Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás

2014.10.09.

SMKVB2013V N Tárgyfelelős:

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás Alapfogalmak. A vadtakarmányozás és vadföldgazdálkodás szükségessége és alapjai. A nagyvadfajok és az apróvadfajok területhasználata és táplálkozási jellemzőik és ezek hatása a vadtakarmányozásra és vadföldgazdálkodásra.

o vad fajaink érdekében végzett, szabadterületi

takarmányozás, melynek célja lehet: n n n

n

n

i.: az állomány átsegítése táplálékszűk időszakokon; ii.: magasabb állománysűrűség fenntartása ill. elérése; iii.: az állomány felkészítése a táplálékszűk időszakokra; iv.: egyes produktumok (pl. trófea vagy felnevelt malacszám) célzott támogatása; v.: az állomány elvonása a potenciálisan vadkárveszélyes területekről.

o A vad takarmányozásához nem szükséges

2+2

4

Dr. Heltai Miklós

A tárgy keretében a hallgatók megismerhetik a vadtakarmányozás lehetőségeit, a különleges vadtakarmányokat és az alkalmazható technológiai hátteret. A vadföldgazdálkodást a tárgy a korszerű élőhelygazdálkodás keretében tárgyalja. Bemutatja a célzott vadföld- és legelőgazdálkodás lehetőségeit és módszereit különböző környezeti viszonyok között, az egyes vadfajok fajspecifikus jellemzőivel összefüggésben. Ismerteti az alkalmazható növényfajokat, a vetésre, gondozásra vonatkozó eljárásokat, környezetkímélő gyeptelepítéseket. Tárgyalja a természetes környezet nyújtotta lehetőségeket, felhasználásuk lehetőségeit. Dátum 09.10

09.17.

09.24.

10.01. 10.08. 10.15.

Vadtakarmányozás

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás

Előadás címe és témája Alapfogalmak. A vadtakarmányozás és vadföldgazdálkodás szükségessége és alapjai. A nagyvadfajok és az apróvadfajok területhasználata és táplálkozási jellemzőik és ezek hatása a vadtakarmányozásra és vadföldgazdálkodásra. Vadtakarmányozás: speciális vadtakarmányok. Rügy, gally, lomb, fakéreg, falomb szerepe a vadtakarmányozásban. Élelmiszeripari melléktermékek felhasználási lehetőségei. Vadtakarmányozás: az egyes vadfajok etetési, itatási módszerei. Vízutánpótlás szabadterületen. Nyárvégi és téli kiegészítő takarmányozás. 1. Zárthelyi dolgozat: vadtakarmányozás (45 perc). Ökológiai gazdálkodási rendszerek alkalmazása a vadföldgazdálkodásban. A környezeti tényezők hatása a művelésre (talajművelés, tápanyag utánpótlás vetés, ültetés, telepítés). A vadföldgazdálkodásban alkalmazható növények és termesztésük Legelőgazdálkodás. Fás, cserjés vegetációk szerepe a vadföldgazdálkodásban. Cserjefajok botanikai és termesztési jellemzői. Vadföldgazdálkodás tervezése apróvadas és nagyvadas vadászterületeken. 2. Zárthelyi dolgozat: A vadföldgazdálkodásban alkalmazható növények agrotechnikai adatai. A félév folyamán két alkalommal, előre egyeztetett időpontban 8-12.30 közötti összevont terepi előadás-gyakorlat lesz tartva, előreláthatólag pénteki napokon. (Putz Krisztina)

Vadtakarmány-termesztés o az adott helynek és növénynek legjobban

megfelelő agrotechnikával, a vad számára kedvező takarmánynövények termesztése, melynek feletetése történhet “lábon” vagy aratás és tárolás után későbbi kiszállítással is. o A tenyészidőszakban a vadtól védem, hozzáférést csak “lábon” történő etetés során engedek. o A termesztés célja alapvetően gazdasági jellegű: egy egységre vetített legkevesebb költséggel, a lehető legjobb termésátlagok elérése.

takarmánytermesztés vagy vadföld-gazdálkodás.

Vadföldgazdálkodás o A vad számára kedvező, több célra kialakított

Vadföldgazdálkodás vagy vadtakarmány termesztés?

(búvóhely, szaporodó hely, táplálék forrás) mezőgazdasági vagy erdészeti kultúra létrehozása rövidebb (egy év vagy kevesebb) vagy hosszabb (több év) időszakra. o A takarmány termesztéstől megkülönbözteti a lehető legkevesebb agrotechnikai beavatkozás, a környezeti terhelés minimalizálása, a vad igényeinek a teljes időszak alatt való figyelembevétele. o Fontos szempont a lehető legnagyobb változatosság kialakítása.

1

2014.10.09.

Zab szenázs készítés Gyulaj

Élőhelyfejlesztés o Hosszú távú, nagyobb területet érintő, egységes

koncepció szerint előtervezett beavatkozás rendszer, egy valamilyen szinten veszélyeztetett faj vagy fajcsoport érdekében, mely magában foglalja: n i.: az alkalmazott termesztési /mezőgazdasági és erdészeti/ technológiák részleges vagy teljes megváltoztatását; n ii.: új élőhelyek kialakítását; n iii.: korábban degradálódott élőhelyek állapotának javítását, helyreállítását. n iv: végső soron a diverzitás növelését.

A vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás szükségessége

Vadtakarmányozási lehetőségek

o Az intenzív erdő- és mezőgazdálkodás

o

csökkenti a területek változatosságát, a táplálékkínálatot, ezért növeli a vadkárérzékenységet n n

n n

A kultúrterületek érzékenyebbé válnak a vad károsítására; Egyes időszakokban a vad számára felesleges táplálékbőség, majd szinte átmenet nélkül táplálékhiány A kerítésekkel védett területeken kívül a vadsűrűség relatíve növekszik; Az elmúlt évtizedben kialakult új földtulajdonosi struktúra magában hordozza a vadkárra való fokozott érzékenységet.

Takarmányozás a vadászterületen. Takarmányozás vadaskertekben. o Takarmányozás az intenzív vadtenyésztés során. o

2

2014.10.09.

A vadtakarmányozás legfontosabb jellemzői

A vadtakarmányozás céljai

o Az alkalmazott takarmányok és azok értékelése

o az állomány átsegítése táplálék-szűk

megegyezik az általános ismeretekkel, de nagyobb jelentősége van a: n tömegtakarmányoknak, n a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékeknek o különbségek vannak: n az alkalmazott technológiákban n etetési módszerekben n a kijuttatott takarmány egyes egyedek életében való jelentőségében

időszakokon; o magasabb állománysűrűség fenntartása

ill. elérése; o az állomány felkészítése a táplálék-szűk

időszakokra; o egyes produktumok (pl. trófea vagy

felnevelt malacszám) célzott támogatása;

A vadtakarmányozás tervezése

A vadtakarmányozás céljai o az állomány elvonása a potenciálisan

vadkárveszélyes területekről; o a vad helyhez kötése; o vadmegfigyelés és a vadászat sikerének

növelése; o vadbefogás; o gyógyszeres kezelés.

o intenzív technológiák n a tervezése megegyezik az állattenyésztés során tanultakkal n adott fajú, korosztályú és termelési viszonyú egyedek tápanyag és takarmányigényének ismerete alapján o A vadaskertekben és a szabad vadászterületeken n a tervezés szempontjai megegyeznek n különbség a begyűjthető adatok pontosságában n a kijuttatott takarmány a természetes módon fogyasztott tápanyagok kiegészítője n milyen fajú és mennyiségű vad n milyen a természetes táplálékforrások eloszlása a területen o A tervezés során kell eldönteni: vásárolt, vagy saját

termesztésű takarmány?

Takarmány előállítás és tárolás o művelhető terület o művelést befolyásoló környezeti

Takarmány előállítás és tárolás o téli szálastakarmány előállítása n a vadászterület természetes takarmány termő területei Tisztások Nyiladékok p Árterületek p Védgátak p Villanypászták p

tényezők n n n n n

talaj típusa tápanyag-ellátottság terület kitettsége éghajlati és mikroklimatikus viszonyok alkalmazott mezőgazdasági technológia

p

n

n n

kaszálhatók és a széna helyben, vagy a központi telephelyen tárolható területek növényösszetételét ellenőrizni kell .A kaszálások során magas tarló hagyása szükséges.

3

2014.10.09.

Takarmány előállítás és tárolás o Tárolásra, kijuttatásra mindenképpen szükség van. o Ha a biztonságos kijuttatás nem biztosítható, akkor az

etetőhelyekhez közel is ki kell alakítani tárolási lehetőségeket n n

nagyvadetetők tároló padlással bekerített részeken létrehozott silódombok, szénakazlak.

o A tárolás két elkülönülő helyszínen n takarmány fogadása és a nagyobb mennyiség tárolása a telephelyen p

n

szemes takarmányok szellős tárolása, átrakása

Takarmány előállítás és tárolás o Az etetők minősége, zártsága határozza meg, hogy

mennyi idő telhet el a kihelyezés és az elfogyasztás között o tapasztalati úton határozható meg o inkább kevesebb takarmány kerüljön az etetőkbe o Az etetők környékét rendben kell tartani n n

hulladékot eltakarítani etetőt kitakarítani, fertőzés veszély esetén áthelyezni.

tárolás az etetőkben

Még a takarmányozás megkezdése előtt… o Van elég pénzünk, hogy az etetést az egész téli

időszak folyamán folytatni tudjuk? o A beszállító készlete (ha vásároljuk a takarmányt), vagy a saját készlet elég lesz a takarmányozási periódus végéig? o Van megfelelő tárolási és szállítási kapacitásunk? o A szállító járművek szélsőséges időjárási viszonyok között is meg tudják közelíteni az etetőket?

A vadföldgazdálkodás céljai o Egész évben, vagy az év nagy részében táplálkozó,

búvó és szaporodó hely biztosítása o A hiányzó természet közeli élőhelyek részleges

pótlása o Kiegészítő táplálékforrás; o Helyhez kötés o Veszélyeztetett területekről való elvonás o Vadmegfigyelés o Egyéb feladatok n Befogás n Gyógyszeres kezelés

A vadföldgazdálkodás feladatai o Napjaink vadgazdálkodásában a

vadföldgazdálkodással egyszerre kell megoldani: n n n

A vadtakarmánytermesztést A valós vadföldgazdálkodást Az élőhely fejlesztését

A vadföldgazdálkodás feltételei o jól megválasztott magasles-hálózat o jól vezetett és karbantartott cserkészutak o Takarmánytermesztés o Vadállományunk és annak igényeinek

ismerete o Az élő és termőhely ismerete

4

2014.10.09.

Tervezési szempontok

Tervezési szempontok

o mindenütt indokolt, de magas erd ősültség, intenzív

mezőgazdálkodás esetén mindenképpen.

o Termőhely

o Vadfaj(ok)

n

o Terület környezeti viszonyai n

n n n n

n

A legjobb táperőben lévő területek, nem javasolt: p fagyzug p É-i kitettség p rossz vízgazdálkodás De kérdés, hogy mi jut erre a célra? Sokáig parlagon levő területek hasznosításának előnyei Erdők, csenderesek, nádasok, szomszédsága Megközelítés

n

növényfaj igényei Hozam regenerálódás;

o Váltó közelsége; o Vadföld terület n n n

Méret Eloszlás Erdőterülethez viszonyított arány

Példa: Uzsai erdészet (Bakony D-i része – Pölöskei 2002), o 10700 ha vadgazdálkodásra alkalmas

A vadföldgazdálkodás eredményessége (Kovács & Heltay)

o 90 %-os erdősültség o A terület 1,4% vadföld n n n

n

n

Sorszám

Vadföld neve

Terület nagyság (ha)

2001. Vetett növény

2002. Tervezett növény

1.

Babari-vadföld

3 2 3

Rozs Rozs Zab

Rozs Rozs Zab

2.

Körúti-vezeték alja

1

Rozs

Rozs

3.

Vöröstói-vadföld

0,4

Rozs

Rozs

12.

38 helyen – összesen 153 ha 0,2-40 ha Nyiladék, tisztás, villanypászta: 0,3-1 haos vadföldek. Átlagosan 8 AK értékű területeken (0.314) Bikák 42%-át bőgésben vadföldön lőtték

Körtés-vadföld

4 1,5 4 7,5

Rozs Zab Rozs Vadlegelő

Rozs Zab Rozs Vadlegelő

13.

Kanászház-vadföld

2

Rozs

Rozs

14.

Lesencevölgyi-vadföld

1

Rozs

Rozs Rozs Vadleglő

15.

Tűzkődombi-vadföld

3 2

Rozs Vadlegelő

16.

Ligeti-vadföld

2

Rozs

Rozs

17.

Szénafűi-vadföld

2 2

Rozs Vadlegelő

Rozs Vadlegelő

4.

Putri-vadföld

1

Rozs

Rozs

5.

Kavicsbányai-vadföld

0,2

Rozs

Rozs

6.

Billegei-vadföld

2 2

Zab Rozs

Zab Rozs

18.

Hidegvölgyi, Nyirád 69-es

0,4

Rozs

Rozs

19.

Nyírkúti-vadföld

1,3

Rozs

Rozs Rozs

7.

Hidegvölgyi-vadföld

1

Rozs

Rozs

20.

Borhordóúti-vadföld

1

Rozs

8.

Irtásmajori-vadföld

1,5 1 1

Zab Rozs Vadlegelő

Zab Rozs Vadlegelő

21.

Darvastói-vadföld

2

Rozs

Zab

22.

Tinókútlapi-vadföld

2

Rozs

Rozs

9.

Szittyói-vadföld

1,5

Rozs

Rozs

23.

Csúnyavölgyi-vadföld

10.

Tapolca-28-as-vadföld

4 2 3

Rozs Zab Vadlegelő

Rozs Zab Vadlegelő

3 2 2

Rozs Rozs Vadlegelő

Zab Rozs Vadlegelő

24.

Nyirádi mezőszél

1 1

Rozs Lucerna+fű

Tritikálé Fűkever.+luc.

11.

Határúti-vadföld

2,5

Rozs

Rozs

25.

Nyirád 84-es

1

Vadlegelő

Vadlegelő

5

2014.10.09.

26.

Halasdögkúti-vadföld

0,8 0,7 1

Zab Szántás Rozs

Zab Tritikálé Rozs

27.

Holterdei-vadföld

0,5 0,5

Rozs Zab

Rozs Zab

28.

Újdörögdi vezeték alja

0,5

Rozs

Rozs

29.

Ódörögdi lucernás

18

Lucerna

Lucerna

30.

Pisztrángtelepi-vadföld

1

Rozs

Rozs

31.

Ódörögdi lucernás II.

3

Új telepítés

Lucerna

32.

Kerekbokori-vadföld

1 3

Zab Rozs

Zab Rozs

33.

Kerekbokori-vadföld II.

0,5 0,1

Vadlegelő csicsóka

Vadlegelő Csicsóka

34.

Hosszúréti-vadföld

0,5 2,5

Zab Rozs

Zab Rozs

35.

Padoki-vadföld

0,5

Rozs

Rozs

36.

Kétútközi-nyiladék

0,5

Rozs

Rozs

37.

Ódörögdi gyümölcsös

40

Nincs műv.

Nincs műv.

38.

Cserároki-vadföld

0,4

Rozs

Rozs

Összesen:

153,8 ha

o Rozs: n n n n

o Lucerna:

Július végén, augusztus elején vetik műtrágyaszóróval Előtte 3-4 héttel szántás, magágykészítés tárcsával Növényvédelem nincs. Nagy mennyiségű zöldet ad, vadlegelőnek kiváló.

n

n

o Zab: n n n n n n

n

Tavasszal, március elejétől vetik műtrágyaszóróval Növényvédelem nincs monokultúrát jól bírja Vetéskor kombinált műtrágya Nagy zöld tömeget ad, kiváló vadlegelő, szarvas és disznó is kedveli Télen kifagy.

n

n

o Rétek, vadlegelők:

o Csicsóka: n n n

Magasabb aranykorona értékű (10-14) vadföldeken telepítik tavasszal Évi 3 x kaszálva nagy mennyiségű szénát ad, amely fedezi a téli szálastakarmány szükségletet. a kiöregedett táblákat újratelepítik Kisbálázva tárolják, mert így könnyebb a téli kihordást. Tavasszal a sarjadó lucernát gyakran védeni kell a nagy szarvasrudliktól,

n

Őszi és tavaszi telepítés Ha sok a szarvas nem tud megerősödni, mert 1-2 leveles korban megeszik Újratelepítéséről nem kell gondoskodni, kiirthatatlan.

n n

Évente tisztító kaszálás, nyiladékokon kétszeri szártépőzés. A legelőket az erdőn kívüli területeken a juhászat is hasznosítja,

Sorszám 2000.

Vadföld neve

Bírálati tömeg (kg)

1.

Körúti vezeték alja

5,3

2.


3,8

3.

Ligeti-vadföld

5,3

4.

Szénafűi-vadföld

8,3

5.

Tapolca 28-as

5,48

8,77

6.

Szénafűi-vadföld

5,4

7,1

7.


5,72

Sorszám 1999.

Vadföld neve

Bírálati tömeg (kg)

1.

Ligeti-vadföld

7,81

2.


8,32

3.


5,57

4.

Szittyói-vadföld

5.

Ligeti-vadföld

8.

Szittyói-vadföld

4,75

6.

Körtés-vadföld

7,98

9.


4,75

7.

Kerekdombi-vadföld

6,43

10.

Körtés-vadföld

8.

Szittyói-vadföld

5,75

5,5

11.

Hidegvölgyi-vadföld

6,1

12.

Kavicsbányai-vadföld

4,5

9.


6,8

13.

Szittyói-vadföld

4,7

10.

Hosszúréti-vadföld

3,8

14.

Kerekdombi-vadföld

4,8

11.

Ódörögdi-lucernás

8,5

15.

Cserároki-vadföld

5,5

12.

Kerekdombi-vadföld

7,7

16.


7,66

17.


3,75

13.


8,24

14.

Szittyói-vadföld

4,99

18.


5,5

19.

Csúnyavöldgyi-vadföld

5,26

20.

Irtásmajori-vadföld

4,64

15.


6,1

16.

Tapolca 28-as

5,74

22.

Körtés-vadföld

5,87

17.

Ódörögdi-lucernás

3,76

23.

Halasdögkúti-vadföld

6,86

21.


6,38

6

2014.10.09.

1999. Éves bika teríték

42 db

Bőgésben

17 db

Bőgésben vadföldön

17 db

%

2000.

%

39 db 40 % 40 %

26 db 23 db

2001.

%

48 db 66 % 58 %

33 db 14 db

68 % 30 %

Növény

Vadföld terület (ha)

Éves műv. Költség (Ft)

Egyéb kiadások

Rozs + zab

72

1.173.600

Vetőmag

Lucerna 3 x kaszálva

22

336.600

Kisbálánként 45 Ft + behordás

Vadlegelő

19

66.500

Egyéb

40,8

-

Összesen:

153,8

1.576.700 Ft

Csak a bikavadásztatásból kb. 15 millió éves bevétel!!

Az eredményesség legfontosabb okai o sok magasles és sózó o a cserkelő úthálózaton kívüli nyugalom o a vadföldek mozaikos elhelyezkedése o A vadföldek helyválasztása: n n

Vadforgókban tradicionális bőgőhelyeken.

o A területtől függ, hogy milyen arányban

kell vadföldet művelni!

7

2014.10.09.

Az átlagos nyomsűrűség alakulása 1996-2000. között télen az egyes élőhelyeken.

A lokalizációs pontok eloszlása a különböz ő élőhelyi foltok között. Rövidítések magyarázata: v/m: vadföld/m űvelt terület; l/p: legelő/parlag terület; puffer erdő: az erdőbe eső puffer terület, puffer nyílt: nyílt területre es ő puffer terület.

Vadnyomok sűrűsége a hajósszentgyörgyi vadföldek sózóinál és dagonyáinál, 2005. okt-dec.

A növénytermesztés szerkezete o Vadsűrűség o természetes táplálékkészlet o fajspecifikus igények o a térség erdősítései, mezőgazdasági kultúrái o Vadkár o a vadállomány állapota (kondíciós paraméterek,

szaporulat trendje! o tárolási lehetőségek, költségek o általános recept nincs

8

2014.10.09.

Növényféleségek aránya (%) nagyvadas jellegű területeken

Növényféleségek aránya (%) apróvadas jellegű területeken

o Pillangósok (lucerna, herefélék, baltacim,

o Pillangósok (lucerna, herefélék, baltacim,

o o o o o

szarvaskerep, nyúlszapuka) 50-60% Kukorica vagy szudánifű (silózásra) 20-30% Gabonafélék (rozs, zab) 20-30% Gyök-gumósok (takarmányrépa, csicsóka) és takarmánykáposzta 5-10% Aprómagvak (cukorcirok, köles, napraforgó) 3-5% Természetes táplálékforrást nyújtó vadlegelők (rétek, kaszálók, nyiladékok) 2%

AZ APRÓVADAS ÉL ŐHELY

KIVÁLÓ

KÖZEPES

GYENGE

Mezőgazdasági területek

60

55

40

- kalászos

30

25

20

- kukorica

35

40

30

- pillangós

15

15

10

- egynyári zöldtakarmány

10

15

20

- gyökgumós és ipari növ.

5

5

20

- egyéb

5

0

0

Erdősült területek

15

20

40

- fenyves, bükkös

0

0

30

- elegyes erdő

65

75

40

- erdősáv

20

15

0

- fasor

10

5

15

- fűzes, nyáras árokpart

5

5

5

Gyümölcs-, szőlő- és zöldségterületek

10

15

5

- gyümölcsös

40

50

20

- szőlő

40

40

70

- zöldség

20

10

10

Rét, legelő, fűzes-sásos területek

10

5

10

- kaszáló

40

50

40

- herefüves legelő

40

30

40

- fűzes-sásos területek

20

20

20

Nádasok, vízelvezető árkok, tavak

5

5

5

szarvaskerep, nyúlszapuka)

10%

o Aprómagvak (cukorcirok, köles, napraforgó)

50% o Kukorica (egy részét száron, lefelé lógó csövek!)

30% o Gyök-gumósok (takarmányrépa, csicsóka) 5% o Füveshere

5%

Egy adott terület vadföldgazdálkodásának értékelése o A kínált táplálék a vadfajnak megfelelő-

e? o A kínálat a vadföldön csak a

táplálékigény kielégítésére, vagy másra is megfelelő-e? o A kínálat időben megfelelő-e? o A kínálat térben megfelelő-e?

9

2014.10.09.

Apróvadfajok területhasználata és táplálkozási jellemzőik és ezek hatása a vadföldgazdálkodásra

Apróvadfajok Mezei nyúl, fácán, fogoly Ø Vadgazdálkodási jelentőségük nagy Ø Gazdasági és vadászati jelentőség

10

2014.10.09.

A mezei nyúl táplálkozási szokásai Mezei nyúl táplálkozási sajátosságai

Ø Kizárólagosan növényevő Ø Tápláléka rendkívül változatos Ø Bizonyos táplálékokat előnyben

részesít

A mezei nyúl táplálkozási szokásai Táplálékalkotók: Ø Természetes növénytársulások

növényei

A mezei nyúl táplálkozási szokásai - Elsősorban egyszikűeket fogyaszt ősszel, télen, tavasszal (90-100%)

Ø Mezőgazdasági kultúrák károsítása, ha

Pl.: perje-félék, tarackbúza, csenkeszfélék, rozsnok-félék, ecsetpázsit, rozs, zab, kukorica, búza

A mezei nyúl táplálkozási szokásai

A mezei nyúl táplálkozási szokásai

- Kétszikű növények

- Termesztett növények

késő tavasszal, nyáron és kora ősszel (50-60%)

Elsősorban télen fogyasztják a nyulak (80%)

Pl.: cickafark, százszorszép, pásztortáska, útifüvek, kúszó boglárka, csillaghúr, pitypang, herefélék, galagonyafajok

Pl.: árpa, búza, káposztarepce

a természetes növénytársulások már nem fedezik a szükségleteiket.

11

2014.10.09.

A mezei nyúl táplálék-összetétele

Ø Németországban 77 növényfaj (elsősorban vad

növények) voltak a táplálékukban, hasonló eredményt kaptak Ausztriában és Svédországban is.

Ø A legkevesebb fajt a monokultúrás területeken

fogyasztották!

A kultúrnövények aránya a mezei nyúl táplálékában

Vadgazda mérnök mesterszak

Élőhely-preferencia a geszti Toldi Vt. területén

Integrált apróvadgazdálkodás

Élőhely-preferencia a hódmezővásárhelyi Szakszervezeti Vt. területén

12

2014.10.09.

Az ürülékbogyók eloszlása a különböző élőhelyek között a geszti Toldi Vt. területén Muflon

Magyarország

SZIE VVT

1992

103

átlag

Mezei nyúl

Magyarország

SZIE VVT

1984

25

átlag

136

maxim um

29

átlag

72

maxim um

Hollandia

A mezei nyúl átlagos mozgáskörzete különböző módszerekkel számolva (kék oszlopok: minimum konvex poligon, lila oszlopok: 95%-os; REBECCA K. és munkatársai 2004)

n n n n n

n n

1-5 napig kizárólag rovar 5-15 nap: domináns a rovartáplálék 50 nap – mint az adult madár Kisméretű, puhavázú rovarok A fehérje hiány jelentős mortalitási faktor A kifejlett fácán fitofág Adult madarak rovartáplálékot elsősorban tavasszal fogyasztanak

1981

A fácán és a fogoly táplálkozási sajátosságai

A fácán szárazanyagra vonatkoztatott szezonális táplálék-összetétele mezőgazdasági területeken Magyarországon (n = 777) (FARKAS, 1983)

Fácán

A csibék első életheteiben az állati eredetű táplálékok döntőek

Broekhuizen et.al.

Táplálék nemek (%)

Tavasz n=292

Nyár

Ősz

Tél

Összes

n = 136

n = 310

n = 39

N=777

82,60

83,14

98,09

98,21

92,52

9,86

4,48

1,24

1,60

3,90

Növényi anyag Rovarok Tojás + csigahéj Állati anyag

92,46 6,38 0,75 7,13

87,62 8,48 3,62 12,10

99,81

96,42 2,85 0,55 3,40

Homok, kavics Összes

0,41 100,00

0,28 100,00

0,19 100,00

0,18 100,00

Magvak Zöld növényi rész

99,33 0,64 0,01 0,64 0,03 100,00

13

2014.10.09.

Felnőtt fácánok táplálék-összetételének havi változása Magyarországon (HAVASI ÉS VÁRADI, 1988) Növényi rész

Hónap

Állati rész

(%)

(%)

Január

99,95

0,05

Február

99,98

0,02

Március

99,97

0,03

Április

99,86

0,14

Május

96,23

3,77

Június

94,83

5,17

Július

99,92

0,08

Augusztus

98,40

1,60

Szeptember

99,06

0,94

Október

99,98

0,02

November

100,00

December

100,00

Vadgazda mérnök mesterszak


Fácán Kedvelt növények n n

n

n Vadgazda mérnök mesterszak

Gabonafélék, kukorica, bab, borsó Galagonya, kökény, vadrózsa, gyalogbodza Sásfélék, libatop, apró szulák, madár keserűfű, lapulevelű keserűfű, fakómuhar Az élőhely forrásai döntően befolyásolják a táplálékválasztást


Fácán Ø A fészkelőhely választásánál előnyben

részesíti a fás, cserjés vegetációt Ø A mezőgazdasági növények közül az őszi vetésű gabonaféléket a rozsot és az őszi búzát választotta Ø Táplálkozó helynek a művelt mezőgazdasági területeket választja Ø Territórium centrumok ritkán esnek mezőgazdasági területekre

Fácán Ø Téli hóborításos időszakban fontos a nádasok

és a fás-cserjés vegetációk szerepe

Ø Betakarítási időszakban kedvelt hely a

gabonatarló

Ø Kedveli a laza, könnyen melegedő

homoktalajokat

Ø Optimális: változatos, mezőgazdasági táblák,

füves területek és fás-cserjés foltok váltakozásából álló élőhely komplex

14

2014.10.09.

Fácán

Anglia

Hill

1985

5

átlag

9

maximum 488

Anglia

Fogoly

Hill

1988

Svédország

Göransson et.al.

1991

Lengyelország

Dudzinski

1988

USA

Upgren

USA

Schulz

USA

Weigand

1980

territórium nélküli 

5

territoriális 

0,017

költés alatt

0,056

nevelés alatt

26.4

télen

1969

5

télen

1974

6,4 – 52,5

Jenkins

1961

Anglia

Potts

1986

11,8

Németország

Döring

1988

2,8 -5,8

Ø Eredetileg erdős puszták, mocsaras-

maximum

10

Dánia

Fogoly füves területek lakója

Ø Mezőgazdasági kultúra követő fajjá

vált

Ø Fészkelőhelynek jó kilátást nyújtó

szegélyvegetációkat választ:

6 csapatból 259-500

öreg tojó

750-910

fiatal tojó

> 400

Mezsgyék, út, csatorna és árokpartok, erdőszegélyek, csenderesek, művelt táblák szegélyei (lucerna és gabonatáblák)

nyílt terepen átlag párba álláskor

Fácán

Fogoly Ø Mindenevő, az állati és növényi eredetű

táplálékaránya szezonálisan változik Ø A csibék első életheteiben döntő az ízeltlábú táplálék Ø Nyár végén, ősszel előbb a termesztett növények magvai, majd a gyommagvak és zöld növényi részek kerülnek előtérbe

1985

5

átlag maximum 488

Anglia

Ø A használt terület nagysága 10-30 ha

változik, legkisebb a kotlás és csibenevelés időszakában Ø A csibenevelés időszakában a mozgáskörzet függvénye a hozzáférhető rovartáplálék Ø A mozgáskörzet fedett területen kisebb, mint a nyitotton

Hill

9

Fogoly Ø A mozgáskörzet nagysága évközben

Anglia

Hill

Svédország Fogoly

Göransson et.al.

1988

1991

maximum

10

territórium nélküli 

5

territoriális 

0,017

költés alatt

0,056

nevelés alatt

26.4

télen télen

Lengyelország

Dudzinski

1988

USA

Upgren

1969

5

USA

Schulz

1974

6,4 – 52,5

USA

Weigand

1980

Dánia

Jenkins

1961

Anglia

Potts

1986

11,8

Németország

Döring

1988

2,8 -5,8

6 csapatból 259-500

öreg tojó

750-910

fiatal tojó

> 400

nyílt terepen átlag párba álláskor

Fogoly Ø Növényi táplálékok közül: Ø Pázsitfű, libatop, keserűfű, disznóparéj, kövér porcsin, zöld és fakó muhar, libatop, kakaslábfű, Ø Gyommagvak elsősorban augusztustól szeptemberig Ø Kora tavasszal szórványosan: árvacsalán és tarsókafélék, pásztortáska, tyúkhúr Ø Gabonafélék magjai vetés és aratás idején Ø Adult állatoknál rovartáplálék nyáron gyakori, de mennyisége – így jelentősége is – kicsi

15

2014.10.09.

A fogoly táplálékának alakulása Magyarországon (VERTSE ET AL., 1955)

Fogoly

Hónap

Ø Állati eredetűek közül jelentős: Ø

Ø

Ø Ø Ø

Hangya, hangyabáb – csibekorban különösen fontos Levéltetvek – csibekorban különösen fontos Ormányosbogarak Lucernaböde Gabonafutrinka

A gyomnövények magvainak relatív fontossága a fogoly őszi táplálékában (POTTS, 1986) A gyomnövények a foglyok által való

Növényi

Állati

n

táplálék

táplálék

Január

37

100,0

-

Február

30

100,0

-

Március

23

100,0

-

Április

22

58,4

41,6

Május

12

36,7

63,3

Június

15

51,1

48,9

Július

5

87,0

13,0

Augusztus

453

88,6

11,4

Szeptember

231

90,1

9,9

Október

106

96,1

3,9

November

38

100,0

-

December

35

100,0

Év

1007

81,0

19,0

Lucerna bogár lárvája

Azon tanulmányok, amelyekben 1.

kedveltségük sorrendjében

2.

3.

Összesen

24

helyet foglalja el

Szulákkeserűfű és a porcsin keserűfű

14

3

2

Kenderkefű

4

-

3

7

Fehér libatop és laboda

-

8

3

11

Tyúkhúr

-

4

3

7

Csibehúr

-

2

1

3

Mezei gyöngyköles

1

-

3

4

Kék búzavirág

1

-

2

3

Egy egyhetes fogoly begytartalma poloskák fűmagvak Különféle legyek

Bogarak

Lepkefajok hernyói

hernyók

Csigák

Gímszarvas

16

2014.10.09.

(Téli) kiegészítő takarmányozás

A vadgazdálkodás kiadásainak megoszlása Bács-Kiskun megyében az OVA adatai alapján (1994-2004)

Photo: Norbert Bleier



Vadföldművelés, vadtakarmányozás céljai Vadállomány minőségének javítása: o Kondíció és a testtömeg fenntartása, növelése o Vadállomány produkciójának, szaporodási sikerének növelése o Táplálékszegény időszakokra való felkészítés, átsegítés ezeken (téli túlélés növelése) o Természetes táplálékforrások minőségi kiegészítése (pl. ásványi anyagok)

Kijuttatott takarmány mennyisége gímszarvas létszámra vonatkoztatva, Mo.

Vad viselkedésének befolyásolása, koncentrálás, elterelés: o Vadászat, megfigyelés könnyítése o Károkozás csökkentése

Mit kéne etetni? Milyen hatása lesz? o Széna, lucerna-árpa pellet, burgonya, répa, törköly stb. o Kevéssé rostos etetve -> hántáskár a közelben nő? o Ha nem elég jó táplálék és mást nem eszik/ehet (függő)

-> elpusztulhat o Koncentrálja vadat -> nő rágáskár, taposás vagy elvonja károsított részekről? (vadorzás, betegségek, paraziták terjedése is nő itt) o Dominancia: nem minden egyed szokik oda (20-80%), nem mindegyik ehet (40-80%)-> megszűnik etetés -> domináns, függő egyedek pusztulása!

Általános emésztésmorfológia legfontosabb tanulságai Ø azonos minőségű táplálékból a nagyobb állat

egységnyi testtömegre vonatkoztatva kevesebb táplálékot igényel Ø nagyobb testű állat gyengébb minőségű táplálékból

ugyanannyi tápanyaghoz juthat mint a kisebb testtömegű állat jobb minőségűből Ø nagyobb állat rostosabb táplálékot ehet

17

2014.10.09.

Emésztésmorfológia és területhasználat o Ivari szegregáció – két nem térbeli elkülönülése

Gímszarvas területhasználata Hajóson rádiótelemetria, 1993-2006

tehén : jobb minőségű, fehérjében gazdag táplálék bika : nagyobb mennyiségű, de gyengébb táplálék

Gímszarvas területhasználata Segesden rádiótelemetria, 2001-2006

HAJÓS ERDŐ 2000

Gímszarvas táplálékösszetétele a segesdi erdőben, 2003-2004

18

2014.10.09.

HAJÓS MEZŐGAZDASÁG 2000

A gímszarvas által fogyasztott kultúrnövények aránya a hajósi mezőgazdasági területen

Rágottság szezonális eloszlása

A hajósi mezőgazdasági terület

A gímszarvas által fogyasztott táplálék minősége

Rágási preferenciák (3 pilisi területre): bükk és a tölgy nem kedvelt!

19

2014.10.09.

Gímszarvas mozgáskörzetének magterületén dús cserjeszintű foltok

Gímnyomok sűrűsége a hajósszentgyörgyi vadföldek környékén

Vadnyomok sűrűsége a hajósszentgyörgyi vadföldek sózóinál és dagonyáinál

Gímhullaték sűrűsége a hajósszentgyörgyi vadföldeken

A vadföldek kínálata

20

2014.10.09.

Vadföldi növények szerepe a vadföldet használó egyedek táplálékában, Somogy

Cserjeszint kínálat szezonális menyisége – kg/ha

Vadföldi növények szerepe a vadföldet használó egyedek táplálékában, Valkó

tavasz

ősz

nyár

tél

Almatörköly takarmány szerepe az etetőt használó egyedek táplálékában, Hajóssztgy. május

július

Takarmány jelenléte az etetőtől különböző távolságokban talált mintákban

Kukoricasiló takarmány szerepe az etetőt használó egyedek táplálékában, Valkó.

21

2014.10.09.

Kiegészítő takarmányozás hatásai o Nem minden állat használja a vadföldet, etet őt, csak akinek

mozgáskörzete beleesik (gím: 1200 ha, őz: 200 ha, vaddisznó: néhány ezer ha) o Ezen egyedek sem biztos, hogy folyamatosan (pl. ha elegend ő természetes táplálék van) o Általában: o Kiegészítő táplálék nem növeli testtömeget, szaporodóképességet o Agancsminőséget növelheti, de ez függ környezettől (pl. ásványi

anyagoktól) o Túlélést növelheti, de csak időben elkezdve, jó minőséget, E

mennyiséget adva o Vadkárcsökkentő hatása ellentmondásos

ÖSSZEGZÉS

Őz, muflon, dám, vaddisznó

o Természetes táplálék az alapvet ő ->

élőhelyfejlesztés (cserjeszint !) o Mozaikos élőhely o Minőségi vadtakarmányozás, új lehetőségek (lombszilázsok,

paradicsomtörköly) o Mozaikos, változatos vadföldművelés

(sávok és keverékek) o Szomszédos területek között együttműködés,

nagyobb léptékben összehangolt vadgazdálkodás

Őzbakok nyári területhasználata rádiótelemetria, Tiszapüspöki, 2001-2002

ŐZ

22

2014.10.09.

Őzbakok őszi területhasználata rádiótelemetria, Tiszapüspöki, 2001-2002

Őzek élőhelyhasználata

Őzbakok mozgáskörzet méretei Tiszapüspöki, 2001-2002

Őz táplálkozása I. o válogatós, pákosztos” - “koncentrátum válogató” o kis szájméret ð válogatásra alkalmas o kicsi bendő és recésgyomor o ð kevés mikroorganizmus ð rostok emésztése nem hatékony o ð gyorsan továbbítódik a tápanyag o ð az oltógyomor és az utóbél hosszabb

NYÁRON VÁLOGAT. ÉS TÉLEN?

Őz táplálkozása télen II.

Őz táplálkozása télen III. Erdei élőhely

o Erdei

Gödöllői dombvidék Erdősültség:60-70% n Erdőállomány: tölgyesek, cseresek, akácosok és fenyvesek n K-ÉK-i határa mentén lucerna- és gabonatáblák o Mezei n Magyarország D-DK-i részén n fás vegetáció: fasorok n erdősültség 1%-os n nagytáblás, intenzív művelésű mezőgazdálkodás o Átmeneti n alföldi terület: Duna-Tisza középső és a Nagyalföld D-i része n erdősültsége 10%-os n erdők kisebb foltokban n a mezőgazdasági táblák mérete kisebb n n

23

2014.10.09.

Őz táplálkozása télen IV. Átmeneti élőhely

Őz táplálkozása télen V. Mezei élőhely

Őz táplálkozása télen VII. Következtetés

Őz táplálkozása télen VI. Következtetés o Nem keresgettek kiegészítő táplálékforrásokat

o Télen gazdaságtalan egy-egy ízletesebb növény

felkutatása o fő táplálékukat az elejtési hely közvetlen közelében

lévő, legnagyobb tömegben előforduló növények alkotják

o A táplálék nagy részét alkotó növények minősége

azonban alapvetően befolyásolja az adott élőhely őzállománya minőségét is

o télen az őznek takarékoskodni kell energiájával o Az erdei élőhely őzei: o Nem engedheti meg magának a keresés “luxusát”

n

kisebbek voltak

n

rosszabb kondíciójuk volt

p

minden testméretükben

Őz táplálkozása nyáron, Tiszapüspöki (Mátrai Katalin)

o Betakarítás előtt: n n

Erdőben főleg fásszárúak, Mg-ban főleg lágyszárú kétszik űek és kultúrfajok

o Betakarítás után:

o 77 hullatékminta erdei és a mezőgazdasági területeken gyűjtve n n

gabona betakarítása előtt (F1) (06.11.-07.02.) betakarítása után (F2) (08.06.-08.26.),

n n

Erdőben kiegyenlítettebb lesz Mg-ban lágyszárú csökken, gyümölcs n ő

Betakarítás után mg-i foltból nem mentek erdőbe!!

24

2014.10.09.

o Erdőben főleg bodza, akác (+gyümölcs, keserűfű) o Mezőgazdaságban keserűfű és kukorica, napraforgó, repce o Szeder mindkét élőhelyen rendszeres táplálék

Őz táplálkozása VIII. Gyakorlat o Tényleg pákosztos?? o “helybe” kell vinni a jóminőségű, könnyen

emészthető, tápanyagdús növényeket o pár 100 m2-es mozaikszerűen elhelyezett vadföldeken,

földdarabokon termeszteni o erdősítések foltos elegyítése, fasorok, cserjefoltok

kiegészítése, felújítása (bakok territorialitása) n n

tápanyagdús, magas fehérjetartalmú fásszárú növényekkel pl. akác, bodza, kőrisfélék

25

2014.10.09.

Muflon I.

MUFLON

Emésztési sajátosságok: § tipikus fűevő (ï szarvasmarhafélék családja, juh alakú) § nagy bendő-recés térfogat, oltógyomor kicsi ð durvább rostú, ill. magasabb rosttartalmú táplálékot is hasznosítani tudja § bendőben sok mikroba ð más vadfaj számára kevésbé alkalmas táplálékot is emészteni tudja § a gyomor- és bélműködés lassú ð lassan halad át a táplálék az emésztőcsatornán ð magas fokú táplálékkihasználás (≈ 90%) Élőhely-igény: § Mediterrán származás->délies kitettségű, meleg, sziklás, köves, jó kilátást és ezért idejében való menekülést nyújtó hegyes vidékhez és gyér növényzethez alkalmazkodott

A muflon szezonális tápláléka (≥5 %), Gödöllői dombvidék, 1993

Muflon II. A kitettség fontossága A Gödöllői dombvidéken, egy kb. 40 ha-os délies fekvésű táblán n 1993-ban lucernát, 2000-ben angol perjét termesztettek n A muflonok mindkét évben intenzíven használták a táblát n A táplálékban a fásszárú növények aránya hasonló volt mindkét évben (37-42%) n 1993-ban a lucerna a táplálék 43%-át, alkotta és a fűfélékből csak 5% volt n 2000-ben a táplálék 55%-a fűféléből állt, amelyből 54% volt az angolperje n A muflonok nem hagyták ott 2000-ben a kedvez ő kitettségű élőhelyfoltot n a teljes vizsgálati területen (400 ha) a délies fekvésű térségekben az egész év folyamán lényegesen magasabb volt a muflonok száma, mint a többi fekvésben.

Tavasz

Nyár

Ősz

Tél

Fásszárúak összesen

49

51

50

78

Fenyő

14

3

12

44

Meggy-félék

13

5

7

0

Tölgy

9

17

1

15

Lepényfa

1

3

7

0

Akác

1

11

11

7

Juhar

1

8

0

0

Fűz

5

0

2

0

Szeder

1

2

7

5

Egyéb fásszárú (fagyal, bodza)

4

2

3

7

Kétszikűek összesen

39

33

42

0

Lucerna

32

27

19

0

Aranyvessző

6

4

2

0

Libatop

0

0

12

0

Peszterce

0

1

5

0

ÉVSZAK NÖVÉNYEK

Egyéb kétszik ű

1

1

4

0

Fűfélék összesen

12

16

5

22

Muflon III. Táplálékösszetétel o A muflon táplálékát a vadászterület

kedvező, magasan fekvő, délies kitettségű részein található növényzet határozza meg o a muflon jelentős mennyiségű (50-80%) fásszárú növényt is fogyaszt n

n

fenyőfélék (erdei és fekete fenyő), a tölgyek és az akác, tavasszal a meggyfélék (kései meggy) muflonnak bármely évszakban lehetősége volt a fásszárúak helyett lágyszárúak választására.

26

2014.10.09.

Dámszarvas területhasználata Segesd 2005-2006

DÁMSZARVAS

Dámszarvas táplálkozása II. (Mátrai, 1994).

Dámszarvas táplálkozása I. o Fűevés felé helyeződő átmeneti táplálkozású

Gímszarvashoz képest: o kisebb bendő a testtömeghez képest -> kevesebb füvet kéne ennie DE o Nagyobb metszőfog árkád a testtömeghez képest -> mindez kevéssé szelektív táplálkozást tesz lehetővé (legelés)

Gödöllői dombvidék, október-november 12 gím, 20 dám, 20 muflon hullaték összetétele Növényfaj

gím

dám

muflon

akác, bodza

32 (26,1)

15 (20,2)

18 (20,8)

fenyő

0 (0,3)

20 (29,9)

11 (14,8)

tölgy

20 (28,9)

1 (3,7)

6 (9,6)

kökény

8 (10,6)

1 (1,5)

10 (17,8)

szeder

5 (7,0)

11 (21,9)

5 (8,5)

Egyéb fás

5 (4,1)

6 (11,8)

8 (9,4) 21 (33,2)

18 (21,6)

13 (23,2)

Egyéb kétszikű

lucerna

8 (9,0)

18 (20,2)

11 (11,9)

Egyszikűek

5 (6,5)

15 (21,9)

11 (16,6)

Dámszarvas táplálkozása III. (Mátrai, 1994) o Tehát a 3 faj nem a fő növénycsoportok

mentén különült el o Hanem a fogyasztott fásszárú fajok mentén o Anglia, USA: dám fűevő (25-90%), de ezek

főleg gyepes területek, kertek, mezőgazdasági területek

27

2014.10.09.

Vaddisznó I. Emésztésmorfológiai sajátságok: o mindenevő ð bélcsatornája a növényevőkénél rövidebb, a ragadozókénál hosszabb

VADDISZNÓ

o gyomra együregű, összetett o vakbele fejlett ð benne bizonyos szintű baktériumos

cellulózbontásos emésztés folyik Élőhely-igény: o Eredetileg vizes, mocsaras élőhelyekhez kötődött o Jelenleg erdő- és nagytáblás mezőgazdasági területeken o Nappali pihenőhely sokszor kukorica és napraforgó táblában

Vaddisznó tápláléka I.

Vaddisznó tápláléka II. (Gazdag, 2002) o Gyomortartalom vizsgálat 33 egyedből, főleg nyáron

mezőgazdasági területen, vagy közelében elejtve o Növényi táplálékok 95%-ban, alapvetően föld feletti részek o A táplálék összetétel diverzitása gyenge – 2-3 faj adja 80-85 %-át

(búza 75%, majd kukorica 80%) o Állati eredetű gyakori (50%), de kevés (2-3 t%), szú- és

cserebogár, giliszta, de apróvad- és csigafogyasztás nincs o Gyümölcs az érési időnek megfelelően és az állati táplálékhoz

hasonlóan (0,1-0,5 kg, inkább csemege, pl. szamóca, de alma, körte, szilva is) o Gyakori a friss, egyszikű növény (1-2 t%) o Makk csak a 04. és 10. havi mintákban (0-2 kg)

Vaddisznó tápláléka III. Nyugat-Európa (Schley és Roper 2003) o 21 vizsgálat alapján o Mindenevő, de növényi >> állati o 4 fő növényi alkotó: makk, gyökerek, zöld növényi részek, o o o

o

mezőgazdasági termény Makk (tölgy, bükk, gesztenye), ennek elérhetősége alapvetően meghatározza étrendet!! Legalább egy E-dús alkotó Állati: rovarok, giliszta, kisemlősök, nagyobb dögök, de ragadozhat is (kisnyúl, őzgida), madarak (fácán, szalonkafészkek), kétéltűek, hüllők is kisebb mennyiségben, (állati fehérjét makkos évben is fogyaszt!) Mezőgazdasági termény mindenhol fontos (kukorica (preferált!), rizs, búza, burgonya, répa, Ázsia:kókusz, földimogyoró, cukornád, USA:szőlő)

Vaddisznó tápláléka IV. Gyakorlat (Schley és Roper 2003) o Etetés fokozása -> gyökerek és állati táplálék

fogyasztása nő o Oka: kukorica gazdag karbohidrátban, de fehérjében

szegény o Hasonló hatás jó makkos években o Azaz jó makkos évben, etetett helyen növekedhet a

túráskár o De: makkot preferálja kukoricával szemben is! o Állati fehérje kell túléléshez, növekedéshez

(fiataloknak főleg)

28

2014.10.09.

Budapest – 2013 - tömegszázalék

Budapest – 2013 - gyakoriság

Budapest – legfontosabb táplálékforrások

Budapest – 2013 – relatív gyakoriság tömegszázalék

gyakoriság

relatív gyakoriság

10%-os fontosságú

5%-os fontosságú

1.

pázsit

egyszikű növény/bojtos gyökér




2.


makk

makk

makk

makk

3.

makk

kukorica

kukorica

kukorica

kukorica

Vaddisznóhullaték sűrűsége a hajósszentgyörgyi vadföldeken, 2005. okt-dec.

29

2014.10.09.

30

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás

Recommend Documents