Vállalati Pénzügyi döntések Összefoglalás és próba ZH Hoffmann Tamás, Márton Albert
2008. december 16.
Vizsgával kapcsolatos tudnivalók Vizsgaidőpontok: •
2009.01.08, csütörtök, 16:00-18:00
•
2009.01.15, csütörtök, 16:00-18:00
•
2009.01.22, csütörtök, 16:00-18:00
•
2009.01.29, csütörtök, 16:00-18:00
•
Helyszínek: I, II, IV ea., C nagyea., 236, 238, 330, 332, S1, S2, S3
A zárthelyi struktúrája (összesen 65 pontot lehet szerezni): •
10 igaz-hamis kérdés (10 pont)
•
2-3 kifejtős elméleti kérdés (kb. 15 pont)
•
2 nagy számpélda (kb. 30 pont)
•
2-3 kis számpélda (kb. 10 pont)
Egyéb: •
Az előadások is a számonkérés részét képezik!
•
A tesztkérdéseknél rossz válasznál 1 pont levonás jár!
•
Annuitástáblázatot kaptok, ha szükség van rá
2
Főbb témakörök (hozzájuk kapcsolódó feladatok) •
Fúziók – felvásárlás, fúziók haszna, költsége (SPM 12.14; SPM 12.15; F F6B1; F F6.B2; F F6.3)
•
Cash-flow fogalma, pénzügyi beszámolók, cash-flow előrejelzés, NPV alapú projectértékelés (Bámészbumli; Vaskarika; SPM 7.27)
•
Pénzügyi elemzés, különböző mutatószámok, készpénz-konverziós szakasz (Gáz, F F2.B1; F F2.2; SPM 11.29; BM 31.2; SPM 11.25)
•
Tőkeköltség, WACC, CAPM, APT (SPM 9.30, Egis, APT)
•
Modellezés, reálopciók, döntési fák (Rugalmas Kft., Gyógyszergyár, SPM 7.47, SPM 8.23, Veszteség-elhatároló, Bontás)
•
Lízing fogalma, pénzügyi lízing, operatív lízing, bérlet (F F1.B1, F F1.B2, F F1.B3, F F1.4, F F1.5, F F1.6, F F1.7, F F1.8)
3
Fúziók Okai:
Fajtái:
• Ésszerű
• Mergers / Egyesülések
o o o o o o o
méretgazdaságosság; vertikális integráció; adózás; kiegészítő erőforrások; fölös pénzeszközök; hatékonyság növelése; menedzseri motívumok
o Beolvadás A + B → A o Összeolvadás A + B → C
•
Vitatható
• Divestitures / Szétválások
o diverzifikáció; o EPS növelése; o alacsonyabb finanszírozási költségek Fúziók pénzügyei: • • •
4
fúziók haszna: PV(AB) – [PV(A) + PV(B)] fúziók költsége: kifizetés – PV(B) fúziók NPV-je: fúziók haszna – fúziók költsége
• Acquisitions / Felvásárlások o Részvényvásárlás o Eszközvásárlás
o Különválás A → B + C o Kiválás A → A + C
Fúziók - tesztkérdés Tökéletes piacon melyik tartozik a vállalatfelvásárlások vitatható indokai közé? a) potenciális adómegtakarítás b) komplementer erőforrások kiaknázása c) méretgazdaságosság d) EPS növelése
5
Bevezetés, pénzügyi beszámolók, stratégia Kettős könyvvitellel foglalkozó cégek – alapvetően részvénytársaságok – voltak e félévben a vizsgálódásaink középpontjában. Pénzügyi beszámolók •A mérleg, az eredmény-kimutatás és a cash-flow kimutatás rendeltetését, felépítését, tartalmát, típusait, összefüggéseit, korlátait. Stratégia •Bár előadáson is téma, de beszélhetünk még a belső és a külső növekedési forrásokról, valamint ezek kapcsolatáról a cash-flow-val, a tőkeáttétellel, az osztalékkal, a saját és az idegen tőkével. Megemlíthetjük meg a fenntartható növekedési rátát, valamint a finanszírozás és a vállalati életciklus kapcsolatát. Értékvezérlők •Kritikus jellemzők, melyek versenyelőnyt adhatnak az adott iparág vállalkozásának.
6
Cash flow CF 3 fő része • Működési • Beruházási • Finanszírozási Vállalatok értékelésénél • FCFF: Free Cash Flow to Financiers • FCFE: Free Cash Flow to Equity = FCFF – hitelezők CFja (törlesztés, kamat, kamat miatti adómegtakarítás) Diszkontláb • A kockázatnak megfelelő • Idegen tőkénél ha piaci alapon vettük fel, akkor a kamatláb • FCFF-nél WACC • FCFE-nél rE (becsülhető pl. a CAPM-mel) Létezik • nominál • és reál CF
7
A gyakorlatban a CF-tervezésnél létezik egy • egy explicit • középtávú • belátható hosszúságú (4-10 éves) • minden egyes évre egyedileg becsüljük a CF-t • és egy implicit • hosszú távú • végtelenig tartó • az utolsó egyedileg becsült CF-ból növekvő örökjáradékként szakasz. Röviden foglaljuk össze a • direkt • és az indirekt módszerek közötti különbséget.
Cash flow - feladat 1.
Melyek a fő különbségek és hasonlóságok a direkt és az indirekt CF között? Megoldás: Mindkettő a vállalat készpénzállományának megváltozását mutatja, mindkettő lehet reál és nominál. A direkt CF a pénzáramlásokat sorolja fel, pénzügyi szemléletű, alapvető kérdése, hogy miért ennyivel változott a készpénzállomány? Az indirekt CF az eredményből vezeti le a pénzeszközök megváltozását, számviteli szemléletű, alapvető kérdése, hogy miért tér el az eredmény és a CF? Direkt CF séma: 1 2 3 4 5 6 7 8
1 2 4 8 9 10 11 12 13 14
8
Indirekt CF séma:
Árbevétel Folyó költségek (-) Értékcsökkenési leírás (-) Pénzügyi tevékenység eredménye Egyéb tevékenység bevétele Egyéb tevékenység ráfordítása (-) Adózás előtti eredmény (1+2+3+4+5+6) Fizetendő adó Adózás utáni eredmény (7+8)
1 2 3 4 5 6 7 8 9
Árbevétel Folyó költségek (-) Értékcsökkenési leírás (-) Pénzügyi tevékenység eredménye Egyéb tevékenység bevétele Egyéb tevékenység ráfordítása Adózás előtti eredmény (1+2+3+4+5+6) Fizetendő adó (-) Adózás utáni eredmény (7+8)
Árbevétel Folyó költségek (-) Pénzügyi tevékenység eredménye Fizetendő adó (-) Befektetett tárgyi eszközök vétele (-) Befektetett tárgyi eszközök értékesítése Forgóeszközök állományváltozása (-) Saját tőke egyéb változása Idegen tőke változása Cashflow (1+2+4+8+9+10+11+12+13+14)
9 3 10 11 12 13 14 15 16
Adózás utáni eredmény Értékcsökkenési leírás Forgóeszközök állományváltozása, KSzÉ-n (-) Működési cashflow (9+3+10) Befektetett tárgyi eszközök vétele (-) Befektetett tárgyi eszközök értékesítése KSzÉ-n Saját tőke egyéb változása Idegen tőke változása Cashflow (10 + 11 + 12 + 13 + 14 + 15)
Megjegyzés •
Direkt CF számba veszi a pénzállomány t érintő összes tételt!
•
Indirekt CF – közvetett módon eredményből vezeti le a pénzállomány változást számba véve az összes eredményre ható de pénzáramlással nem járó tételt – ezekkel korrigál!
•
Eredménykimutatás összeállítása az adófizetés miatt szükséges
•
Direkt CF-nél csak az az árbevétel ami ténylegesen be is folyt
•
EK-ban szereplő árbevétel és Direkt CF árbevétele nem feltétlen ugyanaz (ha vevőállomány változott különbözni fognak)
•
Nettó forgótőke: vevőállomány növekedése nem érinti a direkt cash flowt!!!
Cash flow - feladat 2.
A Bank Rt. létesítéséhez 2000M Ft beruházás szükséges. A tárgyi eszközök évi 10%-os értékcsökkenési kulccsal írhatóak le. A vállalat tervezett árbevétele az első évben 400M Ft, folyó ráfordítása pedig 200M Ft, de várhatóan mind az árbevétel, mind a folyó ráfordítások évi 10%-kal emelkedni fognak. A biztonságos működéshez már az induláskor 50M Ft értékű forgóeszközre szükség lesz, a szükséges állomány évi 20%-kal fog emelkedni. A társaságot a 3. év végén értékesítik: a forgóeszközöket könyv szerinti értéken, a befektetett tárgyi eszközöket 2000M Ft-ért. A társasági nyereségadó kulcsa 16%. a) Írja fel a vállalat várható pénzáramlását! Éljen szokásos feltételezésünkkel: a pénzáramlásokat az egyes évek végéhez rendelje! Megoldás Év
0
1
2
400.0
440.0
484.0
10%-os növekedés
Költség
(200.0)
(220.0)
(242.0)
10%-os növekedés
ÉCS
(200.0)
(200.0)
(200.0)
10%-os lineáris écs kulcs * 2000M
Árbevétel
Egyéb eredmény
600.0
Adó előtti eredmény
-
20.0
642.0
Adó
-
(3.2)
(102.7)
Adózott eredmény
-
16.8
539.3
200.0
200.0
200.0
(10.0)
(12.0)
72.0
ÉCS dNFT
(50.0)
dTE
(2,000.0)
CF
(2,050.0)
NFT TE 9
3
1,400.0 190.0
204.8
50.0
60.0
72.0
2,000.0
1,800.0
1,600.0
Bef. Eszk. Értékesítés eredménye : 2000 – 1400 = 600 Forgóeszköz értékesítés eredménye : 72 – 72 = 0
Tárgyi eszk. állomány-változás KSZÉ -n
2,211.3 1,400.0
20%-os növekedés, 3. év végén értékesít Nettó KSZÉ - 10%-os leírással
Cash flow - feladat b) Tételezzük fel, a vállalatot nem a fent megadott értéken adja el. A számítások szerint a vállalati cash flow a 2. évtől kezdve évi 15%-kal emelkedik a végtelenig, miközben az elvárt hozam évi 20%. Mekkora a reális maradványérték (eladási ár) a 3. év végére árazva? Mondjon véleményt a megadott és a most kiszámított ár eltéréséről! Megoldás: • A CF a 3. évben: 204,8 * 1,15 = 235,52M forint, • a negyedik évben pedig 235,52 * 1,15 = 270,85M forint. • A vállalat értéke ekkor a 3. év végén (az adott évi CF realizálása után) 270,85 / (20% – 15%) = 5471M forint. • A megadott érték 2000M forint tárgyi eszköz + 86M forint forgóeszköz = 2.086M forint. • Az eltérés oka a pozitív PVGO, azaz a növekedés.
10
Tőkeköltség A tőkeköltségre szükség van például a kockázatos pénzáramlások árazásánál, az EVA meghatározásánál, a pénzügyi teljesítmény értékelésénél. Amit már tanultunk: • Nagyobb kockázat - nagyobb hozam • CAPM • rA = D/V * rD + E/V * rE, illetve WACC = D/V * rD * (1 – TC) + E/V * rE • Minden CF-t a neki megfelelő elvárt hozammal kell diszkontálni
WACC = D/V * rD * (1 – TC) + E/V * rE Modellek 1. CAPM • CAPM gyakorlati alkalmazásának problémái • CAPM feltételezései (intézményi, befektetőre vonatkozó feltételezések) !!! ELŐADÁS v FAZAKAS könyv • Tökéletes verseny, egy befektető sem tud hatni az árakra • Nincsenek adók és tranzakciós költségek az értékpapír adás-vételhez • Nyilvánosan kereskedett, tökéletesen osztható eszközök • Rövidre eladás • Korlátlan kockázat-mentes hitel • Rövid táv, azonos tartási periódus • Normális hozam-eloszlások, vagy a befektetőket csak az első két momentum érdekli • Homogén befektetői várakozások • Kockázatkerülő, hasznosság-maximalizáló befektetők : 11
Tőkeköltség r(E) = r(F) + Beta(E) * [r(M) – r(F)]
Kockázatmentes hozam
Béta
Piaci prémium
•
Nemfizetés és újrabefektetés kockázatától mentes
•
Többletszórás a piachoz képest
•
Átlagos kockázati prémium
•
Becslési időszak?
Lejárata illeszkedjen a CF átlagidejéhez
Becslés historikus adatokbol (cov/var) – milyen indexszel szemben? Milyen periodicitás és milyen időtáv?
•
•
•
Kockázatmentes és piaci eszköz?
•
Mértani vagy számtani átlag?
•
Vagy csak használjuk Ibbotson vagy Damodaran által közölt adatokat
•
2.
Iparági béta felhasználása
Alternatív módszerek a tőkeköltség meghatározására • Implikált hozam • Piaci konszenzus • Felépítéses módszer • Faktormodellek • APT Arbitrage Pricing Theory = Arbitrált árfolyamok elmélete. Lényegében egy faktormodell, a befektetések hozamát több faktor határozza meg – szemben a CAPM-mel, ahol csak a piaci kockázati díj van hatással a hozamokra. Ilyen faktorok lehetnek: infláció, rövid lejáratú reálkamat, GDP-változás, stb.. Minden befektetésnek minden faktorra van egy érzékenysége, melyet – összhangban a CAPM-mel – β-val jelölünk (természetesen mivel minden befektetésnek több bétája is van, minden faktorhoz 1-1). Az APT elmélet sokkal kevesebb feltétellel dolgozik, mint a CAPM, fő alapvetése, hogy a piacon nincsen lehetőség arbitrázsra.
12
Tőkeköltség WACC = D/V * rD * (1 – TC) + E/V * rE
Tőkeszerkezet
Idegen tőke elvárt hozama
Adókulcs
•
•
Kockázatmentes hozam + Hitelprémium
•
Effektív adókulcs
•
Szabályozói
•
Zéró hitelbéta általában – kockázatos cégek nagy hitelprémium esetén nem reális feltételezés
•
Elmúlt évek átlaga
•
Hasonló cégek effektív adókulcsa
Ha elérhető piaci súlyok (hitelek általában KSZÉ-n (csak finanszírozási célú, forgótőke elemei nem!)
•
Menedzsment által megcélzott
•
Iparági
•
Saját ( néha tranzakcióban vevőé )
•
Könyv szerinti – csak ha semmi más nincs
CF-el egyeztetni kell: • Időtáv • Deviza • Nominál vagy reál
13
Üzleti szemléletű CF és vállalatértékelés Indirekt CF séma:
FT
EBIT - Kamatfizetés és adózás előtti eredmény (-) EBIT-re jutó adó (Effektív adókulcs alapján)
FT
NFT
(=) NOPLAT
D
D
(+) Értékcsökkenés (-) Nettó forgótőke változása (=) Működési CF
A
V
Bef eszk
(-) Befektetett eszköz vásárlás
E
FCFF - Szabad CF
E
(+) Hitelállomány változása (-) Kamatfizetés (+) Adopajzs FCFD - Finanszírozási CF FCFE - Tulajdonosi CF FCFF alapú: V = FCFF(1) / (1+WACC) ^1+ FCFF(2) / (1+WACC) ^2 + …+ FCFF(n) / (1+WACC) ^n + FCFF(n)*(1+g)/(WACC-g)/(1+WACC)^n
FCFE alapú: E = FCFE(1) / (1+rE) ^1+ FCFE(2) / (1+rE) ^2 + …+ FCFE(n) / (1+rE) ^n
Explicit periódus 14
+
FCFE(n)*(1+g)/(rE-g)/(1+rE)^n
Maradványidőszak
Pénzügyi elemzés Mutatók •
Tőkeáttételi – a források összetétele
•
Likviditási – a vállalat fizetőképességét vizsgálja
•
Hatékonysági – a vállalat operatív pénzügyi hatékonysága
•
Jövedelmezőségi – befektetői szemlélet, az eszközök értékteremtő felhasználását vizsgálja
•
Piaci – piacon lévő cégekkel összehasonlítási alapot képező mutatók
15
Pénzügyi elemzés - Tőkeáttétel
16
Mutató
Kiszámításának módja
Megjegyzés
Saját tőke arány
Saját tőke / Összes forrás
Összes forrásból mekkora a saját tőke
Idegen tőke / Saját tőke arány
Hosszú lejáratú kötelezettségek / Saját tőke
Saját és idegen tőke aránya
Kamat fedezet
EBIT + Amortizáció / Kamatok
A vállalat bevételei hányszor fedezik a kamatkiadásokat
Pénzügyi elemzés - Likviditás
17
Mutató
Kiszámításának módja
Megjegyzés
Likvid eszközök hányada
Nettó forgótőke / Összes eszköz
Mekkora azon eszközhányad, ami likviddé tehető
Likviditási ráta
Forgóeszközök / Folyó források
A likvid eszközökből mennyire finanszírozhatóak a folyó források
Likviditási gyorsráta
(Pénz + Likvid értékpapírok + Vevők) / Folyó kötelezettségek
A készlet nélküli likvid eszközökből mennyire finanszírozhatók a folyó kötelezettségek
Pénz hányad
(Pénz + Likvid értékpapírok) / Folyó kötelezettségek
A rendelkezésre álló pénz mennyiben finanszírozza a folyó kötelezettségeket
Időtartam mutató
(Pénz + Likvid értékpapírok + Vevők) / Napi átlagos kiadások
A likvid eszközök elegendőek-e a rendszeres kiadások finanszírozására
Pénzügyi elemzés - Hatékonyság
18
Mutató
Kiszámításának módja
Megjegyzés
Készletek forgási sebessége
Értékesített termékek költsége / Átlagos készletállomány
A magas érték lehet a hatékonyság jele, ugyanakkor utalhat a készletezettség alacsony szintjére is!
Átlagos beszedési idő
Átlagos vevőállomány / Átlagos napi árbevétel
Megmutatja, hogy a vevők milyen gyorsan egyenlítik ki számláikat
Szállítók forgási sebessége
Átlagos szállítóállomány / Átlagos napi beszerzés
Megmutatja, hogy a vállalkozás milyen gyorsan egyenlíti ki a számláit
Pénzügyi elemzés - Jövedelmezőségi
Mutató
Kiszámításának módja
Megjegyzés
Nettó haszonkulcs
(EBIT – Adófizetés) / Árbevétel
Megmutatja, hogy az árbevétel mekkora része válik nyereséggé
Eszközarányos nyereség (ROA)
EBIT – Adófizetés / Átlagos eszközállomány
Az eredmény összes eszközhöz viszonyított aránya
Sajáttőke-arányos nyereség (ROE)
Mérleg szerinti eredmény / Átlagos saját tőke
Az eredmény saját tőkéhez viszonyított aránya
Eszközarányos árbevétel
Árbevétel / Átlagos eszközállomány
Milyen mértékben használja ki a vállalakozás az eszközeit. A mutató magas értéke mutatja, hogy közel teljes kapacitással dolgozik a cég.
19
Pénzügyi elemzés - Piaci
20
Mutató
Kiszámításának módja
Megjegyzés
Árfolyam/ nyerség ráta (P/E)
Részvény árfolyam / Egy részvényre jutó nyereség
A mutató magas értéke jelezheti, hogy a befektetők nagy növekedési értéket látnak a vállalat előtt
Osztalék hozam
Egy részvényre jutó osztalék / Részvényárfolyam
Várható osztalék a részvény árfolyamára vetítve
Piaci érték/ Könyv szerinti érték
Részvény árfolyam / Egy részvény könyv szerinti értéke
A részvény piaci árfolyamát a nettó eszközértékre vetíti.
Pénzügyi elemzés – készpénz konverziós szakasz Készpénz konverziós szakasz Átlagos szállító kifizetés = Átlag szállítók/ELÁBÉ*365 Készletforgási idő = Átlag készletállomány/ELÁBÉ*365 Átlag vevőbehajtás= Átlag vevőállomány/ELÁBÉ*365 Készpénz konverziós szakasz: + Készletforgási idő + Átlagos vevőbehajtási idő – Átlagos szállító kifizetési idő Ha nincs ELÁBÉ, akkor árbevétellel számolhatunk helyette.
21
Pénzügyi elemzés – készpénz konverziós szakasz 5. Egy cégről a következő információkat tudja: árbevétel 100M Ft, ELÁBÉ 75M Ft, nyereség 5M Ft, mérlegfőösszeg 200M Ft, hitelállomány 50M Ft, szállítóállomány 20M Ft, tárgyi eszközök 100M Ft, vevőállomány 25M Ft, készletek 15M Ft, készpénzállomány 10M Ft.
Mekkora a cég készpénz-konverziós szakaszának hossza?
Megoldás Készletforgási idő = Készletek/ELÁBÉ*365 = 15/75*365 = 73 nap Átlagos vevőbehajtási idő = Vevőállomány/ELÁBÉ*365 = 25/75/365 = 121,7 nap Átlagos szállító kifizetési idő = Szállítóállomány/ELÁBÉ*365 = 20/75*365 = 97,3 nap Készpénz konverziós szakasz hossza = Készletforgási idő + Átlagos vevőbehajtási idő – Átlagos szállító kifizetési idő Számokban: 73 + 121,7 - 97,3 ≈ 97,4 nap
22
Lízing Szerződő felek
A lízingtárgy tulajdonjoga Tulajdonjog átadása A lízingtárgy nyilvántartása Lízingdíjak költségelszámolása Értékcsökkenés elszámolása Amortizációs kulcsok Futamidő finanszírozási idő A szerződés felmondása Lízingbe adó szolgáltatása A lízingbe (bérbe) adó kockázatai
A lízingbe vevő kockázatai
Pénzügyi lízing ~ Eszközvásárlás hitelből Lízingbe vevő Lízingbe adó Szállító Lízingbe adó Automatikus Lízingbe vevő könyveiben Csak a kamatrész számolható el Lízingbe vevő Szokásos mértékű Közép vagy hosszú táv Teljes amortizáció Nem mondható fel Csak finanszírozás Szokásos hitelkockázatok Szállítói kockázatok Visszavett lízingtárgy értékesítési kockázata Üzemeltetési kockázatok Szokásos hitelfelvételi kockázatok Lízingtárgy visszavételének kockázata
Operatív lízing ~ Bérlet Lízingbe vevő Lízingbe adó Szállító (sokszor ugyanaz, mint a lízingbe adó) Lízingbe adó Nincs Lízingbe adó könyveiben A teljes lízingdíj elszámolható Lízingbe adó Gyorsított Rövid vagy középtávú Részamortizáció Felmondható Finanszírozás + kiegészítő szolgáltatás Lízingbe vevő nemfizetése Üzemeltetési kockázatok Visszavett lízingtárgy újrahasznosítási kockázata Üzemeltetési kockázatok Lízingtárgy visszavételének kockázata Díjfizetés kockázata
Pénzügyi lízing (IFRS szerint) ha a 4 feltételből legalább 1 teljesül: • tulajdonjog lejárat előtt a lízingbe vevőre száll(hat) •Maradványértéken (alkalmi áron) megvásárolhatja az eszközt a lízingbevevő •Lízing futamideje megfelelően hosszú az eszköz hasznos élettartamához viszonyítva (75%) •Lízing díjak jelenértéke az eszköz értékének jelentős részét teszik ki (90%)
Különleges lízingfajták: •
Visszlízing: a lízingbe vevő a szállító: eladja a lízingtárgyat a lízingbe adónak, s azonnal lízingbe is veszi; cél: a vevő likviditási problémájának kiküszöbölése; illetve akkor is jó lehet, ha a lízingbe adó magasabb adóelőnyt tud elérni
•
Allízing: a lízingbe vevő a lízingtárgyat továbbadja lízingbe; célja: refinanszírozás vagy kockázat-megosztás
•
Alvisszlízing: a terméket visszlízingelik egy lízingtársaságtól, majd operatív allízingbe adják az ügyfeleknek
•
Szolgáltatási lízing: a lízingbe adó a lízingszerződésben a lízingtárgy használatával kapcsolatos számos szolgáltatást is magára vállal
•
Lízigtárgy szerinti csoportosítás: autólízing, géplízing, ingatlanlízing, import/exportlízing
23
Lízing feladat 1. Vállalata egy gépkocsit lízingel 10M Ft értékben 5 évre havi 2%-os kamat és 288.000 Ft teljes lízingdíj mellett. A gépkocsi leírási ideje 5 év – lineáris értékcsökkenést alkalmazva. Mekkora összeggel csökken az adóalapja az első hónapban pénzügyi, és mennyivel operatív lízingkonstrukció esetén? Megoldás Pénzügyi lízing: a havi ÉCS-vel + a lízingdíj kamatrészével, azaz 166.667 + 200.000 = 366.667 forinttal, Operatív lízing: a lízingdíjjal, azaz 288.000 forinttal
24
Köszönjük az egész félévi kitartó munkátokat! És várunk mindenkit ma este 8-tól a KisErkelben! ☺
