Vadrózsa Waldorf Általános Iskola és Óvoda Alapfokú Művészeti Iskola OM-azonosító:

Vadrózsa Waldorf Általános Iskola és Óvoda Alapfokú Művészeti Iskola OM-azonosító: 201 193

ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

GYŐRSÖVÉNYHÁZ 2013.

1

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A Vadrózsa Waldorf Általános Iskola és Óvoda Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (továbbiakban Intézmény) Szervezeti és Működési Szabályzatának célja és feladata A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SzMSz) határozza meg az Iskola szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat annak érdekében, hogy a jogszabályokban, valamint az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített cél- és feladatrendszerek megvalósíthatóak legyenek. 1.2 Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok Az SZMSZ jogszabályi alapját 2011. évi CXC. számú köznevelésről szóló törvény, valamint a 11/1994 (VI.08.) MKM rendelet alkotja. Az SZMSZ figyelembe veszi az iskola elfogadott Pedagógiai Programját. Jelen SZMSZ az OM 32.755-1/2001 sz. Határozat 8. és 10. pontja alapján, a Waldorf Szövetség iránymutatása alapján készült. Az Alapító Okirat szerint az intézmény alaptevékenysége az alábbi tevékenység:

 általános iskolai nevelésoktatás (Knt. 4. § 1. c) pont),  alapfokú művészetoktatás (Knt. 4. § 1. o) pont), a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése oktatása (Knt. 4. § 1. r) pont) nappali tagozaton.  Az iskola az alaptevékenysége során gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról és  felügyeletéről, a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok megvalósításáról, a tehetséggondozásról, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Köznevelési Törvény és más jogszabály a nevelési és oktatási intézmények számára előír. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Jelen SZMSZ hatályba lépése és módosítása a CXC. Knt. 25§ (4) szerint történik. 1.3. Az SzMSz személyi és időbeli hatálya

2

Az SzMSz a jóváhagyás napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Jóváhagyásakor az ezt megelőző SzMSz érvényét veszti. Az SzMSz betartása az iskolai közösség valamennyi tagjára kötelező érvényű. A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az Iskola közössége valamennyi tagjának joga, hogy az SzMSz be nem tartása esetén azt a saját szervezeti egységénél észrevételezze. Az SzMSz felülvizsgálata évente történik meg. A következő felülvizsgálat a 2014/2015-es tanév végén esedékes.

1.4. Az Intézmény alapdokumentumainak és szabályzatainak megtekinthetősége A Győrsövényházi Vadrózsa Waldorf Általános Iskola és Óvoda (továbbiakban: Intézmény) Szervezeti és Működési Szabályzata – a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25 §, valamint 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82. § alapján - megtalálható:  fenntartó Wadrózsa Pedagógiai Műhely Közhasznú Egyesület (nyomtatott változatban)  az iskolatitkárság irodájában (nyomtatott és elektronikus változatban)  tanári szobában (elektronikus változatban)  az iskola elektronikus oldalán (elektronikus változatban)

Az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Pedagógiai Programjáról, a Házirendről a következő módon lehet tájékozódni:

 az iskolaképviselővel előzetesen egyeztetett időpontban  az iskola honlapján  a Házirend a folyosón megtekinthető.

3

2. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az iskoláért munkálkodók arra vállalkoznak, hogy a szabad szellemi élet olyan önigazgatású intézményét teremtik meg, melyben a Waldorf-pedagógia megvalósítható. Egy ilyen létesítmény szabad vállalkozásként, de a szociális organizmus Rudolf Steiner által megfogalmazott törvényei szerint három alapelvre – önigazgatás, demokratikus-republikánus elv, funkcionális hármastagozódás – épül fel. A Waldorf-pedagógia elindítója, és alapelveinek kidolgozója Rudolf Steiner (1861-1925) osztrák filozófus, író, nevelő. A Waldorf-pedagógia a gyerekekről való tudásból indul ki, ami azt jelenti, hogy az iskola életét, ritmusát, és nem utolsó sorban a tananyagot az adott korosztályú gyerekek fizikai, szellemi és lelki szintjéhez igazítja. Iskolánk gyermek- és személyiség központú, képességfejlesztő iskola, melyben a művészeti oktatás és a gyakorlati készségtárgyak tanítása a közismereti képzéssel azonos értékű helyet foglal el. A hagyományos tárgyak nagy részében epochális (időszakos) jelleggel folyik a tanítás. Évközbeni munkájukról a gyerekek félévkor és a tanév végén szöveges értékelést kapnak. Az elsőtől a nyolcadik osztályig lehetőleg egy tanító kíséri végig a gyerekeket. 2.1. Az Intézményben való benntartózkodás rendje Az Intézményben való benntartózkodás rendjét a házirend és az alkalmazottak munkaköri leírása (az SzMSz mellékleteként) részletesen tartalmazza. 2.2. Az Iskola neve, címe, típusa, alapfeladatai Az Iskola neve, címe, típusa, alapfeladatai: Vadrózsa Waldorf Általános Iskola és Óvoda Művészetoktatási Intézmény Rövidített neve: Vadrózsa Waldorf Iskola és Óvoda Telephelye: 9161 Győrsövényház, Gárdonyi Géza u. 45. Postacíme: 9161 Győrsövényház, Gárdonyi Géza u. 45. Telefonszáma: vonalas: 96/531-003 mobil:06-30-390-1195 Adószáma: 18987227-1-08 Működési engedélyének száma: GYB-06/85-2/2013 Az intézmény OM azonosítója: 201 193 Működési terület: Győr-Moson-Sopron megye Fenntartója: Wadrózsa Pedagógiai Műhely Közhasznú Egyesület Számlaszáma: 58600283-11161006 Az intézmény alapfeladatai (TEÁOR): a.) alapfokú oktatás (85.20) b.) alapfokú művészetoktatás (85.20, 85.31)óvoda KSH azonosító 18987265 8520 599 08 Adószám 18987265-1-08 Neve:

Alapfokú

4

2.3. Az iskola kiegészítő tevékenységei (TEÁOR-besorolás szerint)      

Egyéb vendéglátás- Iskolában szervezett közétkeztetés (5629) Gyermekek napközbeni ellátása- Iskolai napközi foglalkozás szervezése (8891) Sport, szabadidős képzés – Diáksport tevékenység (8551) Kulturális képzés – Szakkörök, önképző körök, egyéb szabadidős elfoglaltságok (8552) M.n.s. egyéb oktatás (8559) Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (6820)

További feladatok     2.4.

Az oktatás szakmai és informatikai fejlesztésének biztosítása A minőségfejlesztés, minőségirányítás biztosítása Pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása Pedagógiai-szakmai szolgáltatások igénybevételének biztosítása

Az SzMSz-ben fontosabb elnevezések

szereplő

(de

jogszabályokban

nem

nevesített)

 Intézményi képviselő – az iskolaigazgatónak megfelelő személy. Részletesen lásd 3. 2. 1. 1. pont.  Tanári Kollégium - az Intézményben tanító tanároknak és az általuk meghívottaknak a közössége. Részletesen lásd Melléklet 1.  Tanári Konferencia - a Tanári Kollégium ülése  Ügyvivő csoport az Iskolának a napi működésével kapcsolatos ügyekben szervezői, adminisztratív, technikai tevékenységet ellátó csoportja. Részletesen lásd 3. 2. 3. pont. 2.5.

Az

SzMSz-ben

szereplő,

különböző

jogkörök

értelmezései

Az SzMSz-ben szereplő jogkörök alatt a következőket értjük: 2.5.1. „Döntési jogkör” alatt azt értjük, hogy az adott tárgykörben a hatáskör gyakorlójának áll jogában a határozatot meghozni. Ő felel annak tartalmáért, a döntési eljárás szabályainak betartásáért, illetve a döntés elmulasztásáért. Amennyiben a döntéssel kapcsolatban bármely személy vagy testület részére egyéb jog biztosított, akkor az egyéb jogok gyakorlásának biztosítása mindenkor a döntésre jogosult kötelessége, felelőssége. 2.5.2. „Egyetértési jogkör” alatt azt értjük, hogy a döntési jogkör jogosultja – a döntés előtt vagy után – köteles beszerezni az egyetértési jog gyakorlójának egyetértő írásbeli nyilatkozatát. Érvényes döntés ezen egyetértés nélkül nem hozható. 5

Az egyetértési jog alkalmazása során a döntésre jogosult kötelessége megküldeni a döntés tervezetét vagy magát a döntést az egyetértési jog jogosultjának. Amennyiben a megküldés a döntés után történik, akkor annak a döntéstől számított 7 napon belül meg kell történnie. Az egyetértésre jogosult a nyilatkozatát 14 napon belül teheti meg. Ez a határidő a döntésre jogosulthoz intézett írásbeli nyilatkozat útján egyszer 14 nappal meghosszabbítható. Ha a határidőn belül az egyetértésre jogosult testület vezetője nem küldi meg az egyetértéssel kapcsolatos (igenlő vagy elutasító) nyilatkozatot a döntésre jogosultnak, akkor az egyetértési jog megszűnik. Az egyetértési jog gyakorlásának elmulasztását a törvény jogvesztéssel szankcionálja. Ha az egyetértési jog gyakorlója nem ért egyet a döntéssel vagy annak tervezetével, akkor nemleges írásbeli nyilatkozatát indokolással együtt megküldi a döntésre jogosultnak, aki azt megvizsgálja, s új javaslatot terjeszt elő, vagy új döntést hoz. 2.5.3. „Véleményezési jogkör” alatt azt értjük, hogy a döntés előtt a döntési jogkör jogosultja köteles kikérni a véleményezésre jogosult álláspontját. A vélemény kikérése nélkül nincs érvényes döntés. A véleményezésre jogosult nem köteles élni ezzel a jogával, s a döntésre jogosult sem köteles helyt adni a beérkező véleményeknek. A véleményezés érdekében történő megkeresés kötelezettségének elmulasztása olyan eljárási hiba, amely a döntés törvényességi felülvizsgálatát eredményezheti. A véleményezésre fordítható időt a döntésre jogosult állapítja meg. A jogkör megfelelő gyakorlása érdekében a véleményezésre fordítható idő megállapításánál a véleményezésre jogosult testület rendes üléseinek időpontjait figyelembe kell venni. 2.5.4. „Jóváhagyási jog” alatt azt értjük, hogy az adott döntés életbe lépéséhez jóváhagyás is szükséges. A döntést követően a döntési jogkört gyakorló testület vezetője a jóváhagyási jogkör gyakorlója (illetve testület esetén a vezető) részére a döntést írásban köteles megküldeni. Minden döntés a jóváhagyáskor válik érvényessé. 2.5.4.1. A Fenntartó jóváhagyási joga az Iskola döntései vonatkozásában. A Fenntartó az Intézmény alapdokumentumai tekintetében (SzMSz, Pedagógiai Program, Minőségirányítási Program, Házirend és ezek módosításai) rendelkezik jóváhagyási joggal. A Fenntartó a jóváhagyást a következő esetekben tagadhatja meg: - SzMSz, Házirend tekintetében – amennyiben jogszabályt sért, Minőségirányítási Program tekintetében – amennyiben sért - Pedagógiai Program tekintetében – ha nem felel meg a Waldorf Kerettantervben előírt követelményeknek,

jogszabályt

A Fenntartónak a benyújtástól számítva 30 napon belül kell nyilatkoznia a jóváhagyásról, e határidő válasz nélküli eltelte után jóváhagyottnak kell tekinteni a dokumentumot. Ha az SzMSz-t vagy a Pedagógiai Programot a Fenntartó nem hagyja jóvá, a közléstől számított 30 napon belül a Tanári Kollégium döntése alapján az iskolaképviselő bíróságtól kérheti a felülvizsgálatot. A Minőségirányítási Program és a Házirend esetén ez a jogorvoslati lehetőség nincs biztosítva. 2.5.5. „Tanácskozási jog” alatt azt értjük, hogy a tanácskozási jogkör jogosultja a megjelölt testület döntéshozatali eljárásában állandó, aktív részvételre és hozzászólásra jogosult, elsősorban

6

az üléseken történő személyes részvétel útján. A tanácskozási jog nem tartalmazza a szavazati (döntési) jogot. 2.5.6. „Felvetési, javaslattételi” jog alatt azt értjük, hogy az adott jogkör jogosultja az érintett személy(ek), testület(ek) irányába az adott területtel kapcsolatban, annak tökéletesebb működése irányába mutató gondolatokkal élhet. 2.6. Szabályzatok Az Intézmény szabályzatai lehetnek az SzMSz részét képezőek, illetve önállóak. - Az SzMSz részét képező szabályzat módosítása csak az SzMSz módosítása által, az 1. 2. pontban meghatározottak szerint lehetséges. Kötelező felülvizsgálatuk az SzMSz-szel együtt történik meg. - Önálló szabályzat módosítása az adott szabályzatban leírtak szerint lehetséges. Annak változásakor a szabályzat módosításának aláírására jogosult személy 3 napon belül köteles az iskolaképviselőt értesíteni. Felülvizsgálatuk évente történik meg. - A jogszabályoknak megfelelő, önálló szabályzatok létéért, és az azokban szereplő tartalmak betartásáért, a felülvizsgálatért az iskolaképviselő a felelős. - A jogszabályokban nem szereplő, de az Iskola működésének elősegítése érdekében alkotott önálló szabályzatokban szereplő tartalmak betartásáért, a felülvizsgálatért az adott szabályzatban megjelölt személy a felelős.

7

3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA 3. 1. Az Intézmény jogállása, fenntartója, felügyeleti szerve Az Intézmény önálló jogi személy. Pedagógiai szempontból független, a saját költségvetési keretein belül önállóan gazdálkodik. Beszámoló-készítési kötelezettségét a Számvitelről szóló 2000. évi C törvény értelmében a gazdálkodó által alapított oktatási intézményekre előírtaknak megfelelően, a 224/2000. Korm. rendeletben foglaltak szerint teljesíti.   

   

Az Intézmény fenntartója a Wadrózsa Pedagógiai Műhely Közhasznú Egyesület. Az egyesület fenntartói jogkörét a közgyűlés gyakorolja. Az iskolát napi szinten a Tanári Kollégium működteti a Waldorf pedagógia iránymutatásai alapján. Az anyagi eszközök biztosítása, és a jogi feltételek megteremtése az egyesület feladata. Bizonyos ügyekben a fenti három szervezet közösen, az Intézményi Konferencián (továbbiakban IK) hoz döntést. Az Intézmény felügyeleti szerve: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal. A szakmai felügyeletet a Waldorf Szövetségben működő Iskolák Gyűlése a törvényességi felügyeletet a fenntartó látja el. A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét Győr-Moson-Sopron Kormányhivatala látja el.

3.2. Cégjegyzés és képviselet A cégjegyzési, illetve képviseleti jogkör szabályozása kiterjed az Iskolából kibocsátásra kerülő  minden olyan szóbeli, vagy írásbeli nyilatkozatra, amelynek megtétele, illetve kiadása az Iskola ill. az IK részére jogok megszerzését vagy lemondását, illetve kötelezettségek vállalását és felmondását eredményezi (kötelezettségvállalási jogosultság),  minden olyan szóbeli, vagy írásbeli nyilatkozatra, amely nem eredményez jogszerzést, joglemondást, kötelezettségvállalást, vagy kötelezettség-felmondást, hanem az Iskola ill. az IK részéről az adott nyilatkozó feladatkörébe tartozó ügyek intézését célozza (képviseleti jogosultság). Cégjegyzési jogosultsággal rendelkezők köre: Az Intézményt mindenkor az intézményi képviselő vagy a gazdasági vezető önállóan jegyzi. A jegyzési jog gyakorlása előtt be kell szerezni mindkét aláíró, egyik fél távolléte esetén a gazdasági vezető helyett meghatalmazottja, az intézményi képviselő helyett az erre meghatalmazott konferencia vezető jóváhagyó nyilatkozatát. A jóváhagyó nyilatkozatok a belső ügyrend szerint iktatott, fentiek alapján jegyzett iratok elválaszthatatlan részét képezik.

8

A bankszámlák fölötti rendelkezési jog: Az Intézmény bankszámla feletti rendelkezési jogot az Intézmény Alapító Okiratának megfelelően, az intézményi képviselő és a gazdasági vezető együttesen gyakorolja. 3.3. Az Intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata Hosszú bélyegző:

Körbélyegző:

Az Intézményi bélyegzők használatára a következő személyek jogosultak:  az intézményi képviselő,  a gazdasági vezető,  az intézményi titkár,  illetve az intézményi képviselő által erre a feladatra megbízott személy. Mindkét típusból egyszerre 1 darab példány létezik. Eltűnésük esetén arról a gazdasági vezető jegyzőkönyvet készít, az eltűnt példányt a nyilvántartásból kivezeti, és az eltűnés tényét a helyi lapban közleményként megjelenteti.

3.4. Az Intézmény költségvetése Az Intézmény a nem állami fenntartású közoktatási intézményekre érvényes rendelkezések, a rögzített szabályok szerint önállóan gazdálkodik eszközeivel. Az Intézmény működtetésének, fenntartásának az anyagi feltételeit, kereteit az Intézmény éves költségvetése alapján a tényleges anyagi lehetőségei határozzák meg. A költségvetést az Intézmény gazdasági vezetője készíti elő minden év ápr. 15-ig, a Tanári Kollégium fogadja el, és a Fenntartó hagyja jóvá.

9

3.5. Az Intézmény bevételei  Az állami költségvetés által meghatározott közoktatási normatíva, vagy a közoktatási törvényből következő más, rendszeres állami támogatás.  Fenntartótól kapott támogatás.  Pályázatokon elnyert összegek.  Térítési díjak és egyéb támogatások  Adományok és egyéb bevételek  1%-os adományok ovi Az Intézmény – az Alapító Okiratában rögzítettek szerint – vállalkozási tevékenységet nem folytat. Tanári Kollégium az általa meghatározott időközönként áttekinti a költségvetés alakulását. Az esetleges módosító eljárás megegyezik az Intézmény éves költségvetésének a jóváhagyási eljárásával. Az Intézménnyel történő tanulói jogviszony feltétele, hogy az adott tanuló szülei rendelkezzenek érvényes Szülői Megállapodással az Intézmény irányába. A megállapodás szövegét az intézményi képviselő készíti elő, a Tanári Kollégium fogadja el. 3.6. Bérgazdálkodás A költségvetésben meghatározott kereteken belül, a vonatkozó jogszabályok alapján az Intézmény önálló bérgazdálkodást folytat. A technikai személyzet bérének a megállapítása az ügyvivő csoport hatáskörébe tartozik. A tanárok tekintetében a Pedagógus előmeneteli rendszerben meghatározott garantált illetményen kívüli többlet fizetés lehetősége esetén a többletjuttatásokra vonatkozó rendszer meghatározása a Tanári Kollégium joga. A tanárok bérezése a következők szerint történik: 1. a pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetmény 2. a TK által meghatározott, plusz intézményi munkáért vállalt többletjuttatás az azt teljesítőknek 3. a TK által meghatározott, nehéz anyagi helyzetben lévők számára, határozott időtartamra szóló fizetés kiegészítés 4. a mindenkori inflációs hatások kompenzálása 5. lehetőség esetén 13. havi bér 6. a törvény által megengedett költségként elszámolható bérkiegészítések lehetőség esetén (utazási, étkezési,üdülési stb. hozzájárulások) 7. a TK egyéb jutalomként kiosztásra kerülő anyagi eszközökre nem tart igényt! 3.7. Tulajdoni viszonyok Az Iskola telephelyének bérleti szerződését a Fenntartó köti meg a bérbeadóval. 10

4. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ALAPDOKUMENTUMAI A törvényes működést az alábbi, alapdokumentumok határozzák meg.

a

hatályos

jogszabályokkal

összhangban

álló

4.1. Az Alapító Okirat Az Alapító Okirat tartalmazza az iskola legfontosabb jellemzőit, biztosítja nyilvántartásba vételét és jogszerű működését. Az Alapító Okiratban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban történő változásokat 30 napon belül be kell jelenteni. Az Alapító Okirat adatai csak a fenntartó hozzájárulásával módosíthatók.

4.2. A Működési Engedély A benyújtott kérelem és a csatolt iratok alapján az iskola működését engedélyező határozat száma: 9731/1994. Az iskola tanulóinak végleges létszáma az évenkénti beiskolázást figyelembe véve nem haladhatja meg a Működési Engedélyben meghatározott 240 főt.

4.3. Az iskola pedagógiai programja A pedagógiai program tartalmazza és meghatározza:           

az intézményben folyó oktató-nevelő munka, szellemi és szakmai alapjait, a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, színtereit, az intézmény pedagógiai munkájának legfőbb jellemzőit, az iskola helyi tantervét, ezen belül: a tantárgyakat, a kötelező tanórai foglalkozásokat, ezek óraszámát, az előírt tananyagot és követelményeit, egyes művészeti tevékenységek cél- és feladatrendszerét, óraszámát, követelményeit, az alkalmazott tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, a tanulók értékelésének szempontjait és módját, az iskolai életet, a tehetség és a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok és a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket, a Waldorf-pedagógiából fakadó speciális tevékenységek körét.

Mellékletei:  Környezeti nevelési program  Egészségnevelési program A program 8 évre szól. A pedagógiai programot a Tanári Kollégium tagjai dolgozzák ki és fejlesztik tovább. A programot a Tanári Kollégium fogadja el, és a (felkért szakértő véleménye 11

alapján) a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai program nyilvános, az intézmény honlapján bárki számára megtekinthető. Véleményezési joga van: 

szükség esetén a fenntartó által felkért szakértőnek.

12

5. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGE Az Intézmény a tanulók, az intézményi dolgozók és a szülők együttes közössége. Az Intézmény szervezete olyan élő organizmus, amely a feladatok megosztásban a hármas tagozódás elveire épül. Az Intézmény közössége együttesen felelős a szellemi, a jogi és a gazdasági struktúra kialakításáért és működéséért. 5.1. A tanulók közössége Az Intézmény alapegysége az egy-egy osztályba tartozó gyerekek közössége. 5.2. Az intézményi dolgozók Az intézményi dolgozók közösségét az Intézményben dolgozó tanárok, a gazdasági vezető és a technikai személyzet alkotják. 5.2.1. A tanárok A Tanári Kollégium az Intézményben tanító, és az általuk meghívott tanároknak a közössége. A Tanári Kollégium felépítésének, működési rendjének szabályzata az SzMSz 1. számú melléklete. 5.2.1.1. Az intézményi képviselő Az intézmény egyéni felelősségű vezetője mindazzal a feladat és jogkörrel, valamint felelősséggel, amelyet a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint ennek végrehajtására kiadott 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet, valamint a nevelési - oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet meghatároz. A hatóságok, és harmadik személyek előtt az intézményi képviselő képviseli az Intézményt. Az intézményi képviselő látja el a közoktatási törvény szerinti intézményigazgatói feladatokat. A jelölt, vagy a jelöltek személyéről a feladat kívánta igények, a személyes rátermettség mérlegelése alapján a Tanári Kollégium dönt. Az intézményi képviselőt a Fenntartó nevezi ki. Az intézményi képviselőnek a Fenntartó részéről történő hivatalos megbízása három évre szól. A munkáját az érvényes jogszabályoknak megfelelően, a Tanári Kollégium döntései alapján végzi, a Fenntartóval együttműködve. A munkáltatói jogkörét a Tanári Kollégium által meghozott döntések alapján gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlásához tartozó jogosítványok:  munkaviszony létesítése, módosítása, megszűntetése,  munkabeosztás, munkaszerződés, munkaköri leírás meghatározása,

13

 bérek, bérpótlékok, szociális juttatások mértékének a megállapítása,  túlmunka, másodállás engedélyezése,  szabadság, távollétek engedélyezése,  képzési, továbbképzési, beiskolázási ügyek elbírálása. A nevelő és oktató munka irányítását és ellenőrzését az intézményi képviselő átruházza a Tanári Kollégiumra. Az intézményi képviselő az Intézmény szervezeti felépítéséből adódóan gyakorlatilag valamennyi felelősségi körét megosztja a Tanári Kollégiummal. A Közoktatásról szóló törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok és kötelezettségek gyakorlása során, valamint minden más esetben csak a Tanári Kollégium döntéseinek megfelelően járhat el. Önálló döntési jogkörrel nem rendelkezik. Felelősségének garanciájaként visszarendelt döntési joggal bír. Az intézményi képviselő joga, hogy minden ügyben egy alkalommal ismételt tárgyalást és döntést kérjen a Tanári konferenciától, amennyiben a korábbi döntéssel kapcsolatban jogi vagy erkölcsi aggálya merül fel. Az ismételt döntés megalapozása érdekében szakértőjét (max.2 fő/eset) a Tanári Kollégium köteles meghallgatni. Az intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési oktatási intézmény vezetője felel továbbá az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

Az intézményi képviselő feladatai:  az Intézmény képviselete,  a tanárokra vonatkozó munkáltatói jogoknak a Tanári Kollégium nevében történő gyakorlása,  a gazdasági vezetőre vonatkozó munkáltatói jogoknak gyakorlása,  az Intézmény technikai dolgozóira vonatkozó munkáltatói jogoknak gyakorlása,  az Intézmény életével kapcsolatos, döntést igénylő kérdéseknek, problémáknak a Tanári Kollégium felé történő megfogalmazása, közvetítése,  a döntések előkészítésében való tevékeny részvétel (a szükséges ismeretek, a háttér, a helyzet pontos feltárása és a döntési folyamatban résztvevők számára a maximális információk rendelkezésre bocsátása),  a döntés meghozatalában való tevékeny részvétel,  a meghozott döntések érvényre juttatása, a végrehajtásuk nyomon követése,

14

 folyamatos kapcsolattartás Fenntartó elnökével,  a szülőkkel kötendő Megállapodásnak a kidolgozása,  az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tervezetének és módosítás-tervezeteinek az előkészítése, elfogadtatása, jóváhagyatása, ellenőrzése,  tanulói jogviszonynak a Tanári Kollégium döntése alapján történő létrehozása és megszűntetése,  más intézményekkel való együttműködés kialakítása, elősegítése,  látogatók fogadásának az előkészítése, lebonyolítása,  hivatalos levelezések folytatása,  egyéb, az SzMSz-ben nem szabályozott, pedagógiai tartalmú feladatok elvégzése vagy azok kiosztása,  egyéb, az SzMSz-ben nem szabályozott, nem pedagógiai tartalmú operatív cselekvést igénylő ügyekben a feladatok elvégzése vagy azok kiosztása.  IK  a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése intézményi szinten  a nevelő-oktató munkát segítők és munkaviszonyuk megszüntetése,

alkalmazása,

fegyelmi

felelősségre

vonásuk

 az iskola dokumentumainak és szabályzatainak aláírása,  kiadmányozás (részletes szabályozva az iratkezelési szabályzatban)  együttműködik szülői szervezettel Az intézményi képviselő tanítás mellett végzi a megbízatásával járó feladatokat. Munkájának a bérezése a bérezési rendszerben meghatározottak alapján történik. Munkavégzését az a testület ellenőrzi, amely a jogszabály és jelen SzMSz alapján az adott feladatot meghatározta. Az intézményi képviselő munkájáról köteles folyamatosan tájékoztatni azt a testületet, aki őt az adott feladattal megbízta. Az intézményi képviselő megbízatási idejének a lejárta előtt a Tanári Kollégium javaslata alapján a Tanári Kollégium tagjai közül újabb jelöltet kell állítani. Az iskolaképviselő megbízatásának a lejárta előtt 3 hónappal a Tanári Kollégiumnak döntenie kell az új intézményi képviselő személyét illetően, aki már ekkor bekapcsolódik az intézményi képviselői munkába. Az intézményi képviselő a megbízatásának lejártát követő további három hónapig támogatja az utódja munkáját, ezzel az átmenet folyamatosságát biztosítja. Ugyanaz a tanár többször is megbízható az intézményi képviselői feladatkör ellátásával. A megbízás indokolt esetben a Tanári Kollégium által, lejárta előtt visszavonható. Az Intézményi képviselőt akadályoztatása esetén a Konferenciavezető helyettesíti.

15

Az iskolaképviselő hatásköréből átruházza az igazgatóhelyettesre:  a munkacsoportok tagjai munkájának irányítását és ellenőrzését;  a nevelő-oktató munka ellenőrzését, iskolai szintű megszervezését;  a tantárgyfelosztás alapján irányítja az intézmény órarendjének elkészítését;  a pedagógusok helyettesítésének megszervezését;  a tanári továbbképzések koordinálását;  az iskola egészségnevelési terve alapján az orvosi szűrések, diagnosztikus mérések szervezését;  az iskolaorvossal, iskolai védőnővel való kapcsolattartást;  a technikai dolgozók munkájának a feladatokhoz aktualizált irányítása;  a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését.

a gazdasági vezetőre: 

munkáját az igazgató közvetlen irányítása alatt végzi;



a pedagógusok, „ügyviteli" és a „pedagógiai" munkát segítő dolgozók szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát;



az intézmény gazdálkodásával összefüggő folyamatok irányítást, ellenőrzését;



felelős az intézmény ésszerű és takarékos gazdálkodásáért;



felelős a költségvetési terv és gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért;



gondoskodik a kifizetések időben történő teljesítéséről, az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről;



nyilvántartja az iskola vagyontárgyait - a leltározási, selejtezési ütemtervben rögzített módon ellenőrzi, selejtezi;



koordinálja és felel az intézmény hatékony, biztonságos és takarékos üzemeltetéséért;



javaslatot tesz az intézmény felújítási tervére, intézkedik az élet- és vagyonvédelmet érintő kérdésekben.

16

Alábbi feladatait a Tanári Konferenciával együttműködve látja el: 

az SZMSZ és a Házirend előkészítése, elfogadtatása;



a tantárgyfelosztás, a tanév helyi rendjének elkészítése;



az iskolai munkacsoportok tevékenységének összehangolása;



munkaköri leírások elkészítése;

Az iskolaképviselő hivatali vezetőként szervezi az iskola ügyviteli munkáját. Az iskolaképviselő és helyettese naponta kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és feladatokról.

5.2.1.2. Az iskolaképviselő helyettese Az iskolaképviselőt távolléte esetén az általános helyettese helyettesíti, tartós távolléte esetén teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az általános helyettes akadályoztatása esetén azok a személyek, akik erre írásos megbízást kapnak az iskolaképviselőtől. A helyettesítés nem terjed ki a munkáltatói jogok gyakorlására. Ha az igazgató nem tartózkodik az adott épületben, ahol rendkívüli esemény történt, úgy az épületben tartózkodó igazgatóhelyettes, vagy az intézkedésre jogosult személy köteles intézkedni és az intézményvezetőt értesíteni.

5.2.2. A gazdasági vezető A gazdasági vezető személyéről és béréről a Tanári Kollégium dönt, döntését az intézményi képviselő hagyja jóvá. A gazdasági vezető felett a munkáltatói jogkör gyakorlója az intézményi képviselő. A gazdasági vezető köteles a munkájáról folyamatos tájékoztatást adni az intézményi képviselőnek. Munkavégzésének az ellenőrzését az intézményi képviselő, illetve az általa felkért személy, vagy csoport végzi. A gazdasági vezető feladatai:  az Intézmény működéséhez szükséges gazdálkodás irányítása,  az Intézmény éves költségvetés-tervezetének kidolgozása, elfogadtatása, jóváhagyatása,

17

 az elfogadott költségvetés folyamatos figyelemmel kísérése, a gazdasági folyamatok ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos havi jelentések, kontrolling táblák elkészítése, azok elküldése az intézményi képviselő részére,  a költségvetéstől való eltérés - ha az Intézmény gazdálkodását jelentősen befolyásolja, akkor azonnali – jelzése az intézményi képviselő és a Fenntartó felé,  a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges tárgyi feltételeknek a költségvetésben meghatározottak alapján történő biztosítása,  könyvelési, bérszámfejtési, adózási, társadalombiztosítási, számviteli munkák elvégzéséről való gondoskodás,  a szülői adomány-támogatások irányadó mértékének és a támogatás rendszerének a Fenntartóval közösen történő kidolgozása,  egyéb bevételi források keresése, pályázati kiírások figyelemmel kísérése,  a gazdasági nyilvánosság biztosítása, korrekt információs rend kialakítása, a hatályos törvények és jogszabályok keretein belül,  a Fenntartó felé történő adminisztratív kapcsolat (elszámolás, levelezés, kölcsönös információáramlás) kialakítása és fenntartása,  megbízások, szerződések, munkaszerződések adminisztratív előkészítése,  az ügyvivő csoport tagjaként operatív feladatok elvégzése,  a technikai személyzettel kapcsolatos döntéseknek az ügyvivő csoport többi tagjával együtt történő meghozatala, a munkájuk ellenőrzése, a bérük megállapítása. 5.2.3. Az ügyvivő csoport Az ügyvivő csoport az Intézmény napi működésével kapcsolatos ügyeiben szervezői, adminisztratív, technikai tevékenységet ellátó csoportja. Ezeken a területeken belül felmerülő kérdésekben döntési joggal rendelkezik. Az ügyvivő csoport tagjai:  az intézményi képviselő  a gazdasági vezető  a Konferenciavezető Az ügyvivő csoport feladatai:  azonnali döntést igénylő adminisztratív, technikai és kisebb gazdasági ügyekkel kapcsolatos operatív tevékenységek elvégzése,  a Tanári Kollégium döntéseivel kapcsolatos adminisztratív teendők végrehajtása, megbízások, munkaszerződések elkészítése,  az Intézmény technikai személyzetével kapcsolatos ügyek intézése  az intézményi létesítmények használati módjának, az épületek, helyiségek kiadásának és az azzal kapcsolatos feladatoknak az összehangolása,  azonnali döntést igénylő szerelési, karbantartási munkálatok megrendelése, elvégzésük ellenőrzése,

18

 esetleges vészhelyzetek kezelése,  az Intézmény technikai személyzete napi munkájának az összehangolása, összefogása,  egyéb, az Intézmény napi működésével kapcsolatos azonnali döntés meghozatala. Az ügyvivő csoport szükség szerint tartja a megbeszéléseit, a saját maga által meghatározottak szerint hozza döntéseit. A csoport vezetője az intézményi képviselő, (helyettese az általa megbízott csoport-tag), aki a csoport tevékenységéről és a döntéseiről tájékoztatást köteles adni az érintetteknek. 5.2.4. Az Intézmény technikai személyzete 5.2.4.1. Intézményi titkár Az intézményi titkár személyéről és béréről az intézményi képviselő dönt. Az intézményi titkár felett a munkáltatói jogkör gyakorlója az intézményi képviselő.                 

a megfelelő adminisztratív tevékenység lebonyolítása, a szükséges nyilvántartások vezetése, a szükséges napi adminisztráció elvégzése, az Intézmény házipénztárának kezelése, telefonhívásoknak, üzeneteknek, leveleknek az érintettek felé történő továbbítása, a hivatalos levelek iktatása, az elektronikus levelek és telefonos üzenetek feladóinak történő visszaigazolás, tartalomtól függően esetenként válaszadás, bizalmas dokumentumok nyilvántartása, bizalmas kezelése, beszerzések lebonyolítása, a szállítások megszervezése, a helyi adminisztrációs, irattárazási rendszerek (ügyviteli rendszer) kezelése, megfelelő iratkezelés, a pedagógiai munkának taneszközök beszerzésével, nyilvántartásával és kiadásával történő segítése, a bizonyítványok rendszerezése, tárolása, igazolványok, igazolások kitöltése, kiállítása, ebédpénz beszedése, ebédmegrendelés, egyéb, az ügyvivő csoport tagjai által meghatározott feladatokat elvégzése. bélyegző-nyilvántartás vezetése, kulcsnyilvántartás vezetése, munkaidő nyilvántartással kapcsolatos teendők

Munkavégzését az ügyvivő csoport ellenőrzi. Az iskolatitkár aláírási jogosultsággal rendelkezik a feladatkörének megfelelő területeken.

19

5.2.4.2. Takarító A takarító személyéről és béréről az Intézményi képviselő dönt. A takarító felett a munkáltatói jogkör gyakorlója az iskolaképviselő. A takarító feladatai:  az épület mindennapi és időszakos takarítása, a szükséges fertőtlenítési munkák elvégzése,  az Intézmény berendezési tárgyainak, eszközeinek tisztítása, ápolása,  az épületen belüli növények gondozása,  az általa észlelt meghibásodásnak, műszaki problémának az ügyvivő csoport felé történő azonnali jelzése,  egyéb, az ügyvivő csoport tagjai által meghatározott feladatokat elvégzése. A munkavégzését az ügyvivő csoport ellenőrzi. 5.3. A szülői közösség 5.3.1. A szülők jogai és kötelességei A szülői közösséget az Intézménybe járó gyerekek szülei alkotják. A kapcsolattartás elvi alapjai – a szülői jogok és kötelességek A szülők joga, hogy 

az iskola szülői közösségének egyenrangú tagjai legyenek;



mindenkor pontos tájékoztatást kapjanak az iskola életéről, eseményeiről;



gyermekük fejlődéséről az osztálytanítótól és a szaktanároktól tájékoztatást kapjanak;



problémáikkal, kérdéseikkel azok jellegének megfelelően - egyes tanárokhoz, a Tanári Kollégiumhoz, vagy az iskolaképviselőhöz forduljanak, s kérdéseikre 30 napon belül érdemi választ kapjanak;



megismerjék az iskola SzMSz-t a pedagógiai programot, a helyi tantervet, a házirendet, valamint az iskolai munkatervét

20

A szülők kötelessége, hogy 

az iskolában tanuló gyermekük nevelésében az osztálytanítóval és a gyermeküket tanító más pedagógusokkal együttműködjenek;



a maguk részéről biztosítsák az otthoni és az iskolai nevelés közötti ellentmondásmentességet;



kísérjék figyelemmel az iskola életét: lehetőségeik szerint kapcsolódjanak be az iskolai közösségbe, a munkacsoportokba és vegyenek részt a szülői esteken és az ünnepeken;



tartsa tiszteletben az intézmény vezetőinek, dolgozóinak jogait, emberi méltóságát,



figyelje és segítse gyermeke közösségbe illeszkedését, a házirend és a magatartási szabályok elsajátítását

5.3.2. A szülők tájékoztatásának formái 

az iskolatitkár feladata, hogy elektronikus levél formájában heti rendszerességgel tájékoztassa a szülőket az iskolai eseményekről (Táskaposta);



a szülői esteken, melyeket az osztálytanítók rendszeresen szerveznek;



iskolagyűlések alkalmával, melyet a Tanári Konferencia javaslatára az iskolaképviselő hívhat össze.



a szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: szülői estek, fogadó órák, félévi bizonyítványok, év végi bizonyítványok

Az Intézményen és az osztályközösségen belüli, szülők közötti együttműködés kereteit, formáit és szabályait a szülői közösség tagjai határozzák meg. A szülői közösség tagjai szervezeti kereteken belül is gyakorolhatják az őket megillető jogokat és kötelességeket. Kezdeményezhetik új munka-csoport létrehozását. Igényüket a Tanári Konferencia felé kell jelezniük. Az új munkacsoport akkor kezdheti el tényleges működését, ha az iskolaképviselő a Tanári Konferenciával együttműködve elfogadja a csoport célkitűzéseit, munkatervét. Figyelembe kell venni, hogy a vonatkozó jogi előírásoknak megfelelően döntéshozatal az intézmény ügyeiben az intézmény alkalmazotti körén kívül eső személyre nem ruházható át, miközben a szülői képviselet véleményezési-tanácskozási joggal semmilyen előírást nem sért.

5.4. Az Intézmény munkacsoportjai A különböző feladatok hatékony elvégzése érdekében az Intézményben munkacsoportok jöhetnek létre. 21

5.5. Kapcsolattartás az Intézményen belül Az Intézmény szervezeti egységei közötti kapcsolattartás az adott egységek vezetői (illetve az őket helyettesítő személyek) között történik. Minden szervezeti egység a döntéseit köteles írásba foglalni és azt nyilvánossá tenni.

6. A TANULÓK ÉS AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATA 6.1. Tanulók felvétele Intézményünkbe A gyermekek felvétele kapcsán alapvető elvárás a Waldorf-pedagógiának a szülők részéről történő ismerete, elfogadása és támogatása. A tanuló az Intézménnyel tanulói jogviszonyban áll, ami felvétel útján keletkezik. A tanulói jogviszony feltétele, hogy az adott tanuló szülei Megállapodást kössenek az Iskolával. A Tanári Kollégium feladata, hogy minden évben megnevezze az adott tanév felvételi felelőseit. A felvételi felelősök feladata a jelentkezések kezelése. Új tanulók felvételéről a Tanári Kollégium dönt. A döntést az intézményi képviselő jóváhagyja. Az osztálytanítóknak jogában áll a felvételi folyamat bármely pontjánál a felvételi kérelmet elutasítani. A szakvéleménnyel rendelkező tanulók esetében a gyógypedagógus véleménye döntő fontosságú. A beiratkozás feltétele a Tanári Kollégium döntése, és az Intézmény alapdokumentumainak ismerete és elfogadása. A felvételi eredményéről az Intézmény minden esetben, írásban, indoklással ellátva értesíti a szülőket. Sikeres felvételi esetén a szülők aláírják a Megállapodást. Nyilatkozatot adnak az Egyesületnek a vállalt egyesületi támogatás mértékéről. 6.1. Az iskolába történő felvétel A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel útján keletkezik. Ennek lépései a következők:

22

6.1.1. Már meglévő osztályokba történő felvétel esetén:            

(A mindenkori első, ill. a hetedik és nyolcadik osztályokba nem veszünk fel új tanulókat. Indokolt esetben ettől eltérően is dönthet a konferencia.) A szülők felveszik a kapcsolatot az osztálytanítóval. Az osztálytanítónak jogában áll a felvételi kérelmet elutasítani. Az osztálytanító bejelenti a felvételi szándékot a konferencián, és megnevezi a felvételin jelenlévő tanár(oka)t. A felvételi legalább két tanár jelenlétében történik, egyikük lehetőleg a fejlesztő pedagógus legyen. A gyermek felvételével egy időben a Kuratórium, a Szülői Kör és a Tanári Kar képviselője beszélget a szülőkkel, a beszélgetést az osztálytanító szervezi meg. Az osztálytanító dönt a pedagógiai szempontból történő felvételről vagy az elutasításról. Az osztályban tanító szaktanároknak kérdéses esetben vétójoguk van. Az osztálytanító bejelenti a döntést, melyet a konferencia hagy jóvá. A szülők postai úton hivatalos értesítést kapnak a felvételről vagy elutasításról. A szülők Együttműködési megállapodást kötnek az Iskolával, Nyilatkozatot adnak a Fenntartónak a vállalt támogatás mértékéről. Az Iskola értesíti a felvett tanuló előző iskoláját a felvételről. 7. és 8. osztályba csak Waldorf iskolából érkező tanulókat veszünk fel, egyéni elbírálás alapján.

6.1.2. A mindenkori leendő első osztályba történő beiskolázás esetében A Tanári Kollégium szeptember 30-ig a leendő első osztályt előkészítő csoportot jelöl ki a tagjai közül. A Tanári Kollégium feladatai:        

Az elsős osztálytanító-jelöltek megkeresése, velük való beszélgetés, a konferencián történő bemutatásuk, a folyamat kézbentartásának felelőse az iskolaképviselő. A konferencia dönt a leendő osztálytanító személyéről. Iskolát bemutató előadássorozatot szervez, azt meghirdeti a leendő első osztályos tanulók szülei felé. A jelentkezési lapok kiadása és összegyűjtése. Az ismerkedő beszélgetések időpontjának, valamint módjának a jelentkezések alapján történő meghatározása. A szülők értesítése minderről. A bemutatkozó előadássorozat és a felvételi beszélgetés megszervezése a Fenntartóval közösen. A szülőkkel történő felvételi beszélgetésen részt vesznek: a Tanári Kollégium képviselője, a Szülői Kör képviselője és a Fenntartó képviselője. A jelentkezési lapokon szereplő közlések, valamint a felvételi tapasztalatai és írásbeli anyaga alapján történő, az új első osztályba felveendő gyerekekre vonatkozó 23

  



javaslattétel (amennyiben a leendő osztálytanító személye már eldöntött, úgy vele közösen). A gyermek felvételének feltétele az iskolaérettség, valamint a Waldorfpedagógiának a szülők részéről történő ismerete, elfogadása és támogatása. A javaslatnak a konferencián történő ismertetése és elfogadtatása. Hivatalos írásbeli értesítés a Szülői Kör és a Fenntartó felé a felvett tanulók létszámáról. A szülők hivatalos írásbeli értesítése a felvételről vagy az elutasításról, illetve az esetleges várakozó listára való kerülésről. Az értesítést az iskolaképviselő és a leendő osztálytanító, vagy - amennyiben a személye még nem eldöntött – a felvételiztető tanár írja alá. Az elsős osztálytanító további munkájának segítése, mentorálása.

A szülők megállapodást kötnek az iskolával, Nyilatkozatot adnak az egyesületnek a vállalt egyesületi támogatás mértékéről. 6.2. A tanulók jogai és kötelezettségei Az iskola tanulóinak joguk van a szellemi, lelki, testi fejlődésüket segítő oktatásban és nevelésben részesülni és minden iskolai tevékenységben részt venni. A tanulók joga és kötelessége, hogy a pedagógiai program alapján rájuk vonatkozó, illetve a saját maguk által választott tevékenységekben részt vegyenek, s ott az erejükhöz, a felkészültségükhöz mérten igényes munkát végezzenek. Szabad választás alapján a kötelező tanítási órákon kívüli foglalkozásokon (napközis foglalkozások, felzárkóztatás, kulturális rendezvények, stb.) vehetnek részt. A tanulók a kötelező tanítási órákon túlmenően az osztály és az iskola ünnepi eseményein és egyéb rendezvényein (osztálykirándulások, erdei iskola, stb.) is kötelesek részt venni. Szükség esetén, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos esetekben, a Tanári Kollégium erre kijelölt tagjához fordulhat. A tanulók kötelessége, hogy az iskolai munkájuk végzése során tekintettel legyenek másokra, s minden társuknak, a tanáraiknak, az iskola többi dolgozójának megadják a kellő tiszteletet. Valamennyi tanuló felé elvárás az iskola épületének, eszközeinek megóvása, s megállapítható, felróható felelősség esetén a kár megtérítése. A tanulók egyéb jogait és kötelességeit az SZMSZ mellékletei közé tartozó, a Tanári Kollégium által elfogadott, és a mindenkori tanulókkal, valamint a szülőkkel ismertetett Tanulói Házirend tartalmazza, valamint a 2011. évi CXC. számú Köznevelési törvény. 6.3. A tanulók mulasztásainak igazolása Ha a tanuló távol marad az iskolai kötelező foglalkozásokról, mulasztását igazolnia kell. Ennek módjai:  

A szülő tanévenkénti 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A szülő távolmaradási engedélyt kérhet a tanuló számára, amelynek megadásáról az osztálytanító dönt. Két hétnél hosszabb távolmaradást be kell jelenteni a 24

konferencián. Amennyiben a tanuló betegség miatt hiányzik, mulasztását orvosi igazolás bemutatásával kell igazolnia.



A szülő (tanuló) még aznap köteles értesíteni az osztálytanítót a hiányzásról. Igazolatlan mulasztás esetén az osztálytanító értesíti a szülőket, és szükség esetén az iskolaképviselővel együtt további eljárást kezdeményezhet. 6.4. A tanulókkal kapcsolatos nehézségek megoldása A tanulókkal kapcsolatos nehézségek megoldásában elsősorban az osztálytanító kompetens. Ugyanakkor egy adott osztályban előforduló, tanulót érintő nehézség, probléma túlnőhet az érintett osztályközösség keretein. Ilyenkor az iskolai közösség egésze felelős annak megoldásáért. A megoldás lépései:  A tanulóval kapcsolatos problémának az osztálytanító felé (gyerekek, tanárok, szülők részéről) történő felvetése, megfogalmazása.  Az osztálytanítónak, a szaktanároknak és az érintett szülőknek a megoldáson való együttes munkálkodása (pl. gyerekmegbeszélés, orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai szakvélemény kikérése). Ha

a -

tanulóval

kapcsolatos

problémát

nem

sikerült

megoldani,

Az osztálytanítónak és az érintett szaktanároknak a tanuló további sorsát illető közös javaslata. A Tanári Kollégium döntése a javaslat és a körülmények teljes körű vételével. A döntésről a szülőknek, tanulónak az osztálytanító és az aláírásával ellátott értesítése.

akkor:

iskolaképviselő

Idült probléma, illetve súlyos fegyelmi vétség esetén a Tanári Kollégium döntést hozhat a tanuló Iskolából történő eltanácsolására év közben is. 6.5. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnik, ha:  a tanuló befejezte az iskolai tanulmányait,  a szülők elviszik a gyermeküket az Iskolából,  a Tanári Kollégium úgy dönt, hogy a tanulót eltanácsolja az Iskolából,  a Megállapodás felbontásra kerül bármely okból kifolyólag  az egyéb eseteket a 2011. évi CXC. törvény szabályozza

25

A tanulói jogviszony megszűnése előtt a szülőknek rendezniük kell adósságaikat és az Iskolától átvett eszközöket maradéktalanul visszaszolgáltatják.

26

7. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 7.1. A tanév helyi rendje tartalmazza:    

a tanítási szüneteket a tanítás nélküli munkanapokat az ünnepek, a rendezvények idejét, felelőseinek a nevét a szülői körök ritmusát

A tanév helyi rendjét az adott tanév megkezdése előtt a Tanári Kollégium készíti el és hozza nyilvánosságra.

7.2.Tanulmányi kirándulások és gyakorlatok, külföldi utazások, egyéb tevékenységek 

A tervezett tanulmányi kirándulásokat és gyakorlatokat az osztálytanítóknak az esedékesség előtt be kell jelenteniük a Tanári Kollégiumnak és az adott osztály szülői közösségének.  A kirándulások költségeinek a megállapításakor figyelembe kell venni a költségvetésben meghatározottakat, a szülői közösség anyagi teherbírását és a szociális szempontokat. Az osztályok tantervében szereplő tanulmányi kirándulásokat és gyakorlatokat az Iskola lehetőség szerint anyagilag is támogatja. A felnőtt kísérők költségei a kirándulások, gyakorlatok költségvetését terhelik. A tanítási időben történő egyéb tevékenység (múzeumlátogatás, színházi előadás, kiállítás megtekintése, stb.) szervezése minden esetben a Tanári Kollégium tájékoztatásával történhet. 7.3. Az Intézmény épületének használata Az épületben tartózkodók felelősek az Intézmény épületének a megfelelő használatáért, és távozáskor annak zárásáért. A Győrsövényházi épületbe történő bejutás a helyi megállapodás által meghatározottak szerint történik. 7.4. Látogatók, hospitálók fogadása Személyes meghívás alapján érkező külső látogatók, vendégek fogadásáról az őket meghívó személy gondoskodik. Az eseményről előzőleg tájékoztatja az iskolaképviselőt. Az Intézmény által meghívott, vagy a hivatalosan bejelentkező személyek, csoportok fogadásának a megszervezéséről az ügyvivő csoport gondoskodik. A vendégeknek az Intézményben való tartózkodása nem zavarhatja az iskolai élet megszokott rendjét. Egyes osztályokban történő hospitálás csak az érintett osztály osztálytanítójának és a szóban forgó tárgyat tanító szaktanárnak a beleegyezésével lehetséges.

27

Három napot meghaladó hospitálást az osztálytanítónak be kell jelentenie a Tanári Konferencián, és kérnie kell a Kollégium erre vonatkozó jóváhagyását. Ezek után lehetőség szerint bemutatja a hospitálót a Tanári Kollégiumnak. A hospitáló a Kollégium döntésétől függően bekapcsolódhat a Konferencia pedagógiai részébe.

8. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK - RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 8.1. Gyermek-és ifjúságvédelem A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az Iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Megyei Gyermekvédelmi Központ Gyermekvédelmi Szakszolgálatával, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat illetékes szakembereivel. A munkakapcsolat felügyeletéért az intézményi képviselő a felelős. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst a Tanári Kollégium minden év augusztus 31-ig az adott tanévre vonatkozóan választja meg, illetve jelöli ki. 8.2. Tanulói egészségvédelem A tanulók egészségi állapotának megóvása érdekében az intézményi képviselő rendszeres kapcsolatot tart fenn az illetékes egészségügyi dolgozókkal, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Az Intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges figyelmeztetést megtegye. 8.3. Balesetvédelem Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a következő szabályzatokat – amik az Iskola önálló szabályzatai közé tartoznak: - „Munka és balesetvédelmi szabályzat” - „Tűzvédelmi szabályzat” - „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” 8.3.1. A megelőzéssel kapcsolatos teendők A Tanári Kollégium minden év augusztus 31-ig az adott tanévre vonatkozóan megválasztja / kijelöli a következő felelősöket: - Munka és balesetvédelmi felelős - Tűzvédelmi felelős - Gyermek- és Ifjúságvédelmi felelős

28

A felelősök kötelességeit az adott szabályzatok tartalmazzák. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztálytanítóknak osztályaik részére ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat, az iskolaépület(ek) környékére vonatkozó közlekedési szabályokat. Az osztálytanítóknak feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:   

a tanév megkezdésekor, tanulmányi kirándulások, gyakorlatok, túrák előtt, közhasznú munkavégzés, gyűjtőmunka megkezdése előtt.

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. 8.3.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:    

a sérült tanulót elsősegélyben részesíteni szükség esetén orvost hívni a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon megszüntetni a történteket jelezni a felelős vezetőnek, illetve a „Munka és balesetvédelmi felelős”-nek

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az Intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az intézményi képviselőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 8.3.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az Intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az

29

Intézmény tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Amennyiben az Intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az Intézmény épületét vagy a benntartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni a felelős vezetővel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell     

az Intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt a felelős vezető szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után a felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a „Tűzvédelmi szabályzat” – ban található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. 8.4. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Intézményünk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az Intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni, és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: 

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,



az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,



a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az Intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

30

Iskolánk a Waldorf–kerettantervben foglaltakkal összhangban a gyermekek értékelésére, valamint a szülők tájékoztatásra nem működtet elektronikus naplót.

31

9. Iskolai hagyományok, ünnepek Az Iskola hagyományainak és ünnepeinek az ápolása, megőrzése az Iskola közössége minden tagjának joga. Az Iskola hagyományos rendezvényeinek, ünnepeinek az adott tanévre vonatkozó időpontjait és a felelősök neveit a tanév helyi rendje tartalmazza. A felelősök feladata az események Waldorf-pedagógiával összhangban levő tartalmának kidolgozása, az események előkészítése, levezetése, az érintettek időben történő előzetes tájékoztatása, a költségvetésben meghatározott, az eseményekkel kapcsolatos anyagi keretek elszámolása. 9.1. Az Iskola hagyományos ünnepei, rendezvényei  tanévnyitó ünnepség,  Szt. Mihály nap (szept. 29.),  Őszi évszak-ünnep,  Október 6. nemzeti ünnep  Október 23. nemzeti ünnep  Szt. Márton nap (nov. 11.),  Szt. Miklós (dec. 6.),  Ádventi kert,  Paradicsomi játék,  Karácsonyi játék,  Vízkereszt (jan. 6.),  Farsang,  Március 15. nemzeti ünnep,  Tavaszi évszakünnep,  Pünkösd,  Drámanap (az egyes osztályok színdarabjai),  évzáró ünnepély, bizonyítványosztás,  Nyárünnep.

32

A Vadrózsa Waldorf Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát a Tanári Kollégium a mai napon elfogadta. Győrsövényház, 2013. június 26. Aláírás:

………………………………………………………………………….

A Vadrózsa Waldorf Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát a Fenntartó a mai napon jóváhagyta. Győrsövényház, 2013. szeptember 1. Aláírás:

…………………………………………………………………………

Mellékletek : M1: A Tanári Kollégium felépítése, működése

33

M1. A TANÁRI KOLLÉGIUM FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE M1 1. Általánosságok A Tanári Kollégium az Iskolában tanító tanároknak és az általuk meghívottaknak a közössége. A Tanári Kollégium működésére általánosságban jellemző, hogy a döntéseit nem szavazással, hanem a tagjai egyetértésével (konszenzussal) hozza meg. A Tanári Kollégium az Iskola pedagógiai vezető testülete, amely kizárólagos döntési joggal rendelkezik minden pedagógiai munkával kapcsolatos kérdésben. Rudolf Steiner megfogalmazása szerint a döntések és az intézkedések republikánus-demokratikus formát igényelnek. A zökkenőmentes működést korlátozott időre szóló, viszonylag széles körű megbízások teszik lehetővé (republikánus elem), ugyanakkor a Tanári Kollégium tagjai egyenjogúak (demokratikus elem). A Tanári Kollégium megfelelő pedagógiai munkájához alapfeltételként hozzá tartozik a folyamatos képzés és önképzés. Fontos, hogy a Tanári Kollégium tagjai a napi önképzés és a heti konferenciákon való részvétel mellett éljenek a képzés más lehetséges formáival is (pl. Waldorfpedagógiai előadások, Tanári Műhelyek, posztgraduális képzés, stb.), melyeket az évente készített 5 éves távlatú Továbbképzési terv tartalmaz. A Tanári Kollégium egyes feladatoknak az egyéni, vagy csoportos munkában történő elvégzésére tanárokat delegálhat a tagjai közül.

M1 2. A Tanári Kollégium tagjai A Tanári Kollégium az Iskolában tanító tanároknak, valamint az általuk meghívottaknak a közössége. M1 2.1. Az osztálytanító Az osztálytanító a Tanári Kollégium felkérésére lehetőleg az elsőtől a nyolcadik osztályig vállalja egy-egy osztály vezetését. A tanítványai életkori sajátosságait szem előtt tartva figyelemmel kíséri és segíti a szellemi-lelki-testi fejlődésüket. Munkáját a Waldorf-pedagógia szellemében, valamint az iskolai közösség részeként végzi. A tanévek végén írásos bizonyítványban jellemzi a tanulók éves munkáját és fejlődését. A Tanári Kollégiummal történő egyeztetés alapján ő tanítja a legtöbb közismereti, gyakorlati és művészeti tárgyat. A pedagógiai munkáját az Iskola Pedagógiai Programjának megfelelően végzi. Felkészül az adott osztály éves tevékenységére, a szaktanárokkal együttműködve epocha-tervet készít. Részt vesz a tanterem arculatának a tervezésében, a megvalósítás szervezésében, a berendezésben. Az iskolatitkárral együtt elvégzi az osztállyal kapcsolatos adminisztrációs teendőket: a napló és a törzslapok vezetését, szükség esetén az állami bizonyítvány kiállítását, adatlapok, orvosi papírok kitöltését, stb. Osztályszintű pedagógiai kérdésekben az osztálytanító dönt. Fegyelmi ügyekben felvetéssel és javaslattal él.

34

Az osztálytanító folyamatos kapcsolatban van a szülőkkel, kéthavi rendszerességgel szülői köröket tart, elősegíti az osztály szülői közössége szellemi, pedagógiai munkájának az elmélyülését, és bepillantást nyújt az osztályban történő folyamatokba. Ezt a célt szolgálhatják a szülők számára szervezett nyílt napok, a családi programok, kirándulások stb. Az osztálytanító a szülőknek egyénileg is lehetőséget biztosít személyes beszélgetésekre. Az osztálytanító kapcsolatot tart az osztályában tanító szaktanárokkal, kölcsönösen figyelemmel kísérik egymás munkáját. Évenként legkevesebb egy alkalommal osztálykonferenciát szervez, amikor a szaktanárokkal közösen osztály- és gyerekmegbeszélést folytatnak. Szükség esetén az osztály szülői közösségét is meghívja az osztálymegbeszélésre. Az osztálytanítónak pedagógiai és munkaszerződésben meghatározott kötelessége a tanári konferenciák pedagógiai részén való részvétel, az ott folyó pedagógiai munkába történő bekapcsolódás. Emellett az iskolai élet más területein (helyettesítés, ügyelet, iskolai ünnepek, rendezvények) is köteles részt venni. M1 2.2. A szaktanár A szaktanár a szaktárgy oktatásának a felelőse. Figyelemmel kíséri minden tanítványa egyéni fejlődését, tanulási szokásait és tanulmányi szintjét, s ezeknek megfelelően segíti a diákok tanulmányait. A szaktanár a közösségek osztálytanítóival összhangban, a szaktárgy kínálta lehetőségeket kiaknázva végzi a gyerekek nevelését, tanítását. A szakórák tematikáját az életkori sajátosságok és az egyes osztályok jellemzőinek a figyelembevételével, a szaktárgy adta speciális minőségben, és az Iskola pedagógiai munkájának megfelelően állítja össze és valósítja meg. A munkájába alkalmanként bepillantást enged. Részt vesz az osztálytanítók által szervezett osztálykonferenciákon. Év közben elvégzi az általa tanított osztályokkal kapcsolatos adminisztrációs teendőket (naplóvezetés, adatlapok kitöltése). Év végén írásbeli bizonyítványt ad a tanulók szaktárgyi munkájáról. Fegyelmi ügyekben felvetéssel és javaslattal él. A szaktanár ápolja a szülőkkel való kapcsolatot, tájékoztatja őket a gyermeket és a tantárgyat érintő kérdésekben. A szaktanárnak pedagógiai és munkaszerződésben meghatározott kötelessége a tanári konferenciák pedagógiai részén való részvétel, és az ott folyó pedagógiai munkába történő bekapcsolódás. Az osztálytanítókhoz hasonlóan köteles részt venni az Iskola teljes életében (ügyeletek, helyettesítés, iskolai ünnepek, rendezvények). M1 2.3. Az óraadó tanárok Egyes osztályokban a Waldorf-pedagógia szellemében, valamint az Iskola pedagógiai programjában meghatározott elvek alapján végzik a munkájukat. A szűkebb értelemben vett tanításon kívül a lehetőségeikhez mérten bekapcsolódnak az Iskola és a Tanári Kollégium életébe, pedagógiai munkájába. Ennek megfelelően vesznek részt a tanári konferenciák pedagógiai kérdésekkel foglalkozó részében, és az Iskola hagyományos rendezvényein és ünnepein.

35

M1 2.4. Az epocha-adó, valamint a szerződéses megbízás alapján tanító tanárok Ők a Tanári Kollégium felkérése alapján, az Iskola Pedagógiai Programjával összhangban, bizonyos osztályokban egy-egy epochát (tanítási korszakot) tartanak meg, illetve a szerződésükben meghatározott nevelő-oktató tevékenységet látnak el. A munkájukról, a tapasztalataikról a Tanári Konferencia pedagógiai kérdésekkel foglalkozó részében beszámolnak a Tanári Kollégiumnak. M1 2.5. A komplex fejlesztéssel foglalkozó csoport tagjai Ide tartozik: a fejlesztő pedagógus. Feladata a magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak az osztálytanítókkal közösen történő, osztály- és iskolaszintű felmérése, a szükséges fejlesztő vagy terápiás foglalkozások formájában megvalósuló segítség megszervezése. A speciális fejlesztést igénylő gyerekek segítésének érdekében a csoport tagjai folyamatos kapcsolatot tartanak egymással, az érintett osztálytanítókkal és szaktanárokkal. A csoport tagjai részt vesznek a tanári konferenciák pedagógiai kérdésekkel foglalkozó részében.

M1 3. A Tanári Kollégium felépítése, működése A Tanári Kollégium az Iskolában tanító tanároknak, valamint az általuk meghívottaknak a közössége. A Tanári Kollégium ülése a hetente megtartott Konferencia. A Tanári Kollégium döntéshozó testület. M1 3.1. A Tanári Kollégium jogkörei: A Tanári Kollégium dönt az Iskola minden pedagógiai, szakmai kérdésében. A Tanári Kollégium lehetőség szerint konszenzussal hozza meg döntéseit, amelyek az egész Tanári Kollégiumra, iskolai közösségre kötelező érvényűek. A Tanári Kollégium döntések előkészítésére, javaslatkészítésre, a döntés végrehajtási folyamatának követésére saját tagjaiból munkacsoportot, vagy személyt kérhet fel. A Tanári Kollégium csak akkor hozhat döntést, ha a tagjainak legalább 70%-a jelen van. Személyi ügyekben, a döntés titkos szavazással, egyszerű többséggel történik. A Tanári Kollégium tagjai a megszületett döntésekért jogi, erkölcsi és anyagi felelősséget vállal. M1 3.1.1. Döntési jogkör: Jelen SzMSz elfogadásáról és későbbi módosításáról,  

a Házirend elfogadásáról, illetve módosításáról, a Minőségbiztosítási Program elfogadásáról, illetve módosításáról,

36

                 

a Pedagógiai Program elfogadásáról, illetve módosításáról, a tanév helyi rendjének és éves munkatervének elfogadásáról, illetve módosításáról, a költségvetés elfogadásáról, illetve módosításáról, új bevételi források elfogadásáról, iskolai szintű pedagógiai, szakmai ügyekben, a tanári munka ellenőrzését, értékelését érintő ügyekben, iskolai szintű, tanulót, avagy tanárt érintő fegyelmi ügyekben, tanárfelvétel és –elbocsátás kérdésében, gyermekfelvétel és –elbocsátás kérdésében, gyermek- és ifjúságvédelmi kérdésekben, képzési, továbbképzési, beiskolázási kérdésekben, munkabeosztás, munkaszerződés, munkaköri leírás meghatározásában, túlmunkára, másodállásra vonatkozó ügyekben, külföldi és belföldi tanulmányutak, távollétek, fizetés nélküli szabadság, tanítási időben történő szabadság engedélyezésének a kérdésében, tanári munkacsoportok létrehozását, tanárok delegálását illető kérdésekben, egyes feladatokat ellátó tanárok személyét, a Tanári Konferencia vezetőjét, az iskolaképviselőt, az ügyvivő csoport tanár tagját) meghatározó kérdésekben, a Közalkalmazotti Bértábla által meghatározottakon kívüli, esetleges többletjuttatásokra vonatkozó rendszer meghatározásában, a Tanári Kollégium rendelkezésére álló pénzösszeg felhasználásának a költségvetés adta keretek közti rendjéről, a felmentési, felmondási idő megállapításáról a törvényi előírások betartásával

M1 3.2. A Tanári Kollégium ülései Az Iskolában dolgozó valamennyi nem óraadó tanárnak pedagógiai és munkaszerződésben meghatározott kötelessége részt venni a Tanári Kollégium ülésein, a Konferenciákon, ahol közös pedagógiai és művészeti tevékenységet végeznek. Ez az Iskola tanárai közös pedagógiai útjának a feltétele. A Tanári Konferenciák előkészítését és levezetését a konferencia vezetője végzi. A Tanári Konferencián egy évre megválasztott jegyzőkönyvvezető vezeti a jegyzőkönyvet. Ebbe bekerül az ott jelenlévő, illetve a hiányzók névsora, az elhangzott gondolatok, vélemények lényegi megfogalmazása és a döntések írásba foglalása.

37

M1 4. Tanár felvétele, a tanárok munkarendje, a helyettesítés rendje, a tanári munka ellenőrzése, tanár munkaviszonyának a megszűnése M1 4.1. A tanár felvétele Új tanár felvételekor fontos, hogy a döntést ne a pillanatnyi szorító helyzet határozza meg. Ezért a felvétel az ezzel a feladattal megbízott munkacsoport egybehangzó javaslata alapján történhet. Mérlegeléskor figyelembe kell venni azt, hogy a jelölt a szűkebb értelemben vett munkáján kívül be tud-e tevékenyen kapcsolódni a Tanári Kollégium és a konferencia pedagógiai, szellemi munkájába és az Iskola életébe. A tanár felvételének feltétele az Iskola Pedagógiai Programjában meghatározott iskolai végzettség és a Waldorf-tanári képesítés, illetve a Waldorf-tanári képesítés megszerzésének vállalása. A tanárfelvétel lépései:  Új tanár felvételére vonatkozó igény felvetése a Tanári Konferencián.  Bértömegen kívüli változás esetén az iskolaképviselő egyeztetése a gazdasági vezetővel.  A Tanári Kollégium által munkacsoport megbízása, a feladattal kapcsolatos szempontoknak a megadása.  A munkacsoport által a felvételi meghirdetése a lehető legszélesebb területen, szakmai önéletrajzok kérése, azok értékelése, a kiválasztott jelentkezőkkel való beszélgetés, ezután jelölt / jelöltek állítása.  A jelölt / jelöltek személyes bemutatkozása a Tanári Konferencián.  Tanári Kollégium döntése a Tanári Kollégiumba felveendő új tanár személyéről és munkaköréről.  támogató tanár felkérése és megbízása a Tanári Kollégium tagjai közül.  A munkacsoport vezetője által szóban és írásban a döntés közlése az új kollégával.  A Tanári Kollégium döntése és a gazdasági vezető egyetértése után az iskolaképviselő által határozott idejű munkaszerződés kötése 3 hónapos próbaidővel. Amennyiben GYES-en levő kolléga helyére történik a felvétel, azt az újonnan felvett szerződésében rögzíteni kell. A munkacsoport javaslata és a döntés meghozatala közötti időszakban a jelölt / jelöltek a hospitálásra és próbatanításra kérhető / kérhetők fel. A tartósan távol levő kollégák (GYES, GYED, hosszabb fizetetlen szabadság) automatikusan a Tanári Kollégium tagjai maradnak. M1 4.2. A tanárok munkarendje  A tanárok heti munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, illetve a tanulókkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Teljes állású tanárok esetében a heti kötelező óraszám 22 óra.  A tanárok napi munkarendjét, az ügyeleti és a helyettesítési rendet a Kollégium az Iskola tanrendjének (foglalkozási rendjének) megfelelően állapítja meg. A meghatározott napi

38

munkabeosztások összeállításánál a nevelő-oktató feladat ellátásának, zavartalan működésének a biztosítását kell elsősorban figyelembe venni. Másodsorban anyagi szempontok, egyéni kérések is figyelembe vehetők.  Az adott napra és adott helyre beosztott ügyeletes tanárok kötelesek felelősen ellátni az ügyeleti teendőiket. Az ügyeletvállalás teljes és félállású tanárok esetében munkaköri kötelesség.  Iskolai szintű rendezvényeken, ünnepeken a Tanári Kollégium minden tagja felé elvárás a részvétel.  Az évnyitó előtt, illetve az évzáró után a Tanári Kollégium több napos konferenciát tart, aminek keretében a már korábban meghatározott témákról beszélget és dönt. Mivel ezeken a konferenciákon az Iskola pedagógiáját, működését és éves munkarendjét meghatározó szempontok merülnek fel, és döntések születnek meg, az ezeken való részvétel a Tanári Kollégium minden tagjára nézve kötelező érvényű. Távolmaradás csak indokolt esetben lehetséges.  Az Iskola költségvetésében tételfelelősként megjelöltek feladata az adott összeg pedagógiailag indokolt és takarékos felhasználása. Ezen keret terhére csak a felelősök által aláírt számla utalható át a bankból, vagy fizethető ki a pénztárból.  Minden tanár köteles az Iskola eszközeivel (taneszközök, irodai eszközök, villany, víz, stb.) takarékosan és észszerűen bánni.  A tanár tudomásul veszi, hogy munkaköréből adódóan bizalmas információkhoz jut. Ezért kötelezettséget vállal arra, hogy minden ilyen jellegű információt bizalmasan kezel, nem közöl illetéktelen személyekkel. M1 4.3. Az iskolával jogviszonyban nem állók, vendégek belépésének és benntartózkodásának rendje  Külső látogatók, szülők az iskolában folyó munkát nem zavarhatják. A tanórák látogatására külső személyek részére az érintett pedagógus ad engedélyt, aki a vendég jövetelét jelzi a Tanári Konferencia felé.  A tanulók szülei, hozzátartozói a hivatalos ügyintézésre megállapított időben, az ünnepek, rendezvények alkalmával valamint a pedagógusokkal való előzetes megbeszélés alapján tartózkodhatnak az iskolában. A tanórák után gyermekeiket az osztálytermek előtt, vagy az udvaron várhatják. Tanár betegsége esetén az adott szakórára beosztott helyettes végzi a helyettesítést. A szakóra helyettesítésére kijelölt tanár köteles úgy jelen lenni az Iskolában, hogy szükség esetén elérhető legyen. Tartós betegség esetén a szakirányú helyettesítés megoldásáról a Tanári Kollégiumnak kell gondoskodnia. A helyettesítő tanár helyettesítési díjat kap.  Hivatalos távollét esetén: Hivatalos távollétnek csak az minősül, amikor a távollét oka olyan elfoglaltság, amelyre a Tanári Kollégium vagy felkérte az illető tanárt, vagy amihez hivatalosan hozzájárult. A tanárnak előre be kell jelentenie a Konferencián a távolléte okát, idejét. A távollét hivatalos voltának a kérdésében a Tanári Kollégium dönt. Amennyiben e döntés szerint hivatalos távollétnek minősül, 39

abban az esetben a távolmaradó tanár teljes fizetést kap, és a helyettesítő tanár is megkapja a helyettesítési díjat. Ha a távollét oka olyan elfoglaltság, amelyre a Tanári Kollégium kérte fel az illető tanárt, akkor az azzal járó költségek is az Iskola költségvetését terhelik.  Elfogadott távollét esetén: Elfogadott távollétnek az minősül, amikor a tanár a Tanári Kollégium előzetes jóváhagyásával személyes ügyben van távol. Ilyen esetben a távolmaradó tanár fizetés nélküli szabadnapot kap, a helyettesítő tanár pedig megkapja a helyettesítési díjat.  Belső hospitálás esetén A tanárok munkavégzését segíti az egymás közötti hospitálás. A hospitálási szándékot a tervezett időpontnál 1 nappal korábban egyeztetni kell azzal a tanárral, akinél a hospitálás történni fog, valamint a hospitálót helyettesítő tanárral. A fentieken kívül az Iskola semmilyen más távollétet nem tud elfogadni. A tanár az órája megkezdése előtt legalább fél órával köteles bejelenteni hiányzását. Amennyiben elmulasztja, azt a napot a munkáltató fizetés nélküli munkanapnak számolja el. Minden hiányzást be kell vezetni a helyettesítési naplóba. A bejegyzésnek tartalmaznia kell a távolmaradó tanár nevét, a távollét okát, időpontját, és a helyettesítő tanár nevét. Helyettesítési díjat csak a helyettesítési naplóba tett és ellenjegyzett bejegyzés alapján lehet kifizetni. M1 4.4. A tanári munka ellenőrzése A tanár nevelő-oktató munkájának az alapját a gyermek fejlődésének a Waldorf-pedagógia szellemiségének megfelelően történő figyelemmel kísérése és segítése képezi. A tanár számára ez a munka egyben meghívást jelent a személyes szellemi munkára, képzésre, önképzésre. A nevelőoktató munka így válik minden tanár számára személyes úttá. A tanár munkavégzését tekintve mindig szem előtt kell ezt tartani, és a tanároknak nagy nyitottsággal, tapintattal kell egymáshoz közeledniük. Az Iskola pedagógiai célkitűzése, programja ugyanakkor összefonja a tanárok személyes szellemi útját. Az egyéni munkavégzés feltétele a közösen kialakított pedagógiai célok elfogadása és megvalósítása. A tanár munkavégzését tekintve a saját személyes út mellett az Iskola közös pedagógiai útját, valamint a kettő kapcsolatát is figyelembe kell venni. Ha a tanár személyes útja és az Iskola pedagógiai útja nincs összhangban, akkor ez feszültséget szül a tanulókban, és zavarólag hat a fejlődésükre. A tanárok a rideg ellenőrzés helyett így nagyfokú nyitottsággal és figyelemmel tekintenek egymás munkájára, tiszteletben tartva egymás belső útját, a gyermekek fejlődését és az Iskola pedagógiai útját. Erre a fajta megismerésre minél többféle módon kell alkalmat teremteni. Ezek:

40

 A Tanári Kollégium tagjai közötti személyes, pedagógiai tárgyú beszélgetések,  a szaktanári csoportokon belüli pedagógiai-szakmai tárgyú beszélgetések,  pedagógiai munka a Tanári Konferencián,  pedagógiai műhelyekben, továbbképzéseken való részvétel,  az osztálytanítóknak (tanévenként legalább 2 alkalommal) a főoktatásban egymásnál történő hospitálásai, a tapasztalatok megbeszélése.  az osztálytanítók hospitálása szakórákon, elsősorban az osztályukban tanító szaktanároknál (minden érintett szaktanárnál tanévenként legalább 2 alkalommal),  a szaktanároknak, elsősorban az azonos tárgyat tanítóknak (tanévenként legalább 2 alkalommal) egymásnál történő hospitálásai. Ilyen esetekben a hospitáló szaktanárt a készenléti helyettes helyettesíti.  a szaktanárok hospitálása főoktatáson, elsősorban azokban az osztályokban, ahol tanítanak (minden általuk tanított osztályban évenként legalább 1 alkalommal),  osztálykonferenciák szervezése (tanévenként legalább 1 alkalommal), amikor is az osztálytanító gyerekmegbeszélést folytat az osztályában tanító szaktanárokkal, a konferencia munkáján belül. Az osztálykonferencia szükség esetén a szülők bevonásával történik.  az osztályokba járó gyerekek szülei részére tartandó nyílt napok és évszakünnepek formájában történő bemutatkozásai  osztályok közös programjai a tanítási időben és azon kívül,  iskolai szintű rendezvények, ünnepek,  a szülőknek az Iskola pedagógiai munkájába történő beavatása (személyes beszélgetések, szülői körök, nyílt napok, családlátogatások, közös családi programok, rendezvények). Mindezek az alkalmak lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanárok jobban elmélyüljenek a saját munkájukban, és jobban megismerjék egymásét. Ezek révén a gyerekek szülei is teljesebb képet kaphatnak az Iskolában történtekről. Ezzel a nyitottsággal mind a tanárok, mind a szülők felelősebben tudják megközelíteni, megoldani a felmerült, tapasztalt problémákat. A tanárral kapcsolatos probléma megoldásának a közege így az érintett tanárral folytatott személyes beszélgetés lesz. Ha a személyes beszélgetés nem oldja meg a felmerült problémát, akkor egyéb segítségre van szükség. A probléma felvetőjének az érintett osztály szülői köre, illetve az ott tanító tanárok elé kell tárnia a kérdéses nehézséget. Ha így sem találnak megoldást, akkor a Tanári Kollégiumhoz fordulhatnak segítségért. Ha a probléma orvoslása továbbra sem történik meg, akkor tanár-szülő konferencia összehívása kezdeményezhető. A tanárok pedagógiai jellegű munkavégzésének az ellenőrzését tehát elsősorban az egymás munkáját megismerni akaró, és egymás óráit látogató tanárok végzik. A tanárok adminisztratív jellegű munkavégzésének az ellenőrzését az ügyvivő csoport végzi.

41

M1 4.5. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az Iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az Intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, a tanári konferencia számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről. A pedagógiai munka belső ellenőrzését Iskolánkban a mentorálás és a belső hospitálás szolgálja.

M1 4.5.1. Mentorálás Minden újonnan érkező kolléga számára minimum 1 évig 2 fő mentor javasolt, melyből az egyik osztálytanító, a másik pedig szaktanár kell legyen. Ez a két személy segíti a mentoráltat: 

beilleszkedni iskolánk szokásaiba



szakmai kérdésekben



a felmerülő problémák megvitatásában

Mentor az a pedagógus lehet, akinek Waldorf-pedagógiai végzettsége, valamint 5 éves szakmai tapasztalata van, melyből 1 évet Waldorf iskolában töltött, vagy Waldorf-pedagógiai végzettsége és 2 év Waldorf iskolai tapasztalata van. A mentor azon az osztályfokon vállalhat mentorálást, ahol már szerzett tapasztalatokat. Abban az esetben, ha iskolánkban nincs megfelelő szakmai tudással bíró mentor, úgy külső mentor választása szükséges.

M1 4.5.2. Belső hospitálás Hospitáló csoportok alakulnak a tanári konferencia tagjaiból, akik egymás óráin hospitálnak. A csoportok kialakításánál jó, ha szaktanár, osztálytanító, tapasztaltabb és kevésbé tapasztalt tanárok vegyesen kerülnek egy csoportba. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: 

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,

42



a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,



a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,



a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,



a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:



az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,



a tanítási óra felépítése és szervezése,



a tanítási órán alkalmazott módszerek,



a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,



az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a tanári konferencia határozza meg.)



a tanórán kívüli közösségformálás.

nevelőmunka,

az

osztálytanítói

munka

eredményei,

a

M1 4.6. A tanár munkaviszonyának megszűnése A pedagógiai munka folyamatosságának és zavartalanságának az érdekében tanév közben csak különösen indokolt esetben kerülhet sor tanár munkaviszonyának megszüntetésére. Ha a munkaviszony megszűntetése gondolatának a hátterében az illető tanár körül felmerülő probléma húzódik meg, akkor a munkaviszony megszűntetése előtt végig kell járni azokat a lépéseket, amelyekkel az adott nehézség esetleg orvosolható. Ezek:  A tanárt érintő probléma jelzése az illető tanárnak  A tanárt érintő problémának a (tanárok, tanulók, szülők részéről írásban, vagy szóban történő) felvetése a Tanári Kollégium előtt.  A probléma megoldásához a Tanári Konferencia munkacsoportot állít fel.  A munkacsoport által a felmerült probléma valós voltának vizsgálata.  A munkacsoport beszélgetése az érintett tanárokkal, tanulókkal, szülőkkel.  A munkacsoport által segítő lépések kidolgozása (óralátogatások, szakmai tanácsadás, a Pedagógiai Program tükrében való értékelés, továbbképzési lehetőségek stb.).  A munkacsoport által a problémamegoldás folyamatának és értékelésének a Tanári Kollégium elé tárása.  Amennyiben a Tanári Kollégium és az érintettek is megoldottnak tekintik a

43



  

problémát, akkor a tanár továbbra is részt vesz az iskolai munkában, s a munkacsoport vezetője tájékoztatja erről az érintetteket írásban. Ha az érintettek a problémát minden igyekezet ellenére sem tudták megoldani, akkor a munkacsoport a korábbi tapasztalatok tükrében a munkaviszony megszűntetésére, módosítására, stb. vonatkozó döntési javaslatot tesz a Tanári Kollégium felé. A Tanári Kollégium által a döntés meghozatala. A munkacsoport vezetője által a döntés ismertetése az illető tanárral és az érintettekkel írásban. Az illető tanár és az ügyvivő csoport a döntés értelmében egyezteti a további lépéseket.

Távozása esetén a tanár köteles az addig végzett munkája főbb állomásait írásban rögzíteni, és a leírtakat az iskolaképviselőnek átadni.

M1 5. Egyes személyekhez, illetve csoportokhoz kötődő feladatkörök M1 5.1. A konferenciavezetők A jelöltek személyéről a feladat kívánta igények és személyes rátermettség mérlegelése alapján a Tanári Kollégium dönt. A konferenciavezető megbízása egy tanévre szól. Munkáját akár önállóan, akár a konferencia-előkészítő csoportnak a segítségével is végezheti. A konferenciavezető feladatköre:  A konferencia egészének és egyes részeinek az összehangolása és előkészítése.  Részletes, az egyes részekre vonatkozó időtartamokat is magában foglaló konferenciaterv készítése.  A konferenciának, a tervnek megfelelő, határozott vezetése, a témák és időtartamok "mederben tartása".  A konferencia munkájának belső értékelése, a következtetések levonása, a megoldott problémák lezárása, a megoldatlan nehézségekkel való foglalkozás életben tartása.  Az egyes feladatokat ellátó személyekkel, csoportokkal a konferencia megfelelő működése érdekében történő folyamatos kapcsolattartás.  A konferencián való jelenlét figyelemmel való kísérése.  Az egész éves pedagógiai munka és művészeti tevékenység körvonalazása.  Az esedékes konferencia pedagógiai témájának és művészeti tevékenységének a megfelelő előkészítése.  Folyamatos kapcsolattartás a munkacsoportok felelőseivel, illetve a 44

különböző feladatokat ellátó személyekkel.  A konferencián megfogalmazódó gondolatok, döntések, állásfoglalások összefoglalása.  A konferencián megszületett döntéseknek, állásfoglalásoknak az érintett testületek, személyek felé írásban történő közlése, nyilvánosságra hozatala. A konferenciavezető tanítás mellett látja el a feladatát. Munkáját a Kollégium ellenőrzi. Benntartózkodás egyéni megállapodás alapján az Iskolaképviselő vagy a Konferencia vezető 8.00 órától 15.30-ig az iskolában tartózkodik. Az Iskolaképviselő távollétében helyettesítéséről, elérhetőségéről gondoskodik. M1 5.2. Szakmai munkacsoportok a Tanári Kollégiumban Az iskola szakmai munkacsoportjai a szakmai munka során megfogalmazódott igények és feladatok alapján adott időszakra vagy folyamatos munkavégzés érdekében alakulnak. Ilyenek: Beiskolázási, Fejlesztő, Nyelvi munkacsoport. Működtetési munkacsoportok a teljes szervezeten belül A Tanári Kollégium, amely az Intézmény legfőbb irányító szerve, működtetési munkacsoportokban gyakorolja jogosítványait. Ilyenek: Személyügyi, Minőséggondozási, PR, Rendezési, Ebédeltetési, Takarítási és karbantartási mcs.

M1 5.3. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az Intézmény a pedagógiai munka színvonalának emelése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a későbbiekben a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében, illetve egyéb ügyekben rendszeres kapcsolat fenntartására törekszik más intézményekkel és szervezetekkel. Ezek az intézmények és szervezetek a következők:    

Magyar Waldorf Szövetség, hazai és külföldi Waldorf intézmények, más oktatónevelő intézmények, a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézmények, gyermek és ifjúságvédelmi hatóságok, nevelési tanácsadó szolgálat, családsegítő központ. A kapcsolattartás különböző formái és módjai:

 közös értekezletek tartása,

45

   

szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése, intézményi rendezvények látogatása M1 5.4. Egyes intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás

A fenntartóval való kapcsolat Az iskola és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: 

az iskola átszervezésére,



az iskola tevékenységi körénk módosítására,



az iskola nevének megállapítására,



az iskola pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre, stb.), az intézmény ellenőrzésére:



gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,



az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint



a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében,

A fenntartóval való kapcsolattartás formái: 

szóbeli tájékoztatás,



írásbeli beszámoló adása,



egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,



a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,



speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

46

A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az Intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a:  gyermekjóléti szolgálattal, illetve  gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más:  személyekkel,  intézményekkel,  hatóságokkal. Intézményünk segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartó az iskola ifjúságvédelmi felelőse. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: 

a gyermekjóléti szolgálat értesítése - ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,



esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére.

47

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

1. Az SZMSZ-t elfogadta: Tanári Konferencia

dátum: 2013. június 26.

…………………………………………………………………………………………… intézményvezető Pedagógiai Konferencia vezetője

2. Az SZMSZ-t jóváhagyta: a fenntartó Wadrózsa Pedagógiai Műhely Közhasznú Egyesület

………………………………………………. Fenntartó képviselője

3. Hatálybalépés:

dátum: 2013. szeptember 1.

4. Nyilvánosságra hozatal módja: a szülők tájékoztatása céljából az SZMSZ megtekinthető az iskola titkárságán és honlapján.

48