Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26.
TÁRKI-TUDOK ZRT.
Az iskolaszerkezet fogalma Iskolarendszer: egy adott ország oktatási
intézményeinek rendszerbe szervezıdése Vertikális szerkezet: iskolafokozatok és képzési szintek Horizontális szerkezet: eltérı képzési célú iskolatípusok Egyéb használatos kifejezések: pedagógiai program, ciklus
TÁRKI-TUDOK ZRT.
1
Lehetséges dimenziók Elméleti,illetve történeti megközelítés Térbeli összehasonlítása (nemzetközi, térségi) Retrospektív (mi is történt) Jelenlegi gyakorlat (mi van jelenleg, hova tartunk)
TÁRKI-TUDOK ZRT.
ISCED (International Standard Classification of Education) besorolás Kategóriák: programok és szintek A nevelési-oktatási programok 7 szintjét
különböztetik meg (0- óvoda, 6 doktori képzés) A magyar alsó tagozat:1, felsı tagozat: 2, középfokú képzés: 3, érettségire épülı szakképzés: 4, felsıfokú szakképzés: 5B, felsıoktatás: 5A A besorolás ismérvei: a program hossza, belépési kritériumok, a magasabb oktatási szintekhez, illetve a munkaerıpiachoz való kapcsolódás TÁRKI-TUDOK ZRT.
2
A magyar oktatás szerkezete Euridyce, 2005
TÁRKI-TUDOK ZRT.
A magyar iskolaszerkezet nemzetközi összehasonlításban A magyar iskolaszerkezet két szempontból is rekorder: itt a leghosszabb a tankötelezettség és egyben itt ágaznak el legkorábban a tanulási utak
TÁRKI-TUDOK ZRT.
3
PISA vizsgálat tanulsága A korai szelekciót alkalmazó országok esetében a
tanulók társadalmi háttere és teljesítménye között erısebb a kapcsolat Azokban az országokban, ahol a tanulók többsége komprehenzív típusú középfokú iskolában jár, a teljesítmény és a társadalmi háttér közötti összefüggés gyengébb
TÁRKI-TUDOK ZRT.
TÁRKI-TUDOK ZRT. PISA, 2000, OECD
4
Mennyire determinálja a szocio-ökonómiai háttér a diákok teljesítményét?
TÁRKI-TUDOK ZRT.
PISA, 2006, OECD Balázsi Ildikó
Mi történt az elmúlt két évtizedben? Demográfiai folyamatok + Társadalmi igények + Intézmények fennmaradási érdeke + Konfliktuskerülı politika =
EXPANZIÓ közép és felsıfokon
TÁRKI-TUDOK ZRT.
5
Elsı évesek száma az általános iskolában és a felsıoktatásban, 1960, 1970, 1980 és 1990-2006 OM statisztika 250 000
200 000
150 000 Általános iskola Felsıoktatás 100 000
50 000
19 60 /1 96 19 1 70 /1 97 19 1 80 /1 98 19 1 90 /1 99 19 1 91 /1 99 19 2 92 /1 99 19 3 93 /1 99 19 4 94 /1 99 19 5 95 /1 99 19 6 96 /1 99 19 7 97 /1 99 19 8 98 /1 99 19 9 99 /2 20 00 00 0 /2 00 1[ c] 20 01 /2 00 20 2 02 /2 00 20 3 03 /2 00 20 4 04 /2 00 20 5 05 /2 00 20 6 06 /2 00 7
0
TÁRKI-TUDOK ZRT.
Az általános iskolai oktatás alapadatai, nappali tagozaton, 1990-2004 (%), (1990=100%) Jelentés a magyar közoktatásról, 2006 1,1
1,05
1
0,95 Fel adatel látás i hel yek T anul ó
0,9
Fıál lás ú pedagógus Os ztály
0,85
0,8
0,75
04
03
02
05 20 04 /
20 03 /
20 02 /
20 01 /
00
99
98
97
96
95
94
93
92
01 ** *
20 00 /
19 99 /
19 98 /
19 97 /
19 96 /
19 95 /
19 94 /
19 93 /
19 92 /
19 91 /
19 90 /
91
0,7
TÁRKI-TUDOK ZRT.
6
Jelen és jövı A finanszírozási nehézségek folytán felerısödnek a
társulások és ezen belül új intézménykonglomerátumok, egységes iskolák jönnek létre Az uniós csatlakozás és a lisszaboni folyamatok felerısítik a globális tendenciák érvényesülését a szerkezeti kérdésekben is Hosszabb távon a 12 évfolyamos érettségit adó középiskola és a ráépülı tömeges BA tőnik a nemzetközi trendbe is illeszkedı szerkezeti mainstreamnek
TÁRKI-TUDOK ZRT.
Vitaindító feltevések/I A rendszer ellenáll a csökkenésnek és ezt szerkezeti
válaszokba csomagolja: 6-8 évfolyamos gimnáziumok, nyelvi évfolyam, TISZK, felsıoktatás tömegesedése A szakmapolitika csak követi a történéseket, nincsen igazán hosszútávú szerkezetpolitika Az összességében rövid távon haszonmaximalizáló megoldások együttesen olyan szerkezetet hoztak létre, amelynek a költségei magasak: hatékonysági, eredményességi és méltányossági deficit alakult ki.
TÁRKI-TUDOK ZRT.
7
Vitaindító feltevések/II Az iskolaszerkezet nem annyira cél, vagy eszköz,
inkább többféle folyamat eredıjeként kialakult állapot, vagy okozat. Az eredményességi és méltányossági problémákra ezért nem ez az elsıdleges orvosság. A pedagógusképzés és foglalkoztatás, a közigazgatási rendszer valamint az elszámoltathatóság tőnik kulcskérdésnek, területnek.
TÁRKI-TUDOK ZRT.
Vitaindító kérdések
Vajon a szerkezeti reform javíthat-e az oktatás eredményességén? (nemzetközi összehasonlítás) Az újonnan létrejövı társult, egységes iskolák vajon tekinthetıke egyfajta komprehenzív iskola csíráinak? Mi lesz ebben a folyamatban a szakképzés és általános képzés viszonya, hova vezetnek a TISZK-ek? A jelenlegi intézkedések (óvoda, idegen nyelvi év kiterjesztése) vajon növelik-e valóban az oktatás eredményességét és méltányosságát, vagy inkább ezek is az intézményfenntartó extenzív lépések kategóriájába esnek? Mennyire lesz globális, európai, országos, vagy éppen helyi jellegő az iskolarendszer?
TÁRKI-TUDOK ZRT.
8
