Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola. Házirend

Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Házirend

Solymár, 2013 1

A Házirend hatályossága Személyi hatálya A Házirendbe foglaltak az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók, a tanulói jogviszonyban álló diákok, az iskolai közösség szervezetei, az iskola működésében érdekelt szervek számára kötelező érvényűek, és a szabályok betartásában elvárt az együttműködés. Területi hatálya • • • •

2083 Solymár, József Attila utca 26.: székhely, feladat-ellátási hely, 1-4. évfolyam. 2083 Solymár, Madách utca 6.: feladat-ellátási hely, 5-8. évfolyam. 2081 Piliscsaba, József Attila u. 2.: feladat-ellátási hely, 9-13. évfolyam. 2083 Solymár PEMÜ Sportcsarnok, feladat-ellátási hely, 1-12. évfolyam.

Időbeli hatálya: Jelen Házirend 2013. március 31-től hatályos. A Házirend nyilvánossága Az érvényes Házirendet minden érintett és illetékes személynek a rendelkezésére kell bocsátani, hozzáférhetővé kell tenni. Jelen Házirendet nyilvánosságra hozataláról az iskola igazgatója a jóváhagyástól számított 5 munkanapon belül gondoskodik. Igény esetén bármely érdeklődőnek a Házirend egy példányát rendelkezésre kell bocsátani. Hozzáférés Tanári szoba (nyomtatott példány) Irattár (nyomtatott példány + CD) Igazgatóhelyettesi iroda (nyomtatott példány) Könyvtár (nyomtatott példány + CD) Az iskola honlapja Az intézmény adatai Az intézmény neve: Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: 2083 Solymár József Attila u. 26. Postacím: 2083 Solymár, Pf. 60 Telefon: 26/360 182, 06/20/945 8688, 06/20/924 3211 Fax: 26/360 306 E-mail: [email protected], [email protected] Azonosító: OM 101641 Az alapító okirat kelte: 2012. november 07. Az intézmény képviselője: Karkus Ottó Telephelyei: 2083 Solymár, József Attila utca 26. 2083 Solymár, Madách utca 6. 2

2081 Piliscsaba, József Attila u. 2. Az intézmény alapítója és fenntartója Neve: Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány Székhelye: 2083 Solymár, Bocskai u. 23. Telefon: 26/360 306, Fax: 26/360 306 A fenntartó képviselője: Mezei Mihály Az intézmény felügyeleti szervei • A szakmai és törvényességi felügyeletet a Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány kuratóriuma látja el. • A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya látja el. Általános rendelkezések A Házirend meghatározza a tanulói jogviszonyból eredő tanulói és szülői jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos helyi szabályokat, az iskolai foglalkozások rendjét, az iskola épületeinek, berendezéseinek, felszereléseinek, taneszközeinek használatára vonatkozó szabályokat, a tanulók viselkedésére vonatkozó elvárásokat. A Házirend az iskola belső életét meghatározó belső szabályzat, mely érvényes az iskola egész területére, és az iskolán kívül szervezett iskolai rendezvényre, illetve az iskola minden dolgozójára és tanulójára vonatkozik. Továbbá vonatkozik az iskola területére belépő személyekre is, akiknek a Házirendet tiszteletbe kell tartaniuk. A Házirend megismerése és betartása az iskola minden dolgozójának és tanulójának joga és kötelessége. A Házirend megsértése számonkérést, illetve fegyelmi felelősségre vonást von maga után. Általános, vegyes rendelkezések Az iskola működési rendje Csengetési rend Alsó és középső tagozaton (1-8. osztályok) Téma Idő intervallum 08:10-10:15 Főoktatás 10:15-10:45 Szünet 10:45-11:30 1. szakóra 11.30-11:35 szünet 11:35-12:20 2. szakóra 12:20-12:45 Szünet

Egyéb 2,5 tanóra 30 perc

A napközi 12:00-kor nyit ki ebéd szünet lásd ebédeltetési 3

rendet 12:45-13:30 13:30-14:15

3. szakóra 4. szakóra

Felső tagozat (9-13. osztályok) Téma 1 Idő intervallum 08:10-09:30 művészeti sáv 09:30-09:40 09:40-11:20 11:20-11:35 11:35-12:20 12:20-12:45 12:45-13:30 13:30-13:40 13:40-14:25

szünet főoktatás szünet 1. szakóra szünet 2. szakóra szünet 3. szakóra

Egyéb 2 osztálynak főoktatással kezdődik a tanítás! 2 osztálynak művészeti sáv!

Testmozgás szünetben 11 és 12. osztályoknak heti két alkalommal 15 óráig tart a tanítás!

Az iskolába való érkezés és távozás Az iskola a tanítási napokon 07:45-tól tart nyitva. 07:45–tól 08:10–ig ügyelet van, a tanulóknak 08:00-ra kell beérkezniük az iskolába. A tanítás előtt a gyülekezés lehetséges helyei a következők • Az alsó tagozatban az osztálytanítóval megállapodottak szerint a tanteremben vagy az udvaron. • A középső tagozatban, az 5., 6. és 7. osztályosok az udvaron, a 8. osztály a tantermében. • A felső tagozatos tanulók a tantermükben. • A hétfői közös kezdéskor az alsó és középső tagozat az udvaron gyülekezik. A tanítás az alsó és középső tagozaton 8:15-kor, a felső tagozaton 8:10-kor kezdődik, mely időpontok előtt 5 (felső tagozaton 3) perccel csengetés szólítja fel sorakozóra a diákokat. Az osztálytanítók egyenként kezet fognak velük. 8.00-ig a tanulók a főépületben, jó idő esetén, az udvaron tartózkodhatnak, utána tantermeikben várják az órakezdést. A tanórák között szünetek vannak. A tanórák végét nem jelzi csengőszó, csak a szakórák kezdetét. A tanórán kívüli foglalkozások rendjét a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével a szaktanár határozza meg. Szünetben és tanítás után csak tanári engedéllyel lehet a termekben tartózkodni. Becsengetés után az órarendtől függően vagy saját tantermükben, csendben várják a tanárt, vagy a szakterem előtt sorban állva. A tanítás befejeztével a tanulók elköszönnek, és/vagy a napközibe, vagy felelősi feladatuk elvégzése után hazamennek. 4

A nem napközis tanulók a szülő előzetesen, írásban megtett állandó vagy alkalmi kérésére tartózkodhatnak az iskolában. Az alsó és középső tagozaton, 15:00 óra után csak azok a tanulók tartózkodhatnak az iskola terültén, akik különórákra, szakkörökre várakoznak, és erről a szülő külön kérvényt nyújtott be. Ezeknek a tanulóknak ügyeletet nem tud biztosítani az iskola. Ottlétük alatt a házirend minden pontja érvényes rájuk nézve. Az iskola területe tanítási idő alatt csak osztálytanítói vagy osztálykísérői engedéllyel, a szülő tudtával hagyható el, előzetes írásbeli kérésre. Minden más esetben csak tanári felügyelettel. A tanév hosszát, az évközi szüneteket rendeleti jogszabály határozza meg és az iskola helyi munkaterve egészíti ki. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, kérésére vonatkozó előírások Ha a tanuló a tanítási óráról, ill. más iskolai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha • a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére –engedélyt kapott a távolmaradásra, • a szülő félévente öt hiányzási napot igazolhat a tanuló számára. • a tanuló beteg volt, és azt igazolja • a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének elege tenni. A mulasztás igazolatlannak minősül, ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlannak minősül. Az iskola értesíti a szülőt a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá akkor, amikor a tanuló igazolatlan mulasztása a kilenc órát eléri. Az értesítésben az iskola felhívja a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Teendők tíz, vagy nagyobb számú igazolatlan hiányzás elérésekor. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot is. Az iskola gyermekvédelmi felelőse a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. A szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges igazolatlan mulasztás mértéke a tanköteles tanuló esetén harminc igazolatlan óra. A nem tanköteles tanulónak megszűnik a tanulói jogviszonya abban az esetben, ha egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál – alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál – többet mulaszt. 5

Ha a tanköteles tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a tanítási órák egyharmadát, és e miatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt értékelhető, így a tanítási év végén nem minősíthető, a tanulónak évet kell ismételnie. Az évismétléstől abban az esetben lehet eltérni, ha a Tanári Kollégium megbízott csoportja engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az iskolát. Ha a pedagógus megítélése szerint az iskolában lévő tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről. Kiskorú tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a tanuló szüleit. Azt, hogy a tanuló ismét egészséges és látogathatja az iskolát, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni, az összegyűlt 45 percenként egy igazolatlan órának minősül, amennyiben nem igazolják. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket A Waldorf-iskolák a legjobb gazdálkodás mellett is mindenképpen rá vannak utalva a szülői befizetésekre. Bár az oktatási törvény tartalmazza a szabad iskolaválasztás jogát, de az állami hozzájárulások nem fedezik a teljes működési költséget. Miután a szülők beszélgetéseken megismerték az iskola gazdasági helyzetét, maguk állapítják meg hozzájárulásuk összegét úgy, hogy egyfelől az iskola működésének szükségleteit, másfelől saját anyagi lehetőségeiket is figyelembe veszik. Alapelv a Waldorf-iskolákban, hogy egyetlen gyereket sem utasítanak el anyagi okok miatt. Itt nincs megkötve, hogy ki mennyit adjon, de minden tanév elején a szülők nyilatkoznak, hogy mekkora támogatást tudnak felvállalni, amennyiben ezt nem teljesítik, az iskola működése veszélybe kerülhet. Anyagi támogatás A felvételt nyert családok minden év májusában részt vesznek a Fészekmegújító napon. Ekkor teszik meg írásban a következő évre vonatkozó pénzügyi és tevékenységbeli vállalásukat és egyben frissítik a gyermekeikre vonatkozó adatokat, információkat (ezt hívjuk "beiratkozásnak"). Ez tulajdonképpen a Hozzájárulási szerződés megújítása, ami alapján az iskola a következő évi költségvetését tervezi meg. A családok anyagi vállalása két fő támogatási formában történik: Működési támogatás Ez a befizetés segíti az iskola napi szintű működését, fenntartását. Fizetendő az SZWNA működési számlájára. Bankszámlaszám: Sberbank Magyarország Zrt., 14100024-6656464901000007 Beruházási támogatás 6

Ez a befizetés az építkezésünk előkészítésének költségeire és az építési telek hitel törlesztésére szolgál. Fizetendő az SZWNA beruházási számlájára. Bankszámlaszám: Sberbank Magyarország Zrt., 14100024-66564649-8000008 A fenti havi szintű vállalási összegek mellett a következő évi egyszeri költségek megtérítése is szükséges: Iskolakezdési-költség hozzájárulás Ez a pénz a gyermekek taneszközeinek központi beszerzéséhez szükséges. Fizetendő az SZWNA működési számlájára. Bankszámlaszám: Sberbank Magyarország Zrt., 14100024-66564649-01000007 Alapfokú művészetoktatási költségtérítés Alapértelmezésben a Waldorf iskolába járó gyermekek a Waldorf iskolában veszik igénybe a térítési díjat. Fizetendő az SZWNA működési számlájára. A hatályos állami szabályozás szerint, ha más művészeti iskolában kívánja a család a gyermek után igénybe venni a térítési díjat, akkor a Waldorf iskolában tandíjat kell fizetni. Bankszámlaszám: Sberbank Magyarország Zrt., 14100024-66564649-01000007 A fenti támogatási formák mellett az egyes osztályok szülői közösségei eltérő mértékű és módú megállapodást köthetnek maguk között a következő pénzbefizetésekre: Osztálypénz Ebből finanszírozzák a gyerekek kulturális- zenei, vagy sportrendezvényeken való részvételét, illetve az osztálykirándulásokat. Kívülről érkező egyéb támogatások: Mindazon magánszemélyek, és cégek, akik szeretnék támogatni oktatási-nevelési munkánkat, valamint szeretnének hozzájárulni leendő új épületünk megépítéséhez adományaikat a 1410002466564649-01000007 (Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány) bankszámlaszámra küldhetik. Külső támogatásra egyre nagyobb szükségünk van, mivel szűk közösségünk anyagi lehetőségei végesek, különösen, hogy saját épületeinket is önerőből építjük, tartjuk fenn. A támogatások befizethetők magánszemélyként, illetve cégektől is fogadhatunk támogatást. Így év végén a befizetett összeget a cég az alapítvány által kiállított igazolás alapján adóalap-csökkentő tényezőként tudja majd érvényesíteni.

A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait 7

A tanulók által előállított termékek bazáron történő árusítását a Tanári Kollégium szabályozza. Minden tanuló árusíthat egyszerű, maga által készített tárgyakat, melynek a bevételéből a tanulók felajánlanak az iskolai költségekhez tetszésük szerint. Minden olyan termék fölött, amelyet tanulók állítottak elő –az iskola által biztosított nyersanyagból– a tanítási folyamat részeként, az iskola rendelkezik. Ezeket az iskola a továbbiakban oktatási célra használhatja, illetve reprezentációs céllal elajándékozhatja, vagy értékesítheti az iskolai és intézményközi ünnepkörökhöz tartozó bazárokon. Ha az értékesítés során a terméket anyagáron vagy önköltségi áron adja tovább az iskola, akkor a tanuló, vagy a tanuló osztálya – mivel nyereség nem képződik – díjazásban nem részesül. Ha az értékesítésből nyereséget lehet képezni, azt az iskola és a termék előállításában részt vevő osztálya azt saját költségeire fordíthatja. Ilyen költségtípusok lehetnek: kirándulások, kulturális intézmények látogatása, táborozás, rászoruló diákok táboroztatási költségeinek átvállalása, segítése, könyvtári és rongálási károk megtérítése. Az iskolát a tanulók között nyereség megosztása megegyezés szerinti. Ha a nyereség nem egy tanulóhoz köthető, akkor a tanulók közötti szétosztás alapelvét a közreműködő tanulók osztálytanítója vagy osztálykísérője határozza meg. Az értékesítések során képezhető díjazásokat megegyezés szerint hagyja jóvá. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje A tanuló, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére – indokolt esetben – szociális alapú kedvezményekben részesülhet. Az ezzel kapcsolatos teendőket az osztálytanító vagy osztálykísérő ismerteti a tanulókkal. A szociális támogatás vonatkozhat az iskolán kívüli rendezvényre, programok részvételén történő hozzájárulás segítésére (kirándulás, színházlátogatás, gyakorlatok) Szóbeli kéréssel fordulhat a diák vagy szülei az osztálytanítóhoz, osztálykísérőhöz, osztálygazdasági felelős szülőhöz, gazdasági igazgatóhoz, gazdasági asszisztenshez ill. közvetlenül a Szociális csoporthoz. A tanulói fizetési kedvezmények lehetőségét a tankönyvvásárláshoz és az étkezési térítési díjhoz kapott állami normatív támogatás biztosítja, melynek igénylési feltételeit meghatározó törvényi rendelkezések szabályozzák. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei: A szociális támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás szükség szerint kiegészíti az ingyenes tankönyvre jogosultak számára felhasználható normatív pénzügyi keretet. Az egészségügyi vizsgálatokra jelentkezés, a kötelező tanévi állapot-felmérési vizsgálatokon kívül, melyre az iskolaorvos munkáját segítő védőnőnél, illetve. a fejlesztő pedagógusnál lehet jelentkezni. 8

A fenti pontokra vonatkozólag az osztálytanító ad a tanév első hetében tájékoztatást (alsó tagozatban írásban a szülőknek, középső és felső tagozatban szóbeli tájékoztatást kapnak a tanulók). A tanulóknak joguk van arra, hogy részt vehessenek diákkörök (művészeti, művelődési, sport stb.) munkájában és kezdeményezhessék azok létrehozását az iskolai SZMSZ-ben meghatározott módon. Diákönkormányzattal kapcsolatos rendelkezések A demokratikus társadalmi rend modelljeként a diákönkormányzat működése. A tanulók, érdekeik képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) kell létrehozniuk. Ezt minden tanév elején indítványozza a tantestület. Amíg a szervezeti és működési rendjüket nem dolgozzák ki, és diákközgyűlést nem kívánnak létrehozni, addig a tanári kollégium egy képviselője segíti a 9. osztálytól az osztályképviselő diákok megbeszéléseit. Az iskolai DÖK saját szervezeti és működési rendje szerint működik. Minden tanuló választható és választhat a DÖK testületeibe. A DÖK évente egy alkalommal diákközgyűlést szervez, amely áttekinti a DÖK működését és a diákjogok érvényesülését. Az SNI tanulók közül, csak az a tanuló kerülhet be, aki nem akadályozott a DÖK képviselet ellátására A diákközgyűlést a DÖK hívja össze, a DÖK elnöke és az iskola tanári kollégiumának képviselője vezeti le. A diákközgyűlésen az iskola tanulói véleménynyilvánítási jogukkal élhetnek. Kérdéseket tehetnek fel a tanári kollégium képviselőjének a tanulmányaikat és személyüket érintő témákban. A diákoknak a közgyűlésen kívül is joguk van személyes és tanulmányi kérdéseket intézni a tanári kollégiumhoz, pedagógusokhoz vagy az iskolaszékhez. A diákok jogosultak arra, hogy kérdéseikre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapjanak. A DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt egy számozott tanítási nap programjáról. A tanuló joga, hogy kérelmére (alsó tagozatban szülői kérelemre) –a jogszabályban meghatározott módon– figyelembe véve a Waldorf-iskolák kerettantervének évfolyamonkénti „várható eredményeit”, a Helyi Tantervet illetve a Waldorf-pedagógia sajátosságait, független Waldorftanárokból álló bizottság előtt mutassa meg az adott szak- és közismereti tárgyakból elért készségilletve tudásszintjét. Az SNI tanulók esetében a bizottság gyógypedagógus személyével egészül ki. Az iskolai Diákönkormányzat: • A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában Diákönkormányzat (DÖK) működik. • Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. • A Diákönkormányzat tevékenységét a Diákönkormányzat által, a tanári kollégiumból választott nevelő segíti.

9

•

Az iskolai Diákönkormányzat képviseletét a választott elnök látja el. A Diákönkormányzatnak véleményezési, egyetértési és javaslattételi joga van. (20/2012. (VIII.31.)

Az iskolai diákközgyűlés: • Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. • A diákközgyűlésen a Diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a Diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Tanuló jogai A tanuló joga, hogy tanórán kívüli foglalkozásokra (napközi, tanulószoba, szakkör, fakultáció) jelentkezzen. Jelentkezni levélben a szülő kérésére és aláírásával lehet. Az SNI tanulók esetében szóbeli magyarázattal egészül ki. Joga, hogy az év elején meghirdetett fakultációs tantárgyakra írásban jelentkezzen az adott tanév első hetében. Módosító kérvényt január 15-ig lehet beadni a második félévre. A tanuló joga, hogy az adott tanév első hetében ismerhesse az adott tanévre vonatkozó kötelező és választható tantárgyakat, az azt tanító tanárok nevét, az óraszámokat és a részvétel feltételeit. A tanulók a tanév folyamán létrehozhatnak rövidebb-hosszabb időre szóló diákköröket. A kezdeményezés bejelentése két héttel korábban kell, hogy megtörténjen a tanári kollégiumnál, majd a TK „teremfelelőse” segíti és követi a diákkör munkáját. A tanuló joga, hogy a kötelezően választható tantárgyak közül érdeklődésének megfelelően jelentkezzen két tantárgyból az érettségi vizsgára felkészítő foglalkozásra. SNI tanulók esetében a gyógypedagógussal egyeztetés történik. Ezek a következők: művészettörténet, euritmia, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelvek. A jelentkezés tanév elején a szülő és a diák kérelmére, tanári kollégium hozzájárulásával és különbözeti vizsgával módosítható. A jogszabályban meghatározott, indokolt, hivatalosan véleményezett esetekben a szülő kérelmezheti gyermeke felmentését a tanórai foglalkozásokon való részvétel vagy értékelés alól, illetve indokolt esetben kérheti, hogy magántanuló legyen. A tanári kollégium a kérelemről szakértői vélemény alapján dönt. A jogszabályban meghatározott, indokolt, hivatalosan véleményezett esetekben a szülő kérelmezheti gyermeke osztályozó vizsga keretében rövidebb idő alatt teljesítse tanulmányi kötelezettségét. A tanári kollégium a kérelemről szakértői vélemény alapján dönt. A magántanulók igény szerint használhatják az iskola könyvtárát, tanulószobát és konzultációt kérhetnek. A magántanuló felkészítéséről a szülő gondoskodik. A magántanuló egyénileg készül fel. A magántanuló szorgalmát és magatartását nem kell értékelni. A tanuló részt vehet egyéb tanórai 10

foglalkozásokon, a tanév során. A tanuló részt vehet napközis, illet tanulószobai foglalkozáson. A magántanulónak nem kell részt venni a tanórai foglalkozásokon, ezért osztályozó vizsgát kell tennie. A magántanulók szüleinek továbbá vállalniuk kell a Waldorf pedagógiai gyakorlat sajátosságait figyelembe véve, vállalniuk kell, hogy gyermekük tanévenként két hetet kötelezően részt vesz tanórai foglalkozásokon. Ez idő alatt a tanárok megfigyelhetik a tanulót az iskolai pedagógiai környezetben. Az osztálytanító, osztálykísérő és a szaktanár így tudja értékelni az osztályozóvizsgán nem értékelhető tantárgyat, illetve az osztályozó vizsgán történő értékelés összetettségét és teljességét így lehet biztosítani iskolánkban. Az iskolánkba érkező hazai és külföldi vendégtanulókra mindazon jogok és kötelességek vonatkoznak, melyek az iskola tanulóira. Erről a küldő és a fogadó iskola szóbeli megegyezést köt. Vendégtanulók esetén is figyelembe kell venni az SNI tanulóra vonatkozókat. A tanulónak joga van arra, hogy az általa írt, illetve neki szóló levelek tartalma olvasatlan maradjon. A nem megfelelő időben történő levelezés következményeit a tanár pedagógiai felelőssége meghatározni. Beszámoló, dolgozat, felmérő íratási szándékát a tanár egy héttel korábban jelzi a tanulóknak. A megfelelő felmentéssel vagy mentesítettséggel rendelkező tanulók kérésre szóbeli beszámolót tehetnek. A beszámolókra, írásbeli dolgozatok idejére segédeszközöket is igénybe vehetnek az SNI tanulók. Az epocha füzeteket az epochát záró pénteken (a felső tagozaton az epochát követő első hétfőn 8.10 rakor) kell rendezett állapotban leadni minden tanulónak, melyről a tanár a következő hét végéig ad visszajelzést, és egy hét javítási lehetőset biztosít a tanulónak. A javított tanulói munka elfogadását szóban (felső tagozaton írásban is) azonnal jelzi, vagy legalább egy héten belül. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az iskolai médiumokon keresztül kihirdetett időpontokban fogadóórát tart. A tanulók egészségügyi ellátását az iskolaorvos és a védőnő biztosítja az iskolai médiumokon keresztül kihirdetett rend szerint. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, a tanári szobában, a szünetben, illetve a tanítás végén intézhetik, de kéréseikkel az intézményvezetőt, iskolatitkárt és az igazgatási asszisztenst is azonnal megkereshetik. Az iskolai és iskolán kívüli szervezett iskolai rendezvényeken a tanulóknak az osztálytanító vagy az osztálykísérő útmutatásai alapján kell részt venniük. Ha az osztálytanító nem tartózkodik az iskolában, döntéshozatali jogát az intézményvezető, az igazgatási asszisztens veszi át. A kézműves órákon kötelező felszerelésről a megelőző tanév végén ad tájékoztatást a szaktanár. A tanuló a tantervi anyagon, egyéni fejlesztésen, sportköri, gyógy-testnevelési foglalkozásokon túlmenően tudományos, technikai, művészeti, szakmai érdeklődésének kielégítése, alkotóképessége fejlesztése céljából részt vehet iskolai, énekkar, önképzőkör, művelődéstörténeti, egyéb) létrehozásában és munkájában. A tanuló javasolhatja az e pontban említett diákkörök 11

megalapítását is az intézmény vezetőjénél. A megvalósítás függ az intézmény órakeretétől, pedagógusi feladatok teljesítésétől. A diákkörök szeptember elején kezdik meg működésüket, és a tanév végéig tartanak. A diákkörök tevékenységéről év elején az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat. A diákkörök kijelölt pedagógus felelőseiről az igazgató ad tájékoztatást. A diákkörre történő jelentkezés után a tanuló köteles egy tanítási év időtartamának idejére a foglalkozáson részt venni. Az irodai telefont a diákok csak tanári engedéllyel és felügyelettel vehetik igénybe, indokolt esetben. A tanuló kivételes, indokolt esetekben engedélyt kaphat, hogy az irodában vagy indokolt esetben az udvar arra kijelölt helyén (kapualj) használhassa mobiltelefonját. Fénymásolni csak az érintett szaktanár engedélyével és az iroda dolgozóinak felügyelete mellett szabad. A tanulók véleménynyilvánításának rendje A tanulók az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek az iskola életével és működésével kapcsolatos kérdésekben. Vélemény nyilvánítása nem vonatkozhat a tantervben foglaltak tanítási tartalmára, de annak elsajátítására vonatkozóan tanulási- tanítási folyamataira igen. Véleménynyilvánításukat az osztályfőnöki órán, beszélgetés órán, epocha-záró szaktanári visszatekintéseken, a felső-tagozatban a 3 hetente megtartandó ún. hónapünnepen tehetik meg, továbbá a tanári kollégium csütörtöki konferenciáira előzetes bejelentés alapján időpontot kérhetnek. Továbbá a diákok véleményüket szervezett formában a diákközgyűlésen, a diákönkormányzati összejöveteleken nyilváníthatják ki írásos formában véleményüket fejezhetik ki az osztályfőnöknek, a szaktanárnak és az igazgatónak problémáikkal személyesen megkereshetik tanáraikat és az iskola vezetését. Véleményezési jog • Ifjúság politikai pénzeszközök elosztásáról • Házirend elfogadása és módosításáról • SzMSz elfogadása és módosításáról • A diákönkormányzattal és más diákképviselőkkel történő iskolavezetői kapcsolattartás rendjéről. • Feladatainak ellátásához biztosított helyiségek használatáról. • Iskolai sport-rendezvények és az iskolavezetés kapcsolattartásának formáiról. • Mindennapi testedzés formáiról. • A szociális kedvezmények megállapításakor. • Tanulói véleménynyilvánítás rendszeréről. • A tanulók jutalmazásának elveiről és formáiról • Ünnepélyek rendjéről és hagyományápolásról A diákoknak további véleményalkotási joguk 12

A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál. A diákok nagyobb közösségének 20 főt, azaz egy átlag osztálylétszámot tekintünk. A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör rendjének megállapításához, a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel, kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények rendjének kialakításához.

a tanulói működési a tanórán működési

Az intézményvezető megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntés előtt. Elmarasztalások Az a tanuló, aki kötelességeit megszegi, a Házirendet nem tartja be, társai és önmaga testi épségét veszélyezteti, dohányzik, szeszes italt vagy drogot fogyaszt, igazolatlanul hiányzik, az iskolának anyagi vagy erkölcsi kárt okoz, fegyelmi intézkedésben részesítendő. Az írásos fegyelmi intézkedések fokozatai: szaktanári figyelmeztetés vagy intés, osztálytanítói (osztálykísérői) figyelmeztetés vagy intés, a tanári kollégium figyelmeztetése vagy intése. A tanuló elleni fegyelmi intézkedést a fegyelmi vétség súlyosságának arányában kell meghozni. Rendkívül súlyos, visszatérő, szándékos, törvénysértő fegyelmi vétség esetén a tanuló ellen fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a tanári kollégium megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. Azokat a tanulókat, akik az iskolai házirendet tanórán vagy tanórán kívül megszegik, vagyis az iskolai közösséggel, annak tagjaival szemben sértő magatartást tanúsítanak, a munkafegyelmet megsértik, elmarasztalásban kell részesíteni. Elmarasztalás lehet • szaktanári szóbeli figyelmeztetés • osztálytanítói szóbeli figyelmeztetés • igazgatói szóbeli figyelmeztetés • „problémamegoldó beszélgetés” (érintett tanár, családgondozó, igazgató), • „fegyelmi beszélgetés” (osztálytanító, családgondozó, igazgató, szülő), • megbízatás, kedvezmény megvonása. A helyes szokásrendek megteremtése, következetes betartása, a tanulási módszerek megtanítása a tanulók megfelelő terhelésének biztosítása, munkafegyelmük kialakítása az osztálytanító és a szaktanárok közös feladata. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál meg kell tartani a fokozatosság elvét. Nem kell megtartani a fokozatosság elvét abban az esetben, ha a tanuló kirívóan súlyos kötelezettségszegést követett el, és egyébként a fegyelmi eljárás megindításának is helye lenne. Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó nevelő személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A 13

tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. Ha a felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetve a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója a tanuló, illetve a szülő ellen pert indíthat. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás • Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. • A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. • A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. • A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. • Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. • Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács – ennek hiányában az iskolaszék – véleményét. • Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. • Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. • Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. • Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. • Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban 14

•

• • • •

• •

• •

• •

• •

foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény tárgyi súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. A fegyelmi büntetés lehet: o megrovás; o szigorú megrovás; o meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; o áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; o eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; o kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a 15

•

•

•

•

•

•

határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha o a tanuló nem követett el kötelességszegést, o a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, o a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, o a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy o nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: o meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés o esetén hat hónapnál; o áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi o büntetések esetén tizenkettő hónapnál. A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel - legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. o A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló o közeli hozzátartozója o osztályfőnöke illetve osztálytanítója o napközis nevelője o felsős tanuló esetén volt osztálytanítója o a fegyelmi vétség sértettje o az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai az irányadók.

A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formái A tanulók számára tájékoztatást ad: a tanári kollégium és az iskolavezetőség az iskola életének főbb eseményeiről, a tanulókat és szülőket egyaránt érintő feladatokról és kötelezettségekről, az iskola honlapján, kör-e-mailben közös szülői esteken, intézményi konferencián, tanévnyitó és -záró ünnepségeken. Az intézményvezetés és a tanári kollégium köteles a tanulók kérésére tájékoztatást adni az iskola 16

pedagógiai programjáról, a minőségirányítási programról, a szervezeti és működési szabályzatról, illetve az iskola működését meghatározó minden belső szabályzatról. A tanuló alapvető joga, hogy tájékoztatást kapjon a személyét, tanulmányait, és előmenetelét érintő kérdésekben. Továbbá az iskolai élet eseményekről, munkarend-változásokról, ünnepségekről, rendezvényekről, szünetekről, vizsgákról, verseny és pályázati lehetőségekről, illetve minden, a tanulókra tartozó fontos információról is tájékoztatja a tanulókat. Az iskolavezetőség a Diákönkormányzaton keresztül ad tájékoztatást a tanulók számára az iskola helyzetéről, a megoldandó feladatokról. Az iskola kiürítési terve az épület bejárata mellet, jól látható helyen van elhelyezve. A Házirend az iskola minden épületében a folyosón el van helyezve. Számonkérés Számonkérés az alsóbb évfolyamokon - hagyományos értelemben véve – nincsen. Aki nem készíti el a feladatát, annak következő alkalomra be kell pótolnia. A kiadott feladatok nem kényszerítőerejűek, nem keltenek belső szorongást. Céljuk az önállóan elvégzett munka által átélhető alkotóöröm megtapasztalása. A tanítók a tanulókkal való aktív együttlétben igyekeznek megismerni a diákoknak az adott tananyagokban való elmélyülését, tudásának, ismereteinek mértékét. Természetesen van a tanítók által irányított beszélgetés, kérdés-felelet, a tanultak felidézése, egyéni előadása, amelyből képet nyerhetnek a pedagógusok a tanulók előrehaladásáról. A tanulók epochafüzeteinek rendszeres ellenőrzése is lehetőséget ad a képalkotásra. A középtagozattól egyre több önálló feladatot kapnak a gyerekek (például: kutatómunka, kiselőadás, füzetmunka, tanulnivaló). A különböző tantárgyakból tudáspróbák, kiselőadások alkalmával mutatják be megszerzett tudásukat, képességeiket. 5-6. osztálytól kezdve pedig rendszeres írásos ellenőrzést is végzünk, de nem feladatlapszerűen, hanem inkább esszészerű, a témához kapcsolódó, az érdeklődést felkeltő fogalmazások íratásával. A tanulók visszajelzéseket tudásukról százalékban kapnak. 9. osztálytól részletes, százalékos értékelést írnak a tanárok évente két alkalommal, és 11. osztálytól osztályzatokkal is kifejezzük a tanulók teljesítményét. A gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formái A tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő tanulókat az intézmény jutalomban részesítheti. Tantárgyi elismerés: A tantárgyban végzett kiemelkedő munkáért szaktanári dicséret. Kimagasló eredmény esetén szóbeli igazgatói dicséret a heti tanulóközösségi megbeszéléseken és jutalomkönyv a tanév végén a tanulók, nevelők és a szülők közössége előtt. Országos szintű tanulmányi és sportteljesítmény jutalmazása a tanév végén. Az egész évben tartó házi sportbajnokságok, tanulmányi pontversenyek állásáról az iskolai faliújságon folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat.

17

Magatartás és szorgalom jutalmazása: Aki magatartásban és szorgalmában példás, a felnőttekkel és társaival udvarias, rendszerető, kötelességtudó, a közösségi életében aktív, kezdeményező tanuló az alábbi dicséretet kaphatja • szaktanári írásbeli, szóbeli • osztálytanítói írásbeli, szóbeli • intézményvezetői írásbeli, szóbeli dicséretek. A dicséretek a bizonyítványba való bejegyzésére a jutalmat adó nevelő jogosult. A tanuló az év közbeni tanulmányi eredményét, magatartását és szorgalmát az osztálytanító havonként értékeli és a tájékoztatófüzetben, írásbeli dicséretben részesíti azt a tanulót, aki kiemelkedően jól, egyenletesen, ill. szorgalmával vagy magatartásával kitűnik. Iskolánk dicséretben részesíti azt a tanulót, aki képességeihez mérten • tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, iskolai, kerületi, országos versenyen jó helyezést ér el • kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, • eredményes kulturális tevékenységet folytat vagy kimagasló sportteljesítményt nyújt, • a közösségi életet szervezi és irányítja. A dicséretek formái: szóbeli dicséret nagyobb tanulói közösség előtt évnyitó vagy évzáró ünnepélyen, hónapünnepen. (az alsó tagozatosok, középső tagozatosok vagy felső tagozatosok előtt). Tantárgyi, szorgalmi, magatartási dicséretet az év végi írásos értékelésbe is be kell vezetni. A dicséret mellett indokolt esetben, jutalomban is részesülhetnek a tanulók, az életkori sajátosságokat figyelembe véve. A jutalom nem jelent feltétlenül tárgyi jutalmat. A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok Intézményünkben az értékelésnek két alapvető dimenziója van: az egyik a tanár folyamatos megfigyeléseiből alakul, a másik pedig a formális visszajelzésekből. A tanár által folyamatosan végzett megfigyelések kiterjednek a gyermek iskolai tevékenységére, munkájára, szociális kapcsolataira, órai jelenlétére, otthoni feladatainak elvégzésére, a vele kapcsolatos szokatlan jelenségekre – atipikus magatartás, otthoni vagy szociális krízisek, betegségek. Az általános jellemzés mellett a gyermekek minden elvégzett munkájukhoz értékelést kapnak. Ez a visszajelzés az első iskolai években még szóbeli formában történik, a középtagozattól (5. osztálytól) kezdve viszont megjelennek az írásbeli értékelések különböző formái: például néhány soros írásbeli visszajelzés az adott munkáról, pontszámokkal vagy százalékban megadott értékelés. A megfigyelésekből származó jegyzeteket kiegészítik a szaktanárok a gyermek szakórákon nyújtott teljesítményével. Az év során összegyűlt észrevételeket az osztálytanító és a szaktanárok összegzik a gyermek év-végi bizonyítványában. A tanév során két alkalommal adunk a tanulók tevékenységéről értesítést a szülőknek, és minden diák írásos bizonyítványt, értékelést kap a tanév végén. 11. osztálytól az állami iskolák gyakorlatának megfelelően a tantárgyaknál számokkal is kifejezzük a diákok teljesítményét. Magatartás és szorgalom osztályzatokat nem adunk, szöveges értékeléssel igyekszünk a diákok iskolai jelenlétét bemutatni. A Waldorf-pedagógia az értékelést, mint a gyermek megismerésének és megértésének eszközét fogja fel. Minél pontosabbak és átfogóbbak a tanár megfigyelései, annál mélyebben képes 18

megérteni a gyermeket. A gyermeknek ez az alaposabb megértése elősegíti a gyermek pozitív fejlődését. Ideális körülmények között az értékelésnek az lehet a legfőbb eredménye, hogy a gyermek használható segítséget kap, és új fejlődési lehetőségek tárulnak fel számára. Az értékelés átalakulásokat eredményezhet a tanításban és a tanulásban egyaránt. A megfigyelésekből származó jegyzeteket kiegészítik a szaktanárok a gyermek szakórákon nyújtott teljesítményével. Az év során összegyűlt észrevételeket az osztálytanító és a szaktanárok összegzik a gyermek az év végi bizonyítványában, amely általában tartalmaz egy bizonyítványverset is, amely egy olyan képet ragad meg, mely segítséget nyújthat a gyermek jövőbeni fejlődéséhez. Az értékelés kialakításakor egyaránt figyelembe vesszük a tanuló fizikai és szellemi adottságait és állapotát. A pedagógiai értékelés nem valósulhat meg az iskolai interakciókban részvevő egyének teljességének figyelembevétele nélkül. Az értékelési követelményeket minden évfolyamon nyilvánosságra kell hozni, tudatosítani kell a tanulókban. Az értékelés csak akkor érheti el célját, ha igazságos, további munkára ösztönöz, folyamatos, differenciált, és változatos információforrásokon alapul. Az értékelés főbb jellemzői: • Az értékelés egyen folyamatos és kiszámítható. • Segítse elő a rendszeres munkavégzés és a felelősségtudat kialakítását. • Legyen konkrét, gyerek és felnőtt számára egyaránt elérhető. • Tárja fel a hibák okait, támaszkodjék a pozitívumokra. • Törekedjék objektivitásra, igazságosságra, méltányosságra. • Szóljon minden esetben személyre, vegye figyelembe az adottságokat, a fejlődésben megtett utat, segítse a helyes önértékelés kialakulását. • Serkentsen további erőfeszítésekre, tartsa életben az egészséges munkakedvet. Az értékelés formái: • Szóbeli • Írásbeli Az értékelés két lényegi funkciót lát el: segíti a tanítási folyamatot és normákat teremt. Az előbbi visszajelzést ad a szülők és a tanulók számára, és teljes előmenetelük tükrében ad képet a tanulók hozzáállásáról, magatartásáról és képességeiről. Az értékelésnek ez a módja formatív, folyamatos, párbeszédre épül és a minőségen alapul. Az értékelés második fajtája külső megfigyelés formájában történik, speciális eredményekre vonatkozó, mérhető adatokkal szolgál, megállapítja, hogy a tanuló mire képes és mire nem, valamint szelekciót tesz lehetővé. Az értékelés formatív és összegző voltának saját helye van a tanításban; bármelyiket helytelenül alkalmazva azonban visszahat a fejlődésre. A formatív értékelés központi szerepet játszik a Waldorf pedagógiában. Minden tanár abból a feltételezésből indul ki, hogy az előtte álló gyermek sokkal nagyobb lehetőségeket rejt magában, mint ami a jelenben megmutatkozik. A gyermek egész eddigi életútja azt az utat tárja elénk, ahogyan a gyermek individualizációja fejlődött, és képet ad arról, hogy a benne rejlő lehetőségeket mennyire sikerült kiaknázni. Ez a benne rejlő lehetőség többek között abban jut kifejezésre, hogy miként éli meg a gyermek a kulcsfontosságú fejlődési fázisokat, hogyan tanul, és hogyan birkózik meg azokkal a nehézségekkel, amelyekkel az élet szembesíti. Ennek a fejlődési útnak a megfigyelése, és az erre való válaszadás a formatív értékelés elsődleges célkitűzése. A csupán formális, adminisztratív értékelés túlsúlya megöli a tanári intuíciót és kezdeményezőkészséget, 19

bármilyen értékelés hiánya azonban magában hordozza a szubjektivitás és az önkényesség veszélyét. A megfigyelésekből származó jegyzeteket kiegészítik a szaktanárok a gyermek szakórákon nyújtott teljesítményével. Az év során összegyűlt észrevételeket az osztálytanító és a szaktanárok összegzik a gyermek év végi bizonyítványában. A gyermekről készített feljegyzések emellett tartalmazhatják a tanári konferenciákon készült gyermekmegfigyelések összefoglalásait, az iskolaorvos jelentéseit, a teljesítményt mérő epocha zárók és dolgozatok, a gyermek képességeit felmérő vizsgálatok eredményeit, a különleges pl. fegyelmi helyzetekről és megoldásaikról szóló beszámolókat, a tutori jelentéseket, az előző iskolákból származó dokumentumokat,egyes esetekben a fejlesztő és gyógypedagógusok külön foglalkozásairól szóló visszajelzéseket, „külső” szakemberek jelentéseit. Az osztálytanító nyomon követi a gyermek íráskészségében, számolásában, koordinációjában és szociális viselkedésében történt előmenetelét, és a fejlesztő pedagógusokkal összeállított felmérések segítségével feljegyzést is készíthet erről. Az óráikat a tanárok tervezik meg, figyelembe véve a gyermekek képességeit és teljesítményeit. Ezeket az óraterveket, melyek integrálódnak az egész iskola tantervébe, az osztálytanítók és a szaktanárok a rendszeres tanári konferenciákon megosztják egymással. A közös pedagógiai elképzeléseiket és tapasztalataikat a tanárok segítségként használják föl a tananyag megtervezésében és az adott osztály aktuális állapotrajzának felállításában. Gyermekmegfigyelések Gyermekmegfigyeléseket nemcsak olyan gyermekek esetében végezhetünk, akik viselkedésükben, vagy tanulmányaikban különleges elbánást igényelnek, különleges képességűek, hanem az adott iskolába járó valamennyi átlagos képességekkel rendelkező tanuló esetében is. Ezek a megfigyelések a gyermeket tanító tanárok részvételével történnek, de jele n lehetnek más szakemberek, mint például az iskolaorvos vagy az iskolában tevékenykedő fejlesztő pedagógusok is. A megfigyelések kiterjednek a gyermek fizikai állapotára, mozgására, az osztályon belüli és kívüli magaviseletére, amennyiben va nnak, egyéb vizsgálati eredményekre, művészeti munkákra, a más gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatára, a tanulási és munkaszokásokra, az otthoni körülményekre, az iskolai munkára, a házi feladatokra, a szolgálatkészségére, részvételére az iskolában, a különböző tárgyakhoz és iskolai tevékenységekhez való viszonyára. Ezeket a megfigyeléseket a tanárok a rendszeres tanári konferenciák keretében megosztják az egész tantestülettel. A folyamat lezárásakor a megfigyelést végző tanárok megpróbálnak utakat és lehetőségeket felvázolni, melyek segítséget jelenthetnek a gyermek fejlődésében. Osztálymegfigyelések A rendszeres osztálymegfigyelések az osztálytanító vagy bármely szaktanár kezdeményezésére az osztályban tanító szaktanárok részvételével történnek. Ezek a megbeszélések az adott osztály pillanatnyi állapotáról alkotott kép megformálását jelentik a tudásszinttől a szociális dinamikáig. Osztálymegfigyelésre kerülhet sor, ha egy új tanár veszi át az osztályt, vagy ha a szaktanárok közösen úgy ítélik meg, hogy az osztály különleges figyelmet érdemel. Az osztálymegfigyelések 20

különböző dolgokra koncentrálhatnak a tudásszinttől a szociális dinamikáig. Az osztályról nagyobb felmérés készül, amikor a középiskolába lép. Bizonyítványok A szülők a Tanári Kollégium által jóváhagyott arculat szerint éves bizonyítvány formájában összefoglalást kapnak az értékelésekről. Ez a dokumentum általában a következőket tartalmazza: Az osztálytanító jellemzése a gyermekről, mint egész személyiségről, rávilágítva erős oldalaira és gyengéire. A bizonyítvány főbb tartalmi elemei: • A gyermek részvételének (figyelme intenzitásának, együttműködési készségének, reakcióinak), a különböző tárgyakban tanúsított előmenetelének és képességeinek, (ideértve a megértési, verbális és írásbeli képességeit) szociális viselkedésének, (beleértve, hogy mennyire figyel másokra, mennyire tud másokkal együttdolgozni) és aktivitásának (idetartoznak a bemutatott munkái, azok külalakja, befejezett feladatai) értékelése, részvételi szintjének, reakcióinak és érzelmi esztétikai fejlődésének összegzése. • Az éves jelenlétének és munkájának összegzése. • Az összes tantárgyban tanúsított tanulmányi előmenetele. • A bizonyítványvers, amely egy olyan képet ragad meg, mely segítséget nyújthat a gyermek jövőbeni fejlődéséhez. • A 8. osztályos Éves Munka minősítése. • A 12. év végi Waldorf Mester Munka konzulens által írt szöveges értékelése és az egyedileg készített érdemjegyes záró bizonyítványa. Az állami bizonyítvány, melyben pecsét igazolja, hogy a pedagógiai programunk alapján szöveges értékelést adunk, illetve amennyiben a tanuló továbbhaladásához szükséges a szöveges értékelést érdemjegyekre váltjuk, melyet mellékletben csatolunk az állami bizonyítványba. A bizonyítvány másolata és minden egyéb, a gyermek teljesítményével kapcsolatos írásos dokumentum az iskolában kerül megőrzésre. Félévi értesítő A tanuló félévi tanulmányi állapotáról a szülőt az értesítőben kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni. Szöveges értékelés átváltása érdemjegyekre A 8. osztályból való tovább haladás más intézménybe és a felvételi folyamat sajnos kikerülhetetlenné teszi, hogy a szöveges értékelések végül még is megjelenjenek osztályzatok formájában. A 11. osztálytól belép az érdemjegyekkel történő értékelés is, hogy megfeleljünk az állami érettségi és felvételi rendszer követelményeihez való csatlakozásnak. A fent jelzett esetekben tulajdonképpen nem történik konvertálás szöveges értékelésről érdemjegy alapú értékelésre. Hanem a párhuzamos szöveges és érdemjegybeli értékelés történik. Az érdemjegyeket a pedagógus vezeti szükség esetén és igény szerint tájékoztatja a tanulót és a szülőt, szóban és/vagy írásban. Félév végén és év végén a tanulók írásos bizonyítványaik mellett az érdemjegyeket tartalmazó bizonyítványt is kapnak. 21

Tanulmányok alatti vizsga Az értékelés és a vizsgák Minden évfolyam végeztével a diákok kézzel írt, írásos bizonyítványt kapnak. Ez a gyakorlat az értékelést árnyaltabbá és egyben emberibbé teszi. Bizonyítványok megjelenési formájukban is tükrözik az esztétikai és szellemi értékeket, melyeket egy Waldorf iskolának képviselnie kell és illik. 11. osztálytól minden diáknak minden tantárgyból osztályzatokkal is kapnak teljesítményük értékelésére. Így a magyarországi felsőoktatási felvételi rendszerben meg tudnak felelni az elvárásoknak, követelményeknek és a fennálló jogi gyakorlatnak. Felvételi pontokat jelenleg az utolsó két tanév alapján vihet a diák középiskolájából. Iskolánkban ez a 11-12. illetve a 12-13. osztály. Tehát ez összefügg az érettségi vizsgára való jelentkezéssel és készüléssel is Iskolánk érettségit adó intézmény. A 13. évfolyam célja, hogy a diákokat felkészítse a törvények által meghatározott állami kétszintű érettségi vizsga letétele. Az érettségin kívül közvetlen tantárgyi vizsgakövetelményeink a tizenkét év alatt nincsenek. A 8. és 12. év zárásával azonban minden diák számára kötelező tantervben megfogalmazott feladat a záró munka, illetve diplomamunka elkészítése. A diplomamunka A Waldorf-iskola képzését a 12. év végén diplomamunka zárja. Elméleti és gyakorlati munka eredményes védése esetén, mintegy iskolánk elvégzését igazoló dokumentumként adható ki a munkához csatolt diploma, bizonyítvány. Ez közvetlen, elemző írásos értékelést tartalmaz az osztálykísérő, az opponens, a mentor és a konzulens tanárok részéről. Ha a diplomamunka magvát gyakorlati tevékenység alkotja, az elméleti, írásos rész ennek dokumentálásából áll. A diplomamunkát a diákok egy előadás során mutatják be. A diplomamunka vezetésére a munka haladásáért felelős témavezető tanárt kell felkérni. Az érettségi vizsga A 12. év felé közeledve a kötelező érettségi tárgyak óraszámát heti rendszerességgel is megemeljük. A választható tárgyak esetében pedig szorgalmazzuk a 11. évfolyamtól az egyénenkénti intenzívebb tanulási formákat és fakultációs órákat biztosítunk igény szerint. A 13. évfolyamon ezt a rendszert megtartva illesztjük képzésünket a kétszintű érettségi rendjéhez. A 13. évfolyamba az léphet, akinek diplomamunkája és 12. osztályos végbizonyítványa megvan. A szaktanárok feladata, hogy a kötelező magyar irodalom és nyelvtan, matematika, történelem és idegen nyelv, illetve a kötelezően választható idegen nyelv, földrajz, rajz és vizuális kultúra, énekzene, biológia, kémia, fizika tárgyakból az általuk kiválasztott érettségi témakörökhöz kapcsolódó tananyag megtanulási rendjét kialakítsák. Már a 12. évfolyamon, a februárban meghirdetett hatályos érettségi témakörök ismeretében kell a diákoknak jelentkezniük a kötelezően választható tantárgyak tanulására. A felsős tanári kollégium feladata, hogy a diákoknak képességeikhez mérten a választandó érettségi tantárgyakra való jelentkezését és a felkészítés módját legmegfelelőbben megformálja. 22

Előrehozott érettségi vizsgát idegen nyelvből és informatikából tehetnek a tanulók a 11. és 12. évfolyam végén, a májusi vizsgaidőszakban. Ennek feltétele, hogy a még nem lezárt évfolyamok (11. évfolyamon: 11., 12., 13. osztály, 12. évfolyamon: 12., 13. osztály) tantervi anyagából osztályozó vizsgát tegyenek az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig. A tanulóknak legkésőbb január 30-ig kell jelezniük, amennyiben osztályozó vizsgát kívánnak tenni. A 13. évfolyam évközi vizsgái • •

• • •

az év során 3 alkalommal (nov.11-15, jan.20-24.,?márc.30-ápr.4.) a vizsgák körülményei, az értékelés és a feladatok hasonlóak, de nem feltétlenül azonosak, mint az érettségi vizsgán (pl. nem minden vizsgán van szóbeli minden tantárgyból, eltérhet az értékelés, a követelmények), erről a tanulók év elején részletes tájékoztatót kapnak az évközi vizsgák után „javítóvizsga” nincs, kivéve, ha a 3. vizsga után a Tanári Kollégium ezt a speciális döntést hozza vizsgáról való késés esetén (amennyiben a tanuló neki felróható okból késik) az adott vizsgarész pontszáma feleződik. Az érettségiztető tanárok egyéni elbírálás alapján döntenek, hogy mi számít a vizsgázónak felróható oknak. Az osztályzatok az állami bizonyítványba kerülnek. A bizonyítványt az utolsó vizsgaidőszak után zárjuk le: eredményes vizsgák esetén ´érettségi vizsgát tehet´ minősítéssel.

Ha a tanuló egész évi tanulmányi eredményei nem voltak elfogadhatóak, akkor javítóvizsgát tehet legfeljebb három tantárgyból. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, a törvényben meghatározott esetben az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést öt napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az első félév, illetve a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a kérelmet hét napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. Magántanulóvá a szülő írásban indokolt kérésére a tanári kollégium egyetértésével, az igazgató döntése után válhat az iskola tanulója. Ha a tanuló előrehozott érettségit kíván tenni bármely tantárgyból, akkor az iskola vizsgaszabályzatában előírt módon kell eljárni. Amennyiben egy tanuló nem teljesít egy epochát vagy egy szakórai témazáró dolgozatot, (nem éri el a minimális követelményszintet vagy nincs jelen), ezt pótolnia kell. A pótdolgozat időpontját, pontos tartalmát a szaktanárral kell egyeztetni. Ha a tanuló a pótdolgozat írásakor nem 23

jelenik meg, de hiányzását orvosi igazolással igazolja, akkor még egy alkalmat biztosítani kell számára. A tanulók mindenkori továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt az osztálytanító véleménye alapján. Az iskola alapvető pedagógiai célja, hogy a gyengébb képességű tanulóink felzárkózzanak. Indokolt esetben lehet megfelelő lépésnek tekinteni az osztályismétlést. Ha a tanuló a minimális követelményeket sem tudja teljesíteni, vagy önhibáján kívül sokat hiányzik, akkor három hónapon belül, a kiírt időpontban, írásban és szóban kell számot adnia a tudásáról osztálytanítója és még egy pedagógus jelenlétében. A tanulót értékelni, indokolt esetben osztályozni évközi teljesítménye vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló tanulmányi előmeneteléről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha • felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, • engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, • a meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, • a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Osztályozó vizsga évfolyamonkénti követelményeit a mindenkori és publikus pedagógiai programon belül a vertikális tanterv tartalmazza. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha • a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, • az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

24

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeit az Iskola helyi tanterve tartalmazza. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az intézményvezető, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Az iskola a tanuló átvételét a helyi tantervében meghatározott évfolyamokon és tantárgyakból különbözeti vizsgához kötheti. A különbözeti vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló rendelkezik-e a tanulmányok folytatásához szükséges ismeretekkel. A vizsga szükségességéről a felvételi csoport dönt. Különbözeti vizsgát kell tenni: azoknak a tanulóknak, akik más iskolából jöttek az anyagban lemaradtak, egy vagy több tantárgyat nem tanultak, vagy megbuktak. A „kis-érettségi” A tanulmányok alatti vizsga, melynek célja a tanulók folyamatos felkészítése a minél eredményesebb érettségi vizsga lehetőségére, biztosítva a folyamatos felkészülést és számonkérést, valamint visszajelzést ad a tanulóknak az aktuális tudásszintjéről. Funkciója a szummatív értékelés. A 13. évfolyamos tanulók a kötelező érettségi tantárgyakból valamint a választott tantárgyból a tanév során kis-érettségi vizsgát kell tennie. Ahhoz, hogy érettségire bocsátható legyen avizsgának elégségesre értékelhetőnek kell lennie, illetve ellenkező esetben a szaktanár javasolja az érettségi vizsgára bocsátás megtagadását. A „kis-érettségi”vizsgatípusát mely lehet csak szóbeli vagy csak írásbeli vagy mindkettő és annak témaköreit az egyes tantárgyakból a 11. és 12. évfolyamokon megismerik tanulók a felvett fakultációs órákon, melyre egész éven át kötelezően kell járniuk. A „kis-érettségi” n szerzett érdemjegy súlya egy témazáró jeggyel egyenértékű. A kis-érettségi vizsga lefolytatása a tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai alá tartozik. 25

A tanulmányok alatti vizsgák időpontja A vizsgaidőszakot az iskola az adott tanév munkatervében, a tanév helyi rendjében rögzíti, és arról megfelelő módon tájékoztatja a tanulókat, és a családokat. Általánosságban elmondható, hogy félév és évvége előtti héten zajlanak osztályozó vizsgák, a kis-érettségi vizsgák a szüneteket követő héten tartjuk és az osztályozó vizsgákat az előrehozott érettségi tantárgyak esetében az utolsó kis-érettségi vizsga után tartjuk. A pótló vizsgák időpontja a tanév utolsó két hete. A Waldorf-iskolák művészeti nevelésének kerettanterve az 1-13. évfolyamokon A Waldorf-iskolákban a tanulók felkészítése az alábbi művészeti ágakban történik (a 27/1998. (VI.10.) MKM rendeletben foglalt szakági besorolás szerint): • Zeneművészeti ág - klasszikus zene - furulya tanszak: a Waldorf-kerettantervben Zene tantárgyként jelölve, valamint a tanulók által szabadon választható egyéb hangszer szakon • Táncművészeti ág - kortárs tánc tanszak: a Waldorf-kerettantervben Euritmia tantárgyként jelölve (modern mozgásművészet) • Képző- és iparművészeti ág - grafika, festészet, szobrászat tanszak - fatárgykészítő (vagy fémműves/bőrműves/bábkészítő) és textilműves tanszak: a Waldorf-kerettantervben Képzőművészetek és Mesterségek tantárgyként jelölve • Színművészeti-bábművészeti ág - színjáték tanszak vagy bábjáték tanszak: a Waldorfkerettantervben Dráma tantárgyként jelölve (valamint a Magyar nyelv és irodalom tantárgyban, a Gyakorlatok 'Színház' részében), illetve Bábkészítés tantárgyként jelölve • Elméleti tárgy: a Waldorf-kerettantervben Művészeti tanulmányok/Esztétika tárgyként jelölve. A fenti tanszakok mindegyike szerepel a művészeti nevelés 12 éves programjában, minden tanuló számára kötelező tantárgyként (a keret- és a helyi tanterv felkínálta kötelező választási lehetőségekkel) a kerettantervben megjelölt évfolyamokon és kidolgozott tartalmakkal. A Waldorf-iskolák művészeti nevelésének szakaszai és vizsgái: Alapfokú képzés és művészeti alapvizsga: A művészeti képzés alapfokú szakasza az 1-8. évfolyamokat foglalja magában, ezt a szakaszt zárja a művészeti alapvizsga. A nyolcadik tanév során a tanulók 'éves munkát' készítenek. Ez egy olyan egyéni tanulói munka, amely szabadon választott témának elméleti, művészeti és gyakorlati aspektusokból történő feldolgozását jelenti. Az éves munka része egy „művészeti munka”, mely egy tárgy művészi kivitelezésű megvalósítása, illetve előadó művészeti tárgy választása esetén élőben bemutatott zenei vagy színi alkotás. Az alapfokú művészeti vizsga a gyerekek 8. osztályos éves munkájának része. Az alapfokú művészeti vizsga, az éves munka szóbeli előadása elsősorban az osztály és a meghívott szülők, tanárok és diáktársak előtt viszonylag szűk, zárt körben zajlik. A szóbeli előadás keretében a gyerekek szabadon mesélnek az általuk végzett munkáról, a személyes élményeikről és benyomásaikról. Az előadást követően a hallgatóság kérdéseket tehet fel az előadónak, aki ezáltal is bizonyíthatja az adott témában való jártasságát. Az előadást megelőzően a bíráló tanárnak benyújtott írásbeli munkát, a gyerekek által maguk készített gyakorlati-művészeti munkát és a szóbeli előadást egyaránt az osztálytanító értékeli. Az osztálytanító írásos értékelése az év végi szöveges értékelés, az év végi bizonyítvány része. Továbbképző szakasz és művészeti záróvizsga 26

A továbbképző szakasz a 9-12. évfolyamokat foglalja magában, mely a művészeti záróvizsgával fejeződik be. Ez a vizsga a 12. évfolyam éves munkájának művészeti részét képezi, hasonlóan az előbbiekben leírt alapvizsgához. A művészeti záróvizsga a gyerekek 12. osztályos éves munkájának része. Az éves munka elméleti (tudományos) és gyakorlati (művészeti) részből áll, amelyben a gyakorlati-művészeti munkának nagyobb hangsúlyt kell kapnia. A művészeti záróvizsgát, a művészeti alapvizsgát követően a diákok különböző elő-adóművészeti ágakkal is kiegészíthetik. A művészeti záróvizsgájuk egy szóbeli előadással zárul, amelyben bemutatják a kutatási területüket, választott témájukat. Az előadást követően a hallgatóság kérdéseket tehet fel az előadónak, aki válaszaival és hozzáértésével bizonyíthatja a választott témában való jártasságát. Mind az írásbeli, mind pedig a gyakorlati-művészeti munkájukat a tanári kollégium egy tagja figyelemmel kíséri. A választott témától függően a diákoknak lehetőségük van felkérni egy külső szakembert is, aki külső konzulensként kíséri a munkát. A határidőre leadott írásbeli dolgozatot és a szóbeli előadást egyaránt a belső témavezetőn kívül a tanári kollégiumhoz tartozó opponens is véleményezi. Az írásos értékelések hivatalos másolatát az iskola dokumentumként megőrzi. Az írásbeli munkák másodpéldánya pedig az iskola könyvtárába kerül, amelyek az iskola diákjai, tanárai és más érdeklődők számára szabadon hozzáférhető. A választható fakultációs tantárgyak és a pedagógusválasztás szabályai A választható fakultációs tantárgyak a következők: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német nyelv, fizika, informatika, biológia, kémia. A Waldorf-pedagógia gyakorlata szerint iskolánkban évfolyamonként egy-egy osztály van, így egyegy tantárgyat csak egy pedagógus tanít. A fakultációs órákat a felső tagozaton tantárgyanként egy pedagógus tartja. A választható érettségi tantárgyak, amelyekből a felkészítést az Iskola kötelezően vállalja. Választható érettségi felkészítés középszinten: biológia, informatika, rajz és vizuális kultura, fizika, dráma. Választható érettségi felkészítés emelt szinten: biológia, informatika, fizika. A középszintű érettségi vizsgatárgyak témakörei A vizsgakövetelményeket a Pedagógiai program melléletként meg lehet tekinteni, amelyeket a 40/2002. (V.24.) OM rendelet tartalmaz „Az érettségi vizsga részletes követelményeiről” címmel. Az emelt szintű érettségire való felkészítés feltételei a 11-12. évfolyamon Az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a NAT és „Az érettségi vizsga részletes követelményeiről” szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet által előírt végezzük, amelyek megtalálhatók a Pedagógiai program mellékletében. A tanuló joga, hogy a pedagógiai programban előírt kötelezően választható, nem kötelező tanórákra és más iskolai szervezésű tanórán kívüli foglalkozásokra jelentkezzen és járjon, a 27

tanulók maximális terhelésére vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével. A nem kötelező tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés rendje: • Az iskola minden év május 20-ig felméri a tanulók jelentkezési szándékát. • A tanuló egy tanévre jelentkezik, jelentkezése nem módosítható. • A tanórán kívüli foglalkozásról a szülő kérésére szóbeli értékelést kell adni a foglalkozás vezetőjének. • A nem kötelező illetve a kötelezően választható tanórai foglalkozásokra történő jelentkezés rendje megegyezik a tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés rendjével. • A nem kötelező illetve a kötelezően választható tanórai foglalkozásokat értékelni kell, amit fel kell tüntetni az iskolai nyomtatványokban. A tanuló kérelmére engedélyezhető, hogy az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése illetőleg nyelvtanulás céljából másik iskolában elméleti tanítási órákon, illetőleg gyakorlati foglalkozáson vegyen részt. Erre vonatkozó igényét minden év május 30-ig be kell nyújtani az iskola igazgatójának. Amennyiben a tanuló nem kötelező tanórai foglalkozásra jelentkezett a tanév végéig köteles oda járni, mulasztásának elbírálása a kötelező tanórai mulasztásokkal megegyezően történik. A tanuló és szülője a tanév befejezésekor írásban kérheti a nem kötelező tanórai foglalkozások alóli felmentését. Amennyiben a tanuló tanórán kívüli foglalkozásra jelentkezett a tanév végéig köteles oda járni, mulasztása esetén a kedvezmények megvonásával, jutalmazásból való kizárással és más tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés esetén a jelentkezés elutasításával szankcionálható. A csoportbontás és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban pedagógiai elveinkkel összhangban a nagylétszámú osztályokban (25-30 fő fölött) 56. osztálytól alkalmazunk csoportbontást az idegen nyelvek, az euritmia, kézműves, informatika, illetve kézimunkaórák alkalmával. A csoportbontás nem képességek szerint történik. Szükség esetén csoportdinamikai elvek szerint történik. Felső tagozaton (elsősorban a nyelvtanításnál) indokolt esetben képességek szerinti csoportbontás is lehetséges. Felvételi rendje Felvételi az általános iskolába Iskolánk minden év február-márciusi időszakában előadás-sorozatot tart az első osztályba készülő gyermekek szüleinek. Az előadások célja, hogy a szülők tájékoztatást kapjanak a Waldorfpedagógia emberképéről, az iskola szociális életének alapelveiről, az iskola szervezeti felépítéséről és gazdasági működéséről. Cél az is, hogy olyan nyílt beszélgetés alakuljon ki a szülők, illetve a szülők és a tanárok között, mely hathatós segítséget nyújthat a megalapozott iskolaválasztáshoz. Mind az első, mind a felsőbb osztályokba való jelentkezéskor a szülők, hosszabb-rövidebb írásos formában válaszolnak az iskola tanárai által összeállított kérdésekre. A kérdések a gyermek 28

fejlődésére, személyiségére irányulnak. A kérdőív segíti a tanári kollégium gyermekfelvétellel foglalkozó tagjait az érkező gyermekről való "képalkotásban". A leendő első osztályosok felvételi folyamatának következő lépése, hogy az osztálytanító személyesen megismerkedik a jelentkező gyermekkel és családjával. A gyerekekkel egy mesekeretbe ágyazott cselekvéssort játszik végig, hogy megítélje, megérett-e a gyermek az iskolakezdésre, illetve, hogy vélhetően ki tud-e alakulni egy olyan kapcsolat kettőjük között, mely a nyolc éves közös munka alapja lehet. A szülőkkel való ismerkedésben az osztálytanítón kívül részt vesz a tanári kollégium több tagja is. A tanárok törekednek arra, hogy a szülőkben felmerülő kérdésekre alapozva mélyítsék a bevezető előadások során kialakított képet a Fészek Iskolában folyó pedagógiai munkáról, az iskola gazdasági és szociális életéről. A családok felvételénél az iskola számára fontos szempont, hogy a szülőkben nyitottságot tapasztaljanak az iskola szellemi hátterét adó antropozófia, illetve a gyermekközpontú nevelés iránt. A gyermek felvételéről az osztálytanító dönt a felvételi folyamatban részt vevő kollégák véleményét figyelembe véve. Amennyiben szükségesnek látja - a szülők beleegyezését kérve – a döntési folyamatba bevonja az iskolában működő terápiás-fejlesztő csoport tagjait: az iskolaorvost és a gyógypedagógust. Az osztálytanító - lehetőség szerint - ellátogat az osztályába érkező gyerekek óvodájába, hogy megszokott környezetükben, csoporthelyzetben is megismerje a gyerekeket. A nyolcadik osztály után, a felső tagozatba lépéskor is zajlik egy felvételi folyamat, mely a már iskolánkba járókra és az újonnan érkezőkre egyaránt vonatkozik. Ebben a felső tagozatba lépő diák elhatározása játszik fontos szerepet. A szülőkhöz hasonlóan a diák is részt vesz egy beszélgetésen a felső tagozaton tanító tanárokkal. A felső tagozaton a hagyományos "osztályfőnöki" szerephez hasonló feladatokat végző osztálykísérő segíti az osztályok munkáját. A felvételi eljárás végén az osztálykísérő dönt a gyerekek felvételéről a diák nyolc éves munkájának és a felvételi folyamatban részt vevő kollégák véleményének figyelembe vételével. Középiskolai felvétel és továbbhaladás rendje Az első nyolc évfolyamon jelentkező új tanulók felvételi eljárásának a rendje a következő. Az osztálytanító osztálya létszáma és összetétele alapján dönt a jelentkező tanuló szüleivel való találkozás lehetőségéről. A beszélgetés után pozitív elbírálás esetén az osztályban tanító szaktanárok javaslata alapján a Tanári Kollégium dönt a felvételről vagy elutasításról, melyről írásban értesítjük az érintett családot. A felső tagozat egyenes folytatása a középtagozatnak. Az alsóbb osztályokban az osztálytanító a tanári kollégiummal közösen döntött diákjai felvételéről. A felső tagozatos tanári kollégium a 8. osztályból a 9. osztályba való átmenetet, a kívülről érkező diákokat érintő felvételi eljárásrendszert a következő lépésekben határozta meg. Tavasszal az évrendben meghatározott időpontban nyitott napokat tart iskolánk felső tagozata, amelyen a 29

belsős és külsős érdeklődők előzetes tervezés, egyeztetés alapján betekintést nyerhetnek a felső tagozatos osztályok életébe. Felvételi eljárás rendje A Fészek Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, mint egységes iskola, saját tanulóit az alább meghatározott időpontban egy elbeszélgetésre hívja be. Az elbeszélgetés során a jelentkező tanulók tanáraikkal visszatekintenek az iskolában töltött tanévekre és eddigi munkájukra, tanulmányi eredményeikre. Szóban nyilatkoznak arról, hogy az előttük álló öt tanévet iskolánkban kívánják eltölteni. Ezután megfogalmazzák terveiket és kérik felvételüket. Ezen elbeszélgetésen jelen van az intézmény fejlesztő pedagógusa is, tekintettel a sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőkre. Más intézményekből jelentkezőket a szüleikkel együtt szintén felvételi beszélgetésre híjuk be. Írásbeli és/vagy szóbeli felvételi vizsgát nem kell tenni. A 9. évfolyamra a KIR rendszerén keresztül lehet jelentkezni. A beszélgetés alkalmával a tanárainknak lehetősége nyílik közelebbről megismerni a tanulók egyéniségét, érdeklődését, a szülők Waldorf pedagógia iránti hozzáállását, nyitottságát. Egyúttal a szülőnek és diáknak egyaránt alkalma adódik közelebbről megismerni az iskola működését és elvárásait. A szülőket a beszélgetés időpontjáról értesíti az iskola. Kérjük, hogy a jelentkezők a beszélgetésre az eddigi tanulmányi eredményeikről szóló bizonyítványok másolatát, hozzák magukkal. A más Waldorf iskolákból jelentkezők a legutóbbi szöveges értékelést hozzák magukkal. A felvételi eljárás során elsőbbséget élveznek azok a tanulók, akik Waldorf általános iskolába jártak. Az újonnan érkezők felvételéből a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi eredményei alapján döntünk.

Tartózkodási helyek az óraközi szünetekben • Az udvaron és a sportcsarnokban csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat tanuló. • Délután a tanulószobára várakozó tanulók a tanulószobás tanárhoz, illetve a foglalkozást tartó tanárhoz tartoznak. Rossz idő esetén a tanulószoba termében lehet várakozni, vagy az udvar kijelölt részén. • Délután a napközire várakozó tanulók a napközis tanárhoz tartoznak. Rossz idő esetén a napközi termében lehet várakozni, vagy az udvar kijelölt részén. • A tanítási óra elején kell az egyéni bejelentéseket megtenni. A tanítási időben, napközis és tanulószobai foglalkozás alatt engedély nélkül nem lehet kimenni az iskolából. • A szünetekben az udvaron, valamint a folyosókon lehet tartózkodni. Szünetben a tanulóknak a termekben és a közös helységekben engedéllyel lehet tartózkodni. • A szakórák közötti szünetben törekedni kell a pontos érkezésre. • A reggeli és az óraközi szünetek ügyeleti rendjét a tantestület közösen alakítja ki a tanév kezdetekor. Tanári felügyelet van az épületben, illetve az udvaron. Az ügyeleti rendet mellékelten csatoljuk a jelen házirendhez. 30

A szaktantermek használati rendjének és balesetvédelmi szabályainak betartása kötelező. A szaktantermekben a tanuló csak a szaktanár jelenlétében tartózkodhat. A szaktantermekből felszerelési eszközöket tilos elvinni. Ha a tanuló az iskolának kárt okoz, a kár értékének megállapítását követően az okozott kárt a gondviselőjének meg kell téríteni, vagy ha lehetséges helyre kell állítani. • Tűzriadó és más veszély esetén az iskolaépületet a pedagógusok irányításával és a tűzvédelmi felelős év eleji útmutatása szerint fegyelmezetten kell elhagyni. Az épület kiürítésének szabályait a Tűzriadó-terv tartalmazza. • Az óraközi szünetekben a tantermek szellőztetéséről a tanár gondoskodik, a tanterem ajtaja a szünetekre nyitva marad. A szünetekben tanári ügyelet rendszeresen és folyamatosan működik. • • • •

A délutáni foglalkozások rendje Napközi A napközis foglalkozások az iskola 1-4 évfolyamán vehetők igénybe írásbeli kérelem alapján. A kérelem elbírálása az osztálytanítók és a napközis tanár feladata a családi hátteret figyelembe véve. A tanóra befejeztével a napközis tanuló köteles jelentkezni a napközis tanárnál. A napközi ideje a tanítás befejeztével 15 óráig tart, rendjét (a „Napközi rendje”) a nevelő év elején közli a szülőkkel és a tanulókkal. A napközis tanárnak naplót kell vezetnie. A tanulók elbúcsúznak tőle a napköziből való eltávozáskor. A napköziből való távozás folyamatos, mivel függ a szülők időbeosztásától, különóráktól, szakköröktől. A szülők az előzetesen kiadott jelentkezési lapokon tájékoztassák a napközis tanárokat arról, hogy mikor, hova és kivel távozik a gyermek az adott tanítási évben. Fontos, hogy az ettől való ideiglenes vagy hosszú távú változásokról, a távozást megelőző napokon, írásban (vagy rendkívüli, indokolt esetben telefonon) értesítsék a napközis tanárokat.

Tanulószoba A tanulószoba az 5-12. évfolyamokon hétfőn, kedden, szerdán kérhető, ill. kötelezhető a tanárok által. A tanulószobán a tanári felügyelet 14:45-15:45 között van, és amennyiben mód van rá, szaktanári konzultációt ad az iskola. Tanulószobai pótlásra a szaktanárok kötelezhetik a tanulót. Ebben az esetben a mulasztás tanórai mulasztásnak felel meg. Tanulószobára jelentkezés: a diákok szülei az osztálytanítóknál vagy az iskola családgondozójánál tanév végén előzetesen, tanév elején megerősítve ezt, egyébként év közben is lehet. A tanulószobából való távolmaradás: betegség miatt, aki délelőtt is hiányzik, illetve akik az iskola délutáni tanórán kívüli foglalkozásain vesznek részt. A tanulószobában való tanulás megkezdéséig az udvaron, a közös helyiségben, vagy az erre kijelölt teremben lehet tartózkodni tanári felügyelettel. 31

Az iskola területét a tanulószobában tanulóknak csak a tanulószobás tanár engedélyével lehet elhagyni. A tanulószobáról előzetes szülői (gondviselői) telefonos vagy írásos bejelentés alapján lehet távol maradni. A szülőnek a gyermek távozásával kapcsolatos változásokról a tanárokat írásban (levélben aláírva) vagy telefonon kell értesítenie. Az iskola helyiségeinek használata A szaktantermekbe a tanulónak magával kell vinnie a szükséges taneszközöket. A tanítási órákon minden tanuló feladata, hogy • készítse elő a felszerelését, • figyeljen, és aktívan vegyen részt a tanórán, • kézfelemeléssel jelezze, ha szólni kíván, • az ülésrend szerint foglalja el a helyét • az óra végén hagyjon rendet maga után • a tanítás végén tegye fel a székét a padra A tanulók a zavartalan tanítást meghatározó mértékben felelősi munkával segítik. A felelősök gondoskodnak a tábla tisztaságáról, szellőztetnek a szünetben, ügyelnek a felszerelések rendjére, ha az óra megkezdése után 5 perccel nem jön be tanár hozzájuk, jelentik, a tanítás után takarítanak, virágot locsolnak. A felelősi rendszert az osztálytanítók és osztálykísérők határozzák meg, illetve követik a tevékenységeket, ellenőriznek, figyelembe véve az SNI tanulókat. Ha a tanuló magatartási okokból, vagy felszerelés hiánya miatt nem tudta az órai feladatát teljesíteni, vagy a pedagógus ítélete szerint elmarad a tanulmányaiban, a tanárnak lehetősége van a tanuló számára pótórát tartani, a szülők értesítése mellett, egy előre megbeszélt időpontban. Ezek a pótórák hivatalos óráknak számítanak, a hiányzási renddel együtt. A tanulónak az elmaradását önállóan is pótolnia kell a szaktanárával megbeszélt időpontig. A tanulószobán ügyelő tanár jelzi, hogy elfogadható volt-e a takarítás. A felsős tanulók évi egy alkalommal részt vesznek a tanterem és a közös helyiségek nagytakarításában és évi egy alkalommal a tisztasági festésben. A tanulószobás terem használati rendje • A tanulószobás csoport a termet a tanítási órák befejezése után foglalja el. • A tanterem kijelölt részében a tanulószobás csoport polca tartalmazza a munka és a játékfoglalkozások eszközeit. Ezt a csoport felelősének kell rendben tartania. • A tanteremben található oktató és szemléltető eszközök játékra nem vehetők igénybe. • A tanterem tisztaságáért és épségéért délután a tanulószobás csoportfelelős felel. • A termet minden tanulónak úgy kell elhagyni, hogy a padból a szemetet kiüríti. A napközi és terápiás termek használata 32

• A terápia és a napközi közös termet használ. A termet 08:00-tól 12:00-ig a terápia, 12:00tól 16:00-ig a napközi használja. • A tanterem kijelölt részeiben a két csoport polca tartalmazza a munka és a játékfoglalkozások eszközeit. Ezt a csoport felelősének kell rendben tartania. • A teremben található oktató és szemléltető eszközök játékra nem vehetők igénybe. • A terem tisztaságáért és épségéért délután a takarítónő felel. Az udvar használata • Az iskola épületeit körülvevő parkban csak a kijelölt területen lehet tartózkodni. • Az iskola egész területén nem lehet görkorcsolyázni, gördeszkázni, kerékpározni, kivétel: a sportfoglalkozásokon, tanári felügyelettel. Tanári felügyelettel rollert és egykerekűt lehet használni. • Tiltott helyeken tartózkodni szigorúan tilos. • Engedély nélkül fára mászni tilos. • Ablakpárkányra felmászni tilos. A sportcsarnok házirendje • A terembe belépni csak tiszta, tornatermi célra használatos tornacipőben lehet. Az óra megkezdése előtt a tanulók a csarnok öltözőjében átöltözve, fegyelmezetten várják a tanárt. • Óra után a zuhanyozó és a mosdó kulturált használatát kérjük tanulóinktól. Speciális tantermek, foglalkoztatók használata • A speciális termek (kézműves, egyéni fejlesztők) használatának rendjét a helyiséget használó pedagógusok állítják össze és tartatják be. A média terem működési rendje: • A média teremben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását az igazgató vagy helyettese engedélyezheti. • Tanítási időn kívül az ajtót zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A terem kulcsát csak a szaktanárok, takarítók, rendszergazda kaphatja meg. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a teremben. • A teremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A teremi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a szaktanár a felelős. • A terembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani nem szabad! • A teremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan tilos! • A terem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személy végezheti. • A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen, nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a terem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek. • A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. • Az elektromos hálózatba más – nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó – berendezéseket csatlakoztatni nem szabad. • A számítógép-javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használatra, a szakszerűségre, a vonatkozó érintésvédelmi szabályokra vonatkozó és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármilyen beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat. • Tilos a számítógépek hardver- és szoftverbeállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni. 33

• Mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. • Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. • A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető. Szertárak használata • A szertárakba (fizika-, kémia-, biológia-, matematika- és ügyviteli, testnevelés-) a szertárért felelős tanár léphet be. Az iskola helyiségeinek használói felelősek • • • •

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért az iskolai SZMSZ-ben és a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

Baleset megelőzéssel (védő, óvó eljárásokkal) kapcsolatos rendelkezések • A tanév első tanítási napján az osztálytanítók a balesetmegelőző, védő-óvó eljárásokat ismertetik a tanulókkal. A tanév során folyamatosan felelevenítik és aktualizálják ezeket a szaktanárokkal együtt. • A tanév elején tűzriadó próbát tartunk az intézményben tartózkodó személyekkel. • Az egyes tantárgyak (fizika, kémia, technika, háztartási ismeretek, testnevelés) által megkívánt balesetelhárítási szabályokat a szaktanárok rendszeresen ismertetik és kérik számon. • A szabadidős foglalkozásokat (napközi, tanulószoba, sportkör, tanfolyam, szakkör) vezető pedagógusok feladata a balesetek megelőzéséről gondoskodni. • A tanév során szervezett kirándulások, táborok megkezdése előtt a pedagógusok felhívják a figyelmet az előfordulható balesetekre, ismertetik a szabályokat, amik lehetővé teszik a balesetek elkerülését. • Az osztályfőnöki a tömegközlekedési eszközökön való helyes viselkedés, magatartás témáról beszélgetnek a tanulók. • A járványok megelőzésére az alapvető higiéniai szabályok ismertetése és betartása minden pedagógus feladata. • A balesetet azonnal jelenteni kell a foglalkozást vezető pedagógusnak vagy az ügyeletes tanárnak. A pedagógus értesíti az igazgatóságot. • Helyben ellátható sérülés esetén az ügyeletes tanár és / vagy a háziasszony látja el a sérüléseket. • Amennyiben a sérülés, rosszullét akadályozza a tanulót a további munkájában, az iskola alkalmazottai közül az igazgató által kijelölt személy kíséri haza a tanulót a szülővel való egyeztetés után. Ha a sérülés, rosszullét olyan mértékű, hogy orvosi ellátásra van szükség, az irodában lévő ügyeletes hívja a mentőket és értesíti a szülőket. A tanuló ideiglenes ellátását a korábban említett alkalmazott végzi el. Baleseti jegyzőkönyvet készít a munkavédelmi felelős. 34

• Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztálytanító ismerteti tanítványaival. • Az iskola teljes területén és az iskola környezetében tilos a dohányzás és a szeszes ital fogyasztása. • A drogfogyasztás szigorúan tilos. • A szomszédok nyugalmát zavarni tilos. • A szomszédok ingó és ingatlanában kárt okozni szigorúan tilos, a kárt a károkozónak meg kell téríteni. • A szomszédok ingatlanába engedély nélkül behatolni szigorúan tilos. • A szomszédokat zavaró tevékenységet és annak közvetett, közvetlen eredményét fel kell számolni (csikk és szemétszedés). • A tanítási idő alatt a védő és óvó előírásokat be kell tartani. • Az iskolába biciklivel érkezők, a bicikli-tárolóban, lezárva tarthatják a biciklit. • Az udvaron biciklizni tilos. • A folyosók, lépcsőház korlátaira felülni, csúszkálni tilos. • Az ablakokba kiülni tilos. • Tilos az ablakpárkányba kapaszkodni. • Ablakpárkányra felmászni tilos, súlyosan balesetveszélyes. • Tilos a lépcsőről leugrani. • Tilos küllő közé dugni a kezeket, ujjakat. • Tilos a társunkat szándékosan, fellökni. • Szigorúan tilos botokat verekedéshez használni. • Szigorúan tilos a nem játékcélból épített alacsony építésű udvari térelemekre (kemence és kuka tető) felmászni. • Tilos gyújtogatni. • Tilos végtagjainkat a mozgásban akadályoztatni. • A főépület előtti udvaron balesetveszély, az udvar sokféle funkciója, iskolánk és pedagógiánk jellege miatt nem lehet focizni és kidobóst játszani. • Kemény labdával játszani tilos az udvaron. • Az udvari játékok során tekintettel kell lenni mások testi épségére. • Téli időszakban csúszkálni, szánkózni (alkalmi eszközökkel is) csak a kijelölt helyen szabad, tanári felügyelet mellett. • Csak az udvaron van lehetőség labdajátékokra. • Tilos a labdát rúgni. • Az iskola épületén belül tilos futkározni, a közlekedést akadályozni • A szülők a tanulási idő alatt a folyosón vagy az udvaron várakozhatnak. • Az iskolaudvarok épségét azok erózióra való érzékenysége miatt kifejezetten meg kell óvni, az udvar növényvilágát szándékosan céltalanul rongálni tilos. • Az udvar gazdag természetes állatvilágát meg kell óvni, az állatokat háborgatni, kínozni, elpusztítani szigorúan tilos. • Az iskola területe tanítási idő alatt csak osztálytanítói vagy osztálykísérői engedéllyel, a szülő tudtával hagyható el, előzetes írásbeli kérésre. • Iskola területének engedély nélküli, illetve indokolatlan elhagyása szigorúan tilos. • Az iskolában rágógumizni tilos, mert balesetveszélyes. • Tanítási idő alatt kereskedelmi tevékenységet folytató helyekre távozni tilos. • Engedély nélkül az iskola területét elhagyni tilos. A kétoldalú elköszönés tanár és diák között engedélynek minősül.

35

A tanulók személyes tulajdonával kapcsolatos rendelkezések • A nevelőtestület bármely tagja előírhatja az iskolába a tanulók által bevitt dolgok tanári szobában, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A nevelőtestület bármely tagja, a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. • Az iskolába csak az iskolai tevékenységhez szükséges eszközök hozhatók be. A külön órákhoz behozott hangszerek, sportfelszerelések délelőtti tárolásáról az osztálytanító gondoskodik. A tanulók a folyosói fogasokon helyezik el ruhájukat, polcon a váltócipőiket, felszerelésüket a táskájukban vagy egyéb kijelölt helyen tartják. • A szabadon hagyott holmikért az iskola nem vállal felelősséget! • Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel. • Tiltott és egészségkárosító szerek fogyasztásával kapcsolatos rendelkezések • Az iskolában, iskolai rendezvényeken, iskolán kívüli szervezett programokon (kirándulások, táborozások során) a szeszes ital, drogok, droghatású szerek, energiaital fogyasztása és a dohányzás szigorúan tilos. A tilalmat megszegők első esetben a tanári kollégium figyelmeztetésében részesülnek, a második eset fegyelmi eljárást von maga után. A figyelmeztetés nem évül el. • A tiltott szerfogyasztása esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős köteles eljárni a tanulók mentálhigiéniás rehabilitációja érdekében. • A tanári kollégiumnak lépéseket kell tennie a tanuló iskolai életbe való rehabilitációja érdekében. Az iskolai étkezés rendje • Az étkezési térítési díját minden hónap elején az előre meghirdetett időpontban, a határidők betartásával a háziasszonynál kell befizetni, annak a szülőnek aki igényt tart az iskolai étkeztetésre. • Étkezés lemondása esetén a bejelentést követő naptól a térítési díjat a pénztár visszafizeti vagy a következő hónapra elszámolja. • Kedvezményes étkeztetésre jogosultságot a megfelelő hatóságok által kiállított igazolások alapján, űrlap kitöltésével lehet kérvényezni az iskolai beiratkozás napján. • Az étkezés időrendi beosztása az aktuális órarend szerint történik – között, rendjét az étkezésért felelős tanárok hirdetik ki az iskolai hirdetőtáblákon. • Ebédelni egy csoportban mennek a tanulók tanári felügyelettel. Az ebéd lebonyolításában ügyeletes tanárok segítenek. A tanulók a kulturált étkezésnek megfelelően az ebédlő rendjét betartva étkeznek. • A tanulók a tízórait 10.30 és 11.00 (felső tagozaton 11.25 és 11.45) között az osztályban fogyaszthatják el, alsó és középső tagozaton az osztálytanító jelenlétében. A Fészek Iskola intézményére jellemző speciális a tanulót érintő kötelességek • Az iskola minden tanulójának tudnia kell, hogy jogait kötelességeivel összhangban gyakorolhatja. Különösen fontos, hogy minden tanuló tartsa be az iskola fegyelmi és tanulmányi rendjét és a közös élet menetét szabályozó rendelkezéseket. 36

• A tanuló tartsa tiszteletben tanárai és más iskolai dolgozók, valamint társai emberi méltóságát és jogait. • Minden tanuló kötelessége, hogy fegyelmezett magatartást tanúsítson és rendszeres munkával képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének. • A tanuló köteles pontosan megjelenni és részt venni a tanítási órákon, a választott tanórán és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola által szervezett hivatalos rendezvényeken, ünnepélyeken és más tanórán kívüli programokon. Amennyiben ezeken valamilyen oknál fogva nem tud részt venni, távolmaradását a házirendben foglaltak alapján igazolni kell. • Óvja társai, tanárai, saját testi épségét és sajátítsa el az egészséget és biztonságot védő ismereteket. A Baleset-megelőzési és tűzvédelmi szabályokat a tanév első osztályfőnöki óráján, valamint szaktárgyi óráján ismertetni kell. • A tanuló őrizze meg és az előírásoknak megfelelően kezelje az iskola felszerelését, jelentse a másokat veszélyeztető állapotot és a baleseteket. Ha betegségre, vagy az iskola mindennapi életében szokatlan jelenségre lesz figyelmes, jelentenie kell a tanórán vagy a szünetben az ügyeletes tanárnál. • Amennyiben vétkes szándékossággal rongálja az iskola vagyontárgyait, illetve mások testi épségét veszélyezteti, a házirendben foglaltak alapján felelősséget meg kell állapítani. • Kötelessége, hogy felelősi feladatait maradéktalanul lássa el. • Kötelessége, hogy az iskola vagyonát képező mindennemű helyiségre, azoknak berendezésére, a mosdók, folyosók, szaktermek, az udvar, az iskola előtti járda, kerítés állapotára ügyeljen, azt ne rongálja meg. • A mellékhelyiségek, folyosók, udvar, termek tisztaságára ügyeljen. • Az udvaron mások testi épségét és az iskola állagát veszélyeztető tevékenységet folytatni tilos. Így tilos az udvaron biciklizni, rollerezni, görkorcsolyázni és gördeszkázni. (Kivételt képez a cirkusz-szakkör egykerekűje, amelyet engedéllyel használhatnak a tanulók.) • A tanulóknak kötelezően részt kell venniük a választott foglalkozásokon. • Az iskola nem vállal felelősséget behozott értéktárgyakért, azok cserélgetéséért. A tanuló köteles leadni a talált tárgyakat az irodán. • A tanulók kötelesek mobiltelefon készülékeiket az iskola területén kikapcsolt állapotban tartani, ellenkező esetben a telefont a tanár a tanítási nap végéig az irodában lévő biztonságos helyre elzárhatja, és a tanítás végén adja vissza. A mobil és okos telefonokkal kapcsolatos rendelkezések Az alsó és középső tagozat összes iskolai telephelyén, a tanítási idő alatt (szünetekre is vonatkozóan), tehát 08:00-16:00 között a mobiltelefon használata a diákok, szülők és az iskolába érkező vendégek számára tilos! A diákok az iskola területén, kizárólag egy felelős pedagógus engedélyével, és szigorúan csak fontos telefonálás céljára használhatják mobiltelefonjaikat. Kérjük, hogy az iskola területére belépő személyek (szülők, vendégek) is tartózkodjanak a mobiltelefon használatától! Médiatartalmat lejátszani, játszani, internetezni, fényképezni mobiltelefonon és más elektrotechnikai és infokommunikációs eszközön (mp 3, mp 4, mp 5 lejátszók, kézi játék konzol, tablet, multireader, laptop, netbook, notebook, PDA, stb.) diákoknak, szülőknek, vendégeknek egyaránt tilos! A tanárok a fenti eszközöket elvehetik a diákoktól. Az elvett eszközök később, az adott tanár által meghatározott feltételek szerint visszakerülnek a diákokhoz. 37

Az iskolai dolgozók fölszólíthatják a mobiltelefont használókat, hogy tegyék el telefonjukat. Az öltözködéssel kapcsolatos rendelkezések A tanuló külső megjelenése legyen iskolába illő, tiszta és gondozott. Ünnepélyeken, vizsgákon és egyéb alkalmakkor nincs kötelező egységes viselet, de elvárt a hétköznapinál ünnepélyesebb öltözet. Testnevelés órákon a Tornatermi rend által meghatározott öltözéket kell viselni. A tornaórákon kötelező öltözékről a tanév elején a testnevelő tanár ad tájékoztatást. A Fészek Iskola intézményére jellemző speciális a szülőt érintő jogok • A szülők képviselik magukat az intézmény Gazdasági csoportjában (osztályonként egy szülő) és az Intézményi konferencián (osztályonként 1 szülő) A két fórum nyitott bármely szülő számára, előzetes bejelentkezés alapján. A két fórumon kívül kisebb alkalmi vagy állandó csoportokat, munkaközösségeket is létrehozhatnak a szülők. A kétheti rendszerességgel megjelenő Táska Posta (intézményi híradó, amit a tanulók hazavisznek) fórumot biztosít a szülők és az intézmény közötti információcserére. • A felsorolt közvetett módokon kívül közvetlenül, a közös szülői esteken; az osztály szülői esteken; a fogadóórákon a szülőknek joga van hozzájutni az oktató-nevelőmunkához kapcsolódó ismeretekhez, információkhoz, az intézményben folyó gazdasági, jogi és közösségi élet folyamatainak tényeihez, részleteihez. • Gazdasági kérdésekben a gazdasági vezetőhöz illetve gazdasági csoporthoz, pedagógiai kérdésekben a tanári kollégiumhoz, jogi kérdésekben a fenntartóhoz, ill. tanári kollégiumhoz fordulhatnak. A szülők javaslataikat, észrevételeiket közvetlenül is megtehetik az Intézményi konferencia havonta ülésező fórumán (Intézményi konferencia). • A osztályonkénti szülői estek alkalmat biztosítanak a házirend, az SZMSZ, és a költségvetés véleményezésére. A szülői támogatásokról, az iskolai munkakörökről, a közösség programjairól, az iskolán kívüli kapcsolatokról, szponzori támogatásokról, pályázatokról, az iskolát érintő fejlesztésekről és beruházásokról az osztályonkénti szülői estek mellett az összevont közös szülői estek is tájékozódási és véleményezési lehetőséget biztosítanak. • Az intézmény az Alapító okirata szerinti kereteken belül teret biztosít az önálló szülői kezdeményezések és ötletek megvalósítására. Ehhez az intézményi konferencia, a gazdasági csoport képviselői és a tanári kollégium tud segítséget nyújtani. • Gyermekéről szóló személyes beszélgetésre a szülő külön fogadó órát kérhet az osztálytanítóktól és a szaktanároktól. • Kényes pedagógiai kérdésekben a szülő az erre létrehozott tanári csoporthoz fordulhat. • SNI tanulók esetében gyakrabban kérhető fogadóóra • A szülőkre vonatkozó kötelezettségek a Fészek Iskolában • A szülők törekedjenek a kettős nevelés elkerülésére. Az iskolán kívül biztosítsanak a gyermek számára olyan környezetet és nevelést, amely a nevelői kollégium megítélése szerint nem áll lényeges ellentmondásban az általuk választott Waldorf-pedagógia felfogásától. 38

• Ha gyermekének testi vagy lelki állapota miatt speciális gondozásra, vagy szakértői vélemény alapján gyógypedagógiai segítségre van szüksége, a tanári kollégium és az iskolaorvos megoldási javaslatait, lépéseit az intézmény keretén belül illetve azon kívül mérlegeli és elfogadja. • Kapcsolódjanak be az iskolai közösségbe, kísérjék figyelemmel az iskola pedagógiai munkáját tanórákon (nyílt napok), hónapünnepeken; látogassák a szülői esteket, pedagógiai fórumokat, pedagógiai előadásokat, ahol közelebbről és mélyebben megismerhetik a nevelési-oktatási folyamatokat, a Waldorf-pedagógiát és annak hátterét. • Biztosítsák, hogy a gyermekeik tanórán kívüli iskolai elfoglaltságokon jelen tudjanak lenni (ünnepélyek, rendezvények, kirándulások, színdarabok). • Ragadják meg az alkalmakat, hogy a fent említett rendezvényeken lehetőségük szerint maguk is részt tudjanak venni, ezáltal is erősítve a gyermekben a közösséghez tartozást. • Vegyenek részt a megfelelő iskolai környezet kialakításában és az ennek érdekében a szülők a közösség által szervezett iskolai munkákban. • Képességeikhez és anyagi lehetőseikhez mérten biztosítsák az iskola működéséhez és továbbfejlődéséhez szükséges anyagi feltételeket a gazdasági vezetés által meghatározott rendben és időben. Fontos, hogy az adott tanévre vonatkozó vállalásaikat teljesítsék. • Feladatuk, hogy az intézményt is érintő anyagi nehézségeiket időben jelezzék az osztály gazdasági (bizalmi) szülőjénél. Közösen keressenek erre vonatkozó megoldásokat, vegyenek részt aktívan szponzorok, pályázati lehetőségek felkutatásában, ill. az intézményi költségeket csökkentő munkák szervezésében, lebonyolításában. • Lehetőség szerint ismerjék meg a Waldorf-iskolák közösségeinek az intézmények hármas tagozódás szerinti működési elveit és gyakorlatát. • A házirendben foglaltak betartása. • A gyógypedagógiai munkacsoport felmérése és ajánlása alapján a szülőnek joga, hogy gyermeke számára kérje fejlesztőfoglalkozásokon, illetve az iskolapszichológus rendelésén való részvételt.

A Házirend alapjául szolgáló és további az oktatás-nevelés ügyet szabályozó jogszabályok • • • • • • • • • • • • • •

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2011. CXCV. törvény az államháztartásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 39

• 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól • 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről • 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról • 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról • 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról • 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról • 28/2000. (IX.21) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról • 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről • 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról • 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról • 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről • 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól • 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról • 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról • 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről • 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Határozat a Pedagógiai Program intézményi felülvizsgálatához A Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Tanári Kollégiuma a köznevelési törvény kötelező rendelkezése folytán a helyi házirendet felülvizsgálta. A felülvizsgálat kiterjedt annak megállapítására, hogy a házirend megfelel-e a köznevelési törvény előírásainak, valamint a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) OM rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásainak. A Tanári Kollégium a felülvizsgálat nyomán a házirendet módosította. A Tanári Kollégium megállapította, hogy az iskola házirendje a kerettantervekről szóló 17/2004. OM rendelet 2. sz. mellékletében kihirdetett és jelenleg is hatályban lévő „A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve” alapján a 2012-es Nemzeti Alaptantervvel való összhangra való tekintettel készült, így a pedagógiai program a 2012/2013. tanév végéig a kerettantervekről szóló jogszabályoknak megfelel. Valamint kisebb változtatásokkal kompatibilissé tehető az új magyar Waldorfkerettantervhez. 40

Megállapítja továbbá, hogy a Magyar Waldorf Szövetség, mint a Waldorf-kerettanterv benyújtója és jogosultja 2013. február 4. napján az oktatásért felelős miniszterhez jóváhagyásra benyújtotta az új köznevelési jogszabályok alapján felülvizsgált és megújított kerettantervet, amelynek elbírálása jelenleg folyamatban van, jóváhagyása még nem történt meg. A fentiekre tekintettel a Tanári Kollégium elhatározza, hogy az új alternatív Waldorfkerettanterv jóváhagyását követően az iskola házirendjét ismételten felülvizsgálja és a jóváhagyott Waldorf-kerettanterv alapján módosítja. A módosítások átvezetése a házirenden megtörtént, a Tanári Kollégium 2013 megtartott konferenciáján az egységes szerkezetű helyi pedagógiai programot elfogadta.

41