FORRÁS WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
GYŐR
SZERVEZETI ÉS műKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2013. március 30. 1/68
SZERVEZETI ÉS műKÖDÉSI SZABÁLYZATA ........................................................................................................ 1 1.1.
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata ........................................................ 7
1.2.
Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, módosítása ................................................................. 7
1.3. Az Iskola jogállása ............................................................................................................................... 8 1.5
Értelmezések, elnevezések ...................................................................................................... 9
2.
Az intézmény neve, címe ........................................................................................................ 10
2.1 Az intézmény alapfeladatai, szakfeladatai, feladat-ellátási rendje ................................................ 11
3.
Az iskolai közösség ................................................................................................................ 12
4.
A Forrás Waldorf Iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok ...................... 13
4.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai .......................................... 13 4.1.4
A tanév helyi rendje ................................................................................................................ 15
5.
Az Iskola önigazgató jellegének alapelvei ............................................................................ 15
6.
Szabályzatok ............................................................................................................................ 16
7.
Cégjegyzés, képviselet, gazdálkodás ................................................................................... 17
7.3
Az Iskola költségvetése .......................................................................................................... 17
7.4
Az Iskola bevételei .................................................................................................................. 18
7.5
Bérgazdálkodás ....................................................................................................................... 18
7.6 Az iskola gazdálkodása .......................................................................................................... 18 A gazdasági vezető személyéről és béréről az Intézményi Tanács dönt, ebben a döntésben a gazdasági vezető nem vesz részt. A gazdasági vezető felett a munkáltatói jogkör gyakorlója az Intézményvezető. A gazdasági vezető az Intézményi Tanácsnak tagja. .................................................................................... 18 7.6.2 7.6.2.1
A Gazdasági Csoport ............................................................................................................. 19 A Gazdasági Csoport feladatai és felelőssége: ........................................................................ 19
2/68
8. 8.1 8.2 8.3 8.3.1 8.3.2 8.3.3
Az Intézményi Tanács ............................................................................................................. 20 Az Intézményi Tanács feladatai ................................................................................................ 20 Az Intézményi Tanács tagjai, .................................................................................................... 20 Az Intézményi Tanács jogkörei ................................................................................................. 21 Döntési jogkörök ....................................................................................................................... 21 Egyetértési jogok ....................................................................................................................... 21 Javaslattételi jogok .................................................................................................................... 21
9. 9.1 9.1.1. 9.1.2 9.1.2.1 9.1.2.2 9.1.2.3
A szülői közösség .................................................................................................................. 22 A szülők jogai és kötelességei .................................................................................................. 22 A Szülői Együttműködő Közösség ............................................................................................ 22 A Szülői Együttműködő Közösség jogkörei .............................................................................. 23 Döntési jogok ............................................................................................................................ 23 Véleményezési jogok ................................................................................................................ 23 Javaslattételi jogok .................................................................................................................... 24
9.1.3 9.1.3.1 9.1.4 9.1.5 9.1.6 9.1.7
Szülők fizetési kötelezettsége ............................................................................................... 24 A fizetési rend részletes szabályai ............................................................................................ 25 Összegszerűség meghatározása ............................................................................................. 25 A Tanulói Megállapodás tartalma ............................................................................................. 25 Egyedi, a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos kérelmek elbírálása ....................................... 26 A vállalt fizetési kötelezettség elmulasztása ............................................................................. 26
9.1.8.
Iskolagyűlés ............................................................................................................................. 26
10.1. 10.2. 10.3.
Az osztályközösség ................................................................................................................ 27 A tanulók jogai és kötelezettségei ............................................................................................. 27 A Diákönkormányzat ................................................................................................................. 27
10.4. 10.4.1. 10.4.2.
Az iskolai dolgozók ................................................................................................................. 27 A tanárok ................................................................................................................................... 27 Az Intézményvezető .................................................................................................................. 27
10.4.3. 10.5. 11. 11.1 11.2. 11.3.
A pedagógiai munka ellenőrzése .......................................................................................... 28 Az Intézményvezető vezetői megbízása ................................................................................... 29 Az Iskola technikai személyzete ............................................................................................... 30 A gazdasági vezető feladatait a gazdasági élet szabályozásánál részleteztük. ....................... 30 Iskolatitkár ................................................................................................................................. 30 Takarító ..................................................................................................................................... 30
12. 12.3.
Az Iskola munkacsoportjai ..................................................................................................... 30 Vegyes munkacsoportok: .......................................................................................................... 31
13.
Kapcsolattartás az Iskolán belül ........................................................................................... 31
13.1. 13.1.1. 13.1.2. 13.1.3.
Tanulók felvétele Iskolánkba ................................................................................................. 31 Első osztályba történő beiskolázás esetében ........................................................................... 32 Kilencedik osztályba történő felvétel esetében ......................................................................... 32 Már meglévő osztályokba történő felvétel esetében ................................................................. 32
14.2.1.
A tanulói hiányzás igazolása ................................................................................................. 32
14.2.2.
Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése ........................................................................... 32
14.3.
A tanulókkal kapcsolatos nehézségek megoldása ............................................................. 33
14.3.2.
A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ................................. 34
14.4.
A tanulói jogviszony megszűnése ........................................................................................ 35
3/68
15.
A vezetők Iskolában történő tartózkodása illetve elérhetősége. ....................................... 36
15.1.
A felelős vezető ....................................................................................................................... 36
16.
Tanulmányi kirándulások és gyakorlatok, külföldi utazások, napi testedzés, egyéb
tevékenységek .......................................................................................................................................... 36 17.
Az Iskola épületének használata, könyvtár .......................................................................... 37
17.1.
Látogatók, hospitálók fogadása ............................................................................................ 37
17.2.
Az Iskola külkapcsolatai ......................................................................................................... 38
17.3.
Gyermek-és ifjúságvédelem................................................................................................... 38
17.4.
Tanulói egészségvédelem ...................................................................................................... 38
17.5. 17.6. 17.7. 17.8
Balesetvédelem ....................................................................................................................... 39 A megelőzéssel kapcsolatos teendők ....................................................................................... 39 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ........................................................ 39 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ...................................................................... 40
18.5. Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények .............................................. 41 18.6.
Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ................................. 41
19.
A dohányzással kapcsolatos előírások ................................................................................ 41
19.2.
A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok .................................................. 42
19.8.
A mindennapos testnevelés szervezése .............................................................................. 42
19.9. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások .................................................................................. 42
20.4.
Iskolai hagyományok, ünnepek ............................................................................................. 43
20.5.
Az Iskola hagyományos ünnepei, rendezvényei ................................................................. 43
Mellékletek ................................................................................................................................................ 44
M1. A Tanári Kollégium működési rendje .............................................................................................. 44 M1.1. Alapelvek ......................................................................................................................................... 44 M1.2. A Tanári Kollégium tagjai M1.2.1. Az osztálytanító ..................................................................... 45 M1.2.2. A szaktanár .................................................................................................................................... 46 M1.2.3. Az osztálykísérők és a tutorok ....................................................................................................... 47 M1.2.4. A részállású tanárok ...................................................................................................................... 47 M1.2.5. A szerződéses megbízás alapján tanító epocha-adó, valamint óraadó tanárok .......................... 47 M1.2.6. A komplex fejlesztéssel foglalkozó csoport tagjai ......................................................................... 47
4/68
M1.3. A Tanári Kollégium működése ...................................................................................................... 48 M1.3.1.2. Véleményezési jog ..................................................................................................................... 48 M1.3.1.3. Javaslattételi jog ......................................................................................................................... 49 M 1.3.1.4. Egyetértési jog ........................................................................................................................... 49 M1.3.2. A Tanári Kollégium ülései .............................................................................................................. 49 M1.3.2.1. A Tanári Kollégium döntési folyamata ........................................................................................ 50 M1.4. Tanár felvétele, a tanárok munkarendje, a helyettesítés rendje, a tanári munka ellenőrzése, tanár munkaviszonyának a megszűnése ............................................................................................... 50 M1.4.1. Új tanár felvétele ............................................................................................................................ 50 M1.4.2. A tanárok munkarendje ................................................................................................................. 51 M1.4.3. A helyettesítés rendje .................................................................................................................... 52 a) Betegség esetén ....................................................................................................................... 52 b) Hivatalos távollét esetén ........................................................................................................... 52 c) Elfogadott távollét esetén .......................................................................................................... 52 d) Belső hospitálás esetén ............................................................................................................ 52 M1.4.4. A tanári munka ellenőrzése ........................................................................................................... 53 M1.5.
Egyes
személyekhez,
illetve
csoportokhoz
kötődő
feladatkörök
M1.5.1.
A
konferenciavezetők .................................................................................................................................. 55 M1.6. A szociális alapon adható kedvezmények feltételei ................................................................... 55
M2. A „Forrás” Waldorf Iskola szülői szervezetének működési rendje .............................................. 56 M2. 1. A SZEK ülései. ............................................................................................................................... 56 M2. 2 A SZEK döntési folyamata ............................................................................................................. 56 M2. 3. A SZEK tagjai ................................................................................................................................. 56 M2. 4. Az osztályképviselő....................................................................................................................... 57 M2. 5. A SZEK vezetője ............................................................................................................................ 57 M2. 6. A SZEK vezető helyettese ............................................................................................................ 57 M2. 7. A SZEK képviselete az Intézményi Tanácsban .......................................................................... 57 M2. 8. A SZEK vezetőjének, helyettesének és képviselőinek megválasztása.................................... 58 M2. 10. A SZEK munkacsoportjai ........................................................................................................... 58
M3. Házirend ............................................................................................................................................. 59 M3.1. A tanulók jogai ................................................................................................................................ 59 M3.2. A tanulók kötelességei................................................................................................................... 59 M3.3. Munkarend ...................................................................................................................................... 59 M3.3.3. A tanulás befejezése ..................................................................................................................... 60 M3.3.4. A hiányzás engedélyezése és igazolása ...................................................................................... 60 M3.3.5. Hivatalos ügyek intézése, térítési díjak befizetése ........................................................................ 60
5/68
M3.3.6. Szülői estek, rendezvények rendje................................................................................................ 61 M3.4. A tanév rendje ................................................................................................................................. 61 M3.5. A tanuló jutalmazásának elvei, formái, szabályai ....................................................................... 61 M3.5.1. A jutalmazás formái ....................................................................................................................... 61 M3.5.1.1. Szaktanári dicséretet kap a tanuló, ha ....................................................................................... 61 M3.5.1.2. Osztálytanítói/kísérői dícséretet kap a tanuló, ha ...................................................................... 61 M3.5.1.3. Intézményvezetői, Tanári Kollégiumi dicséretet kap a tanuló, ha .............................................. 61 M3.5.1.4. Csoportos dicséretben részesül az a közösség, amelyik .......................................................... 62 M3.6. Fegyelmező intézkedések ............................................................................................................. 62 M3.8. Tanulók viselkedési szabályai ...................................................................................................... 62 M3.8.1.1. Sorakozás, udvarrend, osztályok ........................................................................................... 62 M3.8.1.2. A tanórák rendje: ........................................................................................................................ 63 M3.8.1.3. Felnőttekhez, társakhoz való viszony......................................................................................... 63 M3.8.1.4. Tárgyakhoz való viszony ............................................................................................................ 63 M3.8.1.5. Elektronikus eszközök használata ............................................................................................. 63 M3.8.2. Megjelenés .................................................................................................................................... 63 M3.8.3.2. Könyvtár ..................................................................................................................................... 64 M3.8.3.3. Sportolás .................................................................................................................................... 64 M3.8.3.4. Mozi- és színházlátogatás .......................................................................................................... 64 M3.9. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ......................................... 64 M3.10. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ............ 66 M5. Záró rendelkezések .......................................................................................................................... 67
6/68
1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata A „Forrás” Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (továbbiakban Iskola) SZMSZ-e határozza meg az Iskola szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat annak érdekében, hogy a jogszabályokban, valamint az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített cél- és feladatrendszerek megvalósíthatóak legyenek. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésrőli 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM- rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 229/2012 (VIII.28) Kormány rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásához 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
1.2. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, módosítása Az intézmény SZMSZ-ét a köznevelési törvény 25.§. (4). bekezdése alapján a Tanári Kollégium fogadja el a DÖK, a SZEK és a fenntartó egyesület véleményének kikérésével. Az intézmény hármas tagozódásának szellemében a SZEK, a DÖK, a Fenntartó és a TK változtatási javaslatokat fogalmaz meg az Szmsz módosításakor a saját működésével kapcsolatban. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó (működtető) egyetértése szükséges. (A köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdése alapján ue.a szabály vonatkozik a Pedagógiai Program elfogadására is.) A bázisévhez képest értelmezett többletkötelezettséggel kapcsolatban a fenntartó Egyesület az elutasítását adatokkal alátámasztva indokolja, és a javaslatát kidolgozza a módosítás érdekében.
7/68
Ha az Egyesületi álláspontot a TK vitatja, az IT-hez fordul, és kéri az intézmény irányító testületének véleményét. Az IT az egész iskolaközösség számára meghirdetett nyilvános ülésen a szavazásra jogosultak 2/3-ának azonos véleménye alapján határoz a dokumentum érvényes tartalmával kapcsolatban. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 26-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Felülvizsgálata évente történhet meg az Intézményi Tanács kezdeményezésére. Az Iskola közössége valamennyi tagjának joga, hogy az SZMSZ be nem tartása esetén azt a saját szervezeti egységénél észrevételezze. 1.3. Az Iskola jogállása Az Iskola önálló jogi személy, pedagógiai szempontból független intézmény, egységes iskola. Az Iskola fenntartója és működtetője a Győri Waldorf Egyesület. Az Iskola felügyeleti szerve: Győri Waldorf Egyesület. A GyWE felügyeleti szerve: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
1.4. Az Iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata Hosszú bélyegzők:
Körbélyegző:
Az iskolai bélyegzők használatára az Intézményvezető, a gazdasági vezető, az iskolatitkár, illetve az Intézményvezető által erre a feladatra megbízott személyek jogosultak. A bélyegzők számozottak. Az Iskola mindhárom típusból 1 darab számozott példányt készíttetett. Eltűnésük esetén arról a gazdasági vezető jegyzőkönyvet készít, az eltűnt példányt a nyilvántartásból kivezeti, és az eltűnés tényét a helyi lapban közleményként megjelenteti.
8/68
1.5 Értelmezések, elnevezések Iskola: a „Forrás” Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Egyesület: Győri Waldorf Egyesület, az iskola fenntartója és működtetője. Intézményvezető: Az iskola pedagógiai, jogi életéért felelős személy. Az iskola gazdasági életéért a Köznevelési Törvény 69.§ (2)d. pontja értelmében az elfogadott költségvetés betartásával, és lehetőség szerint új pénzforrások bevonásával felelős. Intézményi Tanács: az Iskola működtetéséért, és nem pedagógiai területen a stratégiai döntésekért felelős testülete. Intézményi Konferencia: az Intézményi Tanács ülése. Tanári Kollégium: az Iskolában tanító tanároknak a közössége. Tanári Konferencia: a Tanári Kollégium ülése, a tanárok heti rendszerességgel tartott szellemi, pedagógiai fóruma,. Előkészítő konferencia: feladata a konferencia előkészítése. Döntéseket, javaslatokat készít elő. Tagjai: intézményvezető, intézményvezető helyettes, TK vezető Szülői Együttműködő Közösség (továbbiakban:SZEK): a szülői közösség választott testülete. Szülői Konferencia: a SZEK ülése. Iskolagyűlés: az Iskola közösségének döntési jogkörrel fel nem ruházott, szabad információ, gondolat-, és eszmecseréjének intézményes lehetősége. Évente kétszer hívja össze a TK, egyéb fórumok, és az intézményvezető is kezdeményezhetik az összehívását. Gazdasági csoport: az Iskola gazdálkodását nyomon követő, a költségvetést előkészítő testület.
1.5.1 „Döntési jog” alatt azt értjük, hogy az adott tárgykörben a döntési jog gyakorlójának áll jogában döntést, határozatot hozni. Ő felel annak tartalmáért, a döntési eljárás szabályainak betartásáért, illetve a döntés elmulasztásáért. Amennyiben a döntéssel kapcsolatban bármely személy vagy testület részére egyéb jog biztosított, akkor az egyéb jogok gyakorlásának biztosítása mindenkor a döntésre jogosult kötelessége, felelőssége. Döntési joggal rendelkező testületek konszenzussal döntenek, amikor erre nincs lehetőség szavazással. Minden testület külön-külön vezeti a saját döntéseit tartalmazó Határozatok Könyve nevű nyilvántartását. Mindenki felelős azért a döntésért, amelynek meghozatalában részt vett, ezért tartjuk fontosnak a konszenzust. Többségi szavazás esetén név szerint jegyzőkönyvezzük a szavazatokat.
1.5.2 „Egyetértési jog” alatt azt értjük, hogy a döntési jog jogosultja - a döntés előtt vagy után köteles beszerezni az egyetértési jog gyakorlójának egyetértő írásbeli nyilatkozatát. Érvényes döntés ezen egyetértés nélkül nem hozható. Az egyetértési jog gyakorlójának 30 napon belül kell nyilatkozni, ami kérésre legfeljebb egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. Az egyetértési jog 2. alkalommal való megtagadása esetén a megtagadó fórum az IT-hez fordul. Az IT az érintettek álláspontjának begyűjtése után nyilvánosan meghirdetett ülésen 2/3-os többséggel alakítja ki álláspontját.
1.5.3 „Véleményezési jog” alatt azt értjük, hogy a döntés előtt a döntési jog gyakorlója köteles kikérni a véleményezésre jogosult álláspontját. A véleményezésre jogosult nem köteles élni ezzel a jogával, s a döntésre jogosult sem köteles helyt adni a beérkező véleményeknek. A véleményezés érdekében történő megkeresés kötelezettségének elmulasztása olyan eljárási
9/68
hiba, amely a döntés törvényességi felülvizsgálatát eredményezheti akár az Egyesület, akár a bíróság által. A véleményezésre fordítható időt a döntésre jogosult állapítja meg. A jogkör megfelelő gyakorlása érdekében a véleményezésre fordítható idő megállapításánál a véleményezésre jogosult testület rendes üléseinek időpontjait figyelembe kell venni.
1.5.4 „Jóváhagyási jog” alatt azt értjük, hogy az adott döntés életbe lépéséhez jóváhagyás is szükséges. A döntést követően a döntési jogot gyakorló testület vezetője a jóváhagyási jog gyakorlója (illetve testület esetén a vezető) részére a döntést írásban köteles megküldeni. Intézményvezető jóváhagyási joga a Tanári Kollégium döntéseinek vonatkozásában. A Tanári Kollégium valamennyi döntése tekintetében az Intézményvezető (akadályoztatása esetén a helyettese) 8 napon belül köteles a jóváhagyásról nyilatkozni igazgatói határozatban. A jóváhagyást a jóváhagyásra jogosult személy megtagadhatja, amennyiben a Tanári Kollégium adott döntése nem jogszerű; az Intézményvezető nem köteles végrehajtani jogszabálysértő döntést. Amennyiben a döntés jogszerű, de a jóváhagyásra jogosult személy azzal alapvetően nem ért egyet, akkor egyszeri alkalommal jogosult a kérdés újratárgyalását kérni a Tanári Kollégiumtól. Ebben az esetben az intézményvezető független szakértővel alátámasztott érveket mutat be a Tanári Kollégiumnak. Amennyiben ismételten ugyanaz a jogszerű döntés születik, akkor a TK és a szakértő által feltárt tények alapján az intézményvezetői egy személyben hoz döntést, de erről a Konferenciavezető értesíti az IT-t.
1.5.5 „Utasítási jog” alatt azt értjük, hogy az utasítási jogkör jogosultja valamely személyt vagy testületet egyoldalúan meghatározott cselekvésre kötelezhet. Az utasítás csak jogszabálysértés vagy szakszerűtlenség miatt tagadható meg. Az utasítási jogkör gyakorlójától elvárható, hogy utasításait körültekintően, felelősségteljesen hozza.
1.5.6 „Tanácskozási jog” alatt azt értjük, hogy a tanácskozási jogkör jogosultja a megjelölt testület döntéshozatali eljárásában állandó, aktív részvételre és hozzászólásra jogosult, első sorban az üléseken történő személyes részvétel útján. A tanácskozási jog gyakorlójának nincs döntési joga. 1.5.7 „Javaslattételi jog” alatt azt értjük, hogy az adott jogkör jogosultja az érintett személy(ek), testület(ek) irányába az adott területtel kapcsolatban, annak tökéletesebb működése irányába mutató gondolatokkal élhet.
2.
Az intézmény neve, címe
Az intézmény neve: Forrás Waldorf Általános Iskola és Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola Címe: 9027 Győr, Madách u.10. Oktatási azonosítója: 101 503 Alapító okiratának kelte: Az 1996. augusztus 15-én kelt, 1999. december 29-én, 2003. július 28án,2004. július 29-én, 2008. augusztus18-án, 2009.január 21-én, 2010. május 31-én, 2011. május 31én, 2012. május 29-én és 2012. december 20-án módosított
10/68
Az intézmény alapításának időpontja: 1996. augusztus 15. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 2.1 Az intézmény alapfeladatai, szakfeladatai, feladat-ellátási rendje 2.1.1
Alapfeladatok:
o o o o o
Általános iskolai nevelés-oktatás Gimnáziumi nevelés-oktatás Napközi-otthoni és tanulószobai foglalkozás Alapfokú művészetoktatás A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése és iskolai nevelése-oktatása Mozgásszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási vagy figyelemszabályozási zavarral) küzd. Magántanulóként egyéni felkészítést vállaló gyermekek részére a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által meghatározott óraszámban.
o o
2.1.2
Szakfeladatok:
852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (58. évfolyam) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban 852032Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 890505 Helyi közösségi tér biztosítása 931204 Iskolai és diáksport tevékenység támogatása 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
11/68
2.1.3
További feladatok:
A tanulók szociális helyzetétől függő tankönyvellátás biztosítása Az oktatás szakmai és informatikai fejlesztésének biztosítása A minőségfejlesztés, minőségirányítás biztosítása Pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása Pedagógiai-szakmai szolgáltatások igénybevételének biztosítása
2.1.4
Az intézmény, vállalkozási feladatot nem végezhet.
Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és épületeket használatra, az Önkormányzat átadta az intézmény számára. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani. 3. Az iskolai közösség 3.1 Az Iskola a tanulók, az iskolai dolgozók és a szülők együttes közössége, amely együttesen felelős a szellemi, a jogi és a gazdasági struktúra kialakításáért és működéséért. Az Iskola szervezete olyan élő organizmus, amely a feladatok megosztásban a hármas tagozódás elveire épül:
3.2
o
Szellemi szféra = az egyéni emberi képességek rendszere:
o
A közösség küldetése, alapelvek, célok
o
Az itt dolgozó emberekben rejlő képességek, adottságok
o
Az emberi tapasztalatok összessége
o
A fejlődéssel kapcsolatos hozzáállás
o
Lojalitás, azaz a megállapodásokra való visszaemlékezés
o
Az emberi motiváció
o
A közösségben rejlő együttes és egyéni kreatív erők: elképzelések, ötletek
o
A közösség tagjainak felelősségvállalásra való képessége
o
Az egyén és a csoport tanulási folyamatai, fejlődésre való képessége
A pedagógiai munka
A tanítás, nevelés, a pedagógiai munka alapvető feltétele a szabadság. A láthatóan megnyilvánuló szerve a Tanári Kollégium, ennek heti rendszerességgel tartott ülése a Tanári Konferencia, amely a tanárok szellemi-pedagógiai fóruma. Az Iskolában dogozó valamennyi tanárnak kötelessége részt venni a konferencia pedagógiai részén, ami lehetőséget ad közös, elmélyült szellemi és pedagógiai munkára. Ez egyben az iskola jövőjének hordozója is.
12/68
3.3 Gazdasági szféra = a külső kapcsolatok rendszere, a közösség gazdasági valósága o A közösség külső kapcsolatai a hatóságokkal, a társközösségekkel o Szülői igények o A közösség által adott szolgáltatások o A költségek és a pénzügyek o A közösség szükségletei o A marketing összes kérdései o A gazdasági élet és annak szereplői o Az a szociális felelősség, amit a közösség az őt körülvevő világgal szemben érez, és amit a környezettel tesz A testvériség a szülői hozzájárulásokban és a mandátumvállalásokban nyilvánul meg. A gazdasági élet szerve a SZEK, a Gazdasági Csoport, és a fenntartó Győri Waldorf Egyesület. Fő feladata a költségvetés előkészítése, és az évi elfogadott költségvetésből való gazdálkodás figyelemmel kísérése. Gazdálkodni annyit jelent, mint szükségleteket hatékonyan kielégíteni. Szociális szféra = a közösségen belüli szociális kapcsolatok rendszere
3.4
o o o o o o o o o 3.5
Az emberi kapcsolatok A szimpátia-antipátia erői, a konfrontációk és ellentétek megjelenési formái Az egymással való beszélgetés, a kommunikáció Az empátia, a másság elfogadása Az emberi találkozások kultúrája A külső és belső szabályok rendszere A jog, ami azt jelenti, hogy mindenki ismeri a jogait és él is vele A feladatok szétosztása, munkamegosztás Az egymástól való függések viszonya Jogi Szféra
A jogi szféra az, ahol döntések születnek. Iskolánkban ez két részre tagolódik: az egyik a pedagógiai, az Iskola pedagógiai kérdéseket érintő ügyeiben való döntések, amelyek fóruma a Tanári Kollégium. A másik a gazdasági, az elvi, szervezeti, törvényességi, szociális és a napi szintű működést, valamint az egész iskolaközösség életét érintő ügyekben való döntések, amelyek fóruma az Intézményi Tanács. 4.
A Forrás Waldorf Iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok
4.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg:
az alapító okirat
a szervezeti és működési szabályzat
13/68
a pedagógiai program
a házirend
Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), -
egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).
4.1.1
Az alapító okirat
Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézményalapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.
4.1.2
A pedagógiai program
A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét,1 ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztálytanítói munka tartalmát, az osztálytanítók feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit. a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a 1
Az iskola helyi tanterve
14/68
pedagógiai programmal kapcsolatban. 4.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, adatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét az intézményvezető készíti el, és a Tanári Kollégium egyetértési jogot gyakorol. Bemutatására és elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.2 A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni, valamint a tanév eleji iskolagyűlésen is ki kell hirdetni. Intézményünk tankönyvellátási rendjét, valamint az elektronikusan előállított dokumentumok kezelési rendjét az 5. számú melléklet tartalmazza. Az intézmény házirendjének elkészítése a jogszabályoknak megfelelően az intézményvezető feladata, a Tanári Kollégium egyetértésével, a SZEK és a DÖK véleményezése után lép érvénybe.
4.1.4
A tanév helyi rendje
A tanév helyi rendje a 11/1994. MKM rendelet 2. §-ában leírtakon kívül tartalmazza • az ünnepek, a rendezvények idejét, felelőseinek a nevét; • a szülői körök ritmusát, a fogadóórák napjait; • az Intézményi Tanács által kiemelt feladatok elvégzésének a határidejét, a megvalósítások felelőseinek a nevét. Az éves munkatervet, és vele együtt a tanév helyi rendjének tervezetét (az adott tanév megkezdése előtt legkésőbb 15 nappal) a Tanári Kollégium készíti el, és véleményezésre átadja a Diákönkormányzat, a Szülői Együttműködő Közösség és az Intézményi Tanács számára. Az elkészült tervezetet a Diákönkormányzat és a Szülői Együttműködő Közösség véleményezi, majd (a tanév megkezdése előtt) az Intézményi Tanács fogadja el. Az esetleges tanév közbeni módosításnak is ez a rendje. Szülői körök és fogadó órák időpontjainak a módosítására az adott osztály osztálytanítójának vagy osztálykísérőjének és az osztály szülői közösségének megegyezése is elegendő. 5.
Az Iskola önigazgató jellegének alapelvei
Az Iskola önigazgató, ami annyit jelent, hogy az Egyesület bizonyos fenntartói jogainak gyakorlásába bevonja az Iskola megfelelő testületeit, és az Intézményvezető bizonyos igazgatói jogok gyakorlását megosztja a Tanári Kollégiummal. 5.1.1 Az Egyesület kiemelten tiszteletben tartja az Iskola pedagógiai-szakmai önállóságát. 5.1.2 Az Intézményvezető megbízásakor és a megbízás visszavonásakor a Tanári Kollégium egyetértési jogot gyakorol a Köznevelési Törvény 70.§ (2)f bekezdése alapján. 5.1.3 A munkáltatói jogokat és az Iskola képviseletének jogát az Intézményvezető gyakorolja, az ezekkel kapcsolatos döntések esetén a Tanári Kollégiumnak egyetértési joga van a tanárfelvétel és a pedagógiai okból történő tanárelbocsátás kapcsán. Javaslattételi joga van 2
Diákönkormányzat véleménye
15/68
minden más, a munkaszerződésekkel, a munkaköri leírásokkal kapcsolatos fegyelmi vétség esetén. 5.1.4 A szülői közösség az Iskola fenntartásában fizetési kötelezettséget vállal, ezért a Szülői Együttműködő Közösség az Intézményi Tanácsba és a Gazdasági Csoportba delegált képviselőin keresztül jogosult az Iskola, valamint az Egyesület költségvetésével kapcsolatban tájékozódni. 5.1.5 Az Egyesület az Intézményi Tanácsra átruházza a jogai közül a szülők fizetési kötelezettségének, valamint a szociális alapokon adható kedvezmények feltételeinek meghatározását. Az ehhez benyújtandó dokumentumokat saját működési rendjében szabályozza. 5.1.6
A Szülői Együttműködő Közösség minden tanév végén igényt tart a pedagógiai munkával, a gazdálkodással és a fenntartói munkával kapcsolatos munka éves értékelésére. A pedagógiai munkát az Intézményvezető, a gazdálkodást az Iskola gazdasági vezetője, a fenntartói munkát a fenntartó elnöke, vagy megbízottja terjeszti elő a Szülői Konferencián.
6.
Szabályzatok
Az Iskola szabályzatai lehetnek az SZMSZ részét képezőek, illetve önállóak. Az SZMSZ részét képező szabályzatok módosítása az SZMSZ módosítása, kötelező felülvizsgálata az SZMSZ felülvizsgálatával egyszerre történik meg. Az SZMSZ részét képező jogszabály szerint kötelező önálló szabályzatok a következők:
Tanári Kollégium működési rendje: M1 melléklet;
Szülői Kollégium működési rendje: M2 melléklet;
Házirend: M3 melléklet; Intézményi Tanács működési rendje: M4 melléklet; Záró rendelkezések: M5 melléklet; Az Iskola működésének elősegítése érdekében alkotott önálló szabályzatok jogszerűségéért, az azokban szereplő tartalmak betartásáért, a felülvizsgálatért az intézményvezető a felelős, azokat minden tanévben (igazgatói határozatba foglalva) ellenőrizni, szükség esetén módosítani köteles. Az önálló szabályzat az intézményvezető 8 napon belül köteles értesíteni az Intézményi Tanácsot. A szükséges szabályzatok:
Iratkezelés rendje; Pénztárkezelési szabályzat; Leltározási és selejtezési szabályzat; Bizonylati és számviteli szabályzat; Könyvtári és gyűjtőköri szabályzat; Munkavédelmi szabályzat; Tűzvédelmi szabályzat; Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv); Számítástechnikai- és titokvédelmi szabályzat. Holnapszabályzat 16/68
Veszélyes anyagkezelési szabályzat Portaszolgálati szabályzat Kulcskezelési szabályzat
7.
Cégjegyzés, képviselet, gazdálkodás
A cégjegyzési, illetve képviseleti jogkör szabályozása kiterjed az Iskolából kibocsátásra kerülő • minden olyan szóbeli, vagy írásbeli nyilatkozatra, amelynek megtétele, illetve kiadása az Iskola részére jogok megszerzését vagy lemondását, illetve kötelezettségek vállalását és felmondását eredményezi (kötelezettségvállalási jogosultság); • minden olyan szóbeli, vagy írásbeli nyilatkozatra, amely nem eredményez jogszerzést, jog lemondást, kötelezettségvállalást, vagy kötelezettség-felmondást, hanem az Iskola részéről az adott nyilatkozó feladatkörébe tartozó ügyek intézését célozza (képviseleti jogosultság). 7.1 Cégjegyzési jogosultsággal rendelkezők köre: Az Iskolát mindenkor a gazdasági vezető önállóan jegyzi. A jegyzési jog gyakorlása előtt be kell szerezni - 250 000 (kétszázötvenezer) forinttól 500 000 (ötszázezer) forintig terjedő értékhatárok között mindkét aláíró, egyik fél távolléte esetén a gazdasági vezető helyett meghatalmazottja, az Intézményvezető helyett az erre meghatalmazott Intézményvezető helyettes jóváhagyó nyilatkozatát. - 500 000 (ötszázezer) forint értékhatár felett mindkét aláíró és az Intézményi Tanács vezetője, egyik fél távolléte esetén a gazdasági vezető helyett meghatalmazottja, az intézményvezető helyett az erre meghatalmazott Intézményvezető-helyettes, az Intézményi Tanács vezetője helyett az Intézményi Tanács által megjelölt Intézményi Tanács tag, jóváhagyó nyilatkozatát. A jóváhagyó nyilatkozatok a belső ügyrend szerint iktatott, fentiek alapján jegyzett iratok, elválaszthatatlan részét képezik. Ezek meglétének ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az Iskola - az Alapító Okiratában rögzítettek szerint - vállalkozási tevékenységet nem folytat. 7.2 A bankszámlák fölötti rendelkezési jog Az Iskola bankszámlái fölött önálló aláírási joggal rendelkeznek az Intézményvezető és a gazdasági vezető. 7.3
Az Iskola költségvetése
Az Iskola a nem állami fenntartású közoktatási intézményekre érvényes jogszabályok és belső szabályzók szerint önállóan gazdálkodik eszközeivel. Az Iskola működtetésének, fenntartásának anyagi feltételeit, kereteit az Iskola éves költségvetése alapján a tényleges anyagi lehetőségei határozzák meg. Az éves költségvetést a fenntartó által meghatározott keretek szerint a Gazdasági Csoport állítja össze. Elfogadásakor a Szülői Együttműködő Közösség és a Tanári Kollégium, véleményezési joggal rendelkezik, az intézményi Tanács fogadja el, és az Egyesület hagyja jóvá. A következő tanévi költségvetés Intézményi Tanács általi elfogadásának határideje a tanévkezdést megelőző május 20. A költségvetés elkészítésének és évközi felülvizsgálatának részletes menetét, időzítését és szabályait a Gazdasági Csoport határozza meg, és az Intézményi Tanács hagyja jóvá. Az Intézményi Tanács és a Gazdasági Csoport az általa meghatározott időközönként áttekinti a költségvetés alakulását. Az esetleges módosító eljárás megegyezik az Iskola éves költségvetésének jóváhagyási eljárásával.
17/68
7.4
Az Iskola bevételei
Az iskola a költségvetés elkészítésekor a következő bevételeket veszi figyelembe: • Az állami költségvetés által meghatározott közoktatási normatíva, vagy a közoktatási törvényből következő más, rendszeres állami támogatás; • önkormányzattól kapott kiegészítő támogatás; • fenntartótól kapott támogatás; • pályázatokon elnyert összegek; • térítési díjak és egyéb támogatások; • szülők fizetési kötelezettségéből befolyt összegek; • egyéb bevételek. 7.5
Bérgazdálkodás
A költségvetésben meghatározott kereteken belül, a vonatkozó jogszabályok alapján az Iskola önálló bérgazdálkodást folytat. A gazdasági vezető és a technikai személyzet bérét az Intézményi Tanács határozza meg. A jogszabályokban meghatározott, pedagógusoknak adható pótlékok folyósításának és összegének tekintetében, az iskola gazdasági helyzetét figyelembe véve az Intézményi Tanács dönt. A kötelező és adható pótlékok elosztásáról a Tanár Kollégium dönt. 7.6 Az iskola gazdálkodása Az Iskolát a fenntartó Egyesület önálló gazdálkodási jogkörrel ruházta fel. Az iskola a saját költségvetési keretein belül önállóan gazdálkodik. Beszámoló-készítési kötelezettségét az aktuális jogszabályok szerint teljesíti. A felelős személy: az intézményvezető. A Forrás Waldorf Iskola Gazdasági Csoport elnevezéssel saját gazdálkodásának lebonyolítása érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következő bekezdésekben részletezett feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági szervezetének engedélyezett létszáma négy fő. Gazdasági Csoport működtetéséért felelős személy az igazgató. Az intézménygazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdasági vezető látja el, aki munkájáról az intézményvezetőnek, a Fenntartónak és az Intézményi Tanácsnak rendszeresen beszámol. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintézők érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az intézmény vezetője és helyettesei kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre a gazdaságvezető jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. A gazdasági vezető személyéről és béréről az Intézményi Tanács dönt, ebben a döntésben a gazdasági vezető nem vesz részt. A gazdasági vezető felett a munkáltatói jogkör gyakorlója az Intézményvezető. A gazdasági vezető az Intézményi Tanácsnak tagja. 7.6.1 • •
A gazdasági vezető feladatai: az Iskola működéséhez szükséges gazdálkodás irányítása; az Iskola éves költségvetés-tervezetének kidolgozása, elfogadtatása, jóváhagyatása a gazdasági 18/68
•
• • • • • • • • • • • •
7.6.2
csoporttal együttműködve, a csoport munkáját szervezve egészen a költségvetés elfogadásáig. az elfogadott költségvetés folyamatos betartása/betartatása, a gazdasági folyamatok ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos havi jelentések, kontrolling táblák elkészítése, azok elküldése az Intézményvezető, a Fenntartó és az Intézményi Tanács részére; a költségvetéstől való eltérés - ha az Iskola gazdálkodását jelentősen befolyásolja, akkor azonnali - jelzése az Intézményvezető, az Intézményi Tanács és az Egyesület felé; a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges tárgyi feltételeknek a költségvetésben meghatározottak alapján történő biztosítása; könyvelési, bérszámfejtési, adózási, társadalombiztosítási, számviteli munkák elvégzéséről való gondoskodás; a szülői fizetési kötelezettség irányadó mértékének és a támogatás rendszerének kidolgozása a Szülői Együttműködő Közösséggel közösen; a szülői fizetések teljesítésének nyilvántartatása, annak ellenőrzése, azokról az Intézményi Tanács tájékoztatása az általuk meghatározottak szerint; a szülői fizetési vállalás elmaradása esetén az adott család figyelmének felhívása, illetve az intézmény következményrendszerének működtetése a szükséges szervezetek bevonásával egyéb bevételi források keresése, pályázati kiírások figyelemmel kísérése, pályázatok írása a gazdasági nyilvánosság biztosítása, korrekt információs rend kialakítása, a hatályos törvények és jogszabályok keretein belül; az Egyesület felé történő adminisztratív kapcsolat (elszámolás, levelezés, kölcsönös információáramlás) kialakítása és fenntartása; megbízások, szerződések, munkaszerződések adminisztratív előkészítése; költségvetési beszámolók készítése. A gazdasági vezető a feladatok elvégzéséért teljes körű felelősséget vállal, munkáját az Intézményvezető ellenőrzi, és beszámolási kötelezettsége van az iskola egyéb fórumai irányába A Gazdasági Csoport
A Gazdasági Csoportnak nincs döntési jogköre, gazdasági kérdésekben javaslattevő jogköre van. Munkájának szervezési, összehangolási feladatait a gazdasági vezető végzi, a feladat ellátásáért és annak ellenőrzéséért az Intézményvezető a felelős. 7.6.2.1 A Gazdasági Csoport feladatai és felelőssége: • • • •
az Iskola gazdálkodásának rendszeres ellenőrzése; a költségvetés előkészítése és elfogadtatása az intézmény fórumaival az elfogadott költségvetés figyelemmel kísérése, betartatása; gazdálkodással kapcsolatos igények összegyűjtése és áttekintése, továbbítása az Egyesület, az Intézményi Tanács, illetve a TK felé;
7.6.2.2 A Gazdasági Csoport tagjai: az Intézményvezető, a gazdasági vezető, az egyesület gazdasági ügyekért felelős tagja és egy Szülői Együttműködő Közösség által delegált szülő (aki lehetőség szerint szakirányú ismeretekkel rendelkezik). A Gazdasági Csoport minden költségvetési év felénél mérleget von, amiről beszámol az Intézményi Tanácsnak, szükség esetén előkészíti a költségvetés módosítását. Minden költségvetési év végén beszámol az Intézményi Tanácsnak és a Szülői Együttműködő Közösségnek a költségvetés
19/68
megvalósulásáról. 8.
Az Intézményi Tanács
Az Intézményi Tanács az Iskola működtetéséért, és nem pedagógiai területen a stratégiai döntésekért felelős testülete, alapvető feladata az alapelveknek és a jogszabályoknak megfelelő intézményi működés biztosítása. Mindazon jogokat gyakorolja, amelyeket a jogszabályok az iskolaszék számára biztosítanak.
8.1 Az Intézményi Tanács feladatai • Működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása; • minden olyan kérdésben, amiben döntési jogkörrel rendelkezik - a döntéseket megelőző elő készítő szakaszhoz kapcsolódó súlyponti határidők és felelősök megnevezése;
•
minden olyan kérdésben, amiben döntési jogkörrel rendelkezik - a döntéseket követő végrehajtási szakaszhoz kapcsolódó súlyponti határidők és felelősök megnevezése, a megvalósulás nyomon követése, értékelése, a döntések esetleges felülvizsgálata; az Iskola működésével kapcsolatos, stratégiai döntést igénylő területek által megkívánt feladatok; az SZMSZ felülvizsgálatának kezdeményezése.
8.2
Az Intézményi Tanács tagjai,
• • • • • • • •
2 fő a Tanári Kollégium delegáltjaként döntési jogkörrel; 2 fő a Szülői Kollégium delegáltjaként döntési jogkörrel; az Intézményvezető döntési jogkörrel; a gazdasági vezető döntési jogkörrel; 1 fő a Gazdasági Csoport delegáltjaként, döntési jogkörrel; Szülői Együttműködő Közösség vezetője döntési jogkörrel; az Egyesület elnöke döntési jogkörrel; a diákok érdekeit, illetve nagyobb csoportját érintő kérdésekben 2 fő a Diákönkormányzat delegáltjaként, tanácskozási, véleményezési jogkörrel.
•
•
Az Intézményi Tanács tagjai kötelesek biztosítani az őket delegáló testületek jogait. Az Intézményi Tanács tagjainak megbízatása az őket delegáló testületek önálló döntése szerint idő előtt is visszavonható. Az IT határozata akkor érvényes, ha minimum 1 Fenntartói, 1 TK és 1 SZEK delegált jelen van, és az ülésre szóló meghívót a napirendi pontok megjelölésével mind a 9 érintett minimum a 3 nappal az ülés előtt megkapja. Az Intézményi Tanács a tagjai közül ügyvivőt választ, akinek a feladata az Intézményi Tanács üléseinek összehívása, az üléseken tárgyalt döntések, vélemények előkészítése. Ebben demokratikus feladatmegosztás alapján segítik az Intézményi Tanács tagjai. Az Intézményi Tanács konszenzuson alapuló működésének következtében döntéseiért és véleményéért testületi felelősséget vállal. Amennyiben konszenzussal nem tud dönteni, adott esetben többségi szavazással, vagy 2/3-os név szerinti szavazással dönt. Az intézmény vezetője a Köznevelési Törvény 73.§ (5) bekezdése értelmében félévenként egy 20/68
alkalommal beszámol az intézmény működéséről az Intézményi Tanácsnak.
8.3 8.3.1
Az Intézményi Tanács jogkörei Döntési jogkörök
Az Intézményi Tanács döntési jogkörébe tartoznak a következők: • a Tanulói Megállapodás tartalmának bármely részről történő megsértése esetén a további lépések meghatározása; • a szülői befizetésekkel kapcsolatos egyedi ügyekkel kapcsolatban; • fejlesztési, felújítási munkák megvalósításának, lebonyolításának kérdései; • egyéb, az Iskola vagyonának megőrzésével és gyarapításával kapcsolatos, az Intézményi Tanács által kiemelt területeken; • gazdasági vezető bérének összege, és a technikai személyzet bérének összege • a gazdasági vezető beszámolóinak elfogadása; • iskolagyűlés összehívása és előkészítése (napirend, javaslattétel a levezetőről és a jegyzőkönyvvezető személyéről); • az Iskola szervezeti egységei részéről a döntések közzétételével kapcsolatos szempontok meghatározása; • arról, hogy az Iskola adott munkacsoportjai melyik szervezeti egység felügyelete alá tartoznak, • stratégiai szerződésekkel kapcsolatos elvi állásfoglalások. 8.3.2 Egyetértési jogok •
Az Intézményi Tanácsnak egyetértési joga van a gazdasági vezető felvételével, elbocsátásával, és bérezésével, munkaszerződésének változtatásával kapcsolatosan;
8.3.3 Javaslattételi jogok • • • • • • •
Az Iskolában folyó pedagógiai munka támogatásával kapcsolatosan; az Iskola külső kapcsolattartási, oktatáspolitikai és képviseleti ügyeivel kapcsolatosan; az Iskola egyes szervezeti egységeinek a működésével kapcsolatban; az Iskola pedagógiai alkalmazottjainak gazdasági természetű fegyelmi ügyével kapcsolatosan; az Iskola technikai alkalmazottjainak fegyelmi ügyével kapcsolatosan; az Iskola minden alkalmazottjának munkarendjét illető kérdésekben; az SZMSZ, a Házirend és a Minőségirányítási Program elfogadása, módosításával kapcsolatosan.
8.3.4 Jóváhagyási jogok Az Intézményi Tanács jóváhagyási jogkört gyakorol a következő ügyekben: • a tanév helyi rendjének jóváhagyása; • az Iskola éves költségvetésének elfogadása, illetve módosítása; • új bevételi források elfogadása; • a szülők és az Iskola között létrejövő Tanulói Megállapodás szövegének elfogadása, módosítása; • az évi 500.000 Ft. értékhatárt meghaladó, az éves költségvetéssel összhangban lévő kötelezettségvállalások engedélyezése; • az Iskola létesítményeinek bérbeadásának engedélyezése; • A Magyar Waldorf Szövetségben az Iskola képviseletét ellátó személy, személyek megbízása,
21/68
• • • • •
visszahívása; szövetséghez, szervezethez való csatlakozás, illetve onnan történő kilépés; az Intézményvezető és az Ügyvivő Csoport részéről az Intézményi Tanácshoz tartozó tartalmakkal kapcsolatos beszámolóinak az elfogadásáról, több iskolaépület esetén a különböző osztályfokok elhelyezéséről, az Intézményi Tanácshoz tartozó horizontális munkacsoportok szabályzatai; minden olyan egyéb stratégiai döntést igénylő ügyben, amit jogszabályok illetve az SZMSZ nem utalnak más hatáskörbe.
9.
A szülői közösség
9.1
A szülők jogai és kötelességei
A szülők a szülői közösség tagjaiként gyakorolják a szabad iskolaválasztásból adódó jogokat és kötelességeket. Tudomásul veszik, hogy az Iskola működése, a gyerekek, tanárok kapcsolata a Waldorf-pedagógián alapszik. A szülők az Iskolával történő együttműködés során figyelembe veszik az Iskola tanárainak pedagógiai ajánlásait, ugyanakkor képviselik a gyermekeik érdekeit és jogait. A tanárokkal kialakított személyes kapcsolattartás révén, a szülői körökön, iskolai ünnepeken, rendezvényeken való részvételen keresztül bekapcsolódhatnak az Iskolában folyó szellemi munkába, továbbá kereshetik és megteremthetik az ez irányú elmélyülés más formáit, lehetőségeit is. Tiszteletben tartják a tanárok szellemi, pedagógiai munkáját, abba beleavatkozni nem kívánnak. Ugyanakkor észrevételezhetik az Iskola alapdokumentumaiban megfogalmazottakkal össze nem egyeztethető jelenségeket. Személyes probléma esetén az osztálytanítókhoz/osztálykísérőkhöz, illetve az érintett tanárokhoz fordulhatnak, akikkel aztán közösen keresnek megoldást. Osztályszintű probléma esetén az osztály szülői közösségével és az adott osztályban tanító tanárokkal közösen keresik a megoldást, a továbblépés lehetőségeit. Megoldatlan problémák esetén a Tanári Kollégiumhoz fordulhatnak. Amennyiben az adott probléma ezt követően sem oldódik meg, akkor közös Szülő Tanár Konferencia összehívását kezdeményezhetik. Következő lépésként fordulhatnak az Intézményi Tanácshoz. A szülői közösség az Iskola fenntartásának a meghatározó ereje. A szülők adománnyal, önkéntesen vállalt munkák elvégzésével és egyéb támogatásokkal járulnak hozzá az Iskola működtetéséhez, fenntartásához, és ezt minden tanévben megújítandó Tanulói Megállapodás keretében írásba is foglalja a szülő és az iskola képviselője. A szülők tudomásul veszik, hogy az Iskolában a tanulói jogviszony létesítése és fenntartása szülői fizetési kötelezettséghez kötött. A tanulói jogviszony megszűnésekor a szülő köteles az Iskola vagy az Egyesület felé fennálló tartozását rendezni, valamint az Iskola tulajdonát képező, tanulónál levő eszközeit visszaszolgáltatni. 9.1.1. A Szülői Együttműködő Közösség A szülői közösséget az Iskolába járó gyerekek szülei alkotják. A szülői közösség szervezeti formája a közoktatási törvényben szülői szervezetként szereplő testületnek megfelelő, jelen SZMSZ-ben található bővített jogkörökkel rendelkező: Szülői Együttműködő Közösség. Az osztályok szülői közösségei minden tanév első szülői körén egy évre szóló megbízással 1-1 szülőt (osztályképviselőt) delegálnak a Szülői Együttműködő Közösségbe. A Szülői Együttműködő Közösség az egyes osztályokból delegált szülők testülete, kiegészülve a szülői közösség tagjaiból választott vezetővel, helyettesével, illetve az Intézményi Tanácsba delegált szülői képviselőkkel. A Szülői Együttműködő Közösség működésének célja az Iskola működésének és fejlődésének a segítése. Kapcsolatot és információáramlást biztosít az Iskola egésze és az osztályok szülői közösségei között. Képviseli az őt delegáló közösségnek a problémák, megoldandó feladatok feltárására, megfogalmazására vonatkozó véleményét és akaratát, közvetítő szerepet játszik a
22/68
lehetséges alternatívák kidolgozásában. A Szülői Együttműködő Közösség vezetője, illetve helyettese jogosult a Szülői Együttműködő Közösség nevében eljárni és azt az Iskola más fórumai előtt, illetve külső kapcsolatokban képviselni. A Szülői Együttműködő Közösség egyes feladatok elvégzésére szülőket von be. A Szülői Együttműködő Közösség a szülői közösség tagjai közül 2 főt delegál az Intézményi Tanácsba. A Szülői Együttműködő Közösség képviselőinek feladatai:
a Szülői Együttműködő Közösség képviselete az Intézményi Tanácsban; beszámolási kötelezettség, tájékoztatás a Szülői Együttműködő Közösség részére az Intézményi Tanácsban történtekről; a jogok biztosításának előkészítése, érvényesítése, a vélemény, kötelező jellegű beszerzése és képviselete azoknál a területeknél, ahol a Szülői Együttműködő Közösségnek véleményezési joga van.
A Szülői Együttműködő Közösségtől kapott bizalom a képviselőket feljogosítja arra, hogy a szülői közösség érdekeit, véleményét, adott ügyekben kialakított álláspontját kiemelten szem előtt tartva saját belátásuk szerint döntsenek az Intézményi Tanácsban, a Szülői Együttműködő Közösség irányába történő folyamatos beszámolási kötelezettség mellett. A Szülői Együttműködő Közösség képviselői visszahívhatók a Szülői Együttműködő Közösség döntése nyomán. A Szülői Együttműködő Közösség vezetője minden tanév végén beszámolót készít a Szülői Együttműködő Közösség éves működéséről, amelyet elfogadás után nyilvánosságra kell hozni. A Szülői Együttműködő Közösség maga állapítja meg a működése szabályait, állásfoglalásainak és döntései kialakításának a módját. Működési rendje az Iskola önálló szabályzatai közé tartozik. Annak változásakor a Szülői Együttműködő Közösség vezetője 3 napon belül köteles az Intézményi Tanácsot és az Intézményvezetőt értesíteni. A Szülői Együttműködő Közösség rendszeresen tartja az üléseit. Szükség esetén közös Szülő Tanár Konferenciát kezdeményezhet. Indokolt esetben, nagy horderejű döntések meghozatala előtt az Intézményi Tanácstól iskolagyűlés összehívását kérheti. A Szülői Együttműködő Közösség egyetértési jogot gyakorol az SZMSZ és módosításának elfogadásakor. Ki kell kérni a véleményét a Házirend, a Minőségirányítási program, a Pedagógiai program, a házirend, az éves munkaterv, a Tanulói Megállapodás tartalmának elfogadásával, illetve módosításával kapcsolatosan, valamint a szülői fizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezmények elvének meghatározásakor.
9.1.2 A Szülői Együttműködő Közösség jogkörei 9.1.2.1 Döntési jogok • • • •
a Szülői Együttműködő Közösség vezetőjének, helyettesének, az Intézményi Tanács és a Gazdasági Csoport szülői képviselőinek a megválasztása; a szülői fizetési kötelezettséggel kapcsolatos támogatási irányadó összegek meghatározása; Szülő- Tanár Konferencia összehívása. a Szülői Együttműködő Közösség vezetője által készített, Szülői Együttműködő Közösség működését értékelő éves beszámoló elfogadása vagy elutasítása.
9.1.2.2 Véleményezési jogok A SZK véleményét ki kell kérni az SZMSZ, a Házirend, a Minőségirányítási program, a Pedagógiai 23/68
program, a házirend, az éves munkaterv, valamint az Iskola és szülők közötti Tanulói Megállapodás tartalmának elfogadásával, illetve módosításával kapcsolatosan. A Szülői Együttműködő Közösséget különösen megilletik a következő véleményezési jogok: • a jogszabályokban a szülői szervezetre ruházott véleményezési jogkört igénylő ügyekkel kapcsolatban; • az SZMSZ, Minőségirányítási Program, Házirend, Pedagógiai Program, Tanulói Megállapodás elfogadásával, illetve módosításával kapcsolatosan; • tanév helyi rendjének elfogadásával, illetve módosításával kapcsolatosan; • az Iskola költségvetésének az elfogadásával, illetve módosításával kapcsolatosan; • az Iskola és szülők közötti Tanulói Megállapodás tartalmának elfogadásával, illetve módosításával kapcsolatosan; • a gazdasági vezető megbízásával kapcsolatosan; • az Iskola szövetséghez, szervezethez való csatlakozása és onnan való kilépése kérdésében; • a Magyar Waldorf Szövetségben az Iskola képviseletét ellátó személy (személyek) megválasztásával, visszahívásával kapcsolatosan; • jövőkép súlypontjaival kapcsolatosan; • az iskolaépülettel kapcsolatos ügyekben (költözés, osztályok elhelyezése); • a diákétkeztetéssel kapcsolatosan; •
az IK által készített, az intézmény működését értékelő éves beszámolóval kapcsolatban.
9.1.2.3 Javaslattételi jogok A Szülői Együttműködő Közösség testületének javaslattételi joga van minden olyan témában, ami az Iskola működését segíti, a fejlődésében előbbre viszi. Különösen • az Iskolában, a szülői közösségben felmerülő problémák; • a tanulókat illetve az Iskola dolgozóit és a szülőket közösen érintő fegyelmi ügyek; • a gyermek- és ifjúságvédelmi kérdései; • a nagyobb fenntartási, fejlesztési munkák tervezése, szervezése; • külkapcsolatok kialakítása, ápolása, támogatók keresése; • ünnepek, rendezvények szervezése, tartalmával kapcsolatos vélemények; • a szülői közösség felől érkező szociális ügyek elbírálásával kapcsolatos vélemények; • gazdasági kérdések; • iskolagyűlés összehívása; • a létesítmények használatával kapcsolatos vélemények.
9.1.3
Szülők fizetési kötelezettsége
A tanuló az Iskolával akkor létesíthet tanulói jogviszonyt, ha a szülő aláírja a közérdekű kötelezettség vállalását is tartalmazó Tanulói Megállapodást. A Tanulói Megállapodás tartalmáról, és az abban foglaltak be nem tartásáról a felvételi eljárást megelőzően az Iskola tájékoztatja a szülőket a honlapján, vagy egyéni tájékoztatás keretében. A megállapodás szövegét az Egyesület készíti el. A tanulói jogviszony létesítése és fenntartása a szülő által tett közérdekű kötelezettségvállalás teljesítéséhez kötött. A Szülői Kollégium feladata, hogy megszervezze az Iskola fenntartásának egyik pillérét képező rendszeres szülői befizetések megvalósulását. Szeptember 1-től csak az a tanuló kezdheti meg a tanévet, akinek szülei minden tanév augusztus 15-ig megkötik a megújított Tanulói Megállapodást (amelynek tartalmában a felek tisztázzák az Iskola, illetve az Egyesület felé irányuló esetleges tartozások kezelését). A közérdekű kötelezettség vállalás megtagadásának következménye a tanulói jogviszony Iskola részéről történő felmondása.
24/68
Minden tanév augusztus 1-ig a szülők írásbeli tájékoztatást kapnak a Heti Hírmondó útján az Iskolától a szabályozás megváltozásáról. Amennyiben a szülőnek egy adott tanévben tartozása marad, annak befizetését a megújított közérdekű kötelezettségvállalás megkötéséig rendezni kell. Amennyiben nincs mód a tartozás kiegyenlítésére, akkor a megújított közérdekű kötelezettségvállalásban rögzíteni kell, hogy az adósságot a szülő hogyan kívánja rendezni. 9.1.3.1 A fizetési rend részletes szabályai A Közérdekű Kötelezettségvállalás előírása az intézményi jogviszony feltételeként valamennyi tanulóra kiterjedő, általános érvényű szabályozási rend. A jelenleg érvényes Fizetési Szabályozás a Tanulói Megállapodás mellékletét képezi. A Fizetési Szabályozás dokumentum kidolgozását a beiratkozási időszak előtt min. 1 hónappal el kell készítenie az Intézményi Tanácsnak. Az elkészült dokumentumot az intézmény szervezeteivel egyezteti. 9.1.4 Összegszerűség meghatározása A részletes éves költségvetési terv alapján az Intézményi Tanács minden évben április 30-ig dönt a fizetési kötelezettség következő tanévre tervezett, a szülői közösség egészére vonatkozó összértékéről, és annak megoszlásáról. A művészetoktatás térítési díjról a Fizetési Szabályozás rendelkezik. Az Intézményi Tanács által meghatározott összérték alapján a Szülői Együttműködő Közösség május 10-ig dönt a fizetési kötelezettség teljesítésének rendszeréről és a családonkénti irányadó összeg mértékéről. Minden év május 20-ig, a Szülői Együttműködő Közösség irányadó összegének ismeretében a szülő nyilatkozik a következő tanévre vonatkozó, általa vállalt összegről és arról, milyen jogcímen kívánja befizetni az összeget: • A művészetoktatás térítési díja minden tanuló esetében kötelező jellegű, egyenlő mértékű befizetéssel valósítható meg. Ennek kötelezően befizetendő térítési díját a Ktv. 117. § (2) és (4) pontjai alapján az Intézményi Tanács határozza meg minden évben május 10-ig. • magánszemély adókedvezményére jogosító adományt fizet az Egyesületnek (mint közhasznú szervezetnek), így egy fenntartó-szülő közötti támogatási jogviszony jön létre, vagy • költség hozzájárulást fizet az Iskolának a Ktv. 81. § (1) d) pontja alapján; • esetleg megosztva adományt és költség hozzájárulást. 9.1.5
A Tanulói Megállapodás tartalma
A Tanulói Megállapodásban rögzíteni kell: • a közérdekű kötelezettségvállalásban vállalt összegek nagyságát; • a befizetés vállalt határidejét, ami egységesen minden hónap 10-edikéig esedékes; • a vállalt befizetés elmulasztásának következményeit, a mulasztás megszüntetésére irányuló eljárás lépéseit, és a tanulói jogviszony megszűnésének jogi következményeit; • az újonnan felvett tanulók szülei fizetési kötelezettségének első napját (tanév elejétől felvett gyerekek esetében augusztus 1.); • a fizetési kötelezettség teljesítésének elveit a tanév közben megszűnő tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tanulók esetében; • a tanulói jogviszony megszűnésekor fennálló tartozás rendezésének kérdését, valamint az Iskola tulajdonát képező eszközök visszaszolgáltatásának kötelezettségét.
25/68
A Tanulói Megállapodásban a közérdekű kötelezettségvállalás összegének érvényességi ideje egy évre szól, tanévenként megújításra kerül a vállalás összege; az életbelépés időpontja augusztus 15, a lejárat időpontja a következő év augusztus 14. Amennyiben a tanuló tanulói jogviszonya az év során augusztus 14-e előtt szűnik meg, akkor a Tanulói Megállapodásban vállalt, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig esedékes összeget a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a szülő kiegyenlíti. A Tanulói Megállapodással kapcsolatos ügyintézést a titkárság végzi. A Tanulói Megállapodást, megújított közérdekű kötelezettségvállalást a szülő és az Intézményvezető írja alá. 9.1.6 Egyedi, a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos kérelmek elbírálása A Ktv. 10. § (4) bekezdése és az intézményekre vonatkozó Waldorf-pedagógiai alapelvek lehetőséget biztosítanak a fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos egyedi kérelmek figyelembevételére. A fizetési könnyítéssel kapcsolatos szabályokat és lehetőségeket a fizetési szabályzat tartalmazza, a közérdekű kötelezettség vállalás mellékletét képzi. 9.1.7 A vállalt fizetési kötelezettség elmulasztása A tanulói jogviszony fenntartása a Ktv. 81. § (1) d) szerint fizetési kötelezettséghez köthető. Amennyiben egy szülő nem teljesíti határidőre a Tanulói Megállapodásban vállalt befizetéseit, akkor az Intézményi Tanács a következő lépéseket teszi: - Az adott havi befizetési határidő lejárta után legkésőbb 15 nappal a gazdasági vezető az érintett szülőt levélben figyelmezteti az elmaradásra és kéri, hogy tartozását 10 napon belül rendezze, és igazolja a befizetést. Az Iskola a figyelmeztetésért alkalmanként az Intézményi Tanács által meghatározott összegű ügyintézői díjat számol fel. - A 2 havi vállalás összegének befizetését elmulasztó szülő esetében a második havi befizetési határidő lejárta után legkésőbb 15 nappal az Intézményi Tanács szülői képviselőinek egyike 7 napon belül megkeresi az érintett szülőt a befizetések elmulasztása ügyében. Amennyiben megoldás születik, azt írásban rögzítik. - A megkeresés eredménytelensége esetén 7 napon belül az Intézményi Tanács képviselője az érintett szülővel és gyermekének vagy gyermekeinek osztályképviselőjével, vagy osztályképviselőivel együtt megbeszéli a megoldás lehetőségeit. Amennyiben megoldás születik, azt írásban rögzítik. - Amennyiben nem születik megegyezés, vagy a befizetés a későbbiekben nem a megegyezés szerint történik, akkor az ügy a Szülői Együttműködő Közösség nyilvánossága elé kerül, a soron következő vagy rendkívüli Szülői Konferencián. A Szülői Együttműködő Közösség dönthet arról, hogy újabb megállapodás reményében az ügyet egyszer visszaadja az Intézményi Tanács hatáskörébe. - Amennyiben a szülő az együttműködést megtagadja, vagy elérhetetlen, az Intézményi Tanács kezdeményezi a tanulói jogviszony megszüntetését.
9.1.8. Iskolagyűlés Az iskolagyűlés az Iskola közösségének döntési jogkörrel fel nem ruházott, szabad információ-, gondolat- és eszmecseréjének intézményes lehetősége. Az iskolagyűlésen a szülők, a tanárok, az Intézményi Tanács tagjai és az Intézményi Tanács által meghívottak is jelen lehetnek. Az iskolagyűlést a Tanári, illetve Szülői Együttműködő Közösség önálló kezdeményezése után, az Intézményi Tanács hívhatja össze saját döntése alapján, az érintettek értesítésétől számított legalább 8. nap utáni időpontra, napirendi pontok előzetes megjelölésével, írásbeli értesítés útján.
26/68
10.
A Forrás Waldorf Iskola Mindennapjainak alapvető szabályai
10.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot, osztályt alkotó tanulók az osztálytanítóval, osztálykísérővel, az osztályban tanító szaktanárokkal és a gyerekek szüleivel, családtagjaival együtt osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek a Waldorf-pedagógiának megfelelően, a tanulók életkori sajátosságaihoz és az iskola egészéhez igazodva szervezik az életüket. Az 1.- 4. osztályok az alsó tagozatba, az 5.- 8. osztályok a közép tagozatba, a 9.-13. osztályok a felső tagozatba tartoznak. 10.2. A tanulók jogai és kötelezettségei A jogszabályokban garantált tanulói jogok érvényesítésének szabályozását, valamint a tanulók kötelességeit a Házirend tartalmazza. 10.3. A Diákönkormányzat A tanulók közössége a vonatkozó törvény által biztosított joga alapján Diákönkormányzatot működtet. Működési rendje az Iskola önálló szabályzatai közé tartozik. A Diákönkormányzat működését a tanulók (Diákönkormányzat) által felkért tanár támogatja. A Diákönkormányzatot támogató tanár megbízatása egy évre szól. A DÖK a jogait a Köznevelési Törvény paragrafusai alapján gyakorolja. 10.4. Az iskolai dolgozók Az iskolai dolgozók közösségét az Iskolában dolgozó tanárok, a gazdasági vezető és a technikai személyzet alkotják. Az alkalmazottak munkaköri leírását az Intézményvezető készíti el, és az IT hagyja jóvá. 10.4.1. A tanárok A Tanári Kollégium az Iskolában tanító tanároknak a közössége. A Tanári Kollégium felépítésének, működési rendjének szabályzata az SZMSZ 1. számú melléklete. 10.4.2. Az Intézményvezető A közoktatási törvény szerinti intézményvezetői feladatokat az Intézményvezető látja el, hivatalos ügyek intézésében képviseli az Iskolát. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a Tanári kollégiumra át nem ruházott munkáltatói jogokat. A munkáját az érvényes jogszabályok, a Tanár Kollégium és az Intézményi Tanács döntései alapján végzi, az Egyesülettel együttműködve. A munkáltatói jogkörét az érvényes jogszabályok, és az SZMSZ alapján gyakorolja. Az Intézményvezetőt döntéseinek előkészítésében a Tanári Kollégium segíti. A nevelő és oktató munka irányítását és ellenőrzését az Intézményvezető végzi. Az Intézményvezető a jogszabályoknak megfelelő óraszámban dolgozik, munkáját az őt megbízó egyesület és az IT ellenőrzi havonta, az éves munkaterve alapján. Az Intézményvezető munkájáról köteles folyamatosan tájékoztatni azt a testületet, aki őt az adott feladattal megbízta. Az Intézményvezető feladatai különösen:
27/68
• • • • •
• •
• • • • • • • • • • •
•
• • • •
az Iskola képviselete, kapcsolattartás külső partnerekkel, marketingtevékenység az Iskoláért; az Iskola hivatalos levelezésének bonyolítása, adott esetben koordinálása; az iskola dolgozóira vonatkozó munkáltatói jogok gyakorlása a Tanári Kollégium javaslata alapján; az Iskola életével kapcsolatos, döntést igénylő kérdések, problémák tartalomtól függően a Tanári Kollégium, illetve az Intézményi Tanács felé történő megfogalmazása, közvetítése; a döntések előkészítésében és meghozatalában való tevékeny részvétel (a szükséges ismeretek, a háttér, a helyzet pontos feltárása és a döntési folyamatban résztvevők számára a maximális információk rendelkezésre bocsátása, jogszerűség vizsgálata); a meghozott döntések érvényre juttatása, a végrehajtásuk nyomon követése; folyamatos kapcsolattartás az Intézményi Tanács vezetőjével, az Egyesület elnökével, a Szülői Együttműködő Közösség vezetőjével, a Diákönkormányzat vezetőjével, ezen testületek igénye szerint a testület ülésein való részvétel; az Intézményi Tanács tagjaként az őt megillető jog gyakorlása, a szülőkkel kötött Tanulói Megállapodás aláírása, ügyintézése; az SZMSZ módosításával kapcsolatos ügyintézés (előkészítés, elfogadtatás, jóváhagyatás, ellenőrzés); tanulói jogviszony Tanári Kollégium javaslata alapján történő létrehozása a tanulói jogviszony megszüntetése 9.1.7. alapján az Intézményi Tanács, egyéb ügyekben a Tanári Kollégium javaslatára; más intézményekkel való együttműködés kialakítása, elősegítése; látogatók fogadásának az előkészítése, lebonyolítása; egyéb, az SZMSZ-ben nem szabályozott, pedagógiai tartalmú feladatok elvégzése, azokkal kapcsolatos utasítások adása; egyéb, az SZMSZ-ben nem szabályozott, nem pedagógiai tartalmú operatív cselekvést igénylő ügyekben a feladatok koordinálása; a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítése, működtetése, felülvizsgálatának koordinálása; iskolai szabályzatok, tanügyi dokumentumok, alapdokumentumok (Pedagógiai Program, Minőségirányítási program), jegyzőkönyvek, nyilvántartások elkészítésének, felülvizsgálatának koordinálása; iskolai szabályzatok, tanügyi dokumentumok (törzslapok, beírási napló, osztálynapló), jegyzőkönyvek, nyilvántartások (helyettesítési napló, ellenőrzések és felülvizsgálatok dokumentálása, kéthavi tanítási időkeret stb.) ellenőrzése; MIP működtetésének koordinálása; a tantárgyfelosztás, az éves munkaterv és a félévi, év végi beszámoló előkészítésének és elfogadásának koordinálása; órarend elkészítésének koordinálása, jóváhagyása; felelős vezetőként a tanári munka ellenőrzésének koordinálása belső ellenőrzési terv alapján.
Mindezen feladatok végrehajtásában a Tanári Kollégium, vagy annak valamely munkacsoportja segíti az Intézményvezetőt. A Tanári Kollégium kijelölhet olyan személyeket (pl. gimnáziumi referens, középső tagozatos referens, alsó tagozatos referens), akivel egy adott tanév során az Intézményvezető a feladatait megosztja valamely, az iskolai munkát érintő kérdések vonatkozásában. Az ilyen személy munkájáért többletfizetés jár és munkaszerződésében, illetve munkaköri leírásában rögzíteni kell, hogy milyen jogai és kötelességei vannak. 10.4.3. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok
28/68
végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:
az igazgatóhelyettes,
a gazdasági vezető
a munkaközösség-vezetők,
az osztályfőnökök,
a pedagógusok.
A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. 10.4.3.1
Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:
tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, a naplók folyamatos ellenőrzése az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 10.5. Az Intézményvezető vezetői megbízása Az Intézményvezetőnek az Egyesület részéről történő vezetői megbízása öt évre szól. A jelölt, vagy a jelöltek személyével kapcsolatos elvárások: a feladat kívánta igények, a személyes rátermettség és a jogszabályi feltételek megléte. Minden jelölt pályázhat az Intézményvezetői megbízásra, aki a munkakör betöltésének jogszabályi feltételeit teljesíti. Intézményvezetői megbízatás esetén a SZEK, és a DÖK véleményezési, joggal bír, a TK javaslattételi és egyetértési joggal. A Tanári Kollégiumnak és a Fenntartó Egyesületnek együttesen kell támogatnia a jelöltet. A fenntartó ezt figyelembe véve csak akkor nevezi ki az Intézményvezetőt, ha azzal a TK is egyetért. A TK az egyetértési jogát kizárólag pedagógiai és szakmai tartalmakkal alátámasztott indokokkal tagadhatja meg. Mindkét fél törekedjen a Waldorf-szellemiségnek megfelelő konszenzus kialakítására.
29/68
Ugyanaz a tanár többször is megbízható az Intézményvezetői feladatkör ellátásával. Az Intézményvezető vezetői megbízása indokolt esetben annak lejárta előtt visszavonható. A visszavonást az Egyesület, az Intézményi Tanács vagy a Tanári Kollégium kezdeményezheti, a visszavonás tekintetében az Egyesületnek döntési, a Tanári Kollégiumnak javaslattételi, az Intézményi Tanácsnak véleményezési joga van. A megbízás visszavonását minden esetben írásban meg kell indokolni. 11.
Az Iskola technikai személyzete
11.1 A gazdasági vezető feladatait a gazdasági élet szabályozásánál részleteztük. 11.2. Iskolatitkár Az iskolatitkár személyéről és béréről az Intézményi Tanács véleményezése alapján az Intézményvezető dönt. 11.2.1. Az iskolatitkár feladatai: •
•
az Intézményvezető utasítása alapján a megfelelő adminisztratív tevékenység lebonyolítása, különösen a tanév elején a tanulókra vonatkozó frissített adatok átadás átvétellel igazolt átadása az osztálytanítóknak adminisztrációs célból, valamint a diákok törzslapjainak adatokkal való feltöltése és kinyomtatása Az iskolatitkárok egyéb feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák.
11.3. Takarító A takarító személyéről és bérére az Intézményvezető tesz javaslatot, és az IT dönt. A feladatokat a munkaköri leírása szabályozza. A munkavégzését az Intézményvezető ellenőrzi. 12. Az Iskola munkacsoportjai A különböző feladatok hatékony elvégzése érdekében az Iskolában munkacsoportok jönnek létre. Az állandó munkacsoportok működési szabályzatai az SZMSZ részét képezik. Az ad hoc/eseti munkacsoportok működésének szabályait létrehozásukkor dolgozza ki, a létrehozó szervezeti egység. A munka tartalma, a csoporttagok jogállása és a felelősséghordozás különbözősége miatt a munkacsoportok a következő kategóriákba tartozhatnak: 12.1. Tanári munkacsoportok: A Tanári Kollégiumon belül jönnek létre a különböző osztályfokokon ugyanazon tantárgyban vagy tantárgyterületen végzett munka összehangolásának érdekében. Az Iskola minden tanára tagja valamely munkacsoportnak egyéni vállalás alapján. A munkacsoportok feladatai elsősorban: • az Iskolában folyó nevelő-oktató munka osztályfokok közötti egymásra épülésének segítése; • az oktatási-nevelési tapasztalatcsere előmozdítása; • a tapasztalatok összegzése; • egyéb, a Tanári Kollégium által meghatározott feladatok. A csoportok vezetőinek beszámolási kötelezettségük van a Tanári Kollégium részére, a Tanári
30/68
Kollégium által meghatározottak szerint. 12.2. Szülői munkacsoportok: az iskolai élet egyes aktuális feladatainak a megoldására, illetve egy egy területen történő folyamatos együttműködés érdekében jönnek létre egyéni vállalás alapján szülői részvétellel és a Szülői Együttműködő Közösség által delegált tagokból. E munkacsoportok felelős megbízottat választanak tagjaik közül, aki koordinálja a csoport tevékenységét és a SZEK ülésén folyamatosan tájékoztatja a szülői közösséget. 12.3. Vegyes munkacsoportok: Az Intézményi Tanácshoz tartozó munkacsoportok (ilyenek pl. a stratégiai munkacsoportok, PR, honlap, LEO, LeKO, bazár stb.) az Intézményi Tanács által elfogadott, önálló szabályzat szerint működnek. Tagja lehet tanár és szülő egyéni vállalás alapján, illetve a Tanári Kollégium és a Szülői Együttműködő Közösség által delegált személy. A csoportok vezetőinek beszámolási kötelezettségük van az Intézményi Tanács részére, az Intézményi Tanács által meghatározottak szerint. A Tanári Kollégiumhoz tartozó munkacsoportok (ilyenek pl. a személyügyi, fejlesztő, felvételi, különböző ünnepek stb.) a Kiskollégium által meghatározottak szerint működnek. Tagja lehet a Tanári Kollégium által delegált tanár, illetve a Kiskollégium által meghatározott esetekben a Szülői Kollégium által delegált szülő. Felelős vezetőjüket maguk választják, aki csak tanár lehet. A csoportok vezetőinek beszámolási kötelezettségük van a Kiskollégium részére, a Kiskollégium által meghatározottak szerint 13. Kapcsolattartás az Iskolán belül Az Iskola szervezeti egységei közötti kapcsolattartás az adott egységek vezetői (illetve az őket helyettesítő személyek) között történik, az adott helyzet által megkívánt formában. A szervezeti egységek vezetőinek felelőssége, hogy a kapcsolattartás során az érintettek részére a lehető legrövidebb időn belül az adott feladattal, témával kapcsolatos lehető legszélesebb információt biztosítsák, lehetőleg írásban. A megkapott információt a szervezeti egységek vezetői kötelesek a lehető legrövidebb időn belül egységeik tagjai részére - lehetőleg írásban továbbadni. A Tanári Kollégium pedagógiai kérdésekben hozott, közösséget érintő döntéseiről javaslatairól az évenként megválasztott Tanári Kollégium - Szülői Együttműködő Közösség kapcsolattartó értesíti írásban a Szülői Együttműködő Közösség vezetőjét. Minden szervezeti egység a döntéseit köteles írásba foglalni és azt az Intézményi Tanács által meghatározottak szerint nyilvánossá tenni. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok
13.1. Tanulók felvétele Iskolánkba A gyermekek felvétele kapcsán alapvető elvárás a Waldorf pedagógia irányában való nyitottság a szülők részéről. A tanuló az Iskolával tanulói jogviszonyban áll, ami felvétel útján keletkezik. A tanulói jogviszony feltétele, hogy az adott tanuló szülei Tanulói Megállapodást kössenek az Iskolával. A Tanári Kollégium feladata, hogy minden évben augusztus 31-ig felkérje az adott tanév felvételi
31/68
munkacsoportját. A felvételi felelősök feladata a jelentkezések meghirdetése, előkészítése, a felvételi eljárás koordinálása, a felvettek közzététele és értesítése. Új tanulók felvételéről a Tanári Kollégium tesz javaslatot. A felvételről a javaslatnak megfelelően az Intézményvezető dönt. Az osztálytanítóknak/osztálykísérőknek jogában áll a felvételi folyamat bármely pontjánál indokolt esetben a felvételi kérelmet elutasítani. A szakvéleménnyel rendelkező tanulók esetében a fejlesztő csoport véleménye döntő fontosságú. Amennyiben a felvételin jelenlevő tanárok támogatják a felvételt, az Intézményvezető döntése előtt az új szülők (vagyis akiknek még nem jár gyermekük az Iskolába) beszélgetnek a Szülői Együtt működő Közösség és az Egyesület 1-1 képviselőjével is. A felvételi eredményéről a felvételit intéző munkacsoport minden esetben írásban, indokolással ellátva értesíti a szülőket, a felvett jelentkezők OM azonosítóját közli az Iskola honlapján. Sikeres felvételi eljárást követően a szülők aláírják a Tanulói Megállapodást. 13.1.1. Első osztályba történő beiskolázás esetében A Tanári Kollégium és a Szülői Együttműködő Közösség szeptember 15-ig a leendő első osztályt előkészítő csoportot jelöl ki a tagjai közül. Ez a munkacsoport az Intézményi Tanácshoz tartozó vegyes munkacsoport. A Tanári Kollégium február 15-ig megnevezi következő tanév elsős osztálytanítóját, aki bekapcsolódik az előkészítő csoport munkájába. 13.1.2. Kilencedik osztályba történő felvétel esetében A Tanári Kollégium és a Szülői Együttműködő Közösség szeptember 15-ig bezárólag a leendő kilencedik osztályt előkészítő csoportot jelöl ki a tagjai közül, amelynek vezetője a mindenkori 8. évfolyam osztálytanítója. Ez a munkacsoport az Intézményi Tanácshoz tartozó vegyes munkacsoport. A Tanári Kollégium február 15-ig megnevezi a leendő kilencedik osztály osztálykísérőjét, aki bekapcsolódik a működő csoport munkájába. 13.1.3. Már meglévő osztályokba történő felvétel esetében A felvétel a már meglévő osztályokba a Kiskonferencia által meghatározottak szerint történik. Az adott tanévre vonatkozóan, a felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókat a Tanári Kollégium minden év augusztus 31-ig nyilvánosságra hozza.
14.2.1. A tanulói hiányzás igazolása A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. 14.2.2. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. 14.2.2.1. Tanköteles tanuló esetében: első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése tízedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése a tízedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az
32/68
irattárban kell őrizni) a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 14.2.2.2. Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében: első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése a tízedik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése. Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 14.3. A tanulókkal kapcsolatos nehézségek megoldása A tanulókkal kapcsolatos nehézségek megoldásában elsősorban az osztálytanító/osztálykísérő kompetens. Ugyanakkor egy adott osztályban előforduló, tanulót érintő nehézség, probléma túlnőhet az érintett osztályközösség keretein. Ilyenkor az iskolai közösség egésze felelős annak meg oldásáért. A megoldás a lépései: • • • •
A tanulóval kapcsolatos problémának az osztálytanító/osztálykísérő felé (gyerekek, tanárok, szülők részéről) történő felvetése, megfogalmazása. A probléma megbeszélése az érintett tanulóval, szülőkkel, valamint segítő lépések kidolgozása. Ha a kérdéses problémát nem sikerült megoldani, akkor annak az osztálytanító/osztálykísérő által a Tanári Konferencián történő felvetése. Az osztálytanítónak/osztálykísérőnek, a szaktanároknak és az érintett szülőknek a megoldáson való együttes munkálkodása (pl. gyerekmegbeszélés, orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai szakvélemény kikérése, terápiás csoport bevonása).
Ha a tanulóval kapcsolatos problémát többszöri próbálkozásra sem sikerült megoldani, akkor a megoldás lépései: • • • •
Az osztálytanítónak/osztálykísérőnek, (felső tagozatban a segítő tanárnak) és az érintett szaktanároknak a tanuló további sorsát illető közös javaslata. A Kiskonferencián hozott döntés a javaslat és a körülmények teljes körű figyelembe vételével. A döntés jóváhagyása az Intézményvezető által. A döntésről a szülőknek, tanulónak az osztálytanító/osztálykísérő és az Intézményvezető aláírásával ellátott értesítése.
• Rendszeresen visszatérő vagy hosszabb ideig tartó probléma, illetve súlyos fegyelmi vétség esetén a Tanári Kollégium (a Kiskonferencián) döntést hozhat a tanuló Iskolából történő eltanácsolására év közben is.
33/68
14.3.1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.
14.3.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
34/68
14.3.3. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 14.4. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony a jogszabályokban meghatározott eseteken kívül akkor is megszűnik, • ha a Tanulói Megállapodás bármely okból kifolyólag felmondásra kerül. A tanulói jogviszony megszűnése előtt a szülők rendezik adósságaikat és az Iskolától átvett eszközöket maradéktalanul visszaszolgáltatják. Ezután az Iskola megszünteti a Tanulói Megállapodást az adott tanuló szüleivel.
35/68
15. A vezetők Iskolában történő tartózkodása illetve elérhetősége. A tanév megkezdése előtt az Intézményvezető köteles elérhetőségét és az Iskolában történő fogadó óráját az egész iskolai közösség számára nyilvánosságra hozni (hirdetőtáblán kifüggeszteni, valamint az iskola honlapján elérhetővé tenni) , a későbbiekben azok változásairól az egész iskolai közösséget a lehető legrövidebb időn belül értesíteni. Az Intézményvezető fogadó óráján lehet tájékoztatást kérni az SZMSZ-szel, a Pedagógiai Programmal, a Minőségirányítási Programmal, a Házirenddel, a költségvetéssel és az Iskola szabályzataival kapcsolatban. 15.1. A felelős vezető Az Iskola székhelyén (Győr, Madách I. u. 10) minden tanítási napon 8-15 óra között felelős vezetőnek kell tartózkodnia. Amennyiben az Intézményvezető nem tud az Iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére az alkalmazotti közösség egyik tagját az Intézményvezető köteles esetenként felelős vezetőnek kijelölni. A felelős vezető személyét a dolgozók tudomására kell hozni. Az így megbízott felelős vezető csak a rendkívüli helyzetekben intézkedhet, egyéb ügyekben nem hozhat döntést és nem adhat olyan felvilágosítást, amelyről általában az Intézményvezető nyilatkozik. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a felelős vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó felelős vezető után a foglalkozást tartó napközis pedagógus felelős az Iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Tanítási szünetek előtt az Intézményvezető köteles az Iskola közösségét tájékoztatni a tanítási szünetekre vonatkozóan a felelős vezető személyéről, elérhetőségéről, és Iskolában történő tartózkodásáról. 16. Tanulmányi kirándulások és gyakorlatok, külföldi utazások, napi testedzés, egyéb tevékenységek A tervezett tanulmányi kirándulásokat és gyakorlatokat az éves munkatervben és a költségvetésben be kell tervezni, valamint az osztálytanítóknak/osztálykísérőknek legalább 4 héttel az esedékesség előtt be kell jelenteniük a Tanári Kollégiumnak és az adott osztály szülői közösségének. A kirándulások költségeinek a megállapításakor figyelembe kell venni a költségvetésben meghatározottakat, a szülői közösség anyagi teherbírását és a szociális szempontokat. A Pedagógiai Programban szereplő tanulmányi kirándulásokat és gyakorlatokat az Iskola lehetőség szerint anyagilag is támogatja. Ennek az összegéről az éves költségvetésben e célra meghatározott keretek között a Tanári Kollégium dönt. A tanulmányi kiránduláshoz és gyakorlathoz osztályonként (csoportonként) legalább 2 felnőtt kísérőt kell biztosítani. A felnőtt kísérők költségei a kirándulások, gyakorlatok költségvetését terhelik. A szorgalmi időszakban, tanítási időben történő egyéni és csoportos külföldi utazáshoz a Tanári Kollégium jóváhagyása szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén a csoport vezetőjének az utazás megkezdése előtt 3 hónappal be kell jelentenie a szándékát a Tanári Kollégiumnak és az adott szülői közösségnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontjára, útvonalára, a szálláshelyekre, a várható költségekre vonatkozó tervezett adatokat, meg kell jelölnie a résztvevők körét, a kísérő tanárok nevét. Külföldi utazáshoz osztályonként (csoportonként) legalább 1 olyan kísérőt kell biztosítani, aki tárgyalóképes idegen nyelvtudással rendelkezik.
36/68
A tanítási időben történő egyéb tevékenység (múzeumlátogatás, színházi előadás, kiállítás megtekintése stb.) szervezése minden esetben a Tanári Kollégium engedélyével történik. Az iskola által tanítási időn kívül történő egyéb tevékenység szervezése az érintett diák- és szülői közösséggel előre egyeztetett módon, a Kiskollégium engedélyével történik. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a következők szerint biztosítja: • a kötelező tanórai testnevelés órákon kívül a Waldorf pedagógia szerint az órák ritmikus részén, valamint • a Tanári Kollégium által engedélyezett, a meghatározott korosztályba tartozó tanulók számára szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon. 17. Az Iskola épületének használata, könyvtár Az Iskola dolgozói, a Szülői Együttműködő Közösség vezetője és Intézményi Tanács képviselői, illetve az Egyesület elnöke az Iskola nyitvatartási idején kívül saját kulccsal, a riasztási kódszám ismeretében juthatnak be az Iskola Győr, Madách utca 10. szám alatti épületébe. Az épületben tartózkodók felelősek az Iskola épületének a megfelelő használatáért, és távozáskor annak zárásáért. A tanítási időt 8 óra és 16 óra között kell megszervezni. Az Iskola köteles az első tanóra megkezdése előtt 30 perccel a tanulók részére az Iskola meghatározott részén való tartózkodás lehetőségét és a felügyeletet biztosítani. Az Iskola köteles az utolsó tanóra után 15 percig a tanulók részére az Iskola meghatározott részén való tartózkodás lehetőségét és a felügyeletet biztosítani. A felügyelet szervezéséért a Tanári Kollégium a felelős. Az óraközi szünetekben ügyelet működik. Az ügyeletes a rábízott épületrészben köteles a tanulókra és az épület rendjére ügyelni. Az ügyelet szervezéséért a Tanári Kollégium a felelős. Az Iskola könyvtára kialakítás alatt áll. A jövőben az Iskola könyvtárának nyitva tartásáról a Tanári Kollégium által ezzel a feladattal megbízott tanár minden évben szeptember 15-ig - az adott tanévre vonatkozóan - köteles tájékoztatást adni az iskolai közösség számára, és a nyitva tartásnak az Iskola honlapján történő megjelenítést megszervezni. A könyvtári szabályzat kidolgozás alatt áll. A tanítási szünetek idején a hivatalos ügyek intézéséhez az Iskolának külön ügyeleti rend szerinti nyitva tartása van. Az ügyeleti rendet az Intézményvezető határozza meg, és erről a szünet megkezdése előtt tájékoztatnia kell az Iskola közösségét és az Egyesületet. Az Iskola bármely berendezési tárgyát, felszerelését, eszközét csak az Intézményvezető engedélyével lehet az Iskolából elvinni. Az Intézményvezető az Intézményi Tanács elvi döntése alapján bérbe adhatja az Iskola helyiségeit külső igénylőknek is. Az iroda nyitva tartását, a félfogadási órákat a gazdasági vezető határozza meg és hozza nyilvánosságra. 17.1. Látogatók, hospitálók fogadása A személyes meghívás alapján érkező külső látogatók, vendégek fogadásáról az őket meghívó személy gondoskodik. Az eseményről előzőleg tájékoztatja az Intézményvezetőt. Az Iskola által meghívott, vagy a hivatalosan bejelentkező személyek, csoportok fogadásának a megszervezéséről az Intézményvezető gondoskodik.
37/68
A vendégeknek az Iskolában való tartózkodása nem zavarhatja az iskolai élet megszokott rendjét. Egyes osztályokban történő hospitálás csak az érintett osztály osztálytanítójának/osztálykísérőjének és a szóban forgó tárgyat tanító szaktanárnak a beleegyezésével lehetséges. A 3 napot meghaladó hospitálást az osztálytanítónak vagy osztálykísérőnek be kell jelentenie a Tanári Konferencián, és kérnie kell a Tanári Kollégium erre vonatkozó jóváhagyását. Ezek után lehetőség szerint bemutatja a hospitálót a Tanári Kollégiumnak. A hospitáló a Tanári Kollégium döntésétől függően bekapcsolódhat a Tanári Konferencia pedagógiai részébe. 17.2. Az Iskola külkapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az Intézményvezetőnek állandó munka kapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: • • •
• • • • • • •
az intézmény fenntartójával: Győri Waldorf Egyesület; a Magyar Waldorf Szövetséggel a kapcsolattartás ajánlott, de nem kötelező; a területileg illetékes önkormányzati képviselőtestületekkel és polgármesteri hivatalokkal; ■ Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatal; ■ Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat; a megyei pedagógiai intézettel: Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet; Országos Értékelési és Vizsgaközpont Nyugat-Dunántúli Régió Igazgatósága; a területileg illetékes nevelési tanácsadóval; olyan, Győrben működő intézmények képviselőivel, amik egyes területeken Waldorfirányba tevékenykednek (Benedek Elek Óvoda, Gyárvárosi Óvoda); a Balassi iskola épületét számunkra bérbeadó Gyárvárosi Iskola vezetőivel; az iskolai étkeztetést biztosító szervezet vezetőjével; az iskolaorvossal és a védőnővel.
A fentieken túlmenően az Intézményvezető saját belátása, a Kiskonferencia illetve az Intézményi Tanács önálló döntései alapján más intézményekkel is folyamatos kapcsolatot tart fenn. Egyedi ügyek intézését az Iskola megfelelő szervezeteinek döntése alapján más, az adott ügy intézésével megbízott személy is végezheti. 17.3. Gyermek-és ifjúságvédelem A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az Iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Megyei Gyermekvédelmi Központ Gyermekvédelmi Szakszolgálatával (Vasvári Pál u.1. Tompa u. 9.), valamint a Gyermekjóléti Szolgálat illetékes szakembereivel. A munkakapcsolat felügyeletéért az Intézményvezető a felelős. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst a Tanári Kollégium minden év augusztus 31-ig az adott tanévre vonatkozóan választja meg, illetve jelöli ki.
17.4. Tanulói egészségvédelem Az Iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja. A tanulók egészségi állapotának megóvása érdekében az Intézményvezető rendszeres kapcsolatot tart fenn a Tanári
38/68
Kollégium által választott iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A rendszeres egészségügyi ellátást és felügyeletet az iskola által megbízott védőnő és iskolaorvos látja el. Az Egyesület vezetősége biztosítja az iskolaorvosi működés feltételeit. 17.5. Balesetvédelem Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a következő szabályzatokat - amik az Iskola önálló szabályzatai közé tartoznak.. • Munka és balesetvédelmi szabályzat; • Tűzvédelmi szabályzat; • Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv). • Az említett szabályzatokat az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: • Intézményvezetői iroda; • nevelői szoba; • gazdasági iroda. 17.6. A megelőzéssel kapcsolatos teendők A Tanári Kollégium minden év augusztus 31-ig az adott tanévre vonatkozóan kijelöli a következő felelősöket: • Munka és balesetvédelmi felelős; • Tűzvédelmi felelős. A felelősök kötelességeit az adott szabályzatok tartalmazzák. Minden tantárgy keretében oktatni kell az adott területen a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztálytanítóknak/osztálykísérőknek osztályaik részére ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat, az iskolaépület(ek) környékére vonatkozó közlekedési szabályokat. Az osztálytanítóknak/osztálykísérőknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: • a tanév megkezdésekor; • tanulmányi kirándulások, gyakorlatok, túrák előtt; • közhasznú munkavégzés, gyűjtőmunka megkezdése előtt. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. 17.7. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben részesíteni; szükség esetén orvost hívni; a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon megszüntetni; a 11/1994 MKM rendeletben foglalt jegyzőkönyv felvételi és jelentési kötelezettség
39/68
teljesítése. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az Iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az Intézményvezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 17.8 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az Iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az Iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az Iskola épületét vagy a benntartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni a felelős vezetővel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell • • • • •
az intézmény fenntartóját; tűz esetén a tűzoltóságot; robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget; személyi sérülés esetén a mentőket; egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt a felelős vezető szükségesnek tartja.
A rendkívüli esemény észlelése után a felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a Tűzvédelmi szabályzatban található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órá(ka)t a Tanári Kollégium által meghatározott és a szülői közösséggel egyeztetett napo(ko)n pótolni kell.
18.
A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama
18.1. Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. 18.2. A tanítási órák időtartamát a Waldorf kerettanterv határozza meg. 18.3. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 18.4. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. 40/68
18.5. Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a jogszabályban megjelölt esetekben. Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít. 18.6. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 18.6.1. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. 18.6.2. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 18.6.3. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően a technikai dolgozók feladata. 18.6.4. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.
19.
A dohányzással kapcsolatos előírások
19.1. Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló3 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi 3
Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.
41/68
dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 19.2. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. 19.3. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. 19.4. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. 19.5. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. 19.6. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. 19.7. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.
19.8. A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számra a pedagógiai programunk és a helyi tanterv útmutatása szerint szervezzük meg a testnevelés órákat. 19.9. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, 42/68
terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 20.0 Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. 20.1. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. 20.2. A diákszínpad az iskola tanulói és szülői körében jelentkező széleskörű igényeket elégit ki működésével. Feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, produkciók készítése az iskola és a város különféle kulturális rendezvényeire. 20.3. A Gimi Galériában havi gyakorisággal különböző jellegű kiállítások megrendezésére kerül sor az iskola diákjainak vagy dolgozóinak alkotásaiból. Tevékenységének irányítása az igazgató által megbízott pedagógus feladata. 20.4.
Iskolai hagyományok, ünnepek
Az Iskola hagyományainak és ünnepeinek az ápolása, megőrzése az Iskolai közösség minden tagjától elvárható. Az Iskola hagyományos rendezvényeinek, ünnepeinek az adott tanévre vonatkozó időpontjait és a felelősök neveit a tanév helyi rendje tartalmazza. A felelősök feladata az események Waldorf-pedagógiával összhangban levő tartalmának kidolgozása, az események előkészítése, levezetése, az érintettek időben történő előzetes tájékoztatása, a költségvetésben meghatározott, az eseményekkel kapcsolatos anyagi keretek elszámolása.
20.5. Az Iskola hagyományos ünnepei, rendezvényei tanévnyitó ünnepség; Szt. Mihály nap (szeptember 29.);
elsősök fogadása; Nemzeti Ünnep (október 23.);
Ádventi kert; Vízkereszt (január 6.), Nemzeti Ünnep (március 15.); húsvéti készületek; az egyes osztályok évzáró színdarabjai; Nyárünnep;
Szt. Miklós (december 6.); Karácsonyi játék; Farsang; tavaszi „Forrás nap”; Pünkösd; évzáró ünnepély, bizonyítványosztás, diplomaosztás;
őszi „Forrás nap”; Ádventi bazár;
Szt. Márton nap (november 11.);
A Forrás Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a Szülői Együttműködő Közösség és a Diákönkormányzat egyetértésével a Tanári Kollégium a mai napon elfogadta.
Győr, 2013.március 30.
43/68
Diákönkormányzat vezetője a Tanári Kollégium nevében
Intézményvezető
Szülői Együttműködő Közösség vezetője
A „Forrás” Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a Győri Waldorf Egyesület a mai napon jóváhagyta. Győr, 2013.március 30.
Győri Waldorf Egyesület elnök
Mellékletek • Tanári Kollégium működési rendje: M1 melléklet; • Szülői Együttműködő Közösség működési rendje: M2 melléklet; • Házirend: M3 melléklet; • Intézményi Tanács működési rendje M4 melléklet. • Záró rendelkezések, M5 melléklet.
M1. A Tanári Kollégium működési rendje
M1.1. Alapelvek A Tanári Kollégium az Iskolában tanító tanároknak és az általuk meghívottaknak a közössége. A Tanári Kollégium működésére általánosságban a jellemző, hogy a döntéseit nem szavazással, hanem a tagjai egyetértésével (konszenzussal) hozza meg. "A konszenzus csoportdöntés, mely döntésre szavazás nélkül jutottak olyan folyamat által, melyben a vitapontokat teljesen kimerítették, és minden tag úgy érzi, hogy elégségesen meghallgatták őt. A folyamat minden résztvevőtől megköveteli, hogy érzésben teljesen jelen legyen, őszinte, egymást kölcsönösen tisztelő módon, és hogy önzetlenül érzékeny legyen a többiekre. A résztvevők képesek legyenek arra, hogy megállapítsák a megoldás kielégítő voltát, illetve azt, hogy mikor érkezett el az idő a folyamat befejezésére. Lehetséges, hogy a konszenzussal megszületett döntést a
44/68
közösségnek nem minden tagja érzi a legjobb döntésnek, ugyanakkor együtt tudnak azzal élni, támogatva azt." M. Scott Peck: A közösség öröme
A Tanári Kollégium az Iskola pedagógiai vezető testülete. Döntéseit a Kiskonferencián hozza, amely a Tanári Kollégium döntéshozó fóruma. Rudolf Steiner megfogalmazása szerint a döntések és az intézkedések republikánus-demokratikus formát igényelnek. A zökkenőmentes működést korlátozott időre szóló, viszonylag széles körű megbízások teszik lehetővé (republikánus elem), ugyanakkor a Tanári Kollégium tagjai egyenjogúak (demokratikus elem). A Tanári Kollégium megfelelő pedagógiai munkájához alapfeltételként hozzá tartozik a folyamatos képzés és önképzés. Fontos, hogy a Tanári Kollégium tagjai a napi önképzés és a heti konferenciákon való részvétel mellett éljenek a képzés más lehetséges formáival is (pl. Waldorf pedagógiai előadások, Tanári Műhelyek, posztgraduális képzés, stb.), melyeket az évente frissített 5 éves távlatú Továbbképzési terv tartalmaz. A Tanári Kollégium egyes feladatoknak az egyéni, vagy csoportos munkában történő elvégzésére tanárokat delegálhat a tagjai közül. M1.2. A Tanári Kollégium tagjai M1.2.1. Az osztálytanító Az iskolában tanító tanárok szükséges végzettségeit a Waldorf kerettanterv határozza meg. 1.-8. évfolyamon osztálytanító munkakörben foglalkoztatható az, aki • főiskolai vagy egyetemi szintű tanítói, konduktori vagy tanári végzettség mellett akkreditált pedagógus-továbbképzésen szerzett Waldorf-osztálytanítói képesítéssel, • vagy magyarországi illetve külföldi nappali Waldorf-tanár alapképzésen szerzett Waldorf tanári képesítéssel, • vagy felsőoktatásban szerzett nem pedagógus végzettség mellett Waldorf-tanárképzésen szerzett pedagógus diplomával rendelkezik. A jelenleg pedagógus munkakört betöltő azon tanárok, akik az előírt végzettségekkel nem rendelkeznek, azt 2010. szeptember 1.-ig, illetve új foglalkoztatás esetén a munkába lépéstől számítva öt éven belül szerezzék meg. Az osztálytanító az 1. - 8. évfolyamokon taníthatja a kötelező és szabadon választható tantárgyakat, valamint az alapfokú művészetoktatás tárgyait, kivéve az idegen nyelveket, a zenét, a kézművességet és a speciális Waldorf-tantárgyakat. Ezek oktatására akkor jogosult, ha rendelkezik a szak oktatásához szükséges, Waldorf-képzéseken vagy állami felsőoktatásban megszerezhető szakirányú végzettséggel, illetve a speciális tantárgyak esetében előírt végzettséggel. Az osztálytanító a Tanári Kollégium felkérésére lehetőleg az elsőtől a nyolcadik osztályig vállalja egy-egy osztály vezetését. A tanítványai életkori sajátosságait szem előtt tartva figyelemmel kíséri és segíti a szellemi-lelki- testi fejlődésüket. Munkáját a Waldorf-pedagógia szellemében, valamint az iskolai közösség részeként végzi. A tanévek végén szöveges bizonyítványban jellemzi a tanulók éves munkáját és fejlődését. A Tanári Kollégiummal történő egyeztetés alapján ő tanítja a legtöbb közismereti, gyakorlati és művészeti tárgyat. A pedagógiai munkáját az Iskola Pedagógiai Programjának megfelelően végzi. Felkészül az adott osztály éves tevékenységére, a szaktanárokkal együttműködve epocha-tervet készít. Részt vesz a tanterem arculatának a tervezésében, a megvalósítás szervezésében, a berendezésben. Elvégzi az osztállyal kapcsolatos adminisztrációs
45/68
teendőket: a napló és a törzslapok vezetését, szükség esetén az állami bizonyítvány kiállítását, adatlapok, orvosi papírok kitöltését, stb. Újonnan érkező tanulók szüleinek átadja a házirendet, egyezteti az adatokat, elvégzi a szükséges adminisztrációt. Osztályszintű pedagógiai kérdésekben az osztálytanító dönt. Fegyelmi ügyekben felvetéssel és javaslattal él. Az osztálytanító folyamatos kapcsolatban van a szülőkkel, havi rendszerességgel szülői köröket tart, elősegíti az osztály szülői közössége szellemi, pedagógiai munkájának az elmélyülését, és bepillantást nyújt az osztályban történő folyamatokba. Ezt a célt szolgálhatják a szülők számára szervezett nyílt napok, a „Forrás napok”, a családi programok, kirándulások is. Az osztálytanító a szülőknek (fogadóórák, családlátogatások keretében) egyénileg is lehetőséget biztosít személyes beszélgetésekre. Az osztálytanító kapcsolatot tart az osztályában tanító szaktanárokkal, kölcsönösen figyelemmel kísérik egymás munkáját. Félévenként legkevesebb egy alkalommal osztálykonferenciát szervez, amikor a szaktanárokkal közösen osztály- és gyerekmegbeszélést folytatnak. Évente legalább egyszer az osztály szülői közösségét is meghívja az osztálymegbeszélésre. Az osztálytanítónak pedagógiai és munkaszerződésben meghatározott kötelessége a tanári konferenciák pedagógiai részén való részvétel, az ott folyó pedagógiai munkába történő bekapcsolódás. Emellett az iskolai élet más területein (helyettesítés, ügyelet, iskolai ünnepek, rendezvények) is köteles részt venni. M1.2.2. A szaktanár A Waldorf Kerettantervben megfogalmazottak szerint az 1.-8. évfolyamon szaktanári munkakörben foglalkoztatható az, aki • a tantárgynak megfelelő szakos főiskolai vagy egyetemi szintű tanítói vagy tanári végzettséggel, • vagy a tanított tantárgynak megfelelő magyarországi illetve külföldi nappali Waldorf-tanár alapképzésen szerzett Waldorf-tanári képesítéssel rendelkezik. A 9.-13. évfolyamon tanító tanár lehet az, aki a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés tantárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári végzettséggel rendelkezik, A szaktanár a szaktárgy oktatásának a felelőse. Figyelemmel kíséri minden tanítványa egyéni fejlődését, tanulási szokásait és tanulmányi szintjét, s ezeknek megfelelően segíti a diákok tanulmányait. A szaktanár a közösségek osztálytanítóival összhangban, a szaktárgy kínálta lehetőségeket kiaknázva végzi a gyerekek nevelését, tanítását. A szakórák tematikáját az életkori sajátosságok és az egyes osztályok jellemzőinek a figyelembevételével, a szaktárgy adta speciális minőségben, és az Iskola pedagógiai munkájának megfelelően állítja össze és valósítja meg. A munkájába alkalmanként bepillantást enged. Részt vesz az osztálytanítók által szervezett osztálykonferenciákon. Év közben elvégzi az általa tanított osztályokkal kapcsolatos adminisztrációs teendőket (naplóvezetés, adatlapok kitöltése). Év végén írásbeli bizonyítványt ad a tanulók szaktárgyi munkájáról. Fegyelmi ügyekben felvetéssel és javaslattal él. A szaktanár ápolja a szülőkkel való kapcsolatot, tájékoztatja őket, a gyermeket és a tantárgyat érintő kérdésekben. 46/68
A teljes állásban foglalkoztatott szaktanárnak pedagógiai és munkaszerződésben meghatározott kötelessége a tanári konferenciák pedagógiai részén való részvétel, és az ott folyó pedagógiai munkába történő bekapcsolódás. Az osztálytanítókhoz hasonlóan köteles részt venni az Iskola teljes életében (ügyeletek, helyettesítés, iskolai ünnepek, rendezvények). M1.2.3. Az osztálykísérők és a tutorok A gimnáziumi évek (9-13. osztály) alatt az osztályban tanító szaktanárok közül, a felső tagozaton tanítók csoportjának a javaslata, és a Tanári Kollégium döntése alapján kerül ki az osztálykísérő tanár. Osztálykísérőnek olyan tanár kérhető fel, aki az Iskolával legalább egy éve munkaviszonyban áll. Az osztálykísérő az osztály mindennapi életét, megmozdulásait és programjait figyelemmel kísérő és segítő tanár. Feladata továbbá a szülőknek az osztály és az Iskola ügyeiről (szülői körök, egyéb alkalmak során) történő tájékoztatása, valamint a szükséges adminisztrációs munka elvégzése. Folyamatos kapcsolatot tart az adott osztályban tanító szaktanárokkal. A 9. osztályos tanulók január 31-i határidővel a Tanári Kollégium tagjai közül egyénenként tutort választanak. A tutor feladata a tanuló személyiségének, adottságainak, érdeklődési körének, iskolai tevékenységének, szociális körülményeinek a minél alaposabb megismerése. Ennek megfelelően tud részt venni a tanuló mentálhigiénés, önismereti, kommunikációs és szociális fejlesztésében, valamint segíteni neki a nehézségek megoldásában. Ez a munka a közte és a tanuló között kialakuló személyes kapcsolaton alapul. A tanulóval kapcsolatos döntések meghozatala előtt ki kell kérni a tutora véleményét. A tutor és a tutorált diák kapcsolata a kölcsönös bizalomra épül. Indokolt esetben a tutor személyét mindkét fél megváltoztathatja. M1.2.4. A részállású tanárok Egyes osztályokban a Waldorf-pedagógia szellemében, valamint az Iskola pedagógiai programjában meghatározott elvek alapján végzik a munkájukat. A szűkebb értelemben vett tanításon kívül a lehetőségeikhez mérten bekapcsolódnak az Iskola és a Tanári Kollégium életébe, pedagógiai munkájába. Ennek megfelelően pedagógiai és munkaszerződésben meghatározott kötelességük részt venni a tanári konferenciák pedagógiai kérdésekkel foglalkozó részében és az Iskola hagyományos rendezvényein és ünnepein. M1.2.5. A szerződéses megbízás alapján tanító epocha-adó, valamint óraadó tanárok Ők a Tanári Kollégium felkérése alapján, az Iskola Pedagógiai Programjával összhangban, bizonyos osztályokban egy-egy epochát (tanítási korszakot) tartanak meg, illetve a szerződésükben meghatározott nevelő-oktató tevékenységet látnak el. A munkájukról, a tapasztalataikról a Tanári Konferencia pedagógiai kérdésekkel foglalkozó részében beszámolnak a Tanári Kollégiumnak. M1.2.6. A komplex fejlesztéssel foglalkozó csoport tagjai Ide tartoznak: a gyógypedagógus, a fejlesztő pedagógus, mozgásterapeuta, szükség esetén külső szakértő. Feladatuk a munkaszerződésben meghatározottak alapján a magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak az osztálytanítókkal közösen történő, osztály- és iskolaszintű felmérése, a szükséges fejlesztő, vagy terápiás foglalkozások formájában megvalósuló segítség megszervezése és nyújtása, és az integrált tanulók ellátása. A speciális fejlesztést igénylő gyerekek segítésének érdekében a csoport tagjai folyamatos kapcsolatot tartanak egymással, az érintett osztálytanítókkal és szaktanárokkal. A csoport tagjai részt vesznek a tanári konferenciák pedagógiai kérdésekkel foglalkozó részében. Folyamatosan kapcsolatot tartanak a külső szakértőkkel és az érintett szülőkkel. Gyermekfelvételnél hangsúlyozott javaslattételi joguk van.
47/68
M1.2.7. Tanácsadó tanárok A Tanári Kollégium az általa előzetesen meghatározott szempontok alapján közreműködésre felkérhet, a munkájába bevonhat a Waldorf-pedagógiában elmélyült hazai, vagy külföldi tanárokat, szakértőket. A felkérés és meghívás egy-egy alkalomra szóló, időszakos, vagy folyamatos lehet. M1.2.8. Könyvtáros A könyvtáros feladata könyvek beszerzése, folyóiratok megrendelése, az iskolai könyvtár működtetése (könyvkölcsönzés, nyilvántartás), fordítási munkák összehangolása, a könyvtárral kapcsolatos statisztikai adatok szolgáltatása. Könyvtárosi munkáját a kötelező óraszám keretében végzi. M1.2.9. Egyéb státuszok A Tanári Kollégium tagjainak a feladatait az egyéni munkaszerződések határozzák meg. Valamennyi munkaviszonyban álló tanárt megilletik a Munka Törvénykönyvében szereplő jogok. A megbízásos óraadó tanárokra a Polgári Törvénykönyv vonatkozik. M1.3. A Tanári Kollégium működése A Tanári Kollégium ülése a hetente megtartott Tanári Konferencia. A Tanári Kollégium döntéshozó fóruma a Kiskonferencia, melyen a Tanári Kollégium döntései születnek. A Tanári Kollégium minden tanév elején megjelöl egy tagját, akinek a feladata a Szülői Kollégiummal történő rendszeres kapcsolattartás. M1.3.1. A Tanári Kollégium jogkörei M1.3.1.1. Döntési jog A teljes Tanári Kollégium a következő ügyekben gyakorol döntési jogot: az alapdokumentumok (SZMSZ, Pedagógiai Program, Minőségirányítási Program), illetve azok módosításának elfogadása; az éves munkaterv, illetve módosításának elfogadása; iskolai szintű pedagógiai, szakmai ügyek; a tanári munka ellenőrzését, értékelését érintő ügyek; Igazgató dönt, TK véleményez iskolai szintű, tanulót vagy tanárt érintő pedagógiai jellegű fegyelmi ügyek; tanárfelvétel és tanárelbocsátás kérdése, amennyiben az pedagógiai jellegű okokra vezethető vissza; gyermekfelvétel és elbocsátás kérdése; gyermek- és ifjúságvédelmi kérdések; Igazgató dönt, TK egyetért képzési, továbbképzési, beiskolázási kérdések; TK dönt, igazgató egyetért túlmunkára, másodállásra vonatkozó ügyek; Igazgató dönt tanári munkacsoportok létrehozását, tanárok delegálását illető kérdésekben; egyes feladatokat ellátó tanárok személyét (Intézményi Tanács tanár tagjait, a Tanári Konferencia és a Kiskonferencia vezetőit) meghatározó kérdések; TK dönt, igazgató véleményez a Tanári Kollégium rendelkezésére álló pénzösszeg felhasználásának a költségvetés adta keretek közti rendje. (Ha van ilyen, igazgató javasol, TK dönt) M1.3.1.2. Véleményezési jog A teljes Tanári Kollégium a következő ügyekben gyakorol véleményezési jogot:
a Házirend, illetve módosításának elfogadása;
48/68
kiemelt feladatot ellátó tanárok személyét érintő kérdésekben: Intézményi Tanács tanári tagjai; TK dönt, igazgató véleményez A Kiskonferencián résztvevő tanárok; az Iskolát a Magyar Waldorf Szövetségben képviselő; igazgató véleményez Tanári Konferenciavezető (k); TK dönt, igazgató véleményez osztálytanító/osztálykísérő; TK dönt, igazgató véleményez gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; TK dönt, igazgató véleményez tűzvédelmi felelős; TK dönt, igazgató jóváhagy munkavédelmi felelős; TK dönt, igazgató jóváhagy
M1.3.1.3. Javaslattételi jog A teljes Tanári Kollégium a következő ügyekben gyakorol javaslattételi jogot: az Iskola egészére kiterjedően pedagógiai, szakmai ügyekben; TK dönt tanuló, tanár felvételének, elbocsátásának kérdésében; döntési jogkörnél szerepel munkacsoportok létrehozását, tanárok delegálását illető kérdésekben döntési jogkörnél szerepel a Tanári Konferencia saját pedagógiai, szakmai munkarendjét érintő kérdésekben; a szülőkkel és az Egyesülettel való kapcsolat alakításában; iskolagyűlés összehívását illetően az intézményvezető, a gazdasági vezető, a Tanári Konferenciák vezetői, az egyes munkacsoportok munkáját illetően; fenntartási, fejlesztési munkák tervezésében; Javaslattételi jog IT – nek, igazgatónak a közös létesítmények használatának meghatározásában. Javaslattételi jog IT – nek, igazgatónak M 1.3.1.4. Egyetértési jog munkabeosztás, munkaszerződés szövegének, munkaköri leírás szövegének meghatározása; javaslattételi jog igazgató felé külföldi és belföldi tanulmányutak, távollétek, fizetés nélküli szabadság, tanítási időben történő szabadság engedélyezésének a kérdése; igazgató dönt, TK jóváhagy Intézményvezető személyével kapcsolatos kérdések; javaslattételi jog IT felé, megbízás visszavonása esetén javaslattételi jog IT felé a jogszabályokban meghatározott kötelező juttatásokon kívüli, esetleges többletjuttatásokra vonatkozó rendszer meghatározása; igazgató dönt, TK jóváhagy osztályindítás kérdésében; a költségvetés, illetve módosításának elfogadása; a felmentési, felmondási idő megállapítása a törvényi előírások betartásával. igazgató dönt, TK véleményez M1.3.2. A Tanári Kollégium ülései Az Iskolában dolgozó valamennyi tanárnak - kivéve az óraadókat - pedagógiai és munkaszerződésben meghatározott kötelessége részt venni a Tanári Kollégium ülésein, a Tanári Konferenciákon, ahol közös szellemi, pedagógiai és művészeti tevékenységet végeznek. A Tanári Konferencián végzett pedagógiai munka az Iskola tanárai közös pedagógiai-szellemi útjának a feltétele. A Tanári Konferenciák előkészítését és levezetését a Tanári Konferencia vezetője végzi. A Tanári Konferencián és a Kiskonferencián egy évre megválasztott jegyzőkönyvvezetők vezetik a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlévő, illetve a hiányzók névsorát, az elhangzott gondolatok, vélemények lényegi megfogalmazását és a meghozott döntések, határozatokat. A Kiskonferencián megszületett döntésekről készült írásbeli összefoglalókat a jegyzőkönyvvezető
49/68
ismerteti a Tanári Konferencián. M1.3.2.1. A Tanári Kollégium döntési folyamata Az Iskola minden pedagógiai, szakmai kérdésében a Kiskonferencián történnek a döntések. A Kiskonferencián lehetőség szerint konszenzussal hozzák meg a döntéseket, amelyek az egész Tanári Kollégiumra, iskolai közösségre kötelező érvényűek. A Kiskonferencia a döntések előkészítésére, javaslatkészítésre, a döntés végrehajtási folyamatának követésére a Tanári Kollégium jelenlévő tagjaiból felelős munkacsoportot vagy személyt kérhet fel. Személyi ügyekben a döntés előkészítése és a döntés konszenzussal, ennek lehetetlensége esetén szavazással történik; a Határozatok könyvébe ilyen esetekben név szerint rögzítik, ki hogyan szavazott. A Kiskonferencián a következő pontokban minden esetben szakmai kompetencia alapján nevesített munkacsoportot kell létrehozni az egész tanévre, külön alsó, közép és felső tagozatra. • tanárfelvétel és elbocsátás kérdésében; • gyermekfelvétel és elbocsátás kérdésében.
M1.4. Tanár felvétele, a tanárok munkarendje, a helyettesítés rendje, a tanári munka ellenőrzése, tanár munkaviszonyának a megszűnése M1.4.1. Új tanár felvétele Új tanár felvételekor fontos, hogy a döntést ne a pillanatnyi szorító helyzet határozza meg. Ezért új tanár felvétele a Személyügyi Csoport egybehangzó javaslata alapján történhet. Mérlegeléskor figyelembe kell venni azt, hogy a jelölt a szűkebb értelemben vett munkáján kívül be tud-e tevékenyen kapcsolódni a Tanári Kollégium pedagógiai, szellemi munkájába és az Iskola életébe. A tanár felvételének feltétele a Waldorf kerettantervben meghatározott iskolai végzettség és a Waldorftanári képesítés, illetve a Waldorf-tanári képesítés 5 éven belüli megszerzésének vállalása. A tanárfelvétel lépései: új tanár felvételére vonatkozó igény felvetése a Tanári Konferencián; bértömegen kívüli változás esetén az Intézményvezető egyeztetése az Intézményi Tanáccsal; az alkalmazás részleteinek meghatározása a Kiskonferencián; a Személyügyi Csoport felállítása és megbízása a Kiskonferencián, a feladattal kapcsolatos szempontok és időpontok meghatározása; a Személyügyi Csoport további feladatai: az álláshely meghirdetése a lehető legszélesebb területen; jelentkezések és szakmai önéletrajzok begyűjtése; a beérkezett jelentkezések előzetes értékelése, a hiánypótlások bekérése; kiválasztott jelentkezőkkel való beszélgetés; Személyügyi Csoport által a beszélgetések után jelölt / jelöltek állítása; a jelölt(ek) Tanári Konferencia elé terjesztése; a jelölt(ek) személyes bemutatkozása a Tanári Konferencián; a Kiskonferencián döntés az új tanár személyéről és munkaköréről; Az Intézményvezető részéről a döntés jóváhagyása; A Kiskonfrencián támogató tanár felkérése a Tanári Kollégium tagjai közül; A Személyügyi Csoport vezetője által a döntés közlése a jelentkezőkkel szóban és
50/68
írásban; Az Intézményvezető egyeztetése a munkajogi kérdésekben az új kollégával; A Kiskonferencia döntése és a gazdasági vezető egyetértése után az Intézményvezető által határozott idejű munkaszerződés kötése 3 hónapos próbaidővel.
Amennyiben szülési, vagy egyéb, hosszabb távú szabadságon levő kolléga helyére történik a felvétel, azt az újonnan felvett szerződésében rögzíteni kell. A tartósan távol levő kollégák (GYES, GYED, hosszabb fizetetlen vagy tanulmányi szabadság) automatikusan a Tanári Kollégium tagjai maradnak a Tanári Konferencián való tanácskozási joggal. A Személyügyi Csoport javaslata és a döntés meghozatala közötti időszakban a jelölt/jelöltek a Kiskonferencián hozott döntés alapján hospitálásra és (a saját közegében, vagy az Iskolában történő) próbatanításra kérhető(k) fel. M1.4.2. A tanárok munkarendje A tanárok heti munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, illetve a tanulókkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Kt. 1. melléklet Harmadik rész II/9. pontja szerint: „A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. § (2) bekezdés e) pontja: az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztályvagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény.] megtartásában, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében.” Teljes állású tanárok esetében a heti kötelező óraszámot a Közoktatási Törvény határozza meg. A tanárok napi munkarendjét, az ügyeleti és a helyettesítési rendet a Tanári Kollégium az Iskola tanrendjének (foglalkozási rendjének) megfelelően állapítja meg. A meghatározott napi munkabeosztások összeállításánál elsősorban a nevelő-oktató feladat ellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Másodsorban anyagi szempontok, egyéni kérések is figyelembe vehetők. A tanárok legalább 15 perccel az órájuk kezdete előtt kötelesek megjelenni az Iskolában. Az adott napra és adott helyre beosztott ügyeletes tanárok kötelesek felelősen ellátni az ügyeleti teendőiket. Az ügyeletvállalás teljes és félállású tanárok esetében heti egy alkalommal munkaköri kötelesség. Iskolai szintű rendezvényeken, ünnepeken a Tanári Kollégium minden tagja felé elvárás a részvétel. Az évnyitó előtt, illetve az évzáró után a Tanári Kollégium több napos konferenciát tart, aminek keretében a már korábban meghatározott témákról beszélget és dönt. Mivel ezeken a konferenciákon az Iskola pedagógiáját, működését és éves munkarendjét meghatározó szempontok merülnek fel, és döntések születnek meg, az ezeken való részvétel a Tanári Kollégium minden tagjára nézve kötelező érvényű. Távolmaradás csak indokolt esetben lehetséges.
51/68
Az Iskola költségvetésében tételfelelősként megjelöltek feladata az adott összeg pedagógiailag indokolt és takarékos felhasználása. Ezen keret terhére csak a tételfelelősök által jóváhagyott összeg utalható át a bankból, vagy fizethető ki a pénztárból. Minden tanár köteles az Iskola eszközeivel (taneszközök, irodai eszközök, villany, víz, stb.) takarékosan és ésszerűen bánni. A tanár tudomásul veszi, hogy munkaköréből adódóan bizalmas információkhoz jut. Kötelezettséget vállal arra, hogy minden ilyen jellegű információt bizalmasan kezel, nem közöl illetéktelen személyekkel. M1.4.3. A helyettesítés rendje Helyettesítő tanár felkérésénél, illetve a jóváhagyó döntésnél figyelemmel kell lenni a döntés pénzügyi vonzatára és az előirányzott keret még felhasználható összegére, valamint az éves továbbképzési tervre. A helyettesítés rendje a) Betegség esetén Betegség esetén a hiányzó tanárnak fel kell vennie a kapcsolatot a (tanév elején személyes felkérése alapján megjelölt) helyettesével, és értesíteni az irodát, valamint az Iskolaképviselőt. Amennyiben a helyettes valamilyen okból kifolyólag nem tudja a helyettesítést gyakorolni, úgy köteles maga helyett helyettesítőt találni, azt az osztálytanítóval/osztálykísérővel egyeztetni. Egy tanár csak egy osztályban lehet osztálytanító helyettes. Szaktanár betegsége esetén az adott szakórára beosztott készenléti helyettes végzi a helyettesítést. A szakóra helyettesítésére kijelölt tanár köteles úgy jelen lenni az Iskolában, hogy szükség esetén elérhető legyen. Tartós betegség esetén a szakirányú helyettesítés megoldásáról a Tanári Kollégiumnak kell gondoskodnia. A helyettesítő tanárhelyettesítési díjat kap. b) Hivatalos távollét esetén Hivatalos távollétnek csak az minősül, amikor a távollét oka olyan elfoglaltság, amelyre a Tanári Kollégium vagy felkérte az illető tanárt, vagy amihez hivatalosan hozzájárult. A tanárnak előre be kell jelentenie a Nagykonferencián a távolléte okát, idejét. A távollét hivatalos voltának a kérdésében a Tanári Kollégium dönt. Amennyiben e döntés szerint a távollét hivatalosnak minősül, a távolmaradó tanár teljes fizetést kap, és a helyettesítő tanár is megkapja a helyettesítési díjat. c) Elfogadott távollét esetén Elfogadott távollétnek az minősül, amikor a tanár a Tanári Kollégium előzetes jóváhagyásával személyes ügyben van távol. Ilyen esetben a távolmaradó tanár fizetés nélküli szabadnapot kap, a helyettesítő tanár pedig megkapja a helyettesítési díjat. d) Belső hospitálás esetén A tanárok munkavégzését segíti az egymás közötti hospitálás. A hospitálási szándékot a tervezett időpontnál 1 héttel korábban egyeztetni kell azzal a tanárral, akinél a hospitálás történni fog, valamint a hospitálót helyettesítő tanárral.
A fentieken kívül az Iskola semmilyen más távollétet nem tud elfogadni. A tanár az órája megkezdése előtt legalább fél órával köteles bejelenteni hiányzását. Amennyiben ezt állapotából fakadóan megtehette volna, de elmulasztja, azt a napot a munkáltató fizetés nélküli munkanapnak számolja el. Minden helyettesítést be kell vezetni a helyettesítési naplóba, valamint az osztályok haladási naplójába. A bejegyzésnek tartalmaznia kell a távolmaradó tanár nevét, a távollét okát, időpontját, és a helyettesítő tanár nevét. Helyettesítési díjat csak a helyettesítési naplóba tett és ellenjegyzett 52/68
bejegyzés alapján lehet kifizetni. M1.4.4. A tanári munka ellenőrzése A tanári munka ellenőrzése a Tanári Kollégium által elfogadott belső ellenőrzési szabályzat alapján a belső ellenőrzési terv szerint történik, az Intézményvezető jóváhagyásával. A tanár nevelő-oktató munkájának az alapját a gyermek fejlődésének a Waldorf-pedagógia szellemiségének megfelelően történő figyelemmel kísérése és segítése képezi. A tanár számára ez a munka egyben meghívást jelent a személyes szellemi munkára, képzésre, önképzésre. A nevelő oktató munka így válik minden tanár számára személyes úttá. A tanár munkavégzését tekintve mindig szem előtt kell ezt tartani, és a tanároknak nagy nyitottsággal, tapintattal kell egymáshoz közeledniük. Az Iskola pedagógiai célkitűzése, programja ugyanakkor összefonja a tanárok személyes szellemi útját. Az egyéni munkavégzés feltétele a közösen kialakított pedagógiai célok elfogadása és megvalósítása. A tanár munkavégzését tekintve a saját személyes út mellett az Iskola közös pedagógiai útját, valamint a kettő kapcsolatát is figyelembe kell venni. Ha a tanár személyes útja és az Iskola pedagógiai útja nincs összhangban, akkor ez feszültséget szül a tanulókban, és zavarólag hat a fejlődésükre. A tanárok a rideg ellenőrzés helyett így nagyfokú nyitottsággal és figyelemmel tekintenek egymás munkájára, tiszteletben tartva egymás belső útját, a gyermekek fejlődését és az Iskola pedagógiai útját. Erre a fajta megismerésre minél többféle módon kell alkalmat teremteni. Ezek: • A Tanári Kollégium tagjai közötti személyes, pedagógiai tárgyú beszélgetések; • a szaktanári csoportokon belüli pedagógiai-szakmai tárgyú beszélgetések; • pedagógiai munka a Tanári Konferencián; • pedagógiai műhelyekben, továbbképzéseken való részvétel; • az osztálytanítóknak és kísérőknek (tanévenként legalább 2 alkalommal) a főoktatásban egymásnál történő hospitálásai, a tapasztalatok megbeszélése (ilyen esetekben a hospitáló tanárt a helyettese helyettesíti, ez egyúttal a helyettesítő tanár tapasztalatainak az osztálytanítóval történő megbeszélésére is alkalmat teremt); • az osztálytanítók és kísérők hospitálása szakórákon, elsősorban az osztályukban tanító szaktanároknál (minden érintett szaktanárnál tanévenként legalább 2 alkalommal); • a szaktanároknak, elsősorban az azonos tárgyat tanítóknak (tanévenkéntlegalább 3 alkalommal) egymásnál történő hospitálásai (ilyen esetekben a hospitálószaktanárt a készenléti helyettes helyettesíti); • a szaktanárok hospitálása főoktatáson, elsősorban azokban az osztályokban, ahol tanítanak (minden általuk tanított osztályban félévenként legalább 1 alkalommal); • osztálykonferenciák szervezése (tanévenként legalább 2 alkalommal), amikor is az osztálytanító gyerekmegbeszélést folytat az osztályában tanító szaktanárokkal; az osztálykonferencia évente legalább 1 alkalommal a szülők bevonásával történik; • az osztályoknak nyílt napok (évente legkevesebb 1 alkalommal) és Forrás napok (évente legalább 2 alkalommal) formájában történő bemutatkozásai egymásnak, a szülőknek és a tanároknak; • osztályok közös programjai a tanítási időben; • osztályok közös programjai a tanítási időn kívül; • iskolai szintű rendezvények, ünnepek; • a szülőknek az Iskola pedagógiai munkájába történő beavatása (személyes beszélgetések, szülői körök, nyílt napok, „Forrás napok”, családlátogatások, közös családi programok, rendezvények). Mindezek az alkalmak lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanárok jobban elmélyüljenek a saját
53/68
munkájukban, és jobban megismerjék egymásét. Ezek révén a gyerekek szülei is teljesebb képet kaphatnak az Iskolában történtekről. Ezzel a nyitottsággal mind a tanárok, mind a szülők felelősebben tudják megközelíteni, megoldani a felmerült, tapasztalt problémákat. A tanárral kapcsolatos probléma megoldásának fóruma így az érintett tanárral folytatott személyes beszélgetés lesz. Ha a személyes beszélgetés nem oldja meg a felmerült problémát, akkor egyéb segítségre van szükség. A probléma felvetőjének az érintett osztály szülői köre, illetve az ott tanító tanárok elé kell tárnia a kérdéses nehézséget. Ha így sem találnak megoldást, akkor a Tanári Kollégiumhoz fordulhatnak segítségért. Ha a probléma orvoslása továbbra sem történik meg, akkor tanár-szülő konferencia összehívása kezdeményezhető. A tanárok pedagógiai jellegű munkavégzésének az ellenőrzését tehát elsősorban az egymás munkáját megismerni akaró, és egymás óráit látogató tanárok végzik. Iskolában folyó pedagógiai munkát, és probléma esetén megoldást keres. A tanárok adminisztratív jellegű munkavégzésének az ellenőrzését az Intézményvezető végzi.
M1.4.5. A tanár munkaviszonyának megszűnése A pedagógiai munka folyamatosságának és zavartalanságának az érdekében tanév közben csak különösen indokolt esetben kerülhet sor tanár munkaviszonyának megszűntetésére. Ha a munkaviszony megszűntetése gondolatának a hátterében az illető tanár körül felmerülő probléma húzódik meg, akkor a munkaviszony megszűntetése előtt végig kell járni azokat a lépéseket, amelyekkel az adott nehézség esetleg orvosolható. Ezek: • a tanárt érintő problémának a (tanárok, tanulók, szülők részéről írásban, vagy szóban történő) felvetése a Kiskonferencián; • Személyügyi Csoport megbízása a probléma vizsgálatával; • a megbízott Személyügyi Csoport o jelzi az illető tanárnak a felmerült problémát; o elbeszélget az érintett tanárokkal, tanulókkal, szülőkkel; o segítő lépéseket dolgoz ki (óralátogatások, szakmai tanácsadás, a Pedagógiai Program tükrében való értékelés, továbbképzési lehetőségek stb.); o a problémamegoldás folyamatát és értékelését bemutatja a Kiskonferencián; • Amennyiben a Tanári Kollégium és az érintettek is megoldottnak tekintik a problémát, akkor a tanár továbbra is részt vesz az iskolai munkában, és a Személyügyi Csoport vezetője tájékoztatja erről a Nagykonferenciát és az érintetteket írásban vagy szóban; • Ha az érintettek a problémát minden igyekezet ellenére sem tudták megoldani, akkor a Személyügyi Csoport a korábbi tapasztalatok tükrében a munkaviszony megszűntetésére, módosítására stb. vonatkozó döntést javasol a Kiskonferencián; • az illető tanárral a Személyügyi Csoport ismerteti a döntési javaslatot; • a Tanári Kollégium által a döntési javaslat Tanári Konferencián történő ismertetése; • a Tanári Kollégium véleményt alakít ki az ügyben a javaslat figyelembe vételével; • az Intézményvezető döntést hoz az ügyben, figyelembe véve a Tanári Kollégium javaslatát; • az Intézményvezető ismerteti a döntést a Tanári Kollégiummal, az érintettekkel írásban vagy szóban (az elmarasztaló, fegyelmi vonatkozású döntéseket mindig írásba kell foglalni); • az illető tanár és az Intézményvezető a döntés értelmében egyezteti a további lépéseket. Távozása esetén a tanár köteles az addig végzett munkája főbb állomásait írásban rögzíteni, a leírtakat az Intézményvezetőnek átadni, és leltár szerint az Iskola tulajdonában levő, általa kezelt eszközöket az Iskolának visszaszolgáltatni. Köteles továbbá rendezni a tartozásait az iskolával szem-
54/68
ben, vagy vállalást tenni (és azt betartani) az adósságok rendezésével kapcsolatban. M1.5. Egyes személyekhez, illetve csoportokhoz kötődő feladatkörök M1.5.1. A konferenciavezetők A jelöltek személyére a feladat kívánta igények, a személyes rátermettség mérlegelése, valamint a tanárokkal történő beszélgetések alapján a Tanári Kollégium tesz javaslatot. A javaslat elfogadásáról a Tanári Kollégium a Kiskonferencián dönt. A konferenciavezetők megbízása egy tanévre szól. A munkájukat akár önállóan, akár a konferencia-előkészítő csoportnak a segítségével is végezhetik. A konferenciavezető(k) feladatköre: • a konferencia egészének és egyes részeinek az összehangolása és előkészítése; • részletes, az egyes részekre vonatkozó időtartamokat is magában foglaló konferenciaterv készítése (ezt a Tanári Kollégium tagjainak legalább egy nappal a konferencia előtt meg kell kapniuk); • a konferenciának, a tervnek megfelelő, határozott vezetése, a témák és időtartamok "mederben tartása"; • a konferencia munkájának belső értékelése, a következtetések levonása, a megoldott problémák lezárása, a megoldatlan nehézségekkel való foglalkozás életben tartása; • az egyes feladatokat ellátó személyekkel, csoportokkal a konferencia megfelelő működése érdekében történő folyamatos kapcsolattartás; • a konferencián való jelenlét figyelemmel való kísérése. A fentieken kívül a Tanári Konferencia vezetőjének a további feladatai: • az egész éves pedagógiai munka és művészeti tevékenység körvonalazása az éves munkatervben; • az esedékes Tanári Konferencia pedagógiai témájának és művészeti tevékenységének a megfelelő előkészítése. A fentieken kívül a Kiskonferencia vezetőjének a további feladatai: • a Kiskonferencián megszületett döntések ismertetése a Tanári Konferencia előtt; • folyamatos kapcsolattartás a Tanári Kollégium munkacsoportjainak felelőseivel, illetve a különböző feladatokat ellátó személyekkel; • a Kiskonferencián megfogalmazódó gondolatok, döntések, állásfoglalások összefoglalása; • a Kiskonferencián megszületett döntéseknek, állásfoglalásoknak az érintett testületek, személyek felé írásban történő közlése, nyilvánosságra hozatala. A konferenciavezetők tanítás mellett látják el a feladatukat, munkájukat a Tanári Kollégium ellenőrzi. M1.6. A szociális alapon adható kedvezmények feltételei Az Intézményi Tanács a támogatási rendszer szabályzatában, meghatározza a szociális alapokon adható kedvezmények feltételeit, amely a Közérdekű kötelezettség vállalás mellékletét képezi.
55/68
M2. A „Forrás” Waldorf Iskola szülői szervezetének működési rendje A szülői szervezet -Szülők Együttműködő Közössége-(továbbiakban SZEK) a közoktatási törvényben és a „Forrás” Waldorf Iskola Szervezeti és működési szabályzatában leírt szülői jogok érvényesítésének és szülői kötelességek teljesítésének érdekében létrejött testület. A szülői közösség tagja minden szülő, akinek gyermeke az iskolával tanulói jogviszonyban van. M2. 1. A SZEK ülései. A SZEK-nek rendes és rendkívüli ülései vannak. A SZEK rendes üléseit a tanévben, szorgalmi időben a hónapok minden 1. hétfőjén 17.00 - 20.00 között tartja. Ha ez munkaszüneti napra esik, akkor előtte 4 héttel a SZEK kijelöli a módosított időpontot. A nyári szünetben tartandó rendes ülések időpontjait a tanév utolsó előtti rendes ülésén kell kijelölni. A SZEK a tanév első ülését október 1. hétfőjén tartja. Napirendi pontra javaslatot az ülések előtt legkésőbb 6 nappal írásban a SZEK vezetőjénél lehet leadni a javasolt időkeret megjelölésével. A SZEK vezetője köteles az ülésre javasolt összes napirendi pontot és a javasolt, hozzájuk rendelt időkereteket az ülések előtt legkésőbb 4 nappal nyilvánosságra hozni olyan módon, hogy arról a SZEK munkája iránt érdeklődő összes szülő értesülhessen (intranet, hírlevél). Rendkívüli ülés összehívására indítványt tehet bármelyik szülő. A SZEK vezetője köteles összehívni a rendkívüli ülést azokban az esetekben, amikor az indítványt a SZEK képviselők fele, vagy az Iskola szülői közösségének fele támogatja. Ezen kívül a SZEK vezetője saját döntése alapján is hívhat össze rendkívüli ülést. A rendkívüli ülést az indítvány felvetésétől legfeljebb 6 munkanapon belül össze kell hívni. Az összehívásról a szülői közösség egészét értesíteni kell (intranet, szülői hírlevél) az ülés előtt legalább 3 munkanappal, a napirendi pontok megjelölésével együtt. Az ülésekről a megválasztott jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyvet készít, mely nyilvános, és az Iskola intranetén közzé kell tenni. Az ülésekre visszatekintést a SZEK vezetője köteles közölni az üléseket követő Hírlevélben. M2. 2 A SZEK döntési folyamata Az üléseken lehetőség szerint mindig legyen olyan képviselő minden osztályból, aki a megjelölt napirendi pontokban az osztály szülőinek véleményét képviseli. A SZEK ülése csak akkor határozatképes, ha az adott ülésen (szavazáskor) legalább az osztályok felét képviselik. Határozatait, állásfoglalásait konszenzusra törekedve, szükség esetén többségi döntéssel hozza. M2. 3. A SZEK tagjai A SZEK ülései nyitottak minden szülő részére. Szavazati joggal rendelkezik osztályonként 1-1
56/68
képviselő (továbbiakban osztályképviselő). M2. 4. Az osztályképviselő A tanév első szülői körén minden osztály szülői közössége választ egy osztályképviselőt. Az osztályképviselő feladata, hogy képviselje az osztály szülői közösségének véleményét a SZEK ülésein, illetve tájékoztassa őket a SZEK ülésein történtekről. Az ülések előtt az üléseken megjelenő képviselőnek be kell szereznie a szülői kör véleményét a napirendi pontokról olyan módon, ahogyan az osztály szülői közösségén belül megegyeznek. Ehhez az Iskola minden osztályképviselőnek egy intranetes fórumot biztosít. Helyettesítés esetén a helyettes köteles az ülés megkezdésekor, illetve érkezésekor jelezni a helyettesítés tényét. Egy szülő egy adott ülésen egy osztályt képviselhet. M2. 5. A SZEK vezetője Minden tanév első SZEK ülésének végén a SZEK képviselők megválasztják vezetőjüket a szülői közösség tagjai közül. A SZEK vezető mandátuma 1 évre, illetve visszahívásig szól. Az SZEK vezető feladatai: • napirendi pontok összegyűjtése, napirendtervezet felállítása, nyilvánossá tétele; • a SZEK ülések levezetése; • érintett személyek előzetes meghívása; • a SZEK által hozott döntések, állásfoglalások, véleményezések közlése írásban az érintettekkel; • a szülői munkacsoportokkal való kapcsolattartás, együttműködés • a szülői közösség képviselete az IT-ben, ahol döntési jogkörrel rendelkezik • az év első ülésére éves munkaterv-vázlattal, a munkacsoportokra nézve javaslattervvel készül • előkészíti és levezeti a tanév első SZEK ülését, amelyen elfogadják a SZEK éves munkatervét ,kijelölik a munkacsoportokat pontos feladat megjelöléssel, megválasztják a csoportfelelősöket és az ülés végén megválasztják a SZEK képviselőt az adott tanévre. M2. 6. A SZEK vezető helyettese • • •
A SZEK vezető helyettesének feladata, az ülésekre történő visszatekintések és jegyzőkönyvek megjelentetése a mindenkori jegyzőkönyvvezetővel közösen; továbbiakban, hogy megegyezés szerint átvegye a SZEK vezető feladatainak egy részét, valamint a SZEK vezető távolléte esetén vezesse a SZEK üléseit.
M2. 7. A SZEK képviselete az Intézményi Tanácsban A SZEK minden tanév októberének 1. ülésén 1 évre szóló mandátummal 2 képviselőt választ a szülői közösségből az Intézményi Tanácsba, akik ott döntési jogkörrel rendelkeznek. A SZEK részéről a SZEK vezető döntési joggal tagja az Intézményi Tanácsnak. Feladataik: • az SzMSz-ben szabályozottak szerint az Intézményi Tanács munkájában való aktív részvétel; • a SZEK képviselete az Intézményi Tanácsban, illetve beszámolási kötelezettség, tájékoztatás a SZEK részére az Intézményi Tanács ülésein történtekről. A SZEK-tól kapott bizalom feljogosítja, hogy a szülői közösség érdekeit kiemelten szem előtt tartva saját belátása szerint szavazzon az Intézményi Tanácsban a SZEK irányába történő folyamatos beszámolási kötelezettség mellett. Visszahívás lehetősége: A SZEK vezető, annak helyettese, illetve a SZEK képviselői visszahívhatók. 57/68
A visszahívásról szavazást kell elrendelni a SZEK ülésén, ha azt a SZEK képviselők, vagy az Iskola szülői közösségének legalább a fele támogatja A SZEK vezető megbízatása véget ér, ha a visszahívását az osztályképviselők legalább fele támogatja. M2. 8. A SZEK vezetőjének, helyettesének és képviselőinek megválasztása A SZEK tisztségviselőinek és képviselőinek megválasztása a következő lépések szerint történik: • a jelölőbizottság 2 tagjának augusztus végéig történő megválasztása; • az osztályképviselők által az osztályok jelöltjei neveinek leadása a jelölőbizottság számára; • a jelöltek megkérdezése a jelölőbizottság által arra vonatkozóan, hogy a megjelölt feladatot elvállalnák-e; • azon jelöltek nevének az SZEK vezető részére történő átadása, akik az adott feladatot elvállalnák • nyílt szavazással az említett tisztségviselők megválasztása (szavazategyenlőség esetén az egyenlő szavazatot kapottak között új szavazás). A választás előkészítése és lebonyolítása a leköszönő SZEK vezető feladata. A tisztségviselők kötelesek utódaiknak minden iratot és jegyzőkönyvet átadni és az esetleges folyamatban lévő ügyekről őket tájékoztatni.
M2. 9. Meghívottak a SZEK ülésein A SZEK minden ülése nyilvános az iskolai közösség minden felnőtt (nem tanuló) tagja számára. A SZEK vezető a tervezett napirendek tartalmának megfelelően meghívót küldhet az érintett személyeknek vagy testületeknek. A megjelenteknek nyilatkozniuk kell, hogy szülőként, egyesületi tagként vagy tanárként mondják-e el véleményüket a SZEK ülésén. A Diákönkormányzat képviselői a diákokat érintő témák előtt a SZEK vezető által meghívót kapnak.
M2. 10. A SZEK munkacsoportjai A SZEK szülői munkacsoportok létrehozásával, illetve azok folyamatos működtetésével is segíti az Iskolában folyó tevékenységet, a csoportok munkáját összehangolja az Iskola működésével. A szülői munkacsoportok feladatainak a meghatározását, összehangolását, ellenőrzését a SZEK végzi, azokért teljes felelősséget vállal. A munkacsoportokba szükség szerint a Tanári Kollégium tanárokat delegálhat, akik tevékenyen részt vesznek a csoport munkájában. A csoportok vezetőt választanak, akiknek a folyamatos, a SZEK irányába történő beszámolási kötelezettsége mellett a csoportok döntési jogkört kapnak a saját munkaterületükön. A csoportok felállását, működésük, felelősségük területét, vezetőik nevét, beszámolási kötelezettségeik ütemét az adott tanévre vonatkozóan a SZEK minden év szeptemberében rögzíti. Elfogadva: Győr, 2013. március 30.
SZEK vezetője
58/68
M3. Házirend Iskolánk a második otthonunk. Kötelességünk az iskolát megbecsülni és jó hírnevet szerezni számára. M3.1. A tanulók jogai A tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben nevelkedjen és tanuljon. Iskolai tanulmányi idejét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával, életkorának és fejlettségének megfelelően alakítja az iskola. A tanulónak joga, hogy képességeinek, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon. Válasszon a választható tanórai foglalkozások közül. Részt vegyen a diákkörök munkájában, 14 éves kortól a diákönkormányzat munkájában. Tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, sport és más köröknek. Az iskola minden felszerelési tárgyát rendeltetésszerűen használhatja. Választó és választható diákképviseletbe. A diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatja érdekképviseletét. A DÖK 11.,12., és 13. osztályos tagjai közül két főt delegálhat az IT-ba, ahol a diákokat érintő kérdések megvitatásakor vesznek részt és véleményezési joggal rendelkeznek. Véleményt mondhat az iskolai házirend kialakításakor. Minden tanuló egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesül. M3.2. A tanulók kötelességei A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon, a tanóra kezdési időpontjában ott legyen. Eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségeinek. Megtartsa a tanulmányi rendet, az iskola szabályzatainak rendelkezéseit. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét. Megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit (fénymásolatok, könyvek, füzetek, szaktárgyi eszközök). M3.3. Munkarend M3.3.1. A tanítás megkezdése - A reggeli ügyeletet igénybe vevő tanulók 7 óra 30 perctől az iskolaudvaron vagy az iskola épületén belül gyülekeznek és ügyeletes nevelő felügyelete mellett töltik el idejüket. - A tanítás megkezdéséig az ügyeletes nevelők ügyelnek a rendre és a tanulók testi épségére. - Valamennyi tanulótól elvárjuk, hogy legalább 10 perccel a tanítás megkezdése előtt érkezzen meg az iskolába. - A tanórán kívüli foglalkozásokat igénybe vevő tanulók a megbeszélt helyen várják a foglalkozást vezető nevelőt.
M3.3.2. A tanulási időre vonatkozó szabályok - A főoktatást tartó tanár kézfogással üdvözli a terembe lépő diákokat, majd közösen köszöntik egymást. - A tanórai tevékenységet a nevelő szervezi meg. A nevelők, és a tanulók megállapodnak a tevékenység teljesítésének kritériumaiban, elveiben. A tanulók a tanár útmutatásai szerint végzik a tanórai munkát, fegyelmezett munkavégzésükkel biztosítják a társak tanuláshoz való jogát. - Kicsengetéskor a tanár befejezi az órát, a tanulók összepakolják felszerelésüket. A tanulók rendbe teszik a tantermet. Könyvtárba, tornaterembe, számítástechnikai terembe tanári felügyelettel mehetnek be tanulók. - A szünetekben a tanulók a tanteremben, a folyosón, vagy az udvaron tartózkodnak. A szünet ideje alatt a termekben a villanyt lekapcsolják, a termet kiszellőztetik. - A tanórák rendje:
59/68
8 - 1000: 10- 1100: 11-1200: 12-1300: 13-1400: 14-1430:
főoktatás első szakóra második szakóra harmadik szakóra negyedik szakóra ebédszünet
Az ötödik, hatodik szakóra: művészeti sáv, kezdés osztályonkénti megállapodás alapján; A tanulók az iskola épületét csak az osztálytanító vagy az Intézményvezető engedélyével hagyhatják el. A tanóra a szüneteket jelző csengő elhangzása után kezdődik, mely időre a tanulók kötelesek a tanteremben munkára kész állapotban várakozni. A tanulók a tanuláshoz szükséges (tanév elején és az előző óra végén megállapodott) taneszközöket, felszereléseket kötelesek a tanóra kezdésére biztosítani. - Amennyiben több alkalommal is hiányzik a tanuló felszerelése, amely az adott tanórán akadályozza a tanulást, a tanuló fegyelmi vétséget követ el, szaktárgyi figyelmeztetésben részesül. Erről a tanuló szülőjét is értesítjük. - A tanulók önmaguk fejlődése érdekében felkészülnek a tanítási órákra, elkészítik a kijelölt házi feladatokat, egyéni vagy csoportos önálló munkákat. - Az iskolából való távolmaradás esetén a hiányzó ismereteket a tanuló a tanár által megjelölt időre pótolja. - A tanuló köteles a munkavédelmi, tűzvédelmi szabályokat megismerni és betartani, az iskola épületében fegyelmezetten közlekedni. - A tanulók kötelesek az iskolai ünnepségeken részt venni, az alkalomhoz illő ruhát viselni. M3.3.3. A tanulás befejezése Az utolsó tanítási óra, vagy a tanórán kívüli foglalkozás végén a tanulók az iskolát osztályonként vagy csoportonként önállóan, fegyelmezetten, - a tantermet rendbe téve, kitakarítva - hagyhatják el. M3.3.4. A hiányzás engedélyezése és igazolása - A tanuló részére - a szülő előzetes írásbeli kérelmére - engedélyezhető az iskolából való távolmaradás, utólagos igazolást nem fogadunk el. - Három napot meg nem haladó időtartamra az osztálytanító/kísérő, ennél hosszabb időre a tanári konferencia adhat engedélyt. - Rosszullét esetén a tanuló akkor engedhető el, ha a szülőt előbb erről pedagógus értesíti, és a szülő az elengedésbe beleegyezett; ellenkező esetben a tanuló az iskolában felügyelet mellett várja meg a szülő intézkedését. - Betegség miatti távolmaradásról a szülő, a hiányzás első napján értesíteni köteles a tanuló osztálytanító/kísérőjét. - Három napig terjedő betegséget (egy évben egyszer) a szülő igazolhat, ezt meghaladó időtartamról a háziorvos igazolása fogadható el. - Az igazolásokat az első munkában töltött napon, de legkésőbb két napon belül az osztályfőnöknek, távolléte esetén a gyermekvédelmi felelősnek kell bemutatni. - Ha a hiányzást a fenti módon nem igazolja a tanuló, a hiányzás igazolatlan. - Az osztályfőnök értesíti a szülőt a tanköteles korú tanuló igazolatlan mulasztásakor.
M3.3.5. Hivatalos ügyek intézése, térítési díjak befizetése - A tanáriba, a titkárságra, órák alatt pedig a tantermekbe kopogással szabad belépni. - A tanulók és a szülők az iskola titkárságát hivatalos ügyek intézése érdekében munkanapokon
60/68
7— - 800 és 1400 - 1600 óra között kereshetik fel. - Az étkezési díjak befizetésére csak a kijelölt helyen és időben kerül sor, melyről a tanulók és szüleik a főbejárati kapunál elhelyezett kiírásból értesülnek. - Adminisztrációs ügyeket, befizetéseket az iskolatitkárnál lehet intézni, a kivételes helyzetekről külön értesítést küldünk. - Az osztály életével kapcsolatos pénzügyekről az osztálytanító/kísérő és a közösség állapodnak meg és annak megfelelően járnak el. M3.3.6. Szülői estek, rendezvények rendje A szülői estekre, szülőknek szóló rendezvényekre, előadásokra lehetőség szerint gyerekek nélkül érkezzenek a szülők. Ha valaki mégsem tudja megoldani gyermeke felügyeletét, akkor a gyermekek a napközis teremben játszhatnak. A felnőtt felügyeletet a szülők szervezik meg. A gyermekek ezen alkalmakkor sem lehetnek egyedül. A rendrakásért az ott lévő gyermekek és szüleik felelősek. Az ünnepek közös részein a pedagógusok látják el a gyermekek felügyeletét. M3.4. A tanév rendje A tanév rendjét minden év augusztusában készítjük el, amely a tanév elején kifüggesztésre kerül a tanári szobában, a gazdasági irodában és a folyosón. A Házirendhez évenként, mellékletként csatolásra kerül. M3.5. A tanuló jutalmazásának elvei, formái, szabályai - Dicséretben részesül az a tanuló, aki példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez. - Az a közösség, amelyik kiemelkedő együttes munkát végzett, vagy példamutatóan egységes helytállást tanúsított, csoportos dicséretben, vagy jutalomban részesül.
M3.5.1. A jutalmazás formái - Dicséretek: szaktanári, osztálytanítói, Tanári Kollégiumi Lehet emléklap vagy csoportos elismerés. - A tanulók a dicséretek, jutalmak odaítélésének/elnyerésének kritériumait ismerik. M3.5.1.1. Szaktanári dicséretet kap a tanuló, ha - tantárgyi tanulmányi munkájában hosszabb ideje lényeges javulás állt be, - önálló kutató vagy gyűjtőmunkában példaértékű munkát végzett, - területi pályázaton díjazott lett, - sportkupákon 1.- 3. helyezést ért el. A dicséretet a szaktanár a bizonyítványban rögzíti.
M3.5.1.2. Osztálytanítói/kísérői dícséretet kap a tanuló, ha - osztály, illetve iskolai szintű rendezvény szervezésében, lebonyolításában átlagon felüli mértékű, elismerésre méltó szinten végzett valamely munkát, - valamely tanuló segítésében, patronálásában huzamosabb ideig tevékenykedett, - az osztály életében megbízást vállal, s azt hosszantartóan, megbízhatóan látja el. Az osztálytanítói dicséretet az osztálytanító adja az osztályközösség véleményének figyelembevételével, az adott időszak lezárásakor. M3.5.1.3. Intézményvezetői, Tanári Kollégiumi dicséretet kap a tanuló, ha - tantárgyi tanulmányi verseny területi, regionális versenyén 1-3. helyezett lett, rangsor hiányában, ha bejutott a megyei döntőbe, 61/68
- országos szintű pályázaton díjat nyert, megyei vagy területi válogató sportverseny alapján bejutott az országos döntőbe, meghívásos sportkupákon első helyezést ért el, megyei szintű sportversenyeken 1-3. helyezést ért el. Az Intézményvezetői és Tanári Kollégiumi dicséretet az Intézményvezető az iskola közössége előtt mondja el, az eredmény megjelölésével, az eseményt követő egy héten belül.
M3.5.1.4. Csoportos dicséretben részesül az a közösség, amelyik kiemelkedően végzett el együttes munkát, osztály átlagon felüli tanulmányi és magatartási eredményt ért el. A dicséretet az Intézményvezető az iskola közössége előtt mondja el.
M3.6. Fegyelmező intézkedések A Kim Payne féle probléma-megoldási módszer alapján történnek. (leírása megtekinthető az irodában)
M3.7. Fegyelmezési szabályok, figyelmeztető intézkedések Az a tanuló, aki a munkarendre, a tanításra, a tanórán kívüli foglalkozásra, rendezvényekre vonatkozó szabályokat megszegi, tettének függvényében különböző fokozatú figyelmeztetésben, fegyelmezési intézkedésben részesül. Ezen intézkedések fegyelmi eljárás keretében hozhatók meg. A fegyelmi határozatot írásba kell foglalni. A fegyelmi eljárás lefolytatását a tanuló osztálytanítója/kísérője, szaktanára, kezdeményezheti, és az ezt végző bizottságot össze kell hívni, ha a tanuló osztálytanítója/képviselője és a tanári kollégium együttesen az eljárást indokoltnak tartja. Tanköteles tanulóra kiszabható: Osztálytanítói/kísérői beszélgetés, írásbeli figyelmeztetés; Osztálykísérői figyelmeztetés, szülők behívása; Tanári kollégiumi meghallgatás, figyelmeztetés; Az „akar-e ide járni?” - kérdése; Fegyelmi eljárás lefolytatása, eltávolítás az iskolából. A fegyelmi eljárást bizottság végzi, melynek tagjai: a Tanári Kollégium tagjai, a gyermekvédelmi felelős, a tanuló osztálytanítója/kísérője, a Diáktanács elnöke az eljárást véleményezheti A fegyelmi tárgyalásokról és a kiszabott büntetésekről a tanulóközösséget az iskola belső fórumon, és a Diákönkormányzaton keresztül tájékoztatja.
M3.8. Tanulók viselkedési szabályai M3.8.1.1. Sorakozás, udvarrend, osztályok • Reggel 7— órától van ügyelet. • A szünetekben a társaimmal a teremben, a folyosón vagy az udvaron (ahová az időjárásnak megfelelően váltócipőt veszek fel) játszom, beszélgetek. • levegőzésre az iskolaudvart vehetem igénybe. Itt az iskola játékait használhatom. • Az udvaron lévő fákat, bokrokat, virágokat óvom.
62/68
M3.8.1.2. A tanórák rendje: • A tanórákra pontosan érkezem. • A felszerelésemet önállóan előkészítem. • Ügyelek a padom, a táskám, a taneszközeim rendjére, tisztaságára. • Ha hiányos a felszerelésem, a tanóra elején jelzem az oktatómnak. • Mondanivalómat kézfeltartással jelzem, és nem kiabálok be az órai munkába. • Önálló munka során csendben, önállóan oldom meg feladataimat. • Csoportmunka során halkan beszélgetek társaimmal. • Az utolsó óra után a székem felteszem az asztalra. • Tanítási órák után, ha ügyeletes/hetes vagyok, a termet felsöpröm, a táblát letörlöm, a szemetet felszedem, a tárgyakat a helyére teszem. • A tanítás után a magam után hagyott szemetet felszedem, padomat kiürítem M3.8.1.3. Felnőttekhez, társakhoz való viszony • • • • • • • • • •
Törekszem arra, hogy nevelőimmel és társaimmal figyelmes legyek. Csak a jogos panaszomat mondom el, gyakorlom a helyes beszédet, és helyes hallgatást. Bekapcsolódok a közös tevékenységbe. Társaimnak segítek. A felajánlott segítséget köszönettel elfogadom, vagy udvariasan visszautasítom. Megtanulom és használom a bemutatkozás, megszólítás, kérés, kérdezés adott helyzetnek megfelelő formáit. Beteg, hiányzó társam segítem a tananyag pótlásában. Kerülöm a durva, sértő szavakat, a káromkodást. Fontosak számomra a kapcsolat-kultúra alapvető erényei: alkalmazkodóképesség, becsület, hűség, őszinteség, önzetlenség, szolidaritás, tisztelet, türelem, udvariasság. Törekszem arra, hogy másokkal úgy viselkedjek, ahogy önmagam számára szívesen venném.
M3.8.1.4. Tárgyakhoz való viszony • • • • •
Az iskolám tisztaságára, rendjére ügyelek. Nem dobálok el semmit, a leesett holmit felveszem. Vigyázok székem, padom, szekrényem épségére. A talált holmikat a pedagógusomnak leadom. A WC-t használat után lehúzom, kézmosás után a csapot elzárom, és a WC ajtaját mindig becsukom.
M3.8.1.5. Elektronikus eszközök használata Az iskola területén, a tanítás ideje alatt elektronikus játékok, és mobiltelefon /PSP, Disc man, MP3, Laptop stb./ használata nem megengedett, kivéve a tanórák közötti szünetekben. M3.8.2. Megjelenés • Téli-őszi időszakban lehetőség szerint váltócipőt használok. M3.8.3. Tanórán kívüli tevékenységek
M3.8.3.1. Étkezés: • • •
Az iskola területén, tanítási időben, iskolai programon a cigarettázás, kávézás nem megengedett. A tanuló ételért, és italért az ebédidőn kívül, 9.oszt.-tól a nagyszünetben hagyhatja el az iskola épületét, de ezt a szándékát tanárnak jeleznie kell. A tízórait, uzsonnát az osztályban, vagy az udvaron fogyasztom el. Szemetet, maradékot kidobom a kukába.
63/68
M3.8.3.2. Könyvtár • A könyvtárban csak tanári felügyelettel tartózkodom. • A kikölcsönzött könyveket a kölcsönzési idő lejártáig visszaviszem • Vigyázok a könyvek tisztaságára, épségére. M3.8.3.3. Sportolás • • • • • •
A tornacsarnokba/pályára testi épségemre vigyázva, nem: kocsival, motorral, kerékpárral, görkorival, gördeszkával érkezem. A tornaterembe csak az előírt ruházatban (fehér pólóban), tornacipőben megyek be. A tornateremben tanári felügyelet mellett tartózkodom. Csak a megengedett tornaszereket, és csak rendeltetésszerűen használom. Különösen figyelek saját és társaim testi épségére. Sportszerűen viselkedem győztes vagy vesztes félként is.
M3.8.3.4. Mozi- és színházlátogatás • Az előadásokra pontosan érkezem. • Beszélgetéssel, zörgéssel nem zavarom a nézőket. • Nem tolakodok, türelmesen várok a soromra. • Lábamat a székre nem teszem fel. • A szemetet nem dobom el. • Mobiltelefonomat kikapcsolom. • Betartom a kultúrált közösségi alkalmak viselkedési normáit. • Az idősebbeknek mindig utat adok, nem akadályozom a többi ember közlekedését. • Járműveken a fel-és leszállásnál udvarias vagyok. • Az ülőhelyemet átadom az idősebbeknek, betegeknek, a kisgyermekes- és várandós anyáknak. • Utazás alatt a társaimmal halkan beszélgetek, nem hangoskodom. • Ha kerékpárral érkezem az iskolába, azt a kijelölt helyen, lezárva tárolom a tanítás végéig.
M3.9. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat.4 A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 4
2001. évi XXXVII. tv. 29. § (3)
64/68
M3.9.1. A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. M3.9.2. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét,5 amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. M3.9.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával.6 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős az M3.9.2. Pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás 5 6
Ld. a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 22.§ (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23.§ (1) és (6) bekezdéseit. A 2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (7)
65/68
tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.
M3.9.4. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A M3.9.3. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. M3.9.4. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a M3.9.2. pontban szereplő megállapodás szabályozza. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.
M3.10. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje M3.10.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.
66/68
Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. M3.10.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban a digitális naplót nem használjuk.
M5. Záró rendelkezések A hatálybalépés ideje: 2013. március 30. A felülvizsgálat rendje: évente.
A házirendben foglaltakat megismertem, véleményeztem, a benne foglaltakat jóváhagyom: a Tanári kollégium tagjai: NÉV:
BEOSZTÁS:
ALÁÍRÁS:
67/68
A Házirendben foglaltakat megismertem, véleményeztem: a Szülői Együttműködő Közösség nevében: NÉV:
BEOSZTÁS:
ALÁÍRÁS:
az Intézményi Tanács nevében: NÉV:
BEOSZTÁS
ALÁÍRÁS:
a Diákönkormányzat nevében: NÉV:
BEOSZTÁS
Aláírás
i
68/68
