Vadászati állattan és etológia 1. Vízimadarak
Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: 2014. 03.11
http://madarhatarozo.lap.hu/
1
1.Szélső farktollak 2. Felső farkfedők
Szárny felülről és alulról 23. Mell 26. Karevezők 29. Láb (csüd) 32. Karevezők 35. Hónaljtollak 38. Szárny hátsó éle
3. Alsó farkfedők
4. Farcsík
5. Válltollak
6. Hát
7. Tarkó
8. Szemsáv
9. Fejtető
10. Fejsáv
11. Fejtető sáv
12. Szemöldöksáv
13. Szemgyűrű
14. Kantár
15. Felső káva
16. Alsó káva
17. Áll
18.Barkó (bajuszsáv)
19. Fejoldal (arc)
20. Torok
21. Szárnyhajlás
22. Szárnyízület (kéztő)
24. Szárnycsík (szárnyszalag) 27. Hasoldal 30. Szárnyfedők 33. Szárnytükör 36. Szárnybélés
25. Kézevezők 28. Has 31. Válltollak 34. Kézevezők 37. Szárny első éle
Kárókatona (Phalacrocorax carbo)
2
Kárókatona = kormorán
Rend: Gödényalakúak Család: Kárókatonafélék Faj: Kárókatona (Phalacrocorax carbo) Vadászhatóság: Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj Felismerés: • lúdnagyságú (91 cm), jellemzően sötét színű vízimadár; • fej, nyak, mell és hát hátsó része fekete-barna és fémes zölddel szegett, testoldalon háromszögletű fehér folt; • a csőr felül sötétbarna, alul szarufényű, lába fekete; • nászruhában: fej- és nyakoldalon fehér tollak összefüggő folt is lehet; • juvenil: keléskor csupasz, első pehelytollak barnák, első tollazat barna, melle, hasa és nyaka világos; • függőleges testhelyzetben - ált. félig nyitott szárnnyal ül; • vízben mélyen merül, nyaka nyújtott, csőre felfelé áll; • egyenes vonalban vagy “V” alakban repül, nyújtott nyakkal
3
13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról szóló
18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint a halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét: a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve, b) védett természeti területen, illetve különleges madárvédelmi területen kívül, c) szeptember 1. és január 31. között, d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül végzi. (4) A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítése során ólomsörét használata tilos.
Hasonló fajok: Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) fokozottan védett, rendszeres fészkelő, 80-190 fészkelő pár, 48 cm, tavasszal mindkét nem feje vörösesbarna, költési időben fehéren pettyezett test
4
Elterjedés - állományhelyzet • európai elterjedésű két törzsalakkal, Észak-Nyugati (Ph.c. carbo, tengerparti és Dél-Kelet Európai (Ez van Mo-n Ph.c. sinensis); • vonuló (Mo-on febr-nov.), Mo.-on a skandináv madarak telelnek (20-30ezer); • nagy költő telepeit károkozása miatt felszámolták (halevés+ürülékük a fákat elpusztítja); • a XX. szd. közepére néhány telep maradt (Kis-Balaton), 70-es évektől állomány növekedés, 90-es években a fészkelő állományt 3000 párra becsülték, ma 6000 pár
Kárókatona fészkelőtelep
5
Élőhely - fészkelőhely • tengerpartok, nagy álló- és folyóvizek, halastavak közelében; • vízparti vagy vízben álló fákon zárt kolóniákban; • társfészkelő lehet: gém fajok és vetési varjú; Költés • áprilisban kezdődik, kb. 10% kétszer költ; • fészket gallyakból építi, vizinövényekkel béleli; • 4-5 tojás, mindkét nem kotlik, kotlás: 23-24 nap; • fészekhagyás 5-6 hét; Táplálkozás • szinte kizárólag halevő, naponta 200-500 gramm (évi 170 kg); • Magyarországon 3500 t-nyi haltömeget esznek meg évente; • Közép-Tisza kecsege állományát veszélyeztethetik; • csapatban terelőhalászat (szárnyát csapkodva öblök felé); • 15-18 cm-es halak - ponty, angolna, amúr, bodorka
Szürke gém (Ardea cinerea)
Fotó: Papirnyik Norbert
6
Rend: Gólyaalakúak Család: Gémfélék Faj: Szürke gém (Ardea cinerea) Vadászhatóság: védett Felismerés • kb. 90 cm, legnagyobb európai gém faj; • teste kékesszürke, feje és nyaka fehér, fejoldalon fekete sáv a tarkón hátranyúló szürkés dísztollakban végződik; • csőre hosszú, tőr alakú, sárgás, lába barnás; • vadászatkor mereven áll, nyakát előrenyújtja vagy válla közé behúzza; • repüléskor nyakát behúzza, lábát egyenesen hátranyújtja
Hasonló fajok: Vörösgém (Ardea purpurea) fokozottan védett, rendszeres fészkelő, 900-1500 fészkelő pár
7
Elterjedés - állományhelyzet • Közép- és Nyugat-Európában honos, foltokban a Skandináv és az Ibériai félszigeten is; • Észak-Afrikában, Nyugat-Szibériában és Kínában is megtalálható; • vonuló (febr-okt. Mo-on), de enyhe teleken áttelelhet; • az elmúlt negyven évben stabilnak tekinthető - 2500-3500 fészkelő pár
Élőhely - fészkelőhely • folyó és állóvizek mentén, halastavakon, sekélyvízű mellék és holtágakon; • galéria erdőkben - nagy kiterjedésű nádasokban található fákon, bokrokon, ritkán nádasban készíti fészkét, vékony gallyakból és nádból, általában telepeken fészkel; • társfészkelők lehetnek: egyéb gém fajok, kárókatona, vetési varjú; Költés • fészkelőhely foglalás márciustól, kotlás áprilistól; • 3-6 zöldes kék tojás, mindkét nem kotlik és gondoz is, kelés: 24-25 nap után; • 7-8 hét után repülnek ki; • a telepeket július végéig elhagyják; Táplálkozás • halak, kétéltűek, hüllők, kisemlősök de alacsonyabb rendű szervezetek is szerepelnek táplálékában; • a fiókákat előemésztett táplálékkal etetik
8
Nyári lúd (Anser anser)
Nyári lúd
9
Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj: Nyári lúd (Anser anser) Vadászhatóság: okt. 1 -dec. 31. (Hajdú-Bihar megye teljes területén, Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén dec. 1-dec. 31.) Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. (védett volt 2012-ig) Felismerés • 75-90 cm, legnagyobb európai vadlúd faj; • két alfaj: nyugat-európai csőre narancssárga, kelet-európai csőre rózsaszín; • csőrön nincs fekete mintázat; • fej, nyak, hát, szárny világos ezüstszürke: “szőke liba”; • lába rózsaszín; • a fiatalok színezete barnás; • repülés “V” alakban; • költési időt kivéve csapatosan
• Az európai és északamerikai háziludak őse • A Nobel-díjas Konrad Lorenz, az „etológia atyja”, által elvégzett kutatások tették széleskörben ismertté a fajt
10
Elterjedés - állományhelyzet • Észak-Közép- (Közép-Európa minden országában fészkel) és Kelet-Európa, Délnyugat-, Közép- és Kelet-Ázsia; • Magyarország egyetlen költő vadlúd faja; • vonuló, februártól-novemberig van Mo.-on, Észak-Afrikában telel (de áttelelhet) – A magyar fészkelő populáció déli irányba vonul – (albán megkerülés, jelölt osztrák (fertői) madarak tömeges tunéziai megfigyelése
• Mo.-on már min. 2000 fészkelő pár, • de a vonulási időkben (szept-márc) akár 40 000 pld. (svéd, finn, lengyel, észt, cseh, osztrák és orosz madarak érkeznek)
Nyári lúd 2012-es terítéke: 1800 pld. Jellegzetes fészkelőhelyei: alföldi, dunántúli halastórendszerek, Kis-Balaton, Velencei-tó, dinnyési Fertő, Fertő-tó
11
Forrás: Magyar Vízivad Monitoring, Faragó Sándor
Nyári lúd fészkelőhelyek Élőhelytípusok Természetes és természetszerű vizes élőhelyek
% 61.6
M Állandó folyamok, folyók, vízfolyások, patakok
9.1
O Állandó édesvizű tavak
10.6
Q Állandó sós vizű tavak, mocsarak
16.8
S Állandó édesvizű mocsarak, kis tavak
25.1
Mesterséges vizes élőhelyek
38.4
1 Halastavak
29.4
4 Időszakosan elöntött mezőgazdasági területek
4.1
6 Víztározók, völgyzáró gátak, duzzasztógátak tavai
4.0
7 Bányatavak (kavics, homok, agyag)
0.5
8 Szennyvíztisztító területek, ülepítő tavak
0.4
Összesen
100
Forrás: Magyar Vízivad Monitoring, Faragó Sándor
12
Élőhely - fészkelőhely • nagyobb vizes területek, nádasok, mocsarak lakója, de táplálkozni a nagy mg-i területekre is kijár; • ritkás nádasokban, mocsárréteken, sekély vízben parthoz közel fészkel, fészkek laza telepeket alkotnak (50-60 m fészkek között), fészek átmérője 80-100 cm, magassága 20-30 cm, apró növényekkel és pehelytollal béleli; Költés • párok tél végére kialakulnak; • március közepén 5-6 db fehérszínű tojás, tojó kotlik - 27-28 nap gúnár őrködik; • fészekhagyó pelyhes kislibák két hónap után önállóak, a kicsiket mindkét szülő vezeti és védi; Táplálkozás • vízi, vízparti növények, gyepek rétek; • nyár végétől csapatokban tarlókon és kelő vetéseken • Károkozás, főleg átvonuláskor -> bölcs hasznosítását megengedi az állományhelyzete
13
Vetési lúd (Anser fabalis)
14
Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj: Vetési lúd (Anser fabalis) Vadászhatóság: okt.1. - jan.31. (Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén dec. 1-jan. 31.) Naponta és személyenként max. 6 db. (és 6 db. lúd összesen is) Felismerés • 70-87 cm, barnább és sötétebb, mint a többi faj; • feje és nyaka testénél sötétebb, hasa szürke, csőre fekete és narancssárga, tövénél felnőtteknél fehér szegés; szeme sötétbarna • lába narancssárga; • szokásai, repülése mint nyári lúdé, de szárnyfedő sötétebb; • juvenil: láb fakósárga, has barna színű; • összesen 5 alfaj és két színváltozat; • Mo.-on két alfaj: különbség az alsó csőrkáva alakulásában és a narancssárga folt mintázatában van, keverék alakok is lehetségesek
Elterjedés - állományhelyzet • Izlandtól, Közép és Észak-Skandinávián át Kelet Szibériáig; • Mo-on ősszel és tavasszal vonul át, de gyakran áttelel (szept-ápr.); • a vonuló állomány (szept. vége –ápr.) főbb változásai az elmúlt évtizedekben: 50-es-60-as években csökkenés, 70es évek elejétől lassú növekedés, 1981-től a lúdfélék között a legnagyobb állomány, 1984-ben közel 200.000 példánnyal tetőzés ezután csökkenés (szárazabb, enyhébb időszak, kevesebb nagyüzemi kukoricatarló) kb. 70-90 ezer példányban állandósult a telelő állomány (nov/dec); • Főleg Németországból és Hollandiából érkeznek ide • enyhe teleken és száraz periódusokban kevesebben; • legtöbben: Fertő-tó, Velencei-tó, Kis-Balaton, tatai Öregtó, dinnyési Fertő, Soponyai-halastavak, Balaton
15
A vetési lúd a „Dunántúl libája” 2012-es teríték: 2100 db
Élőhely - fészkelőhely • tundra és tajga-öv nedves mocsaras folyókkal szabdalt területei; • telelőhelyen: szabad vízfelületek és a közelükben lévő mg-i területek; • bokrokkal tarkított vagy nyílt száraz (!) területeken, több száz (ezer) m-re a legközelebbi mocsártól, a fészkek általában kisebb (1-1.5m) magaslatokon; Költés • Monogám, hosszútávú párkapcsolatban él • kezdete május elejétől július közepéig tart (Észak felé); • 4-6 db világossárga tojás, 26-29 nap után fészekhagyó kicsik, 2 hónap után röpképesek; Táplálkozás • fűfélék, gyapjúsás, zsurló, zuzmófélék; • teleléskor: gabonamagvak, gyommagvak, búza, repce és csenkesz fajok zöld részei • Éjszakázó- és táplálkozóterület között akár 50-100 km távolság!
16
Nagy lilik (Anser albifrons)
Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj: Nagy lilik (Anser albifrons) Vadászhatóság: okt.1. - jan.31. (Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén dec. 1-jan. 31.) Naponta és személyenként max. 6 db. (és 6 db. lúd összesen is) Felismerés • 65-75 cm, kisebb és sötétebb mint a nyári lúd; • csőre rózsaszín, csőr fölött fehér folt, hasán széles fekete keresztfoltok, lába narancssárga; • juvenil: nincs fehér homlokfolt, hasuk egyszínű szürke, csőre fekete mintázat nélküli; • viselkedése és repülése mint nyári lúdé;
17
Elterjedés - állományhelyzet • Oroszország észak-nyugati területeitől, Észak-szibériai Kolimáig, Novaja Zemlja déli részétől Észak-Amerikán át Grönlandig; • Mo.-on tömeges átvonuló és téli vendég (szept. közepe és március között) • A telelőterületeken különböző fészkelő állományokból, különböző útvonalakon összegyűlt keverék populációk alakulnak ki • 1950-es évek előtt akár félmilliós nagyságrendben vonult át; ötvenes-hatvanas években 40-70 ezer átvonuló, 1986-1991 között az átvonuló állomány drasztikusan csökkent, 1993-tól vadászati tilalom - de vadászható faj; • 1992-től hirtelen növekedés, valószínű nem a védelem miatt (130160 ezer egyed); • jelenleg kb. 100-120 ezer példány nálunk • Állományhelyzetet, vonulási vonalakat befolyásolják az ökológiai változások (pl. Tisza szabályozása, lecsapolások, rétek feltörése, vadászati zavarás) • legjelentősebb telelőhelyek: Hortobágy, Kiskunsági szikes tavak, Velencei-tó, dinnyési Fertő, kardoskúti és szegedi Fehér-tó, Biharugrai halastavak, Fertő-tó, Kis-Balaton
A nagy lilik az „Alföld libája” (de tolódik Dunántúl felé) 2012-es teríték: 8321 db
18
Élőhely - fészkelőhely • arktikus, cserjés tundrák; • vizek közelében, magas folyópartokon, tengerparti dombokon költ; • magányosan fészkelő, territoriális faj • fészkek víz közelében, de szárazon vannak, száraz fűvel és pehelytollal béleli; • vonuláskor nedves gyepterületekhez-legelőkhöz kötődik; Költés • Monogám, hosszútávú párkapcsolatban él • költőhelyet május közepén keresi fel, fészeképítés június elején kezdődik hótakaró megszűnése után; • fészket a tojó építi és 4-5 tojást rak, 27-28 nap után fészekhagyó kislibák, 7-8 hetesen már repülnek; • a negyvenes években több alkalommal figyelték meg Mo.-i fészkelését; Táplálkozás • 650-800 g friss táplálék • költő területén elsősorban fűfélék; • Mo.-on: kukoricaszem (70%), őszibúza, rizs és kakaslábfű magja, sziki csenkesz és búza levele • Csigák (zúzógyomor működéséhez) • Éjszakázó- és táplálkozóterület között akár 60-100 km távolság!
19
Kíméleti területek • Az 1993-ban életbe lépett vadlúdvadászati szabályozás nemcsak a vadászati módokban és a teríték limitben teremtett új helyzetet Magyarországon, hanem az ún. kíméleti területek hálózatának kialakításával is • Akkor 10, ma 40 ilyen terület van Magyarországon • Magán a területen és 1 km-es körzetében vadászati tilalom van. Ezzel a módszerrel – a vadlúd védelem szempontjai szerint elengedhetetlen módon – valamennyi fontos éjszakázó-hely kímélete megvalósult • E területeknek a vadludak igényeit kielégítő ökológiai adottságait ráadásul élőhely-gazdálkodási módszerekkel szükség szerint fokozzák
Vízivad kíméleti területek
20
Kis lilik (Anser erythropus)
Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj: Kis lilik (Anser erythropus) Vadászhatóság: fokozottan védett Felismerés 53-65 cm; csőre rózsaszín (de élénkebb mint nagy liliké), fehér homlokfolt fejtetőre nyúlik; élénksárga szemgyűrű, narancssárga láb, mellen fekete foltok; juvenil: nincs homlok és mellfolt de a sárga szemgyűrű megvan; Elterjedés rendszeres őszi-tavaszi átvonuló (50-60 példány), szept. második fele- nov. eleje ill. március közepe-április közepe Mo.-on elsősorban a Tiszántúlon (Hortobágy) Közben szétszórtan néhány példány télen is az országban telelőterületek nagy kiterjedése veszélyeztető tényező, ugyanazon skandináv populáció egyedei telelnek Magyarországon, Németországban, Görögországban; törpenyír-fűz övezetben hegyi tavaknál nagy magasságban költ
21
A szürke vadludak összehasonlítása
Faj
méret (cm)
láb
csőr
szem
has
Mo-on
Nagy lilik
65-75
narancssárga
rózsaszín, fehér homlokfolt
-
széles fekete keresztfolt
vonul
Kis lilik
53-65
narancssárga
rózsaszín, homlokfolt fejtetőre
sárga szemgyűrű
fekete foltok
vonul
Vetési lúd
70-87
narancssárga
fekete és narancssárga
-
szürke
vonul
Nyári lúd
75-89
rózsaszín
rózsaszín
-
egyszínű
fészkel
22
Nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus ) vadászható: okt. 1- jan. 31. fotódokumentáció kell NYME felé, az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni
Osvald Olivér
NÍLUSI LÚD
• • • • • • • • • •
Testhossza 63-73 centiméter ; szárnyfesztávolsága 134-154 cm; súlya 2-2,5 kg; Háta barna, hasa és mellkasa világosabb; Feje halvány krémszínű, szeme körül, valamint a begyközépen szürkétől vörösesbarnáig terjedő színű folttal; Nyakán bozontos tollakat visel; Reptében hatalmas, fehér vállfoltjai feltűnőek; Fénylő zöld szárnytükre van; Csőre és lába rózsaszín; A nemek hasonlóak, a tojó valamennyivel kisebb a gúnárnál.
23
Völgyi Sándor • • • • • • • •
Rab Tibor
A nílusi lúd Európában nem őshonos Díszmadárkedvelők sok helyen tartják zárttéri körülmények között évtizedek óta Fogságból szabadult példányai igen alkalmazkodó- és szaporodóképesek. Szabadon költő állomány Angliában, Hollandiában A nílusi lúd hazánkban ritkán előforduló, de természetes életközösségeinkben nem kívánatos faj. Magyarországon az első nílusi ludat 1993-ban észlelték Pakson, s azóta folyamatosan növekszik a megfigyelt példányok száma. 2013 októberében pl. a Baranya megyei Pellérdi-halastavakon tartózkodott két öreg és két fiatal példányból álló család. A 2012/2013. vadászati évben nem került terítékre az országban.
Nílusi lúd Szociális rendszere • A költési időszak alatt különösen agresszív más vízimadarak iránt. • Territóriumot foglal. Szaporodása • Fészkét magaslatokon, sziklákon építi. Partmenti növényzetben, sziklarepedésekben, faodvakban vagy akár nagyméretű mesterséges odúkban is költenek. • 5-11 tojása van. Csak a tojó költi ki őket. A fiókákat mindkét szülő kíséri. Az utódok nagyjából 11 hetesen válnak röpképessé. Tápláléka • Zöld növényi részeket legel, a szántókon, vetéseken a mezőgazdasági növényeket és azok magjait fogyasztja. • Ezzel Afrika egyes vidékein jelentős károkat okoz.
24
Kanadai lúd (Branta canadensis) vadászható: okt. 1- jan. 31. fotódokumentáció kell NYME felé, az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni
• Testhossza 90–100 cm; • Szárnyfesztávolsága 160–175 cm; • A hímek súlya 3,5 és 6,5 kilogramm között mozog, a tojók súlya 3 és 5,5 kg között van. • A fekete fej és nyak fehér „szakállal” megkülönbözteti a többi lúdtól. • Háta barnás.
Kanadai lúd
25
Kanadai lúd • A kanadai lúd Észak-Amerikában őshonos vonuló faj. • Terjeszkedése során a befogott, gyűrűs egyedek adatai szerint természetes úton érte el Európát is. • A kontinens északi országaiban már stabil vad populációkat alkot (Nagy-Britannia, Hollandia, Skandinávia). • A kanadai lúd hazánkban még esetlegesen előforduló, de természetes életközösségeinkben nem kívánatos faj. • A kanadai lúd csapatosan telepedhet meg városi környezetben is • Ürülékével, hangjával, agresszivitásával okozhat konfliktusokat. • Veszélyeztetheti az autós és a légi közlekedést is. (pl. 2009 januárjában a New York mellett, a Hudson folyón kényszerleszállást végrehajtó Airbus), • Néhány városban már programokat indítottak a faj kipusztítása érdekében, azaz a kanadai lúd előbb-utóbb akár a hazai városi vadgazdálkodás körébe is bekerülhet. • Az elmúlt évtizedekben kb. 20 alkalommal észlelték nálunk. • A 2012/2013. vadászati évben nem került terítékre az országban.
Kanadai lúd Szociális rendszere • Élethosszig tartó monogámia jellemzi. Szaporodása • Fészkét a víz közelében szigetekre, bokrok alá teszi. • A fészket a tojó építi fel, 4–8 tojása van. • A költési idő 25–28 nap; mindkét szülő kotlik. A fészekhagyó kislibák 40–80 nap után röpképesek. Tápláléka • Főleg növényeket fogyaszt, amik eléréséhez az úszórécékhez hasonlóan a vízben tótágast állhat. • Vándorlás alatt és télen a megművelt gabonaföldeken búzát, rizst és kukoricát is eszik. • Kevés állati eredetű táplálék is szerepel az étrendjében.
26
Egyéb előforduló lúdfajok • Vörösnyakú lúd (téli vendég) • Bütykös ásólúd (költött Mikepércsnél Tócón) • apáca, sarki, indiai lúd (nagyon ritka vagy tenyésztőktől kiszabadult példányok) Ampovics Zsolt
Szőke Sándor
Tőkés réce (Anas platyrhynchos)
27
Tőkés réce
Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj:Tőkés réce (Anas platyrhynchos) Vadászhatóság: aug.15. - jan.31. (aug.15- aug. 31. között kizárólag húzáson és a vízparttól számított 50 méteren kívül szabad vadászni. ) Naponta, személyenként max. 8 db. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető Felismerés • 58 cm; • gácsér: fej és nyak fémeszöld, nyakon fehér gyűrű, mell barnás, oldala és hasa világosszürke, fehér farok közepén fekete “gácsér” tollak, csőre zöldessárga; • tojó: barnásan mintázott, csőre barnásfekete narancssárga szegéllyel, • mindkét nemnél szárnyon fémesen csillogó fehér szegélyű bíbor kék szárnytükör, lábuk narancsvörös; • nyárvégén gácsér tojóra hasonlít, de sötétebb tollazat, melle barnásabb szárnytükre csillogóbb A házi kacsa őse a tőkés réce. Háziasítása megközelítőleg 5000 évvel ezelőtt történt.
28
Elterjedés - állományhelyzet • egész Európában a magas hegyvidékeket kivéve; • • • •
Mo.-on költ, átvonul (febr.-márc. és szept.-okt.) és gyakran telel is; leggyakoribb fészkelő réce faj, 100-150 ezer költő pár; 2012-es teríték: 44895 db, 2012-es kihelyezés: 97498 db (ebből lelövés: 68359 db) vonuláskor: Alföldi vizes élőhelyeken (Biharugrai-, Begécsi-halastavak, Hortobágy, Duna-szakaszok), ill. Dunántúl egyes részein (pl. dinnyési Fertő, Rétszilasihalastavak) időszakosan kiemelkedő állományok élnek.
Tőkés réce lelövés - kibocsátás
29
Tőkés réce teríték, kibocsátás és röptetett réce lelövés
Élőhely - fészkelőhely • minden vizes élőhelyen: mocsarak, tavak, folyók, halastavak, árterek, holtágak, rizsföldek stb., de lakott helyen is megtelepszik; • fészkel: nádszegélyben, ártereken, erdős szigeteken, gabonaföldeken, odvakban, épületekben stb.; Költés • jan.-febr. párba állás, március eleje fészkelés, március közepe 7-10 db zöldes-barnás tojás (csak a tojó kotlik); • 28 nap után fészekhagyó fiókák, 8 hét után repülnek; Táplálkozás • napnyugtakor kihúznak a vízről táplálkozni a közeli tarlókra, vetésekre, rétekre; majd napkeltekor térnek vissza pihenőhelyükre a vízre; • gyommagvak, zöld részek, gabonamagvak, rovarok, lárvák, csigák, apróhalak stb.
30
Böjti réce (Anas querquedula)
© Photo: Foto Natura
Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj: Böjti réce (Anas querquedula)
Vadászhatóság: fokozottan védett (2008 óta védett, korábban vadászható, de vadászati idény nélkül) Felismerés • 37 cm, kicsit nagyobb, mint a csörgő réce; • gácsér: barna mell, fehér has és szemöldöksáv, válltollai megnyúltak és fekete-fehérek, repüléskor szárnyfedő kékesszürke. Nyár végén mint a tojó de szárnyfedő színe marad; • tojó: sárgásbarna de világosabb fej és jól látható szemöldöksáv (sárgás-fehér); • Szárnytükör zöld, de tojónál csak reptében látszik • röpte sebes, egyenes vonalú, leszálláskor csaknem merőleges
31
Elterjedés - állományhelyzet • Skandinávia déli részétől a 44-46 északi szélességig (Olaszország északi része), az Atlanti óceántól a Csendes óceánig; • Mo.-on költ és vonul is márciusban és szeptemberben; • Főleg Dunántúlon (Soponya, Fertő-tó, Kis-Balaton), de alföldi vizeken is (Hortobágy, Biharugrai- és Begécsi-halastavak) • vonuláskor néhány ezer pld, költési időszakban 1200-1500 pár
Élőhely - fészkelőhely • mesterséges és természetes sekély vizű, növényzettel sűrűn borított területek, szikes tavak, tocsogók, nedves rétek; • fészkét vízből kiemelkedő száraz halmokra rakja; Költés • párba állás április eleje; • fészeképítés (tojó) és tojásrakás április vége; • 21-23 nap után kelnek világossárga tojásból a fészekhagyó fiókák; • hat hét után repülnek; Táplálkozás • gyomnövények, rovarok, lárvák, csigák, kis mértékben gabona magvak
32
Csörgő réce (Anas crecca)
Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj: Csörgő réce (Anas crecca) Vadászhatóság: védett (vadászható volt 2012-ig) Felismerés • 35 cm, legkisebb európai vadréce; • gácsér: gesztenyebarna fej zöld szemfolttal, mellén fekete pettyezés, fekete farok tövön két oldalt sárga folt, szárny felett hosszanti fehér vonal; • tojó: sárgásbarnán mintázott, világosabb hasa és melle pettyezett; • mindkét nemen: ragyogó zöld és fekete, fehér szegélyű szárnytükör, ami a böjti récéénél sokkal feltűnőbb; • röpte sebes, meredeken földfelé majd felvág a magasba
33
Elterjedés - állományhelyzet • Északi sarkkörtől a Pireneusok-Alpok-Kárpátok vonulatáig, • Mo-on csak elvétve fészkel néhány pár (Somogy, Tolna, Hortobágy, Nagykunság, Fertő-tájról van adat); • márciusban és szeptember-októberben átvonul, enyhe teleken néhány pld. itt is telel; vonuláskor 20-30 ezer pld. novemberi max.-nál • 2011-es teríték: 1927 db
Élőhely - fészkelőhely • sekély, sűrű növényzetű nagy szervesanyag tartalmú vizek, erdei tavak, árterek, szigetek; • vonuláskor: tavak, halastavak, tengerpartok lagúnák; • fészkét vízközelben, erős takarásban esetenként erdős vegetációban rakja; Költés • április közepétől; • a fészket csak a tojó építi, 8-10 sárgásbarna tojás, 21-22 nap után kelnek, 6 hét után repülnek; Táplálkozás • gyommagvak, rovar, lárva, csigák, zöld növényi részek és termesztett magvak
34
Barát réce (Aythya ferina)
Cigányréce Fokozottan védett
Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj: Barátréce (Aythya ferina) Vadászhatóság: védett (2008 óta, korábban vadászható volt okt.1. - jan.31. között) Felismerés • 46 cm, jellegzetes fejformájú, magas fejtető, hosszú, meredek homlok; • gácsér: gesztenyebarna fej és nyak, fekete mell, szürke test, csőre fekete világoskék gyűrűvel, szárnycsíkja szürke; nyárvégén mint tojó, de hátoldala szürkébb; • tojó: feje és melle sötétebb teste világosabb barna színű, szárnycsíkja szürke • szárazon ritkán látható
35
Elterjedés - állományhelyzet • Botteni öböltől Franciaország középső része-Ausztria-Bulgária vonalig; • Mo.-on gyakori költő (főleg a tiszántúli halastavakon), • vonuló (febr. és nov.), időnként itt is telel • elsősorban a Balatonon, Fertő-tónál és a Dunán vonuláskor, • vonuláskor 20-30 ezer pld, nyáron 5-10 ezer pár
Élőhely - fészkelőhely • nagy szervesanyag tartalmú, széles nádszegélyű állóvizek, sűrű vegetációjú szigetek, nyugodt öblök, sekély vizű lagunák; • költésen kívül nem túl mély (max. 4 m) állóvizeken; • szikes tavak jellemző fészkelője, halastavakon, kubik gödrökben, bányatavakon fészkel; • fészkét vízre, vízpartra rakja; Költés • pár és fészkelőhely választás márciusban; • a fészket a tojó építi és az építés közben folyamatosan rakja a tojásokat (7-12 zöldes-fehér, szürkés-zöld), fészek bélelés csak 3-6 tojás lerakása után; • kotlás április végétől május elejétől 24-26 nap, kotlás alatt a párkapcsolat felszakad; • fiókák 7-8 hetesen repülnek; Táplálkozás • víz alatti növények hajtásai, mocsári és vízparti növények magjai, lárvák, csigák
36
Kerceréce (Bucephala clangula)
© Photo: Selmeczi Kovács Ádám
Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj: Kerceréce (Bucephala clangula) Vadászhatóság: védett (2012-ig vadászható volt) Felismerés • 45 cm; • gácsér: nyaka, testalja fehér, háta és farka fekete. Feje sötétzöld (csillogó), csőre fekete és rövid, mögötte kerek fehér arcfolt. Lába narancssárga, szárnyon négyzet alakú, fehér folt. Nyárvégén mint tojó, de feje feketés, törzse fehéres • tojó: felsőteste barnásszürke, feje csokoládébarna, nyakon fehér öv. Szárnyfolt itt is megvan. Elterjedés • Észak-Európa réce faja, Magyarországon (elsősorban Dunántúlon) rendszeres téli vendég október és április között (Balaton, Duna, Hortobágy jellemző); • 1-2 fészkelő pár (egyetlen bizonyított hazai költése 2002-ben Sajóörsnél), • de átnyaralásáról több adat (alkalmi fészkelő lehet) • 2011-es teríték: 30 db Élőhely - fészkelőhely • tengerparton, nagyobb szárazföldi tavakon, folyók mellett; • faodvakban, üregekben költ • Gyakori a fajon belüli fészekparazitizmus, főleg a közeli rokonok fészkébe
37
Egyéb récék és szárcsa terítéke
Teríték összesen (Y1 – réce, Y2 –lúd)
38
Úszórécék
Bukórécék
Úszórécék
39
Bukórécék
Faj
fej
csőr
szárnytükör
egyéb
Úszó récék: mocsarakban, tavakon, folyókon; merőlegesen röppennek fel a vízről; láb a test középpontjában; nem buknak a víz alá teljes testtel, hanem tótágast állnak Tőkés réce ♂
zöld
zöldessárga
kék, fehér szegéllyel
nyakon fehér gyűrű
Tőkés réce ♀
barnás szemsávval
narancssárga
kék fehér szegéllyel
farka piszkosfehér
Csörgő réce ♂
sötétbarna zöld szemfolttal
zöld és fekete fehér szegéllyel
faroktövön sárgás folt
Csörgő réce ♀
zöld és fekete fehér szegéllyel
Böjti réce ♂
fehér fejsáv
zöldes
Böjti réce ♀
fehér szemöldöksáv
nem látszik (zöld)
kékes vállfolt
Bukórécék: nyíltvizeken, tengereken;, felszállás előtt röviden futnak a vízen; láb a test középpontjától hátrébb; teljes testtel lebuknak a víz alá Kerceréce ♂
szem előtt fehér folt
négyzet alakú fehér szárnyfolt
Kerceréce ♀
egyszínű barna
négyzet alakú fehér szárnyfolt
Barátréce ♂
gesztenyevörös
fekete halványkék gyűrűvel
szürke szárnycsík
Barátréce ♀
szeme körül sárgás folt
csőrön kék gyűrű
szürke szárnycsík
nyakán fehér örv
40
Köszönet a felhasznált képek készítőinek! - A fotók készítőit ld. az aktuális fotón - A határozó rajzok eredete: Peterson R.T., Mountfort G. és Hollom, P.A.D. 1986. Európa madarai. Budapest, Gondolat. - Az elterjedési térképek eredete: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu - Országos Vadgazdálkodási Adattár
41
