XVII. Évfolyam 3. szám
ÚTON A XXI. SZÁZAD VÍZTISZTÍTÁSÁHOZ - a Balaton szödi Felszíni Vízm ünnepélyes átadása Dr. Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter avatta fel 2002. július 10-én, a Közép-Kelet-Európában els ként Zenon ZeeWeed® technológiával korszer sített, Balaton szödi Felszíni Vízm vet. A miniszter asszony ünnepi köszönt jében utalt arra, hogy a félmilliárdos beruházás els lépése annak az ivóvízmin ség javító programnak, amely a jöv évben indul, ugyanis a 21. század nagy kérdése az egész Földön az egészséges ivóvíz lett. Az avatóünnepségen részt vett Dr. Hajós Béla vízügyi helyettes államtitkár is, aki beszédében a kormányzati beruházás keretében elkészült m vet méltatta, és szintén azt hangsúlyozta, hogy az el írások szigorodása következtében, az ivóvíz min ségével stratégiai kérdésként kell foglalkoznunk. A mindennapi életünkben tehát egyre meghatározóbb szerepet tölt be a víziközm vek, vízellátási és csatornázási létesítmények színvonala. Mindez fokozott jelent séggel bír a - nemzetgazdasági szempontból is fontos - Balaton kiemelt üdül körzetében.
Balaton szödi Csúcsvízm .
A Balaton térség regionális vízellátó rendszerének struktúrája az 1970-es években alakult ki. A nyári csúcsfogyasztásokat a tervez k ún. DEVIG típusú csúcsvízm vek telepítésével oldották meg. A program keretében került megvalósításra 1980-ban a
A Balaton biztonságos vízbázis, azonban a tóból ivóvízellátás céljából kivehet nyersvíz különleges követelményeket állít a tisztítási technológiákkal szembe, melyek tökéletesítésével már régóta foglalkoznak a kül- és belföldi szakemberek. Egyöntet a vélemény, hogy egy igen nehezen és költségesen tisztítható vízr l van szó. Mindez igen komoly többlet-beruházási igényt jelent a vízm rekonstrukciók során, amely új m tárgyak építését, illetve meglév m tárgyak teljes átépítését tenné szükségessé. Tekintettel a sz kös fejlesztési keretlehet ségekre, nem zártuk ki újabb, racionálisabban megvalósítható és üzemeltethet megoldások keresését sem. Így került látókörünkbe, a világ legfejlettebb részén is relatíve újnak
számító, ipari méretekben csak az elmúlt években terjedésnek indult, bemerül membrános technológia. A Balaton szödi Felszíni Vízm korszer sítését, kétlépcs s közbeszerzési eljárás keretében, - az OVIBER lebonyolítói közrem ködésével – f vállalkozóként az Alterra Kft. valósította meg. A vízm felújítása során a Zenon Systems Kft. ZeeWeed® néven szabadalmaztatott eljárása került alkalmazásra. A technológia lényege a bemerül membrán, amelyet közvetlenül a vízzel teli tartályban helyeznek el. Az úgynevezett “spagetti-membrán köteg”, enyhe vákuum alatt m ködik, ami teljesen új filozófiát jelent a membránsz rés területén. A rendszer úgy teljesíti a vízmin ségi követelményeket, hogy a hagyományos vízkezel rendszerekhez képest alacsonyabb energiaigénnyel és fajlagos üzemeltetési költséggel rendelkezik. A konténerbe épített berendezések különlegessége, hogy megoldást jelentenek minden olyan telep esetében, ahol a b vítést és korszer sítést behatárolt területen kell megvalósítani. A rendszer jelent sége továbbá az egylépcs s eltávolítási folyamatban rejlik, amely révén a víz zavarossága, színanyagai, a vírusok és baktériumok, egyetlen munkafolyamat, technológiai lépcs eredményeként távolíthatók el. A membrán pórusmérete lehet vé teszi az ártalmas, - esetenként klórrezisztens – paraziták, pld. Giardia és Chryptosporidium eltávolítását is. Ezáltal a megoldás felszíni vizek kezelésére, igen hatékonyan alkalmazható. A Magyarországon jelenleg még referenciaként m köd Balaton szödi Vízm , korszer technológiájának köszönhet en, képes a nyersvízben jelentkez algaszaporulatok kivonására is, melyre mindeddig sem a telepített felszíni vízm vek, sem a csúcsvízm vek víztisztítási eljárása nem volt alkalmas. Amennyiben a hazánkban újszer nek számító, s felszíni víztisztításra eddig, ilyen nagyságrendben nálunk még nem alkalmazott, korszer technológia minden szempontból beváltja a hozzá f zött reményeinket, úgy nagy súllyal jöhet számításba a meglév nagyfelszíni vízm veink rekonstrukciója során is. Tóth István vezérigazgató
Szándéknyilatkozat Szándéknyilatkozatot írt alá a ZENNER CHEKKER System bevezetésér l Tóth István vezérigazgató úr a Saarbrückeni Polgármesteri Hivatal, a Saarbrückeni Városgazdálkodási Rt., a Co-met Kft és a Zenner GmbH. vezet ivel.
A nemzetközi pilot projekt résztvev inek tervei szerint, a kés bbiek folyamán a vízmér park menedzsment létrehozása is közös cél lehet, melyben a tanácsadás, a méréstechnika és logisztika, valamint a telepítés, a szervizelés és a leolvasás menedzsment is szerepet kapna. A tanácskozáson a vezérigazgató úron kívül, Bódizs József és Máté László igazgató urak is részt vettek. DRV Rt.
“Vízügyért Szakmai Érem”
Újabb jelent s elismerést kapott eddigi tevékenységéért a részvénytársaság júniustól nyugalomba vonult volt gazdasági vezérigazgató helyettese, dr. Molnár László. Dr. Kóródi Mária
környezetvédelmi és vízügyi miniszter asszony augusztus 16-án a “Vízügyért Szakmai Érem” kitüntetésben részesítette Budapesten, az államalapító Szent István királyunk ünnepe alkalmából szervezett rendezvényen.
Nem a tulajdonviszony alakítja a vízdíjat Részvényhez szeretnének jutni a regionális rendszerhez tartozó önkormányzatok a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-ben. Err l határozott nemrégiben a balatoni önkormányzatokat tömörít Balatoni Szövetség, amely nemrégiben kiharcolta, hogy a Balatoni Hajózási Rt.-ben is tulajdonrészhez juthassanak az érintett önkormányzatok. Mi a véleménye a BSZ elképzelésér l a leginkább érintett szakembernek, Tóth Istvánnak, a DRV vezérigazgatójának? Mint megtudtuk, a cég els számú vezet je “sem meger síteni, sem cáfolni” nem akarja a dolgot, mindenesetre utal rá, hogy ket hivatalosan senki sem kereste meg ebben az ügyben. - Miel tt továbbmennénk, tisztáznunk kell azt az alapvet kérdést, hogy mi is a DRV tulajdona? - kezdi a beszélgetést a vezérigazgató -. A DRV a jó gazda gondosságával, 4.44 milliárd forint jegyzett t kével (a DRV saját vagyonával, mely többek között számítógépekb l, földmunkagépekb l, szakmai tudásból áll) m ködtet egy több, mint 60 milliárdos közm vagyont, mely viszont az állam és az önkormányzatok tulajdonát képezi. A saját vagyonunkkal tehát szerz déses megállapodások alapján m ködtetjük a közm veket, így a mi vagyoni helyzetünk teljesen különbözik például a Balatoni Hajózásétól, ahol a hajók, a kiköt k, egyéb létesítmények a cég tulajdonában voltak. Konkrét példát említve: ott az utasokat szállító eszközök a BH Rt. tulajdonában vannak, nálunk, amivel a vizet “szállítjuk”, nem a mi tulajdonunkban van. Épp ezért a nyilatkozatokból nagyon nehéz megállapítanunk, hogy vajon mit is akarnak az országgy lési képvisel k, illetve a Balatoni Szövetség tisztségvisel i. Nagyon szívesen rendelkezésre állunk egyébként, ha megkeresnek bennünket. Augusztus végéig azonban ilyenre nem került sor. Természetesen annak szintén örülünk, hogy a DRV Rt. menedzsmentjét elfogadják, jónak értékelik. - A közm vagyonban történ tulajdonszerzéssel kapcsolatban meg kell említenem, hogy létezik egy speciális törvény, amely kimondja, hogy a nem szétválasztható regionális rendszerekb l az önkormányzatok nem kaphattak tulajdont - ebb l van a m ködési területünkön 142 település. Most azt mondják, hogy ha nem kaphattak közm vagyont, akkor m ködtet vagyont szeretnének. Csakhogy a kett nem egyenl . Bizonyos szempontból szükséges lenne, hogy a közm tulajdonban résztulajdont kaphassanak, mivel törvényileg az ellátási felel sség az önkormányzatoké. Egy ideig csak az ivóvíz, a tavaly módosított törvény értelmében ma már a szennyvíz elvezetési kötelezettség is önkormányzati feladat. Ehhez pillanatnyilag valóban nincs vagyonuk, s az elosztó hálózat sem az övék. Ezért mi el tudjuk képzelni, hogy a közm vagyonból megkapják a területüket érint elosztóhálózatot, amelyet mi pontosan be
tudunk határolni. Meg tudjuk mondani, melyek azok a vagyontárgyak, amelyek egy település, s melyek, amelyek több település ellátását szolgálják. Ez utóbbit nem szabad, s nem is lehet szétszedni. Végülis mi úgy véljük, hogy az önkormányzatoknak a közm vagyonhoz valamilyen formában hozzá kellene jutniuk. Pontosan az elmondottak miatt, hiszen az ellátási és a fejlesztési felel sség is az övék. - Magyarul mindez azt jelenti, hogy ha az önkormányzatok tulajdonhoz jutnak, egyb l a zsebükbe nyúlhatnak, hogy fejleszthessenek?
- Félreértés ne essék, a DRV kezében eddig sem volt fejlesztési forrás. A tulajdonosok jutottak mindig is a fejlesztési forráshoz, tehát az említett 142 állami tulajdonú víziközm vel rendelkez településnél csak az állam és az önkormányzatok hajthattak végre beruházásokat. Az önkormányzatok például belterület növelésénél építtettek “toldalék” közm veket, amelyek már nem kerülhettek állami tulajdonba, ezek az önkormányzaté maradtak. Így alakult ki a vegyes tulajdon, amely jellemz a Balaton környékére is. Ilyen esetben mi arra kérjük az önkormányzatokat, hogy az tulajdonukban lév szakaszokon is azt a vízdíjat állapítsák meg, melyet a település többi részére az állam. Elvileg tehát lehet ség nyílna arra, hogy egy adott utcában két különböz vízdíj legyen megállapítva. Ez persze elképzelhetetlen, mivel a fogyasztók szempontjából elfogadhatatlan szituációt teremtene. Szétdarabolni a közm rendszereket nem lehet, azonban egy jól kidolgozott vagyonközösség alapján az önkormányzatoknak is beleszólási joguk lehetne a vízdíj nagyságába. Azt a tévhitet azonban szeretném eloszlatni, hogy az önkormányzatok tulajdonszerzése esetén jelent sen lehetne csökkenteni a díjat.
- S az sem igaz, hogy az egész országban a Balatonnál a legmagasabbak a vízdíjak? - Nem! Sokan valóban azt hiszik, és azt is nyilatkozzák, de ez nem így van, ugyanis az országban mintegy 1100 településen ugyanilyen magas a díj. Ebb l több mint 200 település a DRV Rt. területén található, beleértve a Balaton parti településeket is. Egyébként els sorban nem a tulajdonostól függ a vízdíj nagysága, azt legfeljebb egy korrektebb, úgynevezett kéttényez s vízdíj bevezetése csökkenthetné. Mi ezt már évek óta szorgalmazzuk, s más szolgáltatóknál pedig már jól bevált gyakorlat. Reméljük, hogy hamarosan az illetékesek is elfogadják az új díjszabást, amelynek lényege, hogy minden fogyasztónak fizetnie kell egy bizonyos alapdíjat azért, mert a szolgáltatás a rendelkezésére áll. Az alapdíjon felül kellene fizetni az elfogyasztott mennyiség szerint, s ez - különösen a Balatonnál - a helyi lakosoknak akár 10 százalékos vízdíjcsökkentést is eredményezhetne. Ez sokkal igazságosabb és egyenl bb teherviselést eredményezhetne az állandó lakosok és a nyaralótulajdonosok között. - A dolgozók mostanság sokat foglalkoznak azzal, hogy vajon mi lesz velük, ha esetleg külföldi, vagy hazai beruházó megvásárolná a DRV részvényeinek jelent s részét? - A DRV m ködését igazából ez nem befolyásolja, hiszen nekünk ugyanazt a tevékenységet kell végeznünk, bárki a tulajdonos. Visszatérve a Balatoni Szövetség által elképzelt privatizációra elmondhatom: elvileg az önkormányzatok is a Részvénytársaság részvényeseivé válhatnak. Problémát abban látok, hogy k a tulajdonrészt nem megvásárolni akarják, hanem térítésmentesen megkapni. A cégvezetésnek ugyanakkor éppen az a törekvése, hogy olyan jól m ködjön a társaság, hogy a részvényeinek értéke legyen! Például támogatható az, ha a DRV részvényeit névértéken vagy annál magasabb áron meg akarják vásárolni a tulajdonostól, az államtól. Szakmailag mi azt javasoljuk, hogy ebben a vegyes tulajdonosi rendszerben kristálytisztán alakuljon ki az állam és az önkormányzatok szerepvállalása a közm tulajdonlásban. Ez az igazán lényeges kérdés, nem pedig az, hogy a DRV m ködtet vagyonának ki a tulajdonosa. Ha pedig a közm tulajdonosa az önkormányzat, akkor a szolgáltató mindig kontroll alatt dolgozik, hiszen rossz teljesítés esetén akár más szolgáltatót is megbízhat közm veinek üzemeltetésével. Gyarmati László
“Légb l kapott információk” - mikrohullámú adatátvitel a DRV Rt.-nél Nagy volt a sürgés-forgás a napokban Társaságunk központjának tetején. A Gépészeti Igazgatóság daruja és munkatársai emeltek a helyére egy fémb l készült “szerkenty t.” Hasonló munkálatok zajlottak az Észak-balatoni Igazgatóság balatonfüredi központjában is. Utánajártunk az ügynek, és kiderült, jóval komolyabb dolgokról van szó, mint holmi parabolaantenna telepítésér l. Társaságunk mikrohullámú adatátviteli rendszer kiépítésén dolgozik. A rendszer lényegér l Szekeres Sándor távközlési ügyintéz vel beszélgettünk. - Milyen fejlesztéseket hajtott végre a DRV Rt. az elmúlt hónapokban, hogy javítsa, és mindenekel tt költséghatékonyabbá tegye adatátvitelét?
- Társaságunk a hagyományos adatátviteli rendszert, mely jelenleg bérelt adatvonalakon és ISDN vonalakon zajlik, szeretné kiegészíteni, és id vel felváltani egy teljesen új távlatokat nyitó megoldással, a mikrohullámú adatátvitellel. A rendszer lényege, hogy a számítógépes adatok, információk - a fényhez hasonlóan - a leveg n keresztül jutnak el a megfelel helyre, így nincs szükség telefonos összeköttetésre vagy lefektetett kábelekre. Az adatátvitel a mikrohullámú jelek küldésére és fogadására alkalmas parabolaantennákkal és néhány átalakító berendezéssel történik. - Miért van szükség az új rendszer kiépítésére, milyen el nyökkel jár az? - Gyorsan változó világunkban felértékel dött az információ értéke. A zavartalan munkavégzés alapfeltétele, hogy a kell információ, kell id ben rendelkezésre álljon, és földrajzi elhelyezkedést l függetlenül gyorsan beszerezhet legyen. Ezt a célt szolgálja az SAP rendszer kiépítése is. Az egyre több felhasználó bekapcsolásával - a bérelt és ISDN adatvonalakon - bizonyos területeken túlterheltség, lassabb adatforgalom jelentkezett, így új megoldások felé fordultunk. A mikrohullámú adatátvitel önmagáért beszél, számtalan el nnyel rendelkezik. Stratégiai szempontból talán a legfontosabb érv a költséghatékonyság, hiszen a rendszer kiépítésével jelent s költségek takaríthatóak meg hosszútávon. Egyszeri beruházásról van szó, mely nem engedélyköteles, és mivel nincsen frekvenciahasználati és forgalmi díj, a felmerül költségek csupán az energiafogyasztásban, illetve a karbantartásban jelentkeznek. Minden olyan számítógépes hálózatba kötött telephelynél, ahol kiépítjük a rendszert, minimum havi 60 ezer forint vonalbérleti díj takarítható meg. Fontos az is, hogy a berendezések a DRV Rt. tulajdonát képezik, így nem kell bérleti díjat fizetni. Az eszközök telepítése során arra törekedtünk, hogy saját területeinket, telephelyeinket vegyük igénybe, hiszen így megoldott az energiaellátás, szabadon végezhetjük a karbantartási feladatokat. A felhasználók szempontjából sokkal lényegesebb érv, hogy gyorsabbá válik a rendszer, az adatátvitel sebessége akár száz - kétszázszorosára is n het, amit persze számos tényez befolyásolhat. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a központból kiinduló mikrohullámú rendszer tehermentesíti a még megmaradt bérelt vonalas összeköttetéseket. - A számos el nyt hallva, óhatatlanul is felmerült bennem a kérdés, hogy vajon miért nem alkalmaztuk eddig ezt a megoldást, gondoltam biztos vannak azért hátrányai is. Sándor azonban hosszas gondolkodás után is csak néhány hátrányt tud említeni: - Eddig is volt már lehet ség mikrohullámú, s t m holdas adatátvitelre is, de a technika fejl dése, a sorozatgyártás illetve a frekvenciasávok felszabadítása most már mindenki számára anyagilag is elérhet vé tette. Megfelel szervizháttér és karbantartási feltételek mellett tulajdonképpen nincsen hátránya, még az id járás is csak nagyon széls séges esetben befolyásolja
a m ködését, els sorban sebességcsökkenést eredményezve. Persze tudni kell, ahol a terepviszonyok nem teszik lehet vé, ott nem tudjuk kiépíteni a hálózatot. A jelenleg alkalmazott rendszer segítségével maximum 15 km távolságot tudunk összekötni. - Milyen szinten áll jelenleg a fejlesztés, és mi szerepel a távlati tervekben? - Az els , referenciamunkának is tekinthet rendszert a Fonyódi Üzemvezet ség és a Fonyódi Ivóvíz Laboratórium között valósítottuk meg. Az 1,2 millió forintos beruházás 2002. május elsejét l él, és a számítások szerint a költségek várhatóan közel 6 hónap alatt megtérülnek. Jelenleg is zajlik a Füred – Siófok öszszeköttetés kiépítése, túlvagyunk a próbaüzemen, kollégámmal, Simonics Zsolt hálózatos rendszergazdával, illetve az Igazgatósági rendszergazdákkal, azon fáradozunk, hogy mire ez a cikk megjelenik már élesben m ködjön az adatátvitel. Hasonlóképpen megkezd dött a Balatonvilágos – Siófok rendszer telepítése is, melybe szeretnénk bekapcsolni Balatonakarattyát, illetve Balatonf kajárt is. A közeljöv tervei között szerepel a Siófokon található telephelyeink és a Dél-balatoni Igazgatóság széplaki központjának bekapcsolása, valamint a füredi üzemvezet ségek és az Északbalatoni Igazgatóság összekapcsolása. A távlatokat illet en úgy gondolkodunk, hogy a vonalas szolgáltatóval kötött 5 éves szerz désünk lejártakor, 2005-re minél szélesebb körben valósítsuk meg a fejlesztéseket. Ehhez persze szükséges az is, hogy 50 – 100 km-es mikrohullámú rendszereket tervezzünk, például Siófok és Székesfehérvár között, vagy a Balaton medencéjének teljes hosszában, felf zve a Balatonparti egységeket is. Folytatni kell olyan kisebb összeköttetések létrehozását is, mint pl. a Mohácsi Üzemvezet ség és a mohácsi vízkivételi m vagy a Somogy megyei Igazgatóság és Kaposvári Üzemvezet ség között.
Sándor még szívesen sorolná terveit, elképzeléseit, de szóba kerül egy másik rendkívül érdekes téma, így beszélgetésünkben rátértünk egy másik területre, a telefonra. Mint kiderült, a mikrohullámú rendszer a telefonálásra is alkalmas.
Az adatküldéshez hasonlóan, a telefonálás is történhet mikrohullámok segítségével, így a mikrohullámú rendszerbe bekötött egységek között ingyenessé tehet . És, hogy a költségeket szem el tt tartsuk, Sándor arra kér, adjuk meg elérhet ségeit az újságunk hasábjain, mert várja a hely- és terepismerettel rendelkez vezet ink, dolgozóink ötleteit, javaslatait, hogy továbbfejlessze a hagyományos telefonvonalakat, a GSM adaptereket, és persze a mikrohullámú rendszert. Keressék bizalommal kollégáinkat, Szekeres Sándort telefonon: 84/501-060; 30/348-0488 vagy e-mailen:
[email protected] illetve Simonics Zsoltot telefonon: 84/501-003, 30/377-9305 vagy e-mailen:
[email protected]. Dónucz László
Fogyasztói elégedettség felmérés 2002. Stratégiai célkit zéseink között kiemelt helyet foglal el a fogyasztói elégedettség növelése, illetve a fogyasztó központú m ködés er sítése. Ahhoz, hogy a stratégiánkban megfogalmazott céljainkat elérjük, elengedhetetlen ügyfeleink véleményének, igényeinek, javaslatainak megismerése. Ennek érdekében Társaságunk fogyasztói elégedettség felmérést végzett, melyet a Macro-TQI Vezetési és Piackutatási Tanácsadó Kft. bonyolított le. 2002. június 1. és július 14. között kérdez biztosok keresték fel az ellátási területünkhöz tartozó valamennyi polgármesteri hivatalt, 1005 lakossági, illetve 100 közületi felhasználót a kérd ívek kitöltése céljából. A háztartási ügyfelek kiválasztása ún. véletlen séta segítségével történt, míg a közületek, illetve a megkérdezett önkormányzatok kijelölését a DRV Rt. végezte el saját adatbázisából. Az önkormányzatoknál az esetek többségében a polgármestert keresték meg a felmérést végz k, míg a közületek, valamint az intézmények esetében ahhoz a személyhez fordultak, aki a víz- és szennyvízszolgáltatással kapcsolatos ügyeket intézi. A feltett kérdések els sorban a Társaságunk víziközm szolgáltatásával szembeni elvárásokra, illetve az ezzel kapcsolatos elégedettségre irányultak. Az értékelés ötfokozatú skála segítségével történt, ahol az 1-es a legrosszabb, az 5-ös pedig a legjobb min sítés volt. A víziközm szolgáltatás egyes jellemz i akkor optimálisak, ha azok fontossági és elégedettségi értékei közel azonosak. Ha az elégedettségi érték nagyobb a fontosságinál, akkor túlteljesítés áll fenn, fordított esetben pedig alulteljesítés. Lakossági és közületi fogyasztók A szolgáltatás min sége: A megkérdezett lakossági fogyasztók 27,1 %-a tapasztalt valamilyen hibát az elmúlt év során az ivóvíz-szolgáltatással kapcsolatban. Összehasonlítva ezt az adatot az 1998-ban készült felmérés eredményével, pozitív változást láthatunk, mert akkor a megkérdezett lakossági ügyfeleink 52,3 %-a észlelt zavart e téren. A kommunális szennyvízcsatorna-szolgáltatás esetében a megkérdezettek mindössze 8,3 %-a jelezte kifogását, többnyire a kellemetlen szaghatás miatt. A szennyvízcsatorna-szolgáltatást összességében nagyon fontosnak (átlagban 4,91 pont) ítélték fogyasztóink, az ezzel kapcsolatos elégedettség azonban kevesebb (átlag 4,48 pont) pontszámot kapott.
A hibaelhárítást nagyon lényegesnek tartják a felmérésben résztvev k, jelent ségét átlagosan 4,68 pontra értékelték, míg az ezzel kapcsolatos elégedettségi mutató átlagban csupán 4,3 pont. A fontossági és elégedettségi értékek közötti különbségek jelzik, hogy ezen a területen - a szolgáltatás min sége - van még javítani valónk, hiszen az elvárásoknak nem sikerült maradéktalanul megfelelnünk.
Leolvasás, számlázás és díjbeszedés: A vízfogyasztás mérésével és a vízmér k leolvasásával alapvet en meg vannak elégedve az ellátási területünkön él k, sikerült a fogyasztói igényeknek megfelel en teljesítenünk. A számlázás és az igénybe vehet kedvezmények esetében a fontossági és elégedettségi értékek gyakorlatilag megegyeznek, a díjfizetés módjánál pedig jelent s túlteljesítés tapasztalható. Összességében a leolvasás, számlázás, díjbeszedés mutató a felhasználói elvárásokat meghaladó teljesítést tükröz.
Ár: Az árakkal, mint ahogy az várható volt, nincsenek kibékülve a szolgáltatásainkat igénybe vev k. Miközben az ár nagyon fontos számukra, addig az elégedettség többnyire csak az elégedetlen szintet éri el. Az alulteljesítés az elvárásokhoz képest rendkívül nagy. Vev kezelés: Társaságunk vev kezelési gyakorlata és a tájékoztatás formái megfelelnek a megkérdezettek kívánalmának, a kapcsolatfelvétel módjában teljesítményünk felülmúlja az elvárt szintet. A bejelentkezések kezelésében és a tájékoztatás tartalmában kismérték hiányosság figyelhet meg, melyet a jöv ben igyekszünk orvosolni. Önkormányzatok Tekintettel arra, hogy az önkormányzati célcsoportunk számos tekintetben eltér a másik két fogyasztói szegmenst l, részükre más típusú kérd ív került összeállításra, melyb l kimaradtak az árra, illetve a leolvasásra, a számlázásra és a díjbeszedésre irányuló kérdések. Esetükben a következ képpen alakultak az eredmények.
Szolgáltatás min sége: A polgármesteri hivatalokban a szolgáltatásaink fontosságát átlagosan 4,74 pontra értékelték, míg az ezzel kapcsolatos elégedettség átlagosan csak 4,32 pontot kapott. Ezen a területen tehát kismérték alulteljesítés mutatkozik. Vev kezelés: Társaságunk vev kezelési gyakorlatával és az információszolgáltatás formájával az önkormányzatok meg vannak elégedve.
Cégmutató A cégmutatót a szolgáltatás min sége, a leolvasás, a számlázás, a díjbeszedés, az ár és a vev kezelési mutatók fontossági és elégedettségi átlagának különbségéb l kapjuk. Ebb l az értékb l állapíthatjuk meg, hogy összességében milyen a Társaságunk m ködésének megítélése. A mutató értéke ideális esetben a nulla pontértékhez közelít, amely azt jelenti, hogy szolgáltatásaink színvonala megfelel az elvárásoknak. Ha a cégmutató értéke negatív el jel , akkor alulteljesítésr l beszélhetünk, vagyis a tevékenységünk nem éri el a fogyasztók által elvárt szintet. Pozitív el jel cégmutató esetén túlteljesítés tapasztalható, azaz jobb a cég megítélése az elvártnál. Az értékekb l kit nik, (lakossági fogyasztók esetében –0,50; az önkormányzatok esetében –0,26; a közületi felhasználók esetében –0,23) hogy a legkedvez bb kép a közületi ügyfeleink körében alakult ki a Társaságunkról, majd ezt követik a polgármesteri hivatalok, s végül a lakossági fogyasztók. Reményeink szerint, a feldolgozott adatok segítségével sikerült feltárnunk a hiányosságokat és a problémás pontokat, hogy az elvárásokhoz igazodva, szolgáltatásaink színvonalát fejleszteni tudjuk. Drescherné
DOLGOZÓI ELÉGEDETTSÉG VIZSGÁLAT 2002. augusztus 1-én indult a DRV Rt. életének els hivatalos dolgozói elégedettség vizsgálata. A felmérést költségkímél módon, saját er b l bonyolította le a Társaság: mind a kérd ívek összeállítását, mind a kiértékelést a PR Iroda és a Munkaügyi Osztály munkatársai végezték. A felmérésben több olyan témáról kérdeztük munkavállalóink véleményét, amely közvetlenül érinti ket. A vizsgált területek a következ k voltak: 1. A munkavállalók motivációja. 2. A vezetés (társasági szint és közvetlen munkahelyi vezetés). 3. A munkakörnyezet. 4. A javadalmazás, ösztönzés (bér és béren kívüli juttatások). 5. A munkahelyi légkör. 6. A végzett munka. 7. A bels kommunikáció. 8. A DRV Rt. stratégiája, tevékenysége. A kérd íveket úgy állítottuk össze, hogy a kérdések többségénél az adott kérdéssel kapcsolatosan mind a dolgozói elégedettséget, mind az adott téma dolgozó számára való fontosságát vizsgáltuk. A DRV Rt. 831 dolgozója kapta kézhez - lakóhelyére postai úton eljuttatva - a kérd íveket. Ez a társasági munkavállalói létszám 30%-a. Az egyes igazgatóságok és a központ dolgozói, saját létszámuknak a társasági összlétszámhoz viszonyított arányában vettek részt a felmérésben. Ugyanígy arányosan képviseltetik magukat a megkérdezettek között a különböz munkavállalói csoportok: vezet k, szellemi foglalkozású beosztott dolgozók és fizikai foglalkozású munkavállalók. A konkrét személyek kiválasztása törzsszámuk alapján, számítógép segítségével történt, véletlenszer mintavételt alkalmazva.
A kérd íveket név feltüntetése nélkül kellett kitölteni, hiszen nem a dolgozó neve, hanem a véleménye érdekelt bennünket. Ennek ellenére voltak olyan kollégáink, akik nevük aláírásával vállalták pozitív és negatív véleményüket egyaránt. Köszönjük bizalmukat. Számunkra meglep módon azonban akadtak olyan munkatársaink is, akik az utolsó lapon található, a részletes elemzéshez szükséges – s egyébként az adott személy azonosítására alkalmatlan – adatokat nem töltötték ki vagy valótlan adatokat közöltek, tartva az esetleges rájuk nézve negatív következményekt l. Köszönjük nekik is, hogy megosztották velünk véleményüket, s reméljük, hogy a felmérés elemzésének, kezelésének módja meggy zi ket arról, hogy a nyílt és szinte véleményüket kinyilvánító munkatársainknak nem kell semmiféle negatív következményt l tartaniuk. Augusztus elejét l kezdve folyamatosan érkeztek vissza a kitöltött kérd ívek. Szeptember 9én zártuk le a beérkezés határidejét. A megkeresett munkavállalók összesen 38 %-a küldte vissza a felmérést, a részletes adatokat az alábbi táblázat mutatja: A DRV Rt. összlétszámához viszonyítottan a kérd íveket visszaküld k száma a munkavállalói létszám 11 %-át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a minta reprezentatívnak tekinthet , a válaszadók véleménye vélhet en tükrözi az Rt. munkavállalói közül a többség véleményét. A több mint 300 visszaérkezett kérd ív feldolgozása, elemzése folyamatban van. Megvizsgáljuk az egyes témakörökben kapott válaszokat igazgatóságonként, illetve összesítjük az eredményeket társasági szinten. A kérd ívek alapján, egy mutatószámban is ki fogjuk fejezni a munkavállalói elégedettség szintjét.
Mivel újságunk szerkesztésének id pontjában a végleges eredmények még nem állnak rendelkezésünkre, cikkünk további részében csupán a Társaság bels kommunikációjával kapcsolatos kérdések értékelésével foglalkozunk.
A felmérés eredményei alapján megállapítható, hogy a munkavégzéshez szükséges bels információk áramlásában több problémás területet is megjelöltek azok a válaszadók, akik értékelésre vállalkoztak. Sokan ugyanis erre a kérdésre a “nem tudom” választ jelölték meg. Els sorban a munkahelyi vezetés és a dolgozók közötti információforgalmat érdemes vizsgálni, mivel egy üzemvezet ségi dolgozó nehezen tudja megítélni – mondjuk: a fels -vezetés és a középvezetés, vagy a Központ és az igazgatósági központok közötti információáramlást. Ebb l a szempontból a válaszadók jelent s többsége a bels kommunikációt a “kifogásolható” jelz vel illette. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy társasági szinten a válaszadók 59 %-a csak ritkán kap visszajelzést az elvégzett munkáról és általában csak akkor, ha valamilyen hibát vétett. A munkavállalók és a közvetlen vezet k közötti kommunikációt a másik oldalról is megvizsgálva, kiegyenlített eredmény született abban a kérdésben, hogy vajon eljutnak-e dolgozóink észrevételei, javaslatai a döntéshozók megfelel szintjére. Társasági szinten a válaszadók 5 %-a szerint mindig, 41 %-a szerint pedig általában célba érnek az ötletek. 40 % állítja, hogy általában nem és további 14 % szerint soha nem jut el az észrevétel a megfelel szintre. Pozitívnak ítélhet az egyes igazgatóságok közötti kommunikáció, úgy t nik a több területen is felmerül problémák közös megoldása, a tapasztalatcsere “jól m ködik”. A DRV Hírek szerkeszt i számára örömteli eredmény született abban a kérdéskörben, hogy dolgozóink hogyan értesülnek a társaságot érint aktuális kérdésekr l. Fontosak vagyunk, hiszen a válaszadók 25 %-a újságunk hasábjain keresztül informálódik az id szer témákról. Ez azért is kimagasló eredménynek számít, mivel legfontosabb bels kiadványunk csak negyedévente jelenik meg. A fontossági sorrendben els helyet szerz “közvetlen vezet ”, mint információforrás 24 %-ot kapott és a válaszadók szintén 24 %-a a “munkatársaitól” értesül az aktualitásokról. Sajnálatos számunkra viszont, hogy a DRV Hírforrás - mely két-, háromhetente jelenik meg – mind a fontossági sorrendben, mind az információforrások tekintetében csak a negyedik helyen végzett, bár a kiadványokat a válaszadók összesen 68 %-a rendszeresen vagy legalábbis általában megkapja. Szintén kiaknázatlan lehet ségeket látunk a bels elektronikus hálózatban is, mint információforrásban. A bels információs kiadványok tartalmára és formájára vonatkozó kérdés alapján megtudtuk, hogy egy hatfokozatú skálán mérve, a tartalom esetében a legtöbben négy pontot adtak, a formát tekintve ötöt. Persze részletesen vizsgáljuk még az eredményeket, melyek függvényében célokat kell kit zzünk, és megvalósítási programokat kidolgozzunk. A dolgozói elégedettség felmérés további elemzésér l, értékelésér l egy Hírforrás különszámot is megjelentetünk majd. Természetesen folyamatosan tájékoztatjuk dolgozóinkat az elégedettség felmérés alapján javasolt és megvalósított javító szándékú intézkedésekr l. Zárszóként elmondhatjuk, hogy több válaszadó véleményével összecseng az az alapelv, mely munkánkat vezérelte: csak elégedett dolgozóval lehet hatékony és eredményes munkát végezni. A dolgozói elégedettség felmérése csak egy lépés azon az úton, mely többek között a munkavállalói elégedettség fokozatos növelésének segítségével hozzájárul a DRV Rt. sikeres m ködéséhez a jöv ben is. Köszönjük a válaszadóknak, hogy megtiszteltek bennünket véleményükkel, s ezáltal hozzájárultak munkánk eredményességéhez. Cservenné Boros Andrea / Dónucz László
TÁJÉKOZTATÓ
a víziközm szolgáltatás I-VIII. havi alakulásáról Vízellátás: Társaságunk m ködési területén az év els nyolc hónapjában, az el z év ugyanazon id szakához viszonyítva 102,48 %-os (33.772.315 m3/8 hó) volt az ivóvíztermelés. A nyári hónapok kivételével, növekedés volt tapasztalható (107,45 %). A 2002.06.01-t l 08.31-ig terjed id szakban a termelt ivóvízmennyiség csökken tendenciát mutatott (96,88 %). Részvénytársaságunk szolgáltatási tevékenységében az üdül területeknek meghatározó szerepük van. A Balaton üdül területén az év els nyolc hónapjában - az el z év azonos id szakához viszonyítva - közel azonos volt a termelt ivóvíz mennyisége (101,33 %, 17.126.660 m3/8 hó). Mindezen belül megállapítható, hogy az év els öt hónapjában minimális ivóvíztermelés növekedés volt jellemz , ugyanakkor a nyári hónapok alatt a termelés az el z évihez képest jelent sebb növekedése (102,34 %) volt megfigyelhet a Balatonnál. Júniusban 114,62 %-os, júliusban 108,37 %-os, augusztusban 88,35 %-os termelési értékeket regisztráltunk. Az elmúlt évek hasonló id szakának tapasztalatai alapján, az augusztusi ivóvíztermelés visszaesésében meghatározó tényez volt a csapadékosabb id járás és az el z évhez viszonyított csökkent üdül forgalom.
A Velencei-tó térségében az év els nyolc hónapjában 105,96 %-os (1.519.624 m3/8 hó) volt az ivóvíztermelés alakulása. A nyári hónapok termelése - az el z év ugyanezen id szakához viszonyítva - kisebb mértékben (103,85 %), az els öt hónapban nagyobb mértékben n tt (108,16 %). Az üdül területeken bekövetkezett augusztusi fogyasztás-visszaesés (csapadékos, h vös id járás, idegenforgalom csökkenése) a társasági víztermelésben is megmutatkozott. Az ivóvízellátás vonatkozásában jelent sebb, nagyobb térséget érint meghibásodás nem volt. A kisebb üzemzavarokat a hibaelhárító szolgálat megoldotta.
Szennyvízelvezetés- és tisztítás: A Társaság m ködési területén 97,07 %-os, a Balaton térségében 94,55 %-os, a Velencei-tó vonatkozásában 95,58 %-os mutatók alakultak ki az év els nyolc hónapjában, viszonyítva az el z év azonos id szakához. A Társaságunk üzemeltetésében lév szennyvízelvezet rendszerek elválasztó jelleg ek, tehát csak a keletkez szennyvizek elvezetésére épültek ki. Megállapítható azonban, hogy az évek óta egyre fokozottabb mértékben jelentkez téli-nyári csapadékhiány a tisztított szennyvíz mennyiségében is megmutatkozik. Társaságunk folyamatosan együttm ködik az érintett önkormányzatokkal annak érdekében, hogy a csapadékvíz elvezet rendszerek kiépítése, b vítése minél gyorsabb ütemben valósuljon meg.
Társaságunk stratégiai célként t zte ki és komoly er feszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy a csatornázott területeken a csatornabekötések megtörténjenek. Mindezek alapján az önkormányzatokkal együttm ködve a szükséges lépéseket megtettük és megtesszük a jöv ben is annak érdekében, hogy a 2000. évi CXII Tv-ben el írt szennyvízcsatorna rákötési feladatok végrehajtását el segítsük. A szolgáltatott vízmin ség alakulása társaságunk m ködési területén: Az ivóvíz megfelel min ségének elérésben a legnagyobb kihívást a felszíni vizekb l történ vízellátás jelenti, különös tekintettel a Balaton térségére, ahol a nyersvíz jelent s részét a tóból nyerjük. A szezon vízmin ségi alakulása nem volt kedvez a technológiáink szempontjából, mivel a tó vízszintje - tekintettel a hosszú csapadékhiányos id szakra –minimumra csökkent. Ennek ellenére sikerült a Kormány ivóvíz-min ségr l szóló, 201/2001. (X.25.) rendeletében foglalt határértékeket mindenben betartani. Hasznunkra volt ebben az augusztusi h vösebb id járás, amelynek eredményeként jelent sebb algavirágzás nem alakult ki. Nagyban szolgálta a min ségi színvonal általános emelését, az ez év júniusában üzembe helyezett, ZENON technológiával felújított, balatonöszödi csúcsvízm is. A Duna-menti, parti sz rés , illetve medergalériás vízkivételeink az augusztusi Duna-völgyi árvíz alatt is zavartalanul és technológiai problémák nélkül üzemeltek, így a vízellátásban sem mennyiségi, sem pedig min ségi problémák nem merültek fel.
A mélyfúrású kutakkal történ vízellátási területeinken a meglév technológiák megfelel üzemeltetése révén, elérhet volt, hogy a lakossági vízmin ségi panaszok száma tovább csökkent, az el z év hasonló id szakához képest. A javuló tendenciát er síti a 201/2001. (X.25.) EU-konform ivóvíz-min ségi Kormányrendelet betartásából ered többlet-monitorozási feladatok végrehajtása, illetve a technológiai fegyelem min ségügyi rendszerünk által megfogalmazott kritériumainak maradéktalan betartása is. Ángyán Rudolf
Értünk is “lapátol” Borhi Zsombor Kétszeres kajak Világbajnok, Európa-bajnok, akit mi támogatunk. viszont, mint a képen látható, hálából egy kicsit értünk is “húz”. Ma úgy mondják - a dolog így kerek-. Ami igaz is, de azért valamivel mégis több, hiszen a történetben benne van: a miért, és a válasz Borhi Zsombor, az ember is. Kérem, ismerkedjenek meg vele! Félúton beszéltük meg a találkozót a Dunavarsányi Edz táborból Kaposvár, azaz hazafelé, egy benzinkútnál. Még sohasem láttam “él ben”, de nem volt szükség a fényképre, mert Zsombor kiállásra is elég “kajakos” fiatalember. Nem beszélve arról, hogy mellette állt edz je, Angyal Ákos, aki még hozzá képest is nagyobb egy számmal. - Köszönöm a DRV támogatását - kezdi Zsombor szintén és egyáltalán nem kötelez udvariasságból. - Ez biztosítja a megélhetésemet, és azt, hogy fel tudjak készülni -. Kiderül nem is akármire edz, mert augusztus végén kezd dik a világbajnokság, ahol négyesben és ezer méteren egyesben képviseli Magyarországot. - Nehéz volt eljutni idáig, hol és mikor kezdte? – Kaposváron a Desedán, ahol édesapámnak nagy része volt abban, hogy létrejött a Délviép Vizisport Egyesülete. Már három éves koromban kormányoztam a “kilbótot”, amelyben a szüleim voltak az evez sök. Aztán, mivel korán, négy-öt évesen megtanultam úszni, mihelyt kilátszottam a kajakból, már magam fogtam meg a lapátot. – A korai kezdésen kívül mi kell ahhoz, hogy valaki jobb lehessen a többieknél? Kérdezem, hátha megtudunk valami titkos receptet.
– Kitartóbbnak kell lenni, de nemcsak fizikailag, hanem pszichésen is, hogy elviselje az ember a sok edzést nap mint nap. Most az edz táborban a felkészülés finisében csak napi három órát dolgozunk, aminek a fele evezés, a másik kondicionálás, de mindezt óriási intenzitással. - Mi a szerepe az edz nek? (Próbálom egy picit megnehezíteni bajnokunk dolgát, hiszen a “f nök” ott ül mellettünk.) – Nemcsak a tudása, a személye is nagyon fontos, mert én hét évvel ezel tt éppen az akkori kaposvári edz m miatt igazoltam Pestre. Ez akkor nagy visszhangot kapott, egy kicsit meghurcoltak miatta.(A Honvédnál eltöltött id szakáról elmondta közben, hogy nem ez volt élete legsikeresebb periódusa) - Szóval nekem f leg emberileg tud többet adni. Ákossal már négy éve dolgozunk együtt teljes megelégedésünkre - (ahogy felé nézek, az edz , mint Háry furfangos diákja, is: nagyot bólinta rá). Aztán mindezt meger sítend a maga sz kszavú módján megdicsérte tanítványa akaratát és versenyz i erényeit. De, hogy azért az sportágukban sem minden ilyen szép és békés, az is kiderült ezek után. Nemrégen az Európa bajnokságon második helyezést elért ötszázas kajak négyesüket nyer ezresre lehetne fejleszteni, de (és ebben egyeztünk meg, hogy így írom) vidékiként, különböz indokok miatt nagyon nehéz bizonyos csapathajóba kerülnie. Ennek ellenére marad kaposvári. Édesanyjával lakik, imádja az állatokat, f leg a kutyák a kedvencei. Ha a keretek engedik, télen síel, és néha vadvizi evezésre adja a fejét. Novemberben lesz harminc éves, van már edz i diplomája, de Pécsen továbbtanul a testnevel i tanári szakon, Kaposváron pedig elkezdte a kommunikációst is. A legfontosabb cél azonban: - Az olimpia, ott lenni, indulni, nyerni! - mondja Zsombor teljes elszántsággal. - Így legyen – mondom, és titkon remélem, hogy sikerült ehhez megnyernünk a tízmillióból a 2700 DRV-s dolgozó és családtagjainak személyében a leglelkesebb szurkolókat! Szabó Gábor
Gurítós Drv-sek AZ ELS HELYEN ZÁRHATTA VOLNA A KAPOSVÁRI VÁROSI TEKEBAJNOKSÁGOT A DRV TEKE CSAPATA, HA AZ UTOLSÓ ÖSSZECSAPÁSON GY Z. VÉGÜL A PROFIKKAL ER SÍT UTOLSÓ ELLENFÉL, ÉS A KÖRBEVERÉSEK MIATT A HARMADIK HELYET SIKERÜLT MEGSZEREZNIÜK. A Somogyi Hírlapban is megjelent hír után, szintén érdekelt kik lehetnek azok a kollégáink, akik id t és pénzt áldozva, elkötelezett hívei ennek a médiában egyébként nem túl hálásan kezelt sportágnak. Elindultam tehát Kaposvárra abban a reményben is persze, hogy err l az egyébként sokunk által inkább üdül kb l ismert játék, versenyváltozatáról és m helytitkairól is többet megtudhassunk majd mindanynyian.
Nem csalódtam, már az els pillanatban csodálkozásra nyílt a szemem, amikor megláttam a DRV-s tekés négyest. Három férfi között ugyanis egy hölgy ült velem szemben Papp Sándor irodájában. Itt már megvalósult az egyenjogúság gondoltam, de kiderült, hogy éppen fordítva, kollegan nk Dézsiné Erd s Bea tanította az elején a fiúkat. Igaz min sített versenyz volt korábban, és szerencsére azért lassan utolérni vélik t a többiek, de még ma is számít húzóembernek a csapatban. A versenyszer játékot másfél éve kezdték együtt, Gajdacsi Attilával a Hetesi önkormányzatból -DRV-s köt déssel - a szintén köt déses Mészáros Józseffel. A csapat tagja még Bóta László és Török Károly is, szükség is van rájuk, mert az utolsó két nyári hónap kivételével heti három, de a bajnokság alatt négy alkalommal is játszanak. -Miért -? Mert mint mondják praktikus okokból (na meg a csillapíthatatlan játékszenvedélyük miatt) beléptek a Rendészeti Egylet Tekeszakosztályába is, és ott is vannak meccsek. -A másodosztályban, ahol mi indulunk, két meccs van hetente- mondja Papp Sándor- általában másfél óráig tart egy. A nevezési díj nem sok, tizennégyezer forint, ezt megkapjuk a cégt l, támogatásként. Négyen kell ott lennünk, de csak három eredmény számít. A versenykiírás alapján nálunk egy ember 60-at dob. Egy pályán 30-at, ebb l 15 temetés (a 9 bábut minden dobásnál újra állítják), a másik15 koszorús tarolás. - Mi különbözteti meg a profikat az amat rökt l? – kérdezem, kiderül a legjobbkor. – A golyóbiztonság – fogalmazza meg a legtömörebben Bea. Ez a tarolásnál látszik a legjobban. A profi 60-dobásból legalább 260-280 pontot ér el, mi rossz napokon 230-at, a jobbakon 250-260-at csinálunk-. Valami azt súgja most már bátran megkérdezhetem, mit szeretnek, mi a legfontosabb nekik ebben a nem igazán népszer sportágban? Bea és Sándor kapásból a jó társaságra voksol, míg József, aki mostanra melegedett be igazán a beszélgetésbe, hosszabban válaszol. – A figyelem, koncentráció, ezt is a Beától tanultam: nincs, nem lehet hisztéria, anyázás. Nekem a csapat abban segít, hogy mindig nyerni akarjak, akarjunk-! Persze nehogy valami aszkétaként képzeljék el ket, mert a versenyek után bizony kiegészít és levezet foglalkozásokon vesznek részt: melyeken leginkább sört isznak, és kártyázni is szoktak. És persze elindulnak máshol is: A tavalyi Vizes Regionális Sportnapokon Bea és Sándor a fehérváriakkal egy csapatban harmadik helyezést ért el. De játszanak csak úgy, fizetve a pályáért, a maguk kedvére, s külön öröm, ha a családból és a kollégák közül is sikerül kicsábítani valakit. Nem szeretnénk magasabb osztályba kerülni – mondják egyöntet en- nemcsak azért, mert az több id be és pénzbe kerülne, hanem mert az ott játszók már nem tudnak egy jó dobásnak úgy örülni, ahogy mi! Ezek után némi kis irigykedéssel már csak annyit mondhatunk, hogy nekünk mindannyiunknak is kellene egy ilyen jó csapat! Szabó Gábor
Új kiadvány
A limitált nitrát-adagolásos szagtalanítási eljárásról jelentetett meg nemrégiben egy nyolc oldalas, színes kiadványt a DRV Rt. PR Irodája Társaságunk f technológusának közrem ködésével, valamint az OMFB projektben érintett vállalkozások támogatásával - kétezer példányban. A DRV Rt. által szabadalmaztatásra is benyújtott eljárást három nyelven - magyar, német és angol -, színes fotókkal illusztrálva ismertetjük meg a témával foglalkozó szakemberekkel, polgármesterekkel, és egyéb döntéshozókkal.
Kórusfesztiválon Görögországban 1999-ben huszadmagammal ültem a balatonfüredi Fejes-pincében az összetolt asztalok körül. Nagyon lelkes társaság gy lt itt össze, egymás szavába vágva beszélgettünk, mindenkinek volt hozzászólni valója, vagy az elhangzottakról véleménye. Akkor elhatároztunk valamit, amir l még nem tudtuk, hogy mennyi buktatót és nehézséget hoz majd számunkra, de azt sem, hogy ugyanez a csapat Marina Hungarica Kamarakórus néven 2002. júliusában Görögországban egy rangos nemzetközi kórusfesztiválon a kamarakórus kategóriában bronzmin sítést kap a produkciójáért.
A társaság szakmai munkáját kezdett l fogva egy fiatal, agilis és energikus zenetanárn irányította, akit egy jottányit sem riasztottak el a nehézségek, s egyre komolyabb feladatokat t zött ki a fiatal kórus elé. A csapat elnökének és képvisel jének engem választottak. 2001. nyarán egy internetes hirdetésre figyeltünk föl: lehet pályázni a görögországi Prevezában immár hagyományosan, huszadik alkalommal megrendezésre kerül rangos nemzetközi kórusfesztiválra. A tetemes jelentkezési díjat zsebb l dobtuk össze, a jelentkezéshez mellékelend hanganyagot a balatonfüredi, csodálatos akusztikájú református templomban vettük CD-re, ahol egyébként is gyakran fellépünk, innen az ismeretség a templom lelkészével. Aztán az anyag útra kelt Görögországba, majd hónapokig semmi, csak csüggedt várakozás. Aztán egyszer csak megjött az értesítés: bekerültünk a meghívottak közé, európai hír , neves kórusok társaságában. Ekkor még az addigiaknál is keményebb munka kezd dött. Egy kötelez és négy szabadon választott m vet vittünk magunkkal – mondanom sem kell, karnagyn nk ismét nehéz, de gyönyör m veket választott, itt mással nem lehetett helytállni. Az indulás el tti hetekben már naponta próbáltunk. Kemény és fárasztó munka volt. A másik nagy kérdés: honnan teremtsük el az utazás 1,3 millió forintos költségeit? Szerencsére kellemes csalódás ért minket, mert hosszas utánjárás után azért megnyílt a szponzorok pénztárcája – kinek jobban, kinek kevésbé – így a kórustagoknak csupán 30 ezer forintjába került a 8 napos görög út. El kell mondanom, hogy a legtöbb pénzzel a DRV Rt. támogatott bennünket, amit ezúton is hálásan köszönünk Tóth István Vezérigazgató Úrnak. Sok volt a bizonytalanság, néhányan a szerb és bolgár viszonyok miatt nem is vállalták az utat. Bánhatják! Semmi problémánk nem volt, a határátkel kön néhány karton Marlboro cigaretta mindig meggyorsította az ügyintézést. Mondhatni ideális létszámmal utaztunk, minden szólamból négy ember, kit n volt a kórus hangzása. A 19 személyes, klimatizált (nem tudom, anélkül hogy bírtuk volna?) VW-kisbusz kényelmesen és gyorsan száguldott velünk. Mivel Preveza több, mint 1.600 km, az oda- és a visszaúton is Szófiában éjszakáztunk, kedvez áron egy kit n hotelben. Prevezától 20 km-re, egy kis tengerparti szállodában kaptunk helyet. A teraszon ücsörögve gyönyörködhettünk a tenger csodálatos kékségében és hallgathattuk a hullámok végtelen morajlását, majd néhány percen belül akár bele is vethettük magunkat a simogató, lágy tengerbe. A program szerencsére nem volt feszes, így ezt gyakran meg is tettük. Megérkezésünk után másnap este volt a megnyitó az Európa minden szögletéb l összegy lt 33 résztvev kórus számára. Aztán este szétszóródtunk a városban, mi egy hangulatos kis téren, egy templom el tt léptünk föl egy ír és egy lengyel kórus társaságában. Másnap szabad program (fürdés, napozás – másra nem volt lehet ség az iszonyatos h ségben), aztán következett a megmérettetés. Igazából nem is hangverseny volt, mert közönséget nem toboroztak, csak egy 4 tagú nemzetközi zs ri hallgatta meg a produkciókat, no meg a konkurens kórusok-
ból azok, akik kíváncsiak voltak. Az eredményt csak a zárónapi ünnepségen tudtuk meg, ahol az els helyezettek gálam sort adtak. Szinte el sem akartuk hinni, hogy bronzmin sítést értünk el egy ilyen er s mez nyben. Boldogan lengettük a magyar zászlókat és nagyon megtapsoltuk a másik két magyar kórust is! A visszautazás is problémamentesen zajlott. És hadd áruljak el még valamit. Jómagam különböz kórusokkal már beutaztam Európát, ismerem az utak nehézségeit, kritikus pontjait. Ilyen például az, amikor hazafelé átlépjük a magyar határt. Ilyenkor már mindenki ny gös, fáradt, minél el bb hazaérne, az id ólomlábakon cammog, semmi sem jó, álljunk meg egy kicsit, miért álltunk meg, halk a zene, hangos a zene, szóval mindenkinek mindenféle baja van. Nos nekünk nem volt. Átlépve a határt nagy hurrával köszöntöttük a magyar földet, aztán el került egy gitár, és remek hangulatban hazáig énekeltünk. Gaál Antal csoportvezet BALATONFÜRED
Ég és víz között Portré kollégánkról, Lock Jánosról, aki gépkezel a füredi felszíni vízm ben, de mint kiderül majd, ismer s számára a címben említett másik közeg, az ég is. S t a legjobban a kett között érzi magát, lévén civilben I. osztályú ejt erny s bemutatóugró. Beszélgetésünk helyszínéhez azért inkább, a többségünk számára legbiztonságosabb közeget, a földet választottam. Igaz a víz sem volt messze, hiszen a vízm emeleti társalgójában ülve próbáltam, legalább is kérdésekben fejest ugrani az ismeretlenbe. Ahova, mint megtudtam, Lock Jánosnak 1966-ban sikerült el ször beugrania, még az MHSZ keretei között. - Gyermekkoromban a filmhíradóban láttam meg, kipróbáltam, megszerettem, ottmaradtam. Aztán végigzongoráztam a szinteket, és továbbszolgálóként visszamenve a hadseregbe: kutató-ment ejt erny sként dolgoztam, borzasztóan sok leterheléssel. Aminek az lett vége, hogy a család nem maradt velem, és én szakítottam a hivatásos ejt erny zéssel. Egy új életet kellett elkezdenem, így kerültem 1988-ban a vízm höz, mint villanyszerel , aztán beletanultam a többibe is. – Munkájáról kérdezem - Úgy veszem észre, hogy értékelik, amit dolgozom, talán jól is csinálom, amit kell. Én legalábbis úgy tudom, és a f nökeim is így nyilatkoznak róla. Így aztán jól érzem magam, de csak akkor, ha ugorhatok is. - Térünk így vissza ahhoz a szenvedélyhez, amit l János szerint ha valaki igazán beleszeretett, nem lehet többé elszakadni. - Nem bírnám ki nélküle, kell az adrenalin-szintemhez. Visszatértem a régi cimborák közé, akikkel megalakítottuk a Veszprém Megyei Ejt erny s Egyesületet, ennek a keretei között lehet csak m ködni, és sajnos a mai világban
már fizetni is kell mindenért. A legdrágább a repül , úgyhogy azt bérelni kell, de nem olcsó a felszerelés sem -. Az életet, a biztonságot jelent erny újonnan 600 ezer forintba kerül. – Ma már csak siklóerny t használunk, ami: 42 m2-es dupla polyamid anyagból készül, olyan, mint a paplan. Amivel mi ugrunk az magyar gyártmány, Zenit a neve és itt készül Fehérváron. 1500 ugrást bír ki, ezért nagyon fontos folyamatosan írni, milyen magasról ugrasz, mennyit zuhansz-. - Mennyit zuhantok-? Milyen sebességgel jöttök lefelé? – kérdezem, mert úgy gondolom, hogy ezt már mások is sokszor megkérdezték volna. - Általában 1500m-r l ugrunk (mert ez a legolcsóbb, és az egyszer ugráshoz ez elég is). Ilyenkor 15, maximum 18 másodperc alatt eléri az ember a 150 m/sec, vagy nálam mivel én 100 kilós vagyok a 280 m/sec maximális zuhanási sebességet. Ami a lényeg, és ezt sokan nem tudják, ennél már nem gyorsulunk tovább! 1000-900m magasságba érkezünk ennyi id alatt, itt a f erny nyitási ideje, ennek 6-7 másodperc alatt ki kell nyílnia. Ha nem, vagy rosszul nyílik, akkor 700 méter magasság körül járva, vagy próbálkozol még vele, vagy azonnal le kell oldani (a biztonsági szabályok szerint 300m magasságnál szabad legkés bb megtenni ezt). Csak így oldható ki ugyanis a biztonsági erny . Ha az sem nyílik, vagy elkésel vele, arról ne beszéljünk. Én a legmagasabbról, 4500 m-r l ugrottam, ez a legszebb minél hosszabb zuhanás múlva éri el az ember a kb. 1000-es nyitási magasságot. - Féltél-e, kérdezem félénken, mert nem tudom illik-e ilyet kérdezni? - Az els ugrásnál nem bátor, hanem inkább kíváncsi voltam, az 5.-nél már féltem, de a 10.nél automatikusan megsz nt, mert aki fél, az hamar abbahagyja az egészet. Ma már nekem olyan, mintha egyik ajtón kilépek az el szobából, vagy belépek. Csak meg kell szokni, így m ködik az egész, el kell egy bizonyos szintet érni, és akkor az ember leküzdi azt a bizonyos félelmet-. -Láthattunk benneteket Széplakon, a Juniálison, gyakran vállaltok ilyen fellépéseket? - Ahova hívnak, mindenhova elmegyünk, mert imádunk ugrani, és örülünk, ha ez másoknak is tetszik, mert abból lesz az utánpótlás, és nem utolsó sorban ilyenkor az ugrást a megrendel k fizetik ki. Van olyan hely az országban, Tárkány, egy kis falu Gy r mellett, ahova már öt éve járunk, és ahol az emberek, a 2000 lakó adja össze a pénzt. Szívesen mutatnánk meg a tudományunkat máshol is a DRV Igazgatóságainál, mert - mint sorolja - mindegyik közelében található a felszállásra alkalmas reptér. Emlegette az utánpótlást, de kiderült a két fia és a lánya közül egyiket sem sikerült beoltania. De - súgja cinkosan János - úgy néz ki mégiscsak lesz követ m a családban, a hétéves unokám Beni (alias Benjámin) már többször repült velem. A kinevelésre is van még id m, hiszen alig ötvenkét éves vagyok csak-!
Én nemcsak elhiszem, hanem drukkolok is neki, remélem önök is egyetértenek ezzel. Ha igen, a legközelebbi Juniálisra hívják meg, biztos, hogy nem kell hosszan kérlelni, elég lesz ennyi: Ugorj be hozzánk János! Szabó Gábor
Kedves Bizalmiak, Tisztségvisel k, Tagjaink! Tisztelt Munkatársak! A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezete az alábbiakról tájékoztatja tagjait, munkatársakat: 1. Minden év hasonló id szakában – az I. félévet követ en - összegzést készítünk szakszervezetünk pénzügyi gazdálkodásáról, szervezettségér l. - Az els lényeges megállapítás az, hogy kedvez en alakult szervezettségünk, feltételezhet , hogy ebben komolyan közrejátszott, hogy b vítettük szakszervezeti szolgáltatásaink körét. “ A nap 24 órájára érvényes BALESETBIZTOSÍTÁST kötöttünk szakszervezeti tagjainkra, a SIGNAL Biztosító Rt.-vel.” - Tagdíjbevételi tervünk teljesült, így a szervezet m ködése biztosított, önálló jogi képviseletet és tanácsadást biztosítunk tagjaink számára továbbra is. - Kamatmentes szakszervezeti kölcsönünk iránt továbbra is nagy az igény, rendkívüli szociális segélyekkel igyekszünk segíteni a rászoruló tagjainkat. - Beiskolázási segéllyel segítjük az iskolakezdést. - Képviseljük tagjaink, munkavállalóink érdekeit a cégvezetéssel, a tulajdonossal folytatott tárgyalásainkon. - Az ASZ Szövetségén keresztül az “újjáélesztett” Országos Érdekegyeztet Tanács Munkájára is befolyással bírunk. 2. 2002.július 31-én megkaptuk az Rt. ügyvezetésének tájékoztató anyagát az: “Rt. 2002. I. félévi bér- és létszám gazdálkodásáról” Tóth István vezérigazgató távollétében, szóbeli tájékoztatást kértünk Csuport László gazdasági vezérigazgató helyettes úrtól a témát illet en, melyr l az alábbiakban adunk közre tájékoztatást: - Az alaptevékenység – a víz- és csatornaszolgáltatás - bevételei ugyan kismértékben alatta maradtak a tervnek, de az egyéb tevékenységek bevételei az elmaradást kiegészítették. - A bevételekhez képest tervszinten alakultak kiadásaink, vagyis az el z hónapban (I-IV) “aggasztó” költséggazdálkodásunk javult.
- Az év végéig várható eredményekr l el rejelzés készül, ma úgy t nik az üzleti terv 35 millió Ft-os eredménye teljesíthet . Várhatóan teljesül a 10,5%-os bértömeg fejlesztés, ugyanakkor a tervbe vett “13. havinak megfelel karácsonyi jutalom fedezete nagymértékben függ a szezoni értékesítésekt l. - Komoly gondot jelent Rt. szinten, hogy egyre több EU-s el írásnak való megfelelés komoly költségnövekedéssel jár, a fejlesztések elmaradása pedig büntetéssel. - Kedvez en alakult a Gépészeti Igazgatóság munkával történ ellátása. Összességében 2002. év I. félév gazdálkodása terv szinten alakult. 3. Az új kormány 100 napos programjában már korábban jelzett Munka Törvénykönyv módosítását illet en az alábbi tájékoztatást adjuk: - Kedvez en módosult és kib vült a szakszervezetek VÉLEMÉNYEZÉSI joga, “A munkavállalók nagyobb csoportját érint intézkedések tervezetét véleményeztetni kell a munkáltatónak döntését megel z en, a munkáltatónál képviselettel rendelkez szakszervezettel.” - Módosult a munkaid -kedvezmény számításának, és a fel nem használt munkaid pénzbéli megváltásának szabálya, a munkaid kedvezmény 50%-át a szakszervezet pénzben kérheti, és m ködési költségeire használhatja. - Visszaállításra került a HELYETTESÍTÉS díjazása, alapelv: “……amennyiben a két munkakör id tartalma nem különíthet el, a munkavállalót a munkabéren felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani.” - Pontosításra került a munkaid ! “A teljes munkaid mértéke napi 8, heti 40 óra.” - Az elkövetkez kben törvény garantálja (Mt. 16 §), hogy a munkáltató a munkavállaló szakszervezeti tag megbízása alapján köteles díjmentesen levonni a szakszervezeti tagdíjat, és átutalni a szakszervezet számlájára. - Visszaállításra került miszerint KSZ-t csak szakszervezet köthet! Az Mt. módosítását az Országgy lés a 2002. július 02-ai ülésnapján fogadta el. 4. A VKDSZ DRV Rt. MSZ Választmánya július 11-ei ülésén – a KÜT-el közösen - véleményezte Társaságunk Munkavédelmi Szabályzatát: - Folmeg Zoltán úrral - a tervezet készít jével – az ülést megel z en egyeztettük álláspontunkat. Személye, szakmai tudása garancia arra, hogy az elkövet-
kez években a munkavédelem szerepe súlyának megfelel helyet foglal el az Rt. m ködésében, legalább olyan kiemelten, mint ahogy az informatika. - A választmány döntött arról is, hogy egyeztet tárgyalás megtartását kezdeményezi a vezérigazgatóval: • • • •
A részmunkaid ben történ vezérigazgatói utasítás id arányos eredményér l, a 2002. évi megállapodásainak alakulásáról. Az Mt. módosításából adódó, az Rt. KSZ –ét érint változtatások körér l. A 2003. évi megállapodásaink el zetes egyeztetésér l. Kezdeményezzük a vezérigazgatónál az átutalással történ bérkifizetés költségtámogatásának emelését. Tisztelt Szakszervezeti Tagjaink!
Korábbi tájékoztatónkban jeleztük, hogy a Veszprém Megyei Munkaügyi Bíróságon munkaügyi perben képviseljük szakszervezeti tagunk Pálfi Márta balatonfüredi munkavállalónk ügyét. A per tárgya, hogy a munkavállaló nem fogadta el a munkáltató 4 órás részmunkaid ben történ foglalkoztatására tett ajánlatát, ezt követ en a munkakört átszervezte, és erre hivatkozással a munkavállaló munkaviszonyát felmondta. Az els tárgyalás 2002. július 26-án volt. Döntés nem született, tanúk megidézésére kerül sor. A következ tárgyalás október 16án lesz, az ügy alakulásáról és tapasztalatairól tájékoztatni fogjuk tagságunkat. Siófok, 2002. augusztus 15. Gábor Imre Titkár IB megbízásából
Foci a javából Június 29-én rendezte meg a Tömegsport Bizottság a 2002. évi társasági kispályás labdarúgó bajnokságot, melyen négy gazdasági egység képviseltette magát. A tornagy zelmet a Fejér megyei Igazgatóság csapata szerezte meg a Déli Igazgatóság csapata el tt. A harmadik helyen a Központ, a negyedik helyen pedig a Gépészeti Igazgatóság csapata végzett. A siófoki Sportcentrumban megrendezett verseny díjait Tóth István vezérigazgató adta át. A torna különdíját, a “gólkirály” címet Balaton Ferenc (Központ) kapta, aki ötször volt eredményes. Teljesítményének értékét az sem csökkenti, hogy a saját csapatának kapujába is betalált.
Épphogy lecsúsztunk a dobogóról Regionális Vízügyi Sportnap Budapesten A F városi Csatornázási M vek Rt. szervezésében, 2002. augusztus 30 - 31-én, Budapesten került megrendezésre a XXIV. Regionális Vízügyi Sportnap. A helyszín a Ferencváros népligeti sportkomplexuma volt, ahol a versenyz k kellemes környezetben, nyolc sportágban mérték össze tudásukat.
Számunkra a legsikeresebbnek a röplabda és az ügyességi váltó (80 m labdavezetés lábbal szlalom pályán, 40 m futás vízzel teli vödörrel libikókán keresztül, 20 m labdavezetés hokibottal szlalom pályán) bizonyult, mindkét versenyszámban els helyen végzett 4 – 4 f s vegyes csapatunk.
A dobogó harmadik fokára állhattunk fel “triplabdában”. A háromlabdás ügyességi vetélked során különféle pontérték találatokat kellett elérni a kézilabdakapun elhelyezett céltáblán úgy, hogy a versenyz k a labdát 9 méterr l rúgták, 7 méterr l dobták, míg a harmadik szám a kosárra dobás volt.
Két labdarúgó számban is negyedikek lettünk: n i fociban, illetve lábteniszben. Férfi kispályás labdarúgó csapatunk az ötödik helyet szerezte meg. A verseny el tt “összeverbuvált” streetball egységünknek pedig a nyolcadik hellyel kellett beérnie. Az utolsó versenyszámban, a kieséses rendszerben megrendezett kötélhúzásban sajnos már az els körben kiestünk, és ez a negyedik helyet jelentette.
A sors fintora, hogy bár a DRV mellett két másik csapat– az ÉDV Rt. és a F városi Vízm vek - is két els séget szerzett, az összetett versenyben mégis a mindössze egy gy zelmet felmutató F városi Csatornázási M vek diadalmaskodott. Mindezek ellenére büszkék lehetünk Társaságunk sportolóira, akik kiválóan helytálltak, és az összesített pontversenyben a dobogóról 2 ponttal épphogy lecsúszva, az el kel negyedik helyet szerezték meg. A DRV-s csapatnak Társaságunk valamennyi vezet je és dolgozója nevében gratulálunk.
A záróünnepség már a jöv évi rendezvényr l szólt, kiderült, hogy a jubileumi 25. sportnapot a F városi Vízm vek Rt. szervezi. Dónucz L.
Jutalomút törzsgárda dolgozóinknak Társaságunk cégvezetése márciusban pályázatot hirdetett a balatonfüredi Víz Világnapi rendezvényen a 30, 35,és 40 éves törzsgárda kitüntetésben részesült dolgozói számára. Az említett ünnepséget az FGF Bt. – a Georg Fischer Cs vezetékrendszerek Rt. magyarországi képvisel je – ugyanis 14 f részére szóló svájci szakmai úttal támogatta. A területi igazgatók javaslatai alapján kiválasztott dolgozóink közül heten háromnapos út során ismerhették meg a Georg Fischer Rt. svájci központját, és az ország természeti szépségeit júniusban. A jutalomban részesültek közül, a központból egyedül utazó Csikós János 35 éves törzsgárda dolgozónkat kértük fel, hogy ossza meg élményeit a DRV Hírek olvasóival. A “Víz Világnapja” rendezvénysorozat után, a meglepetés erejével hatott a “Hír”, hogy az Rt. vezetése határozatot hozott, miszerint a 30-35 éves törzsgárda elismerés mellett a GEORG FISCHER Rt. meghívására az érintett dolgozóit, plussz elismerésként szakmai útra küldi Svájcba. A “szerencsés” munkatársak és egyben útitársaim a Nyugat-, a Délbalatoni, valamint a Gépészeti Igazgatóság állományából kerültek ki.
A GEORG FISCHER Konszern schaffhauseni központjában történ szakmai látogatás a VÍZKER Kft. veszprémi telephelyér l június 18-án 8 órakor indult Varga Zsolt, a GF + termékmenedzserének vezetésével. A kényelmes személyautókkal Bécs és München érintésével történ út, többszöri eltévedés után, a Bódeni tó partján Öhningen-Wangenben ért véget a Hotel Residenz szállodában. Itt már várta csapatunkat a Konszern képvisel je. Az éjszakába nyúló vacsora keretén belül megismerhettük a következ nap programját. Június 19-én a b séges svédasztalos reggeli után 8.30-kor indultunk a “Paradies-be” (Paradicsom) a Konszern oktatási központjába. Az oktatási létesítmény egy csodálatos egykori “klarissza kolostorban” található, ami még a múlt században került a Konszern tulajdonába. Videofilmen mutatták be a 200 éves Konszern történetét az alapító Hans Fischer gyerekkorától a mai napig, a cs vezeték rendszerek üzletág bemutatásával. A filmvetítést követ en látogatást tettünk az Oktatási Központ Termék Múzeumában, ahol bemutatták a kezdeti kis öntödei kovácsm helyben legyártott termékekt l kezd d en a széles kör víz-, szennyvíz-, gáz-, valamint épületgépészeti cs vezetékeket és szerelvényeket. A következ programpont a Fémm szaki Könyvtár megtekintése volt, ahol a világ leg sibb fémöntési, fémmegmunkálási technológiáit bemutató kódexeket, szakkönyveket tárolják. Az itt felhalmozott tudásanyagban minden megtalálható az si fémolvasztási technológiák ismeretét l a harangöntésen, kardgyártáson, ágyúöntésen keresztül a mai modern kohászati eljárások ismeretéig. Déltájban kikapcsolódásként ízletes ebédet fogyasztottunk el egy Rajna parti vendégl ben, ahol a Konszern elnökhelyettese köszöntött bennünket és meghívta csapatunkat a Neuhauseni Rheinfall vízesés megtekintésére. Délutáni programként megtekintettük a teljesen automatizált gyártóüzemet, a raktár és csomagoló bázist, valamint az anyagvizsgáló és tesztlaboratóriumokat. A szakmai program befejezéseként a Logisztikai Központ 2. számú Irodájának titulált vendégfogadóban, vacsora mellett tartott megbeszélésekkel búcsúztak t lünk vendéglátóink. Levezetésként, és az egész napos program befejezéseként megtekintettük még Schaffhausen csodálatos belvárosát. A másnapi, Magyarországra hazavezet út sok új ismeretanyag birtokában, élményekben gazdagon telt el. Csikós János vállalkozási el készít
