V. évfolyam 4. szám február 22. A közösségi erõ tartalékai

Ingyenes kétheti lap 8000 példányban

V. évfolyam 4. szám • 2007. február 22.

ÉRDI LAP A POLGÁRI ÖSSZEFOGÁS LAPJA

A közösségi erõ tartalékai Érdi kistérség? Polgazd Baleseti krónika, Érd Még nem elég Gróf Battyhány Lajos Széchenyi Általános Iskola Érdi történetek Következõ számunk március 8-án jelenik meg

Életbe lépett a vizitdíj ebruár 15-én, csütörtökön minden szakmai és egyéb tiltakozás ellenére életbe lépett a vizitdíj. A Szakorvosi Rendelõintézetben is felkészültek rá, üzembe állítottak egy (azaz 1 darab) automatát, amely természetesen, mint elõre látható volt, nem volt képes kiszolgálni a lecsökkent forgalmat sem, és 10 órakor, ottjártunkkor egy dizájnos papírdobozzal letakarva hirdette: átmenetileg nem üzemel. Az üzemképtelenség oka a hamar betelõ persely volt. A felvételi ablak elõtt hoszszú sor kígyózott, mert a nyugtákat kézzel voltak kénytelenek kiállítani. Hozzá kell tenni, hogy csütörtökön országos átlagban a szokásosnak csak fele volt a forgalom, mindenki igyekezett a hét elején, vizitdíj nélkül elintézni esedékes orvoslátogatását. Elképzelhetõ, hogy egy normális nap tempóját sem fogja jobban bírni.

F

T. Mészáros András polgármester a térségi közmeghallgatáson bejelentette, hogy a városvezetés Batthyány-program néven olyan gazdasági program kidolgozásába kezdett, amely hosszú távon alapja lesz Érd stabil és biztonságos fejlõdésének. E program alapján olyan várost építünk, ahova nemcsak lakni járnak az emberek, de otthonuknak is érzik. program neve kétszeresen is indokolt: egyrészt Batthyány Lajos miniszterelnök, a magyar reformkor kiemelkedõ nemzeti érzelmû polgára, akinek idén ünnepeljük születése 200. évfordulóját. Politikájában megfontolt, a népszerûséget nem hajhászó, maradandót alkotó politikus volt, aki mind a közéletben, mind a gazdasági életben a haza üdvét mindeneknél elõrébbvalónak tartotta. Batthyány Lajos rokona volt Batthyány Fülöp herceg, Érd XIX. századi újjáépítõje. Kultúrmecénásként is ismert volt, a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Múzeum – Széchenyi után – második legfõbb támogatója. Érd város címerében a háromágú korona a Batthyány-családra is emlékeztet. A Batthyány-programot várhatóan április végén fogadják el, elõtte a városvezetés szeretné széleskörû egyeztetésre bocsátani. Ez a program nem a városve-

agyis: kinek áll érdekében? A krimiben jártas Olvasó számára ismerõs lehet a kérdés, melyet feltéve és azt megválaszolva nagy valószínûséggel el lehet jutni a bûntény tetteséhez. Az elmúlt hónapok és hetek eseményeit elemezgetve is fel kell tennünk a fenti kérdést. Nézzük például a Teve utvai rendõrpalota elleni merényletet, amikor géppisztollyal rálõttek az épületre. Lehetett ennek közvetlen haszna? Jelezhettek ezzel egy bizonyos bûnügy kapcsán? Figyelmeztethettek ezzel valakit? Aligha. Az egyetlen haszonélvezõ maga az állam, az erõszakszervezet. Mert most indokolni lehet az erõszakos fellépéseket bárhol és bármilyen körülmények között. Fenn lehet tartani például a kordont a Kossuth téren, mert íme, nem csak beszélnek egyesek merényletrõl, hanem itt az elsõ bizonyíték. Géppisztolyaik vannak a magas állami méltóságokat láb alól eltenni óhajtó elemeknek. Már nem csak a nevetséges, zokniba csavart kavicsokról beszélhetnek, hanem elõkerült a kalasnyikov is. Be lehet tiltani immár március 15-én, a kormányt fenyegetõ tüntetéseket, újból szét lehet verni a fideszeseket, lehet gumilövedékkel és könnygázgránáttal oszlatni a babakocsit toló kismamákat és a szerzett jogaikért tüntetõ nyugdíjasokat. Míg a Hõsök terén nyugodtan masíroznak a hazai, szlovák, német és egyéb nációjú újfasiszta szervezetek, addig a Kossuth téren hadiállapotokat idézõ készenléttel oszlatják a húsz-ötven fõs, békés tüntetéseket. Cui prodest? Kinek az érdeke? Egyértelmûen a Gyurcsány-kormányé. És nem csak a lövöldözés, de sorra vehetjük az egészségügy privatizációját, az energiaár-emeléseket, az adóemelést, az EU ajánlásainál szigorúbb szabályozásokat. Az óriási társadalmi ellenállás ellenére változatlanul folytatódik az egészségügy privatizációja. Szabadság-hegyi gyermekszanatórium, hûvösvölgyi pszichiátriai intézet, Rókus kórház: csupa értékes épület, telek. Be kell ezeket zárni, és el kell adni. Ez a mi érdekünk? Ön, kedves Olvasó, erejét és pénztárcáját a végsõkig kiüresíti, hogy valamiképp életben maradjon, átvészelje a következõ választásig hátra lévõ idõt. A haszonélvezõk viszont mellényzsebbõl kifizetik az egyre emelkedõ megélhetési költségeket, és egyre gazdagabbak. Orlai Sándor

V

Batthyány-program készül Érden

A

Cui prodest?

zetés, hanem Érd város valamennyi polgárának programja, amelynek célja, hogy mindannyian, akik itt élünk, biztonságosabb, gazdagabb, élhetõbb városban éljünk. A program fõbb pontjai közé tartozik, és ezek már az idei év költségvetésében is megjelennek: • A Jövõ Program – amely egyrészt az iskolák, óvodák, játszóterek felújítását, építését, biztonságosabbá tételét tartalmazza. Másrészt egy olyan • Ösztöndíj Program, amely a hátrányos helyzetû tehetséges, szorgalmas gyerekek számára nyújt segítséget az oktatásban és a sportban való részvételhez. • Tervezzük a Baba Program beindítását is, amely anyagi segítséget nyújtana a gyermeket vállaló szülõknek. • A Batthyány-program része lesz az Otthon Program, amelynek célja Érd otthonossá tétele az infrastruktúra fejlesztésével. Ez alapvetõen az utakra, a köz-

mûvekre, a közlekedésre fordított kiemelt figyelmet jelenti. • Végül meg kell említeni az ÉRDemes Programot, amely a helyi civil, kulturális-mûvészeti és sportélet támogatását jelenti. A városvezetés a Batthyány-programot a kormány megszorító intézkedései és az örökölt városgazdálkodási helyzet ellenére állította össze, mert meggyõzõdésünk, hogy vannak olyan területei a város és a családok életének, amelyet minden körülmények között támogatni és fejleszteni kell. Nem hagyhatjuk, hogy a jelenlegi súlyos helyzet hatásai hosszú távon rossz irányba befolyásolják az érdiek életét. A polgármester arra kér mindenkit, legyen az politikus vagy civil, mindenkit, akinek fontos Érd, fontos, hogy ez a város méltó életkörülményeket biztosítson lakóinak, hogy támogassa a Batthyányprogram megvalósítását!

2

ÉRDI LAP

A közösségi erõ tartalékai z elmúlt (választási) évben bebizonyosodott, hogy Érden a jobboldal képes arra, hogy szervezettségben – a szimpatizánsok és támogatók jó ügynek való megnyerésében – versenyképes politikai erõ legyen legyen. Tavasszal ez még nem volt elég a választásokon való gyõzelemhez, õsszel azonban jól teljesített a csapat: az elért eredmények önmagukért beszélnek. Azok, akik résztvettek a közös munkában, mindanyian tudják, hogy ez a csapat sokszínû, sok értéket és felfogást tükrözõ emberekbõl, érdiekbõl áll. Nagyszerû dolog volt, hogy sikerült megteremteni a közös célokért, közösen dolgozó csapatot. Ez egy olyan érték, amelyre lehet alapozni, de a részcélok elérése után még sok tennivaló van. Gyakran járok szerda-csütörtökönként az Összefogás-székházba, ahol pezsgõ közösségi élet, politikai viták folynak. A sajtóban napvilágra került információkat, aktuálpolitikai kérdéseket vitatnak meg a jelenlévõk. A képviselõk, a kongresszusi küldöttek beszámolnak a munkájukról. Az utóbbi idõben azonban mintha csökkent volna e viták intenzitása. Talán a forma, talán a korábban résztvevõk más irányú elfoglaltsága miatt. Ez utóbbi egyrészt némileg érthetõ is, hiszen október óta megnõtt a feladatok mennyisége és az erre fordított energia is. Ne felejtsük el, hogy majd’ minden egyéni választókerületi képviselõ a Fidesz-KDNP frakcióból került ki. Tapasztalhatjuk, hogy a képviselõk komolyan veszik munkájukat. Több kerületben a választások óta eltelt idõ alatt több apró dolgot sikerült megoldani, mint az azt megelõzõ négy évben. Az önkormányzat szakmai bizottságaiban is rengeteg a tennivaló. Megalakultak a részönkormányzatok is, a feladatok és az elvégzendõ munka ezzel arányosan nõtt. Ezek mind reményre és bizalomra okot adó tények, ha sikerül élni az ebbõl fakadó elõnyökkel. A jobboldal által delegált vá-

A

rosvezetés – a helyzetfelmérés és a szakmai hátteret biztosítani hivatott hivatali struktúra kialakításával párhuzamosan – megkezdte az Érd kiszámítható és biztonságos fejlõdésének programját tartalmazó Batthyány-program kidolgozását. Ennek elsõ lépcsõi az idei önkormányzati költségvetés és a 2007–2013 közötti idõszakban EU-források segítségével megvalósítandó fejlesztési programok elõkészítése. Azt hiszem, minden érdi csak örülhet annak, hogy végre a normális kerékvágásba térnek a dolgok. Jól látható ez az önkormányzati munka nyilvánosságának kiteljesedésében, szakmai színvonalának emelkedésében. Még az ellenfelek is elismerik, hogy az idei költségvetés õszinte, nincsenek benne trükközések, mint az az elmúlt években szokás volt, a Közgyûlés elé kerülõ elõterjesztések kidolgozottsága és szakmai színvonala ugrásszerû minõségi javulást mutat. Mindezen örvendetes tények mellett azonban fontosnak tartom azt is, hogy nagyobb figyelmet kapjon a közösségi élet, a politikai cselekvõképesség erõsítése és a szakmai hátteret biztosító intellektuális bázis szélesítése. Fontosnak tartom az ifjúság bevonását a közösségi életbe, különleges igényeinek és gondolkodásának megfelelõ eszközök és események biztosítását. A felmérések világosan mutatják, hogy ezen kívül a harmincas-negyvenes korosztály – amely Érden sajátosan magas arányt képviselhet – jelentõs része a jobboldalt támogatja. A középosztályként azonosított – ezen belül a kisvállalkozók vagy családi vállalkozók, magasan képzett, multinacionális környezetben dolgozó – érdiek egészen biztosan teret és formát igényelnének. Végig kellene gondolni, milyen események és programok azok, amelyek az alvóvárosnak titulált Érden megindíthatnak egyfajta helyi, kisközösségek megszervezõdését. Olyan kisközössé-

2007. február 20-án Érd - Alsó és Érd - Felsõ közötti aluljáró szakaszon megkezdõdött az a folyamat, melynek során az aluljáró, eddig nyitott szerkezetét, tartógerendák beemelésével lefedik. A „beemelési” folyamat során 67 darab tartógerenda kerül elhelyezésre. 2007. február 23 - 24 - 25-én a szükséges engedélyek birtokában Érd Alsónál kiemelik a vasúti ideiglenes hídat, majd elhelyezik a végleges hídszerkezetet és a vágányzári idõben ráépíti a végleges vasúti pályát. A beemelési folyamat után mind Érd-felsõn, mind Érd-alsón a végleges vasúti pályán közlekedhetnek a vonatok. Várhatóan 2007. február 24-én (szombaton) 11.00 órakor emelkedik a levegõbe a végleges híd szerkezet. Értesüléseink szerint február 23-25. között elbontják az érdi háromcsuklós hidat. (A régi hidat a székesfehérvári vonal felett.) Péntek este kezdik a felsõvezeték elbontását, és a pálya védelme miatt a környék földdel való terítését, majd szombaton géppel csipkedik a hidat, hogy összeroppanjon. Vasárnap a sittelhordást és a pálya forgalomba adásának mûveleteit végzik el.

ÉRDI LAP A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a Balatoni 19. Kft. • Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Szerkesztõ: Orlai Sándor Szerkesztõség: Érd, Alsó u. 8., Összefogás Székház Telefon: 06-20 9205-496. Honlap: www.erdilap.hu E-mail: [email protected] • ISSN 1589-9950 Nyomás: Király Nyomda, Gyál Hirdetésfelvétel: 06-70 237-6159

gekét, amelyek lehetnek szakmai mûhelyek, településen belül is lokálpatrióta társaságok, szabadidõs vagy sporttevékenységre alapozó baráti körök. Nagyon fontos a város életét meghatározó döntések megvitatása, a vélemények visszacsatolása, eljuttatása a döntéshozókhoz (ezért is bátorítanék mindenkit, vegyen részt a részönkormányzatok munkájában, akár önkéntesként is). Elkelne Érden is egy Polgári Szalon, ahova meghívhatnánk mûvészeket, tudósokat, közéleti személyiségeket. Valószínûleg sokan meglepõdnének, amikor kiderülne, mennyien élnek közöttünk, vagy mennyien kapcsolódnak valamilyen formában Érdhez. Fontosnak találom, hogy megtaláljuk azokat a cselekvési formákat, amelyek a közösségeket építik, olyan energiákat szabadítanak fel, olyan tudást összpontosítanak, amelyek mindannyiunk, minden itt lakó számára hasznosulhatnak. Mindezeket gondolatébresztõnek szántam. Legfõképpen azt tartottam szem elõtt, hogy az igen örvendetes politikai és közéleti felelõsségvállalás az érdi jobboldal részérõl ne csak az alkotó energiák lekötését jelentse. Sokkal inkább jelentse a döntéshozatali lehetõségek és a jól szervezett, mûködõ (politikai) közösségek közötti összhangot, amely a fejlõdést, a gazdagabb jövõt és az alkotást mozdítja elõ. Használja ki a helyben fellelhetõ, támogató közösségekben rejlõ intellektuális tartalékokat. Nemrégiben ezeken a lapokon „deres szádorgó” nevû szerzõtársam felhívta a figyelmet az új médiaesély megteremtésének fontosságára. Valamiért úgy érzem, van még a tarsolyában (és talán másnak is) olyan gondolat, amely ezen is túlmutatva kiegészítheti a fenti gondolatsort. A jól megfogalmazott üzenetek hatékonyságát mérheti le az, hogy követi-e a gondolatokat terv – majd cselekvés és megvalósulás. Károly Róbert

V. évfolyam 4. szám • 2007. február 22.

Érdi kistérség? Százhalombatta képviselõ-testülete február 12-ei ülésén jóváhagyta a csatlakozást az érdi kistérséghez. Segesdi János alpolgármester urat kérdezzük: Ez azt jelenti, hogy elhárult az utolsó akadály is? – Nem, ez azt jelenti, hogy egy újabb fontos lépéssel közelebb kerültünk az Érdi kistérség megalakításához. Az utolsó akadály azonban még messze van. – Mely településekbõl áll a leendõ kistérség? – Terveink szerint Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Diósd, Százhalombatta és Érd alkotta volna a kistérséget, de Sóskút nem kíván kiválni a Budaörsi kistérségbõl, így Pusztazámor csatlakozási szándéka is kérdésessé vált. Mivel az elõzetes tárgyalásokon világossá tettük, hogy senkire semmilyen nyomást nem kívánunk gyakorolni ebben az ügyben, a kistérség csak önkéntes alapon jöhet létre, és csak azokból a településekbõl állhat, amelyek maguk is akarják. A törvények lehetõvé tennének más megoldást is, de ezzel a lehetõséggel senki sem akart élni. – Mi az elõnye a budaörsi központúval szemben? – Aki egy kicsit is belelátott a Budaörsi kistérségi szervezet mûködésébe, az láthatta, hogy erõltetett házasság volt ez kezdettõl fogva. Olyan kérdésekben is együtt kellett mûködnünk, melyeknek semmilyen kapcsolódási pontjuk sem volt. Csak két példát hadd említsek. Közlekedés és vízrendezés. Közlekedési vonalaink és problémáink merõben mások. Vízgyûjtõ területeink nem azonosak. Ezek a különbözõségek sok esetben formálissá tették az együttmûködést. A leendõ kistérség esetében ezek a problémák nem állnak fenn. A területi elhelyezkedés, közlekedési vonalaink összefonódása, hagyományaink, gazdasági és szolgáltatási egymásra utaltságunk mind-mind azt sugallják, ezeknek a településeknek közösen kell megoldani a gondjaikat. A hatékonyságot pedig csak fokozni fogja a települések közelsége.

– Milyen háborúkat kell még megvívni a kormánnyal, hogy tényleg jóváhagyják a megalakulást? – Háborút és csatát sem kell vívni senkivel. Nyugodt, megfontolt, hatékony lobbizásra viszont szükség van. Meg kell értetni minden érintettel és döntéshozóval, hogy ez az elképzelés nem irányul senki ellen, nem nehezíteni fogja a mûködést, hanem javítani. Ha ezt sikerül elfogadtatni, akkor nyitva az út egy hatékonyabb, a feladatokra gyorsabban reagáló szervezet elõtt. – Ha nem hagyják jóvá, lehete úgy pályázni? És abban az esetben Budaörsre kell járnunk építési engedélyért? – Pályázni így is, úgy is tudunk és akarunk is. Akár külön, akár együtt, a pályázati pénzekre szükségünk van nekünk is és a térségnek is. Csak rajtunk múlik, hogy meg teszünk-e mindent a cél érdekében. Az építéshatóság Budaörsre delegálása rendkívül elhibázott elképzelés, de ezt már a szakma is felismerte. Remélhetõleg a döntést hamarosan korrigálják, még mielõtt jóvátehetetlen károk keletkeznének. Egyébkén pont ezen károk megelõzését célozta a közgyûlés döntése, melyben éltünk a felterjesztési jogunkkal, és kértük az építéshatósági jogkörünk meghagyását. Várjuk a mielõbbi választ. O. S.

Medián: romló közhangulat, tetemes Fidesz-elõny Medián legújabb felmérése szerint februárban megint növekedett azok aránya, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon. Az elmúlt hetekben ismét anynyian vélekedtek negatívan a helyzetrõl, mint az õszi zavargások idején, és a jó irányt látók aránya is visszaesett. A közvélemény-kutatás szerint az ország gazdasági helyzetét illetõen egy hónap alatt 59-rõl 64 százalékra nõtt a pesszimisták aránya. Az emberek 68 százaléka szerint az elkövetkezõ egy évben romlani fog saját háztartásának anyagi helyzete is. Igaz, a pesszimizmus ezen a téren nem nõtt, januárban is pontosan ennyien kalkuláltak a várható problémákkal. A romló közhangulatban stabilizálódott a Fidesz tetemes elõnye

A

az MSZP elõtt. Az ellenzéki párt támogatottsága a tavaly év végi politikai válság idején jelentõsen viszszaesett, januárban azonban újra a teljes népesség 37 százaléka szavazott volna a Fideszre. Ugyanilyen arány alakult ki most februárban, és az MSZP támogatottsága is csak egy százalékponttal csökkent, ami természetesen statisztikailag nem szignifikáns változás. Jelentõsen visszaesett viszont az MSZP-szimpatizánsok részvételi hajlandósága, így a választani tudó „biztos” szavazók körében igencsak szélesre nyílt a két nagy párt támogatottságát kifejezõ olló. Az SZDSZ és az MDF támogatottsága egyaránt viszszaesett 3 százalék körüli szintre. A politikusok népszerûségi listáját továbbra is a köztársasági elnök vezeti, néhány ellenzéki politi-

kus megítélése a statisztikai hibahatárnál kisebb, néhány kormánypártié annál nagyobb mértékben csökkent. Érdekesség, hogy 76 százalékos ismertségével bekerült a 20 legismertebb politikus közé – és ezzel „kiérdemelte” az adatai publikálását – Molnár Lajos egészségügyi miniszter, aki 13 százalékos népszerûségi mutatójával messze a legkevésbé kedvelt politikusnak számít, igaz még így sem döntötte meg a Medián által mért népszerûtlenségi rekordot. Ezt továbbra is Bokros Lajos tartja, akit 1995 októberében az õt ismerõk 9 százaléka látott volna szívesen „fontos politikai szerepben”. Sólyom László népszerûség kismértékben nõtt az év eleje óta, a harmadik, Szili Kataliné viszont 6 pontot esett. (Forrás: www.index.hu)

V. évfolyam 4. szám • 2007. február 22.

3

ÉRDI LAP

Újból összeült az Érdi Kerekasztal

Polgazd

Az önkormányzati választások elõtt fogadták el az aláírók az ÉKA záródokumentumát. Most ismét összeültek, hogy áttekintsék: mi valósult meg, és miben mutatkozik elmaradás. Az aláírók mellett megfigyelõként az MSZP küldöttsége is képiseltette magát. Ujhelyi Gyulától, az ÉKA kezdeményezõjétõl kérdeztük, mi a véleménye az ülés összehívásáról és az eddigi teljesítésrõl?

eg ne rémüljön a kedves olvasó, eszem ágában sincs a címben jelzett tantárgyból értekezést a nyakába sóz ni. Mert tantárgy volt ez anno, a gengsz terváltást megelõzõ boldog, langyos, dagonyázós években. Az egyetemi oktatásban két teljes szemesz teren kellett vele megismerkedni, majd szigorlatoz ni belõle. Úgy volt megalkot va a koncepció, hogy a szocializ mus politikai gaz daságtanát megelõz te a kapitaliz mus politikai gaz daságtana. Marx, Engels és Lenin írásai, esz mefuttatásai alapján, a saját koruk kapitalista társadalmának és gaz daságtanának a magyarázásával és értékelésével foglalkozott ez a tudomány. Ebbõl az derült ki, hogy a kapitaliz mus, az egy nagyon embertelen társadalmi berendez kedés, ahol az ember embernek farkasa, a nagy pohos hasú bankárok és f inánctõkések jól kizsigerelik a proletariátust. Ebben a társadalomban minden a piaci verseny alapján dõlt el, az államnak egyéb szerepe sem volt, mint kiszolgálni a legnagyobb tõkés csoportok érdekeit és gyarmati sorba hajtani Af rika és Ázsia népeit. A szocializ mus politikai gaz daságtanának szerzõi a tankönyveikben az tán bebizonyították, hogy nem kell beijedni, mert az összes társadalmi igaz ságtalanságot majd a szocializ musnak nevezett földi mennyországban, Lenin nevû prófétájukkal úgy megoldják, mint a pinty. Európának ezen a boldogtalanabbik felén több nemzedék úgy szocializálódott és úgy lett oktat va az általános iskolától az egyetemi szintig, hogy a kapitaliz mus nem egyéb, mint Belzebub ördögeinek földi garáz dálkodása. A mai öt venes, hat vanas korosz tályhoz tartozók könnyes nosz talgiával emlékez nek a régi jó kádári idõkre, amikor mindig ott lebegett elõttük a következõ ötéves terv, amelyik meghoz za majd a kánaánt. A dolog, úgy néz ki, hogy kútba esett az álom. (Meglehet, talán azért, mert láz álom volt.) Megjött a kapitaliz mus, amelyik tényleg könnyeket, keservet és nyomorúságot hozott nagyon sok embernek. Na itt érkez tünk el az igazi paradoxonhoz. Hogy a csudába lehet az, hogy a Lajtán túl, ahol ugyanolyan törvényszerûségekkel, ugyanolyan kapitalista társadalom mûködik és mi év tizedekig ácsingóz va, irigykedve f igyeltük „szörnyû haláltusáját”, teljesen más minõségû életet biz tosít állampolgárainak, mint a mi kapitaliz musunk. Hogy lehet az, hogy az ottani dolgos emberek békében, biz tonságban és jólétben élnek, szemben a mi dolgos embereinkkel, akiknek létbizonytalanságban, stressz ben és kimeríthetetlen gürcöléssel telik el egyre rövidülõ élete. Magyarország regnáló urai, furcsa tudathasadásos állapotban leledzenek, kettõs személyiséggel élik mindennapjaikat. Olyanok, mint a Karinthy Frigyesnek tulajdonított történet, ami szerint „Álmomban két macska voltam és egymással játszottam.” Nem lehet könnyû azoknak a politikusoknak, akik a kapitaliz mus - szocializ mus fogalom rendszerében gondolkodnak. Politikai esz mélésük idején azt tanulták az összes szemináriumon és marxista egyetemen, hogy van ugye az a ronda kapitaliz mus, amelyikben az a törvényszerû, hogy a nagy hal megeszi a kis halat, az embereket gátlástalanul ki lehet zsákmányolni, az állam nem szólhat bele a gaz dasági folyamatokba, az állam csak rossz gaz da lehet. Az tán meg, akinek pénze van, tetszése szerint mindent megszerez het, akinek meg nincs, mérhetetlen szabadsággal rendelkezik annak megválasz tásában, hogy melyik híd alatt akarja az éjszakáját eltölteni. Pártunk és kormányunk dicsõ vezetõi, tényleges tulajdonosai különbözõ rész vénytársaságoknak is (még akkor is így van ez, ha lát ványosan lemondtak cégeik köz vetlen irányításáról) és mint ilyenek el is várják az államtól, hogy a lehetõ legkevésbé korlátoz za õket – holmi társadalmi, erkölcsi alapelvekre hivatkoz va – gaz dasági tevékenységükben. Attól az államtól amelyiket jogilag és ténylegesen is, ráadásul megválasz tott vezetõként, õk irányítanak. Még jó, hogy meg tudnak egyez ni. Magukkal. Van itt nekünk három többszörös milliárdos vállalkozónk, két minisz ter meg a fõnökük, akik úgy tudják – mert annak idején eminens módon megtanulták a kapitaliz mus politikai gaz daságtanát –, hogy a kapitaliz mus a tõkével rendelkezõknek jó, a proletariátusnak meg rossz. Ez így van elrendeltet ve, aki meg ez ellen lázadozik az felforgató, populista és nem való az úri kaszinóba. Nos ez a három jómadár, a nagy rablás idején -valami miatt nem a proletariatushoz tartozó társadalmi létet válasz tották egyéniségük kiteljesítéséhez. Ráadásul, a szocializ mus emlõin nevelkedett korosz tály jóvoltából, demokratikusan megválasz tott vezetõi lettek Magyarországnak, és az országot is – jobb tudás híján –, úgy igaz gatják, mint egy rész vénytársaságot (szabadon idéz ve Kóka János gaz dasági minisz tert). Az õ tudatukban a kapitaliz mus természeténél fogva embert nyomorító társadalmi forma, ezt így tanulták a marxista egyetemen. A probléma csupán annyi e „nagy tudású”államférf iakkal, hogy néhány év tizednyi lemaradásban vannak. Ugyanis a Lajtán túl az ottani országok magukat polgári demokráciaként határoz zák meg (Hol van már a marxi kapitaliz mus?… ), ahol nagyon kif inomult módszerek és esz közök segítségével az államot vezetõ politikusok, elsõrendûen az õket megválasz tó polgártársaik érdekében tevékenykednek. A társadalmi munkamegosz tásban mindenkinek jól kimért szerepe van, a tõke tulajdonosnak, a drága munkaerõvel rendelkezõknek és a politikusoknak is. Mindenki tudja, mi a dolga. A tudathasadásosakat meg kezelni szokták. Még akár a társadalom költségén is. Mert az egy humánus társadalom. Kopor Tihamér

– Figyelemreméltó kezdeményezésnek tartom az ÉKA összehívását. Ez ugyanakkor már egy másik ÉKA. A tavalyi kerekasztalnál az önkormányzati választáson induló szervezetek szakértõi tárgyaltak, egy olyan helyzetben, amikor még nem tudhatták, hogy szervezetük szerephez jut-e a következõ Közgyûlésben és ott milyen súlya lesz? Ilyen alapállás mellett kerestük és találtuk meg azt a helyi minimumot, azokat a teljesítendõ feladatokat, amiben egyet tudtunk érteni. Most más a helyzet: a választáson jelentõs többséghez jutott helyi hatalom ajánlja fel a kerekasztal melletti egyeztetés lehetõségét a kisebbségben maradtak, illetve a Közgyûlés munkájában részt nem vevõk számára. Ilyen körülmények között a cél megítélésem szerint – nem feltétlenül konkrét döntések meghozatala, azok helye inkább a Közgyûlésben van. Ez a kerekasztal inkább egy alkalom a városvezetés álláspontjának, elképzeléseinek, késõbbi döntéseinek befolyásolására. Botorság lenne a meghívottak részérõl ezt visszautasítani. Az

új kerekasztal tárgyalások eredményessége késõbb ítélhetõ majd meg. Elsõsorban azon mérhetõ majd le, hogy a megbeszéléseken elhangzó észrevételek, javaslatok legalább egy része beépül-e a döntésekbe és tettekbe! – Elismerésre méltó, hogy a városvezetés maga érezte szükségét, hogy összefoglalót adjon az ÉKA-2006 megállapodásainak teljesítésérõl. Pár hónap elteltével még csak elõzetes értékelés adható. Néhány feladat már teljesítésre

került, de van olyan is, ahol az aláírók (nem csupán a vezetõ koalíció) egyértelmûen megszegte az ÉKA vállalását. A határidõs feladatok többségére ugyanakkor az jellemzõ, hogy bár késésben van a teljesítésük, de a városvezetés megerõsítette a szándékát, hogy ezekre is rövidesen sor kerül. Bár nem véletlenül határoztuk meg a határidõket az egyes feladatokhoz, de ha némi késéssel sikerül is azokat megvalósítani, az ÉKA-2006 eléri a célját.

Félpályás útlezárás Érden is zombaton 9 órától a 6-os úti kocsma elõtt kezdõdött az érdi félpályás útlezárás, és a szombat délelõtti ahtalmas autóforgalomban a Harbour Parkig, iolletve a körforgalomig állt a sor. Az auósok túlnyomó többsége szó nélkül tudomásul vette a várakozást, néhányan azonban az öklüket rázták és mutogattak, sokan azonban szolidaritásukat fejezték ki. A közelben még Diósdon, a Spar építkezés elõtti körforgalomnál is volt útlezárás. Az országban több mint száz helyen volt hasonló demonstráció.

S

Február 25. : A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja Alekszandr Szolzsenyicin: Hogyan mentsük meg Oroszországot? Töprengések (részlet) gy társadalom erejének vagy erõtlenségének a meghatározója mindenekelõtt a lelki élet színvonala, és csak másodsorban az iparé. A piacgazdaság, sõt még az általános jólét sem lehet önmagában az emberi lét koronája. A társadalmi viszonyok tisztasága fontosabb, mint a bõség. Ha egy nemzet lelkierõi elapadnak, nincs az a tökéletes társadalmi berendezkedés, nincs az az ipari fejlettség, amely megmentené a pusztulástól. A korhadt, odvas fa elõbb-utóbb kidõl. Minden lehetséges szabadságjog közül óhatatlanul a lelkiismeretlenség szabadsága tör az élre: nem lehet se betiltani, se törvényekkel megzabolázni. A társadalom tiszta légkörét, sajnos, nem lehet a jog eszközeivel megteremteni. E háromnegyed évszázad legszörnyûbb öröksége a lelkek szétrombolása. Rettenetes, hogy a züllött vezetõ osztály – a sokmilliós párt- és állami nómenklatúra – nem volt hajlandó önként lemondani egyetlen megkaparintott

E

privilégiumáról sem. Évtizedeken keresztül élt lelkiismeretlenül a nép nyakán, és ezt szeretné tenni továbbra is. Vajon van-e akár egy is az egykori hóhérok és zsandárok közül, akit megfosztottak funkciójától, érdemtelenül szerzett magas nyugdíjától? Halálukig kényeztettük Molotovot, ma is körülajnározzuk Kaganovicsot, s még sokakat. Németországban az ilyeneket – de még a kisebb halakat is – mind bíróság elé állították, nálunk meg épp ellenkezõleg, manapság õk fenyegetõznek bírósággal, és van, akiknek ma – ma! – állítanak emlékmûvet, mint Berzinnek, a gonosztevõ csekistának. Ugyan már, még hogy megbüntetnénk az állami bûnözõket? Még hogy akár a legkisebb megbánást is tanúsítanák? Legalább a nyilvánosság erkölcsi ítéletének alá kellene vetni õket… De nem, úgy látszik, mi már csak így fogunk tovább araszolni… Az úgynevezett mûvelt emberek tízezreit fertõzte meg a képmutatás, a gerinctelenség, és mi senkitõl sem várunk bûnbánatot, ezt az egész lelki gennygócot cipelnünk kell magunkkal a jövõbe?

M

4

ÉRDI LAP

Megyei közmeghallgatás

A polgármester blogjából A www.t-meszaros.hu internetes honlapon megtalálható T. Mészáros András polgármester blogja. Mivel sok érdi nem rendelkezik internet hozzáféréssel, minden számunkban közlünk ebbõl olyan részleteket, melyek vélhetõleg sokak érdeklõdésével találkoznak. Már egy hete nem írtam, de azt hiszem van rá mentség, hiszen a költségvetés készül, „átfogó” ÁSZ vizsgálat folyik a hivatalban, közben készítjük elõ a kistérségi és regionális akcióprogramot, valamint elkészült a hírek szerint a hivatal átvilágítása is. Azt hiszem a keddi félfogadásokon nagyon sok érdekes és hasznos tapasztalatot lehet összeszedni, hiszen a közvetlen találkozást az emberekkel semmi nem pótolhatja. Érdekes dologra derült fény a napokban. Állítólag az intézményi dolgozók csak félfogadási napokon jöhettek be a hivatalba. Mintha nem az emberekért és az intézményekért lett volna a hivatal az elõzõ ciklusban, hanem fordítva: a hivatalért lennének az emberek. Nevetni kellene, ha nem lenne tragikus az effajta felfogás. *** Már megválasztásom elõtt világossá tettem: véget kell vetni annak a sodródó, ötletelõ városvezetésnek, amely tavaly õszig folyt. Komolyan kell vennünk magunkat és egymást: többéves, végrehajtható programot kell kidolgoznunk és az éves költségvetések is reálisak, végrehajthatóak kell legyenek. Nem csak a törvényi kötelezettségnek kell megfelelnünk, hanem valóban olyan tervek alapján dolgozzunk, amelyek stabil, kiszámítható fejlõdést biztosítanak Érdnek. *** Kisvállalkozó fiatal ismerõsömmel beszélgettem minap. Két vállalkozása van, feleségével együtt egész nap gürcölnek. Meséli, hogy mostanában egyre gyakrabban elgondolkozik: mit csinálnak rosszul? Hajtanak az év szinte minden napján, az adókat befizetik, mert ellenkezõ esetben végrehajtja az APEH õket. A megszorítások hírére arra gondoltak, majd csak ráhúznak és túlélik valahogy. De hónapról hónapra kevesebb pénz marad a kasszában az adók és a számlák kifizetése után, és a jövõ egyre kilátástalanabbnak tûnik. Õk ugyanúgy -ha nem többet- dolgoznak, mind annak elõtte és mégis... * ** Jövõ héten véglegesítenünk kell azoknak a fejlesztéseknek a listáját, amelyhez EU forrást szeretnénk igényelni az Operatív Programokból. Ilyenkor célszerû a lehetõ legtöbb projektötletet megfogalmazni, mert olyan nem volt és valószínûleg nem is lesz, hogy minden beadott pályázat nyertes legyen. Ha csak minden tizedik jön be, már az is nagyszerû lenne. Eddig kb. 35 milliárd Ft értékû kisebb-nagyobb projektet azonosítottunk. Ehhez jön még a felszíni vízelvezetés (térségi projekt, kb. 20 milliárd Ft) és a csatorna-projekt (több településsel, az érdi rész kb. 25-30 milliárd Ft). Sajnos, jóformán semmilyen használható projektlista nem volt elõkészítve, pedig tudhatta volna az elõzõ polgármester is, hogy 2007-tõl új idõszak indul, és az elsõ pályázatok már idén tavasszal megjelennek. De sebaj, megoldjuk ezt is, mint ahogy eddig is mindent megoldottunk.

Az emberiséget okolja az éghajlati változásokért az ENSZ Eddigi leghatározottabb figyelmeztetését tette közzé az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága pénteken arról, hogy az emberi tevékenység idézi elõ a gyorsuló globális felmelegedést, további nyomást gyakorolva a világ országaira annak érdekében, hogy tegyenek többet e folyamat megfékezése érdekében. A globális felmelegedés kérdésében a legtekintélyesebbnek számító, több mint 130 ország 2500 tudósát tömörítõ bizottság (IPCC) jelentésében több heves esõzést, olvadó jéghegyeket, aszályokat és hõhullámokat, valamint a tengerszint lassú emelkedését vetítette elõre. A dokumentum szerzõi „nagyon valószínûnek” nevezték – a megfogalmazás 90 százalék feletti valószínûséget takar -, hogy az elmúlt fél évszázadban tapasztalt felmelegedés nagy része az emberi tevékenységgel, a fosszilis energiahordozók elégetésével magyarázható. Ez elmozdulás az IPCC elõzõ, 2001-es jelentésében foglaltakhoz képest, a testület abban ugyanis még csak „valószínûnek” tartotta, hogy az emberiség okolható az éghajlat változásáért. „A huszadik század közepe óta a világ átlaghõmérsékletében megfigyelt emelkedés nagy része nagy valószínûséggel annak tulajdonítható, hogy növekedett az emberiség által kibocsátott, üvegházhatást okozó gázok koncentrációja” – áll a hivatalosan pénteken reggel Párizsban nyilvánosságra hozandó jelentésben, amelybe a brit hírügynökség elõzetesen betekintést nyert. A jelentés 20 oldalas összefoglalója olyan veszélyekkel szembesíti a döntéshozókat, mint az északi-sarki jégtakaró elolvadása és a Golf-áramlat lassulása. Az ENSZ tisztségviselõi azt remélik, hogy a dokumentumban foglaltak cselekvésre késztetik majd a kormányokat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. E gázok alapvetõen a fosszilis energiahordozók erõmûvekben, gyárakban és autókban való elégetésével kerülnek a légkörbe.

V. évfolyam 4. szám • 2007. február 22.

agyományt szeretne teremteni Szûcs Lajos, Pest Megye Közgyûlésének elnöke a megyei közmeghallgatással, amelyre szép számmal jöttek el az érdeklõdõ érdiek. Szûcs Lajos elmondta, hogy 3,2 milliárdnyi hiánnyal vették át a szocialistáktól a megyét, és a megszorító intézkedések miatt a tavalyinál kevesebb pénz jut az intézményeknek. A lakosok kérdései fõleg az egészségügyre vonatkoztak, az elnök úr elmondta, hogy mindent megtesznek a Rókus Kórház megmentéséért. A továbbiakban T. Mészáros András polgármester válaszolt az érdiek kérdéseire.

H

Baleseti krónika, Érd Szerelés közben belobbant egy gázcsõ egy érdi utcában február 15-én, egy ember súlyos égési sérülést szenvedett, õt mentõhelikopterrel szállították kórházba. A szerelõt a Páva utcában egy 32 milliméter átmérõjû gázcsõ javítása közben érte a baleset. A férfit másodfokú égési sérülésekkel szállították kórházba. *** Február 16-án, valamivel este 8 óra után a Fehérvári út-Bagoly utca keresztezésében egy fehér Zsiguli nem adta meg az elsõbbséget egy Opelnek, majd két másik autó is beléjük rohant. Két autó kiégett. Szerencsére személyi sérülés nem történt. A Zsiguli vezetõje elmenekült a helyszínrõl, egyelõre nem találják. *** Halálos motorosbaleset, gyalogosgázolás, összetört autók és motorkerékpárok, szaporodó koszorúk és keresztek az utak mentén – egyre kevésbé vigyázunk magunkra és egymásra. Hiába a zebra, a KRESZ, a trafipax, a rendõr, ha mindezeknek fittyet hányunk. Magunkba kellene néznünk. És lecsillapodni.

Radikalizálódnak az egyetemisták z egyetemisták több mint hét százaléka részt venne nem engedélyezett politikai tüntetésen, sztrájkban, 3,3 százalékuk pedig nem rettenne vissza a köz-, illetve a magántulajdonban való kártételtõl sem – ez derül ki a Felsõoktatási Kutató Intézet felmérésébõl. A vizsgálatot vezetõ Gábor Kálmán szociológus szerint az adatok egyértelmûen mutatják, hogy a fiatalok politikai cselekvésmintái egyre radikálisabbak az utóbbi idõben. Szerint a tavaly õszi eseményekben is azért vettek részt nagy számban a fiatalok, mert a kilencvenes évek közepétõl megfigyelhetõ körükben a jobbra tolódás. Ekkor ugyanis konzervatív értékfordulat következett be: a fiatalok értékrendjében egyre inkább megjelent a család, a nemzet és az állam fontossága. Annak idején az erõviszonyok azonban még kiegyensúlyozottak voltak, a fiatalok hasonló arányban

A

vallottak konzervatív, baloldali és liberális értékeket. Az ezredfordulón viszont jelentõs többségbe kerültek a Fidesszel szimpatizálók, és egyidejûleg fokozatosan teret nyertek a fiatalok körében a radikálisabb pártok. Ma az elsõs egyetemisták 15 százaléka a Fidesszel szimpatizál: figyelemre méltó ugyanakkor, hogy 1,6 százalékuk a nagyobbik ellenzéki párttal együtt említette a Jobbikot, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, a Vér és Becsület Egyesületet. (Az MSZP, illetve az SZDSZ népszerûsége az elsõsök körében 6,2, illetve 2,3 százalék.) A jobbra tolódással a fiatalok egyre radikálisabbak, és egyre intoleránsabbak. A globalizáció kihívásait egyre inkább érzik a fiatalok, akik az ifjúsági szakasz kitolódása miatt egyre késõbb állnak munkába, és válnak önállóvá. Magyarország felkészületlenül lépett be az Európai Unióba

is. A fiatalok és a civil szervezetek vezetõi nem beszélnek nyelveket, így nem tudják kihasználni a mobilitási programokat, és nem tudnak megismerkedni más országok kultúrájával. Trianon máig kibeszéletlen következményeivel együtt mindez komplett ideológiát ad a fiatalok kezébe. Még mindig egy szûk radikális csoportról beszélhetünk, a fiatalok általában kevésbé radikálisak, mint az egyetemisták. Ez a szûk csoport azonban az internet robbanásszerû terjedésével egyre jobban tudja hallatni hangját, így õk így valamelyest véleményformálókká válnak. A világhálót a legnagyobb arányban ugyanis éppen a legiskolázottabb csoport használja. Orosz vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy a nacionalista és a szélsõjobboldali fiatalok a világhálót használják a kommunikációra és a szervezkedésre. [origo]

V. évfolyam 4. szám • 2007. február 22.

5

ÉRDI LAP

Még nem elég eles költõnk versét újra olvastam. Elgondolkoztam, nem lelkesedtem. Mondták, építsétek fel, jó lesz nektek. Felépítettük. Mondják, privatizáljuk, eladjuk, reformvarázslattal eltüntetjük, jó lesz nekünk. Nekik jó is lesz, nem kétséges. Akarnokok, pénzügyi antitalentumok reformoknak csúfolt törvényeket hoznak és végrehajtanak. Hazudtak éjjel és nappal, és éjszaka. Még nem elég? Hallom, nemzeti ünnepünkön úgy lehet, õ nem ünnepel megreformált alattvalóival. Még nem elég? Hazudnak, mint mindig. Mert a részigazság is hazugság! Mondják, a gyógyszergyártók kérték, hogy az eddig jól bevált fájdalom- és lázcsillapítókat csak vényre lehessen kapni, mert minden uniós országban így van ez. Még nem elég? A pénzünkbõl felújított kórháztól tagadják meg a finanszírozást. Rákbetegek kezeléséhez hiányoznak alapvetõ gyógyszerek. Mondják, jól vizsgázott a vizitdíj az elsõ napon. Várjuk meg, amíg az elsõ kórházat járt beteg kopogtat a jegyzõ ajtaján, hogy fizesse ki a húsz napon túli napidíját! Akkor majd elmondhatjuk, nem elég? Minden módon sarcolnak bennünket, adózó állampolgárokat, miközben – tisztelet a kivételnek – országos politikai vezetõink juttatás címén számolatlanul költekeznek. Százezrek képtelenek rezsijüket megfizetni. Nem elég? Kevés a pénz a nyugdíjakra. Hogyan lenne, ha kevés a jól képzett, egészséges dolgozó? Hazugság helyett a családoknak szakértõ gondoskodás kell! Még nem elég? A reformnak csúfolt oktatáspolitika eredménye, hogy a múltban olyan híres magyar oktatás a csõd szélén áll, és most a még megmaradt oktatási intézményeket is beolvasztják. Leküzdöttük magunkat a gyermekszegénység ranglétráján. Neves pedagógu-

J

Olvasónk írja z Érdi Lap legutóbbi számában Fehér Zsolt tollából megjelent egy írás, melyben a Szepes Gyula Mûvelõdési Központ rendezvényeirõl azt írja, hogy „De kit érdekel? Ki tudja miért, de alig vannak a rendezvényeken.” Nem tudom, Fehér Zsolt mikor járt utoljára a mûvelõdési központban – lehet, hogy csak hallott róla. A rendezvények többségén igenis sokan vannak, és igenis érdekesek. A kiállítások megnyitóján nagy számban gyûlnek össze a kultúrát kedvelõ érdiek, a bábszínházat imádják a gyerekek, nagylétszámú színjátszó kör mûködik, tucatnyi öntevékeny kör és klub tevékenykedik. Ha a cikk írója az érdieket akarta arra buzdítani, hogy sûrûbben látogassák a kultúra érdi otthonát, helyeselhetünk neki. Ha a munkánkat kritizálta építõ jelleggel, azt elfogadjuk, és megpróbálunk a szûk anyagi lehetõségek ellenére minél jobb szolgáltatást nyújtani. De ha egyszerûen a „semmi sem jó, ami érdi” alapállásból indult ki, akkor visszautasítjuk. Bartos Csilla

A

sok mondják, rossz ez a reform, mindhiába. Még nem elég? Nem elég álmodozni, de tervezni, okosan tervezni, a meglévõt megbecsülni, gondozni és szeretni kell! Nem elég azt mondani, hogy az állam rossz gazda, de a hibákat ki kell javítani! Nem elég azt mondani, nem szeretitek a tõkét! Mindent szeretünk, ami biztos kenyeret ad, jobb jövõt sejtet, amikor a gyermek nem nélkülöz, a beteg gyógyul, és az öreg nem retteg a holnaptól. A mi utunk helyes út – mondják –, csak nem tudjuk, hová vezet. Nem elég a célt látni, járható útja kell! Mi tudjuk, kevés a jóra vágyni, kevés a jót akarni! Nem elég számokat mondani, és ismételgetni, hogy megoldjuk. Nemzetközileg elismert gazdasági szakérõk mondják, rossz ez így, ilyen módon nem lehet hathatós gazdasági eredményt elérni, mindhiába. Még nem elég? Nem elég félelmet kelteni, és azt mondani, megvédünk! Mi tudjuk a receptet: hass, alkoss gyarapíts, s a haza fényre derül! Fülemben csengenek történelemtanárunk szavai Magyarországról, a hárommillió koldus országáról. Ma csaknem kétmilliónyian vannak. Mi tudjuk, nem elég a világ sorságért aggódni, azokért kell küzdeni, akiké a szabadság rég, csak nem látják még, hogy nem elég! Még nem elég? De már elég! Tóth Tamás

Székely bál óka Rozália volt a háziasszonya, akit T. Mészáros András polgármester is köszöntött a 28. Székely Bálon. Az elõtáncosok mint évek óta mindig, a Bukovinai Székely Népdalkör tagjai voltak, akik néhány gyönyörû énekkel is megörvendeztették a szépszámú közönséget. A zenét a bonyhádi Illés Anti és zenekara szolgáltatta. A kitûnõ hangulatú batyus bálon hajnalig ropták a táncot. Éjfél elõtt tombolát sorsoltak, és harminckétezeregyszáz forint gyûlt össze a Dévai Gyermekotthon javára téglajegyekbõl, amit ezúttal is köszönünk az önzetlen támogatóknak. T. Mészáros András mellett megjelent a bálon Segesdi János alpolgármester is.

K

Február 21-én, vasárnap tartotta K. Nagy László érdi színész 60. születésnapja alkalmából jubileumi mûsorát a Szepes Gyula Mûvelõdési Központ színpadán, neves vendégmûvészekkel

Käszmann László (1938–2007) yászoló családoddal együtt itt állunk értetlenül hamvaid elõtt, és emlékezünk Rád. Többen megkérdezték tõlem, ki volt Käszmann László? A válasz egyszerû: hazáját szeretõ, igazi magyar 56-os forradalmár volt, aki bátran kiállt hite mellett, és harcolt az igazságért. Egy szóval HÕS volt! Ti – a felnõttkor elején lévõ fiatalok – hittetek abban, hogy a világ jó, csak hazánkban tombol a hihetõség határát súroló diktatúra. A Forradalom leverése után, 1957-ben, mint a többi budafoki srácot, Téged is utolértek. Ekkor nem voltál még 18 éves! Megvárták, hogy betöltsed a 18. évedet, és akkor mondták ki az ítéletet. A hamis vád, mely alapján 18 évre ítéltek el: államellenes szervezkedés és többrendbeli gyilkosság. 1965-ben ugyan szabadultál, de a börtön évei nagyon megviseltek, az itt kapott betegség egy életen át elkísért, és most legyõzött. Sorsod sokunknak példát mutat, és erõt ad a reménykedésre, hogy az igazság hazánkban is mielõbb gyõzni fog. Harcostársaiddal együtt õszinte részvéttel és tisztelettel búcsúzik Tõled a Város Vezetõsége, az Önkormányzat jobboldali képviselõivel együtt. Nyugodjál békében Laci bácsi! Buttinger Antalné

G

Egyre drágább a nyugdíjas lét avaly a 3,9 százalékos átlagos áremelkedési ütemnél jóval nagyobb mértékben – 5,0 százalékkal – drágult a nyugdíjasok fogyasztói kosara, ráadásul az utóbbi hónapokban látványosan gyorsult a tempó. 2006 decemberében az év/év nyugdíjas-infláció mutatója 8,4 százalékra nõtt, januárban pedig a két számjegyû tartományba, egyenesen 10,4 százalékra gyorsult. (A „normál” infláció is gyorsult, a vártnál nagyobb mértékben, 7,8 százalékra, amibõl 0,4 százalékpontot a távhõdíjak jelentõs emelkedése magyaráz.) E jelenség mögött a gyógyszerek és a háztartási energia, valamint az élelmiszerek árának átlagosnál gyorsabb bõvülése áll. Ezek a költségek pedig mintegy 60 százalékos arányt képviselnek a nyugdíjasok fogyasztói kosarában. Az idõsek talán majd csak nyáron lélegezhetnek fel.

T

Honlap: www.erdilap.hu E-mail: [email protected]

www.erdcenter.hu www.erd-online.hu

6

ÉRDI LAP

„Date magnis cineribus flores! „…Hintsetek virágot a nagy hamvakra!…” – ezek voltak Piry Czirják ferences zárdafõnök utolsó szavai azon a gyászszertartáson, mely keretében végsõ nyughelyére helyezték az elsõ magyar miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost, halála után majd huszonegy esztendõvel, 1870. június 9-én. Az örök nyugalomig azonban nagyon mozgalmas és gazdag életút volt a mindössze negyvenkét nyarat megélt fiatal gróf mögött, aki kétszáz éve, 1807. február 10-én született Pozsonyban, Batthyány József százados és Skerlecz Borbála második gyermekeként. Fiatal éveit beárnyékolta – szülei válása mellett – szeretett édesapja korai halála, mely az örökösödés miatt édesanyjával való viszonyának megromlásához is vezetett a mély gyász közben. 1815-ben egy szigorú bécsi nevelõintézetbe került a fiatal, immár félárva gróf. Itt nem érezte jól magát, errõl tanúskodtak társai és tanárai viszszaemlékezései, akik koraérett, meglehetõsen heves és ideges természetûnek tartották a késõbb higgadtan érvelõ, nyugodt politikust. Tanulmányait rövid idõre megszakította a „Császárvárosban”, és két esztendõt töltött el a gyõri bencés gimnázium diákjaként, majd visszatért Bécsbe, ahol 16 éves koráig tanult. Szorgalmának és tehetségének hála a német mellett jól beszélt olaszul, franciául és angolul, magyarul ekkor még alig. 1826 augusztusában katonai pályára lépett, kadétként a 32. Esterházy gyalogezredben Paduában, majd Trevisóban a 9. Friemont huszárezredben szolgált, ahol leszereléséig a hadnagyi rangig vitte. Ez idõ alatt fejezte be sikeresen jogi tanulmányait a zágrábi egyetemen. 1831-ben benyújtotta leszerelési kérelmét, és visszaköltözött az édesapjától örökölt családi birtokra, Ikervárra, ahol legfõbb célkitûzésének a gazdaság felvirágoztatását tekintette – politikai pályára még ekkor nem gondolt. Az ifjú gróf hazatértével a kastély a környék egyik közismert és közkedvelt központjává vált. Arisztokrata kortársai példáját az ifjú Batthyány is követte abban, hogy rengeteget utazott külföldre „tanulmányutakra”, hogy megismerjen más kultúrákat és gazdálkodási módokat. 1834. december negyedikén házasságot kötött gróf Zichy Antóniával, aki élete végéig támogatta férjét a politikai pályán oly mértékben, hogy a róla készült titkos rendõri jelentésekben a „legbõszebb honleánynak” nevezték. Kapcsolatukból öt gyermek született: kettõ korán elhunyt, Emmy, Ilona és Elemér azonban megérhette a felnõttkort. A grófnõnek köszönhetõ, hogy a miniszterelnök utolsó napjairól részletes ismereteink lehetnek, mivel az események után tizenhat esztendõvel leírta a történetet gyermekei számára. Politikával elõször 1831-ben került kapcsolatba, amikor is Vas vármegye követsége tagjaként ment a császárhoz, hogy segítséget kérjenek a lengyel forradalmárok számára, de nem igazán érdeklõdött a közügyek iránt. Pozsonyba is többször ellátogatott, de nem vett részt a fõrendek országgyûlési munkájában. Megváltozott a helyzet az 1839 júniusára összehívott országgyûlés kezdetére, ahova egy felkészült, a magyar változásokat, reformokat elõsegíteni vágyó igazi hazafiként érkezett. Ettõl kezdve politikai pályája ismert, ellenzéki képviselõbõl lett az ország elsõ miniszterelnöke. Honatyaként nagyon aktív volt, nagy szerepe volt a Fõrendi Napló létrehozásában,

amelyet 1840 februárjában kezdtek vezetni és mindent megtett azért, hogy a közvélemény számára hozzáférhetõ legyen. Volt olyan országgyûlés, amelyen több mint kétszázszor emelkedett szólásra, bár még nem beszélt tökéletesen magyarul. Politikai aktivitása nemcsak a parlamenti ülésekre korlátozódott. 1844 áprilisában birtokára, Ikervárra hívta megbeszélésre a kor két vezetõ politikusát, Deák Ferencet és Széchenyi Istvánt, akikkel a közteherviselésrõl folytattak vitákat. Tekintélyét a magyar politikai közéletben az is mutatta, hogy vezetõ újság, a Pesti Hírlap szerkesztõje többször kikérte véleményét a vezércikkekkel kapcsolatban, és az Iparegyesület, valamint az Ellenzéki Párt is elnökének választotta. 1848 tavaszára nem volt kétséges, hogy a megalakult elsõ magyar kormánynak õ lesz a vezetõje. Március 17-én V. Ferdinánd kinevezte miniszterelnöknek, és április 11-én, aznap, amikor a király szentesítette az „Áprilisi Törvényeket”, letette hivatali esküjét. Nevéhez fûzõdött a nemzetõrség megszervezése és az elsõ tíz honvéd zászlóalj felállítása. Szeptember elején lemondott, de a nádor ezt nem fogadta el, és szeptember 12-én már ügyvezetõ miniszterelnökként folytatta a honvédelem szervezését. Végleges maradását feltételhez kötötte: a császár azonnal hívja vissza Jellasicsot magyar földrõl, és nyújtson anyagi támogatást a kormánynak. Ultimátumait V. Ferdinánd nem teljesítette, ezért úgy gondolta, hogy át kell adnia helyét a radikálisabb vezetõknek. Ezt követõen elõbb Bécsbe, majd birtokára utazott, de nem sokáig bírta a tétlenséget ezekben a zavaros idõkben: csatlakozott a Vidos József vezette Vas megyei nemzetõrökhöz, de egy sajnálatos lovas baleset megakadályozta, hogy tovább katonáskodjon. Úgy gondolta, hogy segíthet még a békés megegyezésben, ezért Pestre utazott, ahol tagja lett a Windischgrätzhez tárgyalni ment delegációnak. Ismeretes, hogy a császári tábornagy nem fogadta õt, csak a delegáció többi tagját, de a tárgyalások nem vezettek eredményre. Gróf Batthyány Lajost 1849. január 8-án éjjel tizenegy órakor letartóztatták. Budán, Pozsonyban, Laibachban, majd Olmützben tartották fogva. Miközben Ausztria felé szállították rabtársaival, Jánosházán, a szállásuk elõtt hatalmas tömeg gyûlt össze, akik szabadon bocsátásukat követelték, de õ így szólt hozzájuk: „…Köszönöm a hazafias jóindulatot… Isten áldja meg önöket … szent nevében kérem önöket hagyjanak minket, a mint eddig az ország fõvárosából idáig jöttünk, békében vonulni tovább is…” Ekkor még bízott az igazságszolgáltatásban, és tiszta lelkiismerettel állt bírái elé. Számára is elképzelhetetlen volt a késõbbi ítélet: kötél általi halál. Hû társa, Zichy Antónia október 5-én este még meglátogathatta és a könynyes búcsú perceiben egy kis tõrt csempészett be neki. Az elsõ magyar miniszterelnök öngyilkossági szándékkal megsebezte vele a nyakát, de bár súlyos állapotba került, nem halt meg, és ítéletét másnap golyó általi kivégzésre módosították, s végrehajtották. A hazafi holtestét a ferences szerzetesek Dank Agáp zárdafõnök vezetésével templomukban titokban elrejtették, és csak mintegy húsz év múlva helyezték örök nyugalomra. „…Date magnis cineribus flores!…” Stencinger Norbert

V. évfolyam 4. szám • 2007. február 22.

Bemutatjuk a Széchenyi Általános Iskolát Az érdi Széchenyi István Általános Iskola Érd egyik legrégebbi intézménye, (1934) Érdligeten található, a Diósdi úton. Széchenyi István nevét 1991-óta viseli, elõtte 6os számúként ismerték. Leszák Ferenc igazgató urat kértük meg az iskola rövid ismertetésére. – Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola. Jelenleg évfolyamonként három, illetve négy tanulócsoportunk van, 642 tanuló tanul 25 tanulócsoportban. Az átlagos osztálylétszámunk 26 fõ. Tíz napközis csoport mûködik. Az oktatásról és a mûködésrõl 54 pedagógus és 12 más munkakörû dolgoIskolai farsang, a harmadikosok mûsora zó gondoskodik. Saját fõzõkonyhánk van, de a Junior Vállalat feladatokkal, közösségi értékeléssel, üzemelteti. Az iskola részben önálló in- megbízatásokkal (osztálytitkárok). Az tézmény gazdálkodását tekintve. Fenn- alapkészségek elsajátítása mellett kiemelt a sport, a mûvészeti, a kézmûves tartója az Érd Város Önkormányzat. A pedagógiai program szerint alap- tevékenység, az egészséges életmódra vetõ célkitûzéseinket az jellemzi, hogy nevelés, a környezetvédelem. Évek óta a tanterv által megfogalmazott célokat folyik az erdei iskolai programunk. A az átlagosnál nagyobb tevékenység- nyári idõszakban táborok vannak (rendrendszer közvetítésével valósítjuk meg, szeresek a mûvészeti táboraink). Tanórán kívül a tanulók sport, zenevalamint a tanórákon és az iskolaszervezési formákban az egyénre szabottabb iskolai foglalkozásokon vehetnek részt, tanítási formákat fejlesztjük, nagy gon- németet, angolt, számítástechnikát tadot fordítunk a közösségi nevelésre. Cé- nulhatnak. Mûvészeti napköziben alkotlunk a tanulók felkészítése a továbbta- hatnak igény szerint. A Frutti, a Bonton nulásra, megismertetni õket a helyes és Forrás, Tigers tánciskola kínál leheéletvitel alapjaival, ezt színes, változa- tõséget a táncok minden stílusával való tos, sokoldalú iskolai élettel kívánjuk megismerkedésre. Rendszeresek a korrepetálások, a sportfoglalkozások. Küelõsegíteni. Az iskolai nevelési rendszer érték- lönbözõ szakkörök szolgálják még terendszere erkölcsi értelemben az euró- hetséggondozást, készségfejlesztést. pai antik, általános emberi kultúra és er- Már elsõ osztályban megismerkednek a kölcs értékeire alapozódik. Igyekszünk tanulók az iskola hagyományrendszeréötvözni a teljesítményre törekvést a vel, be is kapcsolódnak abba. Megismegyermekcentrikussággal. Legfõbb cé- rik névadónk életét, részt vesznek a lunk a továbbtanulás megalapozása és a Széchenyi-nap, a Széchenyi-hét, a Föld helyes életvitelre való felkészítés. Alap- napja, Kihívás napja stb. programjain, a elvünk a nyitottság, a sokszínûség, kézmûves, az egészséges életmóddal, gyermek és szülõ centrikusság, a barát- környezet-védelemmel kapcsolatos rendezvényeken. Külön színfolt az iskolán ságos iskolai légkör megteremtése. Az alsó tagozat három évfolyama belüli emlékmû-látogatás, amelynek állomásai: az 1848/49-es kopjafa, az Ezkülönálló épületben tanul. Az elsõ osztályokat a jelenlegi ne- redéves emlékmûvünk, az Öt Ünnep gyedik osztályos tanítók fogják tanítani, emlékmû, a Nagy Széchenyi-festmény, tapasztalt pedagógusok. Negyedik osz- a Széchenyi-dombormû. Igen színes és tályig viszik csoportjaikat. Az írás- és látványos az iskola kulturális élete. Sok olvasástanítás a szótagoló, hangoztató, rendezvény (Széchenyi-születésnap, elemzõ módszer szerint történik, ezt vers-prózamondó versenyek, karácsoegészíti ki a Meixner-módszer néhány nyi koncert, ki mit tud, évadzáró koneleme. Az elsõ félév felmérései általá- cert) ad színteret a tehetséges versmonban 90%-sak. A nehezebben haladó ta- dók, zenészek, énekesek és másban jenulók csoport-bontással kialakított fej- leskedõk fellépésére. A képzõmûvészelesztõ órákon vesznek részt magyar órá- ti alkotásokat az iskolagaléria mutatja kon. Mûvészeti foglalkozások a tan- be. A szülõk és nevelõk megbeszélései rendben szerepelnek. Alapvetõ felada- szerint erdei iskolába mennek az osztátunk az alapkészségek fejlesztése, ame- lyok, kirándulásokon, színház-múzeum lynek sikerességét rendszeres tantárgyi látogatásokon vesznek részt, úszásoktatásra járnak. mérésekkel értékeljük. A kötelezõ, tanterven felüli oktatásIdegen nyelvet harmadiktól osztálytól tanulják tanulóink, a számítástechni- szervezési formák az alsóban: Iskola-elõka oktatása negyediktõl kezdõdik. Ad- készítõ foglalkozások, fejlesztõ csoport, dig fakultatív alapon foglalkozhatnak tehetséggondozó szakkörök, idegen ezekkel a tárgyakkal. Iskolánk különle- nyelv 3. évfolyamtól, tánc (Frutti, Bongessége, hogy mûvészeti órák vannak a ton stb), mûvészeti órák, erdei iskolai tanrendben, az alsó tagozaton. A tehet- program, iskolai önálló arculat hagyoséggondozás szakkörökön, házi és köz- mányrendszere, számítástechnika 4. évponti feladatmegoldó versenyek kerete- folyamtól, zeneiskola kihelyezett tagozain belül folyik, fontosak a versenyek is. tai. A Széchenyi Iskola szeretettel várja Iskolánkban logopédiai foglalkozások is vannak. Az osztályközösségek fej- az új elsõsöket! O. S. lesztését a diákönkormányzat is segíti

V. évfolyam 4. szám • 2007. február 22.

Votin József:

7

ÉRDI LAP A VOLÁN Zrt. közleménye

Egy érdlakó feljegyzései

288. „Kéményseprõt látok, szerencsét találok” – a közkedvelt mondóka szerint. Elsõre mindig ez jut eszembe, ha velük találkozom, és nem csak Szilveszter éjjelén. Ám lehet, hogy módosítani kellene a mondókát, amikor kéményseprõnõvel találkozik az ember. Persze, az sem mindegy, hogy hol, mikor. Egy ideje elég gyakran járok érdi irodájuk környékén – így aztán roppant szerencsésnek kell lennem elõbb-utóbb. Kis szerencsém már volt, amikor a szórólapjuk szerinti „az én kéményseprõ(nõ)m” otthon talált egy délután. Házunk táján, ha jól emlékszem, régebben nem ilyen kéményseprõ járt. (Azelõtt meg józan is ritkán.) Akkoriban valami nyugtafélét kellett aláírni, ha kellett, és kész. Bezzeg most! Elõször is tiszta fekete egyenruhában, tiszta fehér sállal a nyakában toppant be az asszonyka. Az, hogy tiszta, itt nem csak azt jelenti, hogy teljesen, hanem azt is, hogy a fekete fekete, a fehér pedig fehér volt, még úgy estefelé is. Szimpatikus jelenség volt. Sõt, még kutya sem ugatta meg. Hogy ezért-e, vagy mert elõrelátóan bezártam, most már nem lehet eldönteni. Ki-ki választhatja a neki tetszõ feleletet. Megmutattam az utat a kazánhoz és mire magamhoz tértem, térült-fordult és már szabaddá tette az utat a koromzsák ajtóhoz. Gondoltam segítek neki (a régi szlogen szerint: Meglátod a Jóska bácsi segít), de mire a gondolatot követte volna a tétova ajánlkozásom, már odébb is sederítette a vasasztalt. Cókmókjából helyre kis homokozó lapátot kapott elõ (gondolom a gyerek már nem a homokban játszik), vadonás fehér álarcot rittyentett az orrára-szájára a por meg a korom ellen. Aztán egy-kettõre kirámolta a kémény aljából, ami nem odavaló. Fekete egyenruha, fehér maszk, fehér sál a fekete menyecskén – mennyivel jobban néz ki egy ilyen álarcos (még hátulról is), mint az azonosító nélküliek! Pedig azoknak még sisakjuk meg pajzsuk is szokott lenni, a fegyvereikrõl nem is beszélve. Persze, õ azon mesterkedett, hogy ne legyen gáz, amazok meg pont az ellenkezõjén szoktak. Na, gondoltam magamban, kész is, amikor egy tükröcskét kapott elõ. Hiába, a nõ az csak nõ, még a munkában is! Csak lestem aztán, amikor nem magát nézte meg benne, hanem a kéményt tükrözte meg belülrõl. Örömmel hallottam, hogy minden rendben, a felületek simák, szép a színük és lerakódás nincs. Az akció a lakásban fejezõdött be. Feleségemmel hármasban. Traccsoltunk egy pár percig, amíg

kiállított egy jegyzõkönyvet, megjelölve a mintegy félszáz pontból azt a kettõt-hármat, amit igazítanunk vagy javítanunk kell, hogy minden teljesen rendben legyen. Az áfás számlával azt sem tehetem, így nyugtát kaptunk a szolgáltatás ellenértékérõl. Csak szinte jelképes ellenértékértõl, mert a gondos kéményseprõ munka valódi értéke megfizethetetlen: élet-halál kérdésérõl van szó! Mindenki olvashatja újságban, hallhatja rádióban, láthatja tévében, hogy gyilkol a színtelen, szagtalan gáz az elhanyagolt, szakszerûtlen kéménybõl szivárogva. Avagy elég egy tenyérnyi szellõzõnyílás bedugaszolása vagy elhagyása a gázüzemû fûtõberendezés helyiségének ajtaján. És a tulajnak nem lesz több gondja. Semmivel. „Kéményseprõt látok, szerencsét találok” – ez csak kiegészítéssel igaz, ha házhoz jön a kéményseprõ: látogatását a minap otthon egy ezresünk bánta. Én mégsem. Amikor kell, szívesen látom. 289. Idén februárban a mindennapok idõjárásán nem érezhetõ, hogy még csak egy hónap múlva lesz a tavaszi nemzeti ünnepünk, március 15.-e. Még emlékszünk az õszi nemzeti ünnepre, és a túlélõ káderek pártja és kormánya által megrendezett újabb „októberi eseményekre”. Kíváncsi vagyok, mikor lesz ezekbõl, a szeptember végi és októberi éjszakai álarcos embervadászatokból „sajnálatos õszi események”? Mint a Kádár-terrorból becézve „az átkos”, „amikor mindenkinek volt munkahelye”, amikor „háromhatvan volt egy kiló kenyér”. Gondolkodás nélkül felemlegetett dolgok, amelyeknek most fizetjük meg az árát. Azért ezeknél jobban megértem azokat, akik úgy sírják vissza a múltat, hogy „akkor voltunk fiatalok”. Csakhogy, ami elmúlt, elmúlt, nem jön vissza már – hogy a közhelyeknél maradjunk. Sok mindent elfelejtünk. Szalajt az ember emlékezete. Mindenki hallhatott akkoriban a burzsujokról, meg a kapitalizmusban mellettük is haszonélvezõ fizetett ellenzékrõl, a kollaboráns szakszervezeti vezetõkrõl, a munkásarisztokráciáról. És most, amikor napjainkban itt vannak, most már tényleg itt vannak közöttünk, akkor sokan nem ismerik ezt fel. Nézzünk már körül, kiket szavazott meg az „egyszerû ember”, a „kisemberek tömege” és a csak a hatalomban mindenáron, vagyis bármi áron részesülni akaró városi liberálisnak nevezett „értelmiség”? Egyetemi KISz-titkár,

egyéb párt- és mozgalmi funkcionáriusok, orvosi diplomás számítógép-kereskedõ, a másik ugyancsak orvos fegyvergyár-részvényes és hasonszõrûek. Még annyira sem „munkások”, mint az a volt diplomás kisvárosi polgármester, aki a választási szórólapján úgy kezdte az önéletrajzát, hogy pl. érettségi után segédmunkásként dolgoztam. Mind-mind kereskedõ, kupec. Nem munkával: spekulációval, protekcióval szerezték millióikat, milliárdjaikat. Azután hazugsággal szerezték meg, tartották meg a hatalmukat – és még büszkélkednek is vele. Õk, a felsõ vezetõk. Ám sokkal szélesebb réteg „az élcsapat”! Balatonõszödön 180-an lapítottak és részesültek abban, hogy bevonták õket is a slamasztikába: „elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon!” Egyetlen ellenkezõ emeszpés politikusról sem hallottam, azóta sem. Ez lett az „önkritikából”. Azután a bizalmatlansági indítvány helyett bizalmi szavazás, amelyben farkcsóválva csatlakozott a többség kisebbsége, a neoliberális frakció is. Azóta is vígan csóválja a farok a kutyát. Hát így élünk. Pontosítanom kell az elõbbi kijelentésemet. Nem csak az emberarcú szocializmus, a legvidámabb barakk árát fizetjük ma már, hanem a hazug kóklerek, az ügyeskedõk praktikáinak az árát is, kamatostól. Kiváncsi vagyok, „a nép” mikor fogja ezt föl, és ha felfogja, mit tesz majd? Annak idején, mintegy 150 éve azt mondták, hogy nem engedünk a 48-ból! Most új jelszó kellene:”Nem engedünk a ’89-bõl!”. Amikor ez kihallatszik az Orbánévértékelésbõl, van is felzúdulás: mi az, hogy „a kapzsiság új arisztokráciája”?! – kérdezik az újságírók, akik a reggeli mûsorban a háziorvosok zsebében turkálnak és úgy számítgatják, hogy a vizitdíjból átlag plusz 140 ezer forintot kapnak, a szerintük minden betegtõl kapott ezer-ezer forint hálapénzen felül. Amennyiben a beszéd is tett, mint az évértékelésnél, akkor ez is tett: gerinctelen nyalás. És érdemes arra is figyelnünk, hogy tesz valamit a hivatalban lévõ miniszterelnök is. Hát tett: tegnap gyûlölt riválisa órájához igazította a piaci szereplõk által régóta sürgetett bejelentését arról, hogy kit javasol a Magyar Nemzeti Bank következõ elnökének. Hiába, õ is, meg a hatalomban résztvevõ „pragmatikus” politikusok is gyakorlott igazodók: „öszszezárnak” és úgy igazítják vitorlájukat, ahogy a szél fúj. De mi lesz, amikor süllyed a hajó?

www.t-meszaros.hu www.erdilap.hu

Változás Budapest – Érd-parkváros közötti közlekedésben A Volánbusz Zrt. tájékoztatja Tisztelt Utasait, hogy a Társaságunkhoz beérkezett utasészrevételek alapján 2007. március 1-jétõl Budapest – Érdparkváros között kedvezõbb eljutási lehetõséget biztosítunk a délutáni csúcsidõszakban az alábbi autóbuszvonalakon bevezetésre kerülõ módosításokkal: 2734 Budapest – Érd, Lõcsei u. – Érd, Széchenyi tér autóbuszvonalon • munkanapokon új járatot indítunk Budapest, Etele térrõl 17:15 órakor, amely 17:53 órára érkezik Érd, Széchenyi térre. 2735 Budapest – Érd-parkváros – Érd, Széchenyi tér autóbuszvonalon • a munkanapokon Budapest, Etele térrõl 17:15 órakor induló járatunkat 5 perccel korábban közlekedtetjük Érd, Széchenyi térre. Új indulás: 17:10, érkezés: 17:45. • a munkanapokon Érd, Széchenyi térrõl 18:20 órakor induló járatunkat 5 perccel korábban közlekedtetjük Budapest, Etele térre. Új indulás: 18:15, érkezés: 18:50. • a munkanapokon Érd, Széchenyi térrõl 18:40 órakor induló járatunkat 10 perccel korábban közlekedtetjük Budapest, Etele térre. Új indulás: 18:30, érkezés: 19:05. • az eddig szabad- és munkaszüneti napokon közlekedõ, Érd, Széchenyi térrõl 18:45 órakor induló és Budapest, Etele térre 19:20 órakor érkezõ járatunkat naponta közlekedtetjük. • az eddig szabad- és munkaszüneti napokon közlekedõ, Érd, Széchenyi térrõl 19:20 órakor induló és Budapest, Etele térre 19:55 órakor érkezõ járatunkat naponta közlekedtetjük. 2736 Budapest – Érd, Ürmös u. – Érd, Széchenyi tér autóbuszvonalon • munkanapokon új járatot indítunk Budapest, Etele térrõl 17:20 órakor, amely 17:58 órára érkezik Érd, Széchenyi térre. Ezzel egy idõben Érd-parkváros, Bem téren a Budapestre induló, illetve a Budapestrõl érkezõ helyközi járatokról várakozásmentes átszállási lehetõséget biztosítunk az alábbi helyi autóbuszvonalak menetrendjének módosításával: 5 sz. Bem tér – Lõcsei u. – Széchenyi tér, 7 sz. Bem tér – Ürmös u. – Széchenyi tér és 8 sz. Bem tér – Iparos u. – Bem tér. A helyi autóbuszvonalak menetrendi szórólapját keressék az Érdi, valamint az Etele-téri autóbusz-állomásunk pénztáraiban. Bízunk benne, hogy menetrend módosításunkkal Utasaink számára kedvezõbb utazási lehetõséget biztosíthatunk.

Változás Budapest – Érd – Sóskút – Pusztazámor közötti közlekedésben Társaságunk 2007. március 1-jétõl Budapest – Érd – Sóskút – Pusztazámor között az esti idõszakban kedvezõbb eljutási lehetõséget biztosít az alábbi módosítások bevezetésével: 2720 Budapest – Diósd – Érd autóbuszvonalon • munkanapokon a Budapest, Etele térrõl 22:30 órakor induló járatunkat 20 perccel késõbb közlekedtetjük Érd, autóbusz-állomásra. Új indulás: 22:50, érkezés: 23:20 2722 Budapest – Érd – Sóskút – Pusztazámor autóbuszvonalon • a munkanapokon Érd, autóbusz-állomásról 23:10 órakor induló járatunkat 10 perccel késõbb közlekedtetjük Pusztazámor, aut. ford.-hoz. Új indulás: 23:20, érkezés: 23:45. • a munkanapokon Pusztazámor, aut. ford.-tól 6:15 órakor induló járatunkat 10 perccel korábban közlekedtetjük Budapest, Etele térre. Új indulás: 6:05, érkezés: 7:05. A változást követõen az esti órákban Bp., Etele térrõl Pusztazámorra 19:30, 20:20, 21:20 és 22:20 órakor közvetlen járattal, 22:50 órakor érdi átszállással (indulás Érd, autóbusz-állomásról 23:20) biztosított az eljutás lehetõsége. Volánbusz Zrt.

SPORT B irkózás: Ö t érem z elmúlt hétvégén kilenc érdi birkózó vett részt a G anz-K upa I fi K f.-ú országos válogató és a serdülõ országos felmérõ versenyen. Serdülõk: 42 kg Vakarcs T ibor V., 53 kg B arta Sándor I I ., M etzl N orbert V., 78 kg B odorkos D ániel I . I fjúságiak: 50 kg C seke A ttila I I I ., 69 kg T amaska R ichárd V., D énes K risztián V I ., 85 kg Szelp D énes I I ., M etzl Á dám I I I . G ratulálunk Tar M ihály ***

A

É R D O P E N amatõr tollaslabda verseny 2007. február 24. (szombat) B atthyány Á ltalános I skola, É rd, F ácán köz A verseny célja:.A tollaslabda sportág népszerûsítése. V ersenyzési és tapasztalatszerzési lehetõség biztosítása. Versenyszámok: F érfi és nõi egyéni illetve páros versenyszámok. N evezés: A helyszínen 8,30 -tól illetve elõzetesen T ornai T ibornál vagy T inka L ajosnál. T elefon/fax: 06 23 365-785 [email protected] N evezési díj: E gy versenyszámban: 1000 F t K ettõ versenyszámban: 1.500 F t mely tartalmazza a díjakat, büféjegyet és a szervezési költségeket.

8

V. évfolyam 4. szám • 2007. február 22.

Csaba testvér gyermekeiért

saba testvér, Böjte Csaba ferences szerzetes 1992-ben Déván leverte a lakatot a romos ferences kolostorról és néhány segítõvel az emeleti részben lakhatóvá tett néhány helyiséget és befogadott néhány utcagyereket. (Azért az emeleten, mert a földszinti részt az 1970-es árvíz telehordta törmelékkel, szeméttel.) Abban az idõben Romániában rengeteg árva gyermek tengõdött a fûtõcsövek, kukák, piacok környékén. Azóta Erdély szerte 14 „dévai” házban több mint 1800 gyermek kap nemcsak fedelet, oktatást, nevelést, ruhát és ételt, hanem törõdést, szeretetet, simogatást.

C

Déván a kolostor megújult, iskola, számítógépterem, könyvtár áll a gyermekek rendelkezésére, szemközt egy kétlépcsõházas tömbházban laknak a családok, kb. 250 gyermekkel. Az étkeztetés külön ebédlõben folyik, amely közösségi helyül is szolgál. Ám mára kinõtte a dévai nagycsalád, az étkeztetés részletekben történik. Csaba testvér a lapostetõs ebédlõre tetõteret tervez. Néhányan érdiek, akik együtt voltunk február elején Déván, gyûjtést szervezünk az ebédlõ tetõterének felépítéséért. Az adományozók listáját folyamatosan közöljük. Segíteni lehet téglajegy vásárlásával (érdeklõdni a 06-30-3282750-es számom), vagy átutalással közvetlenül az alábbi bankszámlára. Bartos Csilla DÉVAI SZENT FERENC ALAPÍTVÁNY Bankszámlaszám: 10300002-20145639-00003285 Közlemény: ebédlõ tetõtere Adószám: 18106802-1-41 (amennyiben adója 1%-át ajánlaná)

Bio kozmetikumok: termékek test és lélek között! bio kozmetikumok nemzetközi térhódítása példátlan. A bioélelmiszerek évi 10-15%-os forgalomnövekedésével szemben az igazoltan biominõségû natúrkozmetikumok forgalma évi 30% körüli gyarapodást mutat. Ezzel szemben Magyarországon az Eszámokat egyébként árgus szemekkel vizsgáló tudatos fogyasztók mintha ügyet sem vetnének a kozmetikumok összetételére. A probléma csak látszólag bagatell, mert a bõrünkön keresztül felszívódó vegyszerek sokkal gyorsabban bekerülnek a véráramba, mintha megennénk azokat. Gondoljunk csak a bõrre alkalmazott tapaszok hatékonyságára! Az arc, a szemek környéke, az ajkak rendkívül finom szöveteibe, vagy a csecsemõk érzékeny bõrébe viharos sebességgel épülnek be az átlagkozmetikumok rafinált vegyszerei nem is beszélve az olcsó szerekrõl. Különösen fontos kérdés ez azokban az országokban, mint hazánk is, ahol sajnos a piaci versenyben az ár az elsõdleges meghatározó tényezõ. A bio kozmetikumoknak szigorú feltételrendszerük van, amirõl feltehetõen a lépten-nyomon hirdetett, úgynevezett „bio kozmetikai stúdióknak” fogalmuk sincsen. A minõsítés nélküli, állítólagos „bio szappanok” szinte kizárólag ipari alapanyagokból (úgynevezett szappanforgácsból) készülnek, mesterséges illatanyagokkal, szappanfestékkel. A

A

kézi gyártás gyakorta pusztán a gyártó gépsorok rendkívül magas ára miatti kényszer. Egyetlen érvelésük, a tisztán növényi alapanyag, ami adott esetben ipari, vegyszeres eljárással finomított kókusz- vagy pálmazsírt jelent. Az állatokon történõ tesztelés mellõzése pedig a legtöbb esetben azt jelenti, hogy egyáltalán nincsenek tesztelve! A kaotikus helyzet megoldására Európaszerte léteznek szabályok. A bio minõsítés elnyeréséhez a kozmetikumokban felhasznált alapanyagok 95%-nak meg kell felelniük az ökológiai termesztés elõírásainak. Természetesen az ásványi anyagok, amelyek nem értelmezhetõk bioként, ebbe nem számítanak bele. A termékeken szigorúan fel kell tüntetni azok összetételét, megjelölve a bio alkotókat. Ha valaki fontosnak tartja megtudni, mit is ken magára szépészeti célokból, nem árt utánajárni a használt termék bio eredetének. Ha már egyszer bio kozmetikumként adták el Önnek, bizonyosodjék is meg róla. Kérje a termékrõl a Biokontroll tanúsítását, vagy gyõzõdjék meg a csomagoláson az Ecocert vagy BDIH védjegy meglétérõl. Szerencsére ezek a kozmetikumok, és természetbarát tisztítószerek már Érden is elérhetõk az ÖkoPorta Biocsemegénél, András u. 20. tel: 520-844 Készült a Biokosár cikke alapján.

ÉRDI LAP Dippold Krisztina: Érdi történetek I. Karácsony után pár nappal sétálni mentünk a völgybe. Fent lakunk a hegytetõn, már amekkora „hegyek” Érden vannak, a völgy pedig az Alsóvölgyi út környéke, ami jóval lejjebb van, mint a mi vidékünk. Egészen más világ. Nem volt túl szép idõ, szürke, hûvös és párás volt minden. Valami esõszerûség is szitált, a Fenyõfa utcában meg is álltunk egy pillanatra, hogy hazainduljunk-e, vagy folytassuk a gyalogtúrát. Az ünnepek után mozoghatnékunk volt, ezért baktattunk tovább. Közben – mint 23 éve minden ilyen alkalommal – azon keseregtünk, hogy Érd miért olyan, amilyen. Én sokfelé éltem már itthon. Gyerekkoromban végiglaktuk az ország számos városát-faluját. Laktunk Lepsényben, Dabason, Kakucson, Kocson. Középiskolába Tatán, Egyetemre Budapesten jártam, férjemmel ott ismerkedtünk meg. A fõváros állandó nyüzsgését, zaját és bûzét sosem tudtuk megszokni. Budapesthez közeli helyet kerestünk, mert férjemnek lehetetlen volt vidéken munkát találni. Aztán – azoknak a nem túl szép 80-as éveknek az elején –a kollégium után már valahol laknunk is kellett, és az egyetlen megfizethetõ árú telket itt találtuk. Átmeneti megoldásként egy faházat építettünk, amíg az „igazi házunkat” felépítjük. Így csöppentünk mi Érdre 1984 õszén. Ó, egészen más világ volt, mint most! A Fodormenta utcában összesen hat ház volt akkor. A telkek szép nagyok, gyümölcsfákkal, konyhakerttel: rendes, igazi falusi hely. A szomszédok ismerték egymást, figyeltek egymásra. És nagyon, de nagyon csöndes része volt ez a városnak. Nyugodt, derûs, madárfüttyös. Szívem szerint még mindig idézõjelbe tenném a város szót Érd esetében... A faház ablaka alatt fácán sétált reggelenként, a kerítés nélküli építkezésrõl soha egy szög sem tûnt el. Ezekért az apró dolgokért megbocsátottunk Érdnek sok mindent: hogy nincs rendes vízellátás, hogy nincs a környéken bolt, hentes és zöldséges, nincs úttest és járda, a buszmegálló egy kilométerre van, váltócipõt cipel az ember, ha esik az esõ, az utcában két autó csak nehezen fér el egymás mellett, pedig egy utca akkor szép, ha árnyas fák szegélyezik... Ezen a környéken húsz éve alig javult a helyzet. Egyetlen dolog változott : azóta minden talpalatnyi helyet beépítettek az újonnan kiköltözõk. Elfogadtam, hogy itt élünk. Szeretni sosem szerettem ezt a várost. A telkünket, a házunkat – azt igen. Azokat szeretem. Sokszor sóhajtoztunk, hazatérõben valami léleksimogató kisvárosból : Jaj, de jó lenne egy VARÁZSMADZAGGAL körbekeríteni a házat

(hozzácsapva - persze, engedélylyel! - Bodor szomszéd tyúkólját is, mert a cicáink ott szeretnek egerészni) és letenni mondjuk a tatai Öreg-tó partjára! Ó, vagy Vác fõtere mellé, abba a kicsi, ferdén futó utcába, ami a Dunapart felé kanyarog. És igen, Cso-

tunk, ahol már néhányszor sétáltunk régebben is. De most megláttam valamit, amit addig soha nem vettem észre: a Ciklámen utca torkolatával szemben egy gyönyörûen faragott székelykapu áll. A tulipános minták fölött, a kapu tetején szép betûkkel faragva a mon-

bánc is szép lenne, ott a szõlõhegyen... Az IGAZI hely a tihanyi Belsõ-tó partján van, a szürkemarha-gulya kénytelen lesz arrébb költözni kicsit... Ott lenne jó élni. Folyton sóvárogtunk valami más hely után. Azt is sokszor mondogattuk jártunkban-keltünkben, hogy ahol élni lehet, ott nem lehet megélni. Ahol megél az ember, ott lassan nem lehet már élni. Telve voltunk ilyen bölcsességekkel és keserûséggel. Én a magam részérõl irigységgel is telve voltam, különösen a legutóbbi, váci kirándulásunk után. Egek, micsoda élet! A kivilágított Fõtér díszburkolatán este sétálgattak az emberek, köszöntek és egymásra mosolyogtak az ismerõsök, megálltak egy szóra, babakocsikat tologattak az anyukák, be lehetett ülni egy forró csokoládéra a hangulatos kávézóba... A kicsike cukrászdában név szerint köszöntek a barátainknak, a süti friss volt és finom... 23 éve haragszom azért, amit az Érden élõkkel mûvelnek: ez a város mintha csak gondolkodás nélkül összedobált házak halmaza lenne, az itt élõk harmadrangú emberek, nekünk nem jut járda, aszfalt, csak kátyús, sáros földutak. És valahogy olyan ócska minden, gazdátlannak és szerethetetlennek tûnik az egész város. Közben meg egyre csak nõ, duzzad és dagad formátlanul, a lakosai alvóvárosnak használják, mert másra nem jó, mert munkát nem ad, nincsenek beülõs, kuckós helyek, csak kocsmák vagy dummdumm zenés izék, nincsenek terek, parkok, ahol sétálhat, akinek ahhoz van kedve. Ha valaki megkérdezi, hol laksz, a válasz hallatán csak legyint: ó, Érd! Tudom, az egy fura hely... Én meg újra csak a haragot és az irigységet érzem, hogy nekünk miért kell így élni, amíg másoknak szebb városuk van.. És karácsonykor történt valami. Az Alsóvölgyi úton ballag-

dat: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Tamási Áron jól ismert mondata ott az utcán szíven ütött. A kapu több évtizede ott állhat, de most kellett látnom, hogy elérjen a szívemig a felirata. Az ember nem véletlenül születik oda, ahol van – valami ilyesmit mondott Hamvas Béla is. Én hiszem, hogy az életem nem merõ véletlenségek sorozata, mert hitem szerint nincsenek véletlenek. De arra még soha nem gondoltam, hogy ez Érdre is vonatkozhat: nem véletlenül kerültünk ide, az pedig az én hibám, hogy ennyi idõn keresztül csak haragudni voltam képes erre a helyre, szeretni meg sem próbáltam. Ez a székelykapu varázslatos dolgot mûvelt: új szemmel kezdtem nézni, látni kezdtem az utcákat, amiken naponta járok. Ismerkedtem azzal az új gondolattal, hogy nem az ország más tájaihoz kell hasonlítgatnom ezt a helyet, hanem elfogadni olyannak, amilyen: rendetlen, hepehupás és kusza egy város, de vannak szerethetõ részei is. Itt élek, élünk – és nincs varázsmadzagunk. Ha békétlenséggel van tele a szívem, mert itt kell élnem, nekem nehezebb. Mostantól vagyok itthon. Eddig vendégmunkás voltam ebben a városban, majd két évtizedig ingázó egy még ennél is bolondabb városba, de ebbe belefáradtam. Itthon szeretnék lenni végre. Ismerni akarom a várost: az utcáit, házait, az itt élõket. Nem lesz könnyû dolgom, de ezt nem is bánom. Jó ennyi év után hazaérni. Terveim vannak, már nem menekülõre fogva, hanem csak úgy, könnyedén, de alaposan szemügyre venném ezt a helyet, amit ennyi éve csak kerülgettem és csak sejtem a mostani eszemmel, hogy csodákat is rejtegethet. Kicsi, érdi csodákat – de azok az igaziak. Tehát: Utánam, kedves Olvasó!

V. évfolyam 4. szám • 2007. február 22.

35 éves a Mûvelõdési Központ

Felhívás Mûvelõdési Központ épületének alapkõ elhelyezésére 1969. augusztus 19-én került sor, s az építkezés 1972-ig tartott. A ház ünnepélyes megnyitásán, 1972. augusztus 20-án az aulában helytörténeti kiállítás nyílt, filmvetítés volt gyerekeknek és felnõtteknek valamint zene és tánc a fiataloknak. Egy település életében jelentõs alkalom az, amikor közösségei elhelyezést nyernek, s lehetõség teremtõdik újak létrejöttére. A mûvelõdési ház, vagy ahogy még ma is sokan nevezik, a kultúrház, a kulturális-közösségi élet színtere lehet, s az érdi azzá is vált, illetve katalizátorként rendezvényeivel segíti, támogatja az újabb együttlétek létrejöttét, szolgálja a lakosság életminõségének, lelki egészségének a javítását. Intézményünk alapításának 35. évfordulójára kiadvánnyal, kiállítással és rendezvényekkel emlékezünk. Ezért kérjük mindazokat, akik a Mûvelõdési Központ tevékenységére, rendezvényeire vonatkozóan plakátot, meghívót, fotót birtokolnak, bocsássák azokat az intézmény rendelkezésére. A dokumentumokat másoljuk és számítógépre visszük, az eredetieket tulajdonosának visszaadjuk. A gyûjtött anyagokból kiadványt szerkesztünk, kiállítást rendezünk. Az anyaggyûjtéssel kapcsolatban kereshetõ: Vasas Ilona 06-23/365-490/112 mellék, e-mail: [email protected]

A

PÁLYÁZAT Nemzetközi pénzintézet pályázatot hirdet, legalább középfokú végzettségû, pályakezdõk és pályamódosítók részére, OKJ-s szakmai képzésre. A képzés ideje: 1+1 év. A pályázat kiírója a képzés idejére, vállalkozói szerzõdés keretében munkalehetõséget biztosít a sikeres pályázóknak. A képzési költséget a kiíró, elõzetesen egyeztetett képzési terv elfogadása esetén átvállalja. Igény esetén hivatásindító támogatás is adható. A pályázat elkészítéséhez munkatársaink ingyenes segítséget nyújtanak. Jelentkezés: Önéletrajz beküldésével az alábbi címre: GPR Zrt. 2030 Érd Kálvin tér 1. Jelige: „Új egzisztencia” Minden jelentkezõvel felvesszük a kapcsolatot. Elõzetes érdeklõdés: Kopor Tihamér, 06-30/2111-963

9

ÉRDI LAP A Szepes Gyula Mûvelõdési Központ SZÍNJÁTSZÓKÖRE 2007. MÁRCIUS 9-ÉN, PÉNTEKEN 18 ÓRAKOR a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban (Érd, Alsó u. 9.) bemutatja

Carlos Solórzano:

A BÁBUK

A Mûvelõdési Ház programjából Február 22. csütörtök

Még mindig õsz fotókiállítás-megnyitó ZÉTÉNYI ATTILA GYULA fényképeibõl A kiállítást megnyitja: ADORJÁN JÓZSEF a Duna-Art Fotóklub vezetõje ***

Szemadám György

címû darabját Az eredeti mû alapján színpadra alkalmazta és rendezte: FELLNER GRÉTI Szereplõk: Bábukészítõ: VASS ESZTER Kislány: NÉMETH ÁGNES / SZÕKE BRIGITTA ...és a bábuk: Nagyfejû: NÉMETH KATALIN • Mûvész: MUNKÁCSI PÉTER Bölcs: OSTORHÁZI BERNADETT Nõ: PARÓCZAI RÉKA Anya: ALMÁSI JUDIT / GERGELY HAJNALKA Rosszindulatú: GAUDI NOÉMI Macsó: PÉNZES JÁNOS Buta: RÉTI ORSOLYA • Naív: KOVÁCS DÓRA Gyáva: MOHOS CSILLA • Ifjú: PINTÉR DÁVID Júdás: NÉMETH ÁGNES / TYORJÁN LILI Gyerekbábu: MÉSZÁROS BALÁZS Kerettörténet: ENGLER ZITA, GYÕRI BEA, KOCZKA NÓRA, KRAJNYIK CINTIA, MAGYARI ALEXANDRA, BOZÓ PATRIK, TÓTH NIKOLETT, TÓTH ZSÓFIA, VEIDINGER ZSÓFIA, VESZPRÉMI KATALIN

Munkácsy-díjas festõmûvész kiállításának megnyitója 2007. február 23-án 18.00 órakor A tárlatot megnyitja: NOVOTNY TIHAMÉR mûvészeti író Gitáron közremûködik: SZEMADÁM GYÖRGY TAMÁS A kiállítás 2007. március 25-ig tekinthetõ meg. ***

Esküvõi kiállítás 2007. február 25. vasárnap 1018 óráig. Esküvõi kellékek, kiegészítõk bemutatója

Koreográfia: SZILÁGYI BETTI Díszlet: BOZÓ KRISZTIÁN Jelmez: a szereplõk keze munkája

A belépés ingyenes!

SIMPLY CLEVER • EGYSZERÛEN NAGYSZERÛ

Egy lenyûgözô ajánlatnak nehéz ellenállni. Fôként most, hiszen használt autója akár 700 000 forinttal többet ér §kodaFabia Classic vásárlása esetén. Engedje szabadon vágyait! Kombinált átlagfogyasztás: 5,1-7,0 l/100 km, CO2-kibocsátás: 136-168 g/km

Az Ön §kodamárkakereskedôje:

Duna Autóház 2030 Érd, Fehérvári út 63-65. Tel.: 06-23-521-250, fax: 06-23-521-256 www.dunaauto.hu

10

ÉRDI LAP

EGYENSÚLY-TORNA a Parkvárosi Közösségi Házban (Bajcsy-Zs. út 206.) minden pénteken 18 órától Tanfolyamvezetõ: BOZÓ KRISZTIÁN. Érdeklõdni: 06-20 9110-641 Fidesz MPSZ érdi szervezete szeretne nagyobb létszámmal, nyitottabban mûködni, ezért szeretettel várja minden, a jobboldali, konzervatív, nemzeti oldallal rokonszenvezõ érdi lakos jelentkezését. Jöjjenek el szerdánként az Összefogás Egyesület székházába (Érd, Alsó u. 8.) délután 6 óra után, ismerkedjenek meg életünkkel, munkánkkal, tagjainkkal, és tiszteljenek meg utána azzal, hogy felvételüket kérik a szervezetbe. Várjuk Önöket! Fidesz Érdi szervezete

A

V. évfolyam 4. szám • 2007. február 22.

Óvoda jellegû családi napközi és gyermekfelügyelet Diósdon a Hunyadi u.1 1 .-ben (az M0-ás és a 70-es út találkozásánál, a lakótelep mögött) Szeretettel várjuk a bölcsõdés, óvodás és kisiskolás korú manócskákat egész napos ellátással vagy csak néhány órás játéklehetõséggel, amíg a Mami ügyes-bajos dolgait intézi

•Egyéni képességfejlesztés a zene, irodalom, tánc és a kézmûvesség segítségével •Kiscsoportos foglalkozások (5-6 fõ) 2 nevelõ közremûködésével •Fokozott figyelem az öltözködésre, tisztálkodásra a betegségek elkerülése érdekében •Kulturált étkezési szokások kialakítása, saját konyha, egészséges, vitamindús ételek, egészséges életmódra nevelés •Nagy terek, szobák a játék és pihenés számára (kerülve minden zsúfoltság-érzetet), kis létszám •Saját kert játékokkal •Igény szerint a környéken háztól-házig szállítás Bõvebb információ a 06-30-9823-369-es telefonszámon vagy a www.manokucko.hu weboldalon

A Fidesz Érdi Szervezete minden hét szerdáján 17 és 19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart. Helyszín: Érd, Alsó u. 3. Polgárok Háza, földszint, Fidesziroda. Dr. Szabó Ferenc ügyvéd. Tel.: 06 30 352-1275

A z érdi K örnyezetvédõ E gyesület fotó-pályázatot hirdet

madarak és fák címmel. Pályázhat bárki, saját alkotásával, fekete-fehér vagy színes, A 4-es formátumú papír képpel, amelyen madár vagy fa szerepel. A beküldött anyagokkal az E gyesület rendelkezik, abból kiállítást rendez. E redményhirdetés és kiállításmegnyitó: 2007. május 10-én, a M adarak és F ák N apján.

B eküldési határidõ: 2007. április 15.

Érd, Budai út 13. (STOP.SHOP) Tel: 06-23-368-718 • H-P: 9-18 h Szo: 9-14 h

Gyermek és felnõtt SZEMÉSZETI RENDELÉS • DR. FEMINGER ANDREA szemész fõorvos kontaktlencse specialista szerda: 14-18 h • DR. FÖLDVÁRI BÉLA szemész fõorvos kontaktlencse specialista szombat: 9-12 h Bejelentkezés: 06-23-368-718, vagy személyesen az üzletben

SZEMÜVEGKERETEK ÜZLETÜNKBEN MOST AKÁR 50% KEDVEZMÉNNYEL! Az akció január 15-tõl, a készlet erejéig érvényes.

T-MODELL BÁLÁSRUHA VÁSÁR idén is várja régi és új vásárlóit Érden a Mûvelõdési Központban minden szerdán 9-16-ig

Hirdetésfelvétel: 70/237-6159