Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar Művelődés- és Társadalomtudományi Tanszék
Valóban második esély a felnőttképzés a mai Magyarországon? A hátrányos helyzetűek hozzáféréséről Dr. Cseszka Éva Tanszékvezető főiskolai docens Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Vitéz János Kar E-mail:
[email protected]
Előadásom célja: • Konkrét példán keresztül megvizsgálni az érettségi bizonyítványt szerezni kívánó felnőttek helyzetét • Négy oldalról történő megközelítés: – – – –
A hallgató, A kormányzat, Az iskola, A munkaadók oldaláról
Az élethosszig tartó tanulás és a tudásalapú társadalom • Piacgazdaságban felértékelődik az iskolai végzettség és a szakképzettség. • A kvalifikáltabb szakmák megszerzésének alapfeltétele a legalább középiskolai végzettség. • Az iskolai rendszerű felnőttképzés fő funkciója magasabb szintű, iskolai bizonyítvánnyal igazolt általános műveltség megszerzése. • Az élethosszig tartó tanulás célja az esélyegyenlőség biztosítása, amely a hátrányos helyzetből való kikerülés, a társadalmi mobilitás záloga.
Hallgatók a felnőttek gimnáziumában • A felnőttoktatási intézményekben tanuló diákok általában felnőttek, akik munkahellyel, családdal rendelkeznek. • Számukra a tanulás kiegészítő tevékenység. • Az életkort ill. a tudásszintet tekintve nem lehet homogén csoportokat létrehozni. • Hátrányos helyzet jellemzői a képzés szempontjából: – – – –
Tudáshiány Gyenge tanulási képességek, diszfunkciók Hátrányos családi státusz, rossz szociális státusz Időhiány
Hallgatók a felnőttek gimnáziumában Fontos tehát: – Adekvát tanítási módszerek – A programtervezés flexibilitásának, gyakorlatiasságának szükségessége, magas fokú szervezettség – A tanuló folyamatos motiválása – A nehezen megközelíthető rétegek elérésére kidolgozott módszerek alkalmazása – Speciális kommunikáció a tanár és a tanuló, illetve a tanuló és a tanuló között – Sokféle eszköz a tanulás segítéséhez
• Humánerőforrás fejlesztési alapgondolat: A felnőttkori tanulás legfontosabb hajtóereje a munkaerő-piaci esélyek növelése. Miért szeretne érettségizni?
+
50,0% 45,0% 40,0%
Bizonyítási vágy
35,0% 30,0% 25,0% 20,0%
70
15,0% 10,0% 5,0%
ér de la ke pk l öv et el is m m én er et y ek pó to vá tl á bb sa ta nu lá sh oz ár a
m a
m
jo bb
m un ka he l
y
m
eg ta rtá s ál lá st re m tö él bb fiz et el és he ér ly t ez ke dé sh ez rá be sz él és re bi zo ny ítá s
0,0%
Forrás: PP Felnőttek Gimnáziuma (2005-2012) n=115
Egy pozitív példa • Pestszentlőrinci és Pestszentimrei Felnőttek Gimnáziuma és Továbbképző Központja • Esti (megszűnt 2006-ban), • levelező, • távoktatói tagozat (beindult 2004-ben)
Egyre rugalmasabb formák felé
2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013
ESTI 8 7 6 5 4 2 -
LEVELEZŐ 6 7 8 9 8 8 9 7 6 5 5 4 4
TÁVOKTATÁS 2 4 7 10 10 12 13 14 14
Osztályok száma az egyes tagozatokon
•
Forrás: PP Felnőttek Gimnáziuma, osztályadatok (2000-2013)
Távoktatási módszerek • A távoktatás lehetőségei: – Egyénre lebontott segítségnyújtást jelent, mivel képes kezelni a tanulók heterogenitását. – Esélyegyenlőség megteremtése az oktatásban és szakképzésben – A „munkaerőnek” nem kell kiesnie a „termelésből” – A távoktatásban megvalósuló oktatás–nevelés oldja az iskolarendszeren belül jelentkező merevségeket.
Miért választotta a távoktatási formát? (%)
időhiány (család, munka mellett) miatt a munkahely nem enged el iskolába a távoktatáson több segítséget kapok szeretek önállóan tanulni a távolság (vidék, külföld) miatt fogyatékosság, betegség miatt
Forrás: PP Felnőttek Gimnáziuma, iskolai felmérés (2009-2012) n=70
A távoktatási módszer alapelvei • •
tanulóközpontú pedagógia alapvetően az iskolarendszerű levelező oktatás előírásai szerint; rugalmas időbeosztás, otthoni tanulás + konzultációk, beküldendő feladatok, 4 vizsgaidőszak.
A támogatás aktív modellje
Támogatási rendszer
hallgató
tananyag
tutor
Oktató intézmény
A tutori modell Csoport tutor + tantárgyi szakértő tutorok
Egyéni konzultáció
Csoportos konzultáció TANULÓ
Heti két alkalom (hétköznap délután és este)
Heti egy alkalom (szombaton egész nap)
tanári irányítással történő önálló tanulás
A távoktatási oktatócsomag A célcsoport igényei szerinti tananyag • hagyományos tankönyv(ek) • tanulási segédlet • tanulói útmutató • beküldendő feladatok
Kérdés: Miért csak elvétve találkozunk ilyen példákkal?
Valóban második esély a felnőttképzés ma Magyarországon?
Valóban második esély a felnőttképzés? 1. Hallgatók: valódi igény a rugalmasabb oktatási-tanulási formák iránt tér- és időtől való függetlenség Kormányzat: felnőttképzési törvény és a köznevelési törvény nincs összehangolva a rugalmas formák államilag nincsenek szabályozva (pl. tanári kontaktóra!?) jogszabályi szigorítások (pl. érettségi, emelt szintű érettségi, új OKJ)
Valóban második esély a felnőttképzés? 2. Hallgatók: valódi igény a rugalmasabb oktatási-tanulási formák iránt tér- és időtől való függetlenség
Munkaadók: általában nem támogatják a felnőttek tanulását, még azok sem, akik kötelezik őket az érettségi megszerzésére
Valóban második esély a felnőttképzés? 3. Hallgatók: valódi igény a rugalmasabb oktatási-tanulási formák iránt tér- és időtől való függetlenség
Iskolák: általában nem innovatív az iskolavezetés, rugalmatlanság, hierarchikus gondolkodásmód, konzervatív tanári szerepek, kevés megfelelő tananyag
Összegzés • A képzetlen rétegek felzárkóztatására létrejött intézményrendszer nem tölti be funkcióját. • Létezik azért pozitív példa is, amely jól mutatja a valódi igényeket. • A rugalmasabb oktatási formák lehetőséget nyújtanának a leszakadó rétegek újrakezdéséhez. • Szemléletváltás kellene a kormányzat, a munkaadók és az iskolák (és tanárok) részéről egyaránt.
Erre lenne megoldás az andragógiai kompetenciák és andragógus szakma elismerése, térnyerése.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
