2014.03.11.
Vadászati állattan és etológia
3.
Tyúk-, daru- és lilealakúak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: 2014. 03.11
Siketfajd (Tetrao urogallus)
1
2014.03.11.
Siketfajd
2
2014.03.11.
Rend: Tyúkalakúak Család: Fajdfélék Faj: Siketfajd (Tetrao urogallus) Vadászhatóság: védett Felismerés • a kakas 85, a tyúk 60 cm, legnagyobb termetű faj; kakas 4-6 kg, tyúk 3-4 kg • kakas: sötétszürke alapszínű, szárnyfedők barnák, melle zöldeskék. Állán és torkán szakállszerű fekete tollak, csőre fehéres, szemkörnyéke csupasz (vérvörös), hasán és farkán fehér foltok; • A kakas lábujjain, télen ún. "dürgőlemezek", vagy "hólemezek", hótalpak jelennek meg, ezek a vékony szaruképződmények a süppedő hóban történő járást segítik elő. Nyáron, száraz időben elkopnak, de a következő télre újból kinőnek. • tyúk: melle rozsdavörös, testalja világos; • a többi fajdtól nagy termete, legyezőszerű lekerekített farka különbözteti meg; • Erdélyi neve: hegyi kakas (vadpáva, süketfajd, fekete madár) Elterjedés- állományhelyzet • Skandinávia, Brit-szigetek és az Ibériai-félsziget északi része valamint az Alpok és a Kárpátok területén
A siketfajd Eurázsiai állomány változása, Storch (2000)
3
2014.03.11.
Siketfajd hazánkban Csaba (1971-1972)
Hazai előfordulás • XIX. szd. végén jelent meg a Soproni- és a Kőszegi-hegységben, • Valószínűleg az Alsó-Ausztriai siketfajd populáció felszaporodásának következtében • Nagyobb állománya nem alakult ki, 150-200 db egyed hazánkban • Legnagyobb állományai az Őrség területén a Szalafő községhez közeli Batthányi-erdőben voltak (50-60 példány), és itt is maradt fenn legtovább • Az 1950-es évek eleji 150 egyedes állomány tíz év alatt teljesen eltűnt • Utolsó fészkelés megfigyelése 1960-ban volt Szalafőn, utolsó észlelés 1985-ben • Őrségi NP területére tervezték a visszatelepítését, elvetették az ötletet
4
2014.03.11.
Élőhelye - fészkelőhelye • hegyi fenyveserdők lakója (a háborítatlan ősfenyveseket kedveli, de ritkán a fenyves-bükkös területen is észrevehető) • Cserjével, páfránnyal, bogyós növényekkel gazdagon borított, különösen az áfonyás részeket részesíti előnyben, • Felszabdalt erdők nem jók, utaktól 250 m-re min. • költési területén állandó Szaporodási jellemzők • Párba állás csak költésre (lehet többnejű) • Dürgés állandó helyen, tyúkok keresik fel itt a kakasokat • Dürgés közben hallójárat elzáródik pár másodpercre siketfajd • Dürgés szürkületkor és hajnalban, nappal nincsenek ezeken a területeken • Mindkét nem egyévesen ivarérett, de tojó első évében párzik, kakas csak ált. a 3. évében dürög • fészkét fák tövéhez földre rakja, kezdetleges mélyedés, fűvel, gallyal bélelve • Jércék 6-8, öreg tyúkok 10-12 tojást tojnak • 24-26 nap alatt kelnek fészekhagyó csibék, 3 hetesen röpképesek • Család őszig együtt marad, de néha a téli hónapokban is
Siketfajd táplálékösszetétele Summers et al. (2004) Felnőtt madarak tápláléka (%) Táplálék Jan.
Febr.
Márc.
Ápr.
Máj.
Jún.
Júl.
Aug.
99,6
99,7
98,8
95,0
33,1
22,0
26,4
13,5
Fenyőrügy
0,0
0,0
0,0
0,0
47,0
44,0
30,0
Áfonya levél
0,2
0,0
0,0
0,0
13,5
27,4
Áfonyabogyó
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Cserjefélék levele
0,2
0,3
1,2
0,2
???
0,0
0,0
0,0
Magvak
0,0
0,0
Ismeretlen növényi táplálék
0,0
Ismeretlen gerinctelen állat
0,0
Fenyő tűlevél
Szept.
Okt.
Nov.
Dec.
68,5
72,2
100,0
96,8
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
3,2
7,1
20,0
8,6
0,0
2,7
0,0
10,5
65,7
7,4
0,6
0,0
0,5
1,4
0,4
5,0
1,8
2,7
18,1
0,0
0,0
4,8
0,0
6,2
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
24,3
11,2
0,7
0,1
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
5,0
0,0
0,6
0,3
0,1
0,3
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,4
0,6
0,1
0,0
0,0
5
2014.03.11.
Siketfajd hazai kipusztulása Kipusztulás okai: • 50-es években erdő állami tulajdon lett kisparaszti tulajdonból szálalás helyett nagyüzemi erdőgazdálkodás • Zártabb erdők és gyér cserjeszint, nagy tarvágások • 1962-ben nagy hótörés az Őrségben jelentős letermelések fenyvesekben • Szabályozatlan vadászat • Róka, vaddisznó
Siketfajd telepítések •
1745 - 1760. között Skóciában
•
Szászországban az 1800-as években Drezda környéki erdőségekbe és a Tharandti-erdőbe
•
Litvániában, 1926-ban lőtték ki az utolsó siketfajdot. Előzetes volieres tartás után 1973-ban helyeztek ki 22 db kakast és 24 db tyúkot Vilnius közelében.
•
Németországban, a Harz-hegységben, 1975-ben indult egy sikeres visszatelepítési program.
•
A sikeres visszatelepítéseket átfogó élőhely-fejlesztés előzte meg! – öreg fenyvesek zártságának csökkentése – számottevő aljnövényzet kialakulásának elősegítése – A zárt erdők megnyitása után az aljnövényzet megfelelő kialakulását legeltetéssel, illetve égetéssel oldották meg.
6
2014.03.11.
Nyírfajd (Tetrao tetrix)
Rend: Tyúkalakúak Család: Fajdfélék Faj: Nyírfajd (Tetrao tetrix) Vadászhatóság: védett Felismerés • kakas: 52 cm, kékesfekete színű, farka lant alakú, szárnycsíkja és alsó farkfedői fehérek; • tyúk: 40 cm, barna színű barnásfekete mintával, farka enyhén villás; • mindkét nem szeme fölött piros bibircs; Elterjedés - állományhelyzet • Skandinávia, Brit-szigetek, az Alpok és a Kárpátok vidéke; • Mo.-on 1890-ben költött utoljára, • (Több ezer madarat tartottak számon, egészen az 1887-88-as kegyetlen télig, amikor számuk drámaian lecsökkent)
7
2014.03.11.
Nyírfajd hazánkban •
2005-ben a Nyírerdő ZRt. gúthi erdészetében kezdték meg mesterséges tenyésztését német törzsállományból származó madarakkal – (4 kakas-4 tyúk, majd 2006-ban mégegyszer ennyi)
•
Gúthi-, a Halápi- és a Hajdúhadházi Erdészetek területén, speciális volierekben vannak a madarak: összesen 40 kakas és 42 tyúk (már Nyíregyházi ZOO-ban is) 14-féle magból összeállított keveréket esznek, nagyon zavarásérzékenyek, de már volt szaporulat
• • •
A program tovább bővül 2009-ben lettek volna az első szabadon engedések, de még nem volt – Vámospércs és Nyíracsád határában, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez tartozó Jónásrészen – Itt közel 400 hektáron változatos élőhelyek: láprétek, hagyásfás legelők, erdőfoltok egyaránt megtalálhatók, ami segítheti a faj fennmaradását
•
Élőhelyfejlesztés: – kaszálás-legeltetés átalakítása magasfüves búvóhelyek kellenek – Cserjés területek, bogyós növények táplálékforrás – Zavarásmentesség, természetszerű erdőgazdálkodás – Ragadozókontroll
Szaporodási jellemzők • poligám madár • azaz egy kakas több tyúkot is tart • kakas nem vesz részt az utódok gondozásában • Dürgés lekekben • tyúknak 7-10, de akár 15-16 tojása is lehet
8
2014.03.11.
Nyírfajd lekterület Lengyelországban nyírrel és fenyővel
Nyírfajdok a lekben, Finnország
Fotó: Jim Rose, Mike Collard, Alan Miller és Ben Miller
9
2014.03.11.
Nyírfajd
Császármadár (Bonasa bonasia)
10
2014.03.11.
Rend: Tyúkalakúak Család: Fajdfélék Faj: Császármadár (Bonasa bonasia) Vadászhatóság: fokozottan védett Felismerés • 35 cm, fejen rövid bóbita, farkon széles sötét szalag (röptében látszik), hátoldala szürkés-barnás, torok alsó oldalán és válltollakon fehér sáv, testalja világos barna foltokkal; •
a kakasnak fekete torokfoltja van
Elterjedés - állományhelyzet • francia Ny-Alpoktól Japánig, Magyarországon az Északi-középhegységben költő, állandó; • 70-es években még 2000 pld.-t becsültek, ma 50-100 fészkelő pár lehet
11
2014.03.11.
Élőhely - fészkelőhely • vegyes állományú hegyi és dombvidéki erdőségek, sűrűségek. Kedveli a nyírrel kevert erdőket, helyenként síkvidéki erdőkben is, • talajon, bokrok alatt, tuskó v. rőzserakások mellé fészkel; Költés • már ősszel párba állnak, áprilistól május végéig költ; • Földön fészkelnek • 7-11 rozsdabarna alapszínű, pettyezett tojás, csak a tojó kotlik 22-27 nap; • a fiókák fészekhagyók, 8 hetes korra teljesen kifejlődnek; Táplálkozás • növényi levelek, hajtások, termések, rügyek, barkák (hosszú vakbél fajdféléknél!); • fiatalok kezdetben zömében ízeltlábúakat esznek
Minden fajd • Földön fészkel • Hosszú vakbél növényi eredetű táplálék (főleg télen kizárólagos) • Fiatalok viszont ízeltlábúakat esznek • Vendégtollak, • Csüd tollas • Fajok közti hibridizáció bastardok – siketfajd tyúk – nyírfajd kakas, – siketfajd kakas – nyírfajd tyúk – császármadár tyúk – nyírfajd kakas kereszteződéséből
12
2014.03.11.
Fogoly (Perdix perdix)
13
2014.03.11.
Rend: Tyúkalakúak Család: Fácánfélék Faj: Fogoly (Perdix perdix) Vadászhatóság: okt.1. – dec .31. (csak ott, ahol min. 500 pld. kibocsátása történt: hasznosítás max. 40%) Felismerés • 30 cm, kerekded testű, rövid lekerekített szárnyú, rövid rozsdabarna farkú; • homloka, testoldala és torka világos rozsda színű, nyaka és melle szürke; • a kakas hasoldalán sötétbarna patkó alakú folt, de ez nem biztos bélyeg! Helyette felső szárnyfedőtollak alapján történhet az ivarok biztos elkülönítése!
Fogoly ivarmeghatározása
14
2014.03.11.
Elterjedés - állományhelyzet • Európában az Ibériai-félsziget középső és déli részét, Görögországot és Skandináviát kivéve mindenhol költő, nem vonuló faj; • Mo.-on: az I.világháború óta folyamatosan csökkenő - 1935: 1.5 millió, 1974: 850 ezer, 1985: 100 ezer, 1992: 42 ezer pld. • 2013-as becslés: 17738 db, 2013-as zárttéri törzsállomány: 1790 db • kibocsátás 2012-ben: 8050 db; 2012-es teríték: 2774 db (OVA)
Fogoly becslés-teríték
15
2014.03.11.
Élőhely - fészkelőhely • eredetileg erdős puszták, mocsaras területek lakója volt; • mezei majd mg-i kultúrát követő fajjá vált, Észak-Amerikában a feltört prériken kipusztult prérityúk helyett telepítették (“Hungarian partridge”); • fészkelésnél: már télen is takarást nyújtó nem túl magas vegetáció: mezsgyék, út, árok és csatornapartok, erdőszélek. Mg-i kultúrában is szegélybe fészkel; Költés • (októbertől márciusig csapatokban télvégén csapatok felbomlása párválasztás (monogám - a tyúk választ másik csapatból), revírfoglalás, dürgés; • a fészket a tyúk építi, április közepétől 10-20 db erősen hegyesedő, körte formájú tojás; • csak a tyúk kotlik - 24-25 nap - a kakas őrködik; • a fiókák fészekhagyók, két hét után már repülnek, a kakas és a tyúk együtt nevel, a család a következő tavaszig együtt marad; • sarjúfészkelés késő nyáron is előfordulhat Táplálkozás • a csibék az első három hétben csak ízeltlábúakat esznek; • zöld növényi részek, gyommagvak, termesztett magvak
16
2014.03.11.
Élőhely-használat a Lajta-Projectben (Faragó, 1997) • Mezőgazdasági termeléssel nem vagy kevésbé érintett területeket használja inkább • Őszi gabonák használata főleg télen (12-28%) • Lucernán kevéssé (öntözés, kaszálás zavaró) • Kukoricán amikor takarást nyújt • Tarlók, szántók ezeknél kissé intenzívebben használtak • Erdősávok szerepe döntő (60%), főleg költéskor, télen kisebb • Utak, útpadkák, árokpartok, vasúti töltések nyárvégén, ősszel (2030%) • Búvóhely, táplálék, kiegyenlített mikroklíma szerepe
Magyar Fogolyvédelmi Program • 1971-1980:10 éves távlati vadgazdálkodási terv: 600000-ről 1 millióra fejleszteni a fogolyállományt, főleg tenyésztéssel • Ám jelentős csökkenés • Vadászható faj maradt, de idény nélkül 15 évig • Lehetővé tették a kibocsájtottak 50%-ának visszavadászását visszaélések • 1990-es években mélypont • 1992: Magyar Fogolyvédelmi Program indul (Soproni Egyetem Magyar Fogoly Kutató Csoportja)
17
2014.03.11.
Fogolyra ható negatív tényezők • • • •
Intenzív mezőgazdaság Kemény telek (90-95%-os mortalitás) Védett ragadozók nagyobb predációs nyomás 2 pld/km2 sűrűség kell párválasztáshoz (csoportok közti választás, közel legyenek)
Projektek • 1992 – Lajta (Lajta-Hanság Rt.) • 1993- Harka (Fertőtáj Vadásztársaság Sopron) • Sárszentmihály, Csákvár, Apaj, Fauna, Abádszalók, Dévaványa, Gyomaendrőd, Nagyszénás, Bélmegyer
18
2014.03.11.
Kezelések • • • • • •
Vegyszermentes szegélyek 10 m szélességben Kaszálások elhagyása (pillangós és gyep állományok Tartós állományszegély kialakítás kapásokban Ugaroltatás (set-aside): időszakos kivonás a művelés alól Vadföldek kialakítása Kisparcellás gazdálkodás (néhány ha, ám zavarás nő Ny-Eu-ban ez nem vált be) • Erdősávok, bokorsorok, sövények kialakítása • Ragadozókontroll (róka, macskák, dolmányos varjú, szarka)
Téli túlélés segítése 3,50
Egyedsűrűség/km2
3,00 2,50 2,00 1,50 y = 0,5721 + 0,1542x - 0,0017x 2 R2 = 0,7514
1,00 0,50 0,00 0,00
5,00
10,00
15,00
20,00
25,00
téli "lábon hagyott" kukorica területek aránya (%)
• Téli etetés • Szórók létesítése • Hókotrás (túzokos repcetáblák letisztításával egybeköthető)
19
2014.03.11.
Fogolytenyésztés, Lenes, 2004-től
©Katona Krisztián
©Katona Krisztián
Fogolytenyésztés, Lenes
©Katona Krisztián
©Katona Krisztián
20
2014.03.11.
Fogolykihelyezés
Fürj (Coturnix coturnix)
21
2014.03.11.
Rend: Tyúkalakúak Család: Fácánfélék Faj: Fürj (Coturnix coturnix) Vadászhatóság: védett Felismerés • 17 cm, sárgásbarna tollazatú; • hátoldalon sárgásfehér és fekete sávozás, testalja világos, oldalán sötét és világos hosszanti foltok, fejtető sötétbarna, fejsáv és szemöldöksáv sárga; • a kakas torkán sötét sávok vannak, a tyúk torka sárgás; • lassabban és alacsonyabban repül, mint a fogoly
Elterjedés - állományhelyzet • Egész Európában, Skandináviát és Írországot kivéve; • Mo.-on ritkuló számban költ, vonuló (érkezés: április - távozás: október); • fészkelő állományának eloszlása egyenletlen, országosan 100-150ezer pld.
22
2014.03.11.
Élőhely - fészkelőhely • eredetileg füves (gyepes, gazos) és erdő-sztyepp területek lakója; • fogolyhoz hasonlóan kultúrakövetővé vált, elsősorban gabona és pillangós kúltúrákat (borsó) kedveli; • fészkét talajra rakja; Költés • április végén, május elején párzás, a kakas területét (nem territórium) a tyúkok keresik fel; • Jellegzetes 3szótagú hívóhang kakasnál – egyedeknél nagyon stabil, de egyedek között nagy változatosság – Tojók 75%-a bontja fel a párkapcsolatát és keres másik hímet – Kakas hangja (szótagok közti idő) a minőségét jelzi, ez alapján választ a tyúk – Állománybecsléshez is jó • 7-12 tojás, 16-21 nap kelési idő, a fiókák fészekhagyók, három hét után már repülnek; • a kakasok sem a kotlásban, sem a nevelésben nem vesznek részt, poligám; • •
Japánfürj kihelyezés D-Euban hibridizáció, leromlás (pl. vándorlási „motiváció” csökken) Japánfürj kakas hangja 2szótagú, de a tojóké ugyanolyan (japánfürj tojó hívóhangja hat fürj kakasra)
Táplálkozás • tavasszal-nyár elején: bogarak, hártyásszárnyúak, poloskák stb.; • később: gyommagvak, gyomnövények, termesztett magvak
Fürj
Fogoly
23
2014.03.11.
Fácán (Phasianus colchicus)
Fotó: Mike Danzenbaker
Fácán
24
2014.03.11.
• • • •
Formózai fácán (Phasianus colchicus formosanus) 1 Kínai örvös fácán (Phasianus colchicus torquatus ) 2 Mongolfácán (Phasianus colchicus mongolicus) 3 Vadászfácán (Phasianus colchicus) 4 2 1
3
4
25
2014.03.11.
Rend: Tyúkalakúak Család: Fácánfélék Faj: Fácán (Phasianus colchicus) Vadászhatóság: okt.1. – febr. utolsó napja (csak a kakas!) (Fácántyúk csak ott vadászható, ahol min. 2000 pld. vegyesivarú kibocsátás történt; idénye okt.1.-jan.31. között) Felismerés • kakas: 75-85 cm, hosszú hegyes farkú, feje sötétzöld, csupasz szemtája piros, tarkó tájon sötétkék fülszerű tollak; • a sokféle telepített változat miatt színezete különböző; • tyúk: 53-62 cm, világosbarna, sötét foltozással, farka rövidebb
Fácán kormeghatározás
26
2014.03.11.
Elterjedés - állományhelyzet • a mediterránum délebbi részeit és Skandinávia jórészét kivéve egész Európában; • Mo.-on gyakori költő, nem vonul; de kihelyezettek akár 100 km-t kóborolnak • fészkelő (?) törzsállománya 1990-ben 1 milló pld. körül, 1.8 milló pld. bocsájtottak ki • 2013-as becslés: 611180 db, hasznosítás 2012-ben: 328577 db (OVA) • kibocsátás 2012-ben: 440394 db vadászatra, 97928 db állománypótlásra • Zárttéri törzsállománya 2013-ban 24730 db
OVA adatok
27
2014.03.11.
Fácán becslés-kibocsátás-teríték
Élőhely - fészkelőhely • ligeterdők, cserjések, nádasok, mg-i területek; • földön alacsony növényzetben költ; • Felgallyazás (télen mindkét nem, költéskor csak a kakasok ragadozóelkerülés éjszaka) Költés • A szaporodáson kívüli időszakot vegyes ivarú csapatokban tölti; • a kakasok a dürgő helyet március közepére foglalják el, a tyúkok választanak, egy hárembe akár 5-8 tyúk; (territórium 2-3 ha) • Territoriális, nemterritoriális, szatellit hímek • Tyúkok először választanak hímek között, de aztán 90%-ban nem hagyják el az ő területét (100 m max a terület centrumától), 10% más hímekkel is pározhat • Tyúkok 4-6 hétig táplálkoznak hím területén, felkészülnek a költésre, hím őrzi őket • Költőterület a territórium centrumától max 200 m-re • 12-15 olajos fényű, zöldesbarna tojás; • kelés a 24. napon, a csibék két hetesen már repkednek, öt hetesen felgallyaznak, nyolc hetesen már rendesen repülnek, októberre felnőtt méretek és tollruha • Évente egyszer költ, de sarjúfészkelés lehet •
Mivel tyúk kakast választja, nem olyan területet, amihez közel jó költőhely van gazdálkodónak jó kakasok territóriumához közel fészkelőhelyet kell biztosítani erdősávok, szegélyek
28
2014.03.11.
Táplálkozás • csibék első hónapban: állati eredetű táplálék (ízeltlábúak) • adult: alapvetően növényevő (3-4% állati eredetű) • Márc-ápr (költés előtt): egyszikű 75%, termesztett magok 8-22%, gyommagok: 1-6 %, kétszikűek: 2-8% • kevés E dús természetes magtáplálék etetés fontossága
Tesztoszteronbecsületes jelzés
29
2014.03.11.
Fácántenyésztés
©Katona Krisztián
©Katona Krisztián
©Katona Krisztián
Fácántenyésztés, kihelyezés • Ragadozók koncentrálása • Fácánkihelyezés sokszor eleve rossz élőhelyre • Tenyésztett egyedek: – Alacsonyabb túlélés táplálékváltás miatt (több hónapos átmenet kellene) – Rosszabb fiókanevelési siker – (gyengébb ragadozóelkerülés?) – Jelölés hiánya visszavadászás aránya?
30
2014.03.11.
Szárcsa (Fulica atra) Fotó:Sutyák János
Fotó:Póka Péter
Szárcsa
31
2014.03.11.
Rend: Darualakúak Család: Guvatfélék Faj: Szárcsa (Fulica atra) Vadászhatóság: szept.1. - jan.31. Naponta és személyenként max. 8 egyed ejthető el Felismerés • 37 cm, zömök testű, palafekete alapszínű; • feje koromfekete, csőre és homlokpajzsa fehér, alsó farkfedők sötétek, első evezői külső széle fehér; • szeme piros • lába zöld, úszókaréjos ujjakkal; • Fiatalokon még nincs homlokpajzs • kitűnően bukik, akár félpercet is víz alatt lehet; • felszállás előtt hosszan csapkodja a vizet
32
2014.03.11.
Elterjedés - állományhelyzet • Skandináviának csak a déli részein, különben egész Európában; • Mo.-on gyakori költőfaj, februárban érkezik, novemberben megy el, de enyhe teleken áttelel; • tőkés réce mellett leggyakoribb vízi fészkelő (80-120 ezer fészkelő pár) • 2013-as teríték: 1323 db (OVA)
33
2014.03.11.
Élőhely - fészkelőhely • gazdag parti és víz alatti vegetációjú, de nyílt vizi felülettel is rendelkező vizes élőhelyek; • nádasokban és egyéb vízinövényzetben fészkel - nyílt vízfelület közelében; Költés • ált. egy szaporodási ciklusra fennmaradó párkapcsolat • fészeképítés április közepén kezdődik, de még júliusban is lehet (gyakori a kétszer költés, sarjúköltés is); • 7-9 tojás, mindkét szülő kotlik (21-24 nap) a fiókák csak néhány naposan hagyják el a fészket, 4 hetesen már önállóan táplálkoznak, 8 hetesen repülnek; • A család 2 hónap után bomolhat fel, de gyakran együtt marad; • A szülők a kevéssé életrevaló utódokat gyakran agyonverik; Táplálkozás • zöld növényi részek, gyom és termesztett magvak, rovarok, rovarlárvák, csigák
34
2014.03.11.
Túzok (Otis tarda)
Túzok
35
2014.03.11.
Rend: Darualakúak Család: Guvatfélék Faj: Túzok (Otis tarda) Vadászhatóság: Fokozottan védett Felismerés • hatalmas termetű, hosszú vastag nyakú, hosszúlábú; • kakas: 100 cm, alsó csőrkáva tövétől dísztollakból álló bajusz, hátoldala rozsdasárga sűrű fekete harántsávokkal, testalja fehér, mellén rozsdavörös folt; • tyúk: 80 cm, nyaka vékonyabb, mellén nincs folt; nincs bajusztolla sem • nyújtott nyakkal, lassú szárnycsapásokkal repül, szárnya fehérnek látszik - csak az evezők feketék • 3 lábujja van gyalogló-futó életmód • Röpképesség határán: 10-15 kg a hím, tojó 4-7 kg
36
2014.03.11.
Elterjedés - állományhelyzet • Európában: Német-Lengyel síkság, Ibériai-félsziget, Kárpátmedence, dél-ukrán és dél-orosz sztyeppék; • 1969-ben (védetté nyilvánítás) még 2700 pld-t becsültek, napjainkban kb.: 1300 pld.; • állandó, de kemény teleken Balkán és Olaszország felé vonulhat, magyar gyűrűs Albániában jelent meg
Élőhely - fészkelőhely • nyílt, fátlan síkságok, füves puszták, nagy kiterjedésű gabona, repce és kukorica földek; • fészkei (földbe kapart teknő) általában termesztett növények közelében vagy azok tábláiban; Költés • a tyúk 4, a kakas 5 évesen ivarérett; • pár vagy hárem kapcsolat (régen monogám, de kakasvadászat miatt hárem); • február közepétől foglalják el a kakasok a dürgőhelyeket - a tyúkok keresik fel a kakasokat; • fészkelés április közepétől június elejéig; • 1-3 barna foltokkal tarkított, olívzöld tojás, csak a tyúk kotlik - 24-26 nap, fiókák fészekhagyók, de két hétig a tyúk etet, 7-8 hetesen repülnek, a család ősszel bomlik fel; Táplálkozás • első két hét: kizárólag ízeltlábúak; • később állati (sáskák, szöcskék, tücskök, hernyó, mezei pocok) és növényi (repcelevél) eredetű táplálék is
37
2014.03.11.
Túzokfészek
Túzokcsibe
38
2014.03.11.
Moson-Project • • • •
Intenzív mezőgazdálkodás Hiába a tenyésztés, ha az élőhely rossz Túzokkíméleti területek létrehozása Mo-n a környezetileg érzékeny területek (ESA) hálózatában kialakítva • Kisalföldön indult a program • Soproni Egyetem, Fertő-Hanság NPI, WWF Ausztria • Cél: 20 pld-os állomány növelése
Moson-Project Terület Legelő Rét Parlag Repce Őszi búza Tavaszi árpa Mézontófű
Túzokföld sávok (repce, lucerna, őszi árpa) Őszi árpa Rozs Összesen
Régi 169 20 354 351 167 61 110
Új 169 20 746 95 ----------
----
25
------1232
72 105 1232
39
2014.03.11.
Moson-Project • • • •
Őzbak vadászat: júl 20.- szept 30. Csak az utakról lehet vadászni Évente 500 db F2-es tojás szarka, dolmányos varjú Rókavadászat, csapdázás
• • • • •
Eredmények: Túzokállomány 85 pld., jobb túlélés, több felnevelt csibe Fácán, mezeinyúl teríték is 3-5X-ra nőtt Több őz a területen Tartósan megtelepedett: kék vércse, réti fülesbagoly, gyurgyalag,hamvas rétihéja, ugartyúk
Túzok LIFE, 2004-2008 • Cél: 1220-as állományt 10%-kal növelni 2008-ig • A legnagyobb hazai uniós támogatású természetvédelmi program • Az egymilliárdból Ft-ból az uniós támogatás 482 millió forint
40
2014.03.11.
Túzok LIFE 2004-től • Élőhelyfejlesztés (gyeprekonstrukció, lucernások, repcetermesztés) •Megfigyelőtornyok létesítése (ellenőrzés és monitoring) •Középfeszültségű vezetékek földbe helyezése (1 km kb 10 millió Ft) •Ha nem lehet takarófásítás magasabbra repülnek a madarak, nem ütköznek •Fészkek védelme (fészekvizsgálat, hogy kotlik e rendesen a tojó, ha nem tojást elveszik, fatojásra cserélik, a tojásokat a Dévaványai Túzokvédelmi Központban keltetik, vagy közvetlen kikölteni visszateszik a vad tojó alá) 7 főállású túzokvédelmi szakember, folyamatosan kapcsolatban állnak a túzokos parcellákon dolgozó gazdálkodókkal --> jelentik a szakembereknek a veszélyeztetett fészkeket, kaszáláskor védőzónát hagynak a fészek körül •Március-április között országos túzokszinkron (reggel 6-tól minden ismert helyen)
41
2014.03.11.
Túzokszinkron
42
2014.03.11.
Élőhelyhasználat
©Katona Krisztián
43
2014.03.11.
Fotó: Ilyés Erik
44
2014.03.11.
Erdei szalonka (Scolopax rusticola)
Fotó:Hans Bister
Erdei szalonka
45
2014.03.11.
Rend: Lilealakúak Család: Szalonkafélék Faj: Erdei szalonka (Scolopax rusticola) Vadászhatóság: vadászható faj, de nincs vadászati idény (2008-tól, korábban vadászható márc.1. - ápr.10. között) Felismerés • 34 cm, 200-500 g, hosszú csőrű (6-8 cm); • avarszínű tollazatú; • sárszalonkától zömökebb termete, vastagabb csőre, lekerekített szárnya és a tarkón lévő széles fekete keresztsávok különböztetik meg; • nappal sűrű aljnövényzetben tartózkodik, röpte gyors és cikázó, hosszú csőrét lefelé tartja
46
2014.03.11.
Elterjedés - állományhelyzet • Európában csak Skandinávia északi területeiről, az Ibériai, Appenin és Balkánfélszigetről hiányzik; (Európában 16 millióra becsülik az állományt) • Mo.-on szórványosan költ (100-200 példány), márciusban és októberben (vonuláskor) több millióan (országos monitoring 2013. tavaszi adatai: 6-28 millió példány) • Két világháború között 13-14 ezer pld. a teríték, 1970-90 között 1500-2000 db (állománycsökkenés+terítékkorlátozás+őszi-tavaszi vadászat) • 1994-től nőtt standard vadászat mellett a teríték (1999-ben 8333 db), • 2008. teríték: 6127 db, 2009-ben 0 db, azóta kutatásra (2012-ben 2179 db) (OVA)
47
2014.03.11.
Erdei szalonka terítéke
Vonulás 3 nagy európai populáció: • 1. Finn-skandináv: költés ápr-május eleje, aztán október végén Angliába, Skóciába,É-Franciaországba vonul. • 2. Orosz:költés május-június, október elején mediterrán partok, D-Franciaország, É-Spanyolország felé vonul • 3. Közép-Európai: költési időszak elnyújtottabb, kevésbé vándorló populációk É-i tenger, Albánia, Görögország, Olaszország)
48
2014.03.11.
Élőhely - fészkelőhely • lombos (középkorú tölgyesekben és akácosokban a leggyakrabban) vagy elegyes erdőket kedveli, de északon fenyvesekben is megtelepszik; • fészkét fa tövébe, cserjék alá, sűrű aljnövényzetbe rakja - elsősorban erdőszéleken és fiatalosokban; Költés • párválasztás vonuláskor - útközben • Hajnali és esti órákban kakasok nászrepülése (hazánkban nincs is? terítékre került tojók még nem voltak ivarilag aktívak táplálkozóhelyre húzás?) • Kakasok korrognak, pisszegnek, kergetőznek, tojók földön várnak • általában évente kétszer költ, de Mo.-on második költése nem bizonyított; • 3-5 fehér v. krémszínű tojás - barna foltokkal, 22-24 nap után kelnek, 10 nap múlva repdesnek, 5-6 hét múlva önállóak; • fióka szállítás a két láb között (legenda?!); Táplálkozás • talaj felszíni rétegeiben kutat (felső csőrkáva ráborul az alsó hegyére földbe szúrható, ill. csipeszszerűen nyitható a vége) • Tápláléka: földigiliszta, rovarlárvák és bábok, százlábúak, csigák, kis mértékben növényi részek, magvak
Szalonka hazai vadászata • Madárvédelmi direktívával ellenkezik a költőhelyre vonulás során zajló vadászat ezért tiltották be végül hazánkban • Franciaországban, Ausztriában is volt tavaszi vadászat, jóval nagyobb mértékben • Mo-n tyúkok aránya a terítékben 20% körüli (ősszel vadászóknál akár 40%) • Fiatal öreg arány ált 50-50%, de mindkét irányban eltérhet, telelő területeken több fiatal nagy téli mortalitás • Tojók testméretei nagyobbak (200-500 g), de minimális különbségek, pl. csőrhossz 1,3 mm-rel • Mo.-ra érkezve már csökkenő testtömeg (20-25 g-mal) • Őszi vadászat nagyvad-vadászat miatt nincs, de tavasszal fele akkora tyúkmortalitás jó • Országos szalonka monitoring indult 2009-ben a vadászati hatás vizsgálatára hazánkban vonuló állomány hazai terítékének aránya a teljes mortalitáshoz képest 1% alatt? derogáció lehetne
49
2014.03.11.
Szalonka testméretek Nemek elkülönítése: Stronach (1983): I = (0,2952X)-(0,1566Y) X-csőrhossz, y-1. kormánytoll hossza I>8,364 tojó I<8,364 kakas De: Boncolás!!! Van here vagy nincs? Korosztályok: tollazati bélyegek alapján
Zsírzó és ecsettoll
©Katona Krisztián
Mindkét könyöknél egy-egy ecsettoll ©Katona Krisztián
50
2014.03.11.
Zsírzó és ecsettoll ©Katona Krisztián ©Katona Krisztián
Szalonka az asztalon
51
2014.03.11.
Sárszalonka (Gallinago gallinago)
Fotó: Szűcs Péter
Rend: Lilealakúak Család: Szalonkafélék Faj: Sárszalonka (Gallinago gallinago) Vadászhatóság: fokozottan védett
Felismerés • 26 cm, barnás színű, hosszú csőrű, mocsári madár; • hátoldala rozsdavöröses, sárgán és feketén mintázott, szélső farktollai kissé fehérek; • fején hosszanti sávozás, csőrét röptében lefelé tartja; • nagy sárszalonka (fokozottan védett) és kis sárszalonka (védett) hasonló fajok, de ezek ritka hazai vendégek
52
2014.03.11.
Elterjedés - állományhelyzet • Elterjedésének déli határa Franciaország, Szlovénia, Horvátország és Magyarország; • Magyarországon elszórtan költ (650-1200 pár), vonuló (márciusban érkezik és novemberig van itt), enyhébb teleken áttelel; • vizes élőhelyeken - mocsarak, nedves tocsogós rétek, zsombékos lápok; • sűrű füves vagy sásos (időnként hangafüves) helyen fészkel
Köszönet a felhasznált képek készítőinek! - A fotók készítőit ld. az aktuális fotón - A határozó rajzok eredete: Peterson R.T., Mountfort G. és Hollom, P.A.D. 1986. Európa madarai. Budapest, Gondolat. - Az elterjedési térképek eredete: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu - Országos Vadgazdálkodási Adattár
53
