Vállalatcsoportok, szuperstuktúrák
Vállalati gazdaságtan Dr. Polyák Zoltánné
Fogalom Vállalatcsoport: Cégek összessége, akiket tulajdonosi kapcsolatok fűznek össze Létrehozásának indítékai: Vertikális integráció kiépítése Tőke növelése Kockázatok megosztása Kisebb, átlátható egységek létrehozása Rejtőzködés Monopolhelyzetre való törekvés, kartell
Szuperstuktúra Vállalatokból hallgatólagos megegyezéssel, szerződéssel, vállalatok közötti szervezettel (közös vállalat, szövetség, egyesület, egyesülés, klaszter) létrehozott struktúra.
Vállalatcsoportok tulajdonosai Eredeti tulajdonosok + Azok a vállalatok, amelyek más vállalatok tulajdonosai Eredeti tulajdonosok lehetnek - Természetes személyek - Közszervezetek - Azok a szervezetek, akiknek nincsen tulajdonosa, vagyis Az állam - Önkormányzat - Társadalombiztosítás Vagy nagyon széles tulajdonosi körrel rendelkeznek, vagyis - nyugdíjalapok, egészségbiztosítási alapok ún. „intézményi befektetők” -
Vállalatcsoportok hierarchikus szintjei Nagyanya Anya Leány Unoka Azonos szinten elhelyezkedők között - területi munkamegosztás - funkcionális munkamegosztás - bonyolult szerződéses kapcsolat is létrejöhet.
Beszállítói kapcsolat Ismételt üzleti kapcsolatok során állandósuló, idővel partnerivé váló viszony- „ a vevő a király” Alapforma: ismételt szállítások során kialakul a kölcsönös bizalom, és a nagyfokú egymásra utaltság Nagy termelők a beszállítói hálózatot tudatosan alakítják, a beszállítói kört egyre szorosabb kapcsolatok fűzik a megrendelőhöz Mit csinál, aki a termék nevét adja? Birtokolja a struktúrát. Partnerség: általában szorosabb kapcsolatra utal Keiretsu: a beszállítók egyre jobban részt vesznek a vevő munkájában, a beszállítók és a fő felhasználó együttese, a fő felhasználó által egybefogott beszállítói kör Tőkeellátás, tulajdonosi részesedés, vállalatcsoport létrejötte
Vevők és beszállítók kapcsolatának elmélyültségi szintjei .
Beszállítók kiválasztásában szerepet játszó tényezők .
Stratégiai szövetségek Válasz a verseny világméretűvé válására, a globalizációra, a K+F ráfordítások ugrásszerű növekedésére, a technikai-technológiai haladás felgyorsulására. A stratégiai szövetség - Kölcsönösen előnyös - Hosszabb távra szóló együttműködés - A partnerek megőrzik (viszonylagos) stratégiai önállóságukat - Megvalósul a felek bizonyos mértékű tevékenységi integrációja (a szövetség rendelkezésére bocsátott ismeretek és eszközök egyesítése) Általában a „nagyok” kötik egymással. (80-as évek: több száz, kilencvenes évek: több ezer) Irányulhat: Erőforrások közös felhasználására Feladatok, ráfordítások, kockázatok megosztására Bizonyos esetekben egyeztetett fellépésre A GVH óvakodva figyeli. – „kartell-gyanú” Fúziókhoz, felvásárláshoz engedély szükséges A folyamat egészére (k+F- beszerzés-termelés- értékesítés) soha nem adnak. Lehet: horizontális, vertikális, diagonális, komplementer
Néhány példa 1994 British Telecom-MCI (USA)- France Telecom- Deutsche Telecom: a multinacionális nagyvállalatok távközlési kapcsolatainak további tökéletesítésére Digitális televíziózás: ATT, General Instruments, Zenith, Thomson, Philips, NBC A jövő interaktív televíziójának piacra dobásáért: többcélú (képi, hangi, adatátviteli) kébeltv-s szolgáltatások megteremtéséért Microsoft, Time Warner (amerikai szórakoztatóipari konglomerátum) TCI (kábeltelevíziózás piacvezető vállalata) 256 megabit kapacitású DRAM-memória kifejlesztése: IBM, Toshiba, Siemens Új Windows NT rendszer: Microsoft és Intel Risc-felépítésű Power PC megjelenése: IBM, Motorola, Apple Egyterű (monospace) autók előállítása robotizált munkahelyeken: Peugeot-CitroenFIAT Ford-Volkswagen-Nissan Volvo-Mitsubishi Tari Ernő: Vállalat stratégiai szövetségek
Vállalati együttműködési formák időtáv és integráltsági fok szerint összefonódottság
Rövid távú együttműködési megállapodások, kidolgozott eljárási szabályokkal
Centralizált szervezeti struktúrák, (totális integrációk)
Decentralizált szervezeti Struktúrák (konszernek, holdingok) Stratégiai szövetségek
Nagy ipari programok
Egyszerű szerződéses kapcsolatok függetlenség
Hosszú távú szállítási keretszerződések
Vállalatcsoportok építőkövei Közvetlen tulajdon
- egy vagy több eredeti tulajdonos közvetlen tulajdonosi kapcsolatban van a vállalatcsoport tagjaival - a vállalatok között nincsenek tulajdonosi kapcsolatok
Közvetett tulajdonú csoport - vállalatokon keresztül valósul meg a tulajdonosi érdekeltség - vannak/lehetnek eredeti tulajdonosok is, és tulajdonos vállalatok is vannak
Kereszttulajdon - a vállalatok egymásban kölcsönösen tulajdonosok (nem biztos, hogy mindenki mindenkiben!)
Tőkerészesedés és befolyásolási lehetőség
Nulla %. Nincs befolyásolási lehetőség jelentős befolyással rendelkezik a tag (részvényes), ha az ellenőrző társaságnál a szavazatok több mint 25 százalékával rendelkezik (Ebből látható, hogy a jogalkotó csak meghatározott mértékű szavazatarány elérésénél állapítja meg az "ingerküszöb átlépését", vagyis a konszernhelyzet kialakulását. Ez pedig első esetben a szavazatok több mint 25 százaléka az ellenőrzött társaságnál.); alacsony befolyásolási lehetőség, hacsak nem ő az egyetlen meghatározó tulajdonos többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag, illetve a részvényes, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik; végül közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az uralkodó tag, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint 75 százalékával rendelkezik. De facto: egyedüli hatalommal 100 % -korlátlan befolyásolási lehetőség (úgy, mint egy egységes vállalatnál)
A MAX AICHER vállalatcsoport .
Konszern Tulajdonosi tőkekapcsolatok által összekapcsolt cégcsoportok nevenémet Angolszász területeken: holding company, parent company, controlling company Konszern= olyan vállalati csoportosulás, amelynek-jogilag is önálló – tagjai az együttes piaci fellépés, a fejlesztési források racionális felhasználása, optimális tőkeallokáció, valamint összehangolt termék/szolgáltatás és technológiapolitika érdekében egységes irányítás alapján működnek. Általában: vezetők az ágazatukban, innovációban az élen járnak, erős piaci versenyben vesznek részt, ami kikényszeríti az innovációs nyomást. A vállalatcsoport alapegysége az önálló gazdasági egység, melyek a csoport tevékenységi körébe tartozó termelési, szolgáltatási feladatokat végzik- leányvállalatként működnek. Irányító az anyavállalat. Volt NDK-s kombinátok, vertikálisan tagolt vállalatok Borsodchem, Ganz, KFKI, MATÁV Rt, Richter
Holding szervezet .
A BIGE Holding
Knorr-Bremse konszern egy nemzetközi méretű konszern, amely 5 kontinens 26 országában van jelen és 47leányvállalatán keresztül a világ 60 országával tart fenn üzleti kapcsolatot. Foglalkoztatottainak száma megközelíti a 11 000 főt. A konszern vasúti fékrendszer gyártó tevékenységének számos telephelye van a világon, foglalkoztatottainak száma 4.900 fő. A Knorr-Bremse piacvezető a 6 tonnánál nagyobb összgördülőtömegű haszonjárművek illetve a vasúti járművek fékrendszereinek piacán.
Konzorcium Alkalmi szövetség, nagy ügyekre Szerződéses kapcsolat Két jellemző vállalata: Gesztor (közös képviselő) -szakmai Finanszírozó tag (bank) Budapest Sportaréna Autópálya építések A hazai gyakorlatban egyértelműen a kutatás-fejlesztés állami támogatási rendszeréhez kötődik Az EU Hatodik Keretprogramjára (Sixth framework Programme - FP6) vonatkozó rendelet
meghatározása szerint a konzorcium nem más, mint "ugyanannak a közvetett tevékenységnek valamennyi résztvevője", a "konzorciumi megállapodás" (szerződés) pedig "olyan megállapodás, amelyet egy közvetett tevékenység résztvevői kötnek egymással annak végrehajtása érdekében."
Kapcsolt vállalkozások Részben vagy egészben azonos tulajdonú vállalkozások között közvetett, közvetlen tulajdonlás, v. ezek kombinációi révén jöhet létre A gazdasági mutatókat ekkor úgy állapítják meg, mint ha egy vállalatról lenne szó. Eszköze: konszolidáció (egymás közötti forgalom, egymás részére végzett tevékenységek kiszűrése) Bizonyos esetekben kötelező – számviteli törvény
Szindikátus A tőkés monopóliumok egyik, a kartellnél fejlettebb formája. A szindikátusban részt vevő vállalatok megtartják önállóságukat a termelésben, de a kereskedelem területén önállóságuk korlátozott. Közös irodát szervez a szindikátus a termékértékesítésre, gyakran a nyersanyag beszerzésére is. A szindikátuson belül a megegyezésre lépő vállalatok között a konkurencia lehetősége szűkebb, mint a kartell esetében. Más értelmezésben: kereskedelmi kifejezés- központi, intézkedő közeg, amely az illető vállalatok együttes tevékenységét intézi, bizalmi férfiak kis csoportját jelenti, akik meghatározzák, esetleg maguk elintézik azokat a teendőket, amelyek a társulás sikerét előmozdítják s biztosítják, továbbá utasítják az egyes vállalatokat a közös érdekekből szükséges eljárások foganatosítására. Lehet szólni kartellek, ringek és trustök szindikátusairól, amelyek ez esetekben választott bíróságok gyanánt járnak el az egyesült vállalatoknak egymás elleni követeléseik elintézésénél.
Szindikátusi szerződés A szindikátusi szerződést nevesített szerződésként hatályos jogunk nem szabályozza A bírói gyakorlat a szindikátusi szerződést alapvetően polgári jogi szerződésnek tekinti A szindikátusi szerződést a gazdasági társaság alapításában részt vevő (részt vett) felek akaratnyilvánítása, amelyben kifejezésre juttatják, hogy a cég alapítása során, illetőleg létrejöttét követően milyen módon kívánnak együttműködni, és az együttműködés keretében mit várnak el egymástól, személy szerint milyen kötelezettségeket vállalnak, hogy az eredményes gazdálkodást elősegítsék, és milyen jogokat kívánnak biztosítani maguknak abból a célból, hogy saját gazdasági céljaikat elérjék, esetleg a társaságon belüli domináns szerepüket kialakítsák és megőrizzék.
Klaszter/Cluster Meghatározott földrajzi területhez Vagy: Helyre jellemző üzleti területhez Vagy: Termékhez, szolgáltatáshoz kötődik. Azok alkotják, akik ennek az üzletnek érdekében tevékenykednek, a vállalatokon kívül itt állami, önkormányzati és más intézmények is szerepelhetnek. Pl. Faipari, termálvíz, „bor-út”,
Magyar építőipari klaszter .
Autóipari klaszter .
Turisztikai klaszter .
Vétel, eladás Vezető erőközpont, egyközpontú szervezet Kétközpontú szervezet Jellegzetes cégek („szemétláda-vállalatok”, SPIN-OFF vállalatok) Kamarák, szövetségek (KISOSZ, VOSZ, Gyáriparosok Szövetsége, stb.) Kivásárlás Törés- egy vállalatból több különálló létrehozása (Ok: túl nagy vállalat felosztása, önállóság fokozása, értékesítési cél, tulajdonosok közötti osztozkodási céllal) Töréskor vállalatcsoport jön létre! Összeolvadás, egyesülés, fúzió Akvizíció (Aquisition) felvásárlás, kivásárlás Merger (békés egyesülés, fúzió) M&A
