hogy egy polgármesteri beszédről szóló beszámoló, vagy egy zsánerfotó kedvéért fűnyírással foglalatoskodó fideszes önkormányzati képviselőről szóló hír kimaradása miatt a felháborodott olvasók reklamáljanak, netán még meg is ostromolják, s lángokba borítsák a Mikom székházát? Nyilván senki. Éppen ezért olvashat a nyájas miskolci olvasó az alsózsolcai idősellátás modernizálásáról (a felújított gondozási központot az alsózsolcai alpolgármester, mellékállásban miskolci fideszes országgyűlési képviselő, Csöbör Katalin személyesen avatta fel, Soltész államtitkár társaságában), Kriza Ákos miskolci fideszes polgármester november 4-e alkalmából elmondott, a politikai hazugságokat ostorozó beszédéről, illetve a Magyar Polgári Demokraták Társasága egyik alapítója, az első Orbánkormány miniszterelnöki kabinetje kulturális titkárságának egykori vezetője, az Echo Tv volt programigazgatója, Tóth Gy. László politológus tolmácsolásában a miskolci baloldal állítólagos zavarairól. S hála az Istennek, mindezt közpénzből.
Egy árva szót sem írt a miskolci önkormányzati hetilap Kovács László FideszKDNP-s képviselő országos hírű botrányáról. Óriási lelkesedéssel hallgatta el a miskolciak elöl a közpénzből fenntartott Miskolci Napló című önkormányzati hetilap azt, amiről november elején egy egész ország beszélt: Kovács László FideszKDNP-s miskolci önkormányzati képviselő ízléstelen önreklámozással egybekötött, engedély nélküli sírhely-felújítási akciója egy árva betűt sem ért meg a lap szerkesztőinek. Nem találták említésre méltónak az idén 150 millió forintos önkormányzati támogatással (azaz az adófizetők pénzéből) üzemelő Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft. Kis-Hunyad utcai fellegvárában a sírkőbotrányt: miközben az Index internetes hírportáltól kezdve az RTL Klub híradóján keresztül egészen a baloldali elhajlással aligha vádolható Magyar Nemzet Onlineig minden jelentősebb országos napilap, internetes portál, televízió ezzel az üggyel volt telet, addig a Miskolci Naplóban erről egy szót sem írnak. Nem csoda, hiszen mint mindig, a botrány kirobbanásának hetén is komoly és
C
Y
M
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
5
ménye az ügyről, az viszont kiderült, hogy nagy nyilvánosság előtt is képes felolvasni egy törvényt. A Herman Ottó miskolci síremlékével történtekkel kapcsolatban azonnali kérdést intézett november 11-én a parlamentben Varga László szocialista országgyűlési képviselő (aki egyben az MSZP Együtt-PM által is támogatott miskolci országgyűlési képviselőjelöltje) az emberi erőforrás miniszterhez. Illetve csak intézett volna, ha Balog Zoltán éppen nem „halaszthatatlan közfeladatot” lát el az üléstermen kívül. Mivel azonban így történt, Varga kérdéseit Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár hallgatta (?) meg, s válaszolt azokra a maga sajátos módján. A miskolci MSZP-s képviselő azt kérdezte: tekintve, hogy a jelenlegi kabinet – mint fogalmazott – „szétverte a műemlékvédelem rendszerét”, nem kellene-e visszaállítani a korábban már bevált rendszert, illetve az államtitkár megítélése szerint nincs-e szükség jogszabály-változtatásra ahhoz, hogy megelőzzék a miskolcihoz hasonló eseteket? Minderre első körben részben gyurcsányozással válaszolt Soltész államtitkár. Varga ugyanis úgy vezette fel kérdését, hogy Miskolc most is negatív hírek kapcsán került be a médiába, hiszen egy kormánypárti önkormányzati képviselő helyrehozhatatlanul meg-
tanítványa, Vásárhelyi István síremlékeit. Soltész erre azt mondta: negatív hírként akkor hallott utoljára Miskolcról, amikor – szerinte – Gyurcsány Ferenc „ámokfutást tartott az Avason”. Ezt követően előszedte a kis papirkáját, s elkezdte felolvasni a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényt. Mást nem is csinált egészen addig, amíg le nem járt a válaszadásra kiszabott ideje. Ekkor abbahagyta, s azzal a megjegyzéssel, hogy a felolvasást majd akkor folytatja, ha Varga képviselő reagált az eddig válaszára, leült. Varga viszont nem volt elragadtatva Soltész produkciójától. Kijelentette, az államtitkár legalább annyit mondhatott volna, hogy elfogadhatatlannak tartja Kovács László eljárását. Ezt azonban nem tette meg. Varga azt is mondta, hogy ő maga elégtelennek tartja a jelenlegi törvényi védelmet, s kíváncsi rá, Soltész hogy van ezzel. Nem tudhatta meg. Az államtitkár viszontválaszában folytatta a felolvasást, majd miután befejezte, ismét leült. A soltészi performanszból egyébként nagyjából csak annyi derült ki, amennyit eddig is tudott mindenki. A temető üzemeltetőjének feladata lett volna a rendelkezési jog változását átvezetni a nyilvántartásokban, és ez alapján tájékoztatást adni arról, hogy csak a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság jogosult sírjel állítására és felújítására.
miskolci valóság
5
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
MISKOLCI VALÓSÁG
6
2013. NOVEMBER
Gőzerővel nyomják a rezsihumbugot Úgy csökken a rezsi, hogy nő. Mert a rezsi nemcsak a közüzemi számlákból áll, a boltban is a rezsire félretett pénzből vásárolunk. a legnagyobb mértékű kompenzációt vehették igénybe három évvel ezelőtt. Nekik 56 százalékkal többe kerül a gáz, ebből jött le a 20 százalék. Ezt miért nem akarják feltüntettetni Orbánék a számlán? Miskolcon a víz- és a szemétszállítási díjakért a rezsicsökkentés után semmivel sem fizetünk kevesebbet, mint 2010 hasonló időszakában. A kormányzati ciklus elején, közepén ugyanis szépen megemelték azokat, most meg visszaadják, amit buktunk az emeléssel, na meg a világrekord nagyságú 27 százalékos áfa bevezetésével. A bolti árak viszont az egekben. A legalapvetőbb sertéshúsfélének, a lapockának kilóját például 800 forint körüli áron mérték a nagy bevásárlóközpontokban 2010 őszén. Ma mennyi? Három év elteltével 1200 forint alatt alig juthatunk hozzá! A farrész nélküli csirkecomb? 700-800 forintba kerül kilója. Három éve 500 is volt. A hagyományos, azaz nem UHT tej 200 forint alatt ma már nincs, az UHT literje is 170-180 forint körül mozog akciósan! Miközben ez utóbbit három éve 120-130 forintért is be lehetett szerezni. Hát miféle rezsicsökkentés ez? Nagy-Korsa Judit ezzel kapcsolatban kijelentette: az emberek nem hülyék, bár a Fidesz alapból ezt feltételezi mindenkiről. De ez végzetes hiba! Az emberek ma már dühösek. Látják, hogy semmit sem ér a pén-
A többség, a sok kispénzű ember örömmel nézegeti, számolgatja, mennyivel kevesebbet kell fizetnie a gázért, vízért, áramért, szemétszállításért. Persze, hiszen látja, pár ezer forintot megspórolt, ennyivel több jut gyógyszerre, talán még rántott húst is ehet valamelyik hétvégén. Nagy-Korsa Judit azonban nem osztozik ebben a lelkesedésben. Úgy látja, ez az egész egy nagy átverés, maszlag, amit sajnos sokan boldogan bevettek. „Ismerjük azt a kereskedői fogást, mikor a boltban akciót hirdetnek, reklámozzák, hogy 20%-kal olcsóbban kapható mától a kurtafarkú kismalac kilója. Aminek persze az árát előtte való héten pikk-pakk 30%-kal jól fölemelték. A vevő repes, rohan, vásárol két kilót… Ki járt jól?” – kérdezi az Együtt PM MSZP által is támogatott országgyűlési képviselőjelöltje, és nem hagy találgatni: „A bolt. A vásárlók fölkapják az üzletet, dicsérik az akcióiért, és nem látnak át a szitán.” A rezsicsökkentés kiötlői is ebből indultak ki, kívül-belül ismerik az emberi reakciókat, vagy netán maguk is többször áthintázták már így a kuncsaftjaikat. 2010 óta háromszor emelkedett a gáz ára. 2012-ig 20,3 százalékkal nőtt például azok számára, akik korábban semmilyen kompenzációt nem kaptak. De azok fáztak rá igazán, akik
Panaszlevelek Amióta nyilvánosságra került, hogy Nagy-Korsa Judit az EgyüttPM képviselőjelöltje, sorra kapja a leveleket a kormányzati hazugságokon átlátó emberektől. Az egyik például arra panaszkodik, hogy a forintalapú személyi kölcsönének havi törlesztő részlete 34 ezerről 36 ezerre nőtt, miközben a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hónapokban folyamatosan csökkentette a jegybanki kamatot, ami elvileg irányadó. Egy másikban arról ír egy vállalkozó,
zük. A boltot messzire kerülik, inkább csak akkor mennek vásárolni, ha nagyon muszáj – ezt Szirmabesenyőben mondta a képviselőjelöltnek egy zöldséges. És ez igaz mindenütt! „Láttam, és beszéltem az ottaniakkal, a miskolciakkal, a zsolcaiakkal, a sajókeresz-
hogy az egyik telefontársaságnál az úgynevezett hívásfelépítési (azaz kapcsolási) díj megkezdett beszélgetésenként 4 forint + áfába kerül a cégének, miközben a magánszemélyeknek ugyanez 1,67 + áfa. De a jelenség az élet minden területén tetten érhető, ugyanazért a szolgáltatásért egy gazdasági társaságnak jóval többet kell fizetnie, mint egy „közönséges halandónak”. A kormányzat agyonveri a cégeket, amelyek vagy behajtják az ügyfeleken a többletköltségeiket, vagy szépen tönkremennek. Ez a rezsicsökkentési humbug lényege.
Átverés az ingyenes készpénzfelvét is A tranzakciós adót nem szüntette meg a kormányzat, csak annyit tett, hogy a pénzfelvét költségeit a bankokra terhelte. Na, azok kikre fogják áthárítani? A bankkártyák használata sokkal olcsóbb, mint a készpénzforgalom, ez utóbbi növekedése ráadásul növeli a szürke-, illetve feketegazdaságot is. Ezt az alapvetést mindenhol ismerik, kivéve a Fidesz Magyarországán. Az elmúlt évtizedekben nem véletlenül volt nálunk sem ingyenes a bankkártyával történő fizetés, ám ezt egyetlen intézkedéssel zúzta porrá a Fidesz-kormány, amikor bevezette a tranzakciós illetéket. A bankok ráadásul – minden kormányzati kommunikációs erőlködés ellenére – áthárították a már sokadik különadót, és a kis plasztikkártyák használata is fizetős lett. De a Fidesz megpróbál ebből is sikerpropagandát csinálni. Gyorsan alkotott egy törvényt, amely szerint 2014 februárjától havonta kétszer díjmenetesen lehet pénzt felvenni – 150 ezer forintig – a bankautomatákból. Ezzel azonban semmi mást nem tettek, mint hogy látszólag ingyenessé tették azt, ami a tranzakciós illeték bevezetése előtt hosszú ideig valóban ingyenes is volt. Ráadásul ez sem
C
Y
M
100
90
80
70
lesz mindenki számára elérhető, csak azoknak, akik regisztrálnak a bankjuknál, és kérik ezt a lehetőséget. Abban biztosak lehetünk, hogy a pénzintézetek nem fogják tétlenül nézni, hogy újabb milliárdokat vegyenek ki a zsebükből. A bankoknak ugyanis az ingyenes pénzfelvétel után is be kell fizetniük a tranzakciós illetéket. Szakemberek szerint a legvalószínűbb az éves kártyadíjak emelése, amely miatt az ingyenességből máris hazug lózung lesz. Ráadásul ez egy láncreakciót is elindíthat. Ha az ügyfelek kiveszik – mondjuk – a teljes fizetésüket, akkor egyre kevesebb megtakarítás marad a bankoknál vezetett számlákon. Ez azt jelenti, hogy szűkül az a pénzösszeg, amelyet a bankok hitelezésre használhatnak fel. A hiányzó pénz nehezíti a vállalkozások fejlesztését, a munkahelyek megtartását. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a készpénzt könnyebb ellopni, elhagyni. A „pénzügyi rezsicsökkentés” szépen hangzó emlegetése egyébként is több sebből vérzik. Az elmúlt egy évben ugyanis elképesztő mértékben, átlagosan 54,2 százalékkal drágult a bankolás költsége, amelyet az ügyfelek hónapról hónapra befizetnek, mivel nagyon kevés az olyan tudatos bankszámla-tulajdonos, aki keresett magának olcsóbb szolgáltatásokat kínáló pénzintézetet. Mit látunk tehát? A Fidesz-kormány a következmények felmérése nélkül hozott egy rövidtávú, pénzbehajtó intézkedést, amelynek az árát végül az emberek fizették, fizetik meg. Amikor ezt korrigálni akarták, az újabb döntést sem előzték meg hatástanulmányok, így – a látszat ellenére – nem hogy könnyebb lenne a lakosságnak, hanem ismét csavarnak egyet a már így is sokakat megnyomorító présen.
60
50
40
30
20
10
5
túriakkal, az arnótiakkal is. A Gazdaságkutató Zrt. nemrég megjelent tanulmánya éppen ezt támasztja alá. Kiszámolták, hogy a kiskeresetűek összességében 280 milliárd forinttal többet kell, hogy költsenek mindennapi megélhetésre most, mint tavaly. Hát ezért kuncog a krajcár hónap végén azoknak a zsebében is, akik kicsit többet visznek haza.” – mondta. Az tény, hogy az új adókkal – van belőlük vagy harminchárom – köztük a „gonosz” multikat sújtókkal, mindannyiunkat megnyomorít a kormány. Mert, bár a kormányzat azt állítja, ezeket nem háríthatják ránk, mégis ez történik. Orbánék közvetve adóztatnak minket: azt akarják elérni, hogy a „vérszívó” cégeket szidjuk, ne pedig őket, az eszement adópolitikájukért.
Elvették a diákok ösztöndíját Miskolc nem vesz részt a Bursa Hungarica ösztöndíj-pályázati rendszerben. A városvezetés állításával ellentétben jövőre kevesebb pénz jut a tehetséges, de rászoruló miskolci fiatalok támogatására azzal, hogy a város nem vesz részt a Bursa Hungarica ösztöndíj-pályázati rendszerben, ehelyett ifjúságvédelmi támogatásból segítené a diákokat. Az évek óta működő Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjpályázat forrásai három részből tevődtek össze. Egyharmadát a város önkormányzata (idén ez 6 millió forint volt), egyharmadát a megyei önkormányzat, egyharmadát pedig az állam állta. Ebből az idén 18 millió forintból a pályázaton nyertes miskolci diákok fejenként összesen 139 ezer 500 forintot kaptak. Miskolc fideszes vezetése viszont úgy döntött, nem vesz részt a legújabb Bursa Hungarica programban, a rászoruló fiatalokat ifjúságvédelmi támogatásban részesíti: kizárólag miskolci önkormányzati önrészszel havonta 7125 forintot fizet a rászoruló diákoknak. Ez így 85 ezer 500 forint évente. Vagyis nem 139 ezer 500. Persze a havi 7125 forint valóban több mint amennyit a Bursán keresztül eddig kifizettek erre a célra miskolci pénzből, ám így ugrott a megyei önkormányzati, s ugrott az állami forrás is. Így fordulhat elő az, hogy jövőre kevesebb pénzt kapnak kézhez a rászoruló miskolci diákok, mint amennyi idén jutott nekik, ráadásul ez az amúgy is borzasztó anyagi helyzetben lévő városnak is többe kerül. Ésszerű magyarázata persze nincs annak, miért döntött úgy Miskolc vezetése, hogy nem folytatja a Bursa programot. A
legtöbb nagyváros, például Győr, Debrecen, Szeged örömmel döntött a folytatásról, utóbbi kettő például 10-10 millióval (s nem 6 millióval, mint tette ezt legutóbb Miskolc) száll be az együttműködésbe. Gyaníthatóan arról van szó, hogy Miskolc önkormányzata a megadott határidőig (október 11-ig) „elfelejtett” közgyűlési döntést hozni a csatlakozásról. Ifjúságvédelmi támogatásban ráadásul nem részesülhetnek középiskolás diákok. Márpedig a Bursán keresztül eddig ők is kaphattak pénzt: a B típusú pályázatot az adott tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolások, illetve a felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe még felvételt nem nyert érettségizettek számára írták ki. Az meg már hab a tortán, hogy ifjúságvédelmi támogatás korábban is létezett, így egy rászoruló diák egyszerre részesülhetett ifjúságvédelmi támogatásban, s kaphatott Bursa Hungarica ösztöndíjat is. „A városvezetés egy korábban jól működő rendszert tett tönkre. Gyakorlatilag mindennel ez történik, amihez hozzányúlnak, amit átalakítanak. A legszomorúbb az egészben az, hogy ennek az árát azok a fiatalok, illetve szüleik fizetik meg, akiket Miskolcon kellene tartanunk, akiket a jövőnk érdekében nem lenne szabad elengednünk. Mert ma ez a helyzet Miskolcon, az egész országban: menekülnek a tehetséges fiatalok, külföldön keresik a boldogulást. És ezt nemhogy megakadályozná a Fidesz, még elő is segíti. A miskolci Bursa program megszüntetése legalábbis ezt üzeni” – kommentálta a történteket Varga László országgyűlési képviselő, az MSZP Együtt-PM által is támogatott miskolci képviselőjelöltje.
miskolci valóság
6
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
MISKOLCI VALÓSÁG
2013. NOVEMBER
7
Tengerpart, kókusz, pálmafák, Mihő A Miskolci Hőszolgáltató igazgatója Floridában bulizott. Magánúton és konferencián. Azt állítják, a saját költségén. Kik utaztak Floridába a miskolci városi cégek és az önkormányzat vezetői, dolgozói közül? Tényleg elment Floridába az energetikai konferenciára Pálffy Kinga, a Miskolc Holding vezérigazgatója is? A miskolci városi cégek és az önkormányzat vezetői, dolgozói tényleg szabadságukat töltötték a floridai konferencián, saját költségen? Egyebek mellett ezeket kérdezte a miskolci MSZP azzal a botránnyal kapcsolatban, amelyről napok óta cikkez az országos sajtó, s amelyben miskolci cégvezető(k) is érintett(ek). Választ persze nem kaptak.
Fotó: Facebook
Floridába utaztak nemrégiben debreceni cég- és városvezetők egy energetikai konferencia ürügyén, s magukkal vitték Nyíri Lászlót, a Miskolci Hőszolgáltató Kft. vezetőjét is, aki pár évvel korábban a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (az ottani holding) éléről érkezett Miskolcra. Az utazás úgy derült ki, hogy Nyíri pálmafás, kókuszdiós, horgászós képeket töltött fel magáról a Facebook oldalára (ezt a botrány kirobbanása után gyorsan ki is törölte). A fotók tanúsága szerint az út remek hangulatban telt, az utazásnak pedig minden bizonnyal nagy hasznát veszik majd a miskolci távfűtéses lakásban élők is. A miskolci polgármesteri hivatal az ügyet firtató országos napilap kérdésére (felmerült ugyanis az alapos gyanú, hogy mindezt közpénzből finanszírozták) azt állította, hogy Nyíri a magánútját kötötte össze egy konferenciával, és saját költségén tartózkodott kül-
földön. Maga Nyíri hallgat az ügyben, arra, ha ez így van, miért törölte azonnal a korábban megosztott képet, pusztán annyit közölt a sajtóval: „Hogy mit csinálok a Facebookon, az teljességgel a magánügyem”.
A szegénység csapdájában
Szemfényvesztés az adósságátvállalás!
Az Orbánhoz közel álló közgazdász szerint a szegények, a társadalom egyharmada végképp elveszett, és nem lehet viszszahozni őket a nyomorúságból.
Átverés, humbug mindaz, amit a kormányzat az önkormányzatok adósságainak átvállalásával művel.
Aki nem ebben a régióban él, hanem a szerencsésebbekben vagy Budapesten, az el sem tudja képzelni a szegénység valódi arcát. Az emberek dolgoznának, de nincs hol. A Jabilból most küldenek el majdnem hétszáz dolgozót, a Fidesz által beígért japán cég meg mikor indul, ha egyáltalán indul, addig mi lesz velük? A „szerencsésebbek” legalább közmunkásként kapnak valami alamizsnát, a 49 ezer forintos bérből viszont lassan éhen pusztulnak. „Ismerem a közmunkások gondjait, többük elbeszéléséből. A 21. század rabszolgáival gyakran úgy bánnak a kegyelmes urak, mintha sajátjuk lenne: a földjeiken, a házuk építkezésén dolgoztatják őket az állam pénzén, vagyis a miénken. Aljas, megalázó, embertelen módon. A tragédia az egészben az, hogy ennek ellenére is ez az egyetlen kereseti lehetősége százezreknek. Alsózsolcán, ahol Csöbör Katalin, a Fidesz miskolci országgyűlési képviselője az alpolgármester, elsírta magát egy középkorú asszony, mikor az utcán megszólítottam. Sovány volt, összetört. Azt mondta, ő nem jut közmunkához sem, mert csak a hízelgők kapnak, aki nem hajbókol, az éhen döglik. Többféle, súlyos betegsége van, a kislányát egyedül neveli, és ha az iskolában nem jutna ebédhez a gyerek, hát nem lenne mit adni neki. Hétvégén így is erősen koplalnak. Az egyetlen támasza a nyugdíjas édesanyja! Milyen világ ez?” – fakad ki keserűen Nagy-Korsa Judit, az Együtt-PM MSZP által is támogatott miskolci országgyűlési képviselőjelöltje. Mint mondta, amíg él, nem felejti el, mit nyilatkozott idén januárban a Fideszhez közel álló közgazdász, Bogár László: szerinte a szegények, a társadalom egyharmada végképp elveszett, és nem lehet visszahozni őket a nyomorúságból. „Én pedig azt mondom, nem tehetjük meg, hogy bárkinek elengedjük a kezét. Olyan erősre szőjük a szociális hálót, hogy mindenki megkapaszkodhasson. Az értelmes, minimálbérrel megfizetett közmunka, nem az útszéli kapirgálás, át-
Azzal dicsekszik a Fidesz lassan már egy éve, hogy az adósságteherrel járó kötelezettségeket az állam leveszi az önkormányzatok válláról. Az viszont mindig kimarad a sikerpropagandából, hogy ezzel párhuzamosan jelentősen csökkentették az önkormányzatoknak juttatott állami forrásokat, sőt, az önkormányzatok saját adóbevételeiből jelentős összegeket elvontak. Így fordulhat elő az, hogy újabban fontos dolgokra, például városüzemeltetésre nem jut elég forrás, kevesebb kaszálással, kevesebb kátyúzással próbál a miskolci városvezetés „spórolni”. Ráadásul bármennyire is szeretnék azt láttatni, hogy az adósságátvállalás azonos a tartozások törlésével, ez nem igaz: az adósságszolgáltatást ugyanúgy az adófizetők, köztük a miskolciak finanszírozzák akkor is, ha azt nem az önkormányzat, hanem az állam fizeti. 2013-tól a gépjárműadó bevétel 60 százaléka például már az államot, 40 százaléka pedig az önkormányzatot illeti meg. Korábban ez az összeg teljes egészében az önkormányzat bevételeit növelte. Mindez azt jelenti, hogy az ebből az adónemből származó mintegy 1 milliárd forint jelentős része, mintegy 600 millió forint az államhoz vándorolt. A személyi jövedelemadóból való 8 százalékos részesedés és az ahhoz kapcsolódó támogatás megszűnt, ez körülbelül 4 milliárd forinttal rövidíti meg a miskolci önkormányzatot 2013-ban. Ehhez képest 2013-ban kevesebb, mint 3 milliárd forint lett volna az adósságszolgálat. Ezzel tehát legalább 1,6 milliárd forint mínusz jelentkezik Miskolcon. Ezen felül egyértelműen látszik, hogy a központi költségvetésből lényegesen kevesebb forrás jut az önkormányzatoknak, köztük Miskolcnak. A város költségvetési főösszege például 2010 óta folyamatosan csökken: abban az évben 46,8 milliárd forint volt a miskolci költségvetés bevétele, 2012-ben viszont már csak 42,8 milliárd. Brutális csökkenés mutatkozik 2013-ben, az év első 9 hónapjában eddig 24,4 milliárd forint folyt be a város kasszájába. Ez egyben azt is jelenti, hogy csökken az önállóan és szabadon ellátható feladatok és megvalósítható elképzelések száma. „Az állam az önkormányzatok rovására terjeszti ki a hatalmát, a rendszert pedig úgy alakítják át, hogy az önrendelkezés csökkenjen, és a helyi közösségeknek egyre kevesebb beleszólásuk legyen abba, ami a településükön történik. Ez szükségszerűen a helyi szolgáltatások színvonalának csökkenésével jár együtt, hiszen egy felülről kinevezett járási, vagy kormányhivatal-vezető nem a lakosságtól kapja a legitimációját, hanem az államtól, így a mindennapi ügyek intézésében nem is a helyieknek, hanem az államnak akar mindenáron megfelelni. Ennek a folyamatnak szeretne véget vetni az MSZP, ezért is kérjük a választók támogatását 2014-ben” – jelentette ki a fentiekkel kapcsolatban Varga László országgyűlési képviselő, az MSZP Együtt-PM által is támogatott képviselőjelöltje.
C
Y
M
100
90
80
70
60
Ráadásul a floridai út időpontjában szabadságon tartózkodott Pálffy Kinga, a Miskolc Holding vezérigazgatója is. Arra, hogy esetleg ő is tagja volt-e az utazó keretnek, a Miskolc Holding szóvivője azt mondta a sajtónak,
hogy „a vezérigazgató jelenleg szabadságát tölti. Tartózkodási helyéről nincs tudomásunk”. Ezek szerint tehát Pálffy úgy ment el szabadságra, hogy a kollégái azt sem tudták, merre járhatott, éppenséggel kókusztejet is szürcsölgethetett a floridai tengerparton. Nem tudni tehát, pontosan kik vettek részt a floridai úton. Azt sem, pontosan ki finanszírozta az utazást. A debreceniek ugyan magyarázkodtak, először azt mondták, mindenki a saját pénzéből fizette az utat, később azt, hogy az út ugyan valóban hivatalosnak indult, de az utazás költségeit utólag megfizettették a résztvevőkkel. Mivel az MSZP-nek sem a Miskolc Holding, sem pedig más önkormányzati cég felügyelőbizottságában nincs egyetlen képviselője sem, és ráadásul a polgármesteri kabinet vezetője szerint az önkormányzati képviselők nem kérdezhetnek az önkormányzati cégek vezetőitől, ezért csak a sajtón keresztül tudták feltenni az üggyel kapcsolatos kérdéseiket. Hiába, választ nem kaptak. Az üggyel kapcsolatban még csak annyit jegyeznénk meg, hogy a Miskolc Holding és tagvállalatainak vesztesége 2013. június 30án 1 milliárd 024 millió 955 ezer forint volt. A Miskolci Hőszolgáltató ebből 166 millió 604 ezer forinttal vette ki a részét. Vagyis a floridázó Nyíri László közel napi 1 millió forintos veszteséget produkál az önkormányzati cég élén, miközben Ön otthon azzal foglalkozik, hogyan rakosgassa össze a keservesen megkeresett pénzét a fűtésszámlára.
50
menetileg megoldást jelenthet. De hosszú távon a fix állás, a jó szakmákra való felkészítés ad esélyt a normális életre. Ezért dolgozunk majd, hiszen vannak erre kitűnő szakemberek által kidolgozott terveink” – mondja a képviselőjelölt. Emlékeztetett arra, hogy Ferge Zsuzsa még év elején arról beszélt egy konferencián: az országban 600 ezren élnek havi húszezer forintból! A szegénységet kutató szociológus akkor arra mutatott rá, hogy a mélyszegénység és a nyomor nagyobb, mint az ország helyzete indokolná. Azóta még roszszabb a helyzet. A szegények bűnbakokká váltak. Csapdában vannak, mert gyakran a pénztelenség miatt nem tudnak munkához jutni. „A nyáron kétségbeesett, ötgyermekes édesanya hívott föl. A férje hosszú ideig munka nélkül volt, nagyon nehezen éltek. Mozgósítottam a Szolidaritás miskolci csapatát, összegyűjtöttünk nekik ennivalót, mosószert, egyebet, és elvittem hozzájuk. Egy hét múlva jött a telefon, hogy a férfi mehetne Győrbe dolgozni, van állás, de nincs útiköltségre pénzük! A lehetőség elúszott. Másnap újabb telefon: van munka Pest mellett, de pénz ugyanúgy nincs vonatjegyre, mint ahogy tegnap sem volt. Az utolsó tízezresemből elvittem nekik annyit, hogy el tudjon utazni a férfi, akin láttam, mennyire szégyelli ezt a helyzetet. És én is zavarban voltam, sejtettem, mit érezhet. A kölcsönt az első fizetéséből megadta…” – mesélt el egy szívszorító esetet a sok közül NagyKorsa Judit.
Nem kéményt, közpénzt söpörnek Nincs határa a fideszes pofátlanságnak: az álságos rezsicsökkentés következményei miatt tönkrement magyar tulajdonú kéményseprő cégek helyett az adófizetők pénzéből létrehoznak egy eleve évi 130 millió forintos veszteséggel kalkuláló céget, a Borsodi Kéményseprő Kft.-t, majd ennek a közpénzből fenntartott cégnek a felügyelőbizottságába beültetett fideszes önkormányzati képviselőnek, Gazdusné Pankucsi Katalinnak és társainak jó kis tiszteletdíjat szavaznak meg. Havi 60, illetve 40 ezer forintokat. Mi történt tulajdonképpen? Ugyanúgy az emberek fizetik a kéményseprés díját, mint korábban, csak most részben adó formájában. Azok is, akiknek nincs is kéményük. De közpénzből most már fizethetik pluszban a fideszes önkormányzati képviselőt és a felügyelő bizottság többi tagját is.
40
30
20
10
5
miskolci valóság
7
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
MISKOLCI VALÓSÁG
8
2013. NOVEMBER
Emlékeznek még? Ha nem, segítünk! Törvénytelen költségtérítés Törvénytelen módon vett fel több százezer forint közpénzt Zsiga Marcell és Csöbör Katalin miskolci fideszes országgyűlési képviselő – ez volt a slágertéma az újságokban 2011 elején. Zsiga Marcell az Országgyűléstől akkor havi 473 ezer forint választókerületi pótlékot és havi 115 ezer lakhatási támogatást kapott. Ehhez képest a 2010-es vagyonnyilatkozatában az is szerepelt, hogy Miskolc alpolgármestereként havi 111 ezer forint költségtérítést is felvesz. A törvény tiltja, hogy egy képviselő egyszerre két helyről is költségtérítést kapjon. Ha valaki önkormányzati pozíciója után is kap költségtérítést, annak az összegét le kell vonni parlamenti pótlékából. Ugyanezt a produkciót Csöbör Katalin (meg még vagy féltucat képviselő, kivétel nélkül fideszesek és KDNP-sek) is előadta. Csöbör ráadásul félrevezető nyilatkozatot is adott az üggyel akkoriban foglalkozó Blikknek: „Kijelentem, hogy csak az Országgyűlés Hivatalától kapok költségtérítést, máshonnan nem” – közölte 2011 áprilisában. Kijelentése tényszerűen igaz volt, áprilisban valóban nem kapott már pénzt: az alsózsolcai önkormányzattól – mint Alsózsolca alpolgármestere – „csupán” 2011 február végéig kapott törvénytelenül költségátalányt. A havi 30 ezer forintról csak 2011 március 3-án, jóval a több képviselőt is érintő feketepénzbotrány kirobbanása után mondott le.
Havi 2 millióból tengődik millióval. Ez így összesen havi 2 millió. Ennyi pénzből már el lehet tengődni valahogy.
Fejlesztési és karbantartási igazgatóból főmérnökké avanzsált Sebestyén László fideszes országgyűlési képviselő az Észak-Magyarországi Regionális Vízmű Zrt.-nél csak azért, hogy képviselősége mellett megtarthassa állását az állami cégnél. Jól jön ugyanis az a bruttó havi 1 millió forint ahhoz a további mintegy 1 millió forinthoz, amit országgyűlési képviselőként szed össze tiszteletdíjból, választókerületi pótlékból, lakhatási támogatásból. Arról van szó, hogy a jogszabályok szerint országgyűlési képviselő nem lehet állami tulajdonú cég igazgatója. Mivel az ÉRV 100 százalékig az állam tulajdonában áll, Sebestyénnek az egyik tisztségétől meg kellett volna szabadulnia. Nem tette meg, 2011-ben bajba is került. Párttársai valahogy persze kimagyarázták (a fejlesztési és karbantartási igazgató a Fidesz szerint nem igazgató), ám biztos, ami biztos, a cégnél megváltoztatták a titulusát. Most főmérnökként keres havi 1 milliót az ÉRV-nél, s ezt a főmérnöki 1 milliót egészíti ki a képviselőségért járó 1
SEBESTYÉN LÁSZLÓ
JOBBAN TELJESÍT
2012 februárjában derült ki, hogy 2011 decemberében a Miskolc Holding igazgatósága 8 millió forintos jutalmat osztogatott szét az IT és a holdingos cégvezetők között. Akkor a polgármester közölte, prémium- és jutalomstop van érvényben, vagyis az érintettek fizessék vissza a jutalmakat az önkormányzati cég kasszájába. Nem ez történt, jótékony célokra, beteg gyerekeknek adományozták a pénzt, ami nem az ő pénzük volt, hanem az adófizetőké. Az akkor is országos publicitást kapó botrányból viszont nem tanult az igazgatótanács, 2012 májusában kilenc vezetőnek összesen bő 34 millió forintot ítéltek meg prémium címén. Szerencsére ez is kiszivárgott, a Blikk például arról írt, hogy Vécsi Györgynek, az igazgatóság elnökének munkáját két esetben is elismerték. Vécsi ugyanis az év első felében még a helyi hőszolgáltató ügyvezetőjeként tevékenykedett, ezt követően került a holdinghoz. Neki összesen 7,8 millió forintot tettek volna a zsebébe. Ha mindez ki nem derül. De kiderült, így hivatalosan visszakoztak. A Miskolc Holding akkori közleménye szerint „prémium kifizetésre egyelőre engedélyt nem adott az igazgatóság, így a Miskolc Holding Zrt.-nél és tagvállalatainál jelenleg alkalmazásban álló vezetők számára vezetői prémium kifizetés nem történt”.
VALÓSÁG C
Y
„Biztosan meg lehet élni 47 ezer forintból. Öhm... Biztosan meg lehet élni 47 ezer forintból... Azt hiszem, igen.” Ezt produkálta az MTI Hírcentrum riporterének kérdésére Zsiga Marcell, Miskolc fideszes országgyűlési képviselője, a város alpolgármestere 2012 februárjában. A riport az RTL Klub híradójában ment le, így egy egész ország megismerhette a tehetséges miskolci politikust. Egy életre megjegyezték a nevét. Zsiga persze utólag lelkesen magyarázkodott, hogy nem is úgy volt, meg, hogy össze volt vágva, meg ilyesmi. Pedig a nyilvánosságra került eredeti felvétel tanúsága szerint nemcsak ezt mondta, mást is. Például: „Az MSZP azt hirdette, hogy 28 ezer forintból is meg lehet élni. Én azt gondolom, hogy a 47 ezer forint ehhez képest egy jelentős javulás, jelentős eredmény, és azt kell látni, hogy az embereket arra kell szorítani, aki munkát kerül, hogy az legyen az érdeke, hogy munkát végezhessen, és munkát végezzen. Hiszen a 47 ezer forint jóval nagyobb, mint az egyszeri segély összege”. A valóság ezzel szemben az, hogy az MSZP sohasem hirdette, hogy 28 ezer forintból meg lehet élni. Épelméjű ember ilyet nem állít. Zsiga az interjúban megpróbálta azt a látszatot kelteni, mintha a 47 ezer forint a 2010-es 28 ezer forintnak felelt volna meg, vagyis a közmunkások esetében jelentős emelés történt. Az igazság viszont az, hogy a 2010-es 28 ezer forint a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a 2012-es 47 ezer forint viszont a 8 órában dolgozó közmunkások nettó jövedelme volt. Ők viszont 2010-ben a minimálbért, a nettó 60 ezer 200 forintot kapták ugyanezért a munkáért. Ma már a Fidesz által bevezetett közfoglalkoztatási minimálbér jár nekik (az a bizonyos 2012-es 47 ezer forint), ami jóval kevesebb az MSZP-kormány idején kifizetett járandóságoknál.
Visszavont stadionfejlesztési javaslat
Jutalomstop, jutalommal
MISKOLCI
Meg lehet élni 47 ezer forintból
Két miskolci fideszes képviselő, Sebestyén László és Zsiga Marcell mertek nagyot álmodni. A 2013-as költségvetéstervezethez nyújtottak be tavaly nyáron módosító indítványt, hogy 490 millió forintos állami támogatást szerezzenek a DVTK-stadion modernizálásához. Indítványukat a miskolci MSZP-s képviselők is támogatták volna. Volna. A szavazáskor ugyanis Sebestyén és Zsiga minden különösebb magyarázat nélkül visszavonta javaslatát. „A miskolci MSZP-s képviselők készek támogatni minden olyan javaslatot, amely a város épülését szolgálja” – mondta akkor sajtótájékoztatóján Varga László szocialista országgyűlési képviselő, aki jelenleg az MSZP Együtt-PM által is támogatott miskolci jelöltje a jövő évi választásokon. A politikus akkor bírálta a fideszes képviselők produkcióját, s egyben emlékeztetett arra, hogy korábban ők maguk, a miskolci szocialista országgyűlési képviselők is indítványozták
a stadion fejlesztését, ám módosítójukat a kormányzópárt képviselői (köztük a miskolciak is) lesöpörték az asztalról. Csakúgy, mint 2010 óta az összes többi költségvetési témában benyújtott, Miskolcnak pénzt hozó módosító indítványukat. Pedig ezek a módosítók nagy többségében ugyanazok a módosítók voltak, amelyeket a fideszes képviselők, még mint ellenzéki képviselők szerettek volna elfogadtatni a Házzal az előző ciklusban. A stadion rekonstrukciójára ugyanakkor úgy néz ki, mégis jut pénz, igaz, töredéke annak, mint amennyit a Ferencváros, vagy a Debrecen kapott.
Miskolci Valóság – térítésmentes időszaki kiadvány Kiadja az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szövetsége Miskolci Helyi Szervezete. Felelős kiadó: Bartha György. Felelős szerkesztő: Pusztai Gábor. Nyomdai munkák: Inform Média Kft.
M
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
5
miskolci valóság
8
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
