Vadkármegelőzés és vadkárbecslés Védekezés a vadkárok ellen
Bleier Norbert
Elgondolkodtató párbeszédek bevezetésképpen
Védekezési módszerek 1.
Közvetlen módszerek: 1. Mechanikai 2. Kémiai 3. Biológiai
2.
Közvetett módszerek: 1. Élőhelyfejlesztés, élőhelymanipuláció 2. Állománykezelés
Védekezés – közvetlen módszerek Területvédelem • Drótkerítés:. Magasság, erősség, építési mód vadfajtól függően. Kiugrók, kapuk, létrák.
• Villanypásztor • Riasztás hanggal: PB gázágyú, karbidágyú, szélkerekes kereplő, riasztólövés, riasztó hang lejátszása.
• Riasztás fénnyel. • Biológiai: kedvelt növény, riasztó növény, háziállat jelenlét, ragadozó ürülék, vér, zsír, szőr.
• Kémia: gyantaszármazékok (dendrocol, vadicell, vadóc).
Területvédelem I.
Mechanikai területvédelem
• • • • • • II.
Deszka-palánk kerítés Dorongból épített kerítés Hagyományos kerítésdrótfonat Erősített, nagy szemű vadháló Ponthegesztett panelből (Dunaújvárosi panel) épített kerítés Elektromos vadkárelhárító kerítés (villanypásztor) Hang- és fényhatáson alapuló területvédelem
• • •
Karbidágyú Periodikus villanófény Különböző fényvisszaverő, a szél hatására összeverődő, hangot adó (sörös, üdítős dobozok) dolgok kiaggatása
Területvédelem III. Szaghatáson alapuló védelem • Emberi haj kiszórása, kiaggatása a védendő terület körül
• •
Kémiai anyagokat tartalmazó zacskók kiaggatása Egyéb bűzös anyagok kijuttatása
IV. Őrzésen alapuló védelem • Fegyveres őrzés, vadriasztás • Kutyás őrzés, riasztás
Kerítések • Kerítések építése a kárt okozó fajok távoltartására • • • •
a kritikus területtől. Drága és idő igényes. A kerítés lehet „csibe hálóból”, fából és acélból is. A kerítésnek meg kell akadályoznia a célzott fajt az átjutásban (átugrásban és átbújásban is). Elektromos kerítések is lehetnek.
Kerítések • • • •
Fontos a kerítés állapotának rendszeres ellenőrzése. A hibák kijavítása. Bejutó kerülő vad eltávolítása. A legdrágább védekezés, amikor nagy költséggel elkészítjük a kerítést, de annak állapotát nem ellenőrizzük.
• Jelentős beruházás ellenére – kártétel mégis bekövetkezhet!
Vadkárelhárító kerítések létesítésének szabályai • • • • • •
A bejutott vad kiterelésére kiugrót kell építeni (+létra). A kapukat állandóan zárva kell tartani. Folyamatos állapotellenőrzés és javítás. A kerítésen belül vadbúvó sűrűt nem szabad hagyni. Ivóhelyet, dagonyát bekeríteni tilos, utat sem célszerű Kerítéssel a vad menekülési útját elzárni, kimagasló pontokat bekeríteni tilos (árterek frekventáltak!).
• Csak közvetlenül telepítés vagy ültetés előtt. • A nyomvonal a lehető legrövidebb legyen. • A bekerített terület mérete 2 és 10 (20) ha között legyen (!?).
I. Mechanikai területvédelem típusai 1.
10x10 cm-es hálóméretű, vastag drótból készített drótfonat
• •
A kifejezetten vadkár-elhárítási céllal gyártott.
•
Szarvas ellen 180-220 (250) cm magassággal + oszlopokra helyezett optikai riasztó doronggal (szemöldökfa).
• •
Dámszarvas 200-220 cm, őz min 150 cm magas.
Vaddisznó ellen (10) 20-30 cm-re a földbe süllyesztve + küszöbfa.
Nyulak ellen 80 cm-es magasságig 5 (8) cm-es lyukbőségű hálóval kiegészíteni.
Fotó: internet
I. Mechanikai területvédelem típusai 10x10 cm-es hálóméretű, vastag drótból készített drótfonat
• • •
Általános lyukbőség méret 10x10 cm.
•
Fontos a rendszeres ellenőrzés! 10 –15 ezer folyóméter felett külön ember az ellenőrzésre.
A 10-15 éve alatt elhasználódik. A bontás nagy költséggel jár, újrahasznosítása nem nagyon fordul elő.
I. Mechanikai területvédelem típusai • A maradványok mind az erdőgazdálkodást, mind a vadgazdálkodást akadályozzák:
• • • • •
akadályozza a közlekedést, fákba a drótfonat belenő, azon mechanikai károkat okoz, fakitermeléskor a fűrészláncot rongálja, a vad esetleg belegabalyodik, és elpusztul, a kerítésdrót az erdőben természetidegen, szemétként jelentkezik.
fotó: Horváth Imre
I. Mechanikai területvédelem típusai 2. Ponthegesztett panelből épített kerítés: • Nagyon gyakori területvédelmi forma. Építése gyors és jó védelmet biztosít (állandó ellenőrzés mellett).
•
Vaddisznó ellen 120-150 cm magas, szarvas ellen 180-220 cm magas + oszlopokra helyezett optikai riasztó doronggal.
•
Gazdaságosan visszabontható, többször is újra felhasználható.
•
A vaddisznó néha a panel elemeit felemeli, és átbújik alatta. A keletkezett lyukakat azonnal javítani kell, mert egy idő után az őz, sőt a szarvas is bejár a kerítés alatt.
I. Mechanikai területvédelem típusai 3.
Villanypásztor (elektromos kerítés)
• Egyenárammal, magas feszültséggel, működik,
melyhez az energiát általában napelem biztosítja. • általában több huzalból álló, jól kifeszített 150160 cm magas kerítés, • a huzalok között széles, színes szalag az optikai hatás végett és további optikai riasztóval egészíthetik ki (sárga, nejlon műanyag háló a kerítésen belül kihúzva).
I. Mechanikai területvédelem típusai 3.
Villanypásztor (elektromos kerítés) • • • • •
A vad nem szokja meg és nem is éri károsodás. Védőhatása jó (folyamatos ellenőrzés mellett). Probléma a kerítés vonalának a tisztántartása (lágyszárúak, cserjék). Sajnos több esetben a napelemet megrongálják és az akkumulátort ellopják. Ideiglenes védelem vagy magas értékű kultúrák esetén.
• intenzív mezőgazdasági területek, • makkvetéses területek védelme, • nagy hozamú takarmánytermő területek védelme.
II. Hang- és fényhatáson alapuló védelem • Módszereit ritkán alkalmazzák. • A hatás általában rövid ideig tart, a vad megszokja. 1. A karbid-ágyú • rendszeres napi feltöltést igényel. • Vascsőből kialakított riasztópuska.
2. Fényvisszaverő fóliák • Utak mellett megfelelő irányokba való kihelyezése, amelyek a
közlekedési eszközök lámpáinak fényét szórják szét a területen,
• kis forgalmú, kis vadlétszámú területen van némi hatása.
II. Hang- és fényhatáson alapuló védelem 4. Rémzsinór • Védendő terület körül egy szál drótra kiaggatott fóliacsíkokból, üres sörösdobozokból készített „kerítés”.
• A fóliacsíkok mozgása, az egymáshoz ütődő sörösdobozok
hanghatása gyenge hatékonyságú, vadkár-elhárítási módszernek nem fogadható el, viszont csúnya és szemetet gyárt.
5.
Egyéb hanghatást keltő eszközök • •
6.
Általában kisebb területeken. Automatikusan ki-be kapcsolódó kihangosított rádió, villanycsengő, szélkerekes kereplő, egyebek.
Villanófény • •
Fényérzékelő automatika kapcsolja be és reggel ki. Mozgásérzékelővel működik, így kevésbé szokja meg a vad.
III. Szaghatáson alapuló védelem Legrégibb módszer. 1. Véralbumin - gyártása régen megszűnt. • Olcsó és hatékony volt. 2. Emberi haj, ruhadarabok • Ember által ritkán látogatott területen. • Egy-két nap időtartam. • Nem hatékony.
III. Szaghatáson alapuló védelem
3. Szaghatású riasztószerek (több gyártó is) • • • • •
Egyes vadfajok, növénykultúrák függvényében, hatósági engedéllyel rendelkező készítmények. Kereskedelemben beszerezhetők. Rövid ideig – egy-két hét – van riasztó hatásuk. Ezután új zacskókat kell kiaggatni - célszerű hatóanyagot váltani. Általánosan nem elterjedt.
IV. Őrzésen alapuló védelem • Az egyik leghatékonyabb módszer. • Következetesen, nap mint nap kell alkalmazni! • Általában rövidebb ideig tartó kár veszélye esetén – makkvetések – kerül rá sor.
• Állandó jelenlét – magas költségigény. • Vadásztársaságok, ha tagjaikat beosztják. • Probléma ha egy-két nap kimarad – rövid idő alatt kárba mehet az addigi munka.
Védekezés – közvetlen módszerek Egyedi védelem • Mechanikai eszközök • Kémiai eszközök • A területvédelemi módszereknél általában nagyobb költség. • Évente vagy rendszeresen megismételve lehet csak hatékonyan alkalmazni.
Egyedi védelem
1. Magcsávázás vetés előtt 2. A csemeték hajtásainak egyedi védelme • • • • •
Kellemetlen ízű anyagok felkenése Rágás közben dörzsölő hatású anyagok felkenése Egyedi hajtásvédő háló kihelyezése Egyedi rügyvédő sapka kihelyezése Kartonplaszt cső alkalmazása
3. A fák egyedi törzsvédelme • • •
Törzsvédő kémiai anyagok felkenése hántás- és rágáskár ellen Egyedi törzsvédelem hálóval, kartonplaszt csővel, hasábbal Egyedi törzsvédelem tüskés, szúrós ágak felkötözésével
Makk csávázása
• • • • •
Riasztó ízhatású szerrel kezelik a makkot. Vaddisznó túrását, fogyasztását akadályozza meg. Kísérleti stádiumban van. Nem elterjedt módszer. A jövőben várhatóan nagyobb jelentősége lesz.
A csemeték hajtásainak egyedi védelme Riasztó íz- illetve szaghatású, és rágás közben az állat ínyét dörzsölő, kisebző kémiai készítmények:
• • •
• •
Károkozás előtti alkalmazásukkal egy vegetációs időre védelmet biztosítanak, de legalább 6 hónapig hatékonynak kellene lennie. Egyes fafaj-csoportokra eltérő készítmények. A védőhatás fokozható azzal, hogy az erdősítésben nem minden fafajt, illetve faegyedet próbálunk megvédeni a rágás ellen: • jó sarjadó képességű elegy-fafajokat, valamint a főfafaj egyes egyedeit nem védjük, • ezzel rágófelületet biztosítunk. Csúcshajtás szerbe mártása, a szer felkenése, permetezése. Fontos a védőréteg vastagsága (túl vastag gátolhatja a hajtás növekedését).
A csemeték hajtásainak egyedi védelme Rügyvédő sapka, és háló • • • • •
Alkalmazásának eredménye az eddigi kísérletek alapján nem egyértelmű és a kihelyezésük munkaigényes. A növényen való megmaradás egyes fafajoknál sok esetben nem biztosítható. A táplálkozó állat a rügyet, hajtásvéget megvédeni kívánó eszközzel együtt leharapja, majd kiköpi. Csak a vezérhajtást, illetve a fő rügyet védi. A védő eszközök általában műanyag – néha összecsavart fém csík – alapanyagúak, amelyek a csemeték növekedése során a hajtásról lelökődnek, vagy az időjárás hatására lefoszlanak, és szemétként jelentkeznek az erdőben.
A csemeték hajtásainak egyedi védelme Kartonplaszt cső
• • •
Rügy és hajtásvédő eszköz, de mint törzsvédő is felhasználható. Megfelelő átmérőjű és magasságú műanyag cső a csemetét teljesen körülfogja és megvédi. A csőben kialakuló mikroklíma a fejlődést is gyorsíthatja
• némely kórokozónak is (pl. tölgy lisztharmat) kiváló feltételeket biztosít.
•
Drága módszer, csak a későbbi hálózatban fenntartani kívánt egyedeken, és az értékes elegyfajok esetén szokás alkalmazni.
A csemeték hajtásainak egyedi védelme Kartonplaszt cső
•
Rágás ellen megfelelő védelmet akkor biztosít, ha a fő károsító vad méretét, rágásmagasságát is figyelembe veszik.
• A 120 cm-es kartonplaszt védelmében jól fejlődő csemetét, mihelyt abból kinőtt, szinte hetente rágta vissza a szarvas.
•
Használatának további előnyei:
• • • •
kisebb csemeték is alkalmasak ültetésre, nem csökken a vad élettere, kevesebb a hektáronkénti szükséges növényszám, gyomnövény probléma alig adódik.
A törzs egyedi védelme A hántás, rágás, dörzsölés és törés ellen egyaránt védhet. 1. Tüskés, tövises ágak, egyéb természetes anyagok törzsre kötözése
•
ma az erdőben már nem alkalmazott módszer.
2. Hálóval, kartonplaszt csővel történő törzsvédelem
• • •
Hatékony, de drága. Rendszeres ellenőrzést kíván, leesése esetén azonnal vissza kell helyezni. Kötözéssel rögzített változatnál a fa vastagodásának függvényében a kötözést fel kell lazítani, újra kötni.
A törzs egyedi védelme 3.
Kémiai anyagok törzsre kenése • A rágást, hántást azáltal akadályozza meg, hogy a felkenés után a levegőn megkeményedve összefüggő bevonatot képez. • A törzsre a károsítás várható magasságában körkörösen kell felkenni (talajtól – 2 méterig). • Alkalmazása drága, csak a vad által kifejezetten kedvelt, vagy az értékes elegy-fafajok védelmére alkalmazzák. • Dörzsölés ellen is hatékony védelmet biztosít.
Védekezési módszer kiválasztásának alapja
• Ráfordítás igény (Ár vs. Érték arány): • Munkaerő • Pénz • A kivitelezhetőség nehézsége. • Kisüzemi, nagyüzemi alkalmazás. • A gyakori megoldások technológiája teljes mértékben kidolgozott.
Lágy, vezérhajtást védő alumínium szalag
Pocok károsítása a csemetéken
Védekezés – közvetett módszerek • • • • •
Tudatos, tervszerű gazdálkodás valós adatok alapján. Élőhely javítás, fejlesztés. Vadföldgazdálkodás. Vadtakarmányozás, elterelő etetés. Zártkertek (!?).
Élőhely manipuláció • Elriasztja a célzott állatot, vagy csökkenti a jelenlétét.
• Ragadozók esetében a kotorékok megszüntetése. A kotorékok feltöltése.
• Madarak esetében a beülőhelyek felszámolása. • Vastag, sűrű növényzettel, bozóttal lehet körbeültetni a területet.
Csapdázás/Áttelepítés • Élvefogó csapdázás és a befogott egyedek más helyen történő elengedése.
• Változatos lehetőségek. • Az új helynek elég messze kell lennie ahhoz, hogy ne tudjon visszajönni az állat.
Viselkedés megváltoztatása – kémiai anyagok • Diethylstilbestrol – fogamzásgátló, csökkenti a ragadozók kölyökszámát, ha csökken a populáció, kevesebb préda kell.
• Lithium chloride – tojásba vagy préda állatba injektálva. Legközelebb már nem kívánja a ragadozó.
Madár riasztó eszközök
Madár riasztó eszközök
Madár riasztó eszközök
Nyúl károsítás megelőzése
Nyúl károsítás megelőzése
Vadriasztó kocsira
Védekezés technikák az USA-ból
Védekezés technikák az USAból
Védekezés technikák az USA-ból
Védekezés technikák az USA-ból
Szarvas biztos kerítés autópálya mentén, egyirányú átengedő kapuval
