VAGYONVÉDELMI KOCKÁZATOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LOPÁSOK FAJTÁIRA, TÍPUSAIRA, ANYAGAIRA, SEGÉD ANYAGAIRA

V. Évfolyam 1. szám - 2010. március Bodrácska Gyula [email protected]

VAGYONVÉDELMI KOCKÁZATOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LOPÁSOK FAJTÁIRA, TÍPUSAIRA, ANYAGAIRA, SEGÉD ANYAGAIRA Absztrakt Bevett szokás volt még a nyolcvanas kilencvenes években, hogy egy nagyobb kivitelezés alatt 2-3 családi ház is megépült az onnan eltulajdonított anyagokból. Gyakran a kivitelezők másfélszeres anyag árral számoltak a költségvetésükbe, mert nem fedezte volna az eredetileg a tervekben szereplő mennyiség a megvalósíthatóságot. A gyakorlat az volt, hogy az építkezés helyszínére kihozták az anyagokat ömlesztve és „önkiszolgáló jelleggel” mindenki azt vitt haza, amit csak akart kellő ellenőrzés nélkül és senki nem volt rákényszerítve arra, hogy vigyázzon vagy ügyeljen a házba építendő anyagokra. It was a common habit in the 80’s and 90’s that during the period of a high value construction that 2-3 family houses were being built from the stolen building materials. Often the contractors calculated the prices of the materials 1.5 times higher in the budget otherwise they could not have guaranteed the feasibility of the project. The method was simple, the materials were being transported to the construction site and everyone could take home anything he wanted without any control. Noone was forced to take care of anything in the house. Kulcsszavak: vagyon ellenes cselekmények, zsalu rendszerek, szállítmány ellenőrzés, rendészet ~ crimes against assets, louver-boards, transportation control, security BEVEZETÉS Az épület valahogy átvészelte a szerkezet építés fázisát, lopás és leállás nélkül, akkor biztos volt, hogy a generál alatt meg fog állni a kivitelezésen fellépő „anyaghiány” vagy a sok „selejt” miatt. A generál kivitelezésnél még fokozottabb a kockázat, mert a szakiparok egymásra épülnek és egymásra rakódnak a kivitelezési technikák miatt. Mára a helyzet a szoros határidők és a bankok által megadott ütemezések miatt gyökeresen megváltozott. Azért, hogy a munkafolyamatokat ne befolyásolják, sőt a leállást is elkerüljék ezért a cégek ügy szerződnek a generál munkák kivitelezésére az ő általuk kiválasztott alvállalkozóikkal, hogy a beépítésre kerülő anyagokat a szakiparosok hozzák magukkal, de csak annyit, amennyit aznap beépíteni tudnak. Így az anyagok eltűnése ebben a fázisban lecsökken, és a

5

fővállalkozó tudja hozni a kiírt határidőket ezért elkerüli az alapvető csúszásokat is. Ezen szerződések lényege, hogy az alvállalkozó hozza az anyagot, beépíti és a már kész munkaterületet a fővállalkozó átveszi, majd leigazolt teljesítés igazolás mellet a fővállalkozó kifizeti az alvállalkozójának az adott részszámlát persze visszatartva a garanciális munkákra 5- 10%-ot. Ezekkel az intézkedésekkel rá van kényszerítve az alvállalkozó, hogy pontosan határidőre teljesítsen, a fővállalkozó pedig a minimumra csökkentette a házba építhető anyagok eltulajdonítását. Ennek ellenére - ma különösen -„reneszánszát” kezdi élni a beruházásokon már-már „feledésbe merülő” vagyonellenes cselekmények, melyek potenciáliasan veszélyeztetik a ház kivitelezését műszaki átadását és a végsős határidőket.

1. LOPÁSOK FAJTÁI, TÍPUSAI A vagyonellenes cselekmények két részre bonthatók, melyek egyik része az szabálysértési általában kis értékre elkövetett szabálysértés - és a másik a nagy értékre elkövetett lopások, melyeket a BTK bűncselekménynek minősít. Az építő iparban a lopások fajtáit igen széles körben lehet megkülönböztetni mind például: csoportos, szervezett, megrendelésre történő teljesítés, láthatatlan, önbetörés, színlelt eltulajdonítás, külső behatolás az építési területre… stb. A további vagyonellenes cselekmények típusai pedig az anyagokra vonatkozik melyek gyakorlatilag minden építési anyagra vagy segédanyagra vonatkozik, amit a kivitelezéseken használnak akár beépítik akár nem. A csoportos elkövetők azok, akik nem rendelkeznek külön felvonulási területtel (betanított munkások, segédmunkások részfeladatra hozott vendégmunkások). Ezen elkövetők összebeszélnek és visznek mindent, amit csak lehet: kisgépek, szerszámok, „hulladék anyagok”, vagy a hozzá nem értésükből fakadóan olyan anyagokat, amikről azt gondolják, hogy már biztosan nem kell. A további elkövetők már a komolyabb kategóriába tartoznak, akik már rendelkeznek vagy rendelkezhetnek önálló konténerrel, felvonulási hellyel. Ezek általában brigádként együtt dolgozó szakmunkások, segédmunkások lehetnek. A brigád elnevezés nem csupán a szervezeti egységüket jelent, hanem a lopásuk típusát is, mert ők már nem csak az építési területen található anyagokat, hanem a saját anyagukat is előszeretettel lopják. A következő kategória a megrendelésre való leszállítás, ami speciális anyagokból állnak melyeket a piacon nem lehet beszerezni, hanem külön vagy egyedi gyártással lehet előállítani. Ez azért nagy baj, mert ilyen anyagok eltulajdonítása esetén, után rendelést kell eszközölni, mely lelassíthatja a kivitelezés menetét például: egyedi burkoló anyagok, lámpa testek, egyéb szerelékek …stb. Az elnevezés miszerint a láthatatlan lopás az nem véletlen, mert tényleg nem lehet látni, hogy ellopták, mert ki se került vagy el se szállították az adott munkaterületről azt az anyagot csupán leszámlázzák. Ez a profi kategória a pénzmosás előszobája, a fehérgalléros bűnözés magas iskolája, mivel nincs valós lopás, csak sikkasztás és az ugyebár nem fáj senkinek, csak ha kiderül. Mert gyakran nem derül ki, mert a megbízóknál vezetési szinten dolgoznak már korábban megvesztegetett munkatársak, akik egy tollvonással vagy ügyes szerződéssel kikerülik a rendszert. Ezen cselekmények százmilliós hiányokat képes generálni. Ilyenek lehetnek például: földkiszállítások (több száz köbméterrel több humusz elszállítás a helyszínről), betonszállítás (csak félig engedik ki a mixerből a betont és elszállítják máshová, de a teljes köbméter mennyiséget kiszámlázzák), vas anyag (ki sem érkezik az a néhány száz tonna, ami az alapba kell a néha több ezer tonnához képest), a regisztrálatlanul bekerült anyagok, vagy az eleve üres dobozban érkezett anyagok mennyisége. Az elkövetők az önbetörés technikáját (konténer feltörés, raktár feltörés) év vége felé követik el, amikor a biztosító társaságukat átverve az adójukból leírva, azaz két legyet ütve egy csapásra tudják az év közben keletkezett hiányaikat csökkenteni. A

6

konténer feltörések slágere a méregdrága műszerek, gépek, eszközök melyek bent sem voltak, vagy ha bent voltak, akkor azok lepukkant régi vacakok. A rendőrségi helyszínelés gyakorlata az, hogy a „szegény károsultak” mindent még a jövő hetet is felsorolják, a kárlistára melyet a biztosítónak megküldve várják „jogos követelésüket”. A konténer és raktár feltörésekből származó károk igazolására mindenféle papírokat gyakran valódinak tűnő igazolásokat mutatnak fel. Ezen cselekményeket igaz a háttérből a számlagyártók, kiskereskedések és kisgép forgalmazók hatékonyan segítik és kiszolgálják. Gyakran a hazai márkakereskedők is be szálnak az „üzletbe”. Ezen cselekményeket nevezzük az építkezések tipikus eseteinek. A következő kategória a színlelt jelenségek összessége ahol az elkövetők igen nagy tapasztalattal követik el cselekményeiket már-már művészi szinten. Lényege, hogy valahol az épületben volt egy gépük, és ha azt valaki nem regisztrálta vagy dokumentálta annak kiszállítását (bármilyen okból: levonulás, karbantartás, gépmeghibásodás, stb.) akkor az másnapra biztos, hogy eltűnik. Például: téglavágógép (értéke 3-4 millió Ft), kompresszorok, menetvágó gépek, hegesztő palackok, ipari szivattyúk, vakoló gépek, ipari forrasztók stb. A külső behatolás esetén fent áll annak veszélye, hogy minden ami mozdítható azt a legrövidebb idő alatt elvisznek. Ez klasszikus külső behatolás igazán a zöldmezős projekteket érinti legritkábban a városi kivitelezéseket. A jellemzői a kábellopás, és a konténer feltörésből származó tényleges károk. 2. LOPÁSOK STATISZTIKÁJA AZ ÉPÍTŐIPARI ANYAGOKRA Előzőekben feltártam a lopások fajtáit és típusait, ebben a fejezetben mutatom be, hogy ezeket a cselekményeket az elkövetői csoportok – alvállalkozók, vendégmunkások, segédmunkások, vállalatvezetők… stb. - milyen gyakorisággal hajtják végre. A statisztikát több féle képen fel lehet állítani, pláne ha vagyon ellenes cselekményekről van szó. A rendőrségi anyagokból kiderül, hogy a kilencvenes években nagy mennyiségben volt lopás különböző értékekre, mára ez a szám megfordult és kevesebb a lopás, de nagyobb értékekre. Ez azzal magyarázható, hogy kifinomultabb lett a technika és nem minden eset kerül feljelentésre. A cégek előszeretettel alkalmazzák a közvetlen felelősség intézményét, ami annyit tesz, hogy közvetlenül a fővállalkozó levonja a számlából a kár összegét mindenféle vizsgálat és jogalap nélkül. Ez bevett gyakorlat hazánkban. Épp ezért nem támaszkodhatunk csupán a rendőrségi statisztikákra, hanem a saját kutatásomat és tapasztalataimat is figyelembe kell venni. Több kategóriát tudunk megkülönböztetni, van a nagy érték, közepes és a kisérték. A nagy értékek közé tartoznak a zsalu rendszerek mely a 100 – 500 millió forintos káreseményeket is elérheti. A közép kategória, ami a 25 – 50 milliós értékhatárt jelent / építkezés. Ezen káreseményeken belül mozognak azok a lopások, amit több elkövető több ízben és nem egyszerre követ el a projekt sérelmére. Ide tartoznak a kábelcsonkolások, beszerelt anyagok szándékos rongálása, a munkafolyamat szabotálása, segédanyagok gépek eltulajdonítása. A kis értékre elkövetett lopás általában társasházak kivitelezésénél következik be 1 milliótól a kár a 20 millióig terjedő skálán. Ezen építkezések rendkívül fertőzőztek bűnügyi szempontból tekintettel arra, hogy a kivitelezést irányító vállalatnak annyira nincs pénze, hogy saját biztonsági szolgálatot tudna fenntartania. Ezeken az építkezéseken igen gyakori a kisgépek tolvajlása, és a beszerelendő anyagok eltulajdonítása. A statisztika a következő képen alakul: az elmúlt öt évet vizsgálva kijelentetjük, hogy a lopások nagyban függnek a projektet biztosító vagyonvédelmi szolgálattól és annak mindennapi teljesítményétől. Míg azokon az

7

építkezéseken ahol egyáltalán nincs vagy igen gyenge az őrség, ott a lopások növekedésével kell számolni. Azokon a projekteken ahol van profi security függetlenül attól, hogy az mekkora kivitelezés ott gyakorlatilag a minimumra esik vissza a lopások statisztikája. Összegzésül nincs olyan építkezés ma Magyarországon, hogy ne lenne lopás, mindez csak attól függ, hogy mennyire van engedve a vagyonkárosítás. A lopások szűnni nem akaró mértékben nőnének, ha az egyes biztonsági szolgálatok nem állnának elő újabb és újabb ötletekkel. A kutatásaim során megállapítást nyert, hogy a lopási folyamat nem megállítható és nem is visszafordítható csak kezelhető. Ennek szellemében kell a szolgálatoknak levezényelnie az egyes projekteket.

3. SEGÉDANYAGOK LOPÁSAI A korábban említett nagy értékű kategóriába tartoznak a zsalu rendszerek. Üzlet az üzletben, mert a zsalu rendszerek módszeres lopása művészi szinten történik. A felhasználásuk minden állomásán veszélyeztetve van az anyag. Kezdődik a raktározásánál, mert ott a klasszikus sikkasztási módszerrel fosztogatják a készletet. Nagyon komoly ára van, a zsalu rendszereknek ezért megéri a ki és belépőnél a szállító levelekkel és szállító jegyzékekkel machinálni és kijátszani a számítógépes rendszereket. Trükkje a megnevezése az eszköznek, mert számos a piacon használatos neve van egy adott zsalu rendszernek. A hiányt a raktáros még a hiányos számolással vagy a nem regisztrált kiszállítással tudja előidézni. A kiszállítás a következő lépés, mert a szállítók is érdekeltek a zsalu rendszerek dézsmálásába, mert kapcsolatban vannak a piac többi szereplőivel és könnyedén tovább tudja „szállítani” a megrendelt eszközöket. Az építkezésre történő deponálás, felhasználás és utána a visszaszállítás időtartama az az idő, amiben a zsalu rendszerek 90% -a eltűnik, ellopják. Gyakorlatilag az épületlakatosok és az ácsok jóindulatán múlik, hogy nem lopnak annyit, amennyit csak akarnak. Ha egy gyenge szolgálat tevékenykedik a helyszínen, akkor akár a több százmilliós kár sem elképzelhető. Nem betervezett kiszállításokkal (födém támaszok, doka gerendák, tartó lábak, zsalu héjjak stb..) egyéb kis alkatrészek (anya, anker szál stb..) eltüntetésével és a nagyméretű szalu táblák nem kellő regisztrálásával lehet összehozni ekkora hiányt. Elég, ha a szolgálat nem ismeri az anyagokat, nem regisztrál és nem számolja a zsalu alkatrészeket már kész a katasztrófa. A zsalu táblák hiába nagyok és súlyosak, az eltulajdonítása roppant egyszerű, mert ezeknek az anyagoknak a mozgatásához nagyteljesítményű darukra van szükség. Még a kiszállítás biztosításához az elkövetők olyan pofátlanok, hogy igénybe veszik a szolgálat munkáját is. De a kiszállításhoz szükséges szállító levélen szereplő anyag megnevezés csak nagyon hasonló a kiszállított anyaghoz, de méretben és funkcióban teljesen más. Épp ezért az ára is nagymértékben eltérő. Ilyenek a födémtámaszok, amik a 250 –től az 550 –ig vannak, aminek a legkisebb típusai alig 10 – 20eft, míg a legnagyobbak 250 – 300eft –be is kerül. Nem mindegy a zsalu márkája. A legtöbbet használt zsalu rendszer a Doka, Peri, Hünebeck. Meva Mivel ezen rendszerek nyugat Európából érkeztek ezért rendkívül drágák és nagyon jó minőségűek. A szalu rendszerek árát is nagyban befolyásolják a rendszerek márkája, mert a fent felsorolt márkák között is van olcsóbb és drágább is. Ha az adott szolgálat nincs tisztába felhasznált rendszerek márkájával, akkor igen nagy a veszélye, hogy vagyonellenes cselekmény következik be. A szállító levélre a következők kerülnek az építésvezető vagy a művezető által feljegyzésre.: „három láb” , „pók láb” stb. (hivatalos neve: támasztó láb) , „kard”,”dárda” ,dividál pálca stb..(hivatalos neve: anker szál) „krokodil” (hivatalos neve::bfd kapocs) „c kapocs” (hivatalos neve: gyorskapcsoló RU) (1.számu ábra) , „pipa” (hivatalos neve:ts homlokhorgany) „sin” (hivatalos neve: merevítő heveder) „dúc” , „csőtámasz”(hivatalos neve: födém támasz), „kékvas”(merevítő heveder framax). A fent

8

említett nevek alapján nem lehet beazonosítani a kiszállított anyagokat több hónappal a projekt lezárása után. A hatóságok tehetetlenek a lopásokkal szemben csak a megelőzés az egyetlen esély a bűncselekmények megfékezésére.

1. számú ábra. Gyorskapcsoló (készítette: Bodrácska Gyula, 2008)

4. PIACI NYOMÁS Az építőipar húzó ágazat mai annyit tesz, hogy a kivitelező vállalatok hajszolják a munkákat és egyre több az építkezés egyre rövidebb határidőkkel vállalják el a munkákat. Az nem lenne gond, mert ma már a technológiák lehetővé teszik, hogy az időjárási körülményektől függetlenül haladjon az építkezés. A gyors ütemtervek, a rövid határidők miatt a kiegészítő segédanyagokra még több feladat vár, mert általuk töredékére csökken a kivitelezés időtartama. Itt a lényeg mert a kiegészítő anyagok az az a zsalurendszerek a megoldás a gyors és minőségi munkára. Minél több zsalu rendszerem van, annál több épületet tudok felhúzni rekord sebességgel. De az eszközök nagyon drágák épp ezért lopják a piaci szereplők. A kőműves, azért mert a falazásánál könnyebb kizsaluzni egy adott falszakaszt, mint téglából hosszú hetekig falazni. Az ács, azért mert kizsaluzni könnyebb egy födémet, mint fatámaszokat készíteni hetekig. Egyszóval a piac maga generálja a rövid határidőkkel a rövid teljesítéseket. Ha maszek munkát vállal el egy kőműves brigád, akkor a korábbi költségeinek feléért ezekkel a rendszerekkel megoldja. Nem kell annyi segéderő, nem kell annyi idő, nem kell annyi építő anyag (tégla). Néhány nagyobb kivitelezésen való részvétel esetén össze tudja hozni egy ügyes brigád a maszek munkáihoz elegendő zsalurendszer mennyiséget. Az esetek többségében nem tisztességes úton jutnak hozzá az eszközökhöz. A piaci nyomás itt érezhető, mert bele vannak kényszerítve a vállalkozók a gyorsabb munkatempóba, de ugyanakkor nincs pénzük beruházni új és korszerű zsalurendszerekbe. Természetesen ez nem lehet kifogás az elkövetett cselekményekre és ez nem lehet megoldás az új technikák bevezetésére. Ez elfogadhatatlan.

9

A piaci szereplők itt is ugyanazzal a technikákkal élnek, mint hazánkban a más egyéb bűnözni körök. A bűncselekmények számos fajtája megtalálható a kivitelezéseket ért vagyonellenes cselekmények halmazában Gyakoriak a konténer feltörések, erőszakos behatolások, lopások, sikkasztások, okirat hamisítások, számviteli nyilvántartási bizonylatok hamisítása, szigorú számadási nyilvántartások hamisítása, rongálások, szabotálások. A nyomozó hatóságok munkája ezért nehéz, sőt az esetek többségében a nyomozás el is akad, mert az elkövetők nyomára bukkanni szinte lehetetlen. A piaci szereplők ezeket a körülményeket használják ki, mert pontosan tudják, hogy az esetek felderítése legritkább esetben zárul eredménnyel. A felelősségre vonás pedig az ügyek lezárásával nem minden esetben történik meg. Ez azért van, mert az alvállalkozók esetében gyakran nem lehet tudni, hogy valójában ki is dolgozott a területen, mert hazánkban működik a „szub” alvállalkozói „intézmény”. Azt meg, hogy ki dolgozott azzal az anyaggal, ami nincs is nyilvántartva, úgy teljes egészében lehetetlen. Az alvállalkozói rendszer ezért veszélyes mert átláthatatlan egy kivitelezés helyszínén. A piaci nyomás túl erős és a piaci szereplők inkább átlépik a törvényesség határát néhány alkalommal, semmint korrekt magatartást kövessenek munkáról munkára. Ez a magatartás a nyugati beruházók számára teljes egészében érthetetlen, hogy mért kell ellopni a másét, ha az nem az övé. Az előző fejezet részben felmerült vagyonellenes bűncselekmények illusztrálása alapján, bemutatom a kivitelezéseken működő rendészeti szolgálatok mindennapi szakmai gyakorlatát. A vagyonvédelmi szolgálatokkal szemben támasztott elvárás nagy, mert az építőiparban megerősödött, szervezettebb lopások miatt, újabb és újabb védelmi megoldásokat kell alkalmazni a napi feladatellátás során. Mint már említettem, a kivitelező nagyvállalatoknak egyre kevesebb pénzük van, az élőerős feladat ellátására ezért fokozzák az elektronikus védelmi eszközök beszerzését, fejlesztését és a kiépítését erősítik. Bevezetésre kerültek az operatív információk szerzésére alkalmas csatornák kiépítése, valamint a belső ellenőrzés megszilárdítására tett intézkedések. Ezek a folyamatok, noha pénzbe kerültek, és igen nagy erőfeszítést és szervezési munkát igényelnek, de az eredmény nem marad el. Van viszont ennek egy nagyobb veszélye, a leggyengébb láncszem az élőerő. A folyamat rövidtávon hozta is eredményeit, de hosszú távon sajnos elsorvadt, miután sajnálattal tapasztaltuk, a korrupció hatását a biztonsági őrök között. Vannak olyan cégek, amelyek felismerték ezeket a folyamatokat és technikai fejlesztésekkel ellensúlyozták a negatív hatásokat. Bevezettek különleges rendészeti utasításokat, korlátozták saját dolgozóik mozgásterét, kamera segítségével megfigyelték kivitelezéseiket (IP kamerákkal) a kamionok és az egyéb oda érkezők mozgását, valamint mozgásérzékelő riasztókkal védték iroda konténereiket. A biztonsági szakszolgálatok megkezdték fejleszteni ember állományukat, jobban odafigyeltek a kiképzésükre és fokozták ellenőrzéseiket a dolgozók körében. Különleges kiképzést kaptak a kivitelezéseken dolgozó vagyonőrök tűzvédelemből és munkavédelemből, valamint az építő ipari eljárási folyamatokból. A mechanikai védelmi eszközök szükségessége már korábban aktuálissá vált, mert 8-10 évvel ezelőtt még egyszerűen az építkezés területéről adták ki az eszközöket egymásnak a dolgozók. A biztonsági szolgálatok úgy lehettek eredményesek mind a megelőzésben mind a felderítésben, ha felismerik azt a tényt, hogy egy vagyonőr felkészültsége nem elegendő egy építkezés biztosítási feladatainak ellátására. Épp ezért kialakult egy folyamat mely azt célozta meg, hogy 3 hónaptól fél évig kiképzési ciklusban megtanulják az őrök az építőipari folyamatokat. A különleges rendészeti intézkedésekhez tartozik, hogy teljes kiképzést kaptak az őrök tűzvédelemből, munkavédelemből, hogy a belső kivitelezési biztosításokat végre tudják hajtani. Ezen

10

kivitelezési biztosítási feladatok rendkívülien speciális szakmai ismereteket igényelnek mivel közvetlenül az építő ipari gépek mellett teljesítenek szolgálatot például: daruk. Ez fontos feladat tekintettel arra, hogy a segédeszközök beszállítását már adminisztrálni és kontrollálni kell. A kivitelezési folyamatokba történő rendészeti beavatkozás ilyen mélységben nagyon hatékony. Az építésvezető által számolt, a területre kiérkező anyagok a művezetőtől függetlenül kerülnek adminisztrálásra. Ezen folyamatok bebizonyították azt is, hogy a kivitelezésen dolgozó építő ipari dolgozók kevésbé tudják szabotálni a készülő zsaluzatot, valamint a segédanyagok tartozékait sem tudják olyan könnyen eltulajdonítani. A munkaterületen való folyamatos jelenlét egyfajta visszatartó erőt is hordoz magában, de persze az ott tevékenykedő dolgozók joggal háborodnának fel azon, hogy ők nem börtönben dolgoznak, hanem építkezésen. Ezen a vékony mezsgyén kell lavíroznia a biztonsági szolgálatnak, hogy eredményes munkát tudjon végezni. A magasabb szintű feladat ellátással párhuzamosan az őrökre fordított idő is megsokszorozódott, mind az ellenőrzés, mind a kiképzés tekintetében. Folyamatos tanulást kell biztosítani a vagyonőröknek, hogy az újabb technológiával is megismerkedjenek, ugyanakkor figyelmük tartósan jó színvonalat képezzen az őrzésvédelmi feladatok ellátása során. A kivitelezési folyamatok másik szintjén történő beavatkozás is eredményt hoz a be és kiépítés és a szállítás biztosításnál, mivel a biztonsági szolgálat jelen van a bontási műveleteknél (jegyzőkönyvet vesz fel), a zsaluanyagok összerakásánál,(ahol szintén feljegyzés készül) és végül jelen van a szállítmányok rakodásánál is a szállítási helyszínen. Természetesen a szállítmány kilépéskor is teljes ellenőrzésen megy át az adott teherautó, és ha igény van rá a szállítmány teljes biztosítása a célállomásig. Ez az a folyamat, ami valóságban eredményt hozott, ami meggátolja az elkövető csoportok szabad mozgását és elvágja a feketepiac utánpótlási vonalait. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy mindig résen kell lenni, az őröket rendszeresen ellenőrzésnek kell alávetni, valamint a rendészeti folyamatokat szigorúan szakmailag kell kezelni. Az összerakási feladatokat rendszerint segédmunkások, betanított munkások hatják végre. Sokan az építő ipari dolgozók közül tisztességes, becsületes emberek, ezért fontos az odafigyelés a szakmaiság és a törvényesség.

5. TEHERFORGALOM ELLENŐRZÉSE Ezt a biztonsági munkafolyamatot több szakaszra lehet osztani: a szállítmány rakodásának biztosítása, kilépésre jelentkezésnél a szállító okmányok ellenőrzése, mintavételezés alapján, tételes átvizsgálás, valamint a teljes ellenőrzési rendszer dokumentálása. A szállítmány rakodásának biztosítása nagyon fontos állomása a zsalurendszerek biztonságos kiléptetésének az építési területéről. A művezetők kikészítik a díszpozícióba összerakott zsaluanyagot, melyet a biztonsági szolgálat megszámol és tapasztalatait dokumentálja megfelelő szolgálati ívre. Ezen szolgálati jegyzőkönyvnek egyeznie kell a beszállító által kiadott szállítólevélen található adatokkal, melyet a megbízó és a biztonsági szolgálat helyi vezetője vesz át. A megbízó építés vezetője a szállítmányozónak szállító levelet állít ki, melynek tartalma meg kell, hogy egyezzen a művezető által korábban felvett szállító levél tartalmával valamint a biztonsági szolgálat által kitöltött jegyzőkönyvvel. Az építésvezető vagy a művezető kiadja az utasítást a kamionok, teherautók megrakodására melyet targoncával, daruval vagy kézi erővel hajtanak végre. Minden esetben a biztonsági szolgálatnak meg kell győződnie arról, hogy a lepántolt zsaluanyag sértetlen, és az ellenőrzés után felkerülnek e a szállító járműre. A rakodásbiztosítás után a kamion kilépésre jelentkezik a teherportánál (az építkezésen kialakított helység sorompóval, kamerával, reflektorral felszerelt, zárható kapuval,

11

őrkonténerrel ellátott ellenőrző pont), ahol a biztonsági szolgálat elvégzi kilépésének ellenőrzését. Alapesetben két fázist különböztetünk meg: az első a szállítmányozott áru tételes ellenőrzése, valamint a gépjármű egyéb elzárható részeinek ellenőrzése, eltulajdonított eszközök, kisgépek felderítése (fülke, zárható rekeszek, egyéb zárható tartályok) minden esetben a biztonsági őr felmászik a raktérbe és a megszámolt zsaluanyagokat egyezteti a szállító levelekkel. Miután az áru tételes átvizsgálása megtörtént ha, a fülkék és egyéb zárható rekeszek ellenőrzése is megtörtént akkor a biztonsági szolgálat egy erre rendszeresített formanyomtatványon dokumentálja ellenőrzésének tényállását, valamint tapasztalatát. Ha egyeznek a szállítási okmányok a megszámolt anyaggal, valamint az építési területen felvett rakodás biztosítási jegyzőkönyv, valamint rendellenességet, idegen anyagot nem találnak a zárható rekeszekben, fülkében akkor a kamion elhagyhatja az építési területet. A kockázat nagy, mert minden ellenőrzött ponton benne van a tévesztés, szándékos elszámolás lehetősége, valamint a csempészés és lopás bűncselekménye. Ezen kockázati tényezők csökkentésére vezették be, hogy az ellenőrző biztonsági szolgálatot egy független kontroller szúrópróbaszerűen világítja át. 6. ZSALUANYAG ELLENŐRZÉS Üzlet az üzletben, mert több haszonnal kecsegtet, mint minden más az építő iparon belül, el lehet adni, mint hulladékot (kiváló alapanyag mert 100 % alumínium), saját felhasználásra (dolgozni az eszközzel), vagy jó haszonnal el lehet adni. A felhasznált zsalu anyag mennyiség egy nagy kivitelezés esetében akár havi 4500-5000 db is lehet a kiegészítő rendszerekkel együtt. Egy új falazó zsalurendszer ára 200M ft-500Mft. (2 számú ábra) között van mérettől és minőségtől függően.

2. számú ábra. Fal zsalu rendszerek (készítette: Bodrácska Gyula, 2008) A nagy értékű zsalurendszerek esetében ugyan ez a kár többszörös is lehet. A biztonsági szolgálat jegyzőkönyv alapján ellenőrzi a zsalu anyag mennyiségét, a kiegészítők meglétét, állagát. A felhasznált és a kiszállításra kiírt zsalu anyagokat körültekintő ellenőrzés alapján

12

szállítják el. Tekintettel arra, hogy egyes zsalu anyagok nagyméretűek ezért más eljárással történik ennek dokumentálása. A szolgálatot teljesítő őr az erre rendszeresített formanyomtatványban feljegyzi az előtte megszámolt zsaluanyag mennyiségét. Meghatározott zsalu elemeket kötegelik és rácsos szállító ládába (3 számú ábra) helyezik, melyeket a szállító címkével látnak el.

3. számú ábra. Rácsos tároló (készítette: Bodrácska Gyula, 2008) Ez a folyamat több óráig is eltarthat egy nagyobb kivitelezés esetében. A rácsos szállító ládákat kamionokra rakják és az építésvezető szállító címkék alapján szállító levelet állít ki. Az eljárás ugyanaz, mint a gépjármű kiléptetésnél. Ezeket a zsaluanyagokat előszeretettel lopják, hiszen a tripla felhasználása miatt igen kelendő a piacon. Akár egyesével is megéri kicsempészni, mert egy jó minőségű kisméretű zsaluanyag ára elérheti az 50.000 Ft-ot. is. A kockázat nagy, mert a zsalu ellenőrzésénél ősrégi trükköktől a legújabb trükkökig számolni kell: pl.: az elhasznált selejtes megroggyant födémtámaszok közé raknak vadonatúj jó minőségű csőtámaszt. A beérkezéskor egy speciális festékkel keni le a szolgálat az anyagokat, ami nem sérti annak felületét, de UV sugárzás hatására megjelenik és kirajzolódik a minta, hogy valójában kié az a bizonyos zsalu anyag. Több cég egyszerre akár jelentős különbségű zsaluanyagot is használhat egyszerre ezért elengedhetetlen az anyagok megkülönböztetése az építési területen. A kivitelezőknek a zsalu anyagból származó kára jelentős is lehet, hiszen ha valaki ezt a munkafolyamatot nem ellenőrzi az eszköz kelendősége miatt éves szinten több millió forintos kárral kell számolni. A szolgálat a kilépésnél UV fénnyel ellenőrzi a kiszállítandó zsaluanyag valódiságát. Ahol komplex vagyonvédelmi feladat ellátások működnek ott az eredmények szembetűnnek ugyanis a meghatározott kálón belüli maradvánnyal még extra nyereséget is lehet termelni. A kivitelezés árában benne van a zsalurendszerek bérlésének ára (esetenként 250Mft – 600Mft is lehet ilyenek a multi propp rendszerek 4 számú ábra) is, ezért nem mindegy, hogy a kikölcsönzött rendszereket ellopják vagy hiánytalanul visszaviszik ahonnan bérelték.

13

4. számú ábra. Multi propp födém támasz rendszer (készítette: Bodrácska Gyula, 2008) 7. BEÉPÍTÉSRE VÁRÓ ANYAGOK BIZTOSÍTÁSA A biztonsági szolgálat legsérülékenyebb pontja a raktár őrzése a beépítendő anyagok biztosítása, a generál kivitelezés során, valamint azok forgalmának dokumentálása. Szakmailag rettentően nehéz feladat, mert hiszen nem csak a beépítendő anyagokat kell raktározni, hanem az úgynevezett ideiglenesen ledeponált anyagokat is. A raktározandó anyagok kezelése, rendezése, dokumentálása a biztonsági szolgálat feladata, tekintettel arra, hogy a kivitelező vállalatok már nem bíznak meg saját állományukban és egy külsős rendészeti feladatokra specializálódott céget gyorsabban és hatékonyabban felelősségre tudnak vonni, ha káresemény történik. A tevékenység lényege az egyedi gyártású méregdrága anyagok (egyedi burkoló anyagok, lámpatestek, egyéb szerelékek, villanyszerelési anyagok, kábelek, rézcsövek, gépészeti berendezések, eszközök stb..) elhelyezése, rendszerezése, ki és be vétele. A beépítendő anyagok legszembetűnőbb trükkjei közé tartozik, ha egyszerűen nem pecsételi le a szolgálat a bizonylatot, hanem feketén kiadja azt. A raktárba történő bevételezéskor raklapcímke szerint a biztonsági szolgálat bevételezi a raktárba, rendezi és szortírozza azokat. A művezető utasítása alapján kiosztásra kerülnek az általa leadott darabszám szerint az építési anyagok, ezeket a termékeket lepecsételik és darabszám, valamint fajták szerint jegyzőkönyvezik azokat. A megmaradt anyagokról feljegyzést készítenek, melynek sorsa általában selejt vagy egyéb felhasználásra kerül. A területre később berkezett anyagokról bevételezési és kiadási jegyzék készül, melyet a kivitelezést irányító vezetővel kell ellen jegyeztetni és a művezetőkkel kell láttamoztatni. Ez a folyamat szándékosan több színtű, mert minél több személy vesz részt az ellenőrzésben, annál kisebb a kockázata az anyagok eltulajdonításának. Ha a raktárt ellenőrző biztonsági szolgálatot (raktáros) rendszeresen változó időpontban ellenőrzik, akkor eléri célját a megbízó azzal, hogy a beépítésre szánt építő ipari anyagok megmaradjanak. A már beépítésre került anyagok esetében pedig a fokozott járőrözéssel lehet megelőzni a szándékos rongálást és a szabotázst.

14

8. HUMÁN KILÉPTETÉS Az építő iparban dolgozók jelentős része eltulajdonítással egészíti ki a havi fizetését, melyről munkaadóik azaz, a fővállalkozók és az alvállalkozók minden eszközt bevetnek, hogy az általuk beépített anyagok átadásra kerüljenek és ne eltulajdonításra. A humán kiléptetésnek két fontos szempontja van az egyik a női a másik a férfi kiléptetés. A női dolgozók kiléptetését női biztonsági őrnek kell végrehajtani a férfi kiléptetést férfi biztonsági őrnek kell végrehajtani. Az építő iparban félig - meddig elfogadott eljárás a ruházatok átvizsgálása, a táskák ellenőrzése, valamint komolyabb vizsgálatok foganatosítása. A feltételeket a kivitelező vállalatok nem biztosítják, hanem a biztonsági szolgálatoknak kell megoldaniuk és teremteni olyan körülményeket hozva létre, ahol betartva a jogszabályokat lehet végrehajtani ezeket az ellenőrzéseket. Mind a nőknek, mind a férfiaknak jól elkülöníthető helyiségeket kell létrehozni, ahol egy íróasztalon a táskájukat be tudják mutatni és zárt ajtók mögött, ha szükséges ruházat átvizsgálást lehessen végrehajtani, hogy személyiségi joguk ne sérüljön. Ezeket az eljárásokat rendszerint a biztonsági szolgálat konténerében hajtják végre. A kivitelezések során nagyon ritka a női fizikai munkás. A gyakorlat az, hogy sorban állnak a férfi dolgozók a konténer előtt és minden egyes dolgozó bemegy és, automatikusan vizsgálat alá vonja magát. A nagy kivitelezések esetében az építőipari dolgozók szerződéssel rendelkeznek, amelyekben a munkaadók, alvállalkozók beépítik a Rendészeti Utasításokat, melyek személyenként tartalmazzák - függetlenül a ráutaló magatartástól - a ruházat és csomag átvizsgálását. A konténerben a biztonsági őr megkéri a dolgozót, hogy rámolja ki csomagjainak tartalmát, valamint, ha van rajta kabát vegye le és ha van rajta pulóver húzza fel azt. Majd a szolgálat fémdetektor segítségével átvizsgálja a dolgozót. Ha nincs rendkívüli körülmény, jöhet a következő. Ha van nála „eszköz” bemutatja azt, ha egyéb anyag van nála szállító levéllel, akkor bemutatja ellenőrzésre. Ha a biztonsági őr ellenőrzése során eltulajdonított anyagra bukkan a dolgozónál, akkor jegyzőkönyvet vesz fel és azonnali hatállyal jelenti felettesének. Gyakori lopásának a trükkjei a következők: ősszel, télen, tavasszal: karba fogott kabátok alatt rejtett eszközök, kis szerszámok, hátra, hasra, combra ragasztott anyagok, alsónadrágba, rejtett fém alkatrészek, duplafalú táskában elrejtett kézi szerszámok, nagyméretű zsák alakú zsebek kialakítása kabátokon és az abban történő anyagok elrejtése, valamint szerszámok (fúrógép, csavarbehajtó, flex stb..) sajátként való feltüntetése természetesen szállító levél nélkül. Ezen tolvaj trükköket ismerő biztonsági szolgálatok dolga nem könnyű, mert napról napra fejlesztik a potenciális tolvajok eltulajdonításuk technikáját. A biztonsági szolgálat a humán ellenőrzés során elért eredményeket kamatostul tudja hasznosítani az építkezés területén, mert olyan szoros alá, fölé rendeltség alakul ki az ellenőr és ellenőrzött között, hogy az építkezésen más rendészeti feladatok ellátása során is komoly eredményeket tud elérni. A biztonsági szolgálatokat nap, mint nap nagyon sok támadás éri még akkor is, ha eredményesek és jogkövető a magatartásuk. Ennek kivédésére és megelőzésére az ellenőrzésben résztvevő őröket rendszeresen képezni kell, valamint ellenőrizni kell munkájuk megbízhatóságát, szakmaiságát, hitelességét, törvényességét valamint etikáját. Könnyen előfordul az, hogy a biztonsági őröket az a vád éri a dolgozók részéről, hogy ők nem börtönben dolgoznak és nem bűnözők. Természetesen ezen ellenőrzések eredménye, hogy az építési területén kialakul egy komoly fegyelem, egy alakiasság az őrök felé, valamint egyfajta jogkövető magatartás azon dolgozók körében, akik csak gondoltak arra, hogy majd ők is lopni fognak. Tehát leszögezhetjük azt, hogy nevelő hatása is van ezeknek az intézkedéseknek.

15

ÖSSZEGZÉS A biztonsági szolgálatnak mindig frissíteni kell a törvények ismeretét, készen kell állnia a rendkívüli események elhárítására. A mai piaci viszonyok között 24-48 órás szolgálati váltásban tevékenykednek, az őrök a szolgálati idejükben legalább háromszor kell étkezni, többször kell emberi szükségleteiket kielégíteni és ha a szervezet még hozzá is szokott az éjjelezéshez arra kényszerül, hogy pihenjen. Ezzel semmi probléma nincs, mert ez egy természetes emberi reakció. A kulcs - kérdés az, hogy milyen szolgálati váltásban lehet maximális koncentrációval a feladatot ellátni. A biztonsági szolgálatok gyakran esnek abba a hibába, hogy elméleti stratégiákat gyártanak, de a valós körülményeket nem vizsgálják. A rendészeti munkának a lényege, hogy a látszólag hétköznapnak tűnő dolgokat kiszűrje mentesüljön a monotonitástól, valamint az állóképessége tegye lehetővé, hogy a mindennapokban is úgy lássa el munkáját, mintha akkor lépett volna szolgálatba. A biztonsági szolgálat stratégiája akkor helyes, ha megvizsgálja a feladat valós munkakörülményeit, a biztonsági őröket érő hatásokat elemzi és számol a valóságos kockázati tényezőkkel. Miután megállapítást nyertek a munkafolyamat végrehajtásának fázisai, akkor a biztonsági szolgálat működési szabályzatába lehet rögzíteni az alapvető rendészeti utasításokat. A rendészeti hipotézis felállításához világosan látni kell az alapvető követelményeket, melyek több részből állnak. Az építési terület őrzés-védelemének célja a külső és belső ellenőrzés nélküli be – és ki szállítások megakadályozása. A rendészeti feladatok ellátásának lényege beavatkozni a kivitelezési munkálatokba, végigkísérni azt és a külső hatásoktól megvédve hiánytalanul visszajutatni a zsaluanyagot bérbeadónak és megvédeni az épületbe szerelt, beépített anyagokat. A vagyonvédelmi feladatok fő célja a kivitelező vállalat által felépített új épület védelme, valamint az építő ipari vállalat gépeinek, eszközeinek biztosítása. Mellékletként szerepel az anyagban a biztonsági szolgálat működési szabályzata, mely egy jól előkészített, felmért rendészeti tervezés eredménye, egyben hipotézis egy építkezés őrzésvédelmi feladatainak ellátására. Irodalomjegyzék [1] Bodrácska Gyula: Komplex vagyonvédelem az építőiparban. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Vegyi-, Katasztrófavédelmi és Védelmi Igazgatási Tanszék, 2009

16