Választójog, választási rendszerek
Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter
Választójog
A demokratikus hatalomgyakorlás • • •
népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció néprészvétel elve
A hatalomgyakorlás formái • képviseleti demokrácia • közvetlen demokrácia • Alaptörvény B) cikk (4) bekezdés A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja
A népszuverenitás alanyi köre • politikai közösség • releváns meghatározó tényezők: állampolgárság vagy az államhoz kötődő más jogi státusz + lakóhely • választójog és népszavazáson való részvétel joga
A választójog fogalma • kettős természet: a hatalomgyakorlás eszköze és politikai részvételi jog • aktív és passzív választójog
A választások alapelvei
A választások alapelvei • • • • •
szabad választás általános választójog egyenlő választójog közvetlen szavazás titkos szavazás
Választójogosultság
A választójogosultság feltételei • • • •
állampolgárság nagykorúság lakóhely kizárási okok: belátási képesség hiánya vagy bűncselekmény elkövetése miatt
• Alaptörvény XXIII. cikk
A választójogosultság feltételei az országgyűlési választáson
• csak nagykorú magyar állampolgárok • nem kell lakóhely
Az EU-s hatalomgyakorlás és a választójog • uniós szintű politikai közösség, európai polgárság intézménye • demokratikus legitimáció: közvetlenül az európai parlamenti választások útján és közvetetten, a kormányokon keresztül • EU más tagállamainak állampolgárai Magyarországon és magyar állampolgárok az EU más tagállamaiban • magyar állampolgárok • EU más tagállamainak állampolgárai • ha nagykorúak és van lakóhelyük
A helyi hatalomgyakorlás és a választójog • helyi szintű politikai közösség • magyar állampolgárok + EU más tagállamainak magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárai + a bevándorolt, letelepedett és menekült jogállásúak (csak aktív) – ha van lakóhelyük és nagykorúak
magyar állampolgár
EU-s állampolgár
OGY
aktív és passzív
EP
aktív és passzív (lakóhely)
aktív és passzív (lakóhely)
ÖNK
aktív (lakóhely) és passzív
aktív (lakóhely) és passzív
menekült, bevándorolt, letelepedett
aktív (lakóhely)
Kizáró okok Aktív választójog
Passzív választójog
bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság kizárta belátási képesség hiánya miatt a bíróság kizárta aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti aki jogerős ítélet alapján büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti EU más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták
Választási rendszerek
Választási rendszer történeti típusai • XIX. század: többségi rendszerek • XX. század: arányos rendszerek • XXI. század: vegyes rendszerek Rendszerek csoportosítása számos szempont alapján történhet.
Választási formula típusa szerinti csoportosítás 1. 2. 3. 4.
Többségi rendszerek Arányos rendszerek Vegyes rendszerek Egyéb, be nem sorolható rendszerek
I. Többségi rendszerek Tiszta formájukban ma már nem nagyon alkalmazzák. Gyakoribb: vegyes választási rendszer többféle formulát alkalmaz, ezek egyike többségi. Fajtái 1. relatív többségi rendszer 2. abszolút többségi rendszer
II. Arányos rendszerek • XX. században lett meghatározóvá • bármely párt mandátumarányának meg kell egyeznie az elnyert szavazatok arányával • többmandátumos választókerületeket igényelnek • pártok állítanak listákat (kötött vagy nyitott lista), pártokra szavaz a választópolgár • a listák a leadott szavazatok arányában, egy matematikai formula alapján kapnak mandátumot • minél nagyobb a körzeti magnitúdó, annál arányosabb a rendszer
II. Arányos rendszerek • választás küszöb • zárt és preferenciás lista
III. Vegyes rendszerek • Egyesítik a többségi és az arányos rendszerek sajátosságait. • Két típusa: ▫ Kompenzációs választási rendszerek: az arányos elemnek kompenzációs funkciója van. ▫ „Árokrendszer”: a két rendszer nem hat ki egymásra, párhuzamosan működik.
A magyar országgyűlési választási rendszer
24
Képviselői helyek megoszlása 199 képviselő
106 egyéni választókerületből
93 országos listákról
25
106 egyéni választókerületi képviselő • • • •
választókerületenként 1-1 képviselő egyéni jelöltek (független vagy párt-jelöltek) 500 ajánlás egy jelöltre lehet szavazni
26
93 országos listás képviselő • pártlisták és nemzetiségi listák • pártlistát: párt, ha 9 megyében és a fővárosban legalább 27 egyéni választókerületben önálló egyéni választókerületi jelöltet • nemzetiségi listát: országos nemzetiségi önkormányzat, ha a nemzetiségi választópolgárok legalább 1%-ának ajánlását, de legfeljebb 1500 ajánlást összegyűjt
27
Kinek hány szavazata van? Magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár: EVK+PL Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár: PL Magyarországi lakóhellyel rendelkező nemzetiségi választópolgár: EVK+NL
28
Ki lesz a képviselő az egyéni választókerületben? 50 40 30 20 10 0
Anna
Béla
Csaba
aki a legtöbb szavazatot kapja (függetlenül attól, hogy hányan vettek részt a választáson)
29
Ki kap mandátumot országos listáról? 1. - Töredékszavazatok Egyéni választókerület
Szavazatok száma
Anna
Béla
Csaba
Dénes
60 000
40 000
30 000
10 000
⇓
⇓
⇓
⇓
40 000 töredékszavazat SÁRGA pártnak
30 000 töredékszavazat PIROS pártnak
10 000 töredékszavazat ZÖLD pártnak
+ 60 000-(40 000+1)=19999 töredékszavazat VILÁGOSKÉK pártnak
30
Ki kap mandátumot országos listáról? 2. - Előszámítások • „parlamenti küszöb”: nem kap mandátumot az a párt, amely nem éri el az összes országos listára leadott szavazat 5%-át • „nemzetiségi kvóta”: összes országos listás szavazat / 93 / 4
31
Ki kap mandátumot országos listáról? 3. Kedvezményes nemzetiségi mandátumok nemzetiségi lista eléri a kvótát
nem éri el a kvótát
1 kedvezményes mandátum
a listán szereplő első jelölt nemzetiségi szószóló lesz
marad még szavazat a kvóta levonása után
az általános szabályok alapján vesz részt a további mandátum-kiosztásban
nem marad több szavazat a kvóta levonása után
32
Ki kap mandátumot országos listáról? 4. Országos listás helyek elosztása 1. országos listáról megszerezhető mandátumok száma: 93-ból le kell vonni a megszerzett kedvezményes nemzetiségi mandátumokat 2. elosztásban részt vevő pártlisták: elérték az 5%-os küszöböt 3. pártlista szavazatai: párt országos listájára leadott szavazatok+töredékszavazatok 4. nemzetiségi lista szavazatai: listára leadott szavazatszám – kedvezményes kvóta (ha nem érte el a kedvezményes kvótát, nem vesz részt a mandátumelosztásban) 5. listák között helyek elosztása: d’Hondt-módszer 6. listáról az előre bejelentett sorrendben kapnak a jelöltek helyeket
33
Ki kap mandátumot országos listáról? 5. – d’Hondt-módszer Példa: 100 000 szavazat, 3 párt, 5 mandátum
Osztó
A párt
B párt
C párt
1
60 000
28 000
12 000
2
30 000
14 000
6 000
3
20 000
9333,33
4 000
4
15 000
7 000
3 000
5
12 000
5 600
2 400
Megszerzett mandátum
4
1
0
Az európai parlamenti képviselők választása
Az Európai Parlament tagjainak választása és a képviselők jogállása • 2014-ben: 21 képviselő • arányos, egyfordulós, listás • az egész ország egy választókerület • országos listák – 20 000 ajánlás • 5%-os küszöb • D’Hondt-módszer
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása
A helyi önkormányzatok Alaptörvény 31. cikk (1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. (2) A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani. (3) A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A helyi önkormányzatok szervei 33. cikk (1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. (2) A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselő-testület elnökét a megyei képviselőtestület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára.
A választás időpontja Alaptörvény 35. cikk (2) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év október hónapjában kell megtartani.
Választástípusok képviselőtestület
polgármester
főpolgármester
megyei közgyűlés
10 000 fős vagy kisebb település
EGYÉNI LISTÁS
RELATÍV TÖBBSÉGI
ARÁNYOS
10 000 főnél nagyobb település
VEGYES
RELATÍV TÖBBSÉGI
ARÁNYOS
megyei jogú város
VEGYES
RELATÍV TÖBBSÉGI
fővárosi kerület
VEGYES
RELATÍV TÖBBSÉGI
RELATÍV TÖBBSÉGI
fővárosi közgyűlés
NEM KÖZVETLEN VÁLASZTÁS!!!
Képviselő-testület választása A) 10 000 fős vagy kisebb település – EGYÉNI LISTÁS ▫ ▫ ▫ ▫
jelöltek annyi szavazat, ahány megválasztandó képviselő azok lesznek a képviselők, akik a legtöbb szavazatot kapták kedvezményes nemzetiségi mandátum
Képviselő-testület választása B) 10 000 főnél nagyobb település – VEGYES RENDSZER ▫ ▫ ▫ ▫ ▫
egyéni választókerületek - jelöltek kompenzációs listák – töredékszavazatok alapján töredékszavazat: az egyéni választókerületben mandátumot nem eredményező szavazatok (itt nincs a győztesnek töredékszavazata!) kedvezményes nemzetiségi mandátum kompenzációs listáról
Polgármester, főpolgármester választása ▫ ▫
jelöltek relatív többségi rendszer
Megyei és fővárosi közgyűlés A) megyei közgyűlés ▫ megye egy választókerület – de! nem tartozik bele a megyei jogú város és a főváros ▫ listák ▫ arányos rendszer ▫ 5/10 %-os küszöb B) fővárosi közgyűlés ▫ főpolgármester + 23 polgármester + 9 tag fővárosi kompenzációs listáról töredékszavazatok alapján
A választási eljárás garanciái
A választási eljárás alapelvei a) a választás tisztaságának megóvása, b) önkéntes részvétel a választási eljárásban, c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, d) a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, f) a választási eljárás nyilvánossága
Szavazókörök, névjegyzék • szavazókörök kialakításának szabályai • választási névjegyzék összeállítása (passzív regisztrációs rendszer) • értesítő
A választási kampány • fogalma • időtartama • eszközei: a) plakát, b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, c) politikai reklám és politikai hirdetés, d) választási gyűlés.
A szavazás előkészítése • szavazóhelyiség • akadálymentesség • titkos szavazás garanciái
A szavazás • helye • ideje • titkos szavazás garanciái • menete • módja
A szavazatszámlálás, az eredmény megállapítása • szavazatszámlálás módja, nyilvánossága • érvénytelen szavazatok • eredmény megállapítása • jogorvoslatok
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
