V A D O N természet kaland tudomány

VADO N természet

•

kaland

•

t udomány 2 0 0 2 /3 . szám 3 9 6 F t Előfizetőknek: 3 3 0 F t

fA VÁD V ILÁG VÉGVÁRAI Pásztorok az égsátor alatt A magyar „vadon” tíz arca Medveország vendégszeretete

Varga Géza Ferenc ( 1950-2002): Éjszakai repülés

Az ember ősidők óta faragja magát és a világot fába—kőbe, festi papírra. A természetközeliséget megélő alkotók ma is szívesen választják a fát alapanyagnak, m ert a fa lélegző anyag, mely tovább él és lélegzik bennünk, amikor emberi kéz járta, szép gondolatokból körbefont alkotássá lényegül. Gyökere a földben, csúcsa az égbe lóg, ágait átjárja a levegő. A fa minden. Varga Géza Ferenc fából faragott idolokat, őselemeket és rítusokat idéző, tovább­ gondolt fákat álm odott a térbe. Úgy nyúlt az anyaghoz, ahogy csak kevesen tud­ nak: úgy érintette meg, hogy közben megőrizte annak ősi sajátosságait. N em átala­ kítja, hanem rátámaszkodik. N em átírja, hanem előhívja belőle a legmélyebb üzenetet, a létezés rejtelmét. Az „Éjszakai repülés” cím ű alkotás bemutatásával tisztelgünk egy lezáratlanul is tel­ jes életmű előtt.

a tartalomból A világ első nem zeti p arkját 1872-ben a la p íto ttá k , de még egy évszázadnak kellett e lte ln ie ahhoz, hogy a m agyar nem zetnek is legyen ilyen term észetvédelm i parkja, m ely nemcsak az érin­ te tle n vadont, hanem az em ber és a term észet együ ttélésének kulturális em lék eit is őrzi. A z azó ta e lte lt harm inc évben aztán b eh o ztu k a lem aradást, s ma az ország tíz te rü le té n érvényesül a legm agasabb fo kú term észetvédelm i oltalo m . Hogy ez sok-e vagy kevés, az néző p o n t kérdése. Van, aki sokallja, mások pedig a nem rég elhun yt eto ló gus és állatvédő, dr. Keszthelyi Tibor álm át álm o d ják to váb b az összefüggő „K árpát-m edence N em zeti P a rkró l"...

R O S S Z B A N SÁNTIKÁLÁS

A tavasz első meleg napjainak valamelyikén Bátaszék felé vitt az utam. Egy közeli településen előadást tartottam, ám szokás szerint egy cseppet késésben voltam. A városka határánál éppen lassí­ tottam, amikor észrevettem, hogy az úttesten egy különleges „jármű" közelít felém. Igazi páncélos volt, s mivel az IFO R ezúttal nem folytatott erre­ felé hadgyakorlatokat, az Olvasó is rögvest kitalál­

14.

Ausztrália „vörös szíve" Ausztrália kontinensnyi ország, m elynek é lővilá gát alaposan á ta la k íto tta az eu ró ­ pai em be r beavatkozása. A kövek azo n ­ ban m aradandó bbak, így a sivatag szívében elhelyezkedő hatalm as szikla­ tö m b ö k m eg é rh etté k azt a p illan atot, am iko r védelem alá helyezték környeze­ tü k e t. Szám unkra csupán csodálatra m éltó term észeti képződ m ények ezek a napszakonként válto zó színű sziklák, ám a kontinens lakói szent helynek te k in tik a világ legnagyobb hom okkövét, mely végre visszakapta eredeti nevét is.

hatja, hogy egy teknőssel álltam (illetve haladtam) szemben. Természetesen kikerültem, s leálltam az út szélére, hogy átsegítsem a tó felőli oldalra amely persze a túloldalon volt. Megnézegettem az állatot (szép fekete jószág volt, viszonylag kevés sárga pöttyel), majd a hónom alá csaptam, s már baktattam is vele - amikor megállt mellettem egy autó, s kiszólt belőle egy szigorú hang: tegyem le a teknőst, mert védett állat. Persze azt hitte, hogy a kocsim felé igyekszem a mindeközben apátiába esett páncélossal. Először úgy gondoltam, hogy egy természetvédelmi őrrel hozott össze a jószerencse, de hamar kiderült, hogy nem így van. Egy „közember" vette a fárad­ ságot, hogy figyelmeztessen. A teknőst aztán kel­ ten helyeztük biztonságba... Ott, s akkor láttam igazán, hogy hol kezdődik, s végződik az igazi természetvédelem. A kkor való­ sul meg, amikor minden egyes polgár érzi a felelős­

Kanada egyike azoknak a helyeknek a világon, ahol m ég bőven találn i é rin ­ te tle n term észetet. A végte lennek tű n ő északi e rd ő ren d eteg b en , a csillogó tavak tü krén , a sátorban vagy az óriás fen yő fák tövéb en az utazó valóban egyedül é re zh eti m agát, m intha rajta kívül nem is létezn e élőlény a világon. Pedig közben fürkész pillantások köve­ tik m inden m ozdu latát: nemcsak a m edvék, jávorszarvasok és sarki búvárok fig yelik éberen, hanem az éber és elő relá tó kanadai term észetvédelm i hatóság vigyázó szeme is.

A c ím o ld a lo n fa rk a s (K o rb e ly A t t ila fe lv é te le ) , a p o s z te re n M a g y a ro rs z á g n e m z e ti p a r k ja in a k té r k é p e (k é s z íte tte a C a r to g r a p h ia K ft.) , a h á to ld a lo n b a r á t f ó k a - k o ló n ia (B a b o c s a y G e rg e ly f e lv é te le ) lá t h a t ó

séget az élővilágért. Amikor az átlagembernek a sok gondja-nyűgje mellett arra is jut ideje, hogy odafigyeljen a környezetére, és van mersze szólni, ha olyasmit lát, amiről úgy érzi, törvényi vagy etikai előírásokba ütközik. A z ilyen ember vél­ hetően szereti és védi a természetet, s az egész csa­ ládja is ezt teszi. A „hivatal”, a minisztérium na­ gyon helyesen kijelölhet védett területeket, tájvédel­ mi körzeteket, nemzeti parkokat, védelem alá he­ lyezhet állatokat, növényeket, vizeket, földtani értékeket, tájképi elemeket, kulturális kincseket, ám mindez nem sokat ér az egyén, a természetet féltő polgárok népes hada nélkül. Ebben a számunkban a vadvilág utolsó végváraiba, elsősorban a nemzeti parkokba kalauzoljuk el Olvasóinkat. Ugyanakkor pedig köszönetét szeret­ nénk mondani az olyan cselekvő természetvédők­ nek, mint az, aki megállított engem, amikor azt hitte, hogy rosszban sántikálok... Kovács Zsolt 1

A TERM ÉSZET V É D E L M É N E K T Ö R TÉ N E T E (szemelvények dióhéjban) „ A művelődés és polgáriasodás terjedési sebességének növekedése óta

ti kincsekről. A Tátra és a Kárpátok flórájá­

tett javaslatot. Az állatok védelem alá he­

nak megőrzésére és bemutatására botani­

lyezéséről Ilosvay így ír: „Egyes állatfajok

kuskertek kialakítását tervezték, a term é­

megvédése a hazai fau n a épségbentartása miatt

szetközei állapotban lévő erdők megóvásá­

kívánatos volna, példának okáért a hiúz,

ra pedig az Országos Erdészeti Egyesület

medve, farkas, vidra, saskeselyű, stb.; azonban ezek

a természet szárazföldi és vizi, kis és nagy, bájos és félelmes alkotásai

dúvadak:

törvény

következőleg

értelmében

nem

a

vadászati

védhetők

meg. ”

veszedelemben forognak. A z emberek tudatlansága és neveletlensége nem

Legek a nemzeti parkok

A hivatalos megkeresések mellett persze

bírt annyi kárt okozni bennük, mint annak tudása, hogy mi mire használ­

világában

számtalan magánkezdeményezés is érke­ zett, kisebb területek védelem alá helyezése

Természetesen a nemzeti parkok között is akadnak

ható. A m azok csak a rombolás vágyát keltették fe l, mely a fáradtság

kiemelkedően öregek, nagyok, kicsik, stb. Ezekből a

érzésével máris kielégiilt; ez a meggazdagodás vágyát fejlesztette ki,

rekordokból gyűjtöttünk össze néhányat

mely kielégíthetetlen. Mert az, akinek sokja van, mindig többet akar” -

Afrika legnagyobb parkja a Botswanai Okawango NP,

így kezdte Ilosvay Lajos elnöki megnyitóbeszédét a Királyi Magyar Természettudományi Társaságban, 1930-ban

A

érdekében. A szálak a Darányi Ignác vezet­ te Földmívelésügyi Minisztériumban futot­ tak össze. Ő excellenciája így nyilatkozik a Természettudományi Társasághoz intézett

az Okawango folyó sivatagba vesző deltájában. Terü­

leiratában: „ A z esztétikailag kiváló és így az

lete 6 864 000 ha, amelynek nagy része egyben a

ország dicsére szolgáló remekeit,

Ramsari egyezmény szerint is védett terület. A Fekete

mányosan becses, valamint olyan alkotásait,

a tudo­

Kontinens legöregebb parkja az 1925-ben alapított

amelyek a nemzeti történelemmel valamely

Virunga NP Kongóban.

vonatkozásban állnak,

összeíratni óhajtom,

Harcos törzsek, katonák oltalmában

parkja a különleges geológiai, növénytani

Az amerikai kontinens legnagyobb szárazföldi parkja

hogy azo k örök időkre leendő fenntartása iránt

L a mai napig aktuális — sorok el­

A természetvédelem egész világon elteljed

és állattani értékek megőrzésére és bem u­

a KAA-IYA NP Bolíviában (területe 3 441 115 ha),

intézkedhessem. ”

hangzása előtt felismerték Európa számos

emblémájaként számon tartott park meg

tatására. A törvény ereje azonban — külö­

a legöregebb pedig a legendás Yellowstone, amelyet

pontján. Csehországban, Poroszországban,

születése előtt a Sziklás-hegységben elterü

nösen az első években — nem védte m eg a

Svájcban, Bajorországban és Ausztriában az

lő, megyényi területen olyan indián tör

parkot a nagy hírverésre ideözönlő orv­

1840-es évekre datálhatok az első védetté

zsek éltek, amelyek harcias hírükkel hosszt

vadászoktól. Néhány év alatt a területen

nyilvánítások. Persze ebben az időszakban

időn át megvédték a környéket az európa

élő összes nagyvad nyomtalanul eltűnt,

természet védelmének szükségességét már közel száz évvel a fenti — mind

talosan megalakult a világ első nemzeti

1872-ben nyilvánítottak védetté a Sziklás-hegységben.

A megvalósítás évszázada

A bálnák védelmét szolgáló Glacier Bay Tengeri NP

A feladatok elvégzését Kaán Károly fő-

Alaszkában a maga 1 304 550 hektáros területével Észak-Amerika legnagyobb nemzeti parkja.

erdőtanácsosra bízta, aki rövid időn belül tudományos alapossággal felmérte az ország valamennyi védendő, védelemre érdemes

csak a felvilágosult földbirtokosoknak ada­

telepesektől. Az első prémvadászok csak ;

ezért a kormány kénytelen volt a hadsere­

mészeti értéknek sokkal gazdagabb, jelleg­

Az Ötödik Kontinensen, illetve a környező vizeken a

tott meg a lehetőség, hogy uradalmuk egy-

X I X . század elején érkeztek. A természet

get kirendelni a természet védelmére. Ez a

zetesebb képviselői találhatók. A parkok

34 480 000 ha területű Great Barrier Reef (Nagy­

természeti értékét. Sorait olvasva m egdöb­

egy kisebb, vadregényes, eredeti állapotá­

csodák híre azonban még fél évszázadon á

rendkívül sajátságos állapot a X X . század

egyre gyarapodó száma önkéntelenül is fel­

korallzátony) Tengeri NP a legnagyobb kiterjedésű.

bentően tisztán rajzolódik ki a honi term é­

ban megőrződött darabját védetté nyilvá­

nem váltott ki semmiféle visszhangot. Csal

elejéig fennmaradt; csak ekkor vették át a

vetette

Ez egyben a Föld legnagyobb védett területe is (emlé­

szetvédelem legtöbb máig is élő törekvése.

nítsák, azaz kivonják a gazdálkodásból. Az

1869-b en indult az első önkéntesekből állt

még mindig konkrét határok nélküli terü­

hígulásának veszélyét,

állami védettség bevezetése az Egyesült Ál­

expedíció az érintetlen vadonról szóló kó

let kezelését a park vadőrei. A turisták

(Nemzetközi Természetvédelmi Unió) lét­

lamokban történt meg először. Itt alakult

sza hírek nyomába, és amit találtak, azt má

évről évre növekvő száma egyre több ki­

rehozta a nem zeti parkokkal szemben

meg 1872-ben a világ első nemzeti parkja:

nem lehetett titokban tartani. Kezdetné

szolgáló létesítm ény, parkoló, étterem ,

a Yellowstone.

nyezésükre alig három évvel később hiva

szálloda m egépítését

szükségessé.

a m inőségi

tulajdonságok fel­ ezért az IU C N

A szárazföldön a Victoria sivatag egy részét felölelő Unnamed (Névtelen) Nemzeti Park a legnagyobb,

Az 1933-as erdőtörvénybe ágyazott term é­ szetvédelmi szabályozás kidolgozása alap­

2 128 900 ha. A legöregebb a Föld e távoli vidékén az

elveiben szinte megegyezik a ma hatályos

támasztott legalapvetőbb követelmények

új-zélandi Tongariro NP. Az 1894-ben kijelölt, máig

jogszabályokban foglaltakkal, kezdve a tör­

rendszerét. M a tehát minden ország szaba­

aktív vulkáni terület az UNESCO Világörökségi listájára

vény erejénél fogva védett értékektől (for­

R öv id időn belül világossá vált, hogy a lá­

don alakíthat nemzeti parkot a területén,

is felkerült.

rások, barlangok stb.) a védelemre növény­

togatók áradata csak kijelölt ösvényekkel és

de a magasabb szintű elismerést csak az

Ázsia hatalmas méretéhez képest kevés, és kis kiterje­

utakkal tartható kordában. Ebből az idő­

IU C N által elvégzett, szerteágazó vizsgála­

désű védett területtel rendelkezik. A legnagyobb a

mes területek megjelöléséig. A második

szakból származik a park életének első pél­

tot követően lehet elnyerni. így fordulhat

mongóliai Góbi Gurvansaikhan NP, 2 171 737 ha terü­

világháborúig 219 területet nyilvánítottak

tette

tani, állattani, geológiai szempontból érde­

daértékű döntése is; ellenállva ugyanis a

elő például, hogy a hazai tíz nemzeti park­

lettel. Az itt talált gazdag dinoszaurusz-leletegyüttes

hivatalosan is védetté Magyarországon.

kor nyomasztó követelményének, elutasí­

ból csak a Hortobágyi az, amelyet nemzet­

miatt világörökséggé nyilvánították. A Góbi sivatagban

A

tották a vasút megépítését a védett terü­

közi szinten is magas fokú védelemre

sokkal nagyobb területre terjed ki a természetvédelmi

kezdeti lendületét a történelem viharaiban;

leten.

érdemesnek fogadnak el. Hazai szakembe­ rek szerint a Kiskunsági és az Aggteleki

Védett és védettebb

Nemzeti Park is megérdemelné ezt a cí­

A jó példa hamar követőkre talált. Ilosvay

met.

beszédében már számtalan észak-amerikai

oltalom, de a Nemzeti Park csak egy része az összes védett területnek. A kontinens legöregebb parkjait Japánban találjuk: itt 1934-ben több nemzeti park is

term észetvédelem

ügye

elvesztette

így fordulhatott elő, hogy első nemzeti parkunk a Hortobágyon csak száz évvel a

alakult.

Y ellow stone megalakulása és 30

évvel

Öreg kontinensünk nemzeti parkok tekintetében

létre. A természetvédelem szempontjából

elmaradott térségnek számít. A legnagyobb, finnorszá­

a ’89-es rendszerváltás újabb lendületet

Kaán Károly halála után, 1972-ben jö h etett

ráliai, valamint angol-indiai parkokkal és a

A hazai természetvédelem ébredése

világ más pontjain védetté nyilvánított

A Természettudományi Közlönyben írás­

egyéb értékekkel együtt. Mára talán már

ban is m egjelent elnöki beszéd összegzi a

„lemaradtak" a Yellowstone mögött. Egy rekord azért

megközelítve (egyesek szerint meg is ha­

nincs is olyan ország a Földön, amely ne

természet védelme érdekében tett első lé­

Európában marad: az IUCN ajánlása szerint 1000 ha a

ladva) az ország adottságaiból fakadó lehe­

rendelkezne

eg y -két nem zeti

péseket is. A múlt század elején gyorsan

nemzeti parkok legkisebb mérete, de az egyes orszá­

tőségeket. Lesznek-e további parkavatók

parkkal, hiszen minden ország törekszik a

gyűltek a különböző szakterületeken tevé­

gok természetesen hozhatnak létre ennél kisebb parkot

a közeljövőben? Bár tervek vannak, erre a

határai között található területeket nemzeti

kenykedő kutatók feljegyzései, és kialakult

is. így született a mindössze 168 hektáros Angso Svéd­

kérdésre egyetlen szóval mégsem válaszol­

kinccsé emelni, még akkor is, ha esetleg a

egy kezdetleges leltár az országban (értsd:

szomszédos országban az adott jellegű ter-

Nagy-Magyarországon) található természe­

parkot említ, új-zélandi, dél-afrikai, auszt­

2

keztetőül: Magyarország területe 9 300 000 ha!).

legalább

gi Lemmenjoki NP is csak 286 000 ha, ami elenyésző az előbb ismertetett, országnyi méretű területekhez ké­ pest. A legöregebb, svéd parkok is majd' 40 évvel

országban. Ez a moha- és zuzmóvegetácójáról ismert sziget a világ legkisebb nemzeti parkja.

adott, hiszen néhány év alatt a négy koráb­ bi nemzeti park mellett hat újabb alakult,

hatu nk... B arta István 3

A M A G Y A R „V A D O N ” T Í Z A R C A Nemzeti

parkjainkról

dencéit, a badacsonyi tanúhegyeket, a

időközönként cserélődő csoportok fogadá­

teltek. A Kónyavári-szigeten kialakított rö­

Keszthelyi-hegységet, a Balaton hatalmas

sára étkezést, szállást biztosító épület is ké­

vid tanösvény 15 táblán nyújt betekintést a

víztükrének egy részét és a Kis-Balaton ná­

szül. Az építkezés még ebben az évben

Kis-Balaton páratlan madárvilágába. M ind­

dasait. A védelem mellett érthető, hogy a

befejeződhet.

két új tanösvény szabadon látogatható.

természeti értékek bemutatása, népszerű­

Szintén a közelmúltban készült el két

Szintén építkezés folyik a kápolnapusz­

tanösvény. A Szent György-hegyi hét állo­

tai bivalyrezervátumban, ahol új fogadó-

Bakonybélen már fogad csoportokat a

máson mutatja be a környék növénytani,

épület készül. A bivalyok bemutatását és

vadonatúj oktatóközpont, ahol a termé­

állattani, földrajzi érdekességeit. A 4 km

szaporítását végző telep folyamatosan láto­

Magyarországon három évtized alatt tíz terület kapta meg a legmagasabb fokú természetvédelmi oltalmat. Szikes

szetismereti oktatás mellett a hagyományos

hosszú ösvényen egy-egy táblát a bazaltor­

gatható, az állatok a délelőtti órákban a le­

puszták, vízjárta árterek, égbeszökő bazaltsziklák és lankás domboldalak, természeti ritkaságok és ősrégi, nemes

kézműves-mesterségeket is kipróbálhatják

gonáknak, a kis áljégbarlangnak és a hegy­

gelőn,. délután a telephelyen vannak.

a vállalkozó kedvű látogatók. Az egyhetes

ről nyíló csodálatos panorámának is szen­

sítése a legfőbb cél.

A legfiatalabb még nincs egyesztendős, a legidősebb pedig az idén ünnepli a harmincadik születésnapját:

háziállatok — nemzeti parkjaink a Kárpát-medence tíz különböző arcát tárják elénk. A térképet már szinte egyenletesen hálózzák be a „z ö ld ” foltok - talán egyszer majd összeérnek?

Bükki Nemzeti Park - tanösvé­ nyek egyre gyarapodó rendszere A B ükk-hegység természeti értékeinek

Aggteleki Nemzeti Park a földtani értékek parkja

nyílt meg a turisták előtt a R ák óczi-b ar-

vesen taposhatták m ég a Park területén

védelme indokolta 1976-ban a nemzeti

lang, és a Béke-barlang is újra fogadja a

megépült, az Erdészeti R t. által alapított és

park létrehozását. A barlangok - különösen

Az Aggteleki-karszton található különleges

látogatókat. A gazdag felszín alatti vizes

kezelt „B orz” tanösvényt, amely a Jósvafő

az em berelődök emlékét őrzők — és a

természeti értékek megőrzésére, bemutatá­

élőhelynek számító barlangrendszereken és

és Szalcapuszta közötti 2,8 km -es távon, 15

B ü kk -fen n sík

sára 1985-ben avatták fel a nemzeti parkot.

a bennük élő közel 500 állatfajon kívül ter­

állomáson mutatja be az erdő- és vadgaz­

úticéljai a természetjáróknak.

A park az országhatár túloldalán folytatódó

mészetesen a felszíni ökológiai, botanikai,

dálkodás hétköznapi gyakorlatát.

Szlovák-karsztvidékkel egybefüggő föld­

zoológiái és néprajzi értékek is említést ér­

rajzi egységet képez. A közel 7 0 0 kisebb-

demelnek. A jósvafői falutúra és az egész

nagyobb barlangból álló karsztrendszert

nyáron át tartó kulturális eseménysorozat

kirándulóhelyei

kedvelt

A tavaszi aszállyal sújtott hegyvidéken az állatok közvetlen túlélése érdekében a ha­

1995 végén Magyarország természeti érté­

nem számít újdonságnak, de az Európai

Balaton-felvidéki Nemzeti Park - természetvédelem és tömegturizmus

kei közül elsőként felvették az U N E S C O

N emzeti Parkok Napja alkalmából a közeli

Az 1997-ben alapított nemzeti park az or­

rekedtek, és így már nemcsak a kiszáradás

V ilágörökség-listájára.

társintézm ényekkel

gyományos békam entő akciókat idén az alpesi gőték mentése egészíti ki. A kis két­ éltűek az utakon összegyűlő pocsolyákban

szervezett

szág legismertebb kiránduló- és nyaraló­

veszélyeztette őket, hanem az autóforga­

áprilisában a szomszédos állam is

programokon idén vehet részt először a

helyeit foglalja magában: a patinás Tihanyi­

lom is. Az ürgék visszatelepítése is folya­

nemzeti parkká nyilvánította a karszt ha­

természetbarát nagyközönség. Szintén ke­

félszigetet, a Bakony-hegység zárt kism e-

matban van.

2 002

Ö rö m teli,

hogy

közösen

táron túli részét, így talán új lehetőségek nyílnak a természetföldrajzi terület egysé­

Kis kárókatona

ges kezelésére (egységes zónarendszer ki­ alakítására) és remény lehet más jellegű együttműködés továbbfejlesztésére is. Az aggteleki park látványosságai azon­ ban messze túlmutatnak a jó l ismert, csepp­ kőképződményekben egyedülállóan gaz­ dag Baradla-barlang kínálta lehetőségnél. Bár ez a legjelentősebb és legkedveltebb, de messze nem az egyetlen látványosság, amelyért érdemes az ország ezen északi, el­ dugott sarkába utazni. Ebben az évben Medve sziklák az Aggteleki-karszton

Északi sadtApy/i

A Nem zeti Park munkatársai az idei évben újítják fel a Bükk-fennsíkon talál­ ható három tanösvényt. A felújítás során tartalmilag és formailag megújult táblák kerülnek kihelyezésre, és az ösvények vo­ nalvezetése is részben megváltozik. A park területén elhelyezett információs táblák rendszere is folyamatosan bővül. Néhány éve megkezdődött a kerékpárút-hálózat ki­ jelölése, tavaly m egjelent a környék bicik­ listérképe, erre az évre csak az útburkolati je le k 4

felfestésének

befejezése

maradt. 5

Kerecsensólyom

m elő Kölked-N agyréti, az Abaligeti-bar-

értékes élőhelyei és az Ipoly-völgy egy sza­

mellett a N em zeti Park gondozásában an­

langi és a M ohácsi Történelm i Bem utató-

kasza tartozik a N emzeti Park kezelésébe.

gol és magyar nyelven is kiadott füzet nyújt

hely mellett a lap megjelenésének időpont­

A növénytani értékek közül a pilisszen-

segítséget a tájékozódásban. A botanikai,

jában már m egtekinthető a Taplós-Gógai,

tiváni len és a bioszféra-rezervátumként

zoológiái és geológiai értékeket feltáró séta

skanzen jellegű látogatóközpont, amely a

elismert pilisi lomboserdők érdemelnek

Nagykovácsitól körülbelül 1,5 km távol­

Fertő-Hanság Nemzeti Park a „visszacsapóit" mocsár

Szekszárd térségében a századforduló táján

említést, az állattaniak közül pedig a hiúz,

ságban indul, és ugyanoda érkezik vissza.

Az 1991-b en létesített park a Fertő-tó és a

jellem ző sárközi életm ódot és az ártéri gaz­

amelynek egyetlen állandó magyarországi

Várhatóan az iskolakezdésre készül el a

Hanság mocsarainak, láprétjeinek megma­

dálkodás munkafolyamatait mutatja be.

előfordulása az Ipoly völgye.

környezeti nevelés céljait kitűnően szolgá­

radt foltjait foglalja magában. A magas szin­

kiadványok a Nemzeti Park igazgatóságán szerezhetők be.

Szekszárdon már készül a Gem enci Kirán­

2002 tavaszán több örömteli esemény is

ló pilisszentiváni tanösvény. A 3 km hosszú

tű védelmet indokolja a tó jellege, hiszen

dulóközpont mellett kialakítandó Trófea

történt a parkban. Elkészült a Pálvölgyi-

útvonal, a tervezett kilátó és a Vadászréti-

ilyen sós vizű, alig egy m éter mély sztyepp­

M úzeum. A kapitális szarvasairól ismert ár­

cseppkőbarlang új fogadóépülete. A bar­

tó egésznapos programot biztosít. A tó élő­

tavat nyugatabbra már nem lehet találni.

téri erdőség vadgazdálkodását, az ártéri

lang akkor is lehetőséget kínál a természet-

világának megismerését az állathatározó fü­

A csillogó víztükröt szegélyező végtelen

járásra, ha az eső elmossa a hétvégi kirán­

zet teszi egyszerűbbé. Külön vonzereje

nádas és a Szárhalmi-erdő bioszféra-rezer-

szarvasok agancsait bemutató gyűjtemény

dulást. Ú jjáépült a tavaly leégett jeltorony

lehet a tanösvénynek a tervezett vízminta­

vátumként is megkülönböztetett védelmet

várhatóan csak 2003-b an nyitja meg ka­

az ország földrajzi középpontján, Puszta-

vételi

élvez, a tavat osztrák és magyar oldalon

puit. A környék élővilágát és a reviatali-

vacs határában. Május végén átadásra került

amely egyszerű méréseken keresztül ad

kísérő

zációs programban is szereplő fokgazdál­

egy tanösvény is, amely a Szénás-hegyek

ízelítőt a látogatóknak a természetes és nem

góriában a Világörökség részét képezik.

kodás gyakorlati megismerését szolgálja a

élővilágába enged betekintést. A 2,5 kilo­

természetes vizek állapotának meghatáro­

Bárányfoki tanösvény. A holtágak rekon­

méter hosszú ösvényen a számozott táblák

zásából.

fokgazdálkodást és természetesen a kilőtt

és

-m inőségvizsgálati

A

lehetőség,

tanösvényekkel kapcsolatos

dom bok

pedig

kultúrtáj

kate­

A jelentős területű és változatos élőhe­ lyeket biztosító vizekben gazdag környezet számtalan madarat vonz, amelyek egy része

A Szilvásváradi kerékpáros-központban bi­

Vízvári magaspart - Dráva

Gyurgyalag

Fekete galagonya

örvendetesen gyarapszik a fészkelő fajok

ciklikölcsönző is működik, de a természet-

száma is. Az utóbbi időszakban egyre na­

barát túraegyesület és a Park további köl­

gyobb számban lehet üstökös récéket látni

csönzők megnyitását is tervezi az úthálózat

a környéken; e látványos madarak száma

más csomópontjaiban. Épül a felsőtárkányi

átvonuláskor

látogatóközpont, ahol a jö v ő év elején ese­ dékes megnyitásra

csak vonulás során érinti a környéket, de

a

8 0 0 -a t

is

meghaladja.

A tavaly novem berben befejezett láp­

kétkörös tanösvény

rekonstrukció eredményeként a Hanság

kitűzését is tervezik.

egész területe „víz alá került”. Az elárasztás

Az Északi Erdészeti R t. több saját tan­

új élőhelyeket terem tett, am elyekre a

ösvényt alakított ki és tart fenn a park terü­ letén. A 3 km hosszú „Pisztráng” tanös­

madarak érkeztek meg először; idén már

vény a Garadna-völgyi erdőkbe kalauzolja

fészkel nyári lúd, bütykös hattyú, káróka­

a látogatót. Répáshután május elejére elké­

tona, bölöm bika és küszvágó csér a park­

szült a „Kőbalta” tanösvény, amely 1,5 ki­

ban. Az emlősök csoportjából a folyó­

lométeres útját a Balla-barlang bejáratánál

vizeket kedvelő hódok visszatelepítése van folyamatban, illetve ürgeáttelepítést végez­

fejezi be; ugyanitt kanyarog a 3 km-es

nek a park munkatársai. A Győr melletti

„Tárnics” ösvény, amely útja során egy mészégető kem encét is bemutat. M ind­

repülőtér hatalmas, nyírt, füves kifutópá­

három ösvényről ismertetőfuzet készül a

lyája hosszú időn át biztos, nyugodt élőhe­

könnyebb tájékozódás és a szélesebb körű

lyet nyújtott az ürgéknek, de a repülőtér

információátadás érdekében. élőhely megzavarása nélkül. A torony az új

strukciója és a hullámterek rendszeres tava­

Duna-Dráva Nemzeti Park a természetbarát vízitúrázás otthona

tanösvény egyik állomásaként látogatható

szi elárasztása újra megteremtheti a lehető­

meg. Szintén újdonság a Dráva mellett,

séget a fokgazdálkodás ősi mesterségének

Matty térségében kialakított másik tan­

gyakorlására a Duna mellékén.

A Park a két névadó folyó útját szalag-

ösvény, amely Keselyősfapuszta közelében

Fontos és példaértékű a Park erőfeszíté­

szerűen kísérő védett területekből alakult

a Korm orános-erdő és a Boros-D ráva ter­

se, amellyel a Drávát a vízitúrázók kedvelt

ki. Legnagyobb egysége az al-dunai ártere­

mészeti értékeit mutatja be a látogatóknak.

útvonalává kívánja tenni. A természet vé­

ket felölelő Gem enci Tájvédelm i Körzet,

Felújítás után újra érdemes végigsétálni a

delme érdekében a kijelölt táborhelyeken

valam int a belső-som ogyi

M ecsekben

a V ár-völgyi tanösvényen.

információs táblákat és a környezetbe illő,

Barcsi Ősborókással. Szinte természetes,

Ami a tanösvények egyre gyarapodó rend­

terhelést nem okozó, zárt rendszerű illem ­

hogy a kisebb-nagyobb vízfolyásokkal át­

szerét illeti, meg kell említeni az átadás

helyeket telepítettek m ég a szezon kezdete

szőtt terület kiem elkedően fontos vizes

előtt álló szársomlyói és az Ú jm ohács kö­

előtt.

élőhelyeket is tartalmaz. A madárvilág gaz­

zelében kialakítás alatt álló útvonalakat is.

tájegység a

amelyek a Park tájegységeit, egyes kiemelt

Duna-lpoly Nemzeti Park természetközeiben Budapest szomszédságában

A Duna-Dráva Nem zeti Parkban az el­

értékeit hivatottak megismertetni a nagy-

Az 1997-b en megalakult park a vulkáni

múlt hónapokban adták át G em encen a

közönséggel. M ost a Duna-Dráva Nemzeti

eredetű Visegrádi- és Börzsöny-hegységet,

N yéki H olt-D u n a

Park Igazgatóság monográfiája is elkészült.

valamint a karszt alapkőzetű Pilist foglalja

figyelő-tornyot, ahonnan a környék igen

A közeljövőben várható a bem utatóhe­

magában. A Duna két partján emelkedő

gazdag madárvilága ism erhető meg, az

lyek rendszerének bővülése is. A már üze­

hegységeken kívül a Szentendrei-sziget

dagsága mellett kiemelésre érdemes a ga­

A nemzeti park igazgatóságának gondo­

lériaerdők, égerlápok gazdag és változatos

zásában eddig is több kiadvány je len t meg,

növényvilága.

6

m elletti madármeg-

A Fertőrákosi kőfejtő

Farkasalma-lepkék

7

Nyári lúd

idén különleges hangsúlyt kap a néprajzi és

Vetővirág

Qulipán

kulturális hagyományok felelevenítése és

M ég szinte meg sem száradt a tinta az

életbentartása. Elfogadásra került a Park

ország tizedik nemzeti parkjának alapító

látogatóközpontjának kiviteli terve is, így

okiratán, hiszen az Őrség és a Vend vidék

már az idén remény lehet a munkák m eg­

két korábbi tájvédelmi körzetére épülve

kezdésére, s ezzel egy fájó hiány pótlására. Szintén

m egkezdődhet

a

csak 2 0 0 2 tavaszán nyert ilyen magas ter­

H ortobágyi­

mészetvédelmi státuszt a nyugati határvi­

halastavak mellett futó, lóvontatta kisvasút

dék. A korábbi védett területek mellett új

rekonstrukciója. Az elképzelés szerint j ö ­

területekkel bővült a Szentgyörgyvölgyi

vőre már látogatókat szállíthatnának a tájba

Tájvédelm i Körzet, védelem alá került a

illő szerelvények. A vonatról rem ek ma­

szabályozatlan R ába egy szakasza ártereivel

dármegfigyelési lehetőség nyílik a tavak pá­

együtt, és szintén az új park határain b e­

ratlanul gazdag szárnyasállományára. Két

lülre került három belső-őrségi falu. A ko­

nagyléptékű rehabilitációs program is fo­

rábban a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igaz­

lyik a parkban, egyrészt Agotapusztán,

gatóságáról irányított terület sokat remél az

másrészt Angyalháza mellett. A program

Őriszentpéteren felálló saját igazgatóságtól,

célja a tájsebek eltüntetése, azaz az 50-es

bár a park fenntartásának anyagi fedezete

évek óta felhagyott rizsföldek, illetve hasz­

várhatóan nem bővül jelentősen. Az elmúlt

nálaton kívüli csatornák betemetése. fejlesztése során most a kifutópálya burko­

Az Őrségi Nemzeti Park határőrvidékből nemzeti park

évtizedekben létrejött civil szervezetek el­

A N em zeti Park állatvilága is örvende­ tesen gyarapodott az idén: talán a száraz

tákat bemutató gazdaság is m egtekinthető.

érték céljukat, és országos szinten is elis­

olyan területeket választottak, ahol koráb­

tavasz és a táplálékbőség miatt a Hortobágy

N em kell bejelentkezés a Dévaványai Lá­

mert természeti értékké emelték lakókör­

ban is éltek ezek a ritka rágcsálók, de ahon­

déli részén gyakori fészkelő lett a réti füles­

togatóközpont megtekintése előtt: a kibő­

nyezetüket. A feladat mostantól a kedve­

nan mára már eltűntek.

bagoly. Az ornitológusok 30 fészket talál­

vített múzeumi gyűjtemény, a háziállatok

zőbb körülmények között együttműködve

tak eddig, de a feltételezések szerint ennél

és a négy túzokkakas egész évben válj a a

megvalósítani mindazt, amire eddig a fel­

Hortobágyi Nemzeti Park a legelső parkunk

sokkal nagyobb számban lehet je len ez az

látogatókat. A közelben másfél kilom éter

tételek nem adtak lehetőséget.

éjszakai ragadozó a térségben. M egjelentek

hosszú tanösvényt is talál a természetjárót.

Előző számunkban részletesebb írás jelent meg a Park

A Hortobágyi N em zeti Park a legöregebb

hazánk ritka és szép vendégei, a pásztor-

M a még ritkaság a kerékpárkölcsönző és a

megalakulásáról és értékeiről.

és talán egyben a legfontosabb nemzeti

madarak is: 1 5 -2 0 fős csapatukat figyelték

biciklisták számára kijelölt több, speciális

parkunk, hiszen az IU C N

(Nemzetközi

meg. A mocsarak fészkelő madárállománya

tanösvény, hiszen a kerékpár a védett terü­

Természetvédelmi U nió) szerint is nemzeti

is gazdagodott; a vöröskönyves kis káróka­

leteken általában nem szívesen látott járm ű.

parknak elismert intézmény, mely a Világ­

tona mellett több telepen közel 5 0 0 pár

Itt azonban mindkét szenvedélyüknek egy­

örökség-listára is felkerült. Ez nem is vélet­

kanalasgém és kétszer ennyi nagy kócsag is

szerre hódolhatnak a természetbarát bicik­

len, hiszen az Alföld szikes pusztasága a

fészket épített. A ragadozók közül fészkel a

rézkor óta változatlan formában megőrző­

pusztai ölyv. Aradi Csaba igazgató úr épp

csök” tanösvény pedig játékos feladataival

listák. Az Igazgatóság tőszomszédságában, a

dött, egységes táj. A legelésző patáscsordá-

kifogyni látszott az érdekességek, aktualitá­

különösen a gyerekeknek kínál érdekes,

szarvasi Anna-ligetben épül a Körösvölgyi

sok felsorolásából, amikor szinte varázs­

értékes időtöltést. A Tiszaalpár közelében

látogatóközpont. Az őszi megnyitásra való­

nem változtatta meg, sőt inkább fenntar­

ütésre egy fokozottan védett barna kánya

található kora középkori falu rekonstruk­

színűleg csak az interaktív kiállítás készül

totta saját állatainak legeltetésével.

tűnt fel az égbolton, és rezzenéstelen szár­

ciója elkészült, így 200 2 áprilisától a sza­

el, de tavaszra a meteorológiai állomás és a

nyakkal méltóságteljes körözésbe kezdett

badtéri kiállítás m egtekinthető.

tiszántúli nappali lepkéket bemutató élő

lását tervezik. A befogott ürgék számára

kat kiszorította ugyan az ember, de a tájat

A puszta bemutatására szolgáló rendez­ vények a Hortobágyi Lovasnapok és a

Őrségi tájkép

gyűjtemény is fogadja majd a látogatókat.

háborítatlan birodalma felett...

A tervezett tanösvény a vizes élőhelyeket

Kiskunsági Nemzeti Park Petőfi szülőföldje

Körös-Maros Nemzeti Park a kerékpáros természetbarátoknak is

1974-b en a Duna-Tisza közén több kisebb

Az 1997-ben alakult park feladata a Körös

kilom éter hosszban. A tanösvény útvonalát

elszigetelt terület egyesítésével alakult meg

és Maros folyók környezetében kialakult

részletesen feldolgozó füzet és a látogató­

második nemzeti parkunk.

Területének

jellegzetes tájszerkezet, illetve a már koráb­

központ foglalkoztatófuzetei szintén a jö v ő

jelentős része bioszféra-rezervátum, vizes

ban is védett szikesek, löszvidékek, árterek,

év első felében készülnek el.

élőhelyei a Ramsari egyezmény értelm é­

természetközeli erdők, mocsarak és holtá­

ben is védettek. A Duna évezredes munká­

gak növény- és állatvilágának bemutatása.

Hortobágy Községi Falunapok, amelyeken híres Kilenctyukú híd

B . I.

jának hatására kialakult sík puszta egységes

A park újdonságai között megemlíthető

tájat képez. Kiemelésre érdemesek az egye­

a Kígyósi tanösvény, amely 2 kilom éter

dülálló buckás homokpuszták és a már em ­

Borbás nőszofu 1

Kis légykapó

hosszú útvonalon mutatja be a puszta élő­ világát. A táblákkal kijelölt ösvény előzetes

lített vizes területek: szikesek, tuijánosok, amely a K o lon -tó nádasokkal borított ma­

bejelentkezés alapján kísérővel látogatható.

A látogatókat az idei évtől a kék-túra

radványán vezeti keresztül az érdeklődő­

A közeli szabadkígyósi W enckheim -kas-

nyomvonalából kiindulva kialakított két,

ket, a nádasokon kívül lápokat, láp- és

tély parkja szabadon látogatható, benne

holtágak.

(ártéri növényzet, erdőszegély, öntéstalaj­ szelvény, füves tisztás stb.) fűzi láncra, 4,5

egyenként 10 kilom éter hosszú tanösvény

ligeterdőket, mocsarakat és üde réteket is

táblák segítik az eligazodást. A kardoskúti

várja. A császártöltési Vörös-m ocsár terüle­

érintve. Ugyanezen az értékes élőhelyen,

múzeumban a N emzeti Park területének és

tének megismerését a tanösvényekhez kap­

illetve a Felső-Kiskunsági-tavakhoz tartozó

különösen a térség természeti értékeinek

csolódó füzetek könnyítik meg. Szintén új

K elem en-tó közelében épül a Park követ­

megismerésére nyílik lehetőség, előzetes

az Izsák és Soltszentimre közötti útvonal,

kező két tanösvénye. A Péteri-tavi „V ö­

jelentkezés esetén az őshonos háziállatfaj­ 9

8

PÁSZTOROK AZ ÉGSÁTOR ALATT delmességük miatt Isten bárányai, kiket irányítani, terelni kell, és ők szí­ m ióta

allatot

vesen követik elöljárójukat, a Jó Pásztort,

tenyészt az emberiség, a pásztor

aki maga Jézus Krisztus, ill. földi „kép­

mindig közkedvelt figura volt, de

viselőit” , a közösségek lelkipásztorait.

az eltérő kultúrkörökben helyre és korra szabott árnyalatokkal gazdagodott a je le n ­

Szilaj bika és kezes bárány

tésköre - persze a mély rétegekben a kép

A honfoglaló magyarság megélhetésének

létrejöttének mozgatóereje ugyanaz: a

alapja az állattenyésztés és a legeltető pász­

gondoskodás, az oltalom és az erő kife­

torkodás volt, így talán nem túlzás pásztor­

jezése. Az egyiptomi fáraó (mint a legfőbb

népnek nevezni magunkat. Eleink jórészt szarvasmarhát és lovat, valamint ju h o t te­ nyésztettek. A magyar pásztor jószágait

A pásztorok az Idő gyermekei. Pásztorként létezni,

igen jó l ismerte - csak a ló színének meg­

amikor a tájba ágyazva jelenik meg az ember - kiemelt

jelölésére, az árnyalatok kifejezésére több

létállapot. A pásztorkodás szelíd beavatkozás a természet rendjébe: bármilyen más gazdasági tevékenység (legyen az bányászat, vagy növénytermesztés, miegyéb, melynek során a Föld mellét felhasogatjuk) sokkal erőszakosabb. A pásztorkodás hagyja leginkább érintetlenül az adott tájat -

mint 50 szót használt. Jó l ismerte a ter­ mészetet, az égi jelek b ől, eseményekből „megjósolta” az időjárást, ismerte a csilla­ gok járását, a növények életritmusát, figyelt az apró jelek re, következtetett, és ebből elég jó l be tudta mérni, hogy mi várható. A magyar néprajz háromféle tartásmó­ dot különböztet meg: a szilaj- vagy rideg­

ha nem viszik túlzásba túllegeltetéssel, akkor a tevékenység a

tartás során a pásztor egész évben a legelőn

„megülök, megfigyelek, megőrzőm” szent hármasának

van állataival együtt, félszilaj tartás esetében

fogságában zajlik

tavasztól őszig tart folyamatosan a legelte­ tés, a kezes tartásnál pedig az igás- és tejelő állatokat naponta kihajtják. A szilajpásztor-

pásztor, a Napisten földi megtestesülése, a

kodás Magyarországon a X V III. sz. dereká­

Napfiú) hatalmi jelképei pásztorszerszá­

tól kezdett visszaszorulni. Legtovább (a

m ok: ostor és pásztorbot. Az Aranykor

X X . század közepéig) az alföldi puszták

istenei, majd a görög napistenek is pásztor­

(Hortobágy, Bugac), vízjárta árterek, szige­

istenek voltak, hiszen az antikvitás pásztor­

tek. valamint a közép- és magashegyi, ha­

szimbolikáját az Aranykor, az ősi létállapot

vasi legelőkön maradt fenn.

utáni sóvárgás, a parasztidill utáni vágyódás szövi át: Az állattenyésztő népek mítoszai­ ban — majd a kereszténységben is — a pász­ tor nyájat vezető, védelmező szerepben jelen ik meg. A pásztor—nyáj, uralkodó—nép párhuzam már sumér, asszír történetekben is je len van. Az Ószövetség „pásztorai” M ózes és a próféták, az Újszövetségben pe­ dig - mint azt mindenki tudja — a hívő közösség a „nyáj” , tagjai szelídségük, enge­

Az állattartás eredetileg egész éven át

tikai funkciót tölt be: olyan tömörítés,

elkápráztatták, és kedvet kaptak a viasszal

tartó legeltető pásztorkodás volt; amikor

sűrítés, teljesség jellem zi őket, hogy mond­

való díszítgetéshez. Az anyagot átvették, de

fogyott a legelnivaló, továbbálltak, s egyes

hatjuk, mindegyik kis univerzum. E fara­

a használat módja igen eredeti volt. Jelleg­

esetekben egész közösségek, népek vándo­

gott tárgyak sokkal több információt hor­

zetes, egységes színvilágú, figurális díszítésű

roltak a nyájak után. A pásztorkodás moz­

doznak a világról, az egyetemes törvény-

tárgykultúrát hozott létre ez a technika.

gásiránya a vándorlástól a helybenmaradás

szerűségekről, mint első látásra gondol­

A pásztorok a faragókéssel aprólékos m un­

felé mozdult el. Korunkhoz közeledve fo­

nánk. Viszonylag kis felületen rengeteg

kát végeztek. Az ősi díszítési mód szim­

kozódott az állattartás belteijessége, az is­

információt tárolnak, és azt is stilizáltan,

metrikus, geometrikus alakzatokból (rozet-

tállózáson át a zárt helyen megvalósuló,

megemelve a valóságtól. A díszítésnek tű­

tákból, stilizált levelekből, facsontvázakból)

„iparszerű” rendszerekig. így vált a szabad

nő apró jelekről, körívről és az ívet díszítő

állt, az archaikus réteg maradványait őriz­

ég temploma szűkös ketreccé, s a pásztor­

ékekről — ha jobban figyelgetjük, megszá­

ve. A X V III. századtól teijedt el a figurális

élet mindenségútját a mennyiségi termelés

molgatjuk őket -

könnyen kiderülhet,

díszítés. M egjelenik az ember: a pásztor, a

kiszolgálása szabta járhatatlanul szorosra.

hogy öröknaptárokat kódolnak: az évkör,

kedves, a pandúr —hihetetlenül bájos, síkba

hetek, napok, napfordulók, égtájak vannak

A „főkolom pos"

rájuk vésve, mellékesen mindez szemet gyönyörködtető formában (pl. dunántúl spanyolozott tükrösök, sótartók fedő­ lapján). A fent és a lent, az égi világ és a földi világ, a m ikro- és makrokozmosz, az evilág és a túlvilág egymást feltételezve, elválaszthatatlanul összefo­ nódva jelen t meg a pásztor keze nyomán, képírásos formában.

N em

volt izolálás,

kettéválasztás, még fogalmi szinten sem. Ezt a koherens, egylényegű képi világot csak korunk strukturalista „eszejárása” cím ­ kézi fel ilyen oppozíciókkal. O k maguk A nyáj megismeri a kolomp hangját, az előttük járó

voltak a kicsinyített Világegyetem, mely­

bégetését, szagát. Ezért szokás a vezérürü (vagy

nek törvényszerűségeit hordozták ma­

ahogy Kalotaszegen hívják: nagyberbécs v. gazda-

gukban,

béres) nevelése. Az ivartalanított kost a juhász kéz­ hez szoktatja, és betanítja, hogy hívásra őt kövesse. Ezek az állatok kolompot hordtak, nyírásuk meg­ különböztette őket a társaiktól, és nevük volt: ki­

tárgyaikon,

részeseiként az

örök körforgásnak.

Fába karcolt érzelem

emelték őket. A nyáj mellett mindig voltak pász­

A legtermékenyebb korszakot — díszí­

torkutyák is. A honfoglalás korától a XVIII. századig

tettség szempontjából - talán az 1800-as

elsősorban komondorok és kuvaszok őrizték a nyá­

évek jelentették: a spanyolozott tükrösök,

jat, hiszen a közbiztonság sem volt éppen tökéletes,

cifraszűrök kora. A spanyolozás (amikor a

és a réti farkasok is szerették kóstolgatni a birka­ húst. Ma inkább a kisebb testű puli, pumi, mudi járja,

folyékony spanyolviaszt kanállal belesimít­

vasalt világ ez,

já k a faragásba, és így emelik ki a mintát)

amelyen a pásztorok a szokványos falu-

már „polgári” gyökerű szokás: a városi

közösség szabályai szerint megengedhetet­

módi új lehetőségei a pusztai em bereket is

len jeleneteket is előszeretettel m egjelení-

Sótartón a Világegyetem A pásztorok életében az volt az imádnivaló, hogy Isten szabad ege alatt, a tájjal össze­ forrva éltek (egész életüket egy hatalmas szabadtéri templomban tölthették - micso­ da kiváltság!), úgy, hogy minden fal szét­ olvadt köztük és meghosszabbított test­ határuk, a természet között. R áértek - ami nem azt jelentette, hogy nem volt munka bőven, de mégis „helyben volt” az idő: volt idő megülni, elkészíteni egy-egy tár­ gyat úgy, hogy az életük végéig elkíséije őket. Ettől szépek az eszközeik: mert nem kell sietni, mert a faragásuk maga az Ü t (így, nagy U-val). M inden tárgyuk teljes életük lenyomata: vágyaik, gondolataik, a közösségtől vagy az égből tanult tudásuk, gazdag jelentéstartom ányt sűrítő szimbólu­ maik tere. M inden tárgyuk egy-egy apró­ lékos

munkával

m egírt

életm űkötet.

Tárgyaikon a „díszítés” nem pusztán eszté­ 11

A pásztorkészség a hortobágyi és nagy­ kunsági pásztorok jellegzetes eszközkész­ lete, amely a tűzcsiholó szerszámok részére készült bőrzacskóból, bicskátokból, tükör­ ből állt. Ezek együttese csontgyűrűkkel, szarukupáncsokkal, sallangokkal díszített szíjakon lógott - ez is archaikus hagyaték, a sámánhit motívumait örökíti tovább. Sok ilyen jellegű, a régi hiedelemvilág hagyo­ mányait őrző „em lékkel” találkozhatunk a pásztortárgyakon: a világfa-ábrázolások, a napkultusz jeleire utaló napszimbólumok, csontkupáncsok stb. Legjobban a pásztorélet használati tár­ gyait szeretem: a szarusótartó, ivótülök, kásakavaró, tükrös, borotvátok, ivócsanak. Az ivócsanakot a fában szegény Alföldön ökörszarvból készült ivótülök, szarupohár helyettesíti. A múlt századi pásztorművé­ szet jellem ző technikái a karcolt díszítés, a tettek. A szemérmes közönségnek már az is

A pásztorkodás „kellékei":

csemege volt, hogy olyan képeket láttak,

Az állatok terelését szolgáló pásztorbot a

Szomorú szembenézni azzal, hogy egy

amit a valóságban, ugye, nem: a szeretők

juhász jelvénye is egyben. V olt egyszerűbb,

eltűnőfélben lévő kultúra utolsó megfigye­

egy asztalnál ülnek, a pandúr térden áll a

díszítetlen, és ünneplő, parádés pásztorbot.

lői vagyunk. Az állatok leginkább csak ab­

betyár előtt — nem beszélve a ténylegesen

Keményfaból készítették, és gondosan ér­

lakon át látják már az éltető napfényt, a

erotikus, „buja” jelenetekről. Ekkor je le n ­

lelték, edzették őket. Sajátos formája a ju ­

faragások a népi mesterek fortélyai közé

nek meg a színen a híres pásztor-faragók:

hászkampó (gamó) amelynek végén vasból,

tartoznak, és az egész világuk rezervátum­

Király Zsiga és társai. Egyre fontosabb lesz

rézből (Alföld), esetleg szaruból (Borsod

ba szorult. A faragott sótartók múzeumok­

az alkotói személyiség: aláírják, évszámmal

megye) készült kampó volt. Ezzel fogták ki

ban vagy magángyűjteményekben hever­

látják el a tárgyaikat, és igen büszkék rá.

domború faragás, a berakás, a spanyolozás.

a ju h o t —a hátsó lábra akasztva - a nyájból.

nek, mi meg isszuk mindennek a levét

A faragás a dunántúli, erdélyi pásztorok­

A hosszúszőrű rackajuhot terelő pásztorok

faragatlan egyenpohárból. Hiába, sokan va­

ra jellem ző, hiszen ott sok a fa. Az alföldi

nem ismerték, az állatokat a szőrüknél fog­

gyunk. Pedig legelő van elég. És talán

pásztor nem farag (nincsből nehéz!), in­

va ragadták ki a nyájból.

olyan szabadságvágyó em ber is akad még,

kább bőrmunkához és karikások készítésé­

Érdemes elidőzni akár egy rühzsírtartó

hez ért, botjait ólmozással, szaru- és csont­

tülök szépségén (e szó bájához képest a

berakással díszíti, valamint csuda pásztorké­

Kosztolányi-féle „fülolaj” is csak nyeretlen

sei vannak. Ráadásul az Alföld viszontagsá­

kezdő!). Ha a jószágot betegség kapta el,

gosabb körülményei között nem is alakult

rühzsírral (kéneső, kényeső) kenegették.

ki a pásztorokban akkora igényesség a tár­

Ezt a juhász állandóan magánál hordta,

gyaik díszítettségével szemben,

szarvasmarha tülkéből készített, pompásan

Dunántúlon.

12

mint a

díszített dobozban.

aki szívesen terelgetné a nyájat... M irtse Z suzsa

13

A u sz trá lia "v ö rö s sz ív e " A fenyótobozra emlékeztető zsindelye; gyíkot a helybeliek „álmos gyíknak “ hívják

ez a vörös föld itt alattunk, ez túl nagy, efelett nem lehet csak úgy elsuhanni...

A szikla neve A táj, mondhatni, egyhangú, de ugyanak­ kor felfoghatatlan méreteiben, ürességében fenséges is. A gyér növényzet szürkészöld­ je elvész a vörös és barna sokféle árnyalata között; olyan az egész, mint egy óriási kerámiatál, egy-két karcolás jelzi csak rajta az utakat. Jó néhány utas el is unja hamar, inkább ismét elbóbiskol, vagy a már ezer­ szer átlapozott képeslapba, újságba tem et­ kezik. N em is sejtik, milyen csodavilág felett repülnek, hogy mi mindent rejt ez az „egyhangú”, vörös táj. Pedig egyhangúság­ ról természetesen szó sem lehet, hiszen Ausztrália legnagyobb nemzeti parkja, a 132566 hektárnyi Uluru—Kata Tjuta N em ­ zeti Park felett járunk. Ausztrália vörös szí­ vét magunk alatt; igaz, vagy tíz km magas­ ból, ahol a m odem , X X I . századbeli tech­ nológia tökéletesen elválaszt bennünket a

Az Uliífíi környékén gyakori a dingó

valóságtól. Alattunk emelkedik az Uluru — régi nevén Ayer’s R o c k —, a Föld legna­ gyobb m onolitja, azaz egy darabból álló kőtöm bje. A 340 m éter magas és 9,4 km kerületű hom okkő még így, a magasból is érdekes látvány, de közvetlen közelből döbbenetes, felejthetetlen élményt nyújt. Az ..Ordog Qolypit'^kemériy gránitból faragta a tcrmeszet. Szerencsére.efielyet kevesen látogatják, ■ yvi’ " " - így megmaradhatott olyannak, Z. amilyen lefieutt a z éjriber megjelenése előtt

Az angol felfedező, W illiam Cristie Gosse volt az első fehér ember, aki 1873-ban először járta

be

ezt a vidéket.

D é l-

Ausztrália állam akkori miniszterelnökéről, kelet-Ázsiát már sötétben éri el, s az éjféli

Aztán pár órán belül világosodik, s már

tesebb látnivalót. M ost azonban látszólag

Sir Henry Ayers-ről nevezte el a hatalmas

végtelennek tűnő repülőút Európá­

egyórás megálló a szingapúri tranzitban in­

hozzák is a reggelit. A rózsaszínű pirkadat

változatlan, kopár vidék felett haladunk: a

vörös sziklát. M ajd’ egy évszázadnak kellett

ból Ausztráliába már „csak” 20—21

kább kínzás, semmint kellemes útiélmény

szinte percekig tart csak, s máris kristály-

táj szinte megállt alattunk. Nézegetjük az

eltelnie, mire a szikla igazi, őslakosok által

az álmos utas számára. Szingapúr után aztán órásnyira fogyott. A M t. Everest csúcsánál

tiszta, ragyogóan kék égben repülünk.

előttünk lévő ülés háttámlájába beépített

adott neve — Uluru — gyökeret vert a köz­

korom sötétben folytatódik az út; a légi­

Alattunk már Ausztrália látható. Ekkor

kis

tudatban.

kisasszonyok letompítják a világítást, a leg­

döbbenünk rá, hogy milyen nagy is ez a

repülünk? Talán a pilóták is reggeliznek,

K ét évvel Gosse előtt egy másik angol is

időnk felismerni a Kászpi-tengert, Eszak-

több utas megkísérli az alvást, s ki-ki igyek­

földrész. Európán, Ázsián átrepülve mindig

azért lassultunk le? D e nem: minden a

járt már erre felé: Ernest Giles. A sors úgy

India hegyvidékét, majd Thaiföldet és a

szik elvackolni magát a szűk és immáron

más és más tájat láttunk, s ha nem figyel­

szokásos, továbbra is óránként ezer kilo­

hozta, hogy nem ő fedezhette fel az U lu -

ugyancsak kényelmetlen ülésben.

tünk, máris „kihagytunk” egy-két neveze­

m éter feletti sebességgel száguldunk. Csak

rut. Helyette azonban alig egynapi já ró -

Z

sugorodik a világ. Az egykor szinte

két km -rel magasabban száguldó gép alatt úgy suhan el a Föld, hogy szinte alig van

Maláj-félszigetet. Igaz, a legtöbb járat D él14

m o nito ron:

m ilyen

sebességgel

is

15

Az Uluru kisebb-nagyobb hasadékai, szurdokai egytől egyig nagy Jelentőséggel bírnak a bennszülöttek hitvilágában

Az Uluru egyik arca az ezerből. A Föld legnagyobb egy darabból álló sziklatömbje a napszaktól és az időjárástól függően mindig másnak mutatkozi

földdel odébb nem egy, hanem 36 m ono-

fogékony em ber számára. A sziklák, habár

litot talált. A vörös sziklák mintegy 25

bizonyos napszakokban ugyan olyan vö­

négyzetkilométeres területet foglalnak el, s

rösnek tűnnek, mint Uluru hom okköve,

a legmagasabb közülük 546 m éter magas.

itt úgynevezett „puding-kőzetből” k e le t­

A kor felfedezőire jellem zően névadáskor

keztek, mely nem más, mint a gránit, ba­

ő sem vette figyelembe az őslakosok ha­

zalt és kvarc konglom erációja. A táj vad

gyományait. A bennszülöttek Kata T ju ta-

szépsége, az őslakosok és a természet har­

nak, „Sok F e j”-n ek nevezték az óriási fe­

móniája rövidesen felkeltette a fehér auszt­

je k re emlékeztető köveket, Giles azonban

rálok figyelmét, és a felfedezések után

A legtöbb látogató számára az igazi él­

ötvenen vesztették már életüket (javarészt

a ném et botanikus, Ferdinand von M üller

mintegy fél évszázaddal bennszülött-rezer-

ményt maguk a sziklák jelen tik. Az Uluru

szív- vagy asztmaroham következtében)

kérésére a württembergi főhercegnő neve

vátummá, majd nem sokkal azután nemzeti

m int valami alvó óriás tornyosodik a

Uluru-mászás k özb en ...

után Olgákra keresztelte őket. Ennél fur­

parkká nyilvánították az egész területet. D e

környező síkság fölé, szinte ellenállhatatlan

Az Uluruval kapcsolatban létezik egy

csább, oda nem illő nevet nem is választha­

még egy fél évszázadnak kellett eltelnie,

vágyat keltve a látogatóban, hogy felmász-

másik babona is, amely azonban nem a

gatóknak

Az Uluru-mászástól eltekintve, a táj és az egész terület élővilága hatásos védelem alatt áll. Egy fűszálat sem szabad itt a láto­ leszakítani,

sem az állatokat

tott volna. Giles egyébként soha sem ju to tt

mire 1995-b en hivatalosan is elismerték

szon rá. A bennszülött meggyőződés sze­

bennszülött hitvilágból származik: ha vala­

háborgatni vagy bármilyen más módon

el az Uluruhoz: nem tudott átkelni a nagy

ősidőkből származó nevüket, s így lett

rint ez „tabu” , amire számos felirat hívja fel

ki emlékül magával visz egy kődarabot

zavarni a természetes környezetet és lakóit.

sós tavon, mely elválasztotta tőle.

nyerte

U lu ru -

a látogatók figyelmét. A modern ausztrál

onnan, arra minden bizonnyal valami bal-

A bennszülöttek sem képeznek kivételt. Az

Egyesek szerint Kata T juta sziklái talán

Kata Tjuta N emzeti Park, mely ma B io ­

törvények szerint az U luru-K ata Tjuta

szerencse leselkedik majd! Elképzelhető,

ausztráliai őshonos emberek amúgy sem

még szebbek, mint az Uluru — de hát ez

szféra Rezervátum és a Világörökség része.

Nemzeti Park 1985 óta a talán még kétszáz

hogy van valami a dologban, mert minden

szeretik

lelket sem számláló Pitjantjatjara és Yan­

évben számos csomagocska érkezik a világ

barátkoznak senkivel, így hát nem esik

kunytjatjara, közös névvel illetve az Anangu

minden tájáról a N em zeti Park központjá­

nehezükre elkülöníteni magukat a láto­

végső

elnevezését

az

ízlés és felfogás kérdése. Kétségtelen, hogy

az

idegeneket,

nem

szívesen

a fantasztikus sziklaformák s a hely kom or

A tiltott kő bosszút áll

szépségű, ünnepélyes jellege életre szóló

Ausztrália vörös szíve tele van élettel. A si­

(„az E m b erek ”) bennszülöttek

ba, melyek kisebb-nagyobb Uluru-dara-

gatóktól. A kíváncsiskodó turistáktól távol,

élményt nyújt a természeti szépségek iránt

vatag, mely a nemzetközi légiutak szint­

tulajdona. O k viszont a hivatalos birtokba­

bokat tartalmaznak.

az U luru

jé rő l nézve kopár és kihalt, a valóságban

vétel pillanatától fogva, 99 éves lejáratra

inkább visszaküldik őket, semmint hogy

településük. Néhányuk állást vállalt ugyan

nem is „igazi” sivatag. A talajt, ha nem is

bérbe adták a területet az Ausztrál Nemzeti

továbbra is kihívják maguk ellen a sorsot!

a Nem zeti Park szolgálatában mint ter­

dús, de összefüggő növényzet borítja, mely

Park Bizottságnak. A bérleti szerződés

jegyszedő a park bejáratánál.

Hogy Uluru mit is jelent, azt tulajdonképpen senki sem tudja; állítólag csak egy név, melyet a helybéli

törzsek

Illetéktelen gazdáik

háta m ögött bújik

m észetvédelm i

őr,

azaz

m eg kis

ranger,

vagy

itt, az Uluru környékén 22 em lős-, 150

egyik feltétele az volt, hogy a látogatók, ha

Üzlet a sivatagban

madár-, valamint nagyjából ugyanennyi

úgy kívánják, megmászhassák az Ulurut.

Az Uluru hom okkövének vörös színe a

legalább kétszer ennyi, fényképezőgéppel,

hüllő- és kétéltűfajnak ad élelmet, otthont.

A pénz nagy úr, így hát az Anangu nép

Nap állásától, az eget borító (vagy nem

videóval felfegyverkezett csodaváró.

hitvilágában. A javarészt simára koptatott kőfelület

Term észetesen nem hiányzik innen az

beleegyezett a dologba, és ma nem tiltják,

borító) felhőzettől és a levegő páratartal­

hát nincs más megoldás: ha az em ber szép

ausztrál dollárt! Gondolom , nem szorul

minden egyes barázdájához, repedéséhez, eső- és

Ausztráliában majdnem mindenütt fellel­

hanem csak szerényen kérik a turistákat,

mától függően állandóan változik. A Vörös

képet akar készíteni az Ulururól, be kell

magyarázatra, hogy óriási üzletről van itt

tekintsenek el a sziklamászástól. Ennek

Szikla nem mindig vörös, hanem néha még

állni a sorba! Egy alkalommal mi (négy ma­

szó, elvégre az Uluru Ausztrália egyik leg­ lényegesebb turisztikai nevezetessége — aki látni akaija, hát az fizessen! A borsos belép-

Pitjantjatjara és Yankunytjatjara bennszülöttek adtak a sziklának. Uluru, akárcsak Kata Tjuta, fontos szerepet tölt be a közép-ausztráliai bennszülöttek

szélcsiszolta lyukához és bemélyedéséhez mitoló­

hető kenguru; ez talán az egyetlen emlős­

De

M ert bizony belépőt kell itt m indenki­ nek fizetnie, mégpedig

16,50 kem ény

giai események kötődnek. Ezek az események a

faj, melyet a felületesen szemlélődő turista

ellenére, nagyon sokan (főként japánok)

lila is! Ez a jelenség egyike a park fő látvá­

gyar Uluru-csodáló) is odaálltunk, hogy

Dreamtime-ban, azaz Álomidőben játszódtak le, s a

megpillanthat. Az ausztrál állatok javarésze

jóform án kizárólag azért zarándokolnak el

nyosságainak. A napkelték és napnyugták

lencsevégre kapjuk a színváltozást. Nagyon

— kivételt képeznek természetesen a ma­

ide, hogy mondhassák:

megmásztuk az

különösen felejthetedenek itt, így hát ért­

lassan tért nyugovóra a Nap az este, de

ti díjat kiizzadó turista viszont vigasztalhat­

darak és jó néhány meleget kedvelő gyík -

Ulurut! Aránylag jó egészségnek örvendő

hető, hogy ezekben az időszakokban szá­

azért türelemmel várakoztunk - mintegy

ja magát azzal a tudattal, hogy pénze jó

Álomidő sok részlete ismeretlen maradt és fog is

éjszakai életmódot folytat, ezért meglehe­

ember számára ez nem jelenthet kiem el­

mos látogató gyűlik össze a fényképezésre

kétszázadmagunkkal. M ellettünk két japán

helyre megy, jó célt szolgál, mert hozzá­

maradni a kívülállók számára, mert ezeket csak a

tősen ritkán kerül szem elé. Ez persze nem

kedő sportteljesítményt, mert a tetőre ve­

legalkalmasabb pontokon, hogy megörö­

fiatal tette ugyanezt, s látszólag nagyon

járul a Föld egyik legcsodálatosabb pont­

hitvilág titkaiba beavatott öreg bennszülöttek adják

jelen ti azt, hogy a természetbúvár unatkoz­

zető út pontosan van kijelölve,

kítse ezt a szép látványt. Őszintén megvall­

unták a dolgot. Végül is az egyik tört

jának megőrzéséhez.

sziklán hagyott nyomok az őslakosok szerint ter­ mészetfeletti lények emberi logikával követhetetlen cselekedeteinek ránk maradt bizonyítékai. Sajnos az

szájról szájra.

16

és a

na itt, hiszen csupa olyan dolgot láthat,

kapaszkodást a sziklába erősített lánc teszi

va, meglehetősen illúzióromboló az egy­

angolsággal megkérdezte: „M ondja, Uram,

amilyet sehol másutt nem találhatna meg.

biztonságossá.

más mellett parkoló 8 0 -1 0 0 gépkocsi, s a

tulajdonképpen mire várunk itt?”

Mindazonáltal több mint

D r. H an gay G yörgy 17

FÖ LDTEMPLO MAINK, PUSZTULÓ KATEDRÁLISAINK

E

medence hatalmas bölcső, melynek ringatása, ritmusa, levegője és dom­ borzata meghatározta szemléletünket,

Kárpát-medencei szívünk van, bármerre sodorjon is a sors. Ennek a biz­ tonságos, életet és megélhetést jelentő közegnek a hordozói vagyunk, ezt

gondolkodási struktúránkat. Itt maradtunk,

visszük véráramunkban. E medence-lét más, mint a hegyek lakóinak, a

mert a Kárpát-medence vonzó, gusztusos,

tengerpartok embereinek létezésmódja. A védettség megélése, a „síksági

vízjárta vidéke, kellemes éghajlata meg­ telepedésre csalogatta az arra vetődőket. Itt

létezés” okozta, apró csodák észrevételére kiélesedett tekintet sajátos

élünk, tem etkezünk, ítélkeztünk.

gondolkodásmódot ad nekünk, ahogy e medence is sajátos, egyedi vonások

Szét-

választhatatlanok lettünk tőle, ahogy egy kő okozta sebnél sem dönthető el, hogy a

és értékek őrzője. Mert nagy ingerek itt nincsenek, jobban különbséget

horzsolás meddig az én testem, és honnan

tudunk tenni a kicsik között, és örülni nekik. Ilyenek vagyunk, ilyenné

a kő em lékezete... És amíg a természet egésze megszentelt tér, addig nincs szükség

fejlődtünk mi, őrzői annak, ami hozzánk tartozik, amelyből kinőttünk...

fedett templomokra. Ez nem azt jelenti, hogy nem voltak „tem plom aink” : több ezer éves, földből épült piramisaink, föld­

majd a népvándorlás kori kultúrák, később

kák voltak ezek, m elyeket a beszántás to­

kúpjaink; a kunhalmok szabadtéri temp­

a honfoglaláskor, valamint a középkori

vább lapított, rongált. A határhalmok a

lom ok, katedrálisok voltak, az ég és föld

magyar és kun tem etők emlékei.

megyék, járások és települések határát jelölték. Tipikusak az ún. hármas határhal­

találkozásának színterei.

Élet és halál helyei

mok, melyek három település határának ta­

Letűnt korok az Alföld porában

A mesterséges halmok között vannak te-

lálkozásánál emelkedtek: pl. a Gergely-

M it is jelentenek ma számunkra ezek az 5-

m etkezőhelyek

(m elyeket m ongol-tü rk

halom Karcag, Kunhegyes és Kunmadaras

10 méter magas, 2 0 -5 0 m éter átmérőjű

eredetű néven kurgánoknak, azaz sírdom­

határának találkozásánál. M eg kell említe­

földkúpok vagy félgömb alakú, emberi kéz

boknak nevezünk), őrhalmok, határhal­

nünk még a telieket, lakódombokat is,

alkotta mesterséges dombocskák? T em et-

m ok, és lakódombok (azaz arab eredetű

melyek ugyan természetes képződménye­

kezőhelyeink voltak, sírdombok, őr- vagy

szóval: tellek). Az őrhalmok jelzőhalm ok

ken, vízközeli helyen magasodtak halom­

határhalmok. Ennyi? Ennyi, ha anyagelvű

voltak; messzebb látott róluk az ember, s

má, de emberi belakottságuk miatt mégis

módon mindenben csak annyit látunk,

innen továbbították a hang- és tűzjeleket.

érdemes a kunhalmok közé sorolni őket.

ami: néhány csomó föld, őrzendő terület, a

Különösen az Alföldön és a K elet-D unán-

Az egykori telephely kultúrrétegét főleg az

romló-lecsúszó múlt emlékkúpjai. K elet­

túlon voltak gyakoriak. Alacsony halmocs-

ott élő em berek házainak omladéka (pl.

kezésüket, de m ég elnevezésüket is titok öleli körül. M ondják, hogy a honfoglalás előtt itt élt népek hozták létre temetkezésiés őrhelyül őket. M ondják, hogy a „kun­ halom” elnevezés is csak a X I X . században teijedt el, irodalmi hatásra, mert azt tartot­ ták róluk, hogy kun sírokat rejtenek. Ám ezzel az erővel beszélhetnénk rézkori, bronzkori, szarmata, germán, szkíta stb. halm okról is — m iért pont „kunnak” nevezzük őket? Mégis

„becsípődött” a

köztudatba ez az elnevezés, de annyiban szerencsés is, hogy híven tükrözi a halmok antropogén voltát, kiemeli őket a termé­ szetes eredetű dombszerű formák (laponyag, porong, hom okbucka) közül. E halmok az em ber és a táj kapcsolatá­ nak, együttműködésének színterei: törté­ nelm i esem ények,

hiedelm ek,

em lékek kötődnek hozzájuk.

néprajzi M agukon

viselik az ott élő em berek ujjlenyomatát, kulturális hagyatékát. Kultúrrétegeik az újkőkorig nyúlhatnak vissza, és rétegesen rakódtak rá a fémkorszakok emberének, 18

patics), edény törmelékei, tűzhelyének ma­

fantáziáját — a halmokhoz gyakran „kincs­

lett. Hogy nem tudunk róluk mindent?

radványai, a táplálékként fogyasztott állatok

mondák” fűződnek. A kincsek, majd a

Mindegy is. A síksági táj formakincsei

szétszórt csontjai, kagylóhéjak alkották.

mérhetetlen pusztítás, ásás nyomát egyi-

ezek, múltunkhoz tartoznak. Egykor negy­

Persze a legtöbb halom többfunkciós volt:

kük-másikuk neve is őrzi: a karcagi Ara­

venezer körül volt a kunhalmok száma;

használták erre is, arra is. Vesztőhely is volt

nyoshalom, a kunhegyesi Pénzeshalom, a

mára már csak töredékük maradt meg,

(ilyen vesztőhalom pl. a kisújszállási Akasz­

tiszaföldvári Ásotthalom. M élyüket „látó” ,

azok is kirabolva - a beléjük tem etett kin­

tóhalom), ítélkezések színtere, élet és halál

„néző” emberekkel vizsgáltatták, és máris

cseket, a múlt emlékezetét széthordták

helye. Elrettentésül, jelezvén a közösség

itt vagyunk az ősi magyar hitvilág emlékei

ostoba, kisléptékű gondolkodásból, perc­

tagjai számára a törvények határait. A kul­

között: a táltosok világában találjuk ma­

nyi haszonért. „Ú gy” kellett volna hagyni

tikus halmok tetején gyakran templom

gunkat.

vagy kápolna is állt (pl. a karcagi Kálvária­

rokonságot mutat a mesék égigérő fajával.

szántották,

halom tetején).

Erre mászhatott fel a sámán (majd magyar

vezetékek rom bolják az illúziót köröttük —

megfelelője, a táltos) az égiekkel tárgyal­

a múltat nem őrzők néhány mozdulattal

A halmokon

elhelyezett látófa

őket, de nem így történt. Beépítették, be­ m egcsonkították őket,

táv­

Hová tűnt a sok halom?

ni, a kizökkent világ egyensúlyát helyre­

írtak át évezredeket. M a már vigyázunk rá­

A halmok belsejében található (vagy találni

állítani.

ju k ,

nem

tehetünk mást. Védjük, ami

vélt) kincsek felkeltették a keresgélés izgal­

A halmok tehát az élet és halál kiemelt

pusztul — de elszomorít, fájó, vádló, hiába­

mában hevülő, nyerészkedő kincskeresők

pontjainál ott magasodtak a szemhatár fe­

való kiáltásként kong a nehezen megvála­ szolható kérdés: miért nem volt mindig is egyértelmű, hogy kincsként kell vigyázni rájuk, mindannyiunknak?

Mirtse Zsuzsa KU N H ALM OK, M IN T S Í R H E L Y E K

BÉK ÉSBEN

A kunhalmok szakrális központok voltak, templomok emelkedtek rajtuk, temetke­ zési helyül szolgáltak, mert így „közelebb van az elhunyt lelke az éghez". A kunhal­ mon temetkezés egyik módja szerint a jómódú családok a halom tetejére, oldalá­ ba kis kápolnákat, családi sírboltokat emeltek. Ahol pedig régi temető talál­ ható, ott a növénytársulás is a régi, mert nem szántották, égették, csonkították őket tovább. Szelekovszky László könyve Békés megye kunhalom-sírhelyeit dol­ gozza fel, nemcsak a békésieknek, hanem az egész országnak erőt adva és utat mutatva, szemhatárunkat ősi örökségünk magasságába emelve. (Szelekovszky László: Kunhalmok, mint sírhelyek Békésben Körös Maros Nemzeti Parkért Egyesület, 2 0 0 2 )

19

SZEMMEL TARTOTT T ER M ÉSZET M I T C S I N Á L A T E R M É S Z E T VÉ D E L M I Ő R G E M E N C B E N ? Vízi ellenőrzésre indulva

Szemétszedési akció

Lovas őrszolgálat G em encben

A gemenci területnek - jellegéből adódóan - sok mellékága és holtága van; ezek

Nagyrészt árterületről lévén szó, a terepi

A lovas őrszolgálat további előnye, hogy

A természetvédelmi és környezetvédelmi jeles napokhoz kötődően több helyen is

ellenőrzése leginkább motorcsónakkal történik. A területellenőrzések hatékonyságát

közlekedés igen nehézkes. Az áradások

a területen élő állatok hihetetlen közeire

szerveztünk takarítási programokat a környező iskoláknak. Ezeken a napokon a polgári

növelve mintegy huszonöt vizsgázott polgári természetőr is segíti a mindennapi terepi

után néha hetekig járhatatlan terepen csak

beváiják a lovast, mert ilyen jellegű

természetőrök is aktívan kiveszik a részüket a terület megtisztításából. A résztvevő

tevékenységet.

lóháton lehet akadálytalanul mozogni.

zavarással szinte sosem találkoznak.

gyerekek szempontjából ez a tevékenység azért is előnyös, mert láthatják azt, hogy mekkora munka egy erősen szennyezett terület kitisztítása, és hogy miért is kell tisztán tartani az általunk csak „kölcsönkapott” természetet.

A nemzeti park határain, a főbb közleke­

Fokozottan védett madaraink közül a fe­

dési utak mentén hatósági és tájékoztató

kete gólya és a rétisas állománya a legje­

A gemenci területen vezet keresztül az Országos K ék Túra útvonala. A túraútvonal

táblákat helyezünk ki. E táblák karban­

lentősebb G em encben. Fészkelőhelyeik

és a tanösvények m entén, valamint az erdei kisvasút igénybevételével rendszeresen

tartása, pótlása és tisztaságuk megőrzése is

ellenőrzése is a Természetvédelmi Őrszol­

szervezünk túrákat az érdeklődőknek. A túra folyamán ízelítőt kaphatunk a területen

a terület természetvédelmi kezelőjének

gálat feladata. Mindennapi ellenőrző kör-

folyó fokrekonstrukcióról, az ártéri haszonvételek különböző fajtáiból, mint pl. a legelő-

a feladata. Fokozottan védett területek

utunk alkalmával figyelmesen járva a te­

tevékenységek megakadályozása. A területen mintegy harminc állandó, kisebb-nagyobb

gazdálkodás vagy a halászat. Igény esetén akár halászeszköz-bemutatót is szervezünk

esetében is jelöljü k a megközelítési

rületen, a Gem encben előforduló mada­

vízállás található; ezek legendás halbősége már csak a múlté, de az itt élőkben ez még

a csoportoknak. T ö b b helyen is találhatunk madármegfigyelő-tornyokat; az itt szervezett

útvonalak mentén azt, hogy a terület csak

rak közül jó párat megláthatunk az erdei

másképp él. így rendszeres ellenőrzéseink során fontos feladatunk a horgászati

távcsöves programok is igen népszerűek az idelátogatók körében.

engedéllyel látogatható.

tavaknál táplálkozva.

tevékenységek felügyelete is.

A Természetvédelmi Őrszolgálat feladata a terület őrzése és a természetkárosító

T erm észetvédelm i terület tábláinak karbantartása

20

21

Magyarország egykori természeti

Az egykori folyómedrek fontos ökológiai folyosók

adottságainak különös gazdagságát fejez i ki a Szent István korát idéző évek ismert sora: „ Virágos kert vala híres Pannónia” . E z a tarkaság kicsit ugyan megkopott, de a Kárpát-medence még most is olyan sokszínű táj, amely meglepően sok őshonos növény-és állatfajnak ad menedéket

UTAT AZ

é lő v ilá g n a k ! A z ö k o l ó g i a i h á l ó z a t v é d e l m e M a g y a r o r s z á g o n

H

történelmi események és a nem ép­ pen szelíd földhasznosítás ellenére a

többi európai országhoz képest a változatos élővilágú területek közé tartozik. A termé­

sók inkább olyan élőhelysávok, melyek

ségű. Az E U „Natura 2 0 0 0 ” ökológiai há­

egyidejűleg a lehető legtöbb fajnak a po­

lózat jo g i kereteit az U n ió természetvédel­

tenciális élet- és mozgásterét jelentik. B ár a

mi szabályozórendszerének két fő pillére, a

térképek készítése nagyon fontos része a

madarak védelméről szóló (79/409/EG K),

védelemnek (tudnunk kell, hogy mit és hol

valamint a természetes élőhelyek, vadonélő

védünk), de korántsem elegendő. Az ök o­

állatok és növények védelm éről szóló

lógiai hálózat szabályozásával kapcsolatos

(92/43/EGK) irányelv alkotja.

államigazgatási teendők mutatják csak meg

Valamennyi Natura 2000 hálózatba javasolt

igazán a jö v ő b en , hogy a területen mit tu­

és kijelölt terület része a különböző szem­

dunk elérni. Nyilvánvaló, hogy a legbiz­ tosabb eszköz a formális védelem. Ezen­

M a is születnek új védett területek, hiszen

Nevezzük a nevén!

védelme biztosítható legyen. Nemcsak a

pontú és kategóriarendszert követő ökoló­

az ökológiai feltáró munkák során előbuk­

Jóllehet hazánkban a konzervációs törek­

természeti területek „klasszikus” jo g i vé­

giai hálózatnak. A Páneurópai Biológiai és

kívül több olyan kezdeményezés is szóba

kanhatnak korábban rejtett értékek, ám

vések régóta élnek, a kiemelkedő je len tő ­

delmére kell gondolnunk, hanem az olyan

Tájdiverzitási Stratégia (P E BL D S) meg­

jö h e t, amely közvetve vagy közvetlenül az

ezek már csak kisebb foltok. A természetes

ségű védett természeti területek hálózatá­

természetközeli élőhelyek megőrzésére is,

valósításának a Páneurópai Ö kológiai Há­

ökológiai hálózat ágazati integritását és ez­

nak kiépítése is előrehaladt (bár korántsem

ahol az ökológiai rendszer fenntartható ke­

lózat létrehozása az egyik kiem elt s talán

zel védelm ét szolgálja.

legfontosabb feladata. Az ökológiai hálózat

hogy az ökológiai hálózat által érintett

élőhelyek jelentős része az intenzív emberi

azánk a nagy népsűrűség, az élénk

akár uniós, páneurópai vagy hazai je len tő ­

Fontos például,

hasznosítás és terhelés következtében meg­

fejeződött be), a biodiverzitás védelme en­

zelését, védelmét a területhasználóval, az

semmisült vagy feldarabolódott. A fajok a

nél mégis többet jelen t. Nyilvánvaló, hogy

ott gazdálkodóval történő megállapodás,

részletes szabályozásáról készülő miniszteri

területeken megfontolt, ökológiai szemlé­

megmaradt term észetközeli élőhelyekre

természeti értékeinket csak környezetükkel

együttműködés vagy támogatás formájában

rendelet ad majd kiterjedt iránymutatást és

letű tervezés történjen a tervezési hierar­

szorultak vissza, illetve egy részük mester­

együtt, azzal összhangban őrizhetjük meg

is lehet biztosítani.

leírást az ökológiai hálózat szerkezetére,

chia minden szintjén. A környezeti hatás-

kezelésére, valamint a kapcsolódó állam-

vizsgálatra kötelezéssel ugyancsak jelentős

séges vagy degradált élőhelyekre kénysze­

megfelelően. Az a nagy horderejű felisme­

rült. A kedvezőtlen folyamatok eredmé­

rés, hogy a különböző típusú, egymástól

Európa szíve és vérkeringése

nyeként az emberi hatástól kevésbé terhelt,

olykor elkülönült élőhelyek összefüggő

A nemzetközi kötelezettségek tekintetében

természetközeli területek aránya európai

rendszert, ökológiai hálózatot alkotnak,

figyelembe vettük az ökológiai hálózattal

Ne álljunk egymás útjába!

ökológiai mezőgazdálkodás folytatásához

átlagban 15-16% -ra zsugorodott.

melynek védelme a természetes sokféleség

kapcsolatos szabályozáshoz fűződő globális,

A jo g i és adminisztrációs háttéren kívül az

bizonyos közgazdasági szabályozók, adó-

megőrzésének egyik lehetséges eszköze,

páneurópai, európai, európai uniós, illetve

ökológiai hálózat egyre pontosabb feltárása,

kedvezmények, kompenzáció, kártérítés,

kezdettől fogva beépült jogrendünkbe is.

regionális kezdeményezéseket, egyezmé­

megjelenítése legalább ilyen sokrétű

és

beruházási támogatások szükségesek. Jó

A természetvédelmi és egyéb jogszabályok

nyeket,

megállapodásokat és akciókat.

hosszú folyamat, s akkor m ég nem is esett

lehetőséget nyújtanak a területhasználókkal

egész sora közvetve vagy közvetlenül érin­

Mérvadó programnak — amely az „ökoló­

szó az élőhelyek rehabilitásáról, új élőhe­

köthető

kéntes megállapodások is.

A degradációs jelenségek ellensúlyozá­ sára a természetvédelmi hatóságok igyekez­ tek a megmaradt „oázisokat” a saját orszá­ gukban a védett fajok és természeti terüle­

m egelőző

igazgatási eljárások módjára.

intézkedéseket

hozhatunk.

A fenntartható használat, az extenzív-

kezelési együttműködések, ön­

szetes élőhely-mintázat azonban megválto­

tek oltalmával megmenteni. Mára bebizo­

ti az ökológiai hálózat fogalmát, védelmét.

giai hálózat” kifejezést konkrétan is nevesí­

lyek kialakításáról. Ha a hálózatot alkotó

zott: az ország területének viszonylag érin­

nyosodott, hogy e kis szigeteket környeze­

A természet védelméről szóló 1996. évi

ti - az Európai U nió „Natura 2 0 0 0 ” háló­

természetes és természetközeli területeket,

Az ország potenciálisan legérzékenyebb

tetlen hányada a teljes terület 10%-ára hú­

tükből kiragadva csak sokkal nagyobb erő­

L ili. törvény meghatározza az alapfogal­

zatát, valamint a Páneurópai Biológiai és

élőhelyeket egymástól nem élesen elkülö­

élőhelyeit, a természetes és természetközeli

zódott vissza, s az egykori összefüggő élő-

feszítéssel és anyagi ráfordítással lehet meg­

makat, így „az ökológiai (zöld) folyosó a

Tájdiverzitási Stratégia első számú akció­

nített, önálló szigeteknek, „rezervátumok­

területeit az ökológiai hálózatot bemutató

természeti és természetközeli területek kö­

tervének, a Páneurópai Ö kológiai Hálózat

nak” tekintjük, hanem egységes és össze­

térkép gyűjti össze. Az elkövetkező évek­

függő rendszernek, melyben a kapcsolódást

ben a természet- és a környezetvédők ja ­

hely-együttesek elemeikre hullottak szét.

m enteni, fenntartani, mint ha azt a közeget is megfelelő módon kezelnénk, ahová beá­

zött a biológiai kapcsolatot biztosító vagy

(PEEN ) létrehozásának a programját tekin­

Szigetek a szárazföldön

gyazódnak. A kilencvenes évektől ez az új

ezt elősegítő területek, sávok és mozaikok

tettük. A magyarországi Nemzeti Ö koló­

az ökológiai folyosók

teszik lehetővé,

vaslatai segítségével ezt a dinamikus struk­

Az elmúlt évtized világszerte változásokat

típusú megközelítés egyre jo bb an elterjedt

láncolatát” az ökológiai hálózat pedig

giai Hálózat projekt mindvégig együttesen

rögtön felmerül a legelemibb kérdés: mely

túrát, a rendszer működőképességét egyre

hozott a természetvédelemben. Európa a

Európában, és új korszakot jelen tett a ter­

„a természeti, természetközeli területek,

kezelte e két összefüggő programot. A Na­

fajoknak, fajcsoportoknak a közlekedési,

pontosabban megismerhetjük és megőriz­

mészetvédelmi politikákban. A modern

valamint védett természeti területek és

tura és a P E E N ökológiai hálózatokba tör­

terjedési, vándorlási folyosóját szükséges

hetjük. R ajtu n k áll, hogy az ökológiai há­

védőövezetük ökológiai folyosókkal biz­

ténő integrálódás során a hazánkban még

figyelembe vennünk? A védendő ökológiai

lózat védelmét mennyire sikerül megvaló­

tosított biológiai kapcsolatainak egységes

előforduló természetes és természetközeli

folyosók biztosan nem fajspecifikusak —

sítanunk.

elnevezését je le n ti.”

élőhelyek vagy a kiemelt természetvédelmi

noha minden fajnak, sőt egyednek sajátos

jelentőségű

mozgási vagy terjedési stratégiája és egyút­

sz a k m a i tanácsadó

tal saját útvonala van. Az ökológiai folyo­

KÖM T erm észetvédelm i H iv atal

leginkább veszélyeztetett földrész lett; em­ beri hatástól mentes, természetszerű terüle­ te alig van. Elm ondható, hogy az európai jelentőségű, védelemre érdemes természe­ tes élőhelyek jo g i védelme már a 90-es évek elejéig többé-kevésbé megvalósult. 22

természetvédelem egyre inkább a biológiai sokféleség megőrzésére összpontosít, s az élővilág sokféleségének, a fajok, társulások változatosságának összefüggő rendszerben történő megőrzését tűzi ki célul.

A törvényen túl még számos jogszabály szükséges ahhoz, hogy az ökológiai hálózat

faj, populáció

élőhelyének

fenntartására koncentráltunk, legyen az

É rdin é dr. S zekeres R o z á lia

23

M A G Y A R O R S Z Á G N E M Z E T I PARKJAI

Tengerszint feletti magasság 100 m alatt 100 - 150 m 150 - 200 m 200 - 500 m 500 - 800 m © C artographia Kft., Budapest

800 -1000 m

Ő S H O N O S ÁLLATAINK

rött”, „csákó”, „gallyas” és „nyársas” sza­

földművelés terén, amivel a szürke ökrök

Akkor még nem volt meg impozáns, „V ”

vakkal jellem ezték a pásztorok. Igénytelen,

ne birkóztak volna meg. Ma a fajta fenntar­

alakú, csavart szarva: ez a szarvalakulás va­

ellenálló, jó legelőkészségű állat. A tehenek

tásához szükséges törzsállományon felüli

lószínűleg csak a X IV -X V . században jö tt

szerény tejtermelésre képesek, de igen oda­

egyedeket keresztezik húshasznosítású faj­

létre. A pásztorok csak a rackát nevezték

adó boíjúnevelők. A legelőn, gulyában tar­

tákkal, például charolais-vz\. Néhány gulyát

juhnak; a többi ju h o t, köztük a merinó je l ­

tott szürke tehén mindentől és mindenáron

biohús előállítására is használnak.

legű gyapjasokat birkának titulálták. Ma is

H a szigorúan értelmezzük az őshonos kifejezést, akkor csak azokat az állatokat sorolhatjuk ide, amelyek a Kárpát-medencében éltek a honfoglalás körüli időben, vagy a magyarokkal jöttek ide keletről a népvándorlás során. E fajták nagy része azonban már régen kipusz­ tult, vagy annyira megváltozott, hogy aligha nevezhető ugyanannak a fajtának

R

acka-e az a ju h , amelyiknek hiányzik legfőbb dísze, „V ” alakú, hatalmas, -pödrött szarva, és gyapja is másféle?

A ma őshonosnak nevezett állatfajták bi­ zony meglehetősen távol kerültek egykori típusuktól, sőt néhányuk csupán a múlt században alakult ki, például a magyar tyú­ kok. Legrégebbi megmaradt állatfajtánknak talán a kuvasz és a kom ondor tekinthető: e nagytermetű, erős és bátor, fehér színű ku­ tyák kísérői, terelői, őrzői lehettek már a honfoglaló magyarok nyájainak és gulyái­ nak is. Valószínűleg jo bb an hasonlítottak

jelenlegi formájukra, m int például ősi szar­ vasmarhánk a magyar szürkére. Nézzük te­ hát inkább, melyeket nevezünk tágabb ér­ telemben őshonos állatfajtánknak!

Legtöbbjük csupán 200 éves A honfoglaló magyarok lovai a feltárt lele­ tek szerint alacsony, mokány, széles hom lokcsontú, dús sörényű, egérszürke, szíjait hátú, kemény jószágok voltak. Sajnos ez a ló elveszett a történelem viharaiban; a visszatenyésztésére történt kísérletek is si­ kertelenek voltak. Mai lófajtáinkat ezért aligha nevezhetjük

őshonosnak, mégis,

mint régi magyar lófajtákat, itt szokták megemlíteni a nóniuszt, a gidránt, a kisbéri félvért és a mezőhegyesi félvért. Ez utóbbit két legjelentősebb vonaláról ma furiosonorth star-nak nevezik. Ezek a fajták az

A szürke marha már inkább nevezhető

mások szerint inkább délről, mediterrán vi­

megvédelmezi utódját: sem farkasoknak,

Racka: az igazi juh

előfordul, hogy a juhász kikéri magának,

1800-as években alakultak ki, tehát szűkén

őshonosnak, annak ellenére, hogy a hon­

dékről származott — mindenesetre híressé

sem kutyáknak, sem sanda szándékú két-

A ju h o k között több fajta is őshonosnak te­

ha a rackáit birkának nevezi valaki. A rac­

200 évesek. A nóniusz nehezebb, töm ege­

foglaló magyarok szarvasmarhája nem volt

itt vált. Szilaj gulyákban tartották, elsősor­

lábúaknak nincs esélyük a b oíjú elragadásá-

kinthető. A gyönyörű pödrött szarvú racka

kákat fekete és fehér színben tenyésztik, s

sebb, inkább hámos típus, a gidrán és a kis­

ilyen gyönyörű, büszke jószág. Egyesek

ban az Alföldön, és lábon hajtották N ürn-

ra. Hústermelése csak az egykori mértékek

mellett a szerényebb külsejű cikta, gyimesi

bár mind a két színváltozat gyönyörű, a

béri félvér elegánsabb, könnyebb hátas.

szerint a hatalmas szarvú szürke keletről, a

bergbe, Strassburgba, a nagy nyugati vágó­

szerint kiváló, mert igen lassú fejlődésű.

racka és a cigája is ebbe a fajtakörbe tar­

büszke tartású, villogó szemű feketék kí­

A furioso-north star is elsősorban hátasló,

kunokkal és besenyőkkel jö tt be a Kárpát­

hidakra. A szürke marha legszebb dísze ha­

Igás hasznosításra is bevált: kevés olyan

tozik. A rackajuhot minden bizonnyal a

sértetiesen szépek. A rackajuhnak durva

de könnyű fogatban is megállja a helyét.

medencébe a magyar törzseket követően,

talmas szarva, amelynek alakulását „pöd-

nagy erőkifejtést igénylő munka akadt a

honfoglaló magyarok hozták magukkal.

szálú, tincses szerkezetű, kevert gyapja van,

26

57

A szürke tehenek szarva bikának is becsületére válna

amely elsősorban subák, szőnyegek, pokró­

a mudi igazi terelő munkakutya, amelyek

világháború után csaknem teljesen eltűnt;

pulyka az 1500-as évektől kezdődően tű­

cok készítésére alkalmas. Húsa ízletes, ke­

a megváltozott körülmények ellenére ma is

nehezen fellelt néhány egyedéből tenyész­

nik fel a magyar ud-varokban.

véssé faggyús, de ösztövér alkata és gyenge

alkalmasak erre a munkára. Ennek ellenére

tették vissza. Hozzá hasonlóan üldözött faj­

Felmerülhet a kérdés: akkor, amikor faj­

húsformái miatt nem keresett. Tejterm e­

alig látunk a mai juhászok oldalán tiszta-

ta lett a második világháború után az erdé­

ták jö n n e k és mennek, újakat tenyésztenek

lése viszont jó n a k mondható.

vérű pulit; a másik két fajta gyakrabban

lyi kopó is: csaknem eltűnt, de sikerült

és régiek m ennek feledésbe, miért ragasz­

előfordul. Legtöbbjük azonban ma már

néhány egyedet kim enteni Erdély terü­

kodunk ősi fajtáinkhoz? Egyrészt azért,

házi kedvenc, vagy a porták éber őre.

Ősi sertésünk a szalontai disznó, amely

letéről, és újraéleszteni a fajtát. Elődje, a

amiért megóvjuk régi épületeinket, nép­

kodó természetű jószág volt. Gyakran a

Legősibb vadászkutyánk, a magyar agár,

pannon kopó a történelmi Magyarország

viseletünket, használati tárgyainkat, össze­

vaddisznóval párosodott. A magyarokkal

amelyet szintén keletről hoztak magukkal a

területén alakult ki a magyarok sárga va­

gyűjtjük egykori dalainkat. Az em ber kí­

került a Kárpát-m edencébe, és keveredett

magyar törzsek, évszázadokon át a lovas

dászkutyáiból, amelyek az eredetileg itt élő

váncsi a múltjára, és szereti megőrizni a

az avarok itt élő fajtáival, valamint a nyu­

vadászatok

népek kutyáival keveredtek.

múlt emlékeit, nemcsak régi tárgyak, ha­

gatról származó bakonyi sertéssel. Ma már

volt. A X I X . században erősen átkeresz­

A magyar vizslát a X IV -X V . században

nem élő relikviák formájában is. D e hagyo­

a szalontai sertésnek késői utódai sem lel­

tezték a fajtát az akkor divatos angol agár­

a pannon kopó egyes változataiból alakí­

mányos fajtáink megtartásának gyakorlati

hetők fel, és a mangalicát említjük őshon­

ral, ami küllemét finom ította, de ellenálló­

tották ki, apróvad vadászatára. A török ura­

haszna is van: állományuk génbankként

osként, holott ez csupán a X I X . században

képessége, kitartása megmaradt. A második

lom alatt kereszteződött a törökök sárga

megőrzi és hozzáférhetővé teszi ezeknek az

zatban tenyésztik: ez a szőke, a vörös és a

kutyáival, stabilizálódott a színe, és egyre hom ogénebb lett. Az 1900-as évek elejére

Szamár: a végállomás?

fecskehasú, de a legelteijedtebb a szőke. A mangalica zsírsertés, szalonnája igen

azonban háttérbe szorult, és úgy lecsökkent

finomra pácolva hosszú időn át a magyar

az állománya, hogy nemzeti összefogással

hatalmas méretű, vörös színű, vad és mara­

nélkülözhetetlen

szereplője

A mangalica ősi eredetét igazolja, hogy utódjai csíkosán születnekm int a vadm alacok

alakult ki. A mangalicát három színválto­

kezünk, pedig ha őshonos állatról beszélünk, ez valóban az: a szamár. A szamár már itt élt a Kárpát­

konyha nélkülözhetetlen tartozéka volt.

sikerült csak ismét életre kelteni. Az 1930-

M a a változó étkezési szokások következ­

as években drótszőrű változatát is kite­

bizony nem sokat változott egy évezred alatt. Ez a

tében - no m eg az orvosok riogatása miatt

nyésztették.

gyakran lenézett és háttérbe szorított állat szinte

medencében a magyarok bejövetelekor, és külleme

sohasem keltette fel a tenyésztők figyelmét. Lehet,

- kevesebb szalonnát fogyasztunk, ezért a mangalica is sonkájáért, s nem szalonnájáért

Aprójószágok

lett ismét kelendő. Ez a göndör szőrű,

A csontleletek alapján az ősi magyar tyúk

csöppet sem barátságos, jó

kistestű szárnyas volt, ellentétben a ma ma­

élelemkereső

hogy szerencséjére...?

állatoknak a génkészletét. Ha a helyzet úgy

fajta ma jórészt spanyol exportra kerül,

gyar tyúknak nevezett fajtákkal: a sárga,

ahol sonkájából a hosszú érlelésű, külön­

a kendermagos, a fehér magyar tyúkkal,

kívánja, a m odern állattenyésztésben ebből

leges minőségű spanyol sonka készül.

amelynek kopasznyakú változatai is van­

bizonyos gének felhasználhatók. D e lehet

nak, valamint a fekete erdélyi kopasznya­

az is, hogy egy-egy régi fajtánk újból

Ebek harmincadján

kúval. Korábban létezett egy fogolyszínű

„divatba jö n ” valamilyen tulajdonságáért,

A kutyák közül a kuvaszt és a kom ondort

változat is, de az, úgy látszik, végképp el­

miként a mangalica a sonkája miatt. Ha­

a honfoglaló magyarok hozták magukkal

tűnt. A magyar tyúkok élelmesek, nagyon

sonló előnyös tulajdonság bármely fajtánk­

nyájaik mellett. A kuvaszt elsősorban va­

jó élelemkeresők, ellenállók. Termelésük

ról bármikor kiderülhet! Végül, de nem

dászatra és terelésre, a kom ondort őrzésre

megközelíti a m odem kéthasznú fajtákét.

utolsósorban van m ég egy fontos oka e

használták. M indkettő megvesztegethetet­

A magyar lúd sima és fordrostollú változa­

fajták megőrzésének: az, hogy szépek, sze­

len, bátor, kemény kutya, amely már csak

ta az Alföld mocsaras vidékein teijedt el

retjük őket, és büszkék vagyunk rájuk.

mérete folytán is szeretetteljes, de határo­

leginkább. Az utóbbi még díszbaromfi-

zott gazdák kezébe való. A puli, a pumi és 28

Van egy állat, amelyről leggyakrabban megfeled­

A kopasznyakú kakas igazi magyar baromfi, bár a honfoglalás kori tyúkok kisebbek voltak

karriert is befutott. Az amerikai származású

B álin t K a ta lin 29

A Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézetének természetvédelmi tevékenységei A váci székhelyű Göncöl

Látkép a Nyugati-Cserhátban

Alapítvány az elmúlt évtizedek során a magyarországi — nem álla­ mi irányítású — környezetvédelem egyik legjelentősebb szervezeteként működött. Összetett programjai közül egyre hangsúlyosabbá váltak a térségi területfejlesztési, területhasználat-tervezési, illetőleg környezet- és természetvédelemi projektek, amelyekhez térinformatikával kapcsolatos tevékenységek kapcsolódnak. M indezen munkák az Alapítvány önálló szervezeti egységében: a

Vízesés (Visegrádi-hegység)

nemzeti parkunk és térsége természeti érté­ keinek tekintetében. Az elmúlt években természetvédelmi célú

Térségi Kutatások Intézetében

tevékenységeink -

összpontosulnak

a sokrétűség megtartása

mellett - három jó l körülírható programban teljesedtek ki. Az alapkutatási p ro g ram mind a mai napig meghatározó, annak ellenére, hogy vannak olyan téves nézetek, melyek ma már nem tartják meghatározó jelentőségűnek a területek értékeinek feltárását. Ezt az utóbbi években végzett munkák élesen cáfolják, hi­ szen számos, természeti értékekben kiemel­ kedően gazdag területet sikerült fellelnünk úgy a Nyugati-Cserhátban, mint akár a Duna mellett, s eközben florisztikai és faunisztikai adatok tömegét sikerült produkálni, melyek országos felhasználásra is kerültek. Természetesen a feltárás mellett nem kérdőjelezhető meg a területek aktív védel­ mének szükségessége. Ennek érdekében a ter­ mészetvédelmi hatóságok és más, akár nem kormányzati szervezetek felé nyújtunk szak­ vizsgálatok, kutatások folytak. A kapott infor­

A

mai támogatást térinform atikai

p rogra­

z Intézet természetvédelmi tevékeny­ mációk adatbázisba és térképi rögzítésre is sége 1991-ben vett lendületet, mivel kerültek, ami egyben az Alapítványnál a

m unkkal, melynek révén a terepi adatok

számítógépes adatfeldolgozás és térképi meg­ l. ekkor kapott az Alapítvány hivatalos jelenítés kezdetét is jelentette. Emellett ered­ felkérést a majdani Duna-Ipoly Nemzeti Park ményeink 36 kötetnyi tanulmányban kerültek

magasszintű térképi megjelenítést kapnak.

egységes, jó l kezelhető, lekérdezhető és A térinformatika révén lehetővé válik, hogy az egyes szakterületek eredményeit átlátható

alapkutatási programjába. Fő feladatunk ekkor

publikálásra, melyek java része azóta is

módon együtt szerepeltessük, jelenítsük meg,

az érintett folyóvölgyek és a leendő nemzeti

meghatározó forrásmunkaként van használat­

anélkül, hogy az adatokat túlságosan egysége­

parkot körülvevő területek feltárása volt.

ban az 1997-ben felállításra került kilencedik

síteni vagy egyszerűsíteni kellene.

Több éven át geológiai, botanikai és állattani 30

Mindazonáltal a szakmai eredmények még kellően feldolgozva sem érnek sokat, ha nin­

térinformatikai módszerekre, úgy az adatok feldolgozása, mint megjelenítése során.

Az Intézet széleskörű szakértői állománnyal rendel­ kezik, amely részben a belső, 9-11 fős törzsállo­

csenek megfelelő körben és módon közzé

Természetesen az eredmények szakmai és

mányból, valamint a velük mindennapi szoros kap­

téve. Erről gondoskodik a tervezési és pub­

szélesebb körű publikálása sem maradhat el,

csolatban álló 2 0 -3 0 fős külső szakértői gárdából

likációs program . A térinformatikai prog­

így botanikus szakembereink önálló előadással

áll. A rendelkezésre álló technikai feltételek, a belső számítógépes hálózat, a megfelelő szintű szoftver-

ram segítségével sokoldalú módon válik

és poszterrel szerepeltek a nemrégiben Pécsett

lehetővé az adatok felhasználása, s ezt már a

megrendezett V. Aktuális Flóra- és Vegetá­

tervezői részleg is hasznosítani tudja.

ciókutatási konferencián. A térségben élőket

Amellett, hogy a terepen kapott adatok és

fotókiállítással és internetes oldalak létrehozá­

eredmények java egy jó l meghatározott célra

sával tájékoztatjuk lakóhelyük természeti

kerül felhasználásra, ezt tovább lehet és kell

értékeiről, azok védelmi lehetőségeiről, amel­

bővíteni, megfelelő szintű publikációkkal. Az

lett, hogy a legértékesebb területek országos

előadásokat és egyéb képi megjelenítéseket

védelmének

nagyban segíti az Intézet által létrehozott kép­

nyújtunk a hatóságoknak.

és hardverállomány biztosítja az alapfeltételeket a munkák elvégzéséhez. Az Intézet tevékenységei alapvetően négy egymás­ sal szoros kapcsolatban álló, helyenként egymást átfedő illetve kiegészítő csoportba sorolhatók. I. Környezetvédelem , term észetvédelem -te re p i botanikai, zoológiái kutatások

előkészítéséhez is segítséget

-á lta lá n o s természetvédelem - a különböző gazdálkodási formák

tár, mely a működési terület jellemző és leg­ fontosabb tájait, területeit, élő és élettelen ter­ mészeti értékeit tartalmazza nyers és digitális

környezetvédelmi vonatkozásai -környezetkím élő, illetve extenzív gazdálkodási

Selmeczi Kovács A dám

módszerek

természetvédelmi csoportvezető

-te rm é s ze t-, környezetvédelmi szaktanácsadás

Göncöl Alapítvány - Térségi Kutatások

képi verzióban is.

-k ö rn y e ze t- és természetvédelmi jog és jog-

Intézete

Hogy konkrét példával is szolgáljunk, a

alkalmazás

fent vázolt három programot a Nyugati-Cser­ hát területén - mely Váctól a Galga-völgyéig tart, és magában foglalja a Naszály, a Csővári­ rög, a Dél-hegy és a Nagy-Szór tömbjét is a következő módon alkalmaztuk.

Bíboros kosbor (NvueatLGsestffktíd

II. Területfejlesztés, területi tervezés -

eredményeként olyan növényritkaságokról rendelkezünk hosszabb időről adatokkal, mint például a fokozottan védett, igen ritka tátorján (Crambe tataria) vagy a bíboros sallangvirág (Himatoglossum caprinum), melynek legna­ gyobb hazai populációja ezen a területen él. A Naszály növényritkaságai szakmai körök­ ben már jobban ismertek, de éppen az idén

terv) -

A faunát tekintve is akad számos figyelmet érdemlő dolog: eddig nem volt ismert a hegyi sziklagyepekben élő pannon gyík (Ablepharus kitaibelii)

nagy-szóri

előfordulása.

M eg­

említhetjük a Püspökhatvani-tározó külön­ leges fajokat felsorakoztató madárfaunáját, vagy újfent a Naszályt, ahol mind a három hazánkban élő pelefaj - a mogyorós, a nagy és az erdei pele (Muscardinus avellanarius, Myoxus

vidékfejlesztés

III. Térinform atika - geoinform atika -

adatgyűjtés, feldolgozás, digitalizálás

-

adatbázis-kezelés

-

térképezés

IV. További járulékos munkák -

Kiadványok, publikációk, grafikai munkák elkészítése

-

Internetes megjelenés, weboldalak szerkesztése, design (angol-m agyar nyelven)

sikerült megtalálnunk az évtizedek óta ki­ veszettnek hitt sápadt kosbort (Orchis pallens).

területfejlesztés és területhasználat-tervezés (koncepció, stratégiai és operatív program,

A területen több éve végzünk alapvető florisztikai és faunisztikai kutatásokat, s ennek

környezeti, társadalmi, gazdasági adatgyűjtés, -feldolgozás

-

Szakfordítások (főként a természet-, környezetvédelem és a területfejlesztés témájú anyagokat illetően)

M űködésünk: 1. Helyi - Vác és közvetlen környéke 2. Regionális - Pest és Nógrád megye és kistérségei 3. Országos - érdekképviseleti szervezetek 4. Nemzetközi - főként szlovák-magyar közös kapcsolatok és nemzetközi szervezetekben való tagság

glis, Dryomys nitedula) - is előfordul. A Nyugati-Cserhát településeinek teljes külterületi élőhelytérképezését az elmúlt évek során folyamatosan végeztük. Ez a ma is zajló munka az élőhely- és táj használati térképezést, majd ezek alapján a táj- és területhasználat­ tervezés, illetőleg ezt követően települési tájhasználati tervezési alapanyagok elkészítését célozza. A helyi önkormányzatokkal együtt­ működésben készülő fenntartható tájhaszná­ lati terv feltálja a települések természeti érté­ keit és azok állapotát, valamint javaslatokat tesz a nem fenntartható területhasználati for­ mák és funkciók megoldására. Mindezek se­ gítséget nyújtanak a döntéshozatali és érdekegyeztetési folyamatok során. Az említett te­ vékenységek messzemenőkig támaszkodnak a 31

HÉ! 10 évesek lettünk! „Fogadj örökbe egy patakot!”

Göncöl HÁZ

2 6 0 0 Vác, Ilona utca 3. Tel.: ( 0 6 - 2 7 ) 3 0 4 - 4 8 4 , fax: ( 0 6 -2 7 )

Ez évben ünnepli tízéves fennállását a Göncöl Alapítvány Hálózat az Élővizekért (HE) programja. „Szövetségünk", amely elsősorban a kisebb felszíni folyóvizek mentén történő környezeti neveléssel foglalkozik, ma már több mint száz tagot, tagszervezetet számlál,koordinációs központja Vácott, a Göncöl Házban működik. A hálózatot azzal a céllal hoztuk létre, hogy növelni tudjuk a

Pangea-táborok

környezettudatosságot a társa­ dalom valamennyi rétegében

VII. Gálya Természetvédelmi Tábor A Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület ebben az évben

(közösségek fejlesztésével, vi­ zeink állapotának javításával,

is szeretettel várja a cselekvő természetvédelem híveit VII. Gálya

oktatási-nevelési tevékenység­ gel) a vízi élőhelyek védelmén

Természetvédelmi Táborába, amelynek során az Úrkút, Csárda­ hegyi Öskarszt felszíni formáinak megóvásában, illetve a pénzes­

és helyreállításán keresztül. Tagjaink képzéseken, közös

győri természet- és környezetvédelmi oktatóközpont új épületének munkálataiban vesznek részt a táborozok. Persze azért nemcsak

állapotfelmérési programokon

munka lesz: jó hangulatú kirándulások, csillagászat, éjszakai túra, esténként tűz melletti népdaltanulás, geológiai ismeretterjesztő programok várhatók.

vesznek részt; fő elvünk, hogy

A részvételi díj 4000 Ft, amely még csökkenhet.

nyeken keresztül segítsük a komplex látásmód kialakulását.

intenzív gyakoroltatással, sze­ mélyes tapasztalatokon, élmé­

Időpont: 2 0 0 2 . augusztus 2 1 - 2 8. Helyszín: Úrkút, Déli-Bakony - Pénzesgyőr, Eszaki-Bakony Korosztály: fóíecj 1 5 -2 5 évesek Jelentkezés: folyamatosan

Nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek nevelésére: előadá­ sokat, vetélkedőket, rendhagyó

Keleti-kárpáti expedíció

iskolai órákat szervezünk, hogy a legkisebbeket is fogékonnyá tegyük az őket körülvevő világ szép­ ségei iránt. Hírlevelünk, a Pisztráng évente három-négy alkalommal

Az expedíció során a Keleti-Kárpátok hegyvonulatainak csodálatos

jelenik meg: egyesületi hírek, tudományos cikkek és szépirodalmi

szépségű tájait ismerhetik meg a résztvevők. A táborba olyanokat várunk, akik bírják a magashegységi túrák viszontagságait, és képe­ sek teli hátizsákkal gyalogolni nyolc napon át. A jelentkezésnél

A HE-hez minden olyan magánember vagy társadalmi szervezet

előnyt élveznek a gyakorlott magashegyi túrázók, továbbá az SGM R csoport tagjainak ajánlásával rendelkezők. A részvétel önköltséges, hozzávetőleg 15 ezer forint (ez főleg uta­ zási költséget takar). Szállás sátorban, a legtöbb helyen ingyenesen. Időpont:

2002.

írások egyaránt helyet kapnak benne. kapcsolódhat, aki vállalja a tagság feltételeit (kapcsolattartás a koor­ dináló szervezettel, aktív patakmentő munka). Minden vizeinkért felelősséget érző, tenni akaró ember jelentkezését örömmel vesszük, és szívesen nyújtunk szakmai-módszertani segítséget annak is, aki nem tagja a HÉ-nek. Örömmel látjuk a különböző szakterületek mű­ velőit is sorainkban, a vízépítőtől a néprajzoson át az ökológusig!

augusztus 7—19.

Helyszín: Erdély, Radnai-havasok, Kelemen-havasok, Gyergyói-medence Korosztály: főleg 16-2 5 évesek

Jelentkezni a HÉ programfelelősénél, Dukay Igornál lehet - a ( 2 7 ) 512 - 0 3 7 - e s telefonszámon,

Jelen tkezés: július 5-ig (18 év alattiaknak írásos beleegyezéssel).

-a

T o v áb b i inform áció: Breuer László (Sumi), tel.: 27 /5 12-0 30

2 6 0 0 Vác, Ilona u. 3 . postacím en, illetve - a z igor@ m ail.Z pok.hu e-m ail címen.

MENTSÜK MEGJAKOTPUSZTAT! A Dél-Cserhát festői dombjai között, Bercel község szomszédságában húzódik meg Jákotpuszta, amely őrzi a mintegy 174 nógrádi puszta emlékét. 1992ben dr. Keszthelyi Tibor etológus őshonos állatokat telepített a területre, s Szent György napjától Szent Vendel napjáig tartó kulturális és szakmai rendezvé­ nyeivel újra életre keltette a tájat. Jákotpusztán a magyar őshonos háziállat-fauna számos képviselője

megmenteni és folytatni munkatársuk és szeretett tanáruk, dr. Keszthelyi Tibor életművét. Ehhez a feladathoz kérjük segítségüket. Várjuk mindazon magánszemélyek, gazdasági társa­ ságok és civil szervezetek támogatását, akik adomá­ nyukkal segíteni kívánják Jákotpuszta fennmara­ dását. Az adományok a Környezetvédelmi, Környe­ zetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány (kiemel­

jelen van: szőke mangalicák, cigája juhok, parlagi kecskék, szürke marhák, bivalyok, szamarak, lovak s

ten közhasznú) számlájára folynak be.

baromfifélék népesítik be a legelőket, békében, har­

További információk: Hartman Mátyás

móniában a természettel. 2002. április 4-én elveszítettük azt a személyt, aki mindezt megálmodta és megalkotta. A Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetének okta­ tói és hallgatói elhatározták, hogy megpróbálják

32

2103 Gödöllő, Páter Károly u. i. Tel.: 28/ 410 -1 3 1

e-mail: [email protected] Számlaszám: 1 0 1 0 3 8 3 6 - 5 2 6 2 2 6 3 9 - 0 0 0 0 0 0 0 3

Egerszalók a Bükk délnyugati lábánál fek v ő település, mely hévforrásából kicsapódó csodálatos Ki s ma g y a r p a mu k k a l e

mésztufagátjairól vált ismertté az elmúlt évtizedekben. A falu határában í 9 6 1 -b en olajkutatók végeztek fúrásokat, és ahogy az Magyarország földtani adott­ ságainak köszönhetően oly sokszor megesett, a fekete arany helyett gyógyító erejű hévíz tört a felszínre

A

éltörés az Egerszalókot D em jénnel összekötő

m űúttól

nem

messze,

. erdővel borított völgyben található,

s hideg téli napokon magasra felcsapó gőze vonja sejtelmes párába a tájat. A négy év­ tizede felszínre törő, ásványi sókban gaz­ dag, ként tartalmazó hévíz szép mésztufagát-sorozatot hozott létre, mely ma már védett természeti érték. A mésztufagátrendszert kiépített sétaút kerüli meg, így a látogatók minden oldalról gyönyörköd­ hetnek e szép természeti képződményben. Ahogy a felszínre kibuggyanó, nagy nyomás alól szabaduló forró víz lassan csor­ dogálva, a talaj egyenetlenségein meg­ megbukva halad a völgy irányába, oldott mésztartalmának egy részét elveszíti. A ki­ csapódó mész azonnal fehér lepellel vonja be ezeket a peremeket, rögöket, sőt bár­ mely, a víz útjába kerülő ágat, falevelet vagy fűszálat is. A mészbekérgezés eredmé­ nyeként szinte szabályos, mészből épült lépcsőrendszer alakul ki a folyás irányában, amelynek hófehér felszínét csak a kén és az ilyen extrém körülményeket kedvelő algák színezik sárgára, zöldre vagy rózsaszínűre. A hazai mésztufalépcsők egyik legismer­ tebb példája a Szalajka-patak vízesésrend­ szere, amelynek kialakulása azonban már régen befejeződött. A folyamatosan gőzbe burkolózó felszí­ nen fel-felsejlik a két régi, rozsdás kútfő, melyből e kis természeti csoda származik. A 73 °C -o s forrás vize a domb lábánál épí­ tett kis fürdőmedencékig jutva kellemes hőfokúra hűl, így már alkalmas a fürdő­ zésre is. A víz elsősorban a különböző reu­ matikus illetve ízületi megbetegedések, balesetek, mozgásszervi m űtétek utókeze­ lésében mutatkozott hatékonynak. Ivókúra form ájában epebetegségek

és gyom or-

panaszok kezelésére is ajánlják.

Szabón Márta 33

(^yy^erm észetvédelm i oltalom alatt az

(kb. másfél hazai megye területe!). A védett

bérelve máris vízre szálljunk, de kiderült,

ország 8 százaléka áll, amelynek

terület a kanadai őspajzs határán fekszik, j e ­

hogy belépési engedély nélkül egy lépést,

éjszakákat melyik tó partján tölthetjük.

felén minden, a területek ökológiai

lenlegi felszínformáit a jégkorszakok alakí­

azaz

Valószínűleg a szigorúság okozta meglepe­

jellegét veszélyeztető emberi tevékenység

J —

egy

evezőcsapást

sem

tehetünk.

megjelölve természetesen, hogy az egyes

tották ki, így nem csoda, hogy a kenusok

R endben,

nyomás az engedélyért!

Itt

tés miatt a legnagyobb csónakot (alumí­

tiltott. N égy védett terület kategóriába

egyik legkedveltebb helye. A mélységi

lepődtünk

m eg másodjára a szokatlan

nium kenut) sikerült választanunk, bánva

(nemzeti park, vadvédelmi rezervátum,

gránit között található puhább kőzeteket a

rendszabályok hallatán. Ugyanis az előre­

ezt később azokon a szakaszokon, ahol

tartományi park és önkormányzati védett

vastag jégtakaró

teljesen kivájta, ezáltal

látóan jó l felpakolt konzerveinket máris

„hátunkon a házunk” módjára cipeked-

terület) mintegy 3 5 0 0 állami tulajdonú te­

olyan zegzugos tórendszer alakult ki, mely

kipakolhattuk, s helyükre az erre a célra

tünk két tó között. D e örülhettünk, hogy

rület tartozik, és ezek mellett még magán-

jellem ző Eszak-Európa egyes részeire is,

felszerelt élelmiszerüzletben kellett vásárol­

idejében érkeztünk, és még befértünk abba

tulajdonban lévő természetvédelmi terüle­

különösen Finnországra. Az ezernyi tó ki­

nunk

cso­

a keretbe, akik megkapják a belépési enge­

tek is találhatók az ország területén. A kö­

tűnő lehetőséget biztosít akár száz kilo­

magolása éghető anyagból állt. Bár a vásár­

délyt a park területére. A látogatók több­

vetkezőkben rövid betekintést szeretnénk

méteres vízi túrákra, úgy, hogy az ember

lást nem ellenőrizték, nem ju to tt eszünkbe

sége ugyanis főként a teljes háborítatlanság,

adni néhány kanadai természetvédelmi

szinte alig találkozik valakivel. A park

az itthon oly divatos és dicsekvésre okot

a vadon élménye miatt érkezik ide. így

terület életébe.

emellett lehetőséget biztosít a gyalogos

adó rendszabály-áthágás: ott ugyanis ez

egyes nyári heteken bizonyos létszám felett

túrázásra is.

nem szokás. Kaptunk egy szemeteszsákot

nem adnak engedélyt a belépésre, mert

is, amelybe az ott-tartózkodásunk alatt fel­

nem akarják túlzsúfolni a védett területet.

Az Algonquin Tartományi Parkban volt alkalmunk először belekóstolni, hogy mit

olyan

ételeket,

m elyeknek

is jelen t Kanadában a természetvédelem.

Példás előrelátás

Az O ntario tartományban található terü­

Ú gy döntöttünk, hogy nem

letet a legelső tartományi parkként 1893-

hanem vízen próbálunk betekintést nyerni

Az sem volt mindegy, hogy merre eve­

Régészeti adatok alapján ismert, hogy a

ban hozták létre, óriási, 77 25 km2 területen

a tó világ életébe. Elindultunk, hogy kenut

zünk. Engedélyünkön szerepelt az útvonal,

terület 5000 éve lakott, népessége azonban

halmozódott szemetünket tehettük, és az szárazon,

út végén leadhattuk.

Fenyvesek és szarvasok

sohasem haladta meg a 250 főt. Az itt élő indián (algonquin) népcsoportba tartozó halászó, vadászó, nomád életmódot foly­ l s

MEDVE O R S Z Á G vendégszeretete

tató családok a természettel harmóniában éltek. Ennek az idilli állapotnak a fatelepe­ sek megjelenése vetett véget, a múlt század harmincas éveitől kezdve.

K eletről, az

Ottawa folyón felfelé hatoló pionírok az igen magasra növő, jó minőségű jeg en y eés más fenyők után kutattak, s hamarosan az egész táj arculatát átalakították. A fakivá­

K A N A

D

Á B A N

gások nyomán a jávorszarvas és a karibu

A Nagy-tavaktól a sark­

(amerikai rénszarvas), melyek nagy szám­

vidékig terjedő, kontinensnyi

ban éltek itt, fokozatosan eltünedezett, és

méretű Kanada rengeteg természeti szépséget rejt magában. A közel Európa méretű ország 13 millió négyzetkilométeren a füves

helyüket a virginiai szarvasok foglalták el, melyek jo bb an kedvelik a cseijéseket. Az új szarvas által hordozott parazita végső lökést adott a karibu eltűnésének. Látva az átalakuló élővilágot,

1893-ban

törvényt

alkottak a park létrehozására, elsődlegesen vadvédelmi céllal, kizárva a mezőgazdasági

sztyepp birodalmától az örök

P A R K O K

hó fagyos világáig terjed, és lakosainak száma ehhez viszonyítva elenyésző: nem éri el a 3 0 millió főt. A kanadai természetvédelem a múlt századba nyúlik

N E M Z E T I

vissza, és az azóta eltelt

34

hosszú időszak alatt olyan mennyiségű tudást és tapasz­ talatot halmoztak fe l a védett területek fenntartása, kezelése terén, hogy az más országok számára is tanulságos lehet 35

művelést. Ontario és a szomszédos tar­

szín pogónia, mely a dagadólápok szegé­

őrök, hogy mozgásukról, életmódjukról

előbb-utóbb finom falatokat találhatnak. És

lődők hada állja el az utat, úgynevezett

tományok öt nagyobb vízfolyása ugyanis

lyében, júliusban hozza magányos virágát.

minél pontosabb képet kapjanak.

ha ezek éppen a sátron belül vannak...

„medvedugót” alkotva.

M e d veo rszá g b a n vagy!

innen, a park területéről ered. A fakiterme­

A tóvidék lapályos részeit sokfelé dagadó­

A vadak persze vadak, nem úgy, mint az

Települések környékén a medvék a sze-

lést a törvény nem gátolta, így volt olyan

lápok szegélyezik, emiatt azokon a helye­

otthoni erdőkben, és jó megfogadni a taná­

m étlerakó-helyekre szakosodnak, tudva,

Újra gurgulázik a búvár

fatelepes cég, m ely kérvényezte, hogy

ken, ahol a kenuút keresztülvezet a lápon,

csokat, elolvasni a figyelmeztetéseket. Erre

hogy a hulladékban turkálva mindig talál­

Az Algonquin élményeihez legszorosabban

Csomagold el az élelmiszert és a szemetet! A med­

kitermelési területét vegyék be a parkba!

az útvonalat jelz ő táblákat a mohaszőnyeg

egy velünk történt eset szolgál példaként.

nak ehető falatokat. A természetvédelmi

talán a jeges búvárok tartoznak. E lúd

vék könnyen megtanulják párosítani az ember je­

A park létrejöttét követően azonban

alá kellett beágyazni. A lápok másik je l ­

Első este az egész napi evezéstől fáradtan

szervek, amint tudomást szereznek a med­

nagyságú vízimadarat akkor zártuk először

lenlétét az élelemmel és a szeméttel. Elveszítik tar­

nem teljesen szűntek meg a problémák. Az

legzetes növénye a kancsókával rokon hús­

csak annyit tettünk, hogy sátrunkat felállí­

vék jelenlétéről, az állatok és a túrázók vé­

a szívünkbe, amikor szinkront úsztunk egy

tózkodó magatartásukat, és félelem nélkül közelí­

egyre növekvő term észetjáró

turizmus

evő növény; tömlőlevele mirigyszőrökkel

tottuk, majd hátizsákjainkat belehelyezve

delmében táblával jelö lik azokat a helyeket,

példánnyal, akiről fotót is tudtunk készíte­

fokozatosan szembekerült a fakitermelő

gazdagok fedett, a beleeső rovar számára

nyugovóra tértünk. É jjel arra ébredtünk,

amelyeket érdemes elkerülni. Kérik a láto­

ni, olyan közel jö tt. Naplem enténk két

cégekkel. A hatvanas-hetvenes években

nincs menekvés az emésztőnedvek elől.

hogy valami erőteljes szuszogás kíséretében

gatókat, hogy amint medvét vagy medve­

nyérccel és a tovaúszó nagybukó-családdal

Tippek a biztonságos túrázáshoz •

.. .figyelmeztet a természetvédelmi területeken min­ denütt terjesztett angol-francia nyelvű prospektus.

tenek a turistákhoz. Veszélyessé válhatnak az em ­ berekre, ezért ezeket a példányokat ki kell lőni.

A medvék veszélyben érzik magukat, ha m eg­

már több tízezer em ber választotta pihenési

A lom berdők fajgazdagsága — ahogy a

a sátrat próbálja kiharapni. Ha valakinek

nyom ot észlelnek, azonnal értesítsék az

otthonosnak tűnt, s amikor a Vidra elneve­

céljául az Algonquin háborítatlan vadvilá­

hazai erdőké is - tavasszal a legszembe­

volt már halálfélelme, akkor tudja, hogy

őröket. D e mondanunk sem kell, hogy

zésű öbölben valóban egy vidra köszöntött

lepik őket. Kirándulj többedmagaddal, hango­ san, énekelve, fütyülve, vagy csengővel a háti­

gát, így a park használatának minden apró

tűnőbb. Nyárra a lombozat olyan m érték­

mit éltünk át! R ö g tö n eszünkbe ju to tt

minden turista medvét szeretne fényképez­

minket, már a kanadai természetvédelmi

részletére kiteijedő kezelési tervet kellett

ben fedi el az éltető napsugarak elől a talajt,

minden rém történet a medvékről, kitűnő

ni, csakúgy, ahogy mi szerettük volna. Ha

őrök turistacsalogató fogására gyanakod­

megalkotni, mely rendezte az erdészeti te­

hogy csak az árnyéktűrő fajok képesek

szaglásukról és a sátorban hagyott élelmi­

egy autós medvét vagy más állatot észlel az

tunk. A vidra azonban ott volt, a fény­

vékenység kényes helyzetét. Ez a termé­

megélni. R en g eteg páfrány van az alj­

szerekről. Szerencsénk volt, „csak” egy

út melletti domboldalon, autóját leállítja, és

képezőgép meg nem m ű köd ött...

szetjárók, helyi lakosok és hatóságok által

növényzetben, emiatt olyan dúsnak tűnik a

szemtelen mosómedve zavarta meg álmun­

kiszáll fotózni. A m ögötte haladók sem res­

Kár, hogy a jeges búvár hangja újság­

elfogadott szabályzat nemcsak azt mondja

vegetáció, hogy nem ajánlatos letérni a tu-

kat, aki még sokáig bámulta ijedtségünket

tek, s példáját követve egyre többen állnak

cikkben nem bemutatható! Aki egyszer

meg, hogy mit, mire és hogyan kell tenni a

ristautakról. N éhol hófehér, csokrokban

egy közeli fa villás ágai közül.

meg. Amíg a mackó bírja, fotósok és néze-

hallja, egy életre nem felejti el a tavasszal

zsákodon! •

meg szagodat a medve, könnyen megijed, és kiszámíthatatlanná válik. • •

fajokkal együtt a jeges búvár is nagy ve­

SOHA ne közelítsd meg a medvét - különösen ne, ha a kölykével látod együtt!

•

Hagyd otthon a kutyádat - előfordulhat, hogy a kutyus gazdájához menekülve egy medvét

vanas évektől a nehézfém-szennyezés és a D D T alkalmazása miatt más vízimadár­

Kerüld el az elhullott állatokat és a bogyótermő bokrokat! Ezek a medvék fontos táplálékai.

párjukat kereső, egymásnak udvarló mada­ rak sejtelmes, gurgulázó kiáltozását. A hat­

Szeles időben különös éber legyél! Ha nem érzi

csábít feléd! •

Ha friss medvenyomot találsz - hagyd el a területet!

szélybe került, és rövidesen töredékére csökkent az állománya. Csak a D D T be­

Találkozás a m edvével

tiltása és az aktív védelmi tevékenység

A fenti szabályok betartása mellett is előfordulhat,

eredményezte azt, hogy felszaporodott az

hogy találkozol egy medvével.

állományuk. Hogy mennyire kedvelik a

•

kanadaiak ezt a madarat? Annyira, hogy az egydolláros pénzérmét is a búvár képe

állatnak! •

díszíti, ráadásul Ontario tartomány nemzeti

saját kezűleg összeállított példányt tartani, hiszen majd minden kisebb-nagyobb tónak

mozdulatok kiválthatják támadását. • •

S allai K risztin a - Bó’hm A ndrás

Ne kezdj ki a medvével!

be, amelynek alapján pontosan lehet tudni,

spárga amerikai rokona, melynek csak egy

Tanultunk az esetből, mert igazi medvék­

hogy a különféle tevékenységeket hol lehet

virága van hajtásain. A növény fehérsége

kel végzetes kalandunk is lehetett volna.

végezni.

nem véletlen: zöld színtestje nincs, fák

Majd minden évben történik halálos kim e­

gyökerein élősködik gombapartnerével.

netelű találkozás medvével, elsősorban em ­

A dagadóláp virágai

beri felelőtlenség miatt. Itt a fekete medve

Ontario tartomány címermadara: a jeges búvár

A támadásra készülő medve leszegett fejjel, le­ lapított füllel feléd mozog. Ha a medve feléd szi­ matol, akkor csak azonosítani próbál.

•

növő virággal is találkozhatunk; ez a fenyő­

Ne dobj a medve felé semmit! Ez ugyancsak támadást provokálhat.

megvan a saját hűséges visszatérő párja...

parkban, hanem olyan zónarendszert vezet

Ne fuss el! A legtöbb medve egy versenyautó sebességével képes rohanni. A hirtelen, gyors

madarává nyilvánították. A vikendházakban szokás egy fából faragott vagy anyagból

Fordulj vissza, vagy várj addig, míg a medve le­ tér utadról. Mindig hagyj menekülési utat az

A medvék sokszor csak színlelik a támadást, az utolsó pillanatban elmenekülve. Bár a felnőtt grizzly nem szokott fára mászni, felegyenesedve négy méterig ér fel. Ha a közelben mászható fa van, csendesen és folyamatosan beszélve hát­ rálj, tedd le hátizsákodat a földre, hogy eltereld a figyelmét, és mássz fel olyan magasra, am i­ lyenre csak tudsz! A fekete medve ellen nem ajánlatos fára mászni, mert ebben ők a jobbak!

H ogy szigorúak-e a rendszabályok? Igen,

A vadak tényleg vadak

vagy baribál fordul elő, a grizzly főként az

de úgy gondoljuk, megéri. A tavak vize

Az emlősök közül először egy jávorszarvas­

ország nyugati és északi, hegyvidéki részein

Ha m egtám ad a m edve

iható minőségű, sokszor órákig úgy érez­

sal találkoztunk, mely — felejthetetlen él­

él. A legfontosabb, hogy az alapvető biz­

A legtöbb medvetámadás akkor történik, amikor

tük, hogy csak mi vagyunk a végtelen

ményként — a tündérrózsák közül dugta ki

tonsági

előírásokat

m indenki

betartsa.

megijesztik az állatot, vagy kölykével van, esetleg táplálékát félti.

vizek és erdők közt, az állatvilág pedig ki­

a fejét. E nagytestű szarvasfélének - mely

Ennek lényege az, hogy a sátorba semmi

tűnően

zavartalanság

akár 8 0 0 kg töm eget is elérhet - naponta

olyasmit nem szabad bevinni, aminek illat­

miatt. Az Algonquin Park fajokban való

több tíz kilogramm hínárt vagy más vízi­

anyaga, szaga van. E bbe ugyanúgy bele kell

rendkívüli gazdagságát annak köszönheti,

növényt kell legelnie, mert az létfontosságú

érteni a szappant, fogkrém et és a sampont

A visszatámadás elijesztheti ugyan

hogy a fenyvesek és a lombhullató erdők

m ikroelem eket,

Széles

is, mint a mosatlan edényeket, nem is

a medvét, de rendszerint inkább fo­

övének határán fekszik. Ez a több száz

patái terpeszthetők, emiatt az ingoványos

beszélve az élelemről. Ezeket körülbelül 4

kozza a támadását.

kilométeres átmeneti sáv egyaránt kedvező

részeken is magabiztosan kel át, és kitű­

méter magasságban, két fa közé kell ki­

Fekete medve: a halott-tettetés ritkán eredményes.

életfeltételeket nyújt a fajszegény északi

nően úszik. Szerencsére a múlt század végi

függeszteni, legalább egy méterre a törzs­

fenyvesek hidegtűrő, valamint a délebbi

mélyponton túljutott az itt élő állomány, és

től. Sok helyen acélsodronyokkal lehet fel­

részek m elegkedvelő

fajainak számára.

jelenleg gyakorinak mondható a park terü­

húzni az illatozó csomagot a kifejezetten e

Csak orchideákból 35 fajt írtak le a terü­

letén. M inden évben néhány példányt rá­

célra épített póznákra. A medvék sajnos

letről! Közülük az egyik ismertebb a rózsa­

dióadóval jelöln ek meg a természetvédelmi

tudják, hogy ahol valami illatozik, ott

36

m egfigyelhető

a

sókat tartalmaz.

Grizzly: Tettesd magad halottnak, össze­ gömbölyödve, fejedet és hasi, mell­ kasi részeidet összegörnyedve óvd.

Próbálj medvebiztos helyre jutni (autó, épület). A fára könnyedén utánad tud mászni. Végső esetben bármilyen tárggyal próbáld meg­ félemlíteni.

37

A KA LA H Á RI M ÉH ÉSZBORZAI A Kalahári-sivatag a legnagyobb afrikai ragadozók élőhelye. A m az itteni húsevők közül talán a méhészborz a legbátrabb és a legvérengzőbb állat. Szívós, könyörtelen és mohó. M indent felfal, ami az útjába kerül. M ég Afrika legveszedelmesebb mérgeskígyóját is megeszi

A

Kalahári Afrika délnyugati részének

38

Titokzatos és izgalmas utazás veszi kezde­

hatalmas sivataga. Itt fekszik a Kgala-

tét. „Kis em ber” —ahogy a busmanok hív­

gadi N em zeti Park. R engeteg állatfaj él

já k ezt az apró kis hímet - zsákmány után

ezen a kietlen vidéken. A legtöbbjük üreg­

kutatva talál egy puffógó viperát, amelyik

ben rejtőzik el az életveszélyes ragadozók

fogott egy futóegeret. A borz különös dol­

elől. Az egyik legfélelmetesebb ilyen raga­

got művel: kitépi a rágcsálót a kígyó

dozó a méhészborz: rendkívül éles szaglása

szájából, aztán nyugodtan letelepszik az

elől még a kígyók sem m enekülhetnek

életveszélyes hüllő

meg. Azt mondják, egy méhészborz kilenc

gyassza az elrabolt zsákmányt. És amikor

méternyi kígyót is felfal három nap alatt.

végzett, következik maga a kígyó.

M íg a legtöbb ragadozó lepihen, miután

A puffógó vipera hatalmas méregfogaiból

jóllakott, a méhészborz folyamatosan zsák­

halálos adag m érget tud villámgyorsan

mány után kutat. Bár Afrikában és Ázsiá­

áldozatába fecskendezni. A borz elsősorban

ban is elég sok él belőle, a méhészborz vi­

rendkívüli vérszomjasságának köszönheti

szonylag kevéssé ismert állat. Afrikában

győzelmét. N ekiesik Afrika egyik legve­

olyan legendák keringenek róla, hogy ez az

szélyesebb kígyójának. M ost is —mint m in­

állat gyakorlatilag elpusztíthatatlan.

dig - a fejével kezdi, hogy elkerülje a halá­

A vadon élő méhészborzokat egy dél-afri­

los méregfogakat. D e ezúttal nem elég

kai házaspár tanulmányozta először. A borz

óvatos. „Kis em bert” a jo b b oldalán meg­

m ellett, hogy elfo­

közismerten óvatos és rejtőzködő. Hetekbe

marja a puffógó vipera. Túléli vajon a halá­

is beletelik, amíg a kutatók bepillantást

los mérgű kígyó harapását? Megtudhatják

nyerhetnek titokzatos életébe. A filmben a

július 6-án este 11, valamint másnap 12 és

két tudós egy hím nyomába indul, amint az

17 órakor a National Geographic Channel

nekivág az éjszakai sivatagnak.

műsorán.

J ú n i u s —j ú l i u s i A Góbi-sivatag legendás teremtményei

filmajánló

Vadszamarak A Kutch mocsárvidéke varázslatos terület, otthona az indiai vadszamaraknak. Az év kétharmadában az India nyugati partjainál található terület teljesen sivatagos. De ko­ ra augusztusban a monszun az Arab-tengert hirtelen a szárazföld belseje felé kor­ bácsolja. Három hónapra a homok víz alá kerül, és a sivatag tengerré változik. Fe­ dezzék fel ezt a csodálatos területet, a lé­

A tevék a legkülönösebb állatok közé tar­ toznak a Földön. Legendák szólnak szí­ vósságukról, kitartásukról és túlélő­ képességükről. Most ellátogathatunk a világ legutolsó tevepopulációjához, mely még természetes körülmények között, vadon él. Eddig csupán néhány kívülálló láthatta ezeket az állatokat. Ám most egy ember nekivág a halálos forróságnak, hogy rátaláljon a Góbi sivatag legendás teremtményeire. Kísérjük el útján!

Június 19. Június 20.

19.00 08.00, 13.00

Állatmentés Kabulban

legzetelállító vadvilágot s az ősi kultúrát, mely tele van varázslatos törzsekkel, és természetesen a vadszamaraknak is ott­ hont ad!

Július 13. Július 14.

21.00 10.00; 15.00; 18.00

Kígyók Amerikája Az amerikaiak a kígyók bűvöletében él­ nek: rendkívül sokféle él belőlük ezen a kontinensen. Félnek tőlük, háziállatként tartják őket, ruhát készítenek belőlük, sőt, néha meg is eszik őket. Filmünk bemu­ tatja azt az egyedülálló kapcsolatot, amely az évek során az emberiség és a rettegett hüllők között kialakult. A kígyók mindig is a Föld meg nem értett teremtményei

voltak. Míg az emberiség egyik fele halá­ losan fél minden villás nyelvű lénytől, mások otthonaikba viszik házikedvenck­ ént ezeket a csúszómászókat. Persze a terráriumi tartásnak is megvannak a maga hátrányai: az állat kinövi helyét, és már nem tudják tovább gondozni. Ilyenkor fordul elő, hogy a városi parkokban en­ gedik szabadon őket. Utazzák be velünk az Egyesült Államokat, és ismerjék meg, miként használják ki az emberek a kígyók hátborzongató szépségéből adódó lehe­ tőségeket! Hallhatnak az olyan furcsasá­ gokról is, mint a csörgőkígyós pizza, a csörgőkígyó-ruha és a csörgőkígyó-szépségkirálynőválasztás.

Július 19. Július 20.

21.00 10.00; 15.00; 18.00

A VADON

2002/2. számában megjelent kérdésekre a helyes válasz: 1. A délszláv háborúból, Eszékről Magyarországra menekített elefánt Veszprémben él. 2. A gyalogsági lőterek a rákosi vipera hazai állományának jelentettek menedéket. E lő z ő szám u n k ny ertesei

Kerepeszki Jánosné —2721 Pilis Balogh Edina - 5085 Rákóczifalva Béres István —3561 Felsőzsolca Varga Márton - 3900 Szerencs Papp Sára - 8360 Keszthely Nagy Lajosné —2721 Pilis Barta Katalin - 3185 Egyházasgerge Kocsmár Erzsébet — 5231 Fegyvernek Pópity Krisztina —2170 Aszód Turbók Ildikó - 8514 Mezőlak

N Y E R E M É N Y JÁ T É K !

Hayden Turner Kabulba látogat, hogy megfigyelje, miként menekítik ki a hábo­ rú sújtotta állatkertből a vadakat. Az ere­ detileg állatkerti gondozó Hayden segít a helyieknek újjáépíteni a parkot, és újra biztosítani az állatoknak a megfelelő életszínvonalat. Megismerhetik Marjant, az oroszlánt, és figyelemmel kísérhetik, amint Khers, a medve - akinek az orrát le kellett vágni egy bombatalálat miatt hosszú idő után először mer ismét fel­ mászni egy fára.

A National Geographic Channel és a Va­ don közös játékának kérdései: - M elyik hazánk legfiatalabb nemzeti park­ ja? - M elyik folyó torkollik a Kalahári-sivatagba Afrika legnagyobb nemzeti parkjában? A szerencsés nyertesek között a National Geographic térképcsomagjait sorsoljuk ki. A m eg fe jté se k e t 2002. jú liu s 3 1 -ig várju k a k ö v etk ező cím re : 1388 Budapest, P f.: 66.

Június 27. 19.00 Június 20. 08.00;13.00

Elkészült a N ational Geographic Channel m agyar nyelvű w e b o ld a la a w w w .n a tio n a lg e o g ra p h ic .c o .h u 39

nyosságát a majmok adják majd. Az Európai Fajmegmentési Program három hím borneói orángutánt helyezett ki

íraH d

ó

Nyíregyházára,- az ő termük képezi az új létesítmény középpontját. A trópusi ház elején a dél-amerikai dzsungel selyem­ majmainak szépen berendezett, üveggel határolt szobácskáiba nyerhetünk b ete­

VIDÉKI ÁLLATKERTI HÍREK

kintést. Mellettük kaptak állandó elhe­ lyezést a Park régebbi lakóinak számító kolobuszmajmok is. Friss szerzemény viszont a hulmáncsalád: a Szegedi V a­ daspark lakói voltak, s mióta Nyíregy­ házán élnek, már két kicsinyük szüle­ tett. A legnagyobb látványosságot azon­ ban az a közel száz egyedből álló jávaimakákó-kolónia jelenti, melyet egy hol­ land állatkert ajándékozott a Parknak, s amelynek tagjai hosszú folyosón keresz­ tül jutnak ki erdei kifutójukba. A trópusi esőerdő nem lehet teljes ma­ darak nélkül. A Nyíregyházi Állatpark­ ban évek óta sikerrel szaporodó ara­ papagájok egyik legelső itt kikelt fiókája szabadon jön-m egy a trópusi házban, hangos „Szia!" kiáltással üdvözölve a belépőket. A krokodilok fölött százával röpködnek a pintyek, s törpe flamingók, fehér íbiszek és koronás darvak sétálgat­

hamarosan a hímmel egykorú, D ebrecenben

nak m éltóságteljesen külső és belső

született, Mónika nevű nősténnyel is kiegé­

kifutójuk között. A bátrabb látogató fel­

Debrecen megújuló állatkertje új, látvá­

szüljön a csapat.

kapaszkodhat a függőhídon, ahol mes­ terséges eső áztatja a lombkoronaszint

Szinte szabadon a debreceni oroszlánok

nyos bemutatóval gazdagodott. A Nagy­

A bemutató „birtokba vétele” után foly­

erdei Kultúrpark Állat- és Növénykertjé­

tatódik az elmúlt időszakban jelentősen fel­

növényeit. Leereszkedve, az aranyhalak

ben május 17-én átadásra került az új

gyorsult állatkerti rekonstrukció: a ragado-

medencéjén átkelve a Mini-Amazonas-

oroszlánkifutó. Az új létesítmény a régi

zó-osztályon az örvös medvék és a fekete

hoz jutunk, ahol a piráják és leguánok

nagyragadozó-ház helyén épült fel, mint­

párducok várják új kifutóik elkészülését.

mellett három jókora anakonda segít magunk elé képzelni a hatalmas folya­

egy 12 milliós beruházással. Területe a korábbi méretekhez képest imponálóan

T rópus a Nyírség fővárosában

mot. A tenger is megjelenik a trópusi

tágas: kb. 1100 négyzetméter.

M integy kétéves munka után idén áprilisban

házban: ötvenezer literes medencében

Az építkezés hat hónapja alatt messze­

készült el a Nyíregyházi Állatpark Esőerdő­

három szirticápa rója köreit. Búcsúzóul

menően figyelembe kellett venni a helyi

háza, mely a trópusokat varázsolta a nyírsé­

ismét a főemlősök kapnak szót, hiszen a

adottságokat, valamint a tartástechnoló­

gi homokra. A több mint 1000 mJ-es csarnok

csarnokból kilépve egy pálmaligeten át

giai előírásokat. A bemutatót az eredeti

Dél-Amerika, Ázsia és Afrika esőerdeinek vi­

a majomerdőbe jutunk, ahol a kíváncsi

élőhelyhez hasonló habitusú növény­

lágát jeleníti meg, sok állat- és növényfajjal.

varik a közönség vállára ugrálva teszik

zettel telepítették be, amelyet kiegészíte­

Mivel a Parkban eddig nem volt majomház,

emlékezetessé a nyíregyházi esőerdő­

nek a környezetet tovább gazdagító ele­

kézenfekvő volt, hogy a trópusi ház fő látvá­

ben tett látogatást.

mek: vizesmedence, a párásítást szolgáló vízesés, homokfürdő, kaparófal, dombok és fajátékok. A külső kifutóhoz kapcso­ lódnak a két épületben lévő belső szállás­ helyek, amelyek a szaporodás és a gyógy­ kezelések idejére biztosítják az elkülöníthetőséget. Az átadásra megérkezett az új hím orosz­ lán is. Muki, a fiatal, mindössze két és fél éves oroszlán a világot jelentő deszkákat, a manézs világát cserélte fel a Nagyerdő árnyas fáira. Az első napok bátortalansága után hamar összeszokott az építkezést vé­ gig szemmel tartó nősténnyel, Elzával, és minden feltétel biztosított ahhoz, hogy 40

LUTRA ÖRÖKÉBEN - A vidra védelme halastavaknál Vidrával az „utca embere” nemigen találkozik, részint mert ritka, részint pedig mert rejtett életet él. A magyar közönség elsősorban Fekete István Lutra című regényéből ismeri ezt a rendkívül ügyes, tiszteletre és elismerésre méltó ragadozót, az euró­ pai édesvizek koronázatlan királyát. S aki a regényt olvasta, arra is emlékezhet, hogy a címszereplő szomorú véget ért: vesztét az okozta, hogy útjai keresztezték az emberét...

Napjainkban sokat hallani arról, hogy a természetes elhullásokat és az orvhorgá­

magánkézbe került halas- és horgászta­

mészetvédelmi célzatból elrendelt korlá­

vaknál súrlódásokhoz vezet a gazdálko­

tozások és a védett állatfajok egyedei által

szok által okozott károkat is a természet-

dók és a természetvédők között a védett

okozott károk kérdéskörével, valamint a

védelmi hatósággal akarják megfizettetni.

állatfajok okozta károk kérdésének meg­

különböző természetvédelmi állami tám o­

Ezért is fontos a felmerülő tógazdasági

oldatlansága. Gyakran hallani panaszt a

gatások rendszerével. Az állami támogatá­

károk hiteles felmérése, amihez elenged­

tavaknál élő vidrák kártételére is.

sok és kedvezmények mellett feltétlenül

hetetlen a kárfelmérési módszertan kidol­

fontos volna azonban, hogy a hazai jogi

gozása és gyakorlati alkalmazása.

Vidrahelyzet Európában

szabályozás, ha már elismeri a védett állat­

A kártérítés - és ez nagyon fontos - nem

Európa országaiban különböző módon

fajok egyedei által okozott károkat, életre

anyagi jóvátételt jelent, hanem termé­

próbálják megoldani az ebből fakadó

hívja a kártalanítás intézményét, még akkor

szetbeni juttatást. Az a tapasztalat, hogy a

összeütközéseket. Csehországban a tör­

is, ha láthattuk, ez Európában nemigen al­

természetbeni kártérítés közvetlen alkal­

vény az állatok befogására és áttelepítésé­

kalmazott megoldás napjainkban.

mazása már néhány mázsa hal esetében

re ad lehetőséget, és bár az elmúlt évek­

Tény, hogy a gazdálkodók részéről mind

találkozik a gazdálkodók tetszésével.

ben az állam fizetett vidrakárok utáni

türelmetlenebb reakciókat vált ki a rende­

Széleskörű társadalmi összefogás is elkép­

kompenzációt, annak folyamatos beveze­

letek kihirdetésének elodázása,- idestova

zelhető, hiszen több ismert hazai termé­

tését nem támogatja. Lengyelországban,

hatodik éve váratnak magukra, noha a

szetvédelmi szervezet kezelésében, illet­

Szlovákiában, Dániában, O laszország­

Környezetvédelmi Minisztérium az elmúlt

ve a Környezetvédelmi Minisztérium ha­

ban, Szlovéniában és Romániában is az

években több javaslatot is megfogalmazott

táskörében is vannak halastavak, így ez a

állatok áttelepítésével próbálják megolda­

a társtárcáknak (földművelésügyi- és pénz­

probléma ezek bevonásával megoldható

ni a konfliktusokat,- a kártérítés intézmé­

ügyi tárca). Erre is visszavezethető, hogy

lenne. Az ilyen összefogás példaértékű

nyét egyik állam sem hívja életre.

sokan illegális eszközök alkalmazásával

együttműködést eredményezhet.

Ausztriában, Németországban és Francia-

próbálják megoldani a gondjaikat: még­

országban tartományonként eltérő az al­

pedig orvvadászattal. Ha nem sikerül vis­

kalmazott norma, egy tekintetben azon­

szaszorítani az orvvadászatot, akkor 5 -1 0

ban közösek: az állam kártérítésre nem

éven belül kézzelfogható eredményét lát­

Hazánk területének mindössze 0,3% -át

hajlandó áldozni. Németország és Auszt­

hatjuk majd a mostani tétlenségnek.

foglalják el halas- és horgásztavak. Egy

Európa legegységesebb vidra­ állománya

részük ma már értékes növény- és állatvi­

ria egyes tartományaiban ezt természetvédő szervezetek adományokból fedezik

Mutassunk példát!

alkalmanként. Finnországban és Norvégi­

A kártalanítás

ában sem ismert a kártérítés fogalma, de a

hozhatók a gazdálkodói és természetvédel­

feltételek megléte miatt a vidraállomány

halgazdaságoknál (főleg a halneveldék-

mi érdekek. Tudatában kell lennünk annak,

gerince is ezekre az élőhelyekre összpon­

bevezetésével

lágnak ad otthont. A folyamatos táplálék­ közelebb

ellátottság, a rejtőzködési és fészkelési

nél) a vidra egész évben engedély nélkül

hogy a felmerülő problémákra ez a legin­

tosul. Hazánk rendelkezik Európa egyik

vadászható. Írországban védett a vidra, a

kább várt és elfogadott társadalmi válasz

legegységesebb

kártérítést nem alkalmazzák, helyette a

Magyarországon. Ugyanakkor azzal is tisz­

Nem hagyhatjuk, hogy ez a természeti

téli hónapokban - októbertől márciusig -

tában kell lenni, hogy nem egy esetben a

érték elvesszen vagy megsérüljön - ehhez

a vidrára vadászati engedély kérhető.

gazdálkodók által jelzett kár eltúlzott, s

azonban cselekednie kell mind az állam­

még az is előfordul, hogy nem is valós.

nak, mind pedig azoknak, akik tenni akar­

Nem elfogadható, hogy egy-egy halas-

nak e nemes ügy érdekében.

Lutra a halastóban és a Parlamentben Hazánkban a természet védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény foglalkozik a ter­

vidrapopulációjával.

és/vagy horgásztónál a gazdálkodás során elszenvedett teljes veszteséget a védett ál­ latfajok jelenlétére vezessék vissza, s még a

Gera Pál Alapítvány a Vidrákért 41

ÉBREDEZŐ ÁLLATVÉDELMI TÖ RVÉNY A Bükki Nemzeti Park, mint illetékes szak­

hajthatóságától függ. Szükségszerű, hogy a

hatóság által felkért szakértőként vettem

jogosan elvárt állatkerti szakértői közremű­

részt ez év június 3-án engedély nélkül tar­

ködés és elhelyezés mellé a törvényhozás

tott, veszélyeztetett vadonélő állatfajok

vagy az illetékes tárcák az ennek megfelelő

kobzásánál, Mátraballán. Amint a fényké­

pénzeszközök hozzárendeléséről is gon­

peken is látható, megalázó, nyomorult kö­

doskodjanak. Hiszen egy-egy hasonló ak­

rülmények között tartottak két nagyragado­

ció a résztvevő állatkertek számára a rezsi-

zó- és három főemlősfajt. Tizennyolc éve

költségen kívül nem kevés elhelyezési, ta­

foglalkozom vadonélő állatokkal, s ez idő

karmányozási és állatorvosi kiadással is jár.

alatt sajnos sok visszaélést tapasztalhattam

Sokáig az állatvédelmi törvény hiánya miatt

az állatok tartásával kapcsolatban, de a

nem volt hivatalos szabályozása a vadálla­

Mátraballán látottak még ennek ellenére is

tok tartásának. Ki tudja, hogy még mennyi

nagyon megrendítettek.

helyen létezhet a fentiekhez hasonló, az

Fontosnak és példaértékűnek tartom a Bükki

állatok minimális alapvető biológiai szük­

Nemzeti Parknak, mint szakhatóságnak a

ségleteit sem biztosító állattartó telep! Ért­

korrekt és szakszerű intézkedését, az elkob-

hetetlen számomra, mi késztet embereket

zandó állatok jobb elhelyezése érdekében

arra, hogy vadonélő és egzotikus állatokat

tett szervező munkáját. A megkeresett állat­

öncélúan, jólétük alapvető feltételeit figyel­

kertek pedig az első hívó szóra együttmű­

men kívül hagyva tartsanak. Ahogy Konrad

ködésüket biztosították. Ilyen módon került

Lorenz, a Nobel-díjas etológus mondta:

a mátraballai elkobzott örvös medve a győri

„Mindenféle állatszeretet csak központi

Xantus János Allatkertbe, a két európai

emberszeretetből fakadhat" - ebből kiindul­

szürke farkas a Miskolc Városi Vadaspark­

va vajon mit várhatunk az ilyen típusú

ba, a bundermajom, az emsemakákó és a

emberektől?

galléros pávián pedig egy budapesti állat­

Molnár Attila

otthonba.

igazgató

Egy törvény ereje minden esetben a végre­

Miskolc Városi Vadaspark

A közel kétszáz oldalas kötet részletesen foglalkozik legma­ gasabb hegyeink (Börzsöny, Bükk, Mátra, Zemplén) látnivalói­ val és környékük nevezetességeivel, mivel az összterülethez képest itt található a legtöbb nemzeti park és tájvédelmi körzet, ez az ország legerdősebb vidéke. Eszak-M agyarországon van a legtöbb középkori eredetű templom, a legtöbb történelmi emléket hordozó vár, valamint a reneszánsz és barokk épületek­ ben gazdag kisvárosok sora. Szó esik a kötetben továbbá a négy nagy történelmi borvidék - a mátraaljai, az egri, a bükkaljai és a tokaj-hegyaljai - hagyományairól és híres borkultúrájáról.

Ára: 1400 Ft

Cartographia Földgömb és Térképbolt -

Budapest, VI. Bajcsy-Zsilinszky út 37. Tel.: 312-6001 • www.terkepboIt.hu

Cartograph ia Térképszakiizlet Budapest, XIV. Bosnyák tér 5. Tel.: 221-4407 • www.cartographia.hu

C a r t o g r a p h i a 42

-

v e l ü n k

c é l h o z

é r !

M A G Y A R TERMÉSZETFOTÓS-SIKER SVÉDORSZÁGBAN

D U N A -D R A V A NEMZETI PARK

A „Foto Natura - Term észetfotósok Egye­

úgy hazai, mint nemzetközi összehason­

sülete" már jó tíz éve azon munkálkodik,

lításban (e pályázatok sorában magyar

Újabb állomásához érkezett a M ező­

hogy az ember és természet kapcsolatát

fotóklub még nem szerepelt sikeresen).

gazda Kiadó nemzeti parkjainkat bemu­

próbálja

valamennyiünk

Alkotóközösségünk ars poeticája: az élet

tató rangos könyvsorozata. A mostani

számára, a fotóm űvészet eszközeivel.

m egm enteni

ezernyi apró csodájának „fotolenyomatát"

kötet az 1996-ban létesített D una-D rá­

A term észetfotós-tevékenység ma már

minél többeknek bemutatni - érezzék az

va Nemzeti Parkot mutatja be. Bár a

nem zetközi

tagjai

atomkor emberének felelősségét, tudják,

több mint száz évvel ezelőtti folyó­

vagyunk az IW FP-nek, mely szervezet e

ismerjék, mit veszíthetnek, ha már egy­

szabályozások, lecsapolások megváltoz­

sajátos művészeti ág lelkes művelőit fogja

szer a „kezünkben a világ", és rosszul bá­

tatták a folyók mederviszonyait, még

össze. Immár évtizedes hagyomány, hogy

nunk vele!

ma is különleges növény- és állattani

fórumokon

zajlik:

minden évben más és más tagország

Szűcs László

értékeket találunk a gyakran őserdő­

mutatja meg féltve őrzött természeti kin­

szerű tájban. A több évtizede folyó ku­

cseit az éves közgyűlésre összesereglő

tatómunkával feltért élővilág gazdagsá­

fotósoknak. Ebben az évben Svédország

gát jelzi, hogy eddig 150 növénytársu­

látta vendégül a fotóstársadalmat.

lást írtak le, és több ezer állatfajt re­

Mi, "Foto Naturások" is felkerekedtünk, és

gisztráltak a nemzeti park területén.

betoppantunk a közép-svédországi Hálle-

A kötet képet ad a tájról és az itt élő

kis-be, ahol a találkozó eseményei zajlot­

emberekről is.

tak. Innen azután több jelentős madár- és

A vaskos könyv kitűnő felosztása miatt

természetvédelmi létesítményt kerestünk

könnyen kezelhető, a számos parádés

fel. Amellett, hogy a vadvilág rejtett zu­

felvétel pedig különleges esztétikai é l­

gaiba pillanthattunk be, a term észetfotó­

ményt nyújt.

sok nemzetközi seregszemléjén igen ko­

K. Zs.

moly sikereket is elért alkotóközössé­

(Iványi Ildikó-Lehmann Antal szerk.:

günk: első, második és harmadik helyezé­

Duna-Dráva Nemzeti Park, Mezőgazda, 2 0 0 2 )

sekből összesen öt díjat hoztunk el, kima­ gasló teljesítm ényt (csapat-arany) nyújtva

A TERMÉSZETBÚVÁR FEKETE ISTVÁN A szegedi Lázi könyvkiadó

érdemel a jeles szerzői gár­

arra vállalkozott, hogy hű

da, közöttük Schmidt Egon,

képet adjon könyveivel Fe­

aki az író ornitológiai isme­

kete Istvánról mint íróról,

reteiről számol be, Pénzes

vadászról és term észetbú­

Bethen,

várról. A természetbúvár Fekete

-halbiológust méltatja, vagy

István c. kötet több mint

éppen Fintha Istvánt, aki

életrajz, hiszen „csak" az író

mint cselekvő természetvé­

természettudományos kép­

dőt mutatja be.

aki mint halászt

zettségével és ennek a köny­

K. Zs.

veiben történő m egjelené­

(A természetbúvár Fekete István,

sével foglalkozik. Említést

Lázi Kiadó, 2 0 0 2 )

„VÁLO G ATÁS" - Konkoly-Theqe György fotókiállítása A lapunkból is jó l ismert utazó fotós húsz év alatt 65 országot járt be, tévedhetetlenül ragadva meg a lencsevégre kívánkozó pillanatokat. Fotói bepillan­ tást nyújtanak a világ tájainak sokszínű kultúrájába, természeti környezetébe, az ott lakók életébe. A „Válogatások" című kiállításon számos olyan felvételt is láthat az érdeklődő, amely még soha nem került közönség elé. A kiállítás július 2 6 -ig tekinthető meg a Társalgó Galériában (Budapest 11. kér., Keleti Károly u. 2 2 . Nyitva minden hétköznap 9 - 1 7 óráig

43

F É N Y B O JT Á R — P Á S Z T O R O K m ts fl tmmmm k a i

I

m.

H AGYATÉKA

M ir ts e Zsuzsa ro v a ta

Keressük a helyünket a világban. Kere­ sünk kapaszkodókat, amelyekhez kötőd­ hetünk. Eláraszt minket a Kelet meg a Nyugat, miközben itt, középen olyan cso ­ dákat találhatunk magunk körül, amelyek (szomorú kimondani) nem kevésbé külön­ legesek és távoliak már a számunkra. Rácsodálkoztak-e már egy faragott, naprozettával, anyaölét idéző tulipánokkal díszített ajtófél fára, karcolt szarusótartóra, napcserzette nyeregre? Megakadt-e már a szemük egy cifra szűr mindenséget máso­

Nincs annál nagyobb öröm, mint ha egy könyv gusztusos, jó kézbe venni, és mélysége is van. A szép és jó könyv nagy öröm, és szerencsére egyre gyakoribb kincs. Ha besétálok a könyvesboltokba, számtalan

ló díszítésén? És tudjuk-e, mennyi tudást őriznek e motívumok? Iartok attól, hogy kevesebben ismerik őket, mint a keleti kultúrák hozzánk beáramló szimbólumainak tárházát. Tegyünk egy kalandozást a pásztorok letűnő világában, ahol a pásztortársadolom szigorú szabályrendje nem megköti a kezünket, hanem eligazítást ad az ősi tudásról, amit véráramukban visznek. Az úton egy „fénybojtár", Kútvölgyi Mihály fotográfus kísér végig minket, aki fény­ nyel őrzi, örökíti meg azt, ami ebből a kultúrából még megmenthető. M. Zs.

szépen tervezett, gondos kezek által (Kútvölgyi Mihály: Fénybojtár - pásztorok hagyatéka, Timp Kiadó, 2 0 0 0 )

szerkesztett „örök darabot” találok. Szerencsére azoknak, akik a GutenbergK O R O K ES S T ÍL U S O K A

galaxis halálával fenyegetőztek, nem lett

M AGYAR N É PM Ű V ÉSZ E T B EN

igazuk. íme, néhány a könyv méltóságát

A S Z L O V Á K IA I M A G Y A R O K

hirdető példák k ö z ü l...

N É P R A JZ A Az Osiris Kiadó két újabb, színvonalas könyvvel jelentkezett néprajzi témá­ ban. Verebélyi Kincső műve azoknak

A M AGYAR SZ Ü R K EM A R H A

szól, akik már kanalaztak a magyar Nehéz felvenni a versenyt a „globalizáció" áldásos hatásaival. Es különleges élmény az, amikor népraj­

népművészet végtelen mélységű táljá­

zosok, ökológusok és a gasztronómia mesterei adják össze tudásukat azért, hogy létrehozzanak egy olyan művet, amely egyszerre tükrözi egy adott táj­

könyv! Jó szívvel ajánljuk - nem első­

egység étkezési kultú­ ráját, állattartási hagyo­ mányait, kulturális kin­ cseit. Egybefonja, ami együvé tartozik. Ennek

sorban kezdő olvasmányként, inkább rendszerező, új megközelítéseket hozó szakirodalomként. Érett, világos elbe­ szélő stílusa miatt azonban kezdők is bátran próbálkozhatnak vele! A szlovákiai magyarok néprajza fontos, áttekintő mű egy olyan világról, amely kulturális egységben hozzánk tartozik, mégis oly kevéssé ismerjük. A mű fel­

a kettős feladatnak felel

öleli a térség néprajzkutatá­

meg ez a gyönyörű ki­

sának történetét, népi kultú­ ráját, a XX. századi változá­

állítású könyv, és nem is akárhogy! Néprajzi szakácskönyv - ez le­ hetne talán a műfaja. A receptek adatközlők­ től származnak, g y ö ­ nyörűséges népművészeti tárgyfotók, ihletett élő­ hely-bemutatók és történeti leírások teszik teljessé ezt a gyűjteményt. Jó szívvel ajánlom a Fénybojtár c. könyvvel együtt: egyazon szellemi műhely termékei, így méltó módon egészítik ki egymást. M . Zs. (Bellon Tibor-Kútvölgyi Mihály: A magyar szürkemarha, „Megőrzött ízek1' sorozati Timp Kiadó, 2 0 0 1 )

44

ból. Nekik különleges fűszer lesz e

sokat, melyekkel a térség a ha­ tárváltozásokra reagált. Szép, súlyos mű - időt kell szánni rá. Megéri. M . Zs. (Verebélyi Kincső: Korok és stílusok a magyar népművészetben,Osiris Kiadó, 2 0 0 2 ) (Liszka József: A szlovákiai magyarok néprajza* Osiris Kiadó, Budapest/ Lilium Aurum Kiadó, Dunaszerdahely, 2 0 0 2 )

G É N JE IN K

K Ö R N Y E Z E T - ÉS T E R M É S Z E T V É D E L M I L E X IK O N

A genetika tudománya az átlagember számára mindig egy kicsit misztikus. Talán azért, mert ahhoz, hogy kicsit is bepillanthassunk titkaiba, sok b io­ lógiai tudás és még több kémiai isme­ ret szükséges. A régebbi genetikával foglalkozó könyvek pedig csak úgy hemzsegtek a tudományos szakkifejezésektől. A harmadik évezred hajnalán végre sikerült feltérképezni az emberi genetikai állományt tartalmazó 23 pár kromo­ szómát, így a tudósok már jó néhány ténnyel is szolgál­

I— I I .

A lexikonok egy adott kornak egy adott tárgykörrel kapcsolatos tudását sűrítik. Egy évtized nagy idő, és ennyi idő alatt ez a tu dás igen sokat változhat. Különösen igaz e; a környezetvédelem vonatkozásában, hi­ szen - sajnos - még csak most tanuljuk, hogyan kell megóvnunk Földünket. Ezért nagy dolog, hogy az 1993-ban megjelent első kiadás kibővítésével és átdolgozásá­

hatnak - persze emellett azért számos kérdés még nyitott

val m egjelent az új Környezetvédelmi lexikon, az Akadémiai Kiadó gondozá­

maradt. M att Ridley Génjeink című könyvében ezt a tudást

sában. A kétkötetes mű nemcsak a szak­

összegzi. Megtudhatjuk belőle, mi az igazság az ember

emberek számára íródott, hanem korra és képzettségre való tekintet nélkül minden

származásáról, mennyire közeli rokonaink az embersza­ básúak, mit irányítanak a gének, mely betegségekért és viselkedésformákért felelősek. Egyszóval mennyire kó­ dolt előre a jövőnk, amikor megszületünk. Nem csupán a téma érdekes: a számos példa és a lebilincselő stílus a b iz­ tosíték arra, hogy a Génjeink sikerkönyv lesz.

K. Zs.

környezete iránt felelősséget érző és érdeklődést tanúsító emberhez szól, h i­ szen a címszavak közt a környezetvéde­ lemhez kapcsolódó ökológiai, gazdasági, jogi, ipari fogalmak és a különféle mozgalmak, szervezetek mellett megtalálható számtalan védett állat, növény vagy tájegység ismertetése is.

M. Á. (M att Ridley: Génjeink - Egy faj önéletrajza, Akkord Kiadó, 2 0 0 0 )

(Környezet- és természetvédelmi lexikon 1—II., Akadémiai Kiadó, 2 0 0 2 )

A H A R M A D IK C S I M P Á N Z . . .

Ez a könyv nem fog mindenkinek tetszeni. Aki azt hiszi, hogy fajunk a természet törvényei felett áll, min­ denható, és lényegesen más tulajdonságokkal rendelkezik, mint az „oktalan állatok", az olvasásakor vél­ hetően bosszankodni fog. Ám az, aki be meri vallani, hogy az embert is a természet alakította, és ezért viselkedése is olykor „állati", annak igazi csemege A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása című kötet. Génjeink több mint 98 százalékban megegyeznek a csimpánzéval és a törpecsimpánzéval, ezért aztán egyáltalán nem meglepő, hogy a szerző az embert nemes egyszerűséggel a „harmadik csimpánznak" tart­ ja. A kötetben a szerző, Jared Diamond leginkább azt a kérdést boncolgatja, miért különleges az emberi faj, s miben érezhető állati őseink hatása. A remek portré azonban egyáltalán nem tiszteletlen, inkább izgalmas.

K. Zs. (Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása, Typotex Kiadó, 2 0 0 2 )

S Z ÍV A r v a n y b o n t á s

K IS E M L Ő S L E X IK O N

Az önző gén című könyve óta világhírű szerző Richard Dawkins. Nem csoda, hiszen hozzá hasonló széles látókörű természettudós kevés él planétánkon.

Ha egyszer összeírják azok listá­ ját, akik legtöbbet tettek a társál­

Legújabb, Szivárványbontás c. könyve a tőle m egszokott módon ingoványos

lattartás kultúrájának megterem­

terepre viszi az olvasót. Rejtélyekről, tudományról, szemfényvesztésről és

téséért, Kovács Zsolt neve b i­ zonnyal köztük lesz. Munkái h i­ ányt pótolnak, hiszen míg régi

magáról a csodáról ír művében,- foglalkozik asztrológiával, genetikával, nyelvészettel, etológiával, és persze leg fő ­ képpen a csillapíthatatlan tudásszomjú em be­ rekkel. A könyvet akár tudománytörténeti munkának is nevezhetnénk, de több annál. Nem lehet kate­ gorizálni - el kell olvasni! A szerző másik köny­

háziállatainkról bőven áll rendel­ kezésre szakirodalom, addig a kisemlősök ked­ velői például sokszor kénytelenek „sötétben ta­ pogatózni". A Kisemloslexikonból a sok gyakorlati

ve, a Folyam az édenkertből szintén kapható, s

tanács mellett az olvasó megismerheti az em ­ lősök népes csoportjának azokat a kistermetű,

mindkét könyvről és más újdonságokról is b ő ­ vebb információ olvasható a kiadó honlapján: www.vincekiado.hu

mégis nagyszerű képviselőit is, akik egyébként alig jutnak nyilvánossághoz az állatkertek óriás „sztárjainak" árnyékában.

K. Zs.

M. Á.

(Richard Dawkins: Szivárványbontás, Vince Kiadó, 2 0 0 2 )

(Kovács Zsolt: Kisemlóslexikon,- Vince Kiadó, 2 0 0 2 )

45

állatkertek regionális tenyészprogram -szervezete, az

M I ÚJSÁ G A Z Á LLAT-. KET T B E N ?

EEP arra törekszik, hogy az eddigieknél nagyobb erő­ forrásokat tudjon biztosítani a faj fenntartására. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a korábbiaknál több állatkertet kell bevonni az aranyszőke oroszlánm aj­ m ocskák európai tenyészprogram jába. Éppen ezért született a döntés, hogy Állatkertünk is bekapcsoló­

Összeállította: Hanga Zoltán

AZ ATLANTI

dik e b b e a fontos m unkába. Annál is inkább idő­ szerű ez, m ivel a jelentősebb európai állatkerteket

ESŐ ERDŐ K KÖVETEI

integráló EAZA az idei évben ép p e n az esőerdők, és e zen belül speciálisan az aranyszőke oroszlánm aj­

A z a ra n y s z ő k e o ro s z lá n m a jm o c s k á k n e m te lje s e n ú j jö v e v é n y e k Á lla tk e rtü n k b e n .

m ocskáknak is otthont nyújtó atlanti erdőségek vé­ d e lm e é rd ekében hirdetett kampányt.

K o rá b b a n is v o lt rá p é ld a , h o g y b e m u ta ttu k ő k e t a n a g y k ö z ö n s é g n e k - igaz, e z m é g 1 9 1 2 -b e n

Az aranyszőke oroszlánm ajm ocskáról különben tu d ­

tö rté n t. A k k o rib a n cs a k k ü lö n le g e s s é g k é n t m u to g a ttá k e z t a z a p ró c s k a jó s z á g o t,

nivaló, hogy az atlanti esőerdőkön belül főképp a sík­

á m m o s ta n i b e s z e rz é s ü k n e k k o m o ly te rm é s z e tv é d e lm i je le n tő s é g e va n

földi erdőségek lakója, 3 0 0 m éteres tengerszint fe ­ letti magasságig. Testhossza 2 0 és 3 3 cm közötti, Az oroszlánm ajm ocskáknak

nes évekb en állom ányukat

am ih ez 3 0 - 4 0 cm -es farok tartozik. Nappal aktív, és

(L e o n to p ith e c u s s p .) volta­

csupán 2 0 0 egyedre becsül­

ideje nagy részét a fák ágai között tölti. Változó szer­

képpen négy különböző faja

ték, s ez n e m sokkal nagyobb

kezetű, d e átlagosan hat egyedből álló csoportokban

ismeretes, de sajnos m in d ­

annál a populációm éretnél,

él. Tápláléka rendkívül változatos: három negyedé­

egyikük veszélyeztetett vala­

am ely alatt genetikailag úgy­

ben különféle gyüm ölcsökből tevődik össze, d e virá­

m ilyen form ában. A legna­

szólván rem én ytele n a faj

gokat, illetve nektárt, valam in t főként rovarokból és

gyobb, m integy 2 0 e ze r km 2-

fennm aradása. Az utolsó pil­

apró hüllőkből álló állati eredetű táplálékot is fo ­

nyi elterjedési területtel az

lanatban fogtak teh át hozzá a

gyaszt. G yüm ölcsből például 3 8 féle szerepel az

aranysörényű oro szlán m aj-

faj élőhelyének v éd elm éh ez,

étlapján!

m ocska

illetve - ezzel párhuzam osan

(L e o n to p ith e c u s

c h ry s o m e la s ) bír. Ezen az

-

alig negyed-m agyarországnyi

ram m egindításához. Az erő­

területen m integy 6 -1 2 ezer

feszítések m e g is hozták a kí­

egyed él, további három száz­

vánt eredm én yeket. A v adon­

nak pedig állatkertekben biz­

beli népesség újra gyarapod­

tosítanak m enedéket. A m ég

ni kezdett, és az állatkerti te-

v e s zé ly e zte te tte b b

az állatkerti tenyészprog-

nyészprogram is elég sikeres­

fe k e te

oroszlánm ajm ocskát (L. c h ry s o p y g u s ) csak 4 5 pél­

nek bizonyult ahhoz, hogy a nyolcvanas évek köze­

dány képviseli a világ állatkertjeiben, és a term észet­

pén m egkezdjék az állatkertekben született oroszlán­

ben élő populációk összegyedszám a sem haladja

m ajm ocskák visszatelepítését. 1 9 9 7 -re m ár több

m e g az ezret. A legrosszabb helyzetben az 1 9 9 0 -

m in t 8 0 0 , jelenleg pedig m integy 1 0 0 0 példányra

ben felfedezett feketearcú oroszlánm ajm ocska (L.

te h e tő a vadon élő egyedek szám a. Ebből m integy

c a is s a ra ) van, hiszen három elszigetelt populációja

3 8 0 egyedet tesznek ki az állatkerti szaporulatból

együttesen csak 2 6 0 állatból áll.

visszatelepített állatok, valam int azok leszármazottai.

M ég ennél is rosszabb volt azonban az aranyszőke

Az állatkerti tenyészprogram ok fenntartására te rm é ­

oroszlánm ajm ocskák (L. ro s a lia ) helyzete: a hetve­

szetesen továbbra is szükség van, sőt az európai

EAZA E SŐ E R D Ő 'K A M P Á N Y Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA)

A kampány külön figyelmet szentel a Mata Atlántica vidé­

a tavalyi sikeres „dzsungelhús"-kampány eredményei nyo­

kének, vagyis az atlanti esőerdőknek. Ezek az erdőségek

mán az idei évadban a trópusi esőerdők jelentőségére és

Brazília délkeleti részén találhatók, kissé átnyúlva Kelet-

sebezhetőségére kívánja felhívni a sok milliónyi állatkert-

Paraguayba, illetve Argentína legészakibb területeire. A part

látogató figyelmét. A bioszférában valamennyi ökosziszté­

közeli mangrovés területektől a 3000 méter magasságban

ma egyaránt fontos, ám az esőerdők pusztulása különö­

található hegyvidéki esőerdőkig mintegy 15 ökorégiót foglal

sen nagy aggodalomra ad okot, hiszen rendkívüli fajgaz­

magában. Némelyik látványossága, mint a brazil-argentin

szörte nagyobb a Mata Atlánticánál, az ott honos emlős­

dagságú területekről van szó. Egy átlagos trópusi esőerdő

határon található nevezetes Iguagu vízesés nagy számban

fajok száma csak másfélszerese az atlanti esőerdőkének.

egyetlen négyzetméterén több különböző fajba tartozó

vonzza a turistákat.

Ráadásul az atlanti erdőkben nagyon sok az endemikus

élőlényt számlálhatunk össze, mint bárhol a világon. Rá­

A Mata Atlántica eredeti területe akkora volt, mint a Brit­

faj. Az itt élő emlősfajok 61 %-a, a madarak 12%-a, a hül­

adásul sok esőerdei faj rendkívül kicsiny elterjedési terü­

szigetek, a Benelux államok, Franciaország és Németország

lők 30%-a, a kétéltűek 90%-a (!) és a szárazföldi növé­

letű, és ezen az aránylag kicsiny élettéren kívül sehol más­

együttesen. Mára azonban az eredeti területnek csak 7,5%-

nyek 30%-a sehol máshol nem fordul elő.

hol a világon nem fordul elő. Ezért az esőerdők pusztítása

a maradt meg, ami nem több, mint Anglia területének két­

Az EAZA esőerdő-kampányának részeként az Állatkert Pál­

Jó példa erre, hogy bár az amazóniai erdők területe öt-

különösen nagymértékben csökkenti az élővilág sokféle­

harmada. Pedig az atlanti esőerdőkben az élővilág sokféle­

maházában kisebb kiállítás szól a trópusi erdőségeket

ségét.

sége óriási, még az amazóniai erdőknél is magasabb fokú.

fenyegető veszélyekről.

46

A párzási időszak májustól júliusig tart. Bizonyos cso­ portszerkezetnél azonban csak a dom ináns nős­ tények szaporodnak, az alárendelt nőstényeknél a tüszőérés gátlás alatt állhat. A vem hességi idő 1 2 5 1 3 2 nap, a kölyök három hónapos korig vesz m agá­ hoz tejet. Az ivarérettséget kétévesen érik el, élettar­ tam uk pedig akár 1 4 esztendő is lehet. A m i oroszlánm ajm ocskáink e sorok írásakor az Új M ajo m ház lakói (lap u n k m egjelenésekor azonban talán m ár kiköltöznek onnan, m e rt a szóban forgó állatházon az idei évben felújításokat tervez az Állat­ kert vezetősége). Igazi dél-am erikai társaságba ke­ rültek, életterüket ugyanis selyem m ajm okkal és a ta ­ lajszinten közlekedő agutikkal osztják m eg. Olyan fa­ jokkal élnek te h á t társbérletben, am elyekkel a ter­ m észetben élő társaik is nap m int nap találkoznak.

PATÁS

ÚJSZÜLÖTTEK

Újabb tevecsikó ism erkedik a világ dolgaival az Állatkert tevekifutójában. Ingrid nevű tevekancánk április 3 -á n született csikója az Im ar nevet kapta. Im ar egyéb­ ként igen régi pesti család sarja, hiszen nem csak apja, Juszuf, h a n e m apai nagy­ anyja, Johanna is B udapesten született. A szemközti Afrika-társaskifutó istállójában is gyerm ekáldás volt: m ájus 12 -é n itt látott napvilágot a Virunga névre keresztelt Böhm-zebracsikó. A szom szédos Nagyszikla oldalában a páviánokkal közös kifutóban élő sörényes juhok szintén gondoskodtak az utánpótlásról. A nevük ellen ére inkább a kecskék­ kel rokon patásoknál m ájus vége óta öt aprócska gida ugrándozik a m ered ek sziklafalakon. A Jelena névre keresztelt ifjú rénszarvashölgy is világra hozta borját, bár két­ ségtelen, hogy a m ájus 4 -é n született kis Jargát néha n eh éz megtalálni. Az ifjú rénszarvasok több ségéhez hasonlóan ugyanis ő is szeret m eglapulva elrejtőzni a kíváncsi sze m e k elől.

47

Hazatérő görög páncélosok Görög teknősök visszatelepítése eredeti élőhelyükre Lapzárta után érkezett a hír: egyéves „kényszerpihenő” után vissza­

tőzzenek a perzselő napsugarak elől. A szabadon engedést követően a legtöbben azonnal elkezd­ tek táplálkozni, és fél óra elmúltával már inten­ zíven kellett keresni ahhoz, hogy találjak egy példányt. Az akciót követően rövid sétát tettünk a kör­ nyéken; a mintegy egyórás túra alatt két vadon élő görög teknőst találtam. Az első egy kifejlett

kerültek eredeti élőhelyükre azok a szárazföldi teknősök, melyeket tavaly

hím volt; megdöbbentő volt számomra páncél­

nyáron csempészektől koboztak el a Vámhivatal munkatársai

jának gyönyörű, sárgás színezete és fénye, ami fogságban tartott társainál nem figyelhető meg, ugyanakkor tele volt kisebb-nagyobb mélyedé­

A röszkei határátkelőhelyen egy macedón

élő állományokkal közös populációt alkotnak,

sekkel, horpadásokkal, melyek feltehetően ko­

állampolgár gépjárművének alvázára erősített

így a faunahamisítás veszélye a visszatelepítés

rábbi sérülések (sziklán való legurulás) nyomai

ládában találták azt a 360 görög teknőst (Testudo

kapcsán nem áll fenn. Az ősszel hamar bekö­

lehettek. Továbbmenve egy kőfal melletti szá­

Görög­

szöntött hideg idő miatt a görög féllel közösen

raz növényzetben egy 3-4 cm páncélhosszúsá­

országgal határos területein gyűjtöttek be, majd

a következő évi tavaszi-nyári szállítás mellett

gú, fiatal kisteknőst találtam.

Jugoszlávián és Magyarországon keresztül pró­

döntöttünk. A szállításhoz egy korábbi akciónk­

Alkalmunk nyílt helyi gazdálkodókkal szót vál­

báltak meg az EU-ba csempészni. A Környezet­

hoz hasonlóan a MALÉV segítségét kértük, s a

tani; egyikük elmondta, hogy egy kurdisztáni

védelmi Minisztérium Természetvédelmi Hiva­

légitársaság készséggel állt rendelkezésünkre.

kereskedő megbízta azzal, hogy gyűjtsön neki

tala elkobozta, majd a Szegedi Vadasparkban és

Az elkobzott 360 állatból időközben sajnos sok

teknősöket a környéken, amit ő megtagadott.

a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvé­

elpusztult, de 305 példányt sikerült felkészíteni

A CITES végrehajtásáért felelős Földművelés-

delmi mentőhelyén helyezte el az állatokat.

a szállításra. Június 6-án érkeztünk meg Thessa-

ügyi Minisztérium szakemberei elmondták,

Az elkobzást követően felmerült a teknősök

lonikibe, ahol a ládákat teherautóra rakták, és

hogy nem gyakori a teknősök illegális befogása

Macedóniába való visszajuttatása, de erre az or­

még aznap a macedón határhoz közeli Edessa

Görögországban, de félnek attól, hogy a jövő­

szágban uralkodó állapotok miatt nem kerül­

városában található regionális erdészeti köz­

ben gondot okozhat. A legnagyobb problémát a

hetett sor. Ekkor felvettük a kapcsolatot a

pontba szállították. Innen indultak másnap a 40-

hajón Olaszország felé irányuló szállítmányok

CITES végrehajtásáért felelős görög hatósággal,

50 példányra osztott kisebb szállítmányok a sza­

jelentik, hiszen a két ország között nincsen

s néhány hét elteltével pozitív választ kaptunk.

badon bocsátás helyszíneire. Leírhatatlan érzés

vámvizsgálat, így a teknősök ezen az útvonalon

A helyi CITES tudományos tanács állásfoglalása

volt látni, ahogy az állatok a szabadságra ráéb­

könnyedén juthatnak be az Unióba.

rögzítette, hogy a Macedóniában élő görög tek­

redve megindultak a szélrózsa minden irányába,

nősök a Görögország észak-nyugati területein

hogy a védelmet nyújtó növényzet között elrej­

hermanni),

melyeket

Macedónia

VADON A G öncöl A la p ítv á n y és a Főv áro s i Á lla t- és N ö v é n y k e rt k é th a v i fo ly ó ir a ta IX. é v fo ly a m 2 0 0 2 . 3. szám

Következő lapszámunkat augusztustól keresse az újságárusoknál!

K ia d ja a G ö n c ö l A la p ítv á n y (2 6 0 0 V ác , Ilo n a u. 3 .), a z IU C N ta g ja Felelős k ia d ó : Kiszel V ilm o s, a G öncöl A lapítván y elnöke F ő s zerkesztő : Kovács Zsolt (kovacszso lt@ vadon .h u) • S ze rk e s ztő -o lv a s ó s z e rk e s z tő : M irtse Á ro n (m irtse a ro n @ va d o n .h u ) S z e rk e s z tő -k é p s z e rk e s z tő : G ór A nd rás (g o ra n d ra s@ va d o n .h u ) • K u ltu rá lis s zerk esztő : M irtse Zsuzsa (m irtsezsuzsa@ vadon .h u) C ím la p te rv : AKCIÓ - Fendrik Péter • M ű v é s z e ti v e ze tő : Ekart Z o ltá n • N y o m d a i elő ké szíté s: RECENT Kft. N y o m d a : O ffset és Játékkártya N yom da Rt. Felelős v e z e tő : Lénárd M ikló s • S ze rke sztő sé g i titk á r: Ő rhegyi A ttilá n é ^ s ze rk e s ztő s é g cím e: 1 0 5 4 Budapest, Vadász u. 29 . • L evélcím : 1242 Budapest, Pf.: 4 5 5 . Tel./fax: 3 0 2 -5 8 3 2 • E -m a il: szerk@ va don.hu A lap fő tá m o g a tó i: K ö rn y e z e tv é d e lm i M in is z té riu m , M in is z te re ln ö k i H ivatal, N a tio n a l G e o g ra p h ic C h a n n e l, N e m ze ti K u ltu rá lis A la p p ro g ra m ,

Terjeszti a N em zeti H irlapkereskedelm i Rt., a re gioná lis részvenytarsasagok, a Budapesti Hírker Rt. Előfizetésben terjeszti a M agyar Posta Rt. Levél- és H írlapü zletági Igazgatósága (LHI). B elföldi előfizetés: Budapesten az LHI ü g yfélszolgá la ti irod áinál, a hírlapkézbesítőknél, a H írlapelőfizetési Irodában (HELIR - Budapest, O rczy té r 1., levélcím : HELIR 19 00 Budapest), vidéken a po stáknál és a kézbesítőknél. K ülfö ld i előfizetés: a H írlapelőfizetési Irod ába n (HELIR - Budapest, VIII. O rczy té r 1., levélcím : HELIR 1 9 0 0 Budapest) M eg nem re n d e lt ké ziratokat és képeket nem ő rz ü n k m eg és nem k ü ld ü n k vissza!

48

Körösi Levente

* Ehető ásványok / Állatkerti konyhatitfcok M it esznek a növények?

hTerülj, terülj, asztalkám !

Keresd az újság­ árusoknál! Következő számunk július közepén jelenik meg!

VADAIN