Vadkár Vadkármegel zés és vadkárbecslés 2. el adás
A céltudatos emberi tevékenységgel létrehozott javakban a vadnak tulajdoníthatóan keletkezett mennyiségi hiány vagy min ségi értékromlás.
Vadászat - hasznosítás Állománynövekedési egyenletek. A hasznosítható mennyiség meghatározása. Az ökonómiai és az ökológiai vadeltartóképesség.
• A vad elfogására, elejtésére irányuló tevékenység. • Hasznosítható mennyiség: ami a populáció csökkenése nélkül az állományból kivehet – a növekmény.
Az eltartóképességet meghatározó tényez k erdei és mez gazdasági él helyen • Erdei él helyek: tervszer+ erd gazdálkodás az erd rendeltetése szerint (fatermesztés, jóléti-pihenési és véd jelleg+) eltér erd m+velési és erd gazdálkodási beavatkozások. Erdeink jelent s része telepített, gyakorlatilag nincsenek m+veletlen serd k. – Erd -vad kapcsolat és konfliktusok a vad az erd elválaszthatatlan része, de a fatermesztési cél a meghatározó gazdasági szempont, ezért a vad által okozott kárt elviselhet szinten kell tartani. A két gazdálkodó céljai eltér ek! – Erd m+velési jellemz k: nagy területeken tarvágásos véghasználat az erd k telepítése és felújítása monokultúrákkal vagy elegyfajokat nem kell arányban tartalmazó módokon óriási táplálékkínálat (vonzer ) elegyfajok hiányában a f fafaj károsítása fokozott.
Az eltartóképességet meghatározó tényez k erdei és mezgazdasági él helyen • Mez gazdasági él helyek: – intenzív gazdálkodás, “kultúrsivatagok” – modern agroökoszisztéma: céltudatos emberi beavatkozásokkal átalakított ökoszisztéma, amelyet az ember tartós jelenléte, id közönkénti rendszeres beavatkozása jellemez; – a célirányos hatások a természetes betelepülési és populációbiológiai folyamatokat következetesen megel zik, gátolják vagy megszakítják.
• Mez gazdasági él helyek: – Diverzitás-csökkenés: • (1) termesztett fajok kevés növényfaj, nagytáblás és tömbös m+velés; • (2) gyomok vegyszerezés közvetlen hatásként kevesebb növényfaj, közvetett hatásként elt+nnek a gyomokon él rovarok táplálékhiány (fogoly).
– Gépesítés: m+velési sebesség, néhány napon belül teljes környezet átalakítás (betakarítás, talajel készítés) táplálékhiány + erd sávok, szegélyek felszámolása (búvó és fészkel helyek) – Melioráció: a termesztési feltételek javítása intenzívebben m+velt környezet. – Illegális módszerek, technológiai hibák: tarlóégetés, vegyszer túladagolás stb.
Az él helyhez való viszony fogalmai: • Él hely-választás: – a szaporodásra, táplálkozásra, pihenésre stb. alkalmas él helyek között niche. Öröklött, tanult elemek + elérhet ség.
• Él hely-preferencia: – valamely habitat el nyben részesítése (min ségi el nyök alapján).
• Él hely-használat: – preferencia nélküli használat (a preferencia a használat és az elérhet ség viszonya alapján határozható meg).
• Él hely-szükséglet: – a nélkülözhetetlen tényez k összessége.
• Az él hely alkalmasságának jellemzése: – a populáció s+r+ségének és jellemz inek (kondíció, trófeamin ség, szaporodási siker) változásai alapján a különböz él helytípusokban.
A VADELTARTÓKÉPESSÉG • Környezeti források hasznosítása –
minden él hely korlátozott készletekkel rendelkezik – a populáció létszáma (s+r+sége) a forráskészlet függvénye (közvetlen/közvetett él helyi tényez k mennyisége és min sége) – s+r+ségfüggés logisztikus növekedési modell (K).
• Forrás mindazok a tényez k, amelyre az él lénynek a fennmaradáshoz és a sikeres szaporodáshoz szüksége van (pozitív hatású tényez k lehetnek források!)
Versengés a forrásokért: • A fajok között – interspecifikus (niche-szegregáció) – ugyanannak a forrásnak a más részeit, más id pontban, más módon hasznosítják az együttél fajok.
• A fajon belül – intraspecifikus – kiszorulás a rosszabb él helyekre pl. szociális rang alapján ( z).
• A vadeltartóképesség eredete: – állattenyésztésb l átvett fogalom adott terület mennyi állatot képes eltartani, úgy hogy a produkció tartósan jó és a környezet sem károsodik. – (lehet több állat is, de ebben az esetben a min ség romlik, lásd a közlegel k példáját!).
A VADELTARTÓKÉPESSÉG • Az állattenyésztési értelemben vett eltartóképességet meghatározó tényez k: – házi állatoknál legfontosabb tényez a táplálék (ez a vad patások többségére is igaz), – a vízellátás biztosított, a ragadozókat kizárták a rendszerb l.
• Vad esetében: – takarás, víz, ragadozók, fészkel helyek stb. is fontos!
• A“természetes” vadeltartóképesség hazai definíciója: – Az a legnagyobb vadlétszám, amelyet egy adott környezet behatárolt id tartamon belül - a legkedvez tlenebb viszonyok között is - képes eltartani, anélkül, hogy a környezet károsodna vagy a vad állapota romlana.
• Vadeltartóképesség
vadt+r képesség.
Az eltartóképesség mérése: • Klasszikus: szarvasegység (állattenyésztési analógia a számosállat) egy szarvas egység (100 kg-os gímszarvas) eltartásához szükséges erd terület + más fajok átszámítása szarvasegységre – 1 z = 0.2 sze, 1 dámszarvas = 0.5 sze, 1 muflon = 0.3 sze. – Elméleti és gyakorlati m+ködésképtelenség.
• Újabb törekvések: – energetikai alapon ismerjük (?) az egyes fajok szezonális energiaszükségletét, a környezet energia (táplálék) kínálatát energiamérleg.
• A populáció növekedése során: – az egyedek között n a versengés változik az átlagos állapotuk, – a forrásokat mind jobban kihasználják változik a környezet állapota.
A populációdinamika és az eltartóképesség kapcsolata Korlátlan környezet • Állományváltozás környezeti források hasznosítása források b sége. – Állományváltozás kifejezése – = Nt+1/Nt.
Példa exponenciális növekedésre
növekedési vagy csökkenési arány
• Ideális, korlátlan forrásb ség környezet: – a szaporodási ráta és az elhullási ráta különbsége állandó exponenciális növekedés: – Nt+1 = Nt* illetve Nt=N0* t
• Exponenciális növekedési ráta (r): – r = ln – r = szaporodási ráta (b) - elhullási ráta (d) – =er = eb-d és akkor Nt = N0*er*t.
• Tartósan nem állhat fenn új fajok behurcolása, katasztrófák utáni rekolonizáció stb.
Exponenciális növekedés N/ t = r*N
Az észak-amerikai szarvas (Tule elk) egy populációjának növekedése
A populációdinamika és az eltartóképesség kapcsolata Korlátozott környezet • Reális, korlátozott forrásb ség környezet: – a növekv számú állat a környezet forrásait mindinkább kihasználja, – a fejenkénti forráskészlet csökken n a fajon belüli versengés, – a betegségek gyorsabban terjednek a környezet ellenállása n .
• A környezeti ellenállást az eltartóképesség (K) fejezi ki, amely a logisztikus vagy szigmoid modellel felírva: – Nt+1=Nt + Nt * rmax*(K-Nt)/K – (K-Nt)/K a környezet telítettségét méri – a modell értelmezése: • • • • •
r rmax ha Nt 0.0, ha N növekszik, akkor r csökken (lineárisan), N stabil ha r = 0, ha N>K akkor r<0 (csökkenés), K = állandó.
Logisztikus növekedés N/ t = r*N*((K-N)/K)
A vadeltartóképesség típusai a környezet és a populáció állapota alapján: • Ökonómiai eltartóképesség (a létszám [N] K/2 körül) a vadállományt hasznosítják és ez az els dleges szabályzó tényez : – Maximális hasznosítás létszáma (a létszám [N] K/2): az a vadlétszám, amelyet a környezet úgy tud eltartani, hogy eközben a vadkivétel maximális. A populációt a hasznosítás tartja ezen a szinten. – Minimális hatás s+r+sége (a létszám [N] < K/2): a vadállomány létszámát olyan szinten tartja, hogy annak környezetre gyakorolt hatása minimális vagy a környezet hasznosításának céljaival összeegyeztethet (erd gazdálkodás - gímszarvas konfliktus).
Korlátozott környezet - Logisztikus növekedés • Egyszer+ és szinte sosem igaz. • Miért használjuk ? – matematikailag egyszer+, a valóságot viszonylag megfelel en tükrözi.
• Mik a modell hibái: – homogén populációt tételez fel (ivar, kor szerinti és egyedi különbségek), – a környezet eltartóképessége nem állandó, – a visszacsatolásban késések lehetnek...
• Tények – A fokozottan érintett csoportok: fiatal és id s egyedek (gyengébb kompetitív képesség); – versengés a fajon belül lassabb egyedfejl dés, ezért kés bbi ivarérés és els szaporulat, kisebb átlagos szaporulat, stressz rosszabb trófeák stb.
• A folyamatok azonban jól megérthet k.
Ökonómiai (kulturális) eltartóképesség • Infleksziós - eltartóképesség: a legnagyobb fenntartható hozamot biztosító állománys r ség (a logisztikus egyenlet infleksziós pontja) – Maximális hasznosítás s r sége
• Minimális hatás eltartóképessége: az a populáció s r ség, amelynél a más vadfajokra, növényzetre vagy emberi javakra gyakorolt hatás a legkisebb, az állomány kiirtása nélkül – Vadt r*képességi s r ség
• Optimális eltartóképesség: az az állománys r ség, amely az emberi igényeket a legjobban kielégíti (bármelyik másik eltartóképesség definíciónak megfelelhet). – Viszonylagos szarvas s r ség
• Ökológiai eltartóképesség (N K) els sorban vagy kizárólag a környezeti tényez k szabályozzák a vadállományt: – Létezési s+r+ség: Az állományt nem hasznosítják, els sorban a táplálék mennyisége szabályozza a létszámot. A környezet és a populáció állapota is rossz id szakonként nagy elhullások (pl. télen, amerikai nemzeti parkok). – Tolerancia-s+r+ség: A populáció bels viselkedési és élettani folyamatai szabályoznak. Territoriális fajok: megfelel területek (takarás, táplálék) kizárólagos használata. A területtel rendelkez egyedek kondíciója jó, a többié rosszabb ( z). Az él hely állapota jó maradhat (pl. ha a költ helyek szabályoznak). – Biztonsági s+r+ség: Er s a ragadozók hatása a búvóhelyek szabályoznak a domináns egyedek kondíciója jó, az alacsonyabb szociális rangúaké rossz ill. a ragadozók zsákmányává válnak. Mivel nem a táplálék szabályoz, a környezet állapota is jó.
Eltartóképesség • Eltartó képességen lév populációban nincs hasznosítható mennyiség. • Az eltartó képességen lév populációban a s+r+ségfügg hatások érvényesülnek: – – – – –
Csökken testtömeg. Alacsonyszaporodási ráta. Kés i vemhesülés – elhúzódó ivarérés. Csökken trófea méretek. Kisebb születéskori testtömeg.
Ökológiai eltartóképesség • Létezési s r ség (K-eltartóképesség): adott populációban az állatok meghatározott legnagyobb létszáma, amit az illet* terület fenn tud tartani • Viselkedési eltartóképesség: a populáció viselkedési tényez*k által behatárolt maximális létszáma (territorialitás) – Telít*dési pont és Tolerancia s r ség
• Refugium eltartóképesség: az a legnagyobb s r ség, amely alatt az állatok viszonylagos biztonságban vannak a ragadozóktól. – Biztonsági küszöb és Biztonsági s r ség
• Egyensúlyi eltartóképesség: a populáció konzisztens egyensúlyi mérete, de az azt limitáló tényez*k nem ismertek
A populációk hasznosítása • Definíció: – Bármely populációban a hasznosítható mennyiség az a létszám, amelyet anélkül lehet eltávolítani, hogy az állomány a növekedés el tti szint alá csökkenne, vagy növekedne (r=0).
• A hasznosítás nagysága az exponenciális növekedési modellben: – Nt+1 = *Nt akkor Ht = Nt+1-Nt – minél nagyobb a populáció, annál több egyed hasznosítható.
• A hasznosítás nagysága a logisztikus növekedési modellben: – A pillanatnyi növekedés mennyisége (hasznosítható létszám) a relatív állománys+r+ségt l függ – r a s+r+ségfüggés következtében csökken – hozamgörbe: a számszer+ hozam kezdetben növekszik, majd a csúcs elérése után fokozatosan csökken. – A logisztikus növekedés esetében nem az eltartóképességen lév állomány, hanem egy ennél kisebb adja a maximális fenntartható hozamot. – S t, az eltartóképességen lév állomány nem is hasznosítható, mivel nincs növekedés (r = 0) és így nincs is mit elvonni!
Hozamgörbe
A populáció növekedési képességének alakulása (hozamgörbe) a logisztikus növekedési modellben
