Vállalkozási Formák. Vállalkozási Formák. Dr. Gyenge Balázs

Vállalkozási Formák

1. Vállalkozási Formák Dr. Gyenge Balázs



A tárgy előadói:

Vállalkozási Vállalkozási Formák Formák

Dr. Illés B. Csaba egyetemi docens Dr. Gyenge Balázs egyetemi adjunktus Szent István Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Gödöllő Vállalatgazdasági Intézet Termelésökonómia és Menedzsment Tanszék Tel: 06-(28)-410-200/2076 E-mail: [email protected]




1.1. Vállalkozási formák A vállalkozás formáját befolyásoló tényezők : • Milyen tevékenységet akarunk végezni? • Ki bocsátja rendelkezésre a szükséges tőkét? • Ki és milyen mértékben viseli a kockázatot? • Ki és milyen mértékben viseli a felelősséget? • Ki jogosult a döntéshozatalra? (Több személy, hatáskörök?) • Kit és milyen mértékben illet a vállalkozás eredménye? • Milyen mértékű közreműködést igényel? A profit célhoz való viszony alapján : • tőkehasznosító • profit orientált • nem tőkehasznosító • nem profit orientált (non-profit) Társadalmi jellege szerint : Tulajdonosok száma szerint : • magán vállalatok • egyéni vállalkozások • önkormányzati, közösségi • társas vállalkozások • állami vállalatok

Természetes személy

Állam önkormányzat állami vállalat

társas vállalkozás

tröszt

szövetkezet

közüzemi vállalat

egyéni vállalkozás gazdasági társaságok közkereseti kársaság, Kkt betéti társaság, Bt egyesülés, Es

közös vállalat, Kv korlátolt felelősségű társaság, Kft részvénytársaság, Rt

Jogi személyiség nélküli


Jogi személyiségű



1.2. A vállalkozási formák típusai




1.3 Állami vállalat JELLEMZŐI: • állami tulajdon • jogszabályokban rögzített önállóság • belső tulajdonlású állami vállalatok (vállalati tanács, közgyűlés) • stratégiailag fontos, közösségi funkciók (ellátás, infrastruktúra, közbiztonság, honvédelem)

ELŐNYE: • össztársadalmi érdekek. • állami pozíció stratégiai területeken (nyersanyag, hadi utánpótlás stb.)

HÁTRÁNYA: • nem piackonform • állami és a politikai akarat érvényesül • költségvetési finanszírozást igényel • alacsony a hatékonysága




1.4 Egyéni vállalkozás JELLEMZŐI: 1990. évi V. törvény EGYÉNI VÁLLALKOZÁS a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy, gazdasági tevékenységet - azaz üzletszerűen, ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen folytatott termelő és/vagy szolgáltató tevékenysége. KIVÉTEL: a magán állatorvos, a mg-i őstermelő, a mg-i szolgáltató

ELŐNYE: • létesítése, megváltoztatása, fölszámolása a legegyszerűbb • létesítési költsége lks. • teljes nyereség vállalkozóé • a vállalkozó teljes hatáskörrel bír, a döntés gyors, egyszerű, rugalmas • adminisztrációs előny, • örökölhető, törvényes képviselő által folytatható • nem felétlenül jelent kis méretet

• egyetlen személy fektet be • természetes személy indíthat ha: ha cselekvőképes állandó lakhelye Magyarország ha nincs kizárva (egyes hivatások) ha nincs eltiltva (egyes személyek) tevékenysége TEÁOR személyes közreműködésre képes ha nem korlátlanul felelős tagja v. ha nem vonták vissza a vállalkozói igazolványát

HÁTRÁNYA: • teljes személyes vagyonával felel • tőkeemelés nehézkes • külső tanácsadókra szorul • eladása nem lehetséges




1.5 Társas vállalkozás

1997. évi CXLIV. törvény

A TÁRSAS VÁLLALKOZÁS JELLEMZŐI: során kettő vagy több személy működtetését egy személy, vagy adja össze az alapításhoz egy kinevezett testület végzi szükséges tőkét, közös gazdasági nincs meghatározott létszám tevékenység végzése céljából. A szabad együttműködési szándék résztvevő személyek száma létezhet csendestárs törvényileg nem korlátozott. A társulás személyes ismeretségen, barátságon, megbízhatóságon alapszik. A társas vállalkozás külön szervezeti formát nem ölt.

ELŐNYE: • megoszlik a felelősség • tőke akummuláció • többféle szakértő együttműködik • eladható

HÁTRÁNYA: • létesítése, megváltoztatása, fölszámolása a nehezebb (társak közötti konszenzus)

• osztozni kell a nyereségen • döntés nehezebb, kevésbé rugalmas




1.6 Gazdasági társaságok GAZDASÁGI TÁRSASÁG jogi és természetes személyek alapíthatják közös gazdálkodás céljából. A társaság alapítása a társasági szerződéssel történik és a társaság vagyonát a társaság tagjai bocsátják a társaság rendelkezésre készpénzletét és apport formájában.

1997. évi CXLIV. törvény

GT-t ALAPÍTHAT: bármely jogalany bármely más jogalannyal jogi és természetes személyek nem jogi személyiségű társaságok állam külföldiek

KIVÉTEL: hitelezővédelem és a KV-t és Es-t csak jogi személy

JELLEMZŐI: saját neve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat (tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető) nem közös a tulajdon a tőkét több személy adja össze (a tőke összegyűjtése időt és költséget igényel) A VALÓDI GT tőkehasznosító, tőkeegyesítő, profitorientált társasági szerződés a tőketulajdonosok nem mindig közreműködők szakértő menedzserek (ügyvezető igazgató, vagy igazgatóság) irányítja elvárható gondosság (korlátlan felelősség) a tőketulajdonosok érdekeltsége (részvények, részesedés, osztalék árfolyam növekedés)




1.6.1 Közkereseti társaság (Kkt) KÖZKERESETI TÁRSASÁG JELLEMZŐI: Egyszerű társasági forma, mely kötelező a személyes közreműködés jogi személyiséggel nem magánvagyonukkal közös g. tev. rendelkezik. Jellemzően kis korlátlan és egyetemleges felelősség létszámú („családi-baráti”) nincs a tagoktól elkülönült irányító szémélyegyesítő vállalkozás. szerve(minden tag egyaránt jogosult)

ELŐNYE: • legegyszerűbb gazdasági társaság • személyes ismeretség, barátság • demokratikus irányítás

HÁTRÁNYA: • korlátlan felelősség • bizalmi alapon való szerveződés • nem jogi személy • kötelező a közreműködés




1.6.2 Betéti társaság (Bt) BETÉTI TÁRSASÁG olyan gazdasági tevékenység folytatására létrehozott társaság, ahol legalább egy tag a felelőssége korlátlan, ez a beltag, és van legalább egy másik tag is, akinek felelőssége korlátozott, ez a kültag

ELŐNYE: • Kültag: korlátozott felelősség • a tőkét biztosító kültagok nem szerepelnek az irányításban • további tőke bevonás • nincs kötelező alapítási vagyon

JELLEMZŐI: a kültag felelőssége csak a vagyoni betét erejéig terjedhet több beltag esetén felelősségük egyetemleges kültag közreműködés nem kötelező

HÁTRÁNYA: • Beltag: korlátlan felelősség • nagyobb kockázat • a beltag nem lehet tag más korlátlan felelősséggel járó vállalkozásban • nem jogi személy




1.6.3 Egyesülés (Es) EGYESÜLÉS jogi személy egyesítő olyan vállalkozás, amelynek elsődleges célja nem saját profit szerzés, hanem a tagok gazdálkodásának eredményességének előmozdítása, illetve gazdasági tevékenységük (közös erőforrásuk, együttműködésük, érdekképviseletük) összehangolása. Jogi személyegyesítő társaság

JELLEMZŐI: profitra a legtöbbször nem törekszik nyereség általában a tagvállalatoknál jelenik meg csak jogi személyek alapíthatják egy-egy résztevékenység közös folytatása (Pl: gazd.közös koord. közös szolg, érdekképviselet) tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek alapításhoz nem szükséges jelentős tőke általában nem is rendelkezik saját vagyonnal a tagok előre meghatározott díjazás mellett, előre meghatározott szolg. végeznek az egyesülés működésének költségeit az egyes tagok fizetik előre meghatározott mértékben gazdálkodási tevékenység esetén az eredmény a hozzájárulás mértékében irányítószerve az igazgatótanács (egyenlő arányban delegált) egyszerű többséggel szavaz ¾-es szótöbbséggel hozott belső gazdálkodást érintő gazdasági áldozatot jelentő változtatás miatt a tagot kártalanítás illeti meg



1.6.3 Egyesülés (Es)


ELŐNYE: HÁTRÁNYA: • alaptőkét jogi személyek adják össze • felelőssége korlátlan és egyetemleges • döntés, irányítás, a tagok egyenlő arányban • csak költség van vesznek részt (ha: Es-nek nincs saját vagyona) • csak akkor működik jól, ha azonos • tevékenysége nem profit orientált, ezért nincs mértékű előnyöket nyújt profit kényszer IGAZGATÓTANÁCS : • stratégia • mérleg megállapítása • eredmény felosztás • igazgató megválasztása és visszahívása díjazása • döntés további csatlakozásról, kizárásról, vagy átalakulásról • tagok saját gazdálkodására vonatkozó döntések




1.6.4 Korlátolt felelősségű társaság (Kft) A KFT a személy és tőkeegyesítő társasági típusok ötvözete. Jellemzően korlátolt felelősségű, többnyire kis taglétszámú, de tőkeerős társaság

JELLEMZŐI: tilos a tagokat nyíltan toborozni (személyegyesítő jelleg) üzletrész átruházása kötött (elővételi és hozzájárulási jog) korlátolt felelősségű (elvárható gondosságon belül) előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul a tulajdonos és az ügyvezető, gyakran azonos személyes közreműködés nem kötelező minimális törzsbetét 100 eFt (a törzsbetétek alkotják a törzstőkét) minimális törzstőkéje 3 millió, melynek 30%-a pénzletét (min: 1 millió Ft) Kft legfőbb szerve a taggyűlés



1.6.4 Korlátolt felelősségű társaság (Kft)


ELŐNYE: HÁTRÁNYA: • a törzstőkét a Kft tulajdonosai adják össze • minimálisan előírt alaptőke • egyszemélyesnél könyvelő • a Kft jogi szabályozása diszpozitív • rugalmas • üzletrész kötött • a tag felelőssége korlátozott • döntéshozatal, jövedelem, (törzstőke arány) • további tagságot vállalhat TAGGYŰLÉS: • a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása • a törzstőke felemelése, vagy leszállítása (pótbefizetés elrendelése) • új tag belépésének elbírálása • üzletrész felosztása és bevonása • ügyvezető, FB tagok (tisztségviselők megválasztása, visszahívása, díjazása) • törzstőke ¼-ét meghaladó szerződések jóváhagyása, (illetve amelyet saját taggal köt, ha az nem a rendes tevékenységi kör) • kártérítési igény érvényesítése (az alapítók, ügyvezetők, felügyelőbizottsági tagok ellen) • szervezeti kérdések




1.6.5 Közös vállalat (Kv) A KÖZÖS VÁLLALAT jogi személy és tőkeegyesítő közös gazdasági tevékenység végzésére alapított társaság. Jogi személyiséggel rendelkezik és saját vagyonával felel tartozásaiért

JELLEMZŐI: tagoktól elkülönült vállalatszerű gazdasági tevékenységet folytat tőkeegyesítő jellemzően diszpozitív tagságért vagyoni hozzájárulást fizetnek eredmény, szavazati jog, felelősség a hozzájárulások arányában mellékszolgáltatás igazgatótanács FB (lehet)



1.6.5 Közös vállalat (Kv)


ELŐNYE: • nagyfokú tőkeegyesítés • diszpozitív • a tagok hozzájárulása és a nagy méret • felelősség korlátozott

HÁTRÁNYA: • nehéz az érdekeket egyesíteni • kockázat így is nagy

IGAZGATÓTANÁCS: • stratégia • mérleg megállapítása • eredmény felosztása • igazgató megbízása, visszahívása, díjazása • döntés további csatlakozásról, kizárásról (szervezeti kérdésekről) • társasági szerződésben meghatározott mértéket meghaladó szerződések jóváhagyása, (illetve amelyet saját taggal köt, ha az nem a rendes tevékenységi kör)




1.6.6 Részvénytársaság (Rt) A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG tipikusan tőkeegyesítő személytelen társasági forma. Célja a nagyszámú egyenként kisebb tőkeerővel rendelkező széles tulajdonosi kör bevonása. A tulajdonosi jogok ebben a formában értékpapír formában jelennek meg

JELLEMZŐI: előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőke a részvények forgalomképes értékpapírok nagy tulajdonosi mobilitás és rugalmas tőkeáramlás nagy vagyonnal rendelkező vállalkozások (alapítása) részvények erejéig korlátozott felelősség (bemutatóra szóló, elsőbbségi, amortizálódó, dolgozói, kamatra jogosító, illetve az átváltoztatható és elővásárlási jogot biztosító kötvény) minimális törzstőke 20 millió Ft, és a 30%-a, de minimum 10 millió forint készpénzletét felosztható vagyon: osztalék szavazati jog, a részvényekkel birtokolt tulajdoni rész hányadában erős törvényi szabályozás, legkötöttebb (tulajdonos védelem) szervezeti felépítése legösszetettebb (tulajdonos, menedzsment, ellenőrzés erősen szétválik) az Rt vezetésének legfelsőbb szerve a közgyűlés 3-11 tagú igazgatóság könyvizsgáló



1.6.6 Részvénytársaság (Rt)


ELŐNYE: HÁTRÁNYA: • nagymennyiségű alaptőke • a minimálisan előírt alaptőke magas • a kisrészvényesek nagy tőkehányad, de kis • nagy árfolyam kockázat részvétel a döntésben • felvásárlási kockázat • a kisrészvényesek érdekeiket törvény védi • piaci megítélés, növeli a részvények értéket IGAZGATÓSÁG : • elnök megválasztása és a cég értékét is • beszámolók (éves, rendkívüli, KÖZGYŰLÉS: vagyoni helyzet, üzleti stratégia), • alapszabály megállapítása • előterjesztések készítése (mérleg) • mérleg elfogadása, nyereség felosztása • javaslatok (eredmény felosztás) • alaptőke felemelése és leszállítása • közgyűlés összehívása (kötelező, • egyes részvényfajták jogainak megállapítása ha elvesztette az alaptőke 1/3-át, vagy • egyesülés, szétválás, megszűnés, átalakulás tartósan fizetésképtelenné vált) • igazgatóság és a FB, könyvvizsgálók megválasztása, visszahívása, díjazása FELÜGYELŐBIZOTTSÁG : • döntés átruházható, v. elővásárlási jogokat • Beszámolók, előterjesztések, bizt. kötvény kibocsátásáról javaslatok elfogadása (jog, és köt)




1.6.7 Szövetkezet (Sz)

1992. évi I. törvény

A SZÖVETKEZET a törvény fogalma szerint a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében, a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat

JELLEMZŐI: alapvető célja nem a tőkehasznosítás, hanem bizonyos feladatok gazdaságosabb megoldása (nyereség, költség csökkentés) nyitott tagságra épül, természetes és jogi személyekből állhat a természetes személyek közreműködése kötelező a jogi személyek közreműködése és tisztségviselése nem kötelező szövetkezet irányítása önkormányzati elvre épül tagsága maga dönt a stratégiai és taktikai kérdésekben nagy önállóság (maga választja meg alapszabályát, működési körét, szabályzatát, vezető testületét, formáját, hatásköreit, kötelezettségeit és jogosultságait) szövetkezet vagyonával felel tartozásaiért, míg a tagok anyagi felelőssége korlátozott nagyjából egyenlő arányú tőkebefektetés kockázat felelősség szövetkezet tagja nem lehet egyidejűleg munkavállaló és tisztségviselő lehetnek egy vagy több funkcióra szervezett szövetkezetek





VAGYONI KAPCSOLAT ALAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES: LEHETSÉGES FORMÁI: • legalább 5 tag (iskola,v. takarék szöv.: 15 tag) • eredményekből a közreműködés • alakuló közgyűlés (alapszabály, vezető test., mértékében tisztségviselők) • részjegy • a szövetkezet képviselete: igazgatóság • más vagyoni hozzájárulás (vezető testület) elnöke, v. a megbízott. • szövetkezeti üzletrész • 50-nél több tag: igazgatóság legalább 3 fő • juttatások, támogatások egyébként ügyvezető elnök • 50-nél több tag: FB és EB legalább 3 fő LÉTREHOZÁSÁNAK CÉLSZERŰSÉGE : • azonos érdek (tevékenységi érdek) • szabad belépési szándék, önkéntesség • demokratikus irányítási szemlélet • a tagok a tőkét egyenlő arányban adják (lehet több részjegyet, de ne legyen tőkehasznosítási érdek) • legyen szövetkezeti előny (pl.: szervezeti többlet, megtakarítás, kockázatcsökkentés, magasabb ár elérése stb.)

SZÖVETKEZETI ALAPELVEK : A) Nyitott tagság és önkéntesség elve B) Demokratikus irányítás elve C) Korlátozott osztalék elve (v. "non-profit") D) Tagok továbbképzésének elve E) Szöv. közötti együttműködés elve (azonos profitú szövetkezetek nem versenyeznek egymással. (szekunder, tercier))





ELŐNYE: HÁTRÁNYA: • rugalmas, nagy önállóság • saját tulajdonhoz való viszony vál. • közös érdek • politikai célokra is felhasználták • a tag korlátozottan felelős • nagyobb szöv.-nél érdekellentét lehet • szervezeti többletet és egyéb előnyök irányítás bonyolult és hierarchikus • minimális nagyságú tőkebefektetés • a tagok csak utólag részesülnek • részesedés a közreműködés mértékében (a garantált juttatás ellenkezik a szöv. • menedzserek függnek a tagoktól elvekkel) • egy tag egy szavazat • a tőkehatékonysági érdek áttételes • társadalmi érdekfunkció KÖZGYŰLÉS: IGAZGATÓSÁG : • alapszabály megállapítása • tagok, tulajdonosok érdekképviselete • beszámoló elfogadása, eredmény felosztása • bármely szerv ellenőrzése veszteség forrásainak meghatározása • évente beszámoló készítés • egyesülés, szétválás, megszűnés, átalakulás • beszámoló véleményezése belépés érdekképviseletbe • díjazással kapcsolatos javaslatok • igazgatóság és a FB, könyvvizsgálók • közgyűlés összehívása megválasztása, visszahívása, díjazása




Bárándy Péter 2003. évi törvénymódosítás 1997 CXLIV és 1997 CXLV (2137/85/EGK rendelet)

1.6.8 Európai gazdasági egyesülés (Ege) Az EURÓPAI GAZDASÁGI EGYESÜLÉS legalább két jogi vagy természetes személy alapítja, legalább egy deviza külföldi és egy belföldi és amelynek nem célja, hogy saját maga nyereséget érjen el.

JELLEMZŐI: tagjainak székhelye és/vagy működése több tagországra kiterjed határokon átnyúló kooperáció (hatékony és rugalmas együttműködés) kapcsolódnia kell a tagok tevékenységéhez nem célja a nyereség tagja lehet természetes személy, jogi szem. nem rendelk. vállalk., közjogi egység, szervezet nyilvántartás és adózás a bejegyzés székhelye szerint EU-ban közzéteszik (cégbíróság megküldi) csak előzetes áthelyezési tervel költözhet (telephely, székhely) felelőssége korlátlan és egyetemleges külön szabályozás nélkül minden döntést egyhangúlag kell meghozni az alapítás, kizárás, felvétel, adózás, felszámolás, végelszámolás és csődeljárás tekintetében a tagország törvényei irányadók alapító tőke NINCS



1.6.8 Európai gazdasági egyesülés (Ege)


ELŐNYE: • a tagok egyhangúlag döntenek • nincs profit kényszer

HÁTRÁNYA: • felelőssége korlátlan és egyetemleges • csak költség van • csak akkor működik jól, ha azonos mértékű előnyöket nyújt




1.6.9 Európai szövetkezet (Esz) Az EURÓPAI SZÖVETKEZET legalább öt természetes személy alapítja, célja az együtt gazdálkodás, létrejöhet fúzióval és átalakulással.

JELLEMZŐI: tagjai több tagország polgárai korlátozott felelősség alapítótőke 30 000 € lazább együttműködés




1.6.9 Európai részvénytársaság (Ert) Az EURÓPAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG legalább 2 tagállamban bejegyzett Rt fúziójával jön létre.

JELLEMZŐI: tagjai több tagország polgárai korlátozott felelősség alapítótőke 120 000 € szoros együttműködés




2. Jogi forma megválasztása Milyen vállalkozási formával érhetjük el a vállalati célokat?

Szinte bármelyikkel!




2.1. Jogi forma megválasztása 1. Tőke- vagy személyegyesítő jelleg: • A vállalkozás munkaigényes-e, vagy tőke igényes-e • tőkeforrás vagy munkaerőforrás áll-e rendelkezésre • ha a munkaigényesség lényeges: Ev Kkt Es Sz Bt Kft esetleg • ha a tőkebevonás is lényeges: Bt Kft • ha a tőkeegyesítési igény különösen nagy mértékű, akkor: Kft Kv Rt




2.2. Jogi forma megválasztása 2. A tőkefunkció, tőkeforrás : • Honnan és milyen módon biztosítják a szükséges tőkét? Saját tőke vagy Külső forrás átmeneti tartós • ha nincs szükség külső tőke bevonására: Ev egyszemélyes Rt egyszemélyes Kft • idegen tőke bevonása: hitel, kölcsön tőke magasabb (átmeneti) kamatteher hozamszint • tulajdonosi tőke kibővítése: tőkeegyesítő társas váll. (tartós) Bt Rt Kft Sz kiegészítő • kibővítés jellege: Bt csendestárs nem közömbös a befektető szem. • kibővítés jellege: Kft zártkör Sz elszórt kicsi tőkerészek • kibővítés jellege: Rt




2.3. Jogi forma megválasztása 3. Vállalkozási méret : • tőkebefektetés mértéke és a szervezeti bonyolultság alapján SORREND: Ev Kkt Bt Es Kv Sz Kft Rt • a kisebbek, egyszerűbbek átalakulhatnak összetettebbé : Ev Kkt Bt Sz

Kft Rt




2.4. Jogi forma megválasztása 4. Szervezeti struktúra : érdekcsoportok, hogy • Milyensége? erőforrások, alkalmazotti létszám képviselik magukat • szervezeti struktúra fenntartásának költsége: • egyszerűbb szervezeti és irányítási struktúrák: Ev Kkt Bt • összetettebb szervezeti és irányítási struktúrák: Sz Kft Rt

méret




2.5. Jogi forma megválasztása 5. Jogi személyiség : • Alapítás bonyolultsága • alapítás: csak jogi személy

Es Kv csak természetes személy Ev Bt beltag nem kizárt, de nem is jellemző a jogi Kkt

gyakrabban jogi személyiségű

Kft Bt kültag

• működés: Ev Kkt Bt jogi személyiséggel nem rendelkezik Kv Sz Kft Rt jogi személyiséggel rendelkezik




2.6. Jogi forma megválasztása 6. Felelősség és Kockázat : • nem lehet halmozni a korlátlan felelősséget:

hitelező védelem

• korlátlan felelősségű társasági formák: Ev Kkt Bt beltag Es

• korlátolt felelősségű szervezeti formák: Bt kültag Sz Kft Kv Rt • kockázat mértékének személyes megítélése RELATÍV!




2.7. Jogi forma megválasztása 7. Partner (társtulajdonos) kockázat : • Partnerek érdekviszonyai??? • milyen az érdekeltség? rövid távú vagy hosszú távú • érdek és célazonosság?

pénzügyi szakmai

osztalék tőkeérték

• ellentét és verseny legnagyobb kockázata SORREND visszafelé: Rt Kft Sz • ha az érdek és célazonosság nem biztosítható és a társasági forma korlátlan felelős : csökkenteni kell a személyiség képviseleti (üzletvezetési) jogok egyesítő jelleget! behatárolásával Kkt Bt zártkörű jelleg fenntartásával, vagy növelésével Kft tulajdoni hányad behatárolásával Es Kv Kft Rt




2.8. Jogi forma megválasztása 8. Személyes közreműködés: • egyéni igény, kizáró feltétel, összeférhetetlenség: • személyes közreműködés kötelező: Ev Kkt Bt beltag




2.9. Jogi forma megválasztása 9. Számvitel és adózás : • ALAPELV: Nincs különbség! Az adózás szervezet semleges! • kedvezmények az egyszerűbb vállalkozási formák esetén : Ev Kkt Bt • személyi jövedelemadó (SZJA) hatálya alá esik: Ev • társasági adó (TA) ! Kkt Bt Es Sz Kft Kv Rt




2.10. Jogi forma megválasztása 10. Hangulati és érzelmi (divat) hatások : • A köztudatban „alacsonyabb rangú” az Ev SORREND: Ev Bt Kft • nem csak szakmai érvek lényegesek • vállalkozás image, vásárlói bizalom • Bt jobban kedvelt, mint a Kkt még akkor is, ha a kültag nem jelent igazi tőkebefektetőt • Sz alulértékelt • Kft felül értékelt, kedveltebb mint az Rt

Vállalkozási Formák. Vállalkozási Formák. Dr. Gyenge Balázs

Recommend Documents