- 87 -
VADÁSZATI MOTÍVUMOK A MAGYAR CÍMEREKBEN Huszár "Károly
Néhány s z ó t s z e r e t n é k m e g e m l í t e n i a c í m e r e k r ő l , Heraldika nagy ő s e r d e j é b e v ez e tn é m o l v a s ó i m a t . reinkben t a l á l h a t ó v a d á s z a t i ,
anélkül, A zzal,
hogy a
hogy a c í m e
h a l á s z a t i motívumokról k ív á n o k s z ó l a n i , -
inkább a s z ó r a k o z t a t á s a cé lo m , m e g i s m e r t e t n i Önöket a szakunkhoz k ö z e lá lló h era ld ik a i elem ekkel.
A címerek ő s e a n e m z e t s é g i j e l v é n y , ókortól minden k u l t ú r n é p n é l , Később h á za k ra , kapukra, majd a h a r c i p a j z s u k r a , zeik re v é s e t t é k ,
a m e ly e k e t m e g t a l á l u n k a k o r a i
mint a nemzet ö s s z e t a r t o z á s á n a k j e l é t .
s í r e m l é k e k r e kőbe v é s t é k e z e k e t a j e l v é n y e k e t , hadi z á s z l a i k r a f e s t e t t é k ,
a f e j e d e l m e k pén
majd v i a s z p e c s é t e i k e n a l k a l m a z t á k .
Ilyen előzmények u tá n s z ü l e t t e k meg a f e s t e t t é s s z í n e s j e l v é n y e k é s ezeket sz o k t u k mi k öz n a p i h a s z n á l a t b a n cí mereknek n e v e z n i .
Legtöbbjü
ket a f e j e d e l m i o k l e v e l e k b e n , mint m e g ö r ö k í t e t t ő s i j e l v é n y t , vagy újabban adományozott c i m e r k é p e t t a l á l j u k .
Sokan a z t h i s z i k , áll,
hogy a cimer a n e m e s s é g e t j e l e n t e t t e ,
p e d i g ez nem
mert a cimer csak d i s z e v o l t a ne m es s ég n ek , miként d i s z e v o l t a
polgásrásnak, városoknak, falvaknak,
ip a ro s céheknek, v a llá so k n a k ,
egyházi é s v i l á g i v e z e t ő embereknek, k ü lö n b ö ző e g y e s ü l e t e k n e k , mint ahogy d i s z i t ő e le m ké nt s z e r e p e l ma i s a f ő v á r o s u n k k ö z l e k e d é s i jármü veinek o l d a l á n i s .
A nagyar népnek nem t o t e m j e i
hanem c i m e r e i v o l t a k ,
A magyar h e r a l d i k a i emlékek számát ne gy ve n e z e r n é l t ö b b r e t a r t j á k .
Saj
nos még nem akadt ez ek ö s s z e g y ű j t é s é r e é s p u b l i k á l á s á r a in té zm é ny é s kutató gárda ,
csupán d i c s é r e t r e m é l t ó k e z d e m é n y e z é s e k r ő l é s részmunkák
ról tudunk. Ez a munka t e h á t még v á r a t magára.
~ 88
A rendelkezésemre á l l ó és f e l k u t a t o t t
i l y e n f e s t e t t cimerek száma kb
h a r m in c e z e r v o l t é s eze kne k mintegy 10 % ában t a l á l t a m v a d á s z a t i , h a l á s z a t i é s e r d é s z e t i motívumokat. Térjünk t e h á t rá eze k i s m e r t e t é s é r e .
A magyar nép e r e d e t é r ő l t u d j u k ,
hogy az ú g y n e v e z e t t l o v a s k u l t ú r á j u
népek nagy c s a l á d j á b ó l s z á r m a z i k . H á b o r ú i t , la lá sa it
is
k a la n d o z á s a it és honfog
g y o r s l o v a s támadásokkal i r t a be a t ö r t é n e l e m b e .
E har
c i a s l o v a s nép b ék és idő kben a v a d á s z a t o t l ó h á t o n , vagy a k o r a b e l i sz ok áso kn ak m e g f e l e l ő e n más módokon ű z t e ,
mint é l e l e m s z e r z é s t r s z ó r a
kozást , s p o r t o t .
Ugyancsak ű z t e a h a l á s z a t o t tehát,
is,
mint f ő é l e l e m s z e r z é s t .
hogy az á l l a n d ó l e t e l e p e d é s e u t á n ,
Te rm é sz et es
a Kárpát-medencében i s h ó
d o l t e s z e n v e d é l y é n e k , de már nem az ő s i nomád módon, hanem a k o r r a l haladva,
fejlődve,
előbb a szok á sjo g a lap ján ,
nyek a l a p j á n v a d á s z o t t ,
A vadászat
később az i r o t t t ö r v é
halászott.
fokozatosan a v ezető réte g k iv á lts á g a l e t t ,
s z a t inkább a s z e g é n y e b b n é p r é t e g e k f o g l a l k o z á s á v á , lőd ött.
mig a h a l á
szórakozásává f e j
Ez a f e j l ő d é s magával h o z t a a vaddal - h a l l a l v a l ó g a z d á l k o
dás s z ü k s é g e s s é g é t é s igy s z ü l e t t e k meg a v a d a s k e r t e k é s a h a l a s t a v a k . A vadászat és a h a lá s z a t a szórakozás és a sport m e l l e t t ,
gazdasági
tényező l e t t ,
A magyar v a d á s z a t é s h a l á s z a t m ú lt j a t e h á t a nép e r e d e t é i g n y ú l i k v isz sza é s népünk t ö r t é n e l m é n e k minden s z a k a s z á b ó l vannak aranyba é s más fémekbe ö n t ö t t * kőbe é s fába f a r a g o t t é s k és ő b b e n i r o t t é s r a j z o l t va d á s z a t i tö r té n e lm i emlékeink.
Egy-egy
e m l é k e z e t e s v a d á s z esemény, vagy a v ad á s z s i k e r e s é s b á t o r mű
k öd és éne k b i z o n y s á g a képen 56 címerünkben t a l á l u n k v a d á s z j e l e n e t e k e t .
Az i l y e n ci me rek l e g n a g y o b b r é s z t a XV-XV'I. s z á z a d b ó l v a l ó k . szarvasbika vad ászatát mutatja,
A legtöbb a
t e h á t már akkor i s fővadnak s z á m i t o t t .
89 -
Sorrendben utána a medve, vadkan é s a f a r k a s k ö v e t k e z n e k , mig a t ö b biekben kü lö n b ö ző v a d á s z a t o k l e t t e k m e g ö r ö k í t v e .
A h e r a l d i k u s o k az i l y e n c i m e r e k e t " b e s z é l ő ” cím er ekn ek n e v e z i k . mely c i m e r l e v é l b e n l e azok i s m e g e r ő s í t i k .
i s van i r v a a c s e l e k m é n y ,
tehát e f e lf o g á s t
F e lso ro ljá k a cimerszerző érdem eit,
lekményét, b á t o r s á g á t ,
Né
vadászcse
am ié r t k i t ü n t e t i k .
Jó p é l d a e r r e az 1523 é v b ő l származó
Á n y o s
c i m e r , mely egy
puskás v a d á s z t á b r á z o l amint egy lombos f a mögül p u s k á v a l l ő egy s z a r v a s b i k á r a . Az o k l e v é l m e g e m l i t i a z o k a t az é r d e m e k e t ,
am el ye k e t a
ci m e rs ze rz ő U l á s z l ó é s L a jo s k i r á l y o k v a d á s z a t a i k ö r ü l magának s z e r zett.
Ez ér t nemesi c i m e r t é s b i r t o k o t k a p o t t .
J o g g a l mondhatjuk t e
hát, hogy korának k i v á l ó v a d á s z a é s v a d á s z m e s t e r e v o l t , v ad ászm ester i s .
talán k ir á l y i
M i n d e n e s e t r e ő t t e k i n t h e t j ü k az e l s ő c í m e r r e l k i t ü n
t e t e t t v a d á s z m e s t e r e k ősének* a k i r ő l e cimeradományozás f o l y t á n tu d o másunk van.
A v a d á s z k a l a p már 1523 -b an i s z ö l d v o l t ,
450 é v e s hagyománya van, úgy s z í n r e ,
t e h á t ennek i s
mint a l a k r a .
E címeren k i v ü l még négyben van o l y a n v a d á s z j e l e n e t , a h o l a v ad ás z puskával l ő a s z a r v a s b i k á r a .
Az 1509. é v i Kántor c i m e r b ő l t. v a d á s z
s z e r e n c s é j é n e k a m e g ö r ö k í t é s é t o l v a s h a t j u k k i a szemb ejöv ő bik a s z á jában l é v ő p a t k ó b ó l .
A Kovács cimerben a g y a n ú t l a n u l l e g e l é s z ő s z a r v a s b i k á t b e c s e r k é s z ő v ad ás zt l á t h a t j u k a l ö v é s e l ő t t i p i l l a n a t b a n .
A S z i l á g y i cimerben a f u t ó ,
tehát a h a j t o t t szarvasbikára lő a vadász
és a l ö v é s p i l l a n a t á t ö r ö k í t i meg, még a l ő p o r f ü s t ö t i s oda r a j z o l j a a cim erfestő.
A .Vancsa cimer v a d á s z a t é r d e p l ő a l a k ,
mig a t ö b b i e k á l l ó k .
A s z a r v a s b i k a n y í l l a l t ö r t é n ő v a d á s z a t á t négy cim er ben i s m e g t a l á l j u k , ebből háromnál a s i k e r e s t a l á l a t o t j e l z ő n y í l v e s s z ő t a s z a r v a s b i k a
- 90 -
Lipovnitzky 1646.
- 91 -
nyakában á b r á z o l t á k .
A Montskó cimer ben egy f e l h ő b ő l k i n y ú l ó kar t a r t
ja a s z e r s z á m i j a t , mig a Benes cimerb en ez a va d á s z k e z é b e n l á t h a t ó , mindkettő húr ja már l a z a á l l a p o t b a n ,
teh át a lö v é s után.
A Nagy cimerben az a g a n c s a i k ö z ö t t k e r e s z t e t v i s e l ő lozza a v a d á s z ,
szarvasbikát cé
mely n y i l v á n v a l ó a n a Hubertus l e g e n d á r a u t a l .
A Vukovich cimerben a v a d á s z p á n c é l o s ö l t ö z e t b e n l á t h a t ó , következtethetünk,
amiből ar r a
hogy a s i k e r e s v a d á s z a t o t v a l a m e l y i k h a d j á r a t a l a t t
h a j t o t t a v é g r e , e z z e l b i z t o s í t v a az é l e l m e z é s i s z ü k s é g l e t e k e t . A címerekben a v ad á s z k o r a b e l i r u h á z a t á r a i s t a l á l u n k p é l d á k a t , figye le m be k e l l v e n n i , k ed vel ték és f e s t e t t é k ,
de i t t
hogy a c i m e r f e s t ő k a ta rk a é s é l é n k s z í n e k e t mégis t a l á l u n k sok ma i s s z o k á s o s z ö l d ru há ka t
és zö ld k a l p a g o k a t .
A s z a r v a s b i k a l ó h á t o n t ö r t é n ő v a d á s z a t á t ö r ö k í t e t t e meg számunkra a B o k o r
c im e r,
a h o l az e r d ő b ő l k i f u t ó ,
tehát a h a jto tt
mellett a lán d zsás lo v a s vadászt l á t h a t j u k .
szarvasbika
Ilyen lovasvadászat b e f e j e
zésének t a r t h a t j u k a K a s s a i a l i a s Farkas c i m e r k é p e t ,
amelyben a t é r d r e
rogyó, k i m e r ü l t s z a r v a s b i k á t a l á n d z s á j á v a l s z ú r j a l e a v a d á s z .
A kitar
tó ü l d ö z é s é s h a j s z a eredménye a f á r a d t k i m e r ü l t s z a r v a s b i k a , amelynek a kegyelem d ö f é s t adja meg az oda é r k e z e t t v a d á s z .
A
B é r y
cimer az e r d ő t j á r ó ,
a vadat m egfigyelő cserk észő vadászt
vagy v a d á s z m e s t e r t á b r á z o l j a s z o l g á l a t a közben.
A medve v a d á s z a t s z e r e n c s é s k i m e n e t e l é t ö r ö k i t i meg a
R a j c s á n y i
cimer, amelyben a k o r o n á j á t e l e j t e t t f ö l d ö n f e k v ő f é r f i - a l e g e n d a s z e rint I I , I s t v á n k i r á l y - jobb k e z é t m ar ca n g ol ja egy h at al m as f e k e t e medve, miközben egy másik b á t o r f é r f i k a r d j á v a l támad a medvére. ménye a s i s a k d i s z b e n l á t h a t ó : pegő m e d v e f ő v e l ,
A támadás e r e d
a bátor f é r f i kardjára t ű z ö t t , v é r t ő l c s e
a s z e r e n c s é s é l e t m e n t é s t b e s z é l i e l nekünk,
E cimerhez h a s o n l ó a L i p o v n i t c z k y cime r i s , nás - k i r á l y i - f é r f i t
amelyben a f ö l d ö n f e k v ő k o r o
támadó medvét egy b á t o r v a d á s z l á n d z s á j á v a l s z ú r
- 92 -
ja l e ,
megmentve annak é l e t é t . Mindkét cimer a k i r á l y i v a d á s z a t o k
a l a t t b á t o r s á g á v a l k i t ű n t é l e t m e n t ő v a d á s zo k v i t é z s é g é n e k t a n ú b i z o n y sága . Hasonló v i t é z s é g r ő l tanúskodnak a B e t e g h , cimerek,
ahol a bátor vadász karddal,
Illy és,
S a r l a y é s a Zábarsáty
lándzsával,
t ő r r e l küzd a táma
dó m e d v é v e l . A Mezey cimer medvéje már h a n y a t t f e k s z i k , dá s z j o b b j á b a n l é v ő a l a b á r d j a ü t é s e k ö v e t k e z t é b e n ,
n y i l v á n a va
mikor a v a d ás z a
b a l j á b a n l é v ő l á n d z s á j á v a l k é s z ü l a k eg ye le m d ö f é s t megadni n e k i .
Az e l e j t e t t medve f e l e t t i
g y ő z e l m e t f e j e z i k i a Balo g c i m e r , melyben
a ka rd os v a d á s z az e l ő t t e h a n y a t t f ek v ő e l e j t e t t medvére l é p jobb l á b á v a l é s k a r d j á t d ia d a lm a s a n magasra e m e l i .
F i g y e l e m r e m él t ó a S z i l á g y megyei Bürgezd k ö z s é g 1 4 1 0 . é v b ő l származó cimeres p e c s é t j e , szinü,
melyben egy fa m e l l ő l l ő a va d á s z a medvére. V al ó -
hogy a k ö z s é g e t h á b o r g a t ó "vérmedve" e l e j t é s é n e k emléke e c i
mer, egyben a z t i s b i z o n y i t j a ,
hegy a k ö z s é g h a t á r á b a n a Réz he gys ég
n y ú lv á n y á n , abban az időb en o t t h o n o s vad v o l t a medve.
A vaddisznós je le n e te k is t
i
y ^ V
s i k e r e s vadk ann al v a l ó b á t o r h ar co k at ö r ö k í
ne g.
Az 1516 é v i
D 0 b a y
c i m e r l e v é l b e n - a r m á li s b a n - l e i s van Í r
v a , hogy Dobay Demeter, a k i D r á g f f i János t á r n o k m e s t e r e r d ő d i p r o v i zora,
gazdatisztje v e it,
s z o l g á l a t a közben az erdőben egy s z o k a t l a n u l
nagy vadkannal k e r ü l t szembe, mely megtámadta és n ek i g y o r s a n k e l l e t t döntenie,
e l m e n e k ü l - e , vagy szembe s z á l l v e l e . 0 b á t r a n s z e m b e s z á l l t
a vad ka nna l é s a d á r d á j á t a vadkan nyakába sz ú rv a v é g z e t t v e l e .
A m artonfalvi
C s e h
cimerben a l á n d z s á v a l s e b z e t t vádkant egy
f é r f i a k é t f ü l é n é l f o g v a megragadja.
Az a r m á l i s e lm o n d ja ,
hogy a
c i m e r s z e r z ő e z z e l a c s e l e k e d e t é v e l Geréb Mátyás bán é l e t é t m e n t e t t e meg egy v a d á s z a t a l k a l m á v a l .
- 93 -
dobax
n.
1519.
A vadkannal való viaskodásokat tüntetnek fel a Bonis, Gál és a Nagy cí merek is ahol puszta kézzel fogják le a vadat, míg az Azary és Enyedi címerekben a vadász karddal védekezik a támadó vadkannal szemben, A dálnoki Péter címerben már a szerencsétlenséggel végződött vadászat látható, a földön fekvő férfi felett egy hatalmas vadkan véres hasát felhasitja.
A farkasokkal való küzdelmeket ábrázolnak a Korkai, Karmacsy és Berta lan cimerek, amint a vadász a kardjával ejti el a vadat.
A Farkas cimerpecsétben csak a futó farkas látható, a vadász csak a si sakdíszben, puskásán van megfestve.
Az Ijgyártó cimerben a lovas és szerszámijas vadász rugaszkodik a nya kán nyíllal átlőtt farkas után, annak elejtésének utolsó mozzanatát festette meg a cimerfestő. Természethü igazi vadászjelenetet mutat a
S z u s z
in
cimer, ahol
a térdelő zöldruhás vadász az előtte lévő sziklás, bokros hegyoldalban
- 9^
megjelenő rókára lő puskájával.
Bizonyára a rókahivást ügyesen űző
vadász emléke e cimer.
Egy szelidebb, de kedves vadászjelenetet mutat a már a bevezetőben emlitett
B o k o r
cimer, ahol a bokorból előbúvó nyulacskát ijával
lövésre készen várja a vadász.
De nem csak az emlős állatok vadászatára vannak példáink, hanem talá lunk több cimert, mely a madarak vadászatát tárja elénk.
A Bély, Buday és Krucsay cimerekben a vadász a fa. tetején ülő madarat készül nyilával lelőni. Nem egyszer már a nyakán nyilazott madár a si sakdíszben
látható.
A kettéosztott mezejü Balajthy cimerben az egyik mezőben láthatjuk a fa tetején nyakán nyilazott ülő madarat, a másik mezőben a nyilszerszámos vadászt teljes felszereléssel.
Ugyancsak a fa tetején ülő madarat láthatjuk a Karikás és Török címe rekben, de itt a vadász már puskával lő a madárra.
Egyik legszebb elmerünk az 1520 évi
B i c s k e y
cimer, melyben
II. Lajos királyunk egy vadászatának a jelenete v a n .megörökítve * Elöl a király lóháton koronával a fején, mögötte a vadász puskájával a re pülő fehér hattyút lövi le, A szép lövést látta a király és vadászát cimeradománnyal jutalmazta.
A Novák cimer a daru vadászatát állítja elénk, amint a zöldruhás va dász a vizben álló darura céloz puskájával.
Sok értékes darutollat
szállíthatott a fejedelemnek a cimerszerző, amellyel az adományozást kiérdemelte.
A Herceg cimerben a fácánt elejtő szerencsés vadászt láthatjuk, egyik kezében a zsákmányával.
- 95 -
A Paulovits cimerben egy futó őz^ mellett baltás férfit láthatunk, egy szerencsés vadászt, akinek sikerült egy ilyen kezdetleges szerszámmal, nagy ügyességgel a vadat elejtenie.
A vadászatrendezés érdemeinek jutalma lehetett a Láng cimer, ahol az erdő mellett álló vadász - ismét csak zöld ruhában - a vadász kürtöt fújja. Nem tudhatjuk, hogy a hajtás kezdetét avagy a végét - a hajtás lefújását - jelzi. De lehet, hogy a kopókat hívja össze, a hallalít fújja.
Nem marad ki a vadász hűséges kisérő társa a vadászkutya sem a vadász jeleneteket tartalmazó cimereinkből. A Pusztay cimerben maga a vadász áll két fa - erdő - között puskásán a két kutyájával.
A Kardos címert
egy érdemes kutyaidomitó kapta, aki egy kopót vezet pórázon, hátán a nyílvessző tartó. Sok vadászörömöt szerezhetett kutyáival és vadászat rendezéseivel, amiért címert kapott.
A vadászjeleneteket tartalmazó cimerek után térjünk át a vadászat tár gyát képező vadat ábrázoló cimerek ismertetésére.
Ezek is azt bizonyít
ják, hogy elődeinknél olyan nagy megbecsülésben részesültek, hogy cí merekben örökítették meg az utókor számára.
A szarvasbika nagyszámú alkalmazása címereinkben meglepő,
sőt a sisak
díszében is szívesen ábrázolták. A vadászati motívumokat tartalmazó címereknek több mint 2.0 %-ában megtalálható. Ábrázolásának sokfélesége oly dús, hogy a több mint háromszáz cimerképben nem találunk két tel jesen azonos képet, bár a nagyfokú hasonlóság tagadhatatlan. Ha pedig a cimer egészét tekintjük, figyelembe véve a sisakdíszt,
takarókat és
a színezést, megállapíthatjuk, hogy minden cimer más és más.
A szarvasbika legrégibb ábrázolását a középkori Szemere és Vay nemzet ségi címeres pecséteken találjuk, mely nemzetségek leszármazol később a családi festett címereikben tovább örökítették. Minden ősi magyar nem™ zetségnek megvolt a maga jelvénye és már a Szemere nemzetség ősi jelvé nyében a nyakon nyilazott szarvasbika,
tehát a vadászott szarvasbika
látható, világos bizonyítéka a honfoglaló őseink vadászkultúrájának, vadszeretetének.
- 96 -
LANGr
KARDOS.
1717.
1675.
V a y
1418.
- 97 -
A szarvasbikát legtöbbször természetes szinében festették a cimerbe, de ábrázolták mint aranyszarvast,
sőt előfordulnak ezüst, fehér, fe
kete, sőt egy zöld szarvasbika is. A kor divatja, a festő szeszélye is közrejátszhatott ebben, de lehet, hogy mélyebb értelmet is jelen tettek, amiket már sok mindennel együtt elfelejtett az utókor.
Szokásos ábrázolás volt, hogy a szarvasbika első lábaiban valami tár gyat tart, A vadnak hálóval történő befogására mutat az agancsai kö zött szakadt hálóval rohanó szarvasbika. Ez világos bizonyítéka an nak, hogy elődeink vadbefogással is foglalkoztak, téssel és a vadgazdálkodással,
tehát a vadtelepi-
ismerhették a vérfelfrissités fontos
ságát is a vadaskertjeikben.
Szép cimerkép a fenyőfa tövében bőgő szarvasbika * a sziklából fakadó forrás felé hajló, inni kész bika, a patakból ivó és a vizben úszó szarvasbika. Egy egészen furcsa ábrázolás az Indija község cimerében a templom tetején álló szarvas, avagy a szarvasbika hátán lovagló páncélos férfi. Ez utóbbi már az úgynevezett gúny címerek közé so rolható .
Talán egy kardos menyecskét örökit meg a szarvasbika hátán lovagló női alak. A két egymásnak rugaszkodó szarvasbika a bőgés a l a t t i szarvaspárbajok megörökítése a cimerben.
Megemlítjük, hogy a szarvas tehenet négy címerünkben találtuk, a dámszarvast öt cimer ábrázolja, de közöttük csak egy a dámbíkát. A cimerben szereplő tehenek megkülombÖztetése a cimerlevelek leirásai alapján sikerült*
E nagyszámú szarvasbika ábrázolások mind azt bizonyítják, hogy e vad a legjobban kedvelt és becsült vad - fővad > volt már eleinknél is.
Másik kedves vadunknak az őznek az ábrázolását több cimerben talál juk, feltűnő, hogy ezek mind őzsutát mutatnak. Két címerünkben a:z őz
- yö -
a nádasban, kákák között van megfestve, ami arra mutat, hogy e vad sikvidéki vad volt és csak később lett az erdők lakója. Tudjuk, hogy a szarvas is az alföldek vadja volt, ami érthető, hiszen az erdők, hegyek világát a nagy és ragadozó vadak népesítették be, ahol a csülkösvad csak azok zsákmányát képezte. Legszebb őz cimerünk a Pulszky cimer, ahol a nádasból kiugró, nyilván hajtott, menekülő őz látszik, szájában a nádszál, mely mintegy jelzi, hogy evés közben .riasztották meg.
A farkas cimerbeni ábrázolása 10 %-át teszi ki a vadászmotivumos cí mereknek. A farkas vadászata mellett annak ragadozó természetét eme lik ki, kárt okozó duvadat mutatnak.
Az ősi magyar nemzetségek jelvények között a Bél és Vezekény nemzet ség c.imerpecsétjeiben találjuk a farkast.
Többször fordul elő a rabló farkas futva,, menekülve,
szájában a lo
pott báránnyal. Vadászatát jelképezik a dárdával, karddal és nyilveszszővel, nyakon, szájon és a testen átszúrt alakok.
A rablása közben
tettenért és a nyakán nyilazott farkast láthatjuk egy cimerben, arai kor szájából éppen kirepül a rablott liba. Egy cimerkép a lóhátró], nyilazó vadászt mutatja, ahol a nyílvessző már az eltalált farkas nyakában látható. Egy bizonyára megtörtént e s e t e t
örökit meg az a ci
merkép - talán egy hőslelkü asszonyt - ahol egy nőstény kecske három ágú gombos korbácsával kancsukával» ver négy farkast, melyekből kettő már a földön fekszik agyonverve, a másik kettő még támadó alak.
A medve cimerábrázolása szintén 10 %-ban szerepel. Természetes színé ben, barna szürke és feketében rajzolták, de előfordul arany, ezüst, sőt egy-egy esetben piros és zöld szinben is.
Az ősi nemzetségi jelvényekben is megtaláljuk, a Liponuk és a Tekele nemzetségek cimerpecsétjein.
A Szalók és Kendi nemzetségek pecsétjé
ben a nyilazott medvetalp ábrázolása maradt fenn. E nemzetségek le származottai festett címereikben számos alakban tovább fejlesztették, örökítették a medvét.
- 99 -
A halálosan sebzett medvét mutatja az a kép, ahol a lándzsával torkonszúrt medve a jobbjával a lándzsnyelét megragadva, azt kihúzni igyek szik,
A Székely Nemzet cimerében is a kardra szúrt medvefej van, melyet egy könyöklő páncélozott kar tart. E cimerképet találjuk Marosvásárhely ci^ aierében is.
A medve életéből is vannak jelenetek egyes címerekben.
Ilyenek mikor a
medve lerázza a fáról az almát, a körtefáról szedi a körtét, a szőlő tőkéről a szőlőt, labdával, golyóval játszik, a pórázon vezetett medve táncol.
A medvét leginkább erdélyi és felvidéki címerekben találjuk, azaz a ma gas hegységi tájakon, ahol nagy számban élt és mindennapi életben állan dóan kapcsolatban állott az emberrel.
A vadászati motívumokat tartalmazó címereink felét teszik ki az emlős állatokkal kapcsolatos cimerképeink. Az eddig tárgyaltak ennek 90 %-át teszik ki, igy a többi emlősre már csak alig 10 % jut. Ezek közül a zerge fordul elő nagyobb számban, mig a többire egy-két címer jut csak,
A zerge leginkább a sziklák csúcsán fordul elő. Egy különleges ábrázo lás a szakadékba zuhant zerge, mely a kampóinál fennakadt a szikla pár kányán, A zergét támadó vadászkutya kifejezetten a vadászatára utal, mig a nyárson sülő zerge, már a vadászvacsorára mutat.
A kőszálikecskét, vagy amint a cimerleirásaink emlitik a vad kecskét a zergéhez hasonlóan sziklák és fenyőfák társaságában találjuk.
Bizonyság
ez, hogy e, ma már hazánk területén nem élő vad, valamikor otthonos volt itt.
A vaddisznó mindenütt található vad, mégis aránylag kevés cimerben ta láljuk. Csupán a vadkan vadászatát tekinthették férfias sportnak. Ez az oka, hogy egy kivételével mindig a vadkant festették a cimerbe.
- 100 -
A bölény ábrázolások között a legrégebbinek tekintjük a Búzád nemzet ség cimerespecsétjében fennmaradt alakot.
A h iu z cimerbeni ábrázolása kevés és sokszor oly rossz kivitelű, hogy csak a leirásból tűnik ki, hogy hiúzzal van dolgunk. Ragadozó természet tét mutatja a szarvasbika hátán álló hiúz.
A róka főleg mint kártevő - liba tolvaj - van megörökítve, de van egy levelet vivő róka is, mely egy ügyes és ravasz futár szolgálat emléke.
Megtaláljuk címereinkben a borzot, nyulat,
cobolyt, menyétet, vad
macskát, sündisznót, mókust, görényt, nyestet és a nyusztot,
ez utób
biakat főleg a volt Horvátországi címerekben láthatjuk. Egy élethü áb rázolást mutat a Brada címer, amelyben a természetes színű vidra a zöld partra lép, szájában a hallal. Az azóta kipusztult vadunk a hód alakját is megtaláljuk két címerünkben.
Megállapíthatjuk tehát, hogy hazánkban élő és élt emlős vadfajokat mind megörökítették címereinkben. Bizonysága ez annak, hogy elődeink a ter mészetben éltek, ismerték és szerették azt.
A cimerek másik felében 22 féle madarat találunk, amelyek elődeink va dászatának a tárgyát képezték. E címerekben főleg a nyílvesszővel át lőtt, nyakon lőtt madarak láthatók, jelezve az elejtés módját, mely nagy ügyességet követelt.
A madarak közül legtöbb a darumadár, arai azt bizonyítja* hogy vadásza ta nagy rátermettséget kívánt,
továbbá, hogy értékes tolláért vadász
ták.
A darumadaras címereinkben sokszor látunk követ tartó madarat. Van olyan magyarázat, hogy a daru az éberség jelképe is volt. A követ tartó da ru a csapat vigyázója volt és ha veszélyt látott, a követ a csapat közé dobta,, ezzel riasztva azt. Mások azt magyarázzák, hogy azért van a kő egyik lábán, hogy ha netalán
elaludna őrködés közben, elejti azt és
-
101
-
ezzel önmagát ébreszti. A cimerfestők tobzódtak a különféle darus áb rázolásokban, melyeknek bizonyára voltak más jelentőségeik is, sajnos azonban ezek már feledésbe mentek.
LehOtzky XVI .szd.
Nagy számban találjuk megfestve a hattyút is. Ezek fehér tollán lát hatók a vércseppek is a nyilvessző behatolásánál *
A sas, mint a magyar nemzet ősi madara számos cimerben szerepel. Vadászottnak nevezhetjük azokon az ábrázolásokon, melyeken nyilazottan fordul elő. Ragadozó mivoltát más apróbb állatokra lecsapó alakban sokszor meg festették.
Feltűnően kevés a nemes vadászmadár, a sólyom, ábrázolása a címere inkben. Lehet, hogy a solymászok kiváltsága volt, hiszen a vele való vadászatot az ős hazából hozták magukkal eleink. Az ősi Csanád és Örsur nemzetségi jelvényeken találjuk ábrázolásukat. Mindazonáltal igen tetszetős sólymos
címereket találunk, melyek szép emlékei a
solymászatnak. Ilyen a solymász karján ülő sólyom, jobbjában kis ma
- 102 -
darat tart, a solymász jobbjában a sólyom, baljában három fogolyma dár, a sólyomfészekből a fiókákat kiszedő férfi stb. Ragadozó termé szetét jelzi a leütött madáron lakmározó alak. Egy élethü ábrázolás, mikor a sólyom egy fürjre csap le, mig a másik fürj futva-repülve me nekül .
A többi madárfaj már csak kis mértékben található a cimereinkben olyan formában, hogy azokat vadászati vonatkozásuaknak is
tekinthet
nénk. Ilyen a holló, melyekből csak a nyilazottakat tekintjük ilye neknek.
Az ősi Kaplyon nemzetség jelvénye a karvaly, melyet sokan a Turul ma dárral is azonosítanak.
E család leszármazói sokszor más alakú raga
dozó madarakat festettek címereikbe,
igy alak szerint nehéz meghatá
rozni azokat.
A többi ragadozó madarat a héjjá, ölyv, keselyű képviseli. A legnagyobb alföldi madarunkat a túzokot találjuk Balmazújváros cí merében, máshol nyilazott alakban látható.
A Kárpátok nagy madarát a siketfajdot a középkori Bögöthy címerben láthatjuk, ahol a madár az áfonya bokor ágán áll és a leveleket, bo gyókat eszi.
Fácán, fogoly és a fürj mellett baglyot, galambot, csókát, vadpávát találunk nyakon nyilazott változatban. Az 14.35 évi Soldtfs cimer egy meglőtt, vérző, zuhanó fácánt ábrázol.
Tekintélyes számban vannak a vizi szárnyasokat ábrázoló cimerek is, ezek között a legrégibb a Nádasd nemzetség címeres pecsétjén látható és a nádasban úszó vadkacsa. Vadkacsán kívül szerepelnek még a vad liba, fehér kócsag, gémek, gólya, pelikán, szottak, nyílvesszővel átlőtt alakban.
valamennyien mint vadá-
105 -
Vadászattal összefüggő tárgyaknak tekintjük a szarvas agancsot és a vadászkurtöt» A gímszarvas agancsát szivesen festették mint kisérő elemet, A cimerpajzsban azonban mint trófea, kcponyásan is előfordul.
Igen furcsa és szokatlan címerünk az 1431 évi Bárczay cimer, amelyben a koronából kinövő férfinak jobb keze helyett 7 ágú szarvasagancsa van. A másik a szintén ez évből, származó Dobry címer, melyben egy ko ronás fejű nőnek a fülei helyett 6 ágú szarvas agancsai vannak, A Roskoványi cimer női alakjának karjai szintén szarvasagancsok. Vajon mit jelenthettek ezek az ábrázolások? Kiderítése a jövő kutatás dolga,
A számos kürt ábrázolás
Között felismerjük a vadászkürtöt,
melyre
legtöbbször az oklevél szövege is utal.
Nem térek ki - már csak az anyag térjedelmessége miatt sem - a vadász hu kísérő társa a vadászkutyás cimerek ismertetésére,
sem a vadász
fegyverekre. Ezekben bő adatot találunk korabeli fegyverekre és az ab ban a korban ismert és tenyésztett vadászkutyák fajtáira.
Inkább a halászati vonatkozású címereket említem még meg. Ilyen is száznál több található címeres emlékeink között. Legrégebbiek a Borsa és Ákos nemzetségek jelvényei a cimerespecséteken, ahol a hal a fő motívum.
A halak és rákck számos fajtáját alakját ismerhetjük fel cimereinkben, de van olyan is, ahol a halász hálóval, horgászbottal halászik.
Az 1553
évi Kincses cimerben a zöldruhás vadász-halász szerszámijjal lövi a vízben úszó halat. Az 1414 évi egyik legrégibb címerünkben az Ejeesztevényi cimerben, a nyársra tűzött hal sül a lángok fölött,
a cimer si
sak díszében már a pirosra sült hal látható. Az oklevelet Zsigmond ki rály adta szakácsának, aki külföldi útjaira is mindig elkísérte,
A teljesség kedvéért említsük meg a vadászlovat is, amelyet mint már előbb említettem több címerben is megfestettek. Vadászatra rendszerint a higgadt, nem ijedős kasztrált paripákat kedvelték. Báthory András er délyi fejedelem nagy lovas vadász volt és nagyon szerette a szép pari
104 -
pákát. Kedvelt lódoktora - lóborbélya - egy székely nemes ember volt. aki állandóan kérte a fejedelmet, hogy adományozzon neki is egy, az akkor divatba jövő és elterjedő festett cimert. A fejedelem - nyilván jó kedvében - teljesítette kérését, és az armálisban megfestett cimer pajzsába mesterségét festette bele, amint a szöveg mondja: got, mintha lökne", mellé a kastráló szerszámot,
"Egy lóta
a bunkós kalapácsot
tartó félkart. Abban az időben a kasztrálást a kerék osszezúzásávy1 végezték.
