V. AZ OPERATÍV PROGRAMOK RÖVID LEÍRÁSA Az NFT prioritásai és az Operatív Programok közötti összefüggéseket a II. 4. fejezet tárgyalja. Az alapok prioritások szerinti pénzügyi támogatásait az NFT pénzügyi táblázata tartalmazza (IV. fejezet, 1.1 táblázat).
1. GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG OPERATÍV PROGRAM A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) célja a gazdaság versenyképességének erősítése. A magyar gazdaság európai fejlettségi szinthez való felzárkózását a gazdasági versenyképesség javításával, a vállalkozások modernizációjával, valamint a fejlett gazdasági környezet kialakításával kell elősegíti. Magyarország az erősödő nemzetközi versenyben is építhet adottságaira és az eddig elért eredményeire. Így többek között a fővárosban és a dinamikusan fejlődő gazdasági centrumokban, Budapesten és Nyugat-Magyarországon meghonosodott, túlnyomórészt külföldi tőkével működő, modern feldolgozóipari ágazatok teljesítményére. A felértékelődő földrajzi elhelyezkedés révén a versenyképességet tovább erősítheti, hogy Magyarország jó eséllyel pályázhat a délkelet-európai régió üzleti és szolgáltató központjának szerepkörére. Másrészről szükség van a fejlődést gátló akadályok mérséklésére, így a KKV-k tőke- és korszerű menedzsment ismeretei hiányának oldására, a K+F és az innovációs tevékenységek fejlesztésére, valamint a kutatás-fejlesztési szektor és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítésére. A gazdasági versenyképesség növelése érdekében az országnak ki kell használnia az információs technológiai alkalmazások által nyújtott lehetőségeket. A távközlési infrastruktúra fejlettsége területileg erősen differenciált, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a kiegyensúlyozott területi fejlődésre, és a jelentős területi fejlettségi különbségek mérséklésére. Célok: • A tudásalapú gazdagság és az innovációs kapacitások fejlesztése • A technológia-intenzív iparágakra és szolgáltatásokra alapozott gazdaság kiépítése • A gazdaság duális jellegének oldása a kis- és középvállalatok fejlesztésével A célrendszert horizontális célok egészítik ki, úgymint a környezetminőség javítása, a fenntartható erőforrás gazdálkodás, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. Stratégia: A tudásalapú gazdagság és az innovációs kapacitások fejlesztése egyrészt a kutatásfejlesztés és az innováció, másrészt az információs gazdaság és társadalom fejlesztésének, az információs technológiák alkalmazásának kiemelt támogatását indokolja. A K+F és az innováció a tudásalapú gazdaságra történő átállásnak, a hosszú távú, fenntartható növekedésnek, a gazdasági versenyképesség fokozásának és a versenyelőnyök kiaknázásának 167
egyik meghatározó, dinamikus eleme. A fejlesztéshez jó alapot jelent a fontos K+F területeken meglevő erős tudományos kultúra és a viszonylag fejlett oktatási rendszer. A tudásgazdaság kibontakozását, a tudás hasznosulását biztosítják az információs társadalommal, az elektronikus gazdasággal kapcsolatos fejlesztések is. A versenyképesség szempontjából az EU is kiemelten fontosnak tartja ezeket a területeket, ugyanakkor Magyarország lemaradása a jelenlegi EU-tagországok átlagos mutatóitól még a termelékenység terén tapasztalható különbségeknél is nagyobb. A technológia-intenzív iparágakra alapozott gazdaság kiépítése beruházásokat tesz szükségessé a magas hozzáadott-értéket előállító modern feldolgozóiparba és szolgáltató ágazatokba. Az utóbbi időben a munkaerő-költségek emelkedése és az alacsony költségigényű gazdaságok által támasztott erősödő verseny miatt Magyarország tőkevonzó képessége csökkent, ami hangsúlyváltást tesz szükségessé a beruházás-ösztönzési politikában. A cél a magas hozzáadott-értékű tevékenységek betelepítésének, megtartásának és a magyar gazdaságba való beágyazódásának elősegítése. A beruházás-ösztönzés a beruházások közvetlen, célzott támogatása mellett csak a megfelelő üzleti környezet biztosításával lehet sikeres. A megfelelő üzleti környezetet a tudásbázis már említett fejlesztésével, az üzleti infrastruktúra és a szolgáltatások javításával, illetve a GVOP-n kívül eső infrastruktúra- és humánerőforrás-fejlesztésekkel kell biztosítani. A GVOP monofund típusú, csak az ERFAból finanszírozott program, ezért sikeres megvalósítása érdekében kiemelten fontos a többi operatív programmal való koherenciájának és integráltságának a megteremtése, mert ez biztosítja, hogy a megcélzott szektorok és területek fejlesztése átfogó szemléletben valósuljon meg. Ugyancsak fontos, hogy a beruházás-ösztönzés hozzájáruljon a regionális fejlettségbeli különbségek mérsékléséhez, és hogy a beruházások növekedést indukáló, munkahelyteremtő és felzárkóztató hatásukat a kevésbé fejlett térségekben is kifejtsék. A gazdaság duális jellegének oldása, a kis- és középvállalatok fejlesztése. A gazdaság nagyon fontos része a KKV szektor. A helyzetértékelésben feltárt hiányosságainak és gyengeségeinek orvoslásához jelentős beruházásokra van szükség. A technológiai modernizáció elősegítése, a vállalatirányítási képességek fejlesztése, a vállalati együttműködések és a beszállítói tevékenységek támogatása, az információ-technológiai eszközök alkalmazásának ösztönzése révén elérhető, hogy a modernizálódó gazdaság, a fejlődő tudásbázis, a technológia-intenzív tevékenységek által kiváltott növekedésből a KKVk is profitáljanak. A kis- és nagyvállalatok gazdasági teljesítményének közelítése, és az egészségesebb gazdasági környezet megteremtése kiemelkedő jelentőségű a gazdasági versenyképesség javítását célzó stratégia szempontjából. A stratégia alapján a GVOP céljai az alábbi négy prioritáson keresztül valósulnak meg: 1. Befektetés-ösztönzés 2. KKV-k fejlesztése 3. Kutatás-fejlesztés és innováció 4. Információs társadalom- és gazdaság fejlesztése Ezeket egy ötödik prioritás, az OP végrehajtását elősegítő “technikai segítségnyújtás” egészíti ki. A fenti prioritások integráns részét képezik az ország átfogó gazdaságfejlesztési stratégiájának, amely Magyarország gazdasági versenyképességének javítását fenntartható növekedési pályán, az állami szerepvállalás mértékének csökkenésével párhuzamosan kívánja elérni.
168
1.1. BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉS A magyar gazdaság korszerűsítésében, tőkevonzó és tőkemegtartó képességének javításában, a munkaerőpiaci gondok enyhítésében a közeljövőben is kulcsszerepe lesz a vállalkozói szektor beruházásainak. A versenyképesség javítása, a vállalkozások modernizációja és a vállalkozói környezet fejlesztése elősegíti a munkahelyteremtést, a tartós munkahelyek kialakítását. A vállalkozói környezet javítása érdekében egyszerűsíteni kell a vállalkozások alapításának és működésének jogi szabályozását. A kevésbé fejlett, nagy munkanélküliséggel sújtott területek vagy régiók tőkevonzó képességének növeléséhez elengedhetetlen a korszerű termékeket előállító feldolgozóipart kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése. A környezetvédelmi, munkavédelmi, információvédelmi és vagyonvédelmi normatívák teljesítése, valamint az európai regionális vállalati központok kialakítása érdekében szükség van a vállalati szektor korszerűsítésére. A vállalkozói szektor infrastrukturális feltételei a fejlesztendő terület keretében leginkább a magas szintű szolgáltatásokat nyújtó ipari parkok, és logisztikai szolgáltató központok fejlesztésével javíthatók. Ezzel egyidejűleg a lehetséges beruházók Magyarországra vonzása a korábbiaknál kiterjedtebb, célra-orientáltabb és hatékonyabb marketing tevékenységet igényel. A gazdasági környezetnek és a helyi infrastruktúrának a Regionális Fejlesztés OP keretében megvalósuló fejlesztését szorosan össze kell hangolni a GVOP megvalósításával.
1.2. KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSE A KKV-k meghatározó társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási szerepe indokolja, hogy fejlesztésük önálló prioritás keretében történjen. A szektorban rejlő kiaknázatlan források magukban hordozzák a foglalkoztatási szint emelésének, a verseny- és alkalmazkodóképesség javításának, és a társadalmi beilleszkedés elősegítésnek lehetőségét. A különböző méretű, különböző tevékenységet végző, eltérő helyzetű vállalkozások más és más jellegű beavatkozást igényelnek, ezért a GVOP különböző szükségleteknek megfelelő intézkedés csomagot tartalmaz. Az EU-ban is piacképes termékek előállításához szükség van a KKV-k eszközeinek és technológiai folyamatainak korszerűsítésére, innovációs tevékenységük erősítésére. A modernizáció során kiemelt fontosságú a korszerű minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, a bevált üzleti tapasztalatok elterjesztése, és a nemzetközi szabványoknak megfelelő géppark beszerzése. A KKV-k sikeres piaci helytállásának kulcsa a szoros egymás közötti együttműködés kialakítása, valamint a multinacionális és regionális vállalatokkal való beszállítói kapcsolataik fejlesztése. A közös fellépés növeli a részt vevő vállalkozások gazdasági erejét, elősegíti az információáramlás és az üzleti szolgáltatásokhoz való hozzájutás költségeinek csökkentését. Fejlesztendő terület az alapvető működéshez szükséges vállalkozói ismeretek széleskörű elterjesztése, az üzletmenet hatékony megszervezéséhez szükséges szakmai ismeretek mennyiségének, minőségének növelése és ezek hozzáférhetőségének biztosítása a vállalkozások számára. Ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy a KKV-k vezetői felismerjék és a saját javukra fordítsák a piaci lehetőségeket. A pályázati lehetőségekbe való bekapcsolódás esélyeinek növelése érdekében tanácsadással kell segíteni a kis- és középvállalkozásokat.
169
1.3. KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ A hosszú távú gazdasági versenyképesség és a fenntartható növekedés biztosításához jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztése szükséges. Ennek érdekében fokozni kell a kutatás-fejlesztési ráfordításokat, és erősíteni kell a K+F célú együttműködéseket. Az erőforrásokat a nemzetgazdaságilag fontos területekre kell összpontosítani, hogy létrejöjjön egy olyan kritikus tömeg, ami új kutatási eredmények létrehozását és gazdasági hasznosítását teszi lehetővé. Kiemelten kezelendők a jelenkori kihívásokra választ adó generikus technológiák (információs és kommunikációs technológiák, biotechnológia és új anyagok technológiája), valamint a környezetbarát eljárások, termékek és szolgáltatások kifejlesztése. Az Európai Kutatási Térséghez csak hatékony kutatás-fejlesztési tevékenységgel és korszerű K+F kapacitásokkal lehet eredményesen csatlakozni. Ennek érdekében korszerűsíteni kell a közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek (például egyetemek, akadémiai kutatóintézetek és alapítványok) viszonylag elmaradott kutatási infrastruktúráját. Közös kutatóközpontok létrehozásával erősíteni kell az egyetemek és a vállalatok közötti komplex együttműködést. A nemzetgazdaság versenyképességének erősítéséhez javítani kell a vállalatok, elsősorban a KKV-k innovációs képességét és kapacitásait. A KKV-kat ösztönözni kell a K+F tevékenység közvetlen vagy kiszervezés keretében történő végzésére, illetve a tudás- és technológiatranszfer folyamatokban való részvételre. Kiemelten kell támogatni a vállalkozások alapítását, valamint a tudás- és technológia-intenzív vállalkozások (spin-off) létrehozását és megerősítését. A vállalati K+F tevékenységet a meglévő kutatóhelyek fejlesztésével, új kutatóhelyek létesítésével, valamint a kapcsolódó beruházások és infrastruktúra fejlesztések támogatásával kell elősegíteni.
1.4. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS Az információs és tudásalapú társadalom fejlesztése elsősorban a hatékonyság javításával növeli a versenyképességet, ami tovább gyorsítja a technológiai fejlődést. A képzettséggel szembeni megnövekedett követelmények, és az új típusú szolgáltatások elterjedése magasabban képzett munkaerőt igényel, ami az új munkahelyek számának növekedését, magasabb értékű és jobb minőségű termékek és szolgáltatások előállítását teszi lehetővé. A nemzetközi gazdasági és kulturális versenyben való helytálláshoz új szolgáltatásokra, magas minőségű és gyors szélessávú távközlési infrastruktúrára, valamint a szolgáltatások által kínált lehetőségek felhasználását támogató programokra van szükség. A szolgáltatások által biztosított információs és kommunikációs technológiáknak, valamint a gazdasági, marketing és piaci információknak és adatoknak nagy szerepük van valamennyi iparág jövőbeni versenyképességében. Ezért az e-gazdaság és az e-kereskedelem az infrastruktúrával, az e-közigazgatással, a szolgáltatásokkal, az alkalmazásokkal és a tartalom fejlesztésével összefüggő beruházásokra összpontosítanak. Az elektronikus gazdaság kiépüléséhez nélkülözhetetlen a korszerű gazdálkodási, termelési és tevékenységi viszonyok kialakítása, a hatékony tudásmenedzsment fejlődésének ösztönzése, támogatása. Ezért állami eszközökkel ösztönözni kell a könnyen elérhető információs hálózatok kiépülését, a web-technológia alkalmazását, a gazdálkodás számára releváns, naprakész információk hatékony felhasználását valamennyi gazdálkodási folyamatban. Az egazdaság egyik perspektivikus területe világszerte az intelligens és dinamikus elektronikus
170
kereskedelem, vagyis a minőségi, sokoldalú és fogyasztó-centrikus kereskedelmi tevékenység. Az e-kereskedelem fejlesztésének támogatása a fogyasztók számának növekedését, és az elektronikus vásárlások és tranzakciók megbízhatóságába vetett bizalmuk erősítését segíti elő. A vállalkozások a rendelkezésükre álló naprakész üzleti ismereteket nyújtó digitális tartalom felhasználásával tudják kihasználni az Internet nyújtotta lehetőségeket. Magyarország jelenleg nem rendelkezik elegendő digitális tartalommal a vállalatok és a lakosság igényeinek kielégítéséhez. A vállalkozások és a lakosság számára egyaránt csak a megfelelő mennyiségű és széles körben hozzáférhető hálózati tartalom, adatok és ismeretek, a digitális tudásbázis teheti vonzóvá az IT technológia használatát. Az információs társadalom, az e-gazdaság kiépülésének tehát nélkülözhetetlen eleme a digitális üzleti, tudományos és kulturális tartalom megléte. A GVOP-nak a digitális tartalomipar fejlesztését elősegítő támogatásai a szoftvergyártás fejlesztésére, a magyar és idegen nyelvű üzleti, tudományos, kulturális tartalom kialakítására, a forgalmazás és elosztás megszervezésére irányulnak. A fejlett digitális tartalom-ipar az EU piacán működő magyar gazdaság versenyképességének nélkülözhetetlen eleme. Az e-közigazgatás bevezetése a szolgáltató állam kiépülésének nélkülözhetetlen eleme, melynek idő- és költségtakarékos használatából mind a piaci szereplők, mind a közigazgatási intézmények egyaránt sokat nyernek. E fejlesztés révén a közigazgatás - a legnagyobb digitális adatvagyonnal rendelkező, begyűjtő, kezelő és szolgáltatóként - egyben hozzájárul az IT-piac növeléséhez és hatékonyabbá tételéhez. Gyors, hatékony ügyintézéssel megkönnyíti az új vállalkozások beindítását, a piaci szereplők ügyintézését (adó-, vámügyek, engedélyek beszerzése, stb.), ezzel növelve a hatékonyságukat. A kényelmes elektronikus közigazgatási ügyintézés ösztönözheti a lakosságot az IT használat elsajátítására, s így ügyfélként, fogyasztóként, sőt partnerként egyre többen jelennek meg, egyaránt bővítve a gazdaságot, a piaci lehetőségeket és a képzett humán erőforrást. A Gazdasági Versenyképesség OP intézkedéseinek sikeres végrehajtása nagymértékben függ más OP-ok megvalósításától, így például a környezet és infrastruktúra-fejlesztéstől, a humánerőforrás-fejlesztéstől, az esélyegyenlőség szempontjából fontos át- és továbbképzési intézkedésektől, a KKV-k növekedési képességétől, az IT készségek és az IT infrastruktúra fejlesztésétől, az integrált regionális és kistérségi fejlesztésektől, valamint a mezőgazdaság fejlesztésétől. A vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az állam- és közigazgatásban folytatni kell a szabályozási rendszer korszerűsítését. Az e-közigazgatás kiépítése mellett, és arra alapozva az államnak megfelelő jogszabályi keretek kialakításával jobb piaci környezetet kell teremteni a versenyképesség javításához.
171
2. HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM A foglalkoztatás szintje jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától, magas az inaktivitás, míg egyes régiókban és foglalkozásokban a szakképzett munkaerő hiánya okoz munkaerőpiaci feszültségeket. A munkaerőpiaci és a társadalmi kirekesztődés fokozottan sújtja a leghátrányosabb helyzetű csoportokat, köztük a romákat, a hátrányos helyzetű térségekben élőket és a fogyatékkal élő embereket. Az aktív korú népesség rendkívül rossz egészségi állapota, a rehabilitáció fejletlensége komoly veszteségeket okoz a munkaerő versenyképessége és termelékenysége tekintetében. Bár a népesség iskolázottsága folyamatosan nő, a társadalom tudásszintje, tudásbázisa, a munkaerő alkalmazkodóképessége elmarad a változó gazdasági körülmények által támasztott követelményektől. Az iskolarendszerű képzés nem biztosítja kielégítően az alapkészségek, a kulcskompetenciák elsajátítását. Az oktatás és képzés rendszere nem igazodik kellőképpen a gazdaság igényeihez. Ugyanakkor az ország jelentős humán potenciállal rendelkezik. Ehhez a humántőke fejlesztésébe való befektetések növelése, a munkaerő képzettségének javítása, tudásának fejlesztése, innovációs készségének fokozása, valamint a humánerőforrásfejlesztést szolgáló intézményi és infrastrukturális háttér fejlesztése szükséges. Az aktív korúak foglalkoztathatóságának javításához elengedhetetlen az egészség megőrzését és helyreállítását segítő egészségügyi szolgáltatások fejlesztése. Célok: • A foglalkoztatási szint emelése, • A munkaerő versenyképességének javítása, • A társadalmi beilleszkedés elősegítése. A célrendszert bizonyos horizontális célok egészítik ki, úgymint a nők és férfiak esélyegyenlőségének biztosítása, illetve a romák esélyegyenlőségének általános érvényesítése. Stratégia: A gazdaság versenyképességének javítása a potenciális munkaerő nagyobb munkaerőpiaci részvételét feltételezi. A foglalkoztatás és a humánerőforrás-fejlesztés területén legfontosabb cél a foglalkoztatási szint emelése, összhangban a Foglalkoztatáspolitikai Közös Értékelésben (JAP) foglaltakkal. A munkaerő iránti kereslet növelését elsősorban a gazdaságpolitika eszközei segíthetik elő. Új munkalehetőségek létrehozásához azonban a humánerőforrás-fejlesztés is hozzájárulhat az újonnan létrejövő munkahelyek követelményeinek megfelelő munkaerő biztosításával. A munkaerő-kínálat oldaláról a foglalkoztatás bővítését a munkanélküliek és az inaktív népesség munkaerőpiacra való visszatérésének lehetővé tételével kell elősegíteni. Ennek legfontosabb eszköze a gazdaság igényeinek megfelelő képzettségek és készségek megszerzésének támogatása, valamint az egyéni adottságokhoz, igényekhez és lehetőségekhez igazodó szolgáltatások biztosítása. Ugyancsak a foglalkoztathatóságot növeli az egészségi állapot gyors helyreállítása. Az egyes szakmákban és régiókban jelentkező munkaerőhiány leküzdése érdekében meg kell könnyíteni, és ösztönözni kell a munkavállalók szakmai és területi mobilitását.
172
A tudásalapú társadalom megteremtéséhez versenyképes, képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac új kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkaerő szükséges. A munkaerő versenyképességének javítása szempontjából stratégiai fontosságú az oktatási rendszer és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítése. Az oktatás és képzés rendszerének biztosítania kell a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzettség, tudás és készségek megszerzését. Annak érdekében, hogy a gazdasági fejlődést ne korlátozzák az alkalmazkodási nehézségek vagy a tudás- és ismerethiány, növelni kell a humántőke fejlesztésére irányuló befektetéseket. Ezért az Operatív Program az emberek minél szélesebb körű képzésére, továbbképzésére, a versenyképes tudás és a munkaerőpiacra való sikeres beilleszkedéshez szükséges készségek fejlesztésére irányul. A versenyképesség fontos tényezője az egészségi állapot, így a versenyképesség javításához a munkaerő egészségének megőrzését szolgáló fejlesztésekre van szükség. A humánerőforrás-fejlesztésnek a társadalmi beilleszkedés elősegítését is szolgálnia kell az esélykülönbségek csökkentésével, a társadalmi-gazdasági helyzetből fakadó hátrányok leküzdésének elősegítésével. A munkaerőpiaci esélyteremtés és a társadalmi kirekesztődés megelőzése érdekében nagyobb figyelmet kell szentelni az esélyegyenlőség biztosítására az oktatásban és képzésben való részvétel, valamint a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. Az OP beavatkozásainak ezért elő kell segíteniük a társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjainak munkaerőpiaci beilleszkedését, a szolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítását és a területi különbségek csökkentését. A stratégia alapján az OP céljai az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában az alábbi öt prioritáson keresztül valósulnak meg: 1. Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerő piacra történő belépés segítésével 3. Oktatás, képzés támogatása az egész életen át tartó tanulás politikájának részeként 4. Alkalmazkodóképesség és vállalkozói készségek fejlesztése 5. Az oktatás, a társadalmi befogadás és az egészségügyi ellátás infrastrukturális fejlesztése. A fenti prioritásokat kiegészíti egy hatodik, az OP végrehajtását elősegítő “Technikai segítségnyújtás” prioritás.
2.1. AKTÍV MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK TÁMOGATÁSA Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon alacsony a foglalkoztatottság, és magas a munkaerőpiacról kiszoruló inaktívak aránya. A foglalkoztatási szint növeléséhez az aktív munkaerőpiaci eszközök többek között a munkanélküliség megelőzésével, a munkanélküliek munkaerőpiaci visszailleszkedésének elősegítésével járulhatnak hozzá. Mindennek nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy az állástalanokkal elsőként kapcsolatba kerülő munkaerőpiaci szervezet megfelelő információval rendelkezzen az országos, regionális és kistérségi munkaerőigényekre vonatkozóan, hozzájáruljon az oktatási-képzési rendszer és a gazdaság közötti kapcsolatok erősödéséhez, és biztosítani tudja a munkaerőpiaci képzésnek a gazdaság igényeihez való igazodását. A munkaerőpiaci szolgáltatások hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében a helyi igényekhez, illetve az egyéni adottságokhoz és lehetőségekhez igazodó szolgáltatási rendszert kell kialakítani.
173
2.2. TÁRSADALMI
KIREKESZTÉS ELLENI TÖRTÉNŐ BELÉPÉS SEGÍTÉSÉVEL
KÜZDELEM
A
MUNKAERŐPIACRA
A társadalmi beilleszkedés elősegítésének, a szegénység és a társadalmi kirekesztődés megelőzésének és leküzdésének egyik legfontosabb eszköze az oktatási rendszer integrációs kapacitásának megerősítése és a munkaerőpiaci részvétel elősegítése. A kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem emellett magába foglalja a forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását, a kirekesztés kockázatainak elkerülését, a legelesettebbek segítését, minden érintett bevonását ezekbe a folyamatokba, valamint a társadalmi kirekesztődés jobb megértését szolgáló tevékenységek támogatását. A társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjai – különösen a roma népesség, a hátrányos helyzetű térségekben élők és a fogyatékkal élők – számára mind az oktatásban, mind a munkaerőpiaci és szociális szolgáltatások hozzáférhetősége tekintetében biztosítani kell az esélyegyenlőséget. Ezen társadalmi csoportok életminőségének tartós javítását az oktatással és képzéssel megalapozott munkaerőpiaci részvétel biztosíthatja. Az intézkedések célja a társadalmi kohézió erősítése, a beilleszkedés elősegítése, különös tekintettel a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok oktatására. Ezeket a célokat a család és a munkahely összeegyeztetését segítő szolgáltatások fejlesztésével, a hátrányos helyzetű csoportok – iskolázatlanok, szakképzetlenek, fogyatékkal élők, romák, veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, hajléktalanok, hátrányos helyzetű térségekben élők – részére célzott foglalkoztatási, szociális, közösségfejlesztő és a társadalmi szolidaritást erősítő programok biztosításával, valamint a társadalmi kirekesztés folyamatainak jobb megértésével kell megvalósítani.
2.3. OKTATÁS,
KÉPZÉS TÁMOGATÁSA AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS POLITIKÁJÁNAK RÉSZEKÉNT
Az iskolarendszerű oktatás minősége meghatározó módon befolyásolja a munkaerőpiacra belépő fiatalok lehetőségeit és munkavállalási esélyeit. Ezért az oktatás-képzés rendszerének átfogó fejlesztésével biztosítani kell, hogy a fiatalok az iskolarendszerű képzésben megszerezhessék azokat a kulcsfontosságú készségeket és ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a munkaerőpiacra való sikeres beilleszkedéshez, és egyben az egész életen át tartó tanulás megalapozását is jelentik. A munkanélküliség megelőzése szempontjából stratégiai fontosságú az oktatási rendszer és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítése és a képzésből a munka világába való átmenet segítése. A gazdaság és a munkaerőpiac változó igényeihez igazodó ismeretek és készségek folyamatos fejlesztése szükségessé teszi az egész életen át tartó tanulás lehetőségének biztosítását minden társadalmi csoport számára. A fejlesztendő terület alatt megjelenő intézkedések célja olyan tartalmi, szerkezeti és működésbeli változások bevezetése az oktatás teljes vertikumában, amelyek e szektornak az egész életen át tartó tanulás politikájához való jobb illeszkedését szolgálják. Az intézkedések további célja az oktatási-képzési rendszer színvonalának, hatékonyságának javítása és a munkaerőpiaci integráció megkönnyítése a szükségletekhez igazodó képzések támogatásával. Az intézkedések megvalósulása a kulcskompetenciák és nyelvtudás fejlesztésével a munka világába való belépést is elősegíti. Az információs társadalomba való bekapcsolódás
174
szükségessé teszi, hogy az egész oktatási rendszerben elterjedjen az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása.
2.4. ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG ÉS VÁLLALKOZÓI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE A tudásalapú társadalom és a gyorsan változó gazdasági körülmények új típusú követelményeket támasztanak a munkaerővel szemben. A versenyképesség fontos feltétele a szakmailag jól képzett és rugalmasan alkalmazkodni képes munkaerő. A foglalkoztatottak, s különösen a KKV-k munkavállalóinak alkalmazkodóképességét az egész életen át tartó tanulás lehetőségének biztosításával, valamint a gazdaság igényeihez igazodó képzés-kínálat kialakításával kell segíteni. A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős foglalkoztatási potenciálja miatt különösen fontos a vállalkozói készségek fejlesztése és a változó gazdasági környezethez való igazodás elősegítése. A prioritás a humánerőforrás-fejlesztés eszközeivel és a beruházásokhoz kapcsolódó képzési programok támogatásával hozzájárul a munkahelyteremtéshez. Mindennek előfeltétele a gazdaság folyamatosan változó igényeihez igazodó, megfelelő tartalmú képzési kínálatot biztosító, és megfelelő infrastruktúrával rendelkező képzési rendszer. A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének fejlesztésében fontos szerepet töltenek be a beruházásokhoz kapcsolódó és a KKV-k versenyképességének javítását szolgáló képzési programok. A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programnak a munkaerő alkalmazkodó- és versenyképességének javítását szolgáló intézkedéseit a Regionális Operatív Program intézkedései is kiegészítik, a munkavállalók és a vállalkozók ágazat-specifikus képzési programjainak támogatásával.
2.5. AZ
OKTATÁS, A TÁRSADALMI BEFOGADÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSE
Az Európai Szociális Alap által támogatott humánerőforrás-fejlesztési beavatkozások eredményességének és hatékonyságának biztosítása érdekében infrastrukturális fejlesztésekre is szükség van. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával megvalósuló prioritás a versenyképes, képzett és egészséges munkaerő biztosításához nélkülözhetetlen intézmények infrastrukturális fejlesztését szolgálja. Az oktatás-képzés, illetve a szociális és egészségügyi ellátórendszer területi különbségeinek csökkentése, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés és az ellátások minőségének javítása hozzájárul a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedéséhez. A hatékony oktatási technikák és módszerek alkalmazásának, a megfelelő szintű készség- és képességfejlesztés feltételei biztosításának számottevő intézményi infrastrukturális beruházási vonzata van. A tervezett intézkedések a közoktatási intézmények épületállományának és a kapcsolódó szolgáltatások háttér-infrastruktúrájának a korszerűsítését, illetve bővítését támogatják. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kistelepülések, a ritkán lakott és a hátrányos helyzetű térségek oktatási infrastruktúrájának javítására. A szociális intézmények infrastrukturális fejlesztése hozzájárul a társadalmi kirekesztés elleni közösségi stratégia megvalósításához. A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások
175
fejlesztésének célja az egyes hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációjának megkönnyítése. A társadalmi integráció egyik feltétele a munkaerőpiaci esélyek növelése, amelynek sikeréhez a munkahelyteremtésen és a képzéseken kívül speciális intézményi szolgáltatásokat is létre kell hozni a rászorulók számára. A humánerőforrás-fejlesztéshez kapcsolódóan azokat az ellátásokat célszerű fejleszteni, amelyek a különféle okból hátrányos munkaerőpiaci helyzetű csoportok rehabilitációját, sikeres társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedését, illetve visszailleszkedését szolgálják. Az járóbeteg ellátási rendszer fejlesztése az intézmények felszereltségének számottevő területi (régiók közötti és régiókon belüli) különbségeinek csökkentését szolgálja. A korszerű szolgáltatások elérhetőségét biztosító orvostechnikai eszköz-fejlesztés a járóbeteg ellátásban lehetővé teszi a korai, gyors és pontos diagnózis felállítását, és kedvezően befolyásolja a gyógyítás és rehabilitáció eredményességét. A korszerű digitális eszközökkel végzett vizsgálatok rögzítéséhez és továbbításához az informatikai eszközökkel való ellátottság fejlesztése és a kommunikációs kapcsolatok kiépítése szükséges. A járóbeteg ellátás eszközfejlesztése olyan regionális programokra koncentrál majd, amelyek a régió lakossága egészségi állapotának javításával, a munkaerő munkavégző képességének megőrzésével és helyreállításával a régió versenyképességének erősítését szolgálják.
176
3. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Ahhoz, hogy Magyarországon a környezetvédelmi és közlekedési alapinfrastruktúra megfeleljen az európai követelményeknek, jelentős fejlesztésre szorul. Ezt mind a környezet állapota, mind pedig a közlekedési szerkezet alátámasztja. Az elmaradott infrastruktúra, az egyes területek lassú elérhetősége és az úthálózat túlzottan centrális jellege fékezik a gazdasági növekedést. A fejlesztések során fokozottan érvényesíteni kell a környezetvédelem szempontjait, valamint a fenntartható és kiegyensúlyozott fejlődés elvét. Az energetikai szektorban a környezetterhelés csökkentése a környezetvédelmi beruházásokon túlmenően elsősorban a megújuló energiaforrások fokozottabb felhasználásával, a közlekedésben környezetkímélő fejlesztésekkel érhető el. Célok •
Környezetbarát fejlődés elősegítése
Ez az alábbi két specifikus stratégiai célon keresztül érhető el: • •
A környezeti állapot javítása az ország egész területén A fő közlekedési folyosók elérhetőségének javítása, és a lakott területek közlekedési terhelésének csökkentése.
Stratégia A specifikus stratégiai célok megvalósítását a stratégia alábbi két eleme szolgálja. A környezeti állapot javítása A lakosság túlnyomó hányadát érintő és az ország környezeti állapotát döntően meghatározó problémák a településeken jelentkeznek. A problémák kezelése és a környezeti értékek hosszú távú megőrzése érdekében teendő intézkedések hozzájárulnak az EU felé vállalt kötelezettségek teljesítéséhez is. A legfontosabb prioritások közé tartozik, hogy biztosítani kell a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását és az ivóvízbázisok védelmét, valamint meg kell oldani a keletkező szennyvizek összegyűjtését és kezelését. Továbbá csökkenteni kell a keletkező hulladék mennyiségét, fejleszteni kell a hulladékgazdálkodás rendszerét, a légszennyező anyagok kibocsátásának mérséklésével javítani kell a települések levegőjének minőségét, és csökkenteni kell a lakosságot érő zajterhelést. A természetvédelem, a biológiai sokféleség megőrzése, a hazai tájak védelme és az árvízvédelem ugyancsak fontos prioritást jelentenek. Az importfüggőség és a környezeti ártalmak csökkentése érdekében - összhangban az EU előirányzatával - a megújuló energiaforrások arányát az összes elsődleges energia felhasználásban 2010-ig 12%-ra kell növelni. A megújuló energiaforrások részesedését
177
különösen a villamos energia termelésében kell növelni. Egységnyi vásárlóerő paritáson számolt GDP előállításához a magyar gazdaság több mint másfélszer annyi energiát használ fel, mint az EU tagállamok. Ez lehetőségeket rejt magában a hatékonyság javítására, különösen a fűtéstechnika, a távfűtés és a mezőgazdaság terén. Az elérhetőség javítása és a közlekedési terhelés csökkentése A 2015-ig terjedő időszakban a gazdasági fejlődést elősegítő közlekedési alapinfrastruktúrát kell fejleszteni, ami az országból induló vagy azon áthaladó közúti Helsinki folyosók még hiányzó szakaszainak, illetve a folyosókhoz csatlakozó és a sugaras szerkezetet kiegészítő úthálózati elemek kiépítését, a vasúti törzshálózat vonalainak teljes rekonstrukcióját, és a közúthálózat 115 kN teherbírású kialakítását jelenti. Az első időszakban a fő közlekedési folyosók elérhetőségének javítása a gyorsforgalmi úthálózat olyan szintre történő kiépítésével valósítható meg, hogy - hosszú távon - ezek valamelyike minden településről 30 perc alatt elérhető legyen. Ezek között elsőbbséget kell adni a sugaras szerkezetet oldó fejlesztéseknek. A lakott területek közlekedési terhelésének csökkentéséhez ki kell terjeszteni a városokat-településeket elkerülő útépítési programot, ami az érintett településeken lehetővé teszi a közlekedésből származó zaj, rezgés és légszennyezettség jelentős mértékű csökkenését. Az európai repülőterek hálózatához kapcsolódó regionális repülőterek fejlesztése elősegíti mind a fő közlekedési folyosók elérhetőségének javítását, mind a környezetbarát közlekedés kialakítását, s nem utolsósorban nagyban hozzájárul az adott régió gazdasági potenciáljának kiaknázásához. Az Operatív Program a Kohéziós Alap környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális nagyberuházásokat finanszírozó támogatásait egészíti ki. Az Operatív Program és a Kohéziós Alap intézkedéseinek, illetve fejlesztéseinek tervezése és megvalósítása összehangoltan, egymással szoros együttműködésben történik. A tervezett beruházások típusuk, méretük, helyszínük, valamint azon kiválasztási kritériumok szerint is jól elkülönülnek egymástól, amelyek a Kohéziós és Strukturális Alapok által támogatott beruházások közötti átfedéseket kívánják megelőzni. A régiókon belüli elérhetőség javítását szolgáló fejlesztések a Regionális Operatív Programban szerepelnek. Az előbbiekben ismertetett kettős stratégiai cél az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában az alábbi két prioritáson keresztül fog megvalósulni: 1. Környezetvédelmi fejlesztések 2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Ezeket a prioritásokat egy harmadik, az OP végrehajtását elősegítő “Technikai segítségnyújtás” prioritás egészíti ki.
3.1. KÖRNYEZETVÉDELMI FEJLESZTÉSEK A stratégiából következő fejlesztési területek az alábbiak: •
a települési környezetvédelem erősítése, az energiagazdálkodás fejlesztésével és a légszennyezés csökkentésével, • a környezetbiztonság növelése és a természetvédelem erősítése.
178
Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása, a közösségi jogszabályok és követelmények alkalmazása és betartása jelentős környezetvédelmi beruházásokat tesz szükségessé. Ezeket a beruházásokat a környezetet és az embert érő terhelések csökkentése, a települések környezeti állapotának javítása, a környezeti és természeti erőforrások védelme érdekében kell megvalósítani. A környezetvédelmi fejlesztési célok összhangban állnak a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programmal. Magyarországon a lakosság több mint 42%-a él olyan településen, ahol az ivóvíz minősége egyes paraméterek esetében nem felel meg az EU követelményeinek, illetve a hazai kormányrendelet határértékeinek, ezért a települési környezetvédelem területén elsődleges feladat a ivóvíz minőségének javítása. A közüzemi ivóvízellátás több mint 90%-át felszín alatti vízbázisok biztosítják, amelyek 2/3 része sérülékeny földtani környezetben van, ezért a szennyező forrásokat meg kell szüntetni. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében alapvető fontosságú, hogy valamennyi településen, ipari- és mezőgazdasági telepen megfelelő szennyvízelvezető és -kezelő rendszer működjön. Előnyben kell részesíteni a természetes, különösen a biológiai szennyvíztisztítási módszereket. A környezetvédelmi fejlesztések közül kiemelten fontos a hulladékgazdálkodás területe, ahol az infrastrukturális ellátottság és a kapcsolódó szolgáltatások színvonala jelentősen elmarad a társadalmi igényektől és az európai uniós átlagtól. Magyarország nagy súlyt fektet a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek kialakítására, a hasznosítás lehetőségeinek megteremtésére, valamint a veszélyes hulladék megfelelő kezelésére. A döntően a közlekedésből származó zaj- és levegőszennyezettséget csökkenteni kell. A jól célzott és hatékony beavatkozáshoz beruházásokra, a szennyező forrásokat pontosan azonosítani képes integrált zaj- és légszennyezés mérő hálózatokra van szükség. Magyarország gazdasági fejlődésének kulcselemei a KKV-k. A jelen prioritás keretében a KKV-kat ösztönözni kell arra, hogy vizsgálják meg, hogy az energiahatékonyság javításával, a szennyező források ellenőrzésével és minimalizálásával milyen lehetőségeik vannak az általuk okozott környezeti terhelések csökkentésére. A cél a hazai megújuló energiaforrások fokozatos növelése, s ezzel az energetikai importfüggőség mérséklése, valamint az energia termelésből fakadó környezetterhelés csökkentése. Támogatni kell a termelő-szolgáltató szféra és az önkormányzatok energiahatékony beruházásait. A környezetbiztonságot és a természetvédelmet illetően, több mint 550 km hosszú folyószakaszon kell megerősíteni az árvízvédelmi rendszert, amit a Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával közösen előirányzott, integrált árvízvédelmi fejlesztések keretében kell végrehajtani. A legfontosabb feladat a Tisza árterületének a védelme. A főként ipari és katonai tevékenységek nyomán az elmúlt évtizedekben keletkezett talajszennyezések felszámolása fontos feladat, mert veszélyeztetik a felszín alatti vizeket és vízforrásokat. A beavatkozásokat a leginkább veszélyeztetett területekre kell koncentrálni. A gazdag biodiverzitás és a természeti-táji örökség megőrzése és fenntartása érdekében erősíteni kell az élő és élettelen természeti értékek védelmi színvonalát. Ezt a Nemzeti
179
Ökológiai Program végrehajtásával és a Natura 2000 Hálózat kialakításával kell megvalósítani.
3.2. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A stratégiából következő fejlesztési területek az alábbiak: •
Települések védelme elkerülő és tehermentesítő utak építésével a települési tranzitforgalom, valamint a környezetterhelés csökkentése érdekében. • Az elérhetőség javítása gyorsforgalmi és összekötő utak fejlesztésével (sugaras szerkezet oldása), és a regionális repülőterek korszerűsítésével. A települések tranzitforgalmát elkerülő és tehermentesítő utak építésével kell csökkenteni. Ez a program már megkezdődött, s a továbbiakban egyre több települést kell bevonni a fejlesztésbe, amely részben új nyomvonalak kiépítésével, részben a már meglevő önkormányzati utak fejlesztésével valósul meg. Ezek a fejlesztések növelik az adott térség gazdasági potenciálját, tőkevonzó képességét, miközben az utak környezetterhelése zajvédő falak létesítésével minimalizálható. Az elmaradott térségek gazdasági fejlődését jelentősen felgyorsíthatják az elérhetőséget javító fejlesztések. Ezért elengedhetetlen olyan gyorsforgalmi és főút szakaszok kiépítése, amelyek a Helsinki folyosók összekötését, a meglevő főutak kapacitásának növelését, a hálós térszerkezet hiányzó észak-déli és kelet-nyugati irányú elemeinek kialakítását, a sugaras szerkezet oldását, valamint a gazdaságilag elmaradottabb térségek felzárkózási esélyeinek növelését szolgálják. Az úthálózat fejlesztése mellett a regionális repülőterek fejlesztésével is javítani kell az elérhetőséget, aminek mind üzleti, mind turisztikai szempontból pozitív hatása lesz az adott régió forgalmára. Ez a fejlesztés az EU gyakorlatával is összhangban van, ahol 100-200 km-enként működtetnek regionális repülőtereket. A KIOP valamennyi fejlesztési projektjét az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozza. Az ERFA támogatásokat a Kohéziós Alap környezetvédelmi és közlekedési beruházásai egészítik ki. A Kohéziós Alap a Helsinki folyosók kiépítését, az 50 ezer főnél nagyobb lélekszámú települések csatornázási és szennyvízkezelési beruházásait, valamint az ország keleti részén az ivóvíz minőségének javítását szolgáló fejlesztéseket fogja finanszírozni. A fentiekben körvonalazott valamennyi környezetvédelmi kezdeményezés része a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programnak. A közlekedési intézkedések a nemzeti közlekedési program részét képezik, és állami finanszírozásukat a nemzetközi pénzügyi szervezetek támogatása fogja kiegészíteni.
180
4. AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Magyarországon a társadalmi-gazdasági rendszerváltást követően gyökeresen megváltoztak a mezőgazdaság tulajdoni és földhasználati viszonyai, átalakult a gazdálkodás szervezeti rendszere, üzemi struktúrája is. A tulajdoni- és a szervezeti változások – többek között a kárpótlás, az állami és a szövetkezeti nagyüzemek átalakulása, a privatizáció – jelentős tőkekivonást okoztak a mezőgazdaságban, amelynek még részleges visszapótlását sem tette lehetővé a termelés tartósan és kritikusan alacsony jövedelmezősége. A termelésre visszahatott az élelmiszerek csökkenő hazai kereslete, amit a hagyományos exportpiacok elvesztése is súlyosbított. Mindezek a mezőgazdaságra és az élelmiszer-feldogozásra kedvezőtlenül ható tényezők együttesen korlátozzák az ország mezőgazdasági termékelőállításra kiválóan alkalmas adottságainak, komparatív előnyeinek, valamint az agrárszakemberek korábban már nemzetközi összehasonlításban is elismert felkészültségének és szaktudásának hasznosítását. A társadalmi-gazdasági átalakulás igen erőteljesen érintette a sérülékenyebb vidéki térségeket. A vidéki térségek rovására jelentősen nőtt a területi differenciálódás. Ennek következménye a mezőgazdaságból élők közötti jövedelem különbségek növekedése, a vidék elszegényedése, az életfeltételek kedvezőtlenebbé válása, a hátrányos helyzetű és a gazdaságilag inaktív néprétegek számottevően növekvő aránya. Az agrárpolitika célja ebben a gyökeresen megváltozott környezetben a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, a termelők verseny-, piaci és jövedelempozíciójának kedvezőbbé és biztonságosabbá tétele. Az agrárpolitikának a mezőgazdaság multifunkcionális jellegének erősítését is szolgálnia kell, ami azt jelenti, hogy - a versenyképes árutermelés fokozása mellett – elő kell segítenie a vidéki közösségek megtartását, a táj, a környezet és kulturális örökség védelmét, és mindezen tényezők komplex hasznosításával hozzá kell járulnia a vidéki foglalkoztatási és életkörülmények javításához. Az alább megfogalmazott fejlesztések azon túl, hogy alapvető nemzeti érdekek hordozói, az Európai Unió által követett célokhoz is igazodnak. A célok megvalósulását - időben, ütemében és hatékonyságában egyaránt - az EU csatlakozás, az uniós és a hazai források együttes felhasználása segítheti elő. A célok elérése érdekében alkalmazott intézkedések elősegítik a fenntartható fejlődést, az európai agrármodell kialakulását, egy új vállalkozási- és üzemi struktúra megerősödését, a gazdaságilag életképes üzemek fokozódó térnyerését különösen az egyéni gazdaságok körében, valamint a termelés hatékonyságának, a versenyképes termékek arányának növelését, és mérséklik a területi differenciálódás hátrányos gazdasági-, társadalmi- és szociális következményeit. Célok: • a mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása, • a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztése, a földhasználat racionalizálása, • a vidék felzárkóztatásának elősegítése. A fenti célok közül az AVOP csak az első és a harmadik cél teljesülését szolgálja. A második célt, a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztését és a földhasználat racionalizálását az EMOGA Garancia részéből finanszírozott, “kiegészítő intézkedéseket” magába foglaló Nemzeti Vidékfejlesztési Program tartalmazza. A terület komplex és koherens kezelése érdekében azonban szükséges a célrendszer egységes bemutatása. 181
Stratégia A stratégia a helyzetelemzésre, az ahhoz kapcsolódó SWOT analízisre, valamint az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényben (1997. évi CXIV. Törvény) megfogalmazott teendőkre épül, összhangban az 1257/1999 EK Rendelet (továbbiakban: Rendelet) II. cím alatt megfogalmazott vidékfejlesztési intézkedések célkitűzéseivel. A stratégia összhangban áll a Vidéki Térségek Európai Kartájában (Európa Tanács, 1995) és a Corki Nyilatkozatban (1996) deklarált vidékfejlesztési elvekkel is. A célok eléréséhez – az addicionalitás elve szerint - olyan intézkedések társulnak, amelyek összekapcsolják a nemzeti támogatásokat, a kedvezményezettek saját forrásait és az EU támogatásait. A mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása a mezőgazdasági termelés korszerűsítését és humán feltételeinek javítását, valamint az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítését foglalja magába. Ez a célkitűzés a mezőgazdaság erősségei közül különösen az agrártermelés számára kedvező ökológiai és termőhelyi adottságokra, az alacsony környezetterhelésre, a tapasztalt munkaerőre, a magas színvonalú és teljesítőképességű biológiai alapokra, az elismert K+F szellemi hátterére, a nemzetközi piacba integrálódott élelmiszer-feldolgozásra és a magas minőségű élelmiszerek növekvő piaci keresletére épít. A cél megvalósításával jelentős részben ellensúlyozhatók a gyengeségek, így különösen az, hogy a földtulajdon és a földhasználat elkülönült, a birtokstruktúra elaprózódott; a melioráció, az öntözés színvonala nem megfelelő; az egyéni gazdák vállalkozói-piaci ismeretei hiányosak; az ültetvényeken elavult a faj- és a fajtaösszetétel; a műszaki-technológiai eszközrendszer és infrastruktúra színvonala nem megfelelő; valamint az alapanyag termelésben és feldolgozásban egyaránt jelentkező tőkehiány. A célok megvalósulását szolgáló intézkedésekkel a veszélyek – piacvesztés, korszerűtlen termékstruktúra, a foglalkoztatás-csökkenése – számottevően csökkenthetők. Az eredmények elsősorban középtávon, a versenyképesség és hatékonyság javulásában és a piaci pozíciók megerősödésében jelentkeznek. Az ültetvényfejlesztések csak a közös agrárpolitika szabályozásával és korlátozásaival összhangban történhetnek. E célkitűzés megvalósítását az AVOP és a “Nemzeti Vidékfejlesztési Terv” olyan intézkedései segítik elő, mint például a félig önellátó gazdaságok kialakításához nyújtott, EU standardoknak megfelelő támogatás. Az élelmiszer-feldolgozásban elsősorban a kis- és közepes vállalkozások műszakitechnológiai fejlesztése révén javítható a termékminőség, növelhető az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerhigiénia, mérsékelhető a környezetterhelés, valamint javíthatók a dolgozók munkakörülményei is. Ezek a fejlesztések pozitívan hatnak a vállalkozások versenyképességére és a termékstruktúra fokozatos átalakítására is. A mezőgazdaság környezetbarát fejlesztésére és a földhasználat racionalizálására irányuló cél alatti intézkedések a hozzájuk rendelhető források (EMOGA Garancia Rész) eltérő jellege miatt nem tartozhatnak az AVOP intézkedései közé. Ezeket az intézkedéseket a “Nemzeti Vidékfejlesztési Terv” tartalmazza. A stratégia célrendszerének komplexitását és a koherencia elvét hangsúlyozva azonban indokolt az e célhoz kapcsolódó intézkedések alábbiakban történő felvázolása. A Vidékfejlesztési Terv - az AVOP-pal szerves összefüggésben - az EMOGA Garancia Részlegéből támogatható kísérő intézkedéseket tartalmazza. Ebbe az intézkedési körbe tartozik az agrárkörnyezet, a kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi megszorítások hatálya alá tartozó térségek, a korai nyugdíjazás, a mezőgazdasági területek erdősítésének és a félig önellátó gazdaságok támogatása, továbbá a
182
termelői közösségek (csoportok) létrehozása, az EU standardoknak való megfelelés támogatása és a technikai segítségnyújtás. Az AVOP részeként, a vidék felzárkóztatásának elősegítése magában foglalja: a vidéki gazdasági potenciál fejlesztését, a foglalkoztatás javítását, valamint a vidéki környezet vonzóbbá tételét. Ez a célkitűzés az egészséges környezetre, a változatos táji adottságokra és a nagyfokú biodiverzitásra, az értékes vízkészletekre, a vidéki közösségek kulturális hagyományaira, tárgyi- és szellemi értékeire épít. A cél elérését szolgáló intézkedések a gyengeségeket részben ellensúlyozzák (így a munkaalkalmak hiányát, a fejletlen infrastruktúrát, az alacsony vállalkozói potenciált, a vidéki települések túlzott függőségét a mezőgazdasági termeléstől), de elősegítik az egészséges életmódra való törekvést is. További forrásbevonással enyhül a vidéki kis- és közepes méretű vállalkozások tőkehiánya, erősödnek az integrációk, javulnak a helyi egyedi (specifikus) termékek piacra-jutási esélyei. Csökkenek a vidéket érintő veszélyek, nevezetesen a kistelepülések fokozódó elnéptelenedése, a vidéki életfeltételek romlása. A cél megvalósulásával javul az egészséges vidéki környezet megőrzésének esélye, csökken a vidéki települések függősége az agrártermeléstől, erősödik a vidék alkalmazkodó képessége, kedvezőbbek lesznek a foglalkoztatás feltételei és javulnak a vidéki életkörülmények. Az agrárgazdaság színterét is jelentő vidék fejlesztése a termőhelyi adottságokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakítására, a meglévő termelőkapacitások korszerűsítésére és a termelés életképes vállalkozásokból álló szerkezetéhez, méretéhez igazodó új termelési eszközök termelésbe vonására irányul. Mindez a környezetvédelem és a környezetkímélő termelési eljárások, a minőségi és az élelmiszerbiztonsági, higiéniai előírások széleskörű alkalmazásában nyilvánul meg. A stratégia támaszkodik az egyéni és a társas vállalkozások, valamint a vidéken élők kezdeményezőkészségére, a termelés kedvező adottságainak kiaknázására és a helyi igények által motivált fejlesztések felkarolására. Vidéken nagy számban élnek romák és más hátrányos helyzetű rétegek (nők, fiatalok). Helyzetük javításához biztosítani kell, hogy az egyes prioritásokhoz kapcsolódó intézkedéseknél más pályázókhoz képest kiemelten kedvezményezettek legyenek. A stratégia ez által elősegíti a nemek és a különböző társadalmi rétegek esélyegyenlőségét, összhangban az 1257/1999 EK Rendelet 2. cikk utolsó bekezdésében megfogalmazott céllal. A stratégia alapján az OP céljai az alábbi három prioritáson keresztül valósulnak meg: 1. A versenyképes mezőgazdasági alapanyag-termelés megalapozása, 2. Az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítése, 3. A vidéki térségek fejlesztése. A fenti prioritásokat kiegészíti egy negyedik, az OP végrehajtását elősegítő “Technikai segítségnyújtás” prioritás.
4.1. A VERSENYKÉPES MEZŐGAZDASÁGI ALAPANYAG-TERMELÉS MEGALAPOZÁSA A mezőgazdasági termelés korszerűsítése azért szükséges, mert elősegíti a versenyképesség növelését, összhangban a Rendelet 4. cikkével. A mezőgazdasági termelés versenyképességének növelésére irányuló prioritás komplex célrendszere közös keretbe helyezi a termelési eszközök és erőforrások korszerűsítését és hatékonyabb felhasználását, a 183
költség-hatékony technológiák alkalmazását ösztönző fejlesztéseket, a működtetésükhöz szükséges munkaerő mennyiségi és minőségi sajátosságainak javításával, szakképzettségének növelésével. Mindezek hatására csökkennek a mezőgazdasági termelés költségei, javul a termelékenység, és bővül a termelési- és a tevékenységszerkezet. A termékek javuló minősége kedvezően befolyásolja az értékesítést, a termelésben résztvevő vállalkozások jövedelmezőségét, a vállalkozók és alkalmazottaik megélhetését. A célkitűzések alapján megfogalmazható intézkedés (mezőgazdasági beruházások támogatása) azáltal is szolgálja a versenyképesség és hatékonyság javítását, hogy a támogatást olyan gazdaságok kapják, amelyek - összhangban a Rendelet 5. cikkével - gazdaságilag életképesek; betartják a környezetvédelmi, higiéniai és az állatelhelyezéssel kapcsolatos minimális elvárásokat; ahol a gazdálkodók megfelelő szakmai ismeretekkel és alkalmassággal rendelkeznek. A Rendelet 6. cikke alapján nem kapnak támogatást olyan fejlesztések, melyek termékei nem rendelkeznek megfelelő piaci lehetőségekkel, viszont előnyt élveznek azok az ágazatok, amelyek termékei hosszabb távon is versenyképesek. E cél teljesítésére rendelkezésre álló források – elsődlegesen a gazdaságilag életképes üzemeknél – hozzájárulnak a mezőgazdaság általános fejlesztéséhez, modernizálásához, így a versenyképesség javításához. A halászat korszerűsítése – ami az 1263/1999 EK Rendelet alapján támogatható – elsősorban a meglévő tógazdaságok modernizálására, az ivadék előállító halgazdaságok, keltető-házak és ivadéknevelő tavak műszaki és technológiai berendezéseinek korszerűsítésére, valamint a magas és egyenletes termékkibocsátás érdekében a halfeldolgozás fejlesztésére irányul. A termelés humán feltételeinek javítása a versenyképesség növelését a személyi feltételek oldaláról alapozza meg, elsősorban az egyéni gazdaságok körében. A Rendelet 8. cikke alapján fontos szerepet kap a fiatal gazdálkodók támogatása, amely a korstruktúra javítását és a birtokkoncentráció erősítését is szolgálja. Hasonló okok miatt ehhez szorosan kapcsolódik a Garancia Részből finanszírozott korai nyugdíjazás (a Rendelet 10. cikke). A Rendelet 9. cikke alapján a gazdák továbbképzése szakmai felkészítésükre irányul, elsősorban a termelők számára fontos EU-val kapcsolatos ismeretek átadásával (például: piacszabályozás, támogatási lehetőségek, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek, alternatív gazdálkodás, biotermelés).
4.2. AZ ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS KORSZERŰSÍTÉSE Az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítése – a Rendelet 25. cikke – a termékek minőségének javításával, az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerhigiénia növelésével, a környezetkímélő és védő technológiák bevezetésével közvetlenül szolgálja a versenyképesség javítását. A feldolgozott termékek értékesítési csatornáinak javítása és ésszerűsítése, új értékesítési lehetőségek feltárása alapvetően hozzájárul az élelmiszer-feldolgozók, és ezáltal a mezőgazdasági alapanyag termelők piaci pozíciójának erősítéséhez. Közvetve segítséget nyújt a melléktermékek és hulladékok megfelelő kezeléséhez és újrahasznosításához is. Ezek a fejlesztések hosszabb távon az élelmiszer-feldolgozás elkerülhetetlen szerkezeti módosítását alapozzák meg és készítik elő.
184
4.3. A VIDÉKI TÉRSÉGEK FEJLESZTÉSE Az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági változásai által különösen hátrányosan érintett vidéki területek fejlesztése és a vidéki gazdaság új növekedési pályára állítása, valamint az ott élő népesség felzárkóztatása a társadalom alapvető érdeke. A vidéken élők életkörülményeinek, jövedelmi és foglalkoztatási helyzetének javítása, az elnéptelenedési, elöregedési folyamatok megállítása fontos feltételei a vidék társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti megújulásának. A vidéki területek fejlesztésének fontos eleme a vidéki gazdasági potenciál fejlesztése, a foglalkoztatás javítása. Ennek egyik módja a fenntartható és a termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodó, a mezőgazdasági termelést és a helyi feldolgozást megalapozó infrastruktúra (talajjavítás, mezőgazdasági utak építése, mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztése), valamint a gazdálkodókat segítő alapvető szolgáltatások fejlesztése. A vidéki foglalkoztatás és jövedelemszerzési lehetőségek javításának eszköze a vidéki gazdasági tevékenységek bővítése (falufejlesztés, a ROP által finanszírozottnál alacsonyabb befogadó-kapacitású falusi- és agroturizmus és a kézműipar fejlesztése, a termelés és feldolgozás diverzifikációja helyi jellegzetességű élelmiszerek és más termékek előállításával), a vidéken előállított termékek és szolgáltatások választékának és minőségének növelése, valamint az értékesítés és marketing hatékonyabbá tétele. Ezzel biztosítható a termelés modernizációja miatt a mezőgazdasági foglalkoztatásból kiszoruló munkaerő egy részének a megélhetése. A vidéki életlehetőségek javítását a vonzó települési környezet kialakítása (falumegújítás – a ROP által finanszírozottnál kisebb méretű beruházásokkal), valamint a magas színvonalú és sokoldalú szolgáltatások (alapvető szolgáltatások a vidéki vállalkozások és lakosság részére) biztosíthatják. Ez számos munkalehetőség alapját jelentheti (kereskedelmi, turisztikai tevékenységek, stb.). A “mainstream” intézkedések projektjei, a fejlesztés különböző szereplői és szektorai közötti integrációt és koherenciát a LEADER+ program keretében kialakított térségi vidékfejlesztési stratégiák teremthetik meg. A támogatott fejlesztések mindegyikével szemben alapkövetelmény, hogy azok nem jelenthetnek növekvő terhelést a környezetre. A környezeti, gazdasági és társadalmi értelemben vett fenntarthatóság érvényesítéséhez integrált megközelítésre van szükség. A stratégia számol a “Nemzeti Vidékfejlesztési Terv” kísérő intézkedéseivel is, amelyek erősítik a strukturális intézkedések hatásait. Az NFT agrár- és vidékfejlesztésre irányuló prioritásai és intézkedései a különböző alapokból számba vehető források összehangolt felhasználására alapozódnak, ami jelentősen javíthatja mindkét tervdokumentum (AVOP, NVT) céljainak hatékony megvalósulását, valamint az alapok biztonságos felhasználását. A stratégia a fejlesztések megvalósítása során - a társfinanszírozás elve szerint - a Strukturális Alapok (EMOGA, HOPE) támogatási lehetőségein kívül figyelembe veszi a kapcsolódó nemzeti támogatásokat és a fejlesztéseket megvalósítók saját forrásait. Ezért az AVOP-ban megjelenő intézkedések egy részét kizárólag nemzeti forrásból finanszírozzák, melyek a következők: a gazdálkodókat és a vidéki lakosságot segítő alapvető szolgáltatások fejlesztése; a vidéki gazdasági tevékenységek bővítése; a vonzó települési (falusi) környezet kialakítása és az értékek védelme, illetve a mezőgazdasági termelés humán feltételeinek javítása.
185
5. REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM A kilencvenes években a gazdaság fejlődése differenciáltan ment végbe az egyes régiókban. Ennek következtében felerősödtek a földrajzi fekvésből, a tradíciókból és a korábbi ágazati szerkezetből adódó, már meglévő területi fejlettségi különbségek, másrészt az új gazdasági viszonyok a régiók és a kistérségek közötti fejlettségbeli különbségek további növekedéséhez vezettek. A főváros kiugróan kedvező fejlettségi mutatóitól eltekintve az ország határozott nyugat-keleti megosztottsága nyilvánvaló. Elsősorban az északnyugati és középső országrész sikeres szerkezetváltása és megújulása áll szemben az ország többi részének lassabb ütemű fejlődésével. Kistérségi és helyi szinten vizsgálva azonban a különbségek sokkal árnyaltabb képet mutatnak, mint az egyszerű nyugat-kelet megosztottság. A kistérségek mintegy egyharmada tekinthető gyorsan fejlődőnek, melyek elsősorban az ország középső és északnyugati részén, valamint a nagyvárosok vonzáskörzetében találhatók. Ugyanakkor az elmaradottabb keleti és északi országrészre is igaz, hogy minden nagyváros kiemelkedik a környezetéből, helyi dinamikus centrumot képez. Az elkövetkező időszakban térségi szervező szerepükre, hagyományosan erős felsőoktatási potenciáljukra és az EU csatlakozást követően felértékelődő földrajzi fekvésükre építve nemcsak saját, hanem környezetük fejlődését is előmozdíthatják. A dinamikusan fejlődő térségekben általában magasabb a vállalkozói aktivitás és a külföldi tőke aránya, az átlagosnál nagyobb a foglalkoztatottság és alacsonyabb a munkanélküliség, jobb az életminőség. Ugyanakkor a piaci követelményeknek sokszor nem megfelelő képzettségi szint, a kulturális és természeti értékek gazdasági célú hasznosításának hiánya, vagy egyes településeken és korábbi iparterületeken az elmaradt fejlesztések miatt a növekedési potenciál nagy része kihasználatlan maradt. Ezzel szemben jelentős a leszakadó, stagnáló térségek száma. Ezeken a fejletlenebb területeken a munkaerőpiaci és a jövedelmi helyzet rosszabb az átlagosnál, kevés a külföldi tőkeberuházás és alacsony a vállalkozói aktivitás. Ennek okai a térség mezőgazdasági jellege, az elégtelen vállalkozói kapacitás, az infrastrukturális hiányosságok, az ország- és régióhatár menti fekvés, a meghatározó térségközpont hiánya vagy a kedvezőtlen településszerkezet. Az elmaradottabb térségekben többségében hátrányos helyzetű, alacsony képzettségű lakosság él, magas a tartós munkanélküliek aránya, alacsony a gazdasági aktivitás és a roma népesség aránya is magasabb az országos átlagnál. A fejlődés szűk keresztmetszetét jelenti a hiányos és rossz állapotú települési infrastruktúra és az elszegényedett, alacsony komfort fokozattal rendelkező lakókörnyezet. E térségek többsége gazdag természeti és kulturális erőforrásokkal rendelkezik (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek területén helyezkedik el), melyek hasznosítása javíthatná a vállalkozások működési környezetét, elősegítve ezzel a vállalkozási aktivitás növekedését és új munkahelyek teremtését. A ROP céljait olyan fejlesztések megvalósításával kívánja elérni, melyek: • helyi döntési kompetenciába, vagyis a helyi önkormányzatok feladataiba tartoznak; • egy régió vagy kistérség földrajzi adottságaihoz és gazdasági ágazataihoz kapcsolódnak; • kisebb méretű infrastrukturális fejlesztéseket érintenek; • régión belüli együttműködéseket és hálózati kapcsolatok fejlesztését ösztönzik;
186
•
egy kistérség vagy régió gazdasági ágazatainak fejlesztéséhez közvetlenül kapcsolódó humánerőforrás-fejlesztési programokat teremtenek, illetve azok infrastrukturális feltételeit javítják.
A regionális fejlesztés általános célja a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. Ezen általános cél felé való törekvés egy olyan fejlesztéspolitikai irányt határoz meg, melyben a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon, de egymással összhangban fejlődnek, miközben mérséklődnek a területi különbségek, és az ország szervesen bekapcsolódik az európai térszerkezetbe. A ROP céljainak teljesítéséhez az egyes fejlesztéseknek egymást kiegészítő, integrált módon, a szinergikus hatásokat kihasználva kell megvalósulniuk. Ezzel megakadályozható a fejlesztések elaprózódása, és a támogatandó célterületeken érdemi hatás érhető el. Ezért az ágazati operatív programokat regionális összefüggésben kell értelmezni, vagyis az egyes régiókra gyakorolt hatásaiknak kimutathatónak és mérhetőnek kell lenniük. Ehhez valamennyi operatív program tartalmát le kell bontani régiók szerint, amibe a rendelkezésre álló erőforrások regionális allokálása is beletartozik. A program szerkezete nem tartalmaz egy-egy régióra vonatkozó prioritásokat és intézkedéseket, hanem az ország egészére, az összes régió számára egyformán elérhető célokat, ún. tematikus prioritásokat és intézkedéseket fogalmaz meg. A program jelen szerkezetében lehetőséget ad egy hatékonyabb végrehajtási struktúra kialakítására, melynek keretében biztosítható, hogy országos szinten maximálisan felhasználható legyen az uniós támogatás. Célok • A meghatározó centrumok gazdasági környezetének fejlesztése • A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, illetve a többségében hátrányos helyzetűek által lakott településrészek fejlesztése Stratégia Az elmúlt évtized nem tette lehetővé megfelelő fejlesztési források biztosítását. Ez nem csak egyes szegényebb térségek fokozottabb leszakadásához vezetett, hanem az elmaradt fejlesztések következtében a fejlettebb térségekben is jelentős növekedési potenciál maradt kihasználatlan. A területileg kiegyensúlyozott fejlődés elősegítése, az életminőségben meglévő esélyegyenlőtlenségek csökkentése és a rendelkezésre álló erőforrások jobb hasznosítása érdekében mindkét térségtípus fejlesztésére szükség van. A nemzetközi versenyképesség erősítése, valamint az EU csatlakozás és a globalizálódó gazdaság változó kihívásaihoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében szükség van a meghatározó centrumok gazdasági környezetének fejlesztésére. A fejlesztések hozzájárulnak a régiók egymás közötti és az EU átlagos gazdasági fejlettséghez viszonyított különbségek mérsékléséhez. A gazdasági centrumokban a gazdasági tevékenységeket és az életminőséget meghatározó infrastrukturális feltételeknek, valamint a humán erőforrásnak olyan kombinációját kell kialakítani, ami rugalmasan reagál a változó piaci környezet kihívásaira és elősegíti a munkahelyek teremtését. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, illetve a többségében hátrányos helyzetűek által lakott településrészek fejlesztése, az országon belüli társadalmi
187
feszültségek csökkentése és az elfogadható életkörülmények megteremtése érdekében. A fejlesztések révén az országon belül csökkenhetnek a fejlettebb és fejletlenebb térségek közti gazdasági- társadalmi különbségek, és növekedni fog a jövedelemtermelésbe bevont fizikai és humán erőforrások köre, illetve azok hatékonysága. Az elmaradott térségekben, településrészeken olyan fejlesztéseket kell ösztönözni, amelyek biztosítják az általános fejlődéshez hiányzó infrastrukturális feltételeket, javítják a térségek foglalkoztatási potenciálját és a lakosság életkörülményeit. A fentiek alapján a kiegyensúlyozott területi fejlődést, ezen belül a fejlettebb centrumok dinamizálását, illetve az elmaradott térségek felzárkóztatását a 2004-2006-ra vonatkozó Regionális Operatív Program – a fejlesztési forrásokat is figyelembe véve – elsősorban az alábbi specifikus célok elérésével segíti elő: • A természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú hasznosítása; • A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek gazdasági potenciáljának erősítése; • Vonzó települési környezet kialakítása a gazdasági tevékenységek ösztönzése és az életkörülmények javítása érdekében; • Megújulásra képes helyi társadalom megteremtése. A stratégia alapján az OP céljai az alábbi három prioritáson keresztül valósulnak meg: • A regionális gazdasági környezet fejlesztése • Települési infrastruktúra fejlesztése • Regionális humánerőforrás-fejlesztés A fenti prioritásokat kiegészíti egy negyedik, az OP végrehajtását elősegítő “Technikai segítségnyújtás” prioritás. A ROP gazdaságfejlesztéssel és a helyi infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos prioritásait az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), míg a humán szférához kötődő prioritást az Európai Szociális Alap (ESZA) fogja finanszírozni.
5.1. A REGIONÁLIS GAZDASÁGI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE A regionális gazdasági környezet fejlesztése elengedhetetlen mind a fejlett, mind az elmaradott térségek fejlesztése szempontjából. A jövedelem növelése érdekében a helyi erőforrások, így a természeti és kulturális örökség értékeinek jobb hasznosítása szükséges. A jelentős turisztikai potenciállal rendelkező térségekben a fejlesztésekkel biztosítani kell a meglévő turisztikai vonzerők nemzetközi versenyképességét. Az elmaradott térségek természeti és kulturális értekeinek hasznosítása (elsősorban olyan nagyobb turisztikai projektekkel, amelyek mérete meghaladja az AVOP által finanszírozott, a falusi szálláshelyek bővítését szolgáló projektek méretét), a szolgáltatási szektor bővítése új munkahelyek teremtését, illetve a vállalkozói aktivitás növekedését segíti elő. A gazdasági feltételrendszer meghatározó tényezője a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége, illetve minősége. Ezért a regionális szinten gazdasági szervező funkciót betöltő vidéki centrumokban a piaci igényekhez és az adott régió speciális gazdasági szükségleteihez rugalmasan alkalmazkodni képes felsőoktatási intézményrendszer infrastrukturális fejlesztésére van szükség. A képzettebb és a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó munkaerővel javul a régiók innovációs potenciáljának hasznosítása, és ezen a bázison biztosítható a jelenleg még hiányzó innovációs és tudásközpontok kialakítása.
188
5.2. TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A települési infrastruktúra fejlesztésének a közlekedési, a környezetvédelmi, valamint a települési infrastruktúra fejlesztésén keresztül elő kell segítenie a térségen belüli hálózati kapcsolatok megerősödését, és a kistérségi központok gazdasági kisugárzó erejének növelését (a KIOP által finanszírozotthoz képest alacsonyabb rendű utakat, az AVOP-ban szereplő mezőgazdasági bekötőutakhoz képest pedig alapvetően más jellegű közutakat érintő fejlesztések). Az infrastruktúra hiánya az elmaradott térségekben a gazdasági fejlődés gátját jelenti, míg a fejlettebb térségekben az erőforrások jobb kihasználása terén jelent szűk keresztmetszetet. Miközben az infrastruktúra meghatározza a vállalkozások működési környezetét, befolyásolja a lakosság életminőségét is. Az infrastruktúra fejlesztésekor figyelembe kell venni a régiónként eltérő adottságokat, így az épített és természeti értékeket. A zöldmezős fejlesztések és a természetbe való indokolatlan beavatkozások helyett az épített örökség és a lakókörnyezet védelmére, valamint a barnamezős területek rehabilitációjára kell koncentrálni. Az épített környezet minőségének fejlesztése a többségében hátrányos helyzetű, társadalmi szempontból perifériára szorult csoportok életfeltételeinek javítása miatt élvez prioritást. Biztosítani kell, hogy a közösségi szolgáltatások területén (pl. szennyvízkezelés és az energiaellátás – mindkét területen a KIOP nemzeti szintű prioritásai által nem lefedett, kisebb méretű projektek esetében) ezeken a településeken is a nagyobb városokhoz hasonló feltételek teremtődjenek meg, mivel ezek gyakran a vállalkozások működésének is alapvető feltételei. A közösségi szolgáltatások esetében azokat a megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek új munkahelyeket teremtenek, növelik az adott térség jövedelmezőségét, csökkentik a külső feltételektől való függést, illetve a környezetszennyezést
5.3. REGIONÁLIS HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS Regionális humánerőforrás-fejlesztés nélkül a gazdasági és infrastrukturális fejlesztések önmagukban nem elegendőek az elmaradott térségek felzárkóztatásához. Ahhoz szükség van a humán feltételrendszer megújítására is, különösen a helyi közigazgatás és fejlesztéspolitika vonatkozásban. Ez az országban mindenütt előmozdíthatja a helyi ügyek, az önkormányzati feladatok - mint a településfejlesztés és a munkahelyteremtés - hatékonyabb kezelését. Különösen az elmaradott térségekben jelent súlyos problémát, de a nagyobb településeken is társadalmi feszültséget okoz a hátrányos helyzetűek, a tartós munkanélküliek viszonylag nagy aránya. Ez szükségessé teszi olyan, a helyi problémákra rugalmasan reagáló foglalkoztatási programok indítását, ami elősegíti a munkaerőpiacról kiszorult inaktív lakosság foglalkoztatását, s ezzel jövedelemszerzési esélyeik javítását. A foglalkoztatási és képzési programok lebonyolításánál különös figyelemmel kell lenni a civil szerveződések kezdeményező szerepére. Szükség van a munkaerő-állomány munkaerőpiaci keresletnek megfelelő továbbképzésére és a képzések kiterjesztésére, mivel ezzel jelentősen javítható a vállalkozások versenyképessége, valamint a munkaerő rugalmassága, a fejlettebb régiókban a munkaerőpiaci kereslet, a fejletlenebb régiókban pedig a munkaerő képzettségi színvonala tekintetében.
189
