Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás

2014.10.09.

SMKVB2013V N Tárgyfelelős:

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás Vadtakarmányozás: speciális vadtakarmányok. Rügy, gally, lomb, fakéreg, falomb szerepe a vadtakarmányozásban. Élelmiszeripari melléktermékek felhasználási lehetőségei. Vadtakarmányozás: az egyes vadfajok etetési, itatási módszerei. Vízutánpótlás szabadterületen. Nyárvégi és téli kiegészítő takarmányozás.

Dátum 09.10

09.17.

09.24.

Ökológiai gazdálkodási rendszerek alkalmazása a vadföldgazdálkodásban. A környezeti tényez ők hatása a művelésre (talajm űvelés, tápanyag utánpótlás vetés, ültetés, telepítés).

10.01.

1. Zárthelyi dolgozat: vadtakarmányozás (45 perc). A vadföldgazdálkodásban alkalmazható növények és termesztésük Legelőgazdálkodás. Fás, cserjés vegetációk szerepe a vadföldgazdálkodásban. Cserjefajok botanikai és termesztési jellemz ői. Vadföldgazdálkodás tervezése apróvadas és nagyvadas vadászterületeken. 2. Zárthelyi dolgozat: A vadföldgazdálkodásban alkalmazható növények agrotechnikai adatai. A félév folyamán két alkalommal, el őre egyeztetett id őpontban 8-12.30 közötti összevont terepi el őadásgyakorlat lesz tartva, el őreláthatólag pénteki napokon. (Putz Krisztina)

10.08.

A célzott takarmányok és a célzott takarmányozás szerepe a vadtakarmányozásban

Mérhető hatás

Megjegyzés

Pozitív

Kerti körülmények között

Negatív

Szabad területen

n

Pozitív


n

Pozitív, vagy semleges

Szabad területen

Bika borjú

Negatív

Szabad területen

n

Ünő

Pozitív

Szabad területen

n

Negatív


Kifejlett bika

Kifejlett tehén

n

Szaporodás ráta

Negatív, vagy semleges

Agancssúly

Pozitív

A hatás függ az időtartamtól, a minőségtől, és az ásványi anyagok természetes hozzáférhetőségétől.

Téli túlélés

Semleges, vagy pozitív

Csak folyamatos, nagy mennyiségű és elég korán kezdett takarmányozás esetén van kimutatható hatás.

Egyéb környezeti hatások csökkentése

Pozitív, vagy negatív

Helytől, gazdálkodási módtól és állománysűrűségtől függően.

A vadakarmányozás lehetséges negatív hatásai n n n

n n

az állatok túlságosan függővé válhatnak a mesterséges takarmányozástól; a takarmány nem megfelelően egyenletes kijuttatása növelheti a versengést; az adott helyekre koncentrált állomány esetében megnő a betegségek és paraziták terjedésének veszélye; lokálisan növekedhet a feldúsult vadállomány okozta kártétel; a takarmányozás nem elég költség-hatékony, esetleg ráfizetéses.

4

Előadás címe és témája Alapfogalmak. A vadtakarmányozás és vadföldgazdálkodás szükségessége és alapjai. A nagyvadfajok és az apróvadfajok területhasználata és táplálkozási jellemzőik és ezek hatása a vadtakarmányozásra és vadföldgazdálkodásra. Vadtakarmányozás: speciális vadtakarmányok. Rügy, gally, lomb, fakéreg, falomb szerepe a vadtakarmányozásban. Élelmiszeripari melléktermékek felhasználási lehet őségei. Vadtakarmányozás: az egyes vadfajok etetési, itatási módszerei. Vízutánpótlás szabadterületen. Nyárvégi és téli kiegészít ő takarmányozás.

A téli takarmányozás bizonyítható és nem bizonyítható hatásai (Putman és Staines 2004) Testtömeg növelése

2+2

Dr. Heltai Miklós

A tárgy keretében a hallgatók megismerhetik a vadtakarmányozás lehet őségeit, a különleges vadtakarmányokat és az alkalmazható technológiai hátteret. A vadföldgazdálkodást a tárgy a korszer ű élőhelygazdálkodás keretében tárgyalja. Bemutatja a célzott vadföld- és legel őgazdálkodás lehet őségeit és módszereit különböz ő környezeti viszonyok között, az egyes vadfajok fajspecifikus jellemz őivel összefüggésben. Ismerteti az alkalmazható növényfajokat, a vetésre, gondozásra vonatkozó eljárásokat, környezetkímél ő gyeptelepítéseket. Tárgyalja a természetes környezet nyújtotta lehet őségeket, felhasználásuk lehet őségeit.

10.15.

Kitűzött cél

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás

n n

Az eredményesség kétséges - Putman és Staines (2004) gyógyszeres kezelések végrehajtása egyes fajok, nemek, korosztályok külön takarmányozása trófeák célzott takarmányozása szabadterületi kiegészítő vadtakarmányozás! a vad alapvetően a természetes módon rendelkezésre álló táplálékokat fogyasztja sikeresen és hatékonyan csak kerti körülmények között lehet azt végrehajtani.

A fásszárú növények szerepe a vadtakarmányozásban Az őz táplálék összetétele különböző erdősültségű területeken (Mátrai 2000)

Növénycsoport

Erdei (64% erdő)

Átmeneti (10% erdő)

Fásszárú

69

38

Mezei (1% erdő) 6

Kétszikű

9

28

55

Egyszikű

3

14

35

Mag, gyümölcs

19

20

4

Fajszám

7

5

5

Diverzitás

1,25

0,90

0,85

1

2014.10.09.

A fásszárú növények szerepe a vadtakarmányozásban A gímszarvas táplálékösszetétele erdei területen (Mátrai és munkatársai 2002)

n n n n n n n n n

Növények

Átlag

Előfordulási gyakoriság

Fásszárúak

63

100

A fásszárú növények szerepe a vadtakarmányozásban n

falomb hasznosítás szárítással, savanyítással (Hell és munkatársai 1982, Köller és Bánkné 1989)

Akác

36

100

Egybibés galagonya

2

58

Fekete bodza

12

92

n

Kökény

5

42

Nyugati ostorfa

4

50

n

Egyéb

5

100

Kétszikűek

31

100

Fekete peszterce

13

75

Lucerna

11

100

Egyéb

7

92

Egyszikűek

6

100

Magvak

0

17

n n

A fásszárú növények szerepe a vadtakarmányozásban


akáclomb magában; 98% akác lomb + 2% melasz; 50% akác lomb + 50 % kukoricaszár; 50% akác lomb + 48 % kukoricaszár + 2 % melasz; hárs lomb magában vagy + 2% melasz; 89 % hárs lomb + 11 % kukoricadara; tölgy lomb magában vagy + 2.7% melasz; 85% tölgy lomb + 15 % kukoricadara; nyárlomb magában.

A különböző falomb szilázsok kedveltsége (**-jóízűen megette; *-megette; 0-nem ette meg) (forrás: Köller és Bánkné 1989) Szilázs

Gím

Dám

Őz

Muflon

Akác

*

*

**

**

*

Akác+melasz

**

0

0

*

*

Akác+kukorica

*

0

0

0

0

Hárs

*

**

0

**

0

Hárs+melasz

*

**

0

**

0

táplálóanyag meghatározás standard takarmány analitikai módszerekkel(Szemethy és munkatársai 2000). n

n

n

A bodzának (36%), bálványfának (30%) a nyersfehérjetartalma lényegesen meghaladta a többi erdei faj, valamint a mezőgazdasági területeken fogyasztott növények nyersfehérje-tartalmát (kivéve a borsót, 36%). Az akác (24%) és az ostorfa (23%) nyersfehérje-tartalma megközelítette a lucernáét (24%). a bodza (5%) és a fenyő (7%) mintákban mért nyerszsír értéke mind a mezőgazdasági, mind a többi erdei faj értékét jelentősen meghaladta

Disznó

Hárs+kukorica

*

**

0

**

0

Tölgy

**

**

**

**

**

Tölgy+melasz

**

**

**

**

**

Tölgy+kukorica

**

**

**

**

**

Nyár

*

*

*

*

*


A fásszárú növények szerepe a vadtakarmányozásban n

A kiválasztott fajok lombjával frissen próbaetetés 1-3 cm vastagságú lombos gallyból (akác, hárs, tölgy, nyár) aprítékot savanyítás 50 literes mennyiségekben szénhidrátpótló (melasz, kukoricaszár, kukoricadara) adalékokkal

n

táplálóanyag meghatározás standard takarmány analitikai módszerekkel(Szemethy és munkatársai 2000). n

n n n

Az erdei és a mezőgazdasági növénykeverék (azaz az adott területen a szarvasok által válogatott növények keverékének) kémiai összetétele jelent ősen eltért egymástól (p<0.05). Az erdei keverék nyersfehérje-tartalma (18%) 15%-kal, nyerszsír-tartalma (4,3%) pedig 63%-kal volt több Az erdei növényekből álló minta 12%-kal kevesebb nyersrostot (19%) A nitrogénmentes kivonható anyagok, mint energiahordozók tekintetében a két keverék hasonló volt.

2

2014.10.09.

Az élelmiszeripari és mezőgazdasági melléktermékek szerepe a vadtakarmányozásban n

n

n

n

A vadgazdálkodásban az élelmiszeripari melléktermékeknek kisebb a jelentősége Az értékesebb melléktermékeket az állattenyésztési ágazatok veszik fel. Az értéktelenebb – általában nagy víztartalmú, és/vagy alacsony tápanyagtartalmú - melléktermékek szállítása csak néhány 10 kilométeren belül rentábilis ezek a melléktermékek csak keletkezésük közelében tudnak hasznosulni


n n

n

cukoripari melléktermékek n n n

n

sörgyári és szeszgyári melléktermékek n n

n

nedves répaszelet szárított répaszelet Melasz Sörtörköly szeszgyári moslék

konzervgyári melléktermékek n n

Almatörköly paradicsomtörköly.

Az élelmiszeripari és mezőgazdasági melléktermékek szerepe a vadtakarmányozásban n n n n n n n n

90% almatörköly + 10% kukoricaszár; 90% almatörköly + 10% kukoricadara; 99.8 % almatörköly + 0.2% monosil (tartosító); 50% almatörköly + 40% nedves répaszelet + 10% kukoricadara; 50% almatörköly + 40% nedves répaszelet + 5% kukoricaszár + 5% kukoricadara; 50% almatörköly + 49.8% nedves répaszelet + 0.2% monosil; 50% almatörköly + 50% rozsszalma; 100% almatörköly.

extrahált szójadara extrahált napraforgódara

malomipari melléktermékek n n


olajipari termékek

Korpák Takarmánylisztek


Almatörköly (EWC 02070) n n n n n

Víztartalma nagy szállítása csak rövid távolságokon belül gazdaságos hamar romlik tartósítható és így felhasználási ideje jelent ősen növelhető A falomb aprítékok tartósításához hasonlóan n n

n

savanyítás hordóban, zsákban és gödörsilóban félév után felbontás, minősítés érzékszervi, laboratóriumi, mikrobiológiai, toxikológiai vizsgálatokkal táplálék preferencia vizsgálatok 5-5 gím, dám, szika, őz, muflon, és vaddisznó bevonásával (Köller és Bánkné 1994)

Az élelmiszeripari és mezőgazdasági melléktermékek szerepe a vadtakarmányozásban Almatörköly szilázsok kedveltségi vizsgálata (**-jóízűen megette; *-megette; 0-nem ette meg) (forrás: Köller és Bánkné 1994)

Őz

Muflon

Vaddisznó

Almatörköly magában

**

**

*

**

0

Almatörköly+dara

**

**

*

**

*

Almatörköly+szár+szelet

**

**

*

*

0

Szilázs

Gím Dám

Almatörköly+dara+szelet

**

**

**

*

**

Almatörköly+szár+dara+répa

**

**

**

**

0

Almatörköly+répa+monosil

**

**

**

*

0

Almatörköly+monosil

**

**

*

*

*

3

2014.10.09.

Ásványianyag-utánpótlás n

Ca-ban gazdag takarmányok n n n

n

n

az állati eredetűek a zöldtakarmányok és a szénák, a szója, a borsó, a bab, a bükköny és a szárított répaszelet

n

n

n

n

n

olajos magvak szalmák, pelyvák

n

n

állati eredetű takarmányok a malomipari melléktermékek a gabonaszemek, a hüvelyes és olajos magvak olajpogácsák, valamint a malátacsíra

P-ban szegények n

a baltacím, a borsó, a repcemag, a búzakorpa, a rozskorpa és a rizsliszt,

gyökerek és a gumók zab és a kukorica

P-ban gazdag n

Mg-ban gazdag n

Mg-ban szegények n

Ca-ban szegények n

n

Ásványianyag-utánpótlás

n

a szalma és pelyva a gyökerek és a gumók.

Vízutánpótlás

Ásványianyag-utánpótlás n

n

Nyalósó n

n n n

hagyományosan Na(kb. 40%) és Cl (kb. 60%) összetételű kősó kapható kenhető paszta formában mikroelem (Cu, Se, Fe, Zn, I, Co) kiegészítéssel Gyógyszeres kiegészítéssel (amerikai májmétely ellen a nyalósóban kijuttatott Albendazol, majd Vermatin)

Vízre minden időszakban, minden vadnak szüksége van n

n

n

A szarvas 10-15, az őz 6-8, a dám 8-10, a muflon 2-3, a vaddisznó 5-7, a nyúl és a fácán 0.2-0.3 liter vizet igényel naponta.

A mesterséges vízutánpótlásnak különösen a zárttéri tartásnál és a vízben szegény területeken van nagy jelentősége Vízfelvételi lehetőségek: n n n

a vegetációs víz; az anyagcserevíz; felvehető természetes vagy itatott víz.

apróvad

Vízutánpótlás

hagyományos széna rács nagyvad

n

Természetes vízfelvételi lehetőségek biztosítása és karbantartása n n n

n

források védelme, kiépítése kisebb visszaduzzasztások kialakítása vízpartok kellő takarással való ellátása

A mesterséges vízutánpótlási lehetőségek n

állandó víznyerő helyek n n

n

padláson takarmány tárolóval etetőtálcával kiegészítve

apróvad etetés

földre szórva, fedetten önetető, vagy automata etet ő szóró földön

szemes nagyvad

szóró betonalapon lábakon álló tálcán fedetten, vagy fedés nélkül önetető, vagy automata etet ő

táp, granulált ásványi anyag

szélkutak, kisebb tavak, dagonyák, esetleg csatornák-kialakítása itatók vagy itatást szolgáló tartálykocsik használata

időszakos vízgyűjtési lehetőségek.

hagyományos széna rács szemes etet ő résszel kiegészítve

szálas

tálcán, vagy vályúban mindig fedetten nyalósó blokk nyalósó paszta

fa, vagy beton tartó fára kenve önitatók, automata itatók Kutak feltölthet ő itatók

itatás

elfolyó víz összegy űjtése természetes víz visszafogása források kiépítése, védelme Dagonyák

4

2014.10.09.

Nagyvadfajok számára javasolt napi takarmányadagok (zárttéri körülmények között, tömegtakarmányokból Walterné (1994))

n

Javaslatok az őz takarmányozására (őz/nap) n

n


n

1.5 kg takarmányrépa vagy 1 kg burgonya vagy 1 kg cukorrépa vagy 1.5 kg silózott takarmány + 0.2 kg zab, kukorica (csövesen!!) vagy tölgymakk.

n n

Javaslatok a szarvas téli takarmányozására (szarvas/nap) n n

n

n

5 kg takarmányrépa és 0.6 kg vadtakarmány keverék 6 kg takarmányrépa és 0.5 kg kukorica vagy 0.6 kg zab vagy 0.8 kg tölgymakk vagy 0.9 kg vadgesztenye széna etetőből ad libitum.

n


n

Javaslatok a muflon téli takarmányozására (muflon/nap) n n n

n

3 kg takarmányrépa és 0.4 kg abrakkeverék kg silótakarmány és 0.2 kg szójadara 4 kg takarmányrépa és 0.6 kg makk vagy 0.7 kg vadgesztenye vagy 0.5 kg zab vagy 0.4 kg kukorica. széna ad libitum.


n

2 kg takarmányrépa és 0.25 kg takarmánykeverék 2 kg silótakarmány és 0.1 kg szójadara 3.0 kg takarmányrépa és 0.2 kg tölgymakk vagy 0.3 kg vadgesztenye vagy 0.15 kg zab vagy 0.15 kg kukorica széna ad libitum.

Vaddisznók zárttéri takarmányozásának problémái

Javaslatok a dám téli takarmányozására (szarvas/nap)

Javaslatok a vaddisznó téli takarmányozására (disznó/nap) n n n n

2 kg takarmányrépa és 0.5 kg árpa 1.5 kg cukorrépa és 0.6 kg tölgymakk 2.5 kg takarmányrépa és 0.5 kg búza 1.5 kg silótakarmány és 0.5 kg abrak keverékű.

„Állattenyésztés” a vadgazdálkodásban n

n

Csoportnagyság és sűrűség maximális gazdasági haszon Intenzíven tartott vaddisznók, kompetitív helyzetek

(Újváry, D. és Szemethy, L. 2009) Agresszió, szociális stressz megjelenése (ARAVE & ALBRIGHT 1976, McGLONE 1985, HUGHES et al. 1997)

5

2014.10.09.

1. Soros etetés Célkitűzés • Hosszú

n

kukoricacsík

Három etetési módszer hatásának vizsgálata a viselkedésre, illetve a táplálkozással eltöltött időtartamra

2. Kupacos etetés

3. Szórt etetés • 15 db kupac kukorica

Az etetési módszer hatása a viselkedés re csoportszi nten

• Kukorica egyenletes kiszórása az etetőhelyen

Az etetési módszer hatása az „időbeosz tásra” csoportszi nten

6

2014.10.09.

Táplálkozással töltött idő a rangsor függvényében

Következtetések n n

n

n n

különbség a 3 módszer között a táplálkozással töltött idő magasabb volt a szétszórt etetés alkalmával legtöbb agresszív és szubmisszív megnyilvánulás a soros etetés alkalmával rangsorban elfoglalt pozíció jelentősége intenzív „állattenyésztés”

Rendelkezésre álló adatok

A kiegészítő takarmányozás szerepe a vadgazdálkodásban

n

Országos Vadgazdálkodási Adattár n

Tavaszi állománybecslési adatok

n

Vadgazdálkodási jelentések n

(Sonkoly, K. és munkatársai 2009)

Felhasznált takarmányok országos adatok

n

Hasznosított állománynagyságra vonatkozó adatai Felhasznált takarmánymennyiségek (szálas, szemes, lédús, táp)

VGE-ek, ahol Országos

Szolnok

Zala

Nincs szálas tak. felh.

Nincs Nincs lédús szemes tak. tak. felh. felh.

11,61 ± 3,05 %

1,87 ± 0,63 23,97 ± 2,54 % %

63,86 ± 2,86 %

5,19 ± 5,49 1,26 ± 1,63 36,34 ± 6,45 % % %

25,10 ± 8,31 %

2,04 ± 2,50 13,41 ± 6,99 % %

77,66 ± 4,76 %

23,15 ± 8,14 %

Nincs táp tak. felh.

7

2014.10.09.

Felhasznált takarmányok Szolnok és Zala megyében

Felhasznált takarmányok Szolnok és Zala megyében százalékos megoszlás

Következtetések n

A vadgazdálkodási egységek döntő többsége rendszeresen takarmányoz

n

Ennek a tevékenységnek a költségvonzata jelentős anyagi megterhelést jelent a vadgazdálkodónak

ALTERNATÍV TAKARMÁNYOK HASZNÁLATA NAGYVADFAJOK KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁSÁBAN Galló & Szemethy & Szemethy & Orosz Gödöllő 2012

8

2014.10.09.

Alternatív vadtakarmányok

Paradicsomtörköly n n

n

Alapanyag: Paradicsomtörköly Adalékanyag: Kukoricadara 20%-ban (kezdetben szemes búza), esetleg kukoricaszilázs 10%-ban Technológia: n

Befőzésnél nem paradicsomlevet, hanem törkölyt készítünk!!!

n n n n n

Eredmények: nyersfehérje (2008)

Kezelések 2008 n n

n

n

K1 kontroll K2 1 kg/hordó sóval szórás, majd zárás K3 légszáraz szemes búzával történő keverés, 1 kg/hordó sóval szórás, majd zárás K4 légszáraz szemes búzával történő keverés, adalékanyag, majd 1 kg/hordó sóval szórás, majd zárás

n n

n

n

Keverés kukoricadarával Mintavétel (alapanyag) Tömörítés vödörben kukoricadarával keverve vagy Bálázás (Göweil Master LT) Bontás Mintavétel (erjesztett anyag)

2009 K1 kontroll K2 kukoricadarával keverés K3 kukoricadarával és sóval keverés K4 kukoricadarával és silózási adalékanyaggal keverés

A PT-szilázs nyersfehérje-tartalma kezelésenként (2008, n=5) 205 200

199,2 195 190

191,1

185 180

nyersfehérje, g/kg sza.

175 170 165

169,1

Kezelés 3

Kezelés 4

155 150

Kezelés 1

Eredmények: nyersrost (2008)

Kezelés 2

Eredmények: nyersrost (2009) A PT-szilázs nyersrost-tartalma kezelésenként (2009, n=3)

A PT-szilázs nyersrost-tartalma kezelésenként (2008, n=5) 450

500 450 400

168,7

160

400

431,9

412,4

400,9

350

350 300

Kukoricaszilázs nyersrost-tartalma

300 250

Kukoricaszilázs nyersrost-tartalma

250

nyersrost, g/kg sza.

nyersrost, g/kg sza.

200

200

216,6

229,9

150

209,2

216

217,4

Kezelés 2

Kezelés 3

Kezelés 4

150

100 100 50 50 0

Kezelés 1

Kezelés 2

Kezelés 3

Kezelés 4

0

Kezelés 1

9

2014.10.09.

Következtetések n

n n n n

Állategészségügyi kockázatot nem jelentő takarmányok. Silózási technológia megválasztása Időjárási viszonyok változása Paradicsomtörköly A jövő útja …

EGYES FALOMBSZILÁZSOK TÁPLÁLÓANYAG-TARTALMÁNAK ÉS ERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA

Készítette: Szemethy Dániel Belső konzulens: Dr. Orosz Szilvia Gödöllő 2010

Célkitűzés Munkám célja n a vadon élő kérődzők által fogyasztott egyes fásszárú fák és cserjék (bodza, szeder, akác, galagonya) leveles hajtásainak erjesztéssel történő tartósítása-, valamint n a silózott takarmányok táplálóanyag-tartalmának és az erjedés minőségének megállapítása volt.

Módszerek n

n

Mintavétel: n

Friss-, fonnyasztott-, 20% kukoricával kevert alapanyag,

n

Elkészült szilázsok (n=5).

Módszerek n

Alapanyag: n

n

bodza, akác, szeder, galagonya fonnyasztott hajtásai 20% roppantott kukoricával keverve.

A silózás végrehajtása: n

1-3 óra fonnyasztás, szecskázás, majd 20% kukoricával keverés,

n

tömörítés vödrökbe ill. modellsilókba (n=5), 200 kg sza./m3 tömörséggel,

n

70. napon bontás.

Eredmények: táplálóanyag-tartalom

Vizsgált tényezők: n

Az alapanyagok esetében: a szárazanyag-, a nyersfehérje-, a nyersrost-, az NDF- és a keményítőtartalom,

n

Az elkészült szilázsokban mértük: a szárazanyag-, a nyersfehérje-, a keményítő-, a nyersrost- és az NDF-tartalmat, a kémhatást (pH), a tejsav-, az ecetsav-, a vajsav-, a propionsav- és az etil-alkohol tartalmat.

10

2014.10.09.



Eredmények:

Eredmények: erjedés

táplálóanyag-tartalom

Eredmények: erjedés Eredmények: erjedés

11

2014.10.09.

Értékelés és következtetések: táplálóanyag-tartalom n

Nyersfehérje-tartalom: n

n

n

a szeder+20% kuk. keverék: 203 g/kg sza. bodza, galagonya, akác keverék szilázsok: 102-120 g/kg sza. (emészthetőség)

A NYF/NYR arány: n

n

n

n

a lombszilázsok fehérjetartalma (119-165 g/kg sza.), nem érte el a lucernaszilázs nyersfehérje-tartalmát, de meghaladta a kukoricaszilázsét.

Nyersrost-tartalom: n

n

Értékelés és következtetések: erjedés

a bodza-, akác- és galagonya szilázsok esetében elérte vagy meghaladta az ajánlott 1-1,5 értéket a szeder nem érte el az ajánlott 1-1,5 értéket (sok nyersrost, kevés nyersfehérje)

A NYF/NDF arány ennek ellentmondó: n

Az NDF meghatározása pontosabb, jobban jellemzi a táplálóanyagok feltárhatóságát, továbbiakban ennek használatát javaslom.

n

állategészségi kockázatot nem jelent ő tömegtakarmány készíthető valamennyi alapanyagokból, megfelelő silózási technológiát alkalmazva, DE n

mind a négy esetben kis intenzitású volt az erjedés,

n

bodza- és szederszilázsok savi összetétele megfelelt a jó minőségű szilázs követelményeinek, az akác és a galagonya erjedési eredményei kevésbé voltak kedvezőek (savi összetétel)

A továbbiakban javaslom a szárazanyag-tartalom 3040% közötti tartományba történő beállítását.

Értékelés és következtetések A gyakorlati tapasztalatok (alapanyag-el őállítás, tömöríthetőség), az NYF/NDF arány (táplálóértékre és emészthetőségre utaló paraméter), valamint az erjedési jellemz ők alapján összességében :

A bodza és az akác bizonyult a legkedvezőbbnek!

További vizsgálatok: nagyobb mennyiségben történő silózás, etetési kísérlet, részletes mikrobiológiai és stabilitási vizsgálatok.

12

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás

Recommend Documents