Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás

2014.10.09.

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás A környezeti tényezők hatása a művelésre (talajművelés, tápanyag utánpótlás vetés, ültetés, telepítés). Ökológiai gazdálkodási rendszerek alkalmazása a vadföldgazdálkodásban.

Termőhelyi tényezők szerepe o Élettelen tényezők n

Éghajlat p Fény,

n n

n n n

hő, szél, csapadék

Hidrológiai viszonyok Talaj p Fizikai,

n

Éghajlat jellemzése

kémiai, biológiai sajátosságok

Geografikus tényezők p Magasság,

kitettség, meredekség

o Élő tényezők

n n n n n n n n

Évi középhőmérséklet, Co; Havi középhőmérséklet, Co; Tenyészidő (04.01.-09.30. ált.) hőösszege; Utolsó tavaszi fagy határnapja; Első tavaszi fagy határnapja; Évi csapadék össz., mm; Tenyészidő csapadék össz., mm; Évi csapadék havi megoszlása, mm v. %; havas napok száma; Uralkodó szél iránya; Szeles napok száma.

Klimatikus tényezők

Klimatikus tényezők

o A fény szerepe

o A fénykihasználás hatékonysága

n n n

Minősége, intenzitása, tartama Lehet közvetlen (rosszabb) és szórt (jobb) Fényviszonyok függenek: domborzat, évszak, napszak

befolyásolható n n n

o Fotóperiódus: a növények reagálása a

n

nappalok és az éjszakák viszonylagos hosszúságára.

n

Optimális tőszám Vetéssorok iránya Másodvetésű növényekkel Egyenletes talajfelszínű magágy Déli, délnyugati lejtők kihasználása

1

2014.10.09.

Klimatikus tényezők

Klimatikus tényezők

o A hő szerepe

o Megfagyás: növény teste fagypont alá hűl,

n

n

n

Fotoszintézis, légzés, gyökerek víz és tápanyag felvétele Hőforrások: Nap, Föld belső hő, talajban keletkező hő Közvetett hatások: a hő mikroorganizmusokra gyakorolt hatásán keresztül

Klimatikus tényezők o Védekezés a fagykárok ellen n

n

n

n

jégtűk a sejtfalakat elroncsolják o Kifagyás: a fagyott talajból a vízfelvétel

megszűnik, fagyott levegő fokozza a párolgást, a növény kiszárad o Felfagyás: a lehűlés, felmelegedés folyamatában a talaj mozog és a fiatal növények gyökerét eltépi o Kipállás: a magas hótakaró, vagy jég elzárja a légcserét. Oxigénhiány és széndioxid többlet o Ráfagyás: ónos eső. Törés, fulladás

Klimatikus tényezők n

Klimatikus tényezők

A szél hatása p Kapás

Tél-, illetve fagyálló fajták, hibridek termesztése Őszi vetésű növények megfelelő agrotechnikája Károsított növények kora tavaszi ápolása: fejtrágyázás, hengerezés Kiritkult állomány javítása, pótlása

→ uralkodó szélre merőleges vetés; agyagtartalom (Ak < 35)

p Alacsony n n n n

Deflációveszély sűrű vetés gyomok „megbecsülése” futóhomok, kotu → szántást NE;

szél → vad ∅ → vadföld? szél, laza talaj → mélyebb vetés, takarás után gyűrűshenger.

p Állandó p Alkalmi

Klimatikus tényezők o Csapadék n n n n n n

Éves mennyiség Éven belüli megoszlás gyakoriság Intenzitás Egyéb kísérő jelenségek (szél, hő) Hasznosulás p Nyári

csapadék 60-80%-a!

2

2014.10.09.

A csapadék hatása n n n n n n n n n

Víztakarékos talajművelés; Szárazságtűrő fajták; Kis egyedsűrűség; Különböző vízigényű fajokat a vetésszerkezetbe; Erózióveszély → felső harmadba: sűrű évelő, középsőbe: 1 éves kalászos, alsó: kapás; Pangóvíz elvezetés; Terület megközelíthetősége → betakarítás ideje; Magas agyagtartalom (Ak > 45) → t.művelés, ápolás opt. ideje <; Csapadékos időszak → gombák, baktériumok >, szárazság → rovarkártétel >

A talaj genetikai fejlődése

Talaj o A földkéreg legkülső, termékeny rétege n

n n

Szilárd fázis: szerves és szervetlen szárazanyag Folyékony fázis: a talaj nedvessége Légnemű fázis: a talaj levegő tartalma

o A talaj szerkezete: a szilárd fázis alaktól

és nagyságtól függő elrendeződése.

A talaj o A művelt talaj szerkezeti formái: n Homokos: kevés kolloidális anyag, a vázrészek lazán fekszenek n Poros: a talaj nagy része laza por, vagy kis nyomásra porrá hull n Morzsás: a nagyobb rögök gyenge nyomásra 0,2510 mm-es morzsákra hullanak n Tömött: a talaj nyomásra sem aprózódik fel rögökké n Hantos: a homokos talajok kivételével bárhol előfordulhat, ha túl nedvesen, vagy túl szárazon műveljük a talajt

A talaj jellemzése

A talaj jellemzése

o Vízgazdálkodás

o Levegőgazdálkodás

n

n

Víznyelő képesség: adott mennyiségű víz beszivárgási ideje Vízáteresztő képesség: adott talajszelvényen időegység alatt áthaladó víz mennyisége.

n

n

A talajlevegő átlagosan 20.5% oxigént és 0.25% szén-dioxidot tartalmaz Rosszul szellőző talajban 10%al kevesebb oxigén és 5%aal több szén-dioxid is lehet!

3

2014.10.09.

A talaj jellemzése

A talaj jellemzése

o Hőgazdálkodás

o Kémiai és biológiai tulajdonságok

n

n

n

Talajféleség, talajszerkezet, nedvességtartalom, talajszíne Művelés, domborzat, növényborítottság

n n

Mikrobiológiai folyamatok mértéke és minősége pH érték Talaj termékenység: Ca, Mg, K, Na mennyisége, arányai

o Tápanyag-gazdálkodás n n n

Szerves vegyületek Ionizált sók Elektrolit sóoldatok

Homoktalajok Bugac o Homoktalajok n n n

alacsony humusztart., (< 0,5%) laza szerkezet → erózió, defláció Megakadályozása p kevés mozgatás, gyors tömörítés, hullámos felszín p tarlómaradványok megőrzése tarlóhántás kerülése

o Futóhomok n n

kedvezőtlen vízgazdálkodás jelentős homokmozgás

o Gyengén humuszos homok n n n

feltalajban humuszosodó homok növekvő, de alacsony humusztartalom nagy vízvezetés, gyenge víztartóképesség.

Földes kopárok o laza alapkőzet o a már korábban kialakult

talajréteg az alapkőzetig erodálódott o gyepes növényzet o humuszréteg < 10 cm.

Humuszos homok

Csernozjom o meszes alapkőzet, erdőssztyepp klímában

(erdőnek száraz!) o Pázsitfüvek o A-C-szintes talajok n A-ban jelentős humusz-felhalmozódás, fokozatosan csökken C felé o kiváló szerkezet o magas humusz tartalom o porképződés, tömörödés megakadályozása o Művelési mélység – ne csökkenjen a humusz

tartalom

4

2014.10.09.

Erdőtalajok • genetikai szintezettség • Alapkőzet lösz, v. lösszerű vályog • a felszínen 1-2 cm humuszos réteg + alatta

fakó, poros réteg → agyagvándorlás = A-szint • rozsdabarna B felhalmozódási szint • A, B szintek vályogos, agyagos szövetűek, sav.

pH • Kiváló víz-, tápanyag- és levegőgazdálkodás Mészlepedékes csernozjom (löszborítású, sík területeken) az É-Alföldön (A, C), kilúgzott csernozjom talaj a Hajdúságban (B).

Agyagbemosódásos barna erdőtalajok

• gyors humuszbomlás + gyors humuszfeltáródás

Erdőtalajok o Kovárványos barna erdőtalajok n n

n

Kovárványos barna erdőtalaj

homokos alapkőzet kovárványcsíkok a szelvényben (1-2 – 1015 cm) jelentősen javítják a talaj levegő-, tápanyag- és vízgazdálkodását

Réti talajok • A-C szintek, gazdag

vegetáció • magas

szervesanyagtartalom • vízhatás→ kedvezőtlen bomlás, levegőtlenség • mélyművelés, lazítás.

5

2014.10.09.

Szikes talajok

Láp o Lúgos pH

•

kialakulásukban és tulajdonságaikban, a vízben oldható sók, főleg Na-sók (de K, Ca, Mg kloridok, hidroxidok is) meghatározóak • rossz fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságok • mélyművelés kizárólag a kedvezőtlen rétegig + lazítás.

o magas

o o o o

A környezeti tényezők felmérése és értékelése a 10 éves vadgazdálkodási üzemtervben

A környezeti tényezők felmérése és értékelése a 10 éves vadgazdálkodási üzemtervben

A domborzati viszonyok jellemzése:

o Jellemző talajtípusok és

A terület alapvetően sík, bár igen enyhén a Duna folyam felé (Nyugati irányba) lejt. Csupán a terület dél-keleti részén a Duna-völgyi főcsatorna és az 54-es sz. műút (itt található a 118 m maximum is) közötti 5-800 m széles sávban vannak kisebb dombok, melyeken többségében szőlő és gyümölcstermesztés folyik. Ennél a térszintnél néhány méterrel alacsonyabb tengerszintfeletti magasság jellemzi a terület dél-keleti (Hajós-pincék mögött található) csücskét. A főcsatornától észak-nyugatra található területen a szintkülönbség nem haladja meg a 4 métert.

Tengerszint feletti magasság (m): legkisebb:

90,2

legnagyobb:

118

szervesanyagtartalom Vízhatás művelés? Kiszáradt lápok → őszi alapművelés ∅ felszín lezárása → gyűrűshenger.

átlagos:

94

A környezeti tényezők felmérése és értékelése a 10 éves vadgazdálkodási üzemtervben o Éghajlati adottságok A terület nagyobb – intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló része a DVCS-hez kapcsolódóan csatornákkal kell ően feltárt. Ezért sem a túlságosan száraz, sem a szélsőségesen csapadékos időszakok nem jelentenek komolyabb problémát, a területen történő közlekedést kivéve. Ugyanakkor a területre jellemző csapadékos május, június és az ebben az időszakban rendszeresen kialakuló szélsőségesen heves zivatarok különösen az apróvad szaporulatát veszélyeztethetik. A téli id őjárás nem szélsőségesebb az átlagosnál, hatására fel lehet készülni. A sok éves átlagok alapján a hőmérséklet a kontinentális éghajlatnak megfelelően maximumát júliusban, minimumát januárban éri el. Az éves átlagos csapadékmennyiség 600 mm.

vadgazdálkodási hatásuk A maga sabb fekvésű (DVCS-től keletre eső) részeken, gyengén humuszos homoktalajok és kombinációik jellemzőek. A terület jellemző talajtípusai a réti talajok, a réti csernozjom talajok és a kisebb foltokban található láptalajok. E talajtípusok a csapadékosabb id őszakokban szinte járhatatlanná válnak. Ez nagymértékben nehezíti a területen való mozgást, mind vadászati, mind vadgazdálkodási tevékenységek esetén. Különösen a téli táplálékszegény időszakban, az ideiglenes vadtakarmányozás megszervezésénél kell figyelembe venni ezt a korlátozó tényezőt.

A környezeti tényezők felmérése és értékelése a 10 éves vadgazdálkodási üzemtervben o Fontosabb folyó- és állóvizek, hidrológiai

adottságok A terület vízellátottsága, a DVCS-től keletre található homoki részek kivételével – ahol természetes víz nem található - jó. A Karasica-f őcsatorna, a Sipsa-Hajósicsatorna, a Méhes-dűlői-csatorna, a Hajós-Homokmégy határcsatorna, és a Dunavölgyi-főcsatorna jelent állandó, elfogadható minőségű és mennyiségű vízhozamot. Ezen túlmenően e csatornákból kiindulva meliorációs árkok hálózzák be szinte az egész vadászterületet, melyekb ől csak a legnagyobb nyári szárazságok esetén szárad ki a víz. A területen tehát a víz hiánya nem jelentkezik, s őt esetenként a többletvíz hatás okoz komoly gondokat. Az egyik ilyen jelenség a régebben lecsapolt, feltört mocsaras részek belvizesedése. A nagy táblákban így kialakuló nedves, magas kórós foltok az apróvadnak kedvelt tartózkodási helyei. A homoki területek szegényes vízellátottságán a vadásztársaság mesterséges dagonyák kialakításával akar segíteni.

6

2014.10.09.

Talajművelés

Eke

Kultivátor - műtrágyaszóróval

7

2014.10.09.

Tárcsa

Simító

Henger

Talajmaró

Mélylazító

Ásógép

8

2014.10.09.

Altalajlazító

Henger

Kultivátor

szántás o Rónaszántás csak

váltvaforgató ekével

Alapművelés o Őszi alapozó talaj-előkészítés → szármaradványok n n n n

n

n

Száraprítás; Gyökér- és tarlóaprítás → kukorica, napraforgó, 515 cm-es szárcsonk; Szántás (20-25 cm-ig), mélyszántás (25 cm -) Tárcsázás = sekély alapművelés → répa, csicsóka → gyökértest megmozgatása, gumókiemelés → 15-30 cm (utána x-irányú tárcsázás ≅ szántás); Altalajlazítás → a megművelt termőréteg alatt 2030 cm-nél mélyebben → tömődöttség megszüntetése Őszi szántás zárása → fogas, simító, gyűrűshenger, hengerborona → kora tavaszi vetéshez.

9

2014.10.09.

Alapművelés

Tavaszi talajmunkák

o Téli szántás n

fagymentes időben v. kora tavasszal → több energia, terméscsökkentő.

o Tavaszi szántás n

futóhomok, homokverésnek kitett laza talaj = magágykészítés → gyűrűshengerrel lezárni (szél!)

o Simítózás o Magágynyitás, magágykészítés →

kombinátor → 8-12 cm mélyen lazít, aprít, tömörít

Nyári talajmunkák o kaszálás → végzetes lehet, ezért n n

n

Időszak; Gép seb. → fészek észlelése → érintetlenül 10x10 m; Vadriasztó

Kaszálás térbeli rendje a földön fészkelő madarak érdekében

Tarlóhántás • nyár

elején, közepén betakarított növények utáni sekély művelés (6-8, 1012 cm) • • • • •

Gyomirtás Vízmegőrzés növényi maradványok bekeverése nyirkos, nedves állapot (beárnyékolás) megőrzése (2-3 napig lehet) elpergetett magvak kikelése (árvakelés = zöld- és gyökértrágya)

10

2014.10.09.

Őszi tarló

A talajművelés időpontjait és minőségét befolyásoló tényezők

o Táplálkozó és búvóhely o Télen kiemelten fontos szerepe van

o Vetésszerkezet

o Tavaszi növény előtt meghagyható

n

o Megőrzése esetén (márciusig)

n

n n n n

Kedvező az élővilágnak Csökkenti az eróziót és a deflációt menedék a nagyüzemi táblák ellenében; Égetés – nem kívánatos

n

Betakarítások időpontja kalászosok után már nyáron elkezdhető Kukorica, cukorrépa után ősz elején vagy késő ősszel.

o Ugar o Parlag

A talajművelés időpontjait és minőségét befolyásoló tényezők

A talajművelés időpontjait és minőségét befolyásoló tényezők

o Vetésidő n Nyár végén (08.20. – 09.10.) → repce, bíborhere, évelő pillangósok; n Ősz (09.10. – 10.30.) → káposztarepce, rozs, (őszi árpa, búza); n Tavasz (03.01. – 05.20.) → koratavasz: borsó, zab, (fűfélék), évelő pillangósok, n közép-tavasz: répa, kukorica, n késő-tavasz: cirok, köles- és moharfélék.

o A talaj fizikai állapota, kötöttsége,

o Növényválasztás – kezelendő vadfaj

nedvességtartalma n n

Kötött talaj → felület munkálás ideje nő; Nedvességtartalom opt. = 16-20% (- 16% hantos, rögös szántás, 24% - „szalonnás barázda”.

o Talajtípus n Lazább és kötött talajok művelhetősége eltér n 12-14% talajnedvességnél a homoktalaj művelhető, de a réti vagy szikes talaj már nem

érzékeny időszakainak függvényében

A talajművelés időpontjait és minőségét befolyásoló tényezők o A tápanyag vissza pótIás ideje,

módja: n Szerves pIstállótrágyázás → csak nyár végén vagy ősz elején ptavasszal istállótrágyázást csak a legritkább esetben, és legfeljebb homoktalajon szabad végezni

A talajművelés időpontjait és minőségét befolyásoló tényezők n

n

Zöldtrágyázás p őszi vetésű növények (repce) virágzásban, magas szárú növ. → aprítás, szecskát leszántani + 150-200 kg/ha pétisó p Meszes homokon somkóró, savanyú homokon csillagfürt javasolt Műtrágyázás

11

2014.10.09.

Műtrágyázás Egyes vadföldön is alkalmazható növények hatóanyagigénye

o betartandó szabályok: n n

Növény igényei + talajösszetétel; Tavaszi vetésű növény

p gyorsan ható műtrágyákat kora tavasszal p lassan hatókat ősszel, vagy kora télen o Szélcsendes esőmentes időben o P- és K-műtrágyákat talajba munkálni, N-t lehet őleg takarni. o Kijuttatás

n

szegélybe, szomszédba ne!

o Az egy- és kétszikű takarmánynövények műtrágyaigénye: n n

Műtrágyázás o A műtrágyák hatása: n

n

Nitrogén (gyengén lúgos talajokon!) → tavasz p Gyepregenerálás esetén ősz p többlet szénahozam Foszfor p tenyészidőszak megrövidítése p gyökérképződés elősegítése p Termésnövelés p Őszi kijuttatás

Fűfélék → nitrogénfogyasztók, ha megfelelő időben végzik a műtrágyázást → 12-19 nappal korábbi kaszálás, Herefélék → kálium- és foszforfogyasztók.

Műtrágyázás n

n

Kálium (homokon, lápon) p cukor- és keményítőképzés p Őszi kijuttatás (foszforral együtt) Fejtrágyázás → áttelelt takarmánynövényeket (repce, rozs, pillangósok) kora tavasszal, (sarjadás előtt) → N-tartalmú műtrágya.

12

2014.10.09.

Műtrágyázás

FAJTAMEGVÁLASZTÁS, VETŐMAG MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE

o A tápanyaghiányra adott növényreakciók: n

n

n

N-hiány p levél sárga, bokrosodás lassú, felnyurgul p DE sárga levél a N-ben gazdag talajon: levegőtlenség K-hiány p kalászosok → zöld szín, de gyenge fejlődés p burgonya, cukorrépa → levél csíkos, sárgásbarnán foltos, szár alacsony, gyorsan szárad, kevés termés; P-hiány p terméscsökkenés, fejletlen mag.

FAJTAMEGVÁLASZTÁS, VETŐMAG MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE

•Tisztaság (T%) → egységnyi menny.-ben a faj-, ill. fajtaazonos, ép magvak tömege (%); •Csírázóképesség (CS%) → 100 db fajtaazonos, ép magból kicsírázott db (%); •Használati érték (HÉ) = (T% x CS%)/100 → 100 kg vetőmagban lévő csíraképes mennyiség (kg); •Ezermag-tömeg (emt) → 1000 db légszáraz mag tömege (g);

o Fajták megválasztása n jó alkalmazkodóképességű n Ellenálló n rövid, v. közepes tenyészidejű, közepes minőségű. o Vetőanyag értéke → fémzárolási bárca n nélküle lucerna, herefélék és egyéb évelő pillangósok nem vethetők n Tartalékolni → reklamáció!

FAJTAMEGVÁLASZTÁS, VETŐMAG MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE o Vetőmag mennyisége n n

n

T%, CS%, HÉ, emt, sortávolság, vetendő csíraszám: db/m2, db/ha, db/fm, + becslés → tőszám-csökkentő tényezők (kártevők, mechanikai ápolás, stb.).

FAJTAMEGVÁLASZTÁS, VETŐMAG MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE

VETÉS (ÜLTETÉS, TELEPÍTÉS

o 25 ha hibridkukorica vetőmag szükséglete o Ismert adatok: fajta, tervezett tőszám (db/ha) = 60 000,

o Vetés → generatív szaporító képlet

tőszám csökk. betakarításig ≈ 15%, emt=320 g, T%=99, CS%=96, sortávolság=76 cm, 1 db zsákban: 75 000 db mag. n n n n n

Elvetendő csíraszám (db/ha) = 60 000 + 9 000 (15% veszteség) = 69 000 csíraszám/ha HÉ = 95,04 Vetőmag = csíraszám (db/ha)x100 / HÉ = 72 601 db/ha, 25 ha → 1 815 025 db, emt=320 g → 581 kg Zsák: 1 815 025 db mag kell / 75 000 db mag/zsák = 24,2 ≈ 25 zsák Vetőgép beállítása (fm/mag): 10 000 m2 / 0,76 m sortáv. = 13 158 fm, 72 601 db mag / 13 158 fm = 5,52 ≈ 5-6 db mag/fm.

(mag) o ültetés → vegetatív (gumó, hagyma,

palánta) o telepítés → 2 évnél hosszabb

élettartamú kultúra (évelő pillangósok).

13

2014.10.09.

Növényi sorrend és vetésváltás n

n

n

n

termesztett növényeinknek csak kis hányada tűri ugyanazon táblán több évig történő termesztését monokultúra → talajuntság → terméscsökkenés → 10-20%: kártevők, egyoldalú talaj használat) kukorica, terméscsökkenés nélkül több évig termeszthető – de kukoricabogár búza legfeljebb két évig termeszthető

Vetésváltás

VETÉS (ÜLTETÉS, TELEPÍTÉS o A vetésváltás szükséges: n n

n n n n

biológiai védekezés azonos tápanyag-felhasználódás elkerülése; A talajvízkészlet kimerülése; Gyomok és rovarkártevők elszaporodása; Növényi kórokozók elszaporodása; Közgazdasági meggondolások.

Tenyészterület → sor- és tőtávolság

o Ugyanarra a táblára - önmaga után - ugyanaz a

növény ne! o HA MÉGIS (rozs 2 éven keresztül): nyári

tarlónövény → egyirányú tápanyag kihasználás kiegyensúlyozása (+N); o A talajból több tápanyagot felvevő növények (pl. napraforgó, kalászosok, kukoricacsalamádé, szudáni fű) után talajgazdagító pillangósokat; o Gyomosodás megakadályozása;

o Gabona sortávolság = 10-16 cm →

kalászosok, pillangósok, köles, mohar, borsó; o Dupla gabona sortávolság = 20-32 cm →

kukorica csalamádé, csillagfürt; o Kapás sortávolság = 45-80 cm → szemes- és

silókukorica, napraforgó, répafélék; o Szemenkénti vetés → kapáskultúra, tőszám =

saját döntés (csicsóka, szemes- és silókukorica, répafélék)

A vetés védelme → gyomkezelés o o o o o o o o

A gyom takarmány és élőhely is! Valódi gyomok → vadzab, pipacs, konkoly (búzában); Kultúrgyomok → rozs, napraforgó (búzában); Ruderáliák (táblaszélek) gyomai GYOMIRTÁS nehezen irthatók: parlagfű, selyemkóró, mezei aszat, betyárkóró, ragadós galaj Rovarirtás? Vadföld vagy vadtakarmánytermesztés?

14

2014.10.09.

A gyomok kártétele o Tápanyag- és vízelvonás; o Kúszó gyom (szulák Convolvulus spp.) →

ledönti a gazdanövényt → betakarítás?

o Élősködő gyom (aranka Cuscuta spp. – szár,

szádorfű Orobanche spp. - gyökér) → gazdanövény pusztulása. o Közvetett kártétel: n n n

Mérgező vegyületek (csattanó maszlag Datura stramonium) → állatok megbetegedése; Rovar-, gombabetegségek köztigazdái → fertőzés; Talajművelés, betakarítás akadályozása → > költség

Vetésforgó - vetésváltás

Növényi sorrend változatok o Klasszikus vetésforgó n A növények összetétele és aránya állandó n Térben és időben előre kidolgozott sorrend o Keretvetésforgó n agrotechnikai szempontból hasonló növény csoportok o Vetésváltás n Agrotechnikai szempontból hasonló, vagy különböző növények 1-2 vagy 3 évenkénti váltakozása o Monokultúra

15

2014.10.09.

Kettőstermesztés o A 2. termést adó növény fejlődése egy

időszakban egybe esik a fő növény fejlődésével n

n

Rávetés: őszi búzára v. rozsra tavasszal vörösherét vetnek – betakarítás után termést ad Alávetés: tavaszi árpával együtt vörösherét vetnek

o A 2. termést adó növényt a főnövény

betakarítása után vetik – ez a másodvetés vagy tarlóvetés n

Rövid tenyészidejű, szárazságtűrő növények alkalmasak

Ökológiai gazdálkodás

Az ökológiai gazdálkodás szükségessége Nagyüzemi gazdálkodás

• Műveletlen területek művelésbe vonása • Erdők felaprózása

• Kis tavak, vízfolyások feltöltése • Nedves rétek lecsapolása

• Monokultúrás növénytermesztés (vetésforgó

helyett) • Új termesztéstechnológiai módszerek • Nagyfokú vegyszerhasználat • Új növények termesztésbe vétele

Az ökológiai gazdálkodás szükségessége Nagyüzemi gazdálkodás következményei: • A föld termőképességének csökkenése • Vízkészletek minőségének romlása • A környezet terhelése • Biológiai sokféleség csökkenése… stb.

16

2014.10.09.

Az ökológiai gazdálkodás szükségessége

„A biogazdálkodás a fogyasztónak jó, az ökológiai a tájnak.”

Új szemlélet kialakulása • Extenzív gazdálkodás • Talaj megóvása

(Molnár Zsolt, 2005)

• Alacsonyabb vegyszertartalmú élelmiszerek • A mezőgazdasági területeken található

növény- és állatfajok és azok közösségeinek fennmaradása !

Ökológiai gazdálkodás: ≠ fenntartható gazdálkodás (gyűjtőfogalom) ennek kiemelkedő eleme az ökológiai gazdálkodás

Fogalma: szintetikus trágya-anyagok és szintetikus növényvédőszerek nélküli gazdálkodási forma, amely fokozatosan támaszkodik a természetben kialakult és bevált önszabályozó folyamatokra.

Mezőgazdasági területek műveletlenül, érintetlenül hagyása (=PARLAG) ð A növények és ízeltlábúak diverzitása gyorsan növekedni fog. DE bizonyos gyomfajok teret hódítanak és csökkenni fog a növények diverzitása! ð Kezelni kell a parlagon hagyott területeket (UGAR)

Alapelvei: • • • • • • • • • •

Ökológiai gazdálkodás:

A talaj termőképességének állandó növelése A trágya leggazdaságosabb felhasználása Közvetett tápanyagellátás a talaj biológiai aktivitásán keresztül Tüneti kezelés helyett az előidéző okok elhárítása Állategészség fenntartása egészséges takarmányozással Természethez közel álló terméseredmény-növelés Állatnak megfelelő állattartás Többoldalú gazdálkodási mód Minőség Egységes egészben való gondolkodás

UGAR: kultúrnövény nélküli művelt terület. A talajművelés célja a gyomirtás. Kedvezően hat • a terméshozamra • a talaj nitrogéntartalmára • az évelő növényfajok elterjedésére • a növényi diverzitásra • az ízeltlábúak létszámára és diverzitására Bevezették a nyomásos gazdálkodást és a trágyázást is.

17

2014.10.09.

Vetésforgó Hatása a vadállományra: • Búvóhelyet szolgáltat • Fészkelőhelyet jelent • Táplálékbázist biztosít

A talaj termékenységének helyreállásához hosszú idő szükséges. DE erre a rövid pihentetési idő nem elég ð más-más növények vetésével ezen

javítani lehet

ð vetésváltás ill. vetésforgó

Vetésforgó A növények összetétele - Természeti adottságok - Gazdasági viszonyok - A növények talajtermékenységre

gyakorolt hatása

Vetésforgó o A vetésforgó része a gazdasági

állatokból álló szakasz

o Szerepük a növényvédelemben és a

talaj regenerálódásában is fontos

o 120-140 tyúk/ha n n

Talajművelés Az ökológiai növénytermesztést alapozó művelés legfontosabb jellemzője a talaj természetes folyamatainak előmozdítása és fenntartása.

Molyok és gyümölcslegyek teljesen eltűnnek Kertszerű, aprómorzsás, gyom és kártevőmentes talaj marad

Talajművelés „Az ökológiai talajművelés előnye a növénytermesztés és a környezetvédelem között megteremthető harmónia…” (Birkás Márta, 2001)

Módszereiben és hatásaiban is jelentősen eltér a hagyományos és intenzív műveléstől.

18

2014.10.09.

Talajművelés

Talajművelés

„A talaj felső (rendszeresen művelt), szükség szerint mélyebb rétegeinek művelőeszközzel végzett fizikai állapot változtatása, annak érdekében, hogy a kultúrnövény szaporító anyagának biztosítsa a csírázás, a kelés, a fejlődés és a termésképződés kedvező feltételeit.”

o A talajművelés célja: n A talaj szerkezetének, levegőzöttségének, vízellátásának biztosítása n A talaj termékenységének fenntartása és védelme n Fenn kell tartani a talaj biológiailag aktív felszíni rétegét (15-20 cm) o Javasolt: n Sekélyforgatás n Minimális talajművelés, altalajlazítással

Talajművelés o Követelmények: n Mély bolygatás mellőzése n A művelés mélysége talajállapothoz igazodjon n Kedvező vízforgalom elérése: p Megfelelő

talaj legyen a vízkészlet befogadására p Megfelelő talajszerkezet legyen a talajvíz ˝felszállítására˝. n

Tarlómaradványok kihasználása a nedvesség vesztés csökkentésére, a felszín védelmére

Talajművelési rendszerek o Szántásos, csökkentett rendszerek n

n n n

Teljes felület megmunkálása, váltvaforgató ekével, kombinátorok, talajlazítók Menetszám: 3-5 Előnye: a forgatás Kockázata: nedvesség veszteség, takaratlan felszín

Talajművelés o Kerülendő n

n

n

n n

A tarló mélyhántása, vagy szántása nyáron A felszín nyitva hagyása bármilyen nyári lazítás után Gyakori mélyszántás, vagy minden évben való szántás (talaj forgatása) A talaj indok nélküli bolygatása A sokmenetes, porosító magágykészítés

Talajművelési rendszerek o Forgatás nélküli, kímélő, javító n

Nehézkultivátoros művelésre p Tarlóhántás

kultivátorral, ápolás szintén csak mélyebben, magágykészítés, vetés, felületzárás egy menetben p Előnye: idő, energia és költségcsökkenés, talajszerkezet kímélés, nedvesség megtartás p Korlát: erős gyomosodás, nagy tarlómaradvány tömeg

19

2014.10.09.

Talajművelési rendszerek o Forgatás nélküli, kímélő, javító n

Talajművelési rendszerek o Forgatás nélküli, kímélő, javító n Tárcsázásra alapuló p Tarlóhántás

tárcsával, sekélyen, felszínt lezárva p Tarlóápolás: tárcsával, mélyebben, lezárva p Alapművelés tárcsával 18-20 cm mélyre, majd elmunkálás p Magágykészítés, vetés, felszínlezárás p Előnye: menetszám, idő, energia és költségkímélés, kicsi tarlómaradvány érzékenység p Korlát: nedves talajnál, 20 cm alatt tömörödés p Kiváló vadföld művelési lehetőség

középmély lazításra p Tarlóhántás

sekélyen, felszínt lezárva kissé mélyebben, lezárva p Alapművelés középmélylazítóval + teljes felület tárcsázva, vagy boronával p Elmunkálás és magágykészítés egy menetben p Vetés és lezárás egy menetben p Előnye: talaj mélyebb rétegeinek javulása p Korlát: nedves talajon nem lehet p Ápolás

Tápanyagpótlás, talajjavítás

Talajjavítás

Az ökológiai gazdálkodás szempontjából nagyon fontos, hogy a talaj élő és megfelelő tápanyagtartalmú legyen.

Talajjavítás: a talaj kedvezőtlen fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megváltoztatása.

Annyi szerves anyagot, mikro- és makroelemet kell visszajuttatni a talajba, amennyit kivettünk a növénytermesztéssel.

Megoldások: vetésforgó, talajjavító növények alkalmazása, melioráció, fásítás… stb

Tápanyagpótlás

Tápanyagpótlás • Trágyák

Tápanyagpótlás saját gazdaságból, vagy helyileg elérhető megújuló erőforrásból Nitrogén esetén (max. évi 170 kg/ha) - biológiai N megkötéssel (pillangós a vetésforgóban) - zöldtrágyázással - szervestrágyázással

Foszfor, kalcium, magnézium és nyomelemek esetében lehetőleg ásványi formában

- Istállótrágya, hígtrágya, szárított trágya, dehidratált baromfitrágya - Komposztok, zöldtrágya, alga eredetű trágya, baktériumtrágya

• Állati eredetű melléktermékek - Vérliszt, húsliszt, halliszt…stb.

• Növényi eredetű melléktermékek - Melasz, fahamu, olajos maghéjak hamuja - Komposztok

• Kőzetek, porok - Tőzeg, lápföld, kotu, mészkő, dolomit, zeolit, perlit, kaolin

20

2014.10.09.

Tápanyagpótlás

A szervesanyag-pótlás legáltalánosabb módja az ökológiai gazdálkodásban az almos istállótrágya, a komposztok és a zöldtrágya alkalmazása.

Istállótrágyázás A szerves trágyát érlelés nélkül nem lehet kiszórni a földre. (nagy lenne a nitrogénveszteség, a kórokozók életben maradnának) Érleléskor nyirkosan és tömötten kell tartani, sok alomszalmát használva.

Istállótrágyázás Az érett szerves trágya – javítja a talaj szerkezetét, morzsalékossá teszi – pótolja a tápanyagokat: N-P-K mellett sok mezo- és mikroelemet tartalmaz – növeli a talaj szervesanyag- tartalmát, gyarapítja a humuszt, – javítja fizikai, kémiai és vízgazdálkodási tulajdonságait,.

Istállótrágyázás Kisebb adagokban (20-30 t/ha) kell egyszerre nagyobb területre kijuttatni. (így nem okoz túltrágyázást, mégis nagyobb területen serkenti a talajéletet) 25-30 cm mélyre aláforgatni Szervestrágyázni 3-4 évente kell.

21

2014.10.09.

Komposzt Komposzt: szerves anyagok bomlása révén nyert trágya Az ökológiai gazdálkodás leghasznosabb anyagainak egyike. A gazdaságban keletkező növényi és állati eredetű hulladékokból kiváló minőségű trágya készíthető.

Komposzt Komposzt-készítés: Szinte valamennyi szerves hulladék felhasználható Fontos a hulladék megfelelő C-N aránya Komposzthalmokban A hőmérséklet 50-60 °C-ra emelkedjen (tápanyagok feltáródása, kórokozók elpusztítása)

Komposzt Optimális C-N arány (25-30 : 1) Nedvességtartalom 40-60 % (ne rothadjon) Árnyékos helyen kell komposztálni A komposzthalmot takarással kell védeni a kiszáradástól A komposztálási folyamat serkentésére adalékanyagok alkalmazhatók A szerves anyagok mikrobiológiai bontásához oxigén, nedvesség és energia kell

Komposzt Megfelelő terület kiválasztása A halom aljára száraz anyagok (kéreg, fadarabok, szalma) – ki tudjon folyni a víz és levegős legyen Összeaprított hulladékok rétegesen A halom befedése Időnként nedvesíteni kell A komposztálás lehet réteges és keveréses eljárású

Komposzt A komposztálás leggyakoribb és legjobb alapanyaga a szarvasmarha-trágya. (ez túl nedves, ezért száraz anyagokat, szalmát, gallyakat, fűrészport, kéreghulladékokat kell hozzákeverni) A nyers kőzetpor elősegíti a komposzt kialakulását.

22

2014.10.09.

Komposzt A jó komposzt sötétszürke vagy barna, nem kellemetlen szagú, nedvességtartalma 30-35%, közepesen laza, morzsalékos, nem csomós, pH-ja semleges (6-7), szervesanyag-tartalma 25-50%.

Zöldtrágyázás A szervesanyag-pótlás egyik legáltalánosabb módja az ökológiai gazdálkodásban. Zöldtrágyázáskor az e céllal termesztett növények zöldtömegét dolgozzák a talajba, vagy a talajfelszínen szétterítik.

Zöldtrágyázás A hagyományos növénytermesztésben - elsősorban az istállótrágya-hiány miatt - költségkímélő - csak a talaj szervesanyag-pótlására.

Zöldtrágyázás

Zöldtrágyázás

Hatásai:

Hatásai:

• Nitrogént visz a talajba (pillangósok)

• Lazítja a fel- és az altalajt

• Gyarapítja a humuszt

• Írtja a gyomokat (elvonja a fényt,

• Mérsékli az ásványi anyagok kimosódását

antagonisztikus hatást fejt ki)

• A csapadékvizet értékesíti

• Véd a kártevők ellen

• Csökkenti az eróziót (megköti a talajt)

• Véd a betegségek ellen is

• Beárnyékolja a talajt • A talajt morzsalékos állapotúra alakítja

(biológiai talajművelés)

23

2014.10.09.

Zöldtrágyázás

Zöldtrágyázás Hátrányai:

Ezek a hatások együtt jelentkeznek.

• •

De a hatás függ • a növényektől, • a termesztési módszerektől, • a vetés és a felhasználás időpontjától.

•

• • •

A talajt átmenetileg szárítja A zöldtömeg helytelen talajba dolgozása akadályozhatja a főnövény talajelőkészítését és vetését Nem pillangós, későn alászántott zöldtrágyanövény esetén a tág C/N arány miatt átmenetileg nitrogénlekötés léphet fel, az elvénült zöldtrágyanövényben jelentős nyersrost-felhalmozódás figyelhető meg Gyomosíthat A betegségek és kártevők elszaporodhatnak A zöldtömeg évjárattól függően változik

Zöldtrágyázás Zöldtrágyázás A zöldtrágyázás céljára termesztett növények lehetnek fő- és másodvetésűek is. Zöldtrágyának alkalmas növények: egyéves pillangósok (lóbab, csillagfürt, borsó, bükköny), repce, mustár, facélia

Zöldtrágyázás A másodvetés módszerei: Alávetés, rávetés: fővetésű növény állományába tavasszal vagy ősszel belevetik a zöldtrágyanövény vetőmagját.

Tarlóvetés: a főnövény betakarítása után vetik el a zöldtrágyanövény vetőmagját. - nyári talajművelés nélkül - talajelőkészítés után

Ideális zöldtrágya-növény: – – – – – – – – – – – – – –

Lágyszárú Rövid tenyészidejű Igénytelen Csírázáshoz és kezdeti fejlődéshez mérsékelt vízigényű Gyors növekedésű Dúsan és mélyen gyökerező Nagy zöldtömeget ad Jól takarja a talajfelszínt Nitrogéngyűjtő Jó tápanyagfeltáró képességű Betegségeknek és kártevőknek nem köztesgazdája Olcsó a vetőmagja Könnyen termeszthető Kis mennyiség is legyen elegendő

Ami zöldtrágyának ideális az vadföldnövénynek is az!

Zöldtrágyázás A zöldtrágya hasznosítása: • Talajba bedolgozás (ekével, tárcsával,

ásóboronával, rotációs eszközzel…stb) • A talajfelszínen felaprítva vagy szálasan

történő elterítés (mulcs)

24

2014.10.09.

Tápanyagpótlás/ Talajjavítás Az ökológiai gazdálkodásban is használható egyéb talajjavítók Ásványi talajjavítók:

ALGINIT ásványi trágya o 62 elemet tartalmaz (N 0,4 % Ca 6,5 %, Mg 2,5 %,

Fe 2,5 %, Zn, Cu, Mn, P2O5 0,3 %, K2O 0,7 %). o Vízben mérve a pH-ja 7,2-7,8, KCl-oldatban 6,9-

7,5. Mésztartalma 16 %. Humusztartalma 10 %. o Az alginit nagyon kötött szerkezetű, Arany-féle

kötöttségi mutatója 69-90, ennek magyarázatát az agyagásványok jelenléte adja. Ebből következik jó víz- és tápanyagmegkötő képessége.

Tápanyagpótlás/ Talajjavítás

Tápanyagpótlás/ Talajjavítás ALGINIT ásványi trágya o Egyszeri ajánlott adagja 20-60 %-kal növeli a talaj termékenységét. o Bármilyen talajba juttatva 3-4 évig fejti ki hatását. o Alkalmazható minden szántóföldi és kertészeti kultúrában, 2-4 kg/m2 mennyiségben (homoktalajoknál 4-6 kg /m2) 10-20 cm mélyen bedolgozva.

Tápanyagpótlás/ Talajjavítás

Ásványi talajjavítók:

Az ökológiai gazdálkodásban is használható talajjavítók: Baktériumtartalmú készítmények:

HUMINIT

BACTOFIL A ÉS BACTOFIL B

természetes humuszkoncentrátum termésfokozó és talajjavító granulátum o A HUMINIT növényi anyagok természetes humifikációja során keletkezett szerves humuszásvány. o A HUMINIT-ből fokozatosan felszabaduló huminsavak és fulvosavak a növényi tápanyagokkal és a talaj részecskéivel komplexet képeznek, melyek megakadályozzák a tápanyagok kimosódását, ugyanakkor a tápanyagot a növények számára felvehető állapotban tartják.

o A BactoFil A az egyszikű növényekhez, a BactoFil B a

kétszikű növényekhez javasolt mikrobiológiai készítmény, folyékony szuszpenzió. o A BactoFil alkalmazásával a növények növekedése gyors, rövidül az érésidő, javul a növények tápanyagellátása, egészségesebb a vegetáció, a talajszerkezet még aszályos időjárási viszonyok között is az optimálishoz közeli marad, emiatt kevesebb növényvédelmi beavatkozásra lesz szükség. Felhasználása olyan talajokon javasolt, ahol a pH érték 5-8 közötti, a humusztartalom legalább 1 %.

25

2014.10.09.

Tápanyagpótlás/ Talajjavítás Baktériumtartalmú készítmények

Tápanyagpótlás/ Talajjavítás Baktériumtartalmú készítmények: PHYLAZONIT MC

MIKRO-VITÁL BAKTÉRIUMTRÁGYA o

A készítmény alapja négy baktériumfaj, mely közül kettő feladata a levegő nitrogénjének megkötése, a másik kettő a talajban lévő, és a növények számára hozzá nem férhető foszfort alakítja át felvehető formába.

o

o

o

Tápanyagpótlás/ Talajjavítás Hatóanyagai: o CARBOXI-METIL-CELLULÓZ (CMC) ÉS MIKROELEMEK Oldott, jól felvehető tápanyag, amely felgyorsítja a cellulózbontó baktériumok szaporodását és segíti működésüket o AZOTOBACTER CROOCOCCUM TALAJBAKTÉRIUMOK A levegő nitrogénjét megkötik, és a növény számára felvehetővé alakítják o BACILLUS MEGATERIUM TALAJBAKTÉRIUMOK A talajban jelen levő foszfort felszabadítják, ezáltal azt a növények számára felvehető állapotba hozzák o HETEROAUXIN A magvak csírázását, a növények gyökeresedését segítik o GIBBERELIN A csírázást és a növekedést serkenti o B VITAMINOK A növények betegségekkel szembeni ellenállóképességét növeli

gyors és hatékony biológiai tarlóbontás természetes tápanyagpótlás Segíti a tarló és a szármaradványok gyorsabb lebomlását, felpezsdíti a talaj cellulózbontó mikroorganizmusainak működését és hatását, segítve ezáltal a humuszképződést. Használata lényegesen olcsóbb mint a hagyományos műtrágyáké, jobb költség-hozam arányt biztosít, ezért költséget takarít meg. Javítja a talaj szerkezetét, ennek köszönhetően jobb lesz a növények szárazságtűrő képessége. A jobb szerkezetű talaj könnyebben és olcsóbban művelhető. A tarlóhántással egy menetben kijuttatható, így kisebb a gépi munkák költsége is.

Tápanyagpótlás/ Talajjavítás Baktériumtartalmú készítmények: TERRA-VITA HUMUSZTRÁGYA Összetétele: Terra-Vita aktivátor, szőlőtörköly, baromfitrágya

Használatával aktív talajélet érhető el, amelynek következménye, a szerves anyagok átalakulása felgyorsul, ezáltal a növények számára sokkal több tápelem kerül hasznosítható állapotba. A természetes alapanyagú humusztrágya fontos tápanyagokat és elemeket tartalmaz.

26

2014.10.09.

Tápanyagpótlás/ Talajjavítás Baktériumtartalmú készítmények: MICROSOIL folyékony baktériumtrágya koncentrátum A MicroSoil® baktériumtrágya mintegy 20-30 baktérium fajtát, enzimeket, poliszacharidokat, polipeptideket és egyéb adalékokat tartalmazó, koncentrált nitrogénkötő és foszfát feltáró készítmény.

Gyomszabályozás, gyomirtás Gyomnövény kártétele Közvetett: Elfoglalja a termőhelyet Elhasználja a vízkészletet, a tápanyagokat Csökkenti a talaj hőmérsékletét Elnyomja a vetett növényeket Kórokozók köztes gazdái lehet Állati kártevők szaporítói, tápnövényei lehet Növeli a termelés költségeit Rontja a termés értékét Mérgező hatással lehet az állatokra

Közvetlen:

Gyomszabályozás, gyomirtás Gyomnövény: minden olyan növény és növényi rész, amelyek a termesztés céljával ellentétben az adott területen előfordulnak, térparazitizmusukkal, a tápanyag és a víz elvonásával akadályozzák a termesztendő vagy védendő növény fejlődését, toxikus anyagaikkal fogyasztóikat és környezetük más elemeit is veszélyeztetik, károsítják.

Gyomszabályozás, gyomirtás • Gyomokra érzékeny növények

len, répafélék, burgonya, kukorica, napraforgó, dohány, köles, tavaszi árpa, évelő takarmánynövények az első évben • Gyomokra közepesen érzékeny növények őszi gabonafélék, zab, repce • Gyomokra kevésbé érzékeny növények

pohánka, kender, mustár, csalamádé

Élősködik a kultúrnövényen

Gyomszabályozás, gyomirtás

A legjobb védekezés a megelőzés! (gyommentes vetőmag; jó állományú, megfelelő tőszámú, megművelt növényzet; vetésforgó; talajtakarás; rendszeres talajlazítás és kapálás…)

Gyomszabályozás, gyomirtás Az ökogazdálkodásban nem cél a steril, teljesen gyommentes tábla. A gyomok a természetes környezet egy elemeként vannak kezelve. Kedvező hatásaik is lehetnek.

27

2014.10.09.

Gyomszabályozás, gyomirtás Kedvező hatások: • Élettér és táplálék a hasznos rovaroknak • Megakadályozhatják az eróziót • Javíthatják a talajszerkezetet • Feltárhatják a tápanyagokat • Maradványaik táplálékot jelent a

mikroorganizmusoknak • Lazíthatják a talaj tömörödött rétegeit • A talajtulajdonságok jelzőnövényei

Gyomszabályozás, gyomirtás 3. Biológiai élő szervezetek bevonása a gyomszabályozásba Természetes ellenségekkel, fogyasztókkal, károsítókkal rovarokkal, kórokozókkal,haszonállatok szelektív legeltetésével,allelopatikus hatású növények vetésével, növényevő halakkal …stb.

Gyomszabályozás, gyomirtás 4. Fizikai, mechanikai szántással (gyommagok túl mélyre kerülnek) tárcsázással (növényi részek feldarabolása) boronálással (fiatal gyomnövények ellen) kultivátorral, kombinátorral (sorközi gyomok gyökerének elvágása) hőkezeléssel (lánggal vagy infravörös sugárral) redukált eljárásokkal (talaj mozgatása nélkül, vagy csökkentett műveléssel: mulcsozás, szántás nélküli talajelőkészítés, egymenetes szántás- vetés, részes és sávos talajművelés) kaszálással (gyepek, legelők, takarmánynövények, gyümölcsösök területén)

Gyomszabályozás, gyomirtás Módszerek: 1. Termesztéstechnológiai (≈ megelőzés) vetésforgó tápanyagellátás technológiája megfelelő növényfaj/ fajta vetőágy előkészítése megfelelő sor- és tőtávolság

2. Kémiai, vegyszeres (lehetőleg kerüljük) növények növekedését szabályozzák a sejtek energiaátalakítási folyamatait befolyásolják

Gyomszabályozás, gyomirtás Bioherbicidekkel hatása és alkalmazása a valódi herbicidekhez hasonló nem okoznak teljes pusztulást, több év kell a hatásuk kifejtéséhez őshonos gyomok ellen a leghatékonyabb a magról kelő gyomok ellen kevésbé hatékony alacsonyabb értékű termőhelyeken alkalmazzák

Növényvédelem A bio- és ökogazdálkodás legkényesebb területe. Hagyományos növénytermesztésben a vegyszeres kezelés a domináns. Ökológiai gazdaságban egyéb eljárásokat alkalmaznak, a megelőzés, a biológiai és a fizikai védekezés az elfogadott.

28

2014.10.09.

Növényvédelem Az elsődleges cél a megelőzés! Eszközei: 1. Termesztési eljárások (termőhelyválasztás, talajművelés, tápanyaggazdálkodás, vetésforgó, növénytársítás, vetési és ültetési idő, állományszabályozás, fajtaválasztás, fertőzött növények megsemmisítése, károsítókat terjesztő szervezetek kiirtása, gyomirtás)

Növényvédelem 3. Védekezés 3.1. Biológiai - vírusokkal (magas pára és hő) - baktériumokkal (leggyakoribb) - gombákkal - ízeltlábúakkal (katicabogarak, fátyolkák, futóbogarak, lebegőlegyek, fülbemászók, ragadozó poloskák, ragadozó atkák és pókok, fürkészdarazsak, fürkészlegyek, gubacsdarazsak)

Növényvédelem 2. Fertőzésmentes szaporítóanyag, talaj és öntözővíz 3. Védekezés 3.1. Biológiai 3.2. Fizikai 3.3. Vegyi

Növényvédelem 3. Védekezés 3.2. Fizikai - összegyűjtés - csalogatás (szexferomonos csapdák, hernyófogó övek,

színes lapok, fénycsapdák)

- riasztás (illatok, optikai hatások, hangeffektusok) - hőkezelés (pl.: melegvizes csávázás)

- kétéltűekkel, hüllőkkel, madarakkal, emlősökkel

Növényvédelem 3. Védekezés 3.3. Vegyi (Szelíd növényvédelem) Az ökológiai szemléletű gazdálkodásban is van lehetőség vegyszerhasználatra. Nem célja a kemizálás, alkalmazása nem támogatott, a szerek csak megtűrtek. Ált. növényekből, ásványi anyagokból készített permetezőszerekkel. Ezeket gyakran ki kell juttatni a hatás eléréséhez. pl.: főzetek, forrázatok növényekből, kőzetlisztek, növényolajemulziók, aromás növényápolók, szappanalapú szerek, algalisztek, mészkénlé, nikotinoldat

29