EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010 4. Az államháztartás alrendszerei, működésük bemutatása különös tekintettel a költségvetési eljárásra. Állami feladatok finanszírozásának rendszere: közbevételek és közkiadások A magyar államháztartás jelenlegi helyzete. Államadósság kezelés. A vállalatok költségvetési kapcsolatai, főbb vállalati adók.
Az államháztartás alrendszerei, működésük bemutatása különös tekintettel a költségvetési eljárásra Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatokat ellátó és finanszírozó gazdálkodásának
rendszere.
Közgazdasági
értelemben
a
nemzetgazdaság
része,
a
közfeladatokat ellátó és finanszírozó gazdálkodási rendszer. 4 alrendszere van:
arányok
- központi költségvetés
(50%)
- társadalombiztosítás
(24%)
- elkülönített állami pénzalapok
(2%)
- helyi önkormányzatok
(24%)
A helyi önkormányzatok az államháztartás helyi szintű alrendszerét jelentik együttesen, az első 3 pedig központi szintű alrendszer. Központi költségvetés: Ez egy olyan állami szintű pénzügyi terv, mely 1 éves időszakra vonatkozóan tartalmazza a tervezett bevételeket és kiadásokat. Megalkotásában részt vesz a pénzügyminiszter, a kormány és az Országgyűlés (továbbiakban ogy), a költségvetés formája törvény. (Pl. a 2008. évi költségvetési törvény a 2009. évi bevételek és kiadások tervezéséről szól.) A költségvetési törvényt minden évben legkésőbb december 31-ig kell elfogadni, amennyiben ez nem történik meg, egy átmeneti gazdálkodási tv. lép életbe. A költségvetési tv. megvalósításának sikerességét a zárszámadási tv. foglalja össze. A szerkezeti felépítést tekintve a költségvetés legnagyobb egységei a fejezetek. Ezek a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt és irányított szervek és előirányzatok összességét jelentik. (Pl. egyes hatalmi ágakat megtestesítő szervek: Alkotmánybíróság, Ogy., Állami Számvevőszék; közigazgatási ágazatok szervei pl. KSH; speciális körülmények esetén más szervek pl: GVH). A fejezeteken belül címek és alcímek vannak, ezek a szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó tovább részletezett előirányzatok összességét jelentik. Cím lehet például egy ogy-i párt támogatása. A címrendet a kormány évközben kiegészítheti vagy módosíthatja. Az előirányzat csoportok a 1
EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010 költségvetési szervek működési költségvetését és a felhalmozási előirányzatokat (pl. beruházás) jelentik. Az előirányzatok jelentik a legkisebb költségvetési egységet, mindig konkrét szervhez és konkrét feladathoz társulnak (pl. működési beruházás, személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok). Példa egy költségvetési egység lebontására: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
fejezet
Rendőrség (ORFK)
cím
Heves Megyei Rendőr-főkapitányság
alcím
Heves Megyei Rendőr-főkapitányság személyi juttatásai
előirányzat
A költségvetés végrehajtásának eredménye lehet költségvetési hiány (deficit) vagy többlet (szufficit). A hiányt az állam kötvényekkel és értékpapírokkal, esetleg kereskedelmi bankoktól felvett hitellel pótolhatja. A Jegybank függetlensége miatt nem nyújthat hitelt az államnak. A költségvetés során tartalékokat is képeznek: általános- és céltartalék. Az általános nem lehet több, mint az adott évi költségvetési mérlegfőösszeg 2%-a, de nem lehet kevesebb annak 0,5%-nál. Ez egy nem kötött felhasználási célú tartalék, előre nem tervezett kiadások fedezetére szolgál. A céltartaléknál már kötött a felhasználási cél (pl. oktatásügy), de a költségvetési törvényjavaslat elfogadásakor még nem ismert a fejezet – cím – alcím – előirányzat szerinti felosztás. A költségvetési év során pótköltségvetési tv.-t fogadhatnak el akkor, ha óriási az eltérés a tervezett költségvetéstől. Ilyen esetben egy nem várt kiadás merül fel, melyre nem nyújt elég fedezetet az általános tartalék. A pótköltségvetésben feltüntetik ezt a felmerülő kiadást és előirányzatot rendelnek hozzá. Az eredeti előirányzatoktól való eltérések során lehetőség van: Előirányzat átcsoportosításra: fejezetek és címek között vagy azokon belül (f-f, c-c). Az egyik előirányzat növelésével egyidejűleg csökkentik a másikat. Fejezeteken belüli vagy azok közti átcsoportosítást az ogy. vagy a kormány kezdeményezheti. A címek közti, illetve egy címen belüli átcsoportosítást a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kezdeményezheti. Előirányzat módosításra: pl. bevételi ei növelése, vagy kiadási ei változatlansága mellett egyidejűleg csökkenthetik a támogatási ei-ot. Tartalékfelhasználásra (ei növelésére kerül sor) Előirányzat csökkentésre, zárolásra (felfüggesztés egy időre) vagy törlésre (lemondás) Költségvetési eljárás: ez a költségvetési tv. tervezése és elfogadásának folyamata. Az eljárás 4 fő szakasza az előkészítés, az elfogadás, a végrehajtás és a zárszámadás. Az előkészítés a 2
EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010 pénzügyminiszter feladata, aki legkésőbb április 15-ig (választási évben június 30-ig) a kormány elé terjeszti a költségvetési irányelveket, előkészíti a költségvetési és zárszámadási törvény tervezeteit. Ezután a kormány határozata alapján a pénzügyminiszter egy rendeletben szabályozza az éves költségvetési tervezésre vonatkozó szabályokat. Az előkészítés során a felügyeleti szervek egyeztetnek az alájuk tartozó költségvetési szervekkel a tervezett keretszámokról és feladatokról. A költségvetési szervek és a felügyeletüket ellátók is elkészítik saját javaslataikat a költségvetéssel kapcsolatban, melyet eljuttatnak a pénzügyminiszterhez. A pénzügyminiszterrel való egyeztetés után kerülhet sor a javaslat véglegesítésére, melyet a miniszter költségvetési törvényjavaslatként augusztus 31-ig (*október 15-ig) a kormány elé terjeszt, a kormány pedig az ogy. elé szeptember 30-ig (október 31-ig). A kormány egyúttal az előirányzatok megalapozásához szükséges törvényjavaslatait is az ogy. elé terjeszti. A költségvetési törvényjavaslatot minden parlamenti bizottság véleményezi, ezeket a véleményeket a Költségvetési Bizottság összefoglalja és az ogy. elé terjeszti. A parlamenti elfogadásnak 2 szakasza van: általános vita november 30-ig, onnantól pedig részletes vita. Az általános vita során a legfőbb költségvetési irányszámokról döntenek, a részletes vita során megvitatják az egyes fejezetek kiadási és bevételi főösszegét és egyéb részleteket. 50% + 1 szavazat szükséges a költségvetési törvényjavaslat elfogadásához. Amennyiben nem sikerül elfogadnia az ogy-nek a költségvetési tv-t, akkor az átmeneti gazdálkodásról szóló tv.-t (indemnitási tv.) kell elfogadnia. Ez egy átmeneti ideiglenes hatályú tv, ami egészen az új költségvetési tv. elfogadásáig van hatályban. Ennek értelmében az ogy. felhatalmazza a kormányt, hogy az előző évi költségvetési tv. szerint szedje be az államot megillető bevételeket és teljesítse az állami kiadásokat. Az indemnitási tv. elfogadásához elegendő a jelen lévő képviselők 50% + 1 szavazata. Ha ez sem kerül elfogadása akkor beáll az ún. „ex lex” állapot, vagyis a törvényen kívüliség. Ekkor az ogy. jóváhagyása már csak egy alkotmányos jellegű felhatalmazás keretében adható meg. Normál esetben azonban a költségvetési törvényjavaslat december 31-ig elfogadásra kerül és megkezdődhet a végrehajtás. Ennek során a költségvetési szervek vezetőinek kötelezettséget kell vállalnia a költségvetés törvény szerinti végrehajtására. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. A kötelezettségvállalást ellen kell jegyezni, ez az adott szerv gazdasági vezetőjének feladata. Amennyiben ő nem ért egyet a költségvetési kötelezettségvállalással, záradékkal látja el az okmányt, melyben kifejti, hogy utasításra
*
Választási év esetén lévő dátum!
3
EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010 történt az ellenjegyzés és értesíti a felügyeleti szervet 8 napon belül. A felügyeleti szerv a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül kivizsgálja az ügyet. A felülvizsgálat során megállapítják, hogy törvényes vagy törvénytelen e a kötelezettségvállalás. Eredményképpen a kötelezettségvállalást megsemmisíthetik, ha súlyos a feltárt törvényellenesség. Enyhébb esetben megmarad a kötelezettségvállalás, de csak részben – bizonyos feltételek mellett. Ha a gazdasági vezető egyetért a kötelezettségvállalással, megkezdődhet az utalványozás, vagyis a kiadás teljesítésének elrendelése – erre a költségvetési szerv vezetője jogosult. A kiadás teljesítésének elrendelését érvényesíteni kell, ehhez ellenőrizni kell a kifizetés jogosultságát, az összeget, a fedezet meglétét és az alaki feltételek betartását. A költségvetés megvalósításának ellenőrzésére szolgál a zárszámadás, mely egy költségvetési tényeket tartalmazó kimutatás. Összeveti a bevételek és kiadások valós, illetve tervezett mértékét. A zárszámadást a költségvetési év utolsó napján kell elkészíteni. A kormány köteles egy beszámolót készíteni a költségvetésről, és azt a parlament elé terjeszteni a költségvetési évet követő 8 hónapon belül. Ez maga a zárszámadási törvényjavaslat. A zárszámadási törvényjavaslatot szintén be kell nyújtani az ÁSZ-hoz (Állami Számvevőszék) a parlamenti benyújtást megelőzően 2 hónappal. Társadalombiztosítási alrendszer: A társadalombiztosítási alrendszer finanszírozza és ellátja a Tb. törvényben meghatározott feladatokat. 2 fontos alegysége a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap. Ha e 2 alap közül bármelyiknek hiánya van, a zárszámadáskor a központi költségvetés terhére kell azt elszámolni. A költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor tájékoztatni kell az ogy-t a Nyugdíjbiztosítási Alap következő 5 évben várható bevételeinek és kiadásainak mértékéről. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében max. a kiadási mérlegfőösszegük 1%-ának erejéig képezhető tartalék. Társadalombiztosításra jogosultak közé tartoznak a munkaviszonyban lévő magánszemélyek, közalkalmazottak, köztisztviselők, rendvédelmi szervek dolgozói, tanulószerződéssel rendelkező diákok és hallgatók, egyházi szolgálatot teljesítő
személyek,
szövetkezeti
tagok
és
alapítvány/kamara/társadalmi
szervezet
tisztségviselői. Munkaviszony vagy tanulói jogviszony megszűnésével, fizetés nélküli szabadság†, előzetes letartóztatás és szabadságvesztés esetén szünetel a biztosítás. Egészségbiztosítási ellátások: eü-i szolgáltatás, pénzbeli ellátások (pl. terhességi-gyermekágyi segély, táppénz), baleseti ellátások (pl. baleseti táppénz- és járadék). Nyugdíjbiztosítási ellátások: társadalombiztosítási saját jogú ellátás (öregségi-, rokkantsági-, és baleseti †
Kivétel akkor, ha 3 évesnél fiatalabb gyerek gondozása miatt van szabadságon a dolgozó, illetve ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján átlagkereset jár neki a munkaszüneteltetés ideje alatt.
4
EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010 rokkantsági nyugdíj), hozzátartozói nyugellátás (pl. özvegyi nyugdíj, árvaellátás). A társadalombiztosítási alapok legnagyobb forrásai a társadalmi befizetések, melyeknek formái az egészségbiztosítási-, és nyugdíjjárulék. Ezeket a munkaadók és a munkavállalók is befizetik (foglalkoztatóknál nyugdíjbiztosítási járulék van!). 2009. január 1-től a munkaadói TB járulék 29% (24% nyugdíjbiztosítási és 5% egészségbiztosítási). A munkavállalói nyugdíjjárulék 9,5% (aki magánnyugdíjpénztári tag, annak csak 1,5%-ot kell munkavállalói nyugdíjjárulékként befizetnie – 8% a magánnyugdíjpénztárba megy. Aki nem tag, az mind a 9,5%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapba fizeti be). A munkavállalói egészségbiztosítási járulék 6%-os. Elkülönített állami pénzalapok alrendszere: Az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alapok, melyek működése az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz lehetővé. Kizárólag ogy. hozhat létre ilyen alapot, törvény elfogadásával. Az alap létrehozásakor meg kell határozni annak rendeltetését, teljesíthető kiadásainak körét, a felhasználásért felelős minisztert. Az alap forrásai lehetnek célzott adójellegű befizetések, járulékok, illetve bírságok címén államháztartáson kívülről származó források. Kiadási oldalukon a felhasználási kötöttség jellemző. Jelenlegi alapok: Munkaerőpiaci Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. Az alapot kezelő miniszternek éves költségvetési beszámolót és mérleget kell készítenie, melyet az ÁSZnak meg kell küldenie. A könyvvizsgálatok eredményéről a kormány a zárszámadás keretében tájékoztatja az ogy-t. Az alapból vállalkozási tevékenység nem finanszírozható, meghatározott szervezetek (pl. alapítványok, egyházak) számára csak konkrét feladat megvalósítása céljából adhatnak egyedi támogatást. Helyi önkormányzatok alrendszere: Az önkormányzatok az államháztartás részét képezik, ahhoz teljes pénzforgalmukkal kapcsolódnak: az államháztartás mérlegéhez (bevételekhez/kiadásokhoz) bruttó módon, az állami költségvetéshez az állami támogatásokon keresztül nettó módon. Az önkormányzatokat megillető támogatásokat és hozzájárulásokat, illetve a központi beszedett adókból való részesedésük mértékét a központi költségvetés határozza meg. Az önkormányzatoknak relatív gazdasági-pénzügyi önállósága van (Alkotmány IX. fejezet), szedhetnek be helyi adókat (pl. építményadó, telekadó) és vállalkozói szabadsággal is rendelkeznek. Típus szerint vannak települési (városi vagy községi), megyei és fővárosi (és kerületei) önkormányzatok. A települési
önkormányzatok
felépítése:
van
képviselőtestület
és
annak
bizottságai, 5
EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010 polgármester,
alpolgármester
és
jegyző,
képviselőtestület
hivatala,
településrészi
önkormányzat. Megyei önkormányzat felépítése: közgyűlés és annak elnöke, megyei tisztségviselők, megyei önkormányzati hivatal, megyei főjegyző. Az önkormányzatok által ellátandó közfeladatokat az önkormányzati tv. vagy egyéb ágazati tv-ek rögzítik. Ilyen feladatok az önkormányzati tv. alapján pl: egészséges ivóvízellátás, óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés, eü-i és szociális ellátás, közvilágítás, helyi közutak és köztemető fenntartása stb. ágazati tv-ek alapján pl: települési hulladék gyűjtése, szociális gondoskodás, területrendezés, közgyűjtemények fenntartása. Az önkormányzatok törzsvagyona a kötelező feladatok ellátását biztosítja, a vállalkozói vagyon szabadon leköthető, de nem veszélyeztetheti a kötelező alapfeladatok ellátását, nem vállalhat korlátlan felelősséget az önkormányzat, törzsvagyonnal nem vállalkozhat. Az önkormányzatok bevételi forrásai a helyi adók, vállalkozói tevékenységből származó nyereség, beszedett bírságok és illetékek, átengedett központi adók: pl. gépjárműadó, szja és a központi költségvetésből kapott támogatások. Az önkormányzatok is saját költségvetéssel rendelkeznek.
Állami feladatok finanszírozásának rendszere: közbevételek és közkiadások Közbevételnek minősül minden olyan pénzeszköz, mely az államháztartás bármely alrendszerének bevételi oldalán jelenik meg, függetlenül az adott pénzeszköz eredetétől és jogcímétől. A közhatalmi bevételek alkotmányos alapja a közteherviselés elve (Alkotmány 70/I. §.). A Magyar Köztársaság területén működő jövedelemmel, bevétellel, illetve vagyonnal rendelkező személy, szervezet kötelezhető arra, hogy befizetéseivel hozzájáruljon az államháztartás alrendszereinek feladatellátásához. Fizetési kötelezettség csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben írható elő. Közbevételek csoportjai: közhatalmi bevételek (fiskális és államigazgatási jellegű bevételek) magánjogi bevételek (privatizációs, koncessziós‡ bevételek és tőkejövedelmek) egyéb bevételek (külföldi segélyek, adományok, állami öröklésből származó bevételek) Fiskális bevételek: adó, illeték, járulék, vám, vámteher (a vámteher a vámon felül tartalmazza a termékimportot terhelő forgalmi adót és illetékeket is), hozzájárulás, bírság, díj (igazgatási szolgáltatásoké)
‡
Állami tulajdon vagy államilag gyakorolt tevékenység bérbe adása
6
EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010
Közkiadások csoportjai: Közhatalmi
kiadások
(hatósági-igazgatási
feladatok),
közszolgáltatások,
központi
beruházások, támogatások (pl. agrártámogatás, lakástámogatás, energiaár-támogatás stb.), transzferek más alrendszerek részére, egyéb kiadások (pl. tartalékok vagy adósságszolgálat)
A magyar államháztartás jelenlegi helyzete Az
államháztartás
állapotának
meghatározásakor
használt
elsődleges
fogalom
az
államháztartási hiány vagy többlet. Az államháztartási hiány lényegében azt jelenti, hogy az államháztartás kiadásai magasabbak, mint a bevételi oldal, ez okozza a hiányt/deficitet (többletnél (szufficit) fordítva). Az államháztartási hiány azt mutatja meg, hogy mekkora az állam nettó hitelének folyó piaci áron számított mértéke. A hiányt gyakran ráta formában is kifejezik, ekkor a GDP-hez viszonyítják az előbb említett hiány mértékét. Magyarországon a 2009-es év első 10 hónapja alatt az államháztartási hiány – önkormányzatok nélkül – 1047,7 milliárd Ft, ami a GDP kb. 4%-a. A központi költségvetésben jelentős, 61,7 milliárd Ft többlet jött létre októberben, amelyet az elkülönített állami pénzalapok 8,5 milliárd Ft-os és a tb alapok 41,7 milliárd Ft-os hiánya csökkentett. A Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy az év végére a deficit 992,4 milliárd Ft-ra csökken, a pénzforgalmi hiány - önkormányzatok nélkül - a GDP 3,8 százaléka lesz.
Államadósság kezelés Az államadósság az önkormányzatok és a kormány adósságainak konszolidált összegét jelenti, amibe beletartozik minden egyes államháztartási alrendszer valamennyi adóssága. Az államadósság jelenlegi mértékét tekintve elmondható, hogy 2008. december végén jellemző GDP arányos 73%-ról 79,4%-ra növekedett 2009. szeptember végére. Az MNB adatai szerint az államháztartás bruttó adóssága 2009 harmadik negyedévének végén 20 421 milliárd Ft. Az államadósság kezelésének feladatát az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) látja el hazánkban. Az ÁKK Zrt. 2001-ben jött létre a Magyar Államkincstár funkcionális átszervezésekor és azóta is önálló szervként működik. A szerv feladata a költségvetés fizetőképességének fenntartása, a költségvetési hiány finanszírozása, állami hitelfelvételek és hitelvállalások szervezése, állampapírok kibocsátása.
7
EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010 Az államadósság kezelése történhet belföldi és külföldi források felhasználásának segítségével. Belföldi lehetőségek között szerepel az államháztartáson belüli finanszírozás (az egyik alrendszer finanszírozza a másikat), a kereskedelmi bankoktól felvett hitelek és kölcsönök, vagy a különféle állampapírok (Államkötvény – 3,5,10 vagy 15 éves futamidejű, Diszkont Kincstárjegy – 3 vagy 12 hónapos futamidejű, Kamatozó Kincstárjegy – 1 éves, Kincstári Takarékjegy – 1 vagy 2 éves) értékesítése. Az államadósság külföldi forrásokból történő finanszírozásának lehetőségei közé tartoznak a különböző nemzetközi pénzügyi szervezetektől felvett hitelek (IMF, Világbank), külföldi kereskedelmi bankok hitelei és kölcsönei, a külföldi befektetők megnyerése is lehetséges megoldás az államadósság csökkentésére.
A vállalatok költségvetési kapcsolatai, főbb vállalati adók A vállalatok költségvetéssel való kapcsolata 2 irányú, a különböző adók és járulékok formájában befizetésekkel járulnak hozzá a költségvetéshez, ugyanakkor annak terhére különböző támogatásokban is részesülnek. A vállalatok főbb költségvetési befizetései: társasági adó (18%): A gazdasági társaságok elért nyereségük alapján adóznak. Az adó alapját a könyvelés szerinti eredménykimutatás képezi (adózás előtti eredmény). A társasági adóról szóló törvény értelmében az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani a társasági adó alapját. (Az adóalapot növelő tételek pl.: a várható veszteségekre és költségekre képzett céltartalék összege, bírságok, kötbérek, normán vagy terven felüli értékcsökkenés, stb. Az adóalapot csökkentő tételek lehetnek: előző évek vesztesége, a korábban képzett céltartalék felhasználásának összege, közhasznú adományok összege, kapott osztalék összege, beruházási hitelek után fizetett kamatok meghatározott része, stb. EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) (25%): Az adó alanya lehet egyéni és társas vállalkozás is, amennyiben maradéktalanul megfelel a törvény előírásainak és bejelenti az adóhatóságnak, hogy az EVA szabályai szerint kíván adózni. A leglényegesebb kitétel, hogy a működő vállalkozás éves összes árbevétele az adóévet megelőző évben nem haladta meg, ill. az adóévben várhatóan nem fogja meghaladni a 25 millió Ft-ot. Az EVA alapja az elért éves árbevételnek a törvényben meghatározott módosításokkal korrigált összege. Az adó mértéke a pozitív adóalap 25%-a.
8
EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010 Öko-adó (energiaadó + környezetterhelési díj): Az energiaadó alanyai elsősorban a közüzemi szolgáltatók, energiakereskedők és a végső fogyasztók. Fizetési kötelezettség az energia értékesítésekor és vásárlásakor történik, a lakossági fogyasztóknak történő értékesítés kivételével. Mértéke villamosenergiánál megawattonként 186 Ft, földgáznál gigajouleonként 56 Ft. 2009-től kezdve a szén-értékesítésre is vonatkozik, vagyis az adóalanyok közé kerültek a TÜZÉP telepek és szénkereskedők is. A környezetterhelési díj olyan vállalkozásokat érint, melyeknek tevékenysége szennyezőanyag-kibocsátással jár. A fizetendő díj mértékét képlet segítségével számolják ki. Bányajáradék: ez olyan társaságok által fizetendő járadék, melyek ásványi nyersanyagok vagy geotermikus energia kitermelésével foglalkoznak. Kőolaj és földgáznál 12%, nem energiahordozó ásványi nyersanyagoknál 5%, egyéb nyersanyagoknál 2%. Játékadó: alanya olyan társaság, mely szerencsejátékok szervezésével foglalkozik. Az adó lényege a szerencsejátékokból származó jövedelmek egy részének közcélra fordítása. (A szerencsejátékot SZJA is terheli, annak alanya pedig a játékos). A különböző szerencsejátéknak minősülő tevékenységektől függően az adó alapja és mértéke különböző. Cégautó adó: a 2009. február 1. óta hatályos adó tárgya a szervezet tulajdonában álló személygépkocsi, az adó alanya(i) a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa(i). Mértéke 1600 cm3 hengerűrtartalomig havonta 7000 Ft, e felett pedig 15000 Ft, mely havonta fizetendő. Fogyasztáshoz kapcsolódó adók: ÁFA (általános forgalmi adó): Az ÁFA az adórendszer legfontosabb eleme, a költségvetési bevételek meghatározó nagyságrendű összetevője. Az adó a gazdasági élet teljes egészét átszövi, a termékek és szolgáltatások előállításától, azok végső felhasználókhoz történő eljutásáig funkcionál, vagyis ezek forgalmához kötődik. Nettó alapú, ami azt jelenti, hogy az adóalany az általa gyártott termék, vagy nyújtott szolgáltatás előállításához felhasznált anyagok, ill. igénybevett szolgáltatások beszerzési áraiban ún. előzetesen felszámított ÁFA-t a saját termékeinek (szolgáltatásainak) értékesítésekor levonhatja. Európában hozzáadott érték adóként említik (VAT – Value Added Tax), ami azt jelenti, hogy a vállalkozásnak csak az általa létrehozott új értékhez kapcsolódó adót kell megfizetnie, tekintve, hogy az előzetesen felszámított adót - amelyet a szállítójának fizet ki a leszállított anyagról szóló számla kiegyenlítésekor - a befizetési kötelezettségéből levonhatja. Az ÁFA elszámolások alkalmával ezért van lehetőség az ÁFA visszaigénylésre is, ekkor értelemszerűen magasabb a vásárolt termékek/szolgáltatások ÁFA-ja, mint az azokból előállított új termékek értékesítési forgalmához
kapcsolódó
ÁFA.
Az
adó
alapja
tehát
a
termékértékesítésnél
és 9
EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010 szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés ellenértéke (nettó árbevétel). Az ÁFA bevallása és befizetése havi, negyedéves és éves gyakorisággal történik attól függően, hogy a vállalkozás árbevétele mekkora nagyságrendet ér el. A termékek és szolgáltatások a vámtarifaszámok, ill. a Szolgáltatások Jegyzéke rendszerére épülve jelenleg 3 adókulcs alá vannak besorolva. 2009. július 1. óta az általános ÁFA kulcs 25% a korábbi 20% helyett. Van egy 18%-os kulcs, ami a törvényben felsorolt termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. tej és tejtermékek, gabona, liszt és az abból készített termékek, szolgáltatásoknál távhő). Illetve vannak olyan dolgok, leginkább szolgáltatások, melyek 0%-os kulcs miatt ÁFA-val nem terheltek (pl. oktatás, eü-i szolgáltatás). Fogyasztási adó (jövedéki adó + fogyasztói adó): A fogyasztási adó hasonló az ÁFA-hoz, azzal a különbségtétellel, hogy a fogyasztási adó nem általános, hanem csak bizonyos termékekre vonatkozik. Két fajtáját különböztetjük meg: a jövedéki adót és a fogyasztói adót. A jövedéki adót az ún. ABC termékek után kell fizetni, azaz alkohol- és szesztartalmú termékek, benzin és üzemanyag, cigaretta és egyéb dohányáru után. A jövedéki adó az árban be van építve az ÁFA-n túl. A fogyasztói adót élvezeti cikkek, luxucikkek, szórakoztatóelektronikai termékek után kell megfizetni. Regisztrációs adó: az adó tárgya itt a Magyarországon forgalomba helyezendő személygépkocsik, lakóautók és motorkerékpárok. Az adó mértéke a személygépkocsi műszaki tulajdonságaitól, a környezetvédelmi osztályba sorolásától, valamint első forgalomba állításának időpontjától függ. Kiszámítása egy részletes feltételrendszeren alapul. A vállalatok központosított alapok számára teljesített befizetései: Munkaerőpiaci alapba: -
munkaadói járulék (2009. július 1-től a minimálbér 2-szereséig (143 000 Ft) 1%, az azt meghaladó rész után 3%)
-
rehabilitációs hozzájárulás (megváltozott képességű munkavállalók után kell fizetni, mértéke 177 600 Ft/fő/év)
-
szakképzési hozzájárulás (a munkáltató által fizetett éves bruttó munkabér 1,5%-a – ennek csak egy részét fordíthatja saját munkavállalóinak képzésére)
Nyugdíjbiztosítási alapba: -
munkaadói nyugdíjbiztosítási járulék (24%)
Egészségbiztosítási alapba: -
munkaadói egészségbiztosítási járulék (5%)
-
egészségügyi hozzájárulás („EHO” 1950 Ft/hó)
Önkormányzatoknak fizetendő helyi adók: 10
EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010 Iparűzési adó, gépjárműadó, kommunális adó, építmányadó, telekadó, idegenforgalmi adó A vállalkozások költségvetésből kapott támogatásai/kedvezményei: Azok a támogatások, melyeket a vállalkozások a költségvetésből kapnak, elsősorban mind a foglalkoztatás növelését, és a munkahelyek védelmét, megerősítését és fejlesztését szolgálják. Az állam vállalkozásokat támogató eszközeinek választéka sokrétű, példák ezek megvalósulására: START kártya: mindazon 30 év alatti, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy igényelheti, aki először létesít tartós munkaviszonyt. A kártyával rendelkező fiatal pályakezdő után a munkáltatónak 2 éven keresztül az EHO, illetve a munkaadói járulék és a munkaadói tb járulék együttes megfizetése helyett az alkalmazás első évében a bruttó munkabér 10%-át, a 2. évben annak 20%-át kell megfizetnie. A START Plusz egy hasonló program, mely a gyes-ről visszatérő fiatal munkavállalók helyzetén – és egyúttal a munkáltatókén is kíván javítani, a START Extra pedig az 50 év felettiek elhelyezkedési gondjainak enyhítésére szolgáló program. START Extra-nál a munkaadó a kártya lejáratától függetlenül jogosult a kedvezményekre, itt csak a 2. évtől kezdve kell a munkaadói járulék és munkaadói tb járulék helyett a bruttó bér 10%-át kifizetnie, az első évben sem EHO-t sem pedig a 2 járulékot nem kell megfizetnie abszolút. Állami garanciavállalás és támogatás speciális hitelprogramoknál: ezek az elemek különösen a KKV szektor helyzetének javítására szolgálnak. Ide sorolható pl. a mikrohitel konstrukció vagy a Széchenyi Kártya 2 konstrukciónál jellemző állami kamattámogatás és garanciadíjtámogatás, melyeknek külön előirányzata van a költségvetésben. A program részben az állami szerepvállalásnak köszönhetően is sikeres. Emellett a jelenlegi válságkezelésre szolgáló 800 milliárd Ft-os stratégiai alap is egy – a (kis)vállalkozások támogatására elkülönített forrástömeg, amelynek legfőbb funkciói pl. a hitelgarancia vállalás, KKV-k finanszírozására fordítandó refinanszírozási hitelalap létrehozása a kereskedelmi bankoknál (50 milliárd Ft, amelyet csak KKV-knak hitelezhetnek), beruházások és fejlesztések támogatása stb.
11
