ÚTMUTATÓ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN

ÚTMUTATÓ AZ ÉPÍTÉSI MUNKAHELYEK ÉS ÉPÍTÉSI FOLYAMATOK LEGFONTOSABB MUNKAVÉDELMI FELADATAINAK TELJESÍTÉSÉHEZ

2005.

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN Készült 2005. márciusban, a befolyt munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt pályázat során elnyert támogatásból. (Mvt. 80. §.)

Összeállította: Fekete István Hafner Miklós Varga István

Szerkesztette: Varga István

Nyomdai el készítés, desing: Pelyhe Zoltán MUVAPI Kft. 5600. Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. I./1. ∗ Nyomtatás: SIRÁLYKA Kft. Békéscsaba, József A. u. 2-4. Példányszám: 2000 db. ∗ Kiadó: M szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Vas Megyei Szervezete 9700 Szombathely, Széll Kálmán u. 54. Felel s kiadó: Barna Tamás ügyvezet igazgató Tel.: 94/ 314-897 94/510-222 94/510-223 Fax: 94/ 324-058 e-mail: [email protected]

2

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

4

I. Szervezési és adminisztratív feladatok

6

a) b) c) d) e) f)

Együttm ködés Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor Biztonsági és egészségvédelmi terv Bejelentési kötelezettség Munkavállalók tájékoztatása Felel s m szaki vezet

II. Az építési-szerelési munkák legfontosabb biztonsági követelményei 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10.

Közlekedés, szállítás, anyagmozgatás Anyagtárolás Építési munkahelyek megvilágítása Felvonulási területek villamos berendezéseinek biztonságtechnikája Egyéni véd eszközök Lees , lezuhanó tárgyak, anyagok Magasból való leesés Légzésvédelem Szem védelme Hallásvédelem Magasban végzett munka Munkavégzés tet n Létrák Épületek bontása Földmunkák

Mellékletek: 1/a 1/b 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

El zetes értesítés Adatlap a beruházásról OMMF címlista Szerz dések követelményei Oktatási anyag Nyilatkozat Nyilvántartás munkaeszközökr l Vállalkozók tájékoztatása Munkavállalói jogszabályok jegyzéke

Felhasznált szakirodalom

6 6 8 8 9 9 10 10 14 15 16 17 18 18 21 22 24 24 26 31 33 34 37 38 39 41 42 44 45 46 49 50

(A kézirat lezárva 2005. 03. 05.)

3

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN BEVEZETÉS Az épít ipari kivitelezési és bontási munkák során az átlagosnál több halálos és súlyos munkabaleset történik minden évben. Ezek a balesetek kivétel nélkül megel zhet k lennének, ha a munkát végz k és munkáltatóik egyformán ismernék és alkalmaznák a tevékenységre vonatkozó el írásokat és megoldásokat. Kiadványunkkal az építés-kivitelezésben, a szerel iparban, illetve a kapcsolódó és kiszolgáló iparágakban m köd kis- és középvállalatoknak, illetve azok munkavédelmi feladatait ellátó és munkavédelmi oktatásokat is tartó szakembereinek, a mikro-vállalkozóknak, valamint a tervez knek, a biztonsági és egészségvédelmi koordinátoroknak kívánunk segítséget nyújtani. Összefoglaljuk az ágazatot érint legfontosabb rendelkezéseket, el írásokat. Szöveges magyarázattal, ábrákkal és képekkel mutatjuk be a megel zést szolgáló legfontosabb példákat, megoldási lehet ségeket. Mivel a munkavédelmi bírságok legalább 2/3-át az építési tevékenységet folytató munkáltatók fizetik be, úgy gondoltuk, hogy pályázatot nyújtunk be és annak elfogadása esetén az elnyert összeget visszajuttatjuk az ágazathoz, mégpedig a munkavédelmi helyzet javítását, a balesetek megel zését szolgáló kiadvány összeállításával és közreadásával. Ezért készítettük el, állítottuk össze útmutatónkat, bízva abban, hogy felhasználásával hozzájárulunk az ismeretek b vüléséhez, változtatni tudunk a helytelen szemléleten és gyakorlaton és ezen keresztül az épít ipari kivitelezésben foglalkoztatott munkavállalók munkakörülményeinek, biztonságának javítását is elérjük. A sok és nagy összeg munkavédelmi bírság az ágazat kedvez tlen munkavédelmi állapotát mutatja, de ezt igazolja a közelmúlt súlyos és halálos munkabaleseteinek alakulása is. 2003ban összesen 133 halálos munkabaleset történt, ebb l 35 eset (az összes esemény 26 %-a) az épít iparban következett be. Az összes súlyos munkabaleset 23 %-a (216-ból 50 eset) szintén ebben az ágazatban fordult el . Ezek a sajnálatos adatok a foglalkoztatottak létszámarányát figyelembe véve igen magasak, egyáltalán nem megnyugtatóak. Csak a megel zési színvonal javítása, a halálos és súlyos balesetek csökkentése az elfogadható megoldás. A tanulságok levonását, a megel zést a múlt év épít ipari halálos balesetei egy részének rövid felsorolásával kívánjuk el segíteni: • • • • • • • • • • •

Épül ház lépcs ház aknájába esett – nem volt véd korlát, vagy más leesés elleni védelem. T zfal koszorú zsaluzatát készítették, 6 méter magasból lezuhant – nem volt leesés elleni védelem. 3 méter magas t zfalról lezuhant – nem volt leesés elleni védelem. Épületbontásnál instabil épületrész maga alá temette – nem gy z dtek meg, hogy tartózkodik e személy a veszélyes térben. Lapos tet n végzett munkánál a megbillen súly után nyúlt, az magával rántotta – nem volt véd korlát, vagy más leesés elleni védelem. 19,5 méter magas tet szerkezetr l leesett – véd korlát, kikötés hiánya. 15 méter magasban a beül (biztonsági) hevederb l kiesett – helytelenül volt bekötve. Betonpumpa gémtag csuklója eltörött, a gép fejsérülést okozott – ellen rzés, felülvizsgálat hiánya. Darukezel 8 méter magasban rádió-távirányítás közben hátra lépett, és a védelem nélküli lépcs házi aknába zuhant - véd korlát, hiánya. 7 méter magasban tet lécezést végzett, lezuhant – nem volt leesés elleni védelem. 8 méter magasban félkész (részben összerakott) állványról mázolás közben lezuhant – hiányoztak a korlátelemek. 4

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN • • • • • • • • • • •

10 méter magasban lév födémszerkezet munkaálláson B30-as téglára lépve egyensúlyát veszítette és lezuhant – nem volt véd korlát. 1,5 m magas ablakpárkányon a födém zsaluba kapaszkodott, ami kiszakadt, és lezuhant. nem volt leesés elleni védelem. Kizsaluzás közben 6 méter magasból a hiányos állványzat miatt lezuhant. Épület II. szintjén zsalutisztítást végzett, megcsúszott, lezuhant – nem volt leesés elleni védelem. Négyemeletes épület lapos tet szigetelése közben a gyöngykavicson megcsúszott és 17 m magasból lezuhant – nem volt leesés elleni védelem. Elba 45 típusú betonkever puttonya összenyomta – szabálytalan indítás. Vibrációs henger 15 %-os lejt n felgyorsult, felborult, a kezel t maga alá temette. – gyakorlatlanság. Födémszintre létráról történ kilépéskor belekapaszkodott a frissen rakott téglafalba, a téglák kiestek és egyensúlyát veszítve 3,2 méter magasból lezuhant – a fellép kilép rész helytelen kialakítása. 4,5 méter mély dúcolatlan munkaárok oldala beomlott, a szintezést végz személyt maga alá temette. – Dúcolás hiánya. Gördül állványt a 7 méter magas középfeszültség szabadvezetéknek tolták. Egy személy halálos áramütést szenvedett. Figyelem és koordináció hiánya. Útépítésnél a tolató gépkocsi elütötte az irányító személyt. Figyelmetlenség, az irányítás hiánya.

A felsorolt 23 eset többségében, de a korábbi évek halálos baleseteiben is jellemz en a magasban történ munkavégzés szabályainak megszegése, nevezetesen a leesés, lezuhanás elleni m szaki-, vagy egyéni védelem hiánya játszott közre. A balesetet vizsgáló személyek tapasztalata legtöbbször az, hogy a vezet k és a munkavállalók ismerik az alapvet szabályokat, de azokat nem tartják be. Az esetek többségében a balesetek megel zését szolgáló eszköz, eszközök a helyszínen a rendelkezésre álltak, de nem használták, nem alkalmazták azokat. Vizsgálati tapasztalat továbbá, hogy a legnagyobb figyelmet a leesés elleni védelem kialakítására, annak folytonosságára, illetve az egyéni véd eszközök biztosítására és szabályos használatának megkövetelésére szükséges fordítani. Az ellen rzések tapasztalataiból – többek között – megállapítható az is, hogy az építési munkaterületeken igen sokszor a kivitelez k (f - és alvállalkozók) munkájának összehangolási hiánya, illetve a felel s irányító munkavállaló személyes közrem ködésének hiánya, vagy alacsony színvonala, a munkahelyi vezet k ellen rzéseinek elmaradása, illetve felületes volta a súlyos munkabalesetek oka. A formális munkavédelmi oktatás, illetve a formális tájékoztatás, vagy ezek elmaradásának következménye, hogy a munkavállalók nem, vagy csak részben ismerik a szabályokat. A szabályismeret hiánya pedig közvetlenül vezet a balesetekhez. Szólni kell arról is, hogy sok esetben szakértelemmel nem rendelkez „olcsó” munkaer t alkalmaznak a kivitelezési munkahelyeken, akiknek az anyanyelvén sokszor nem is ért a munkahelyi vezet . Ezek a felel tlenségek sokszor közreható közvetett baleseti okok. Útmutatónkban különösen a fentebb felsorolt súlyos balesetek megel zését szolgáló szabályokra hívjuk fel a figyelmet és mutatunk be megoldási lehet ségeket. Balesetmentes munkát kívánnak az útmutató készít i és a kiadó!

5

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN

I. Szervezési és adminisztratív feladatok a) Együttm ködés Létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a közrem köd k feladata, amelyben együtt kell m ködniük. Munkahely, létesítmény tervezése, kivitelezése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott követelmények megtartása mellett történhet. A létesítésben közrem köd tervez k, kivitelez k írásban kötelesek nyilatkozni, hogy ez megtörtént-e. (A munkavédelemr l szóló 1993. évi XCIII. tv. (továbbiakban: Mvt.) 19. §.) b) Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor 2004. május 1-jét l érvényes el írás, hogy mind a tervez k, mind a kivitelez k kötelesek koordinátori feladatokat ellátni, ennek hiányában biztonsági és egészségvédelmi koordinátort foglalkoztatni, vagy megbízni. (4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: R.) az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekr l.) A szabályok szerint az a természetes személy lehet biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, aki legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik. A Munkavédelmi törvény végrehajtására kiadott 5/1993 (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklete írja el a munkáltatók részére a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel (legalább középfokú szakképesítés) rendelkez személy foglalkoztatásának feltételeit, amit az alábbi táblázatban foglalunk össze. Veszélyességi osztályok Létszám csoportok

a) (1-9 f ) b) (10-49 f ) c) (50-500 f ) d) (501-1000 f ) e) (1000 f fölött)

I. Legveszélyesebb tevékenységek f

végzettség munkaid

II. Közepesen veszélyes tevékenységek f

III. Mérsékelten veszélyes tevékenységek

végzettség

munkaid

f

végzettség munkaid

1

közép

2 óra/hét 1

közép

1 óra/hét

1

közép

1 óra/hét

1

közép

2 óra/nap 1

közép

1 óra/nap 1

közép

1 óra/nap

1

közép

4 óra/nap 1

közép

2 óra/nap 1

közép

1 óra/nap

1

fels

teljes

1

közép

teljes

közép

4 óra/nap

1 +1

fels közép

teljes teljes

1 +1

fels közép

teljes teljes

Minden megkezdett 600 munkavállaló után

Minden megkezdett 800 munkavállaló után

1

1 fels teljes

Közép = középfokú munkavédelmi szakképesítés Fels = fels fokú munkavédelmi szakképesítés A piros színnel jelölt esetekben - a munkavédelmi szakember foglalkoztatás mell zésével - a munkáltató maga is végezheti, illetve arra alkalmas munkavállaló kijelölésével is elláthatja a munkavédelmi feladatokat, amennyiben a kijelölt személy vagy maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységéhez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Ebben az esetben azonban a munkabiztonsági szaktevékenység 6

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN ellátására munkavédelmi szakképesítéssel rendelkez személyt kell alkalmazni vagy megbízni Amennyiben a munkáltató munkavédelmi feladatait munkavédelmi szakképesítés személy látja el, úgy célszer , ha ez a személy a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor is. Ha nincs munkavédelmi képesítés szakember a munkáltatónál, akkor nincs más lehet ség, mint az ilyen jelleg szakmai szolgáltatás igénybevétele. A jogszabály szerint ett l eltekinteni nem lehet. A koordinátor feladatai a kiviteli terv készítésével összefüggésben: a) koordinálja és el segíti a R. 6. §-ban meghatározottak megvalósítását; b) szakmailag ellen rzi a biztonsági és egészségvédelmi tervet; c) összeállítja azt a dokumentációt, amelyben az építmény és az építési technológia jellemz i alapján az egészség és biztonság célszer követelményeit rögzítik a kivitelezési munkák biztonsága érdekében; d) összehangolja a megel zés és a biztonság általános alapelveinek megvalósítását, különösen: da) a kivitelezési tervek elkészítése során az egyszerre, vagy a csak egymás után végezhet munkafázisok, illetve munkaszakaszok meghatározását, db) a különböz munkafázisok, illetve munkaszakaszok el relátható kivitelezési id tartamának meghatározását. A koordinátor feladatai kivitelezés során: 1. Meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolása annak érdekében, hogy a munkáltató és a munkát személyesen végz önálló vállalkozók a biztonsági és egészségvédelmi tervben foglaltakat, valamint az alábbiakat megvalósítsák: • a veszélyek elkerülését, • a nem elkerülhet veszélyek értékelését, • a kollektív védelem els bbségét az egyéni védelemmel szemben, • a munkavállalók megfelel utasításokkal történ ellátását, • hogy a munkavállaló csak olyan munkára és akkor legyen alkalmazható, ha annak ellátásához megfelel élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét károsan nem befolyásolja, mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkavégzésre szellemileg, fizikailag, és egészségügyi szempontból alkalmasnak bizonyult. 2. Indokolt esetben kiegészítés készítése a biztonsági és egészségvédelmi tervhez, annak érdekében, hogy azok folyamatosan tartalmazzák a munkák el rehaladásából, illetve a körülmények változásából adódóan az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit. 3. Összeállítja azt a dokumentációt, amelyben az építmény és az építési technológia jellemz i alapján az egészség és biztonság célszer követelményeit rögzítik az esetleges kés bbi munkák biztonsága érdekében. 4. Közrem ködik az egyszerre, vagy csak egymás után végezhet munkafázisok, illetve munkaszakaszok összehangolásában. 5. Összehangolja a munkafolyamatok ellen rzését.

7

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN 6. Megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be. 7. A koordinátor megbízása, vagy foglalkoztatása nem érinti a beruházó, tervez , kivitelez (munkáltató), a felel s m szaki vezet , illetve a m szaki ellen r munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott felel sségét. A munkáltató köteles figyelembe venni a koordinátor javaslatait. Amennyiben az építési munkahelyen a természetes személy munkáltató, - aki maga is végez építési szakmunkát, vagy építésszerelési munkát, (egyéni vállalkozó) - köteles megtartani a munkavédelemre vonatkozó szabályokat, továbbá figyelembe venni a koordinátor javaslatait. c) Biztonsági és egészségvédelmi terv Új követelmény a biztonsági és egészségvédelmi terv készítése. Ez azt jelenti, hogy a kivitelez csak akkor kezdheti meg az építési munkát, ha a kivitelezési terv részét képez biztonsági és egészségvédelmi terv elkészült. Ebben a tervben meg kell határozni az adott építési munkahely sajátosságainak figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A tervnek legalább az alábbi - az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelent munkákra és munkakörülményekre vonatkozó követelményeket kell tartalmazni: 1. A talajmegcsúszás következtében betemetéssel, mocsaras területen való elmerüléssel, vagy magas helyr l történ leeséssel veszélyeztetik a munkavállalót. 2. A veszélyes anyagokkal, készítményekkel vagy biológiai tényez k expozíciójával járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet vagy egyéb jogszabály alapján meghatározott gyakoriságban id szakos alkalmassági vizsgálatokhoz, biológiai monitorozáshoz kötött munkavégzés. 3. Az egyéb jogszabályokban meghatározott, foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munkaterületen történ munkavégzés, illetve foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munkák. 4. Magas feszültség vezetékek közelében végzett munka. 5. Vezeték nélküli távközlési építmény által kibocsátott elektromágneses sugárzás kockázatával járó munkaterületen történ munkavégzés. 6. Olyan munkakörülmények, amelyek vízbefúlás veszélyével járnak. 7. Árokban, alagútban végzett munka, földalatti munka. 8. Légvezetékeket szállító járm vek kezel i által végzett munka. 9. Keszonban, túlnyomásban végzett munka. 10. Robbanóanyagok használatával kapcsolatos munka. 11. Nehéz, el re gyártott elemek összeszerelésével vagy szétbontásával kapcsolatos munka. d) Bejelentési kötelezettség 1. A kivitelez az építési munkahely kialakításának megkezdése el tt a 1. számú mellékletben közölt tartalmú bejelentést köteles küldeni az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi F felügyel ség építési munkahely szerinti illetékes felügyel ségéhez (2.sz melléklet: OMMF cím- és telefonlista) abban az esetben, ha a

8

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN kivitelezési id meghaladja a 30 napot, és ott legalább 20 f munkavállaló végez munkát, illetve ha a tervezett munka meghaladja az 500 embernapot. 2. A kivitelez nek a fenti bejelentés id szer adatait az építési munkahelyen is jól látható módon el kell helyeznie. e) Munkavállalók tájékoztatása A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalókat azokról az intézkedésekr l, amelyek az építési munkahelyen munkát végz k egészségét és biztonságát érintik. Minden munkáltató (beruházó, f vállalkozó, alvállalkozó, stb.) a felel s a saját munkavállalóinak a saját munkaterületén a saját tevékenységére vonatkozó, valamint a környezetben munkát végz más munkáltatók tevékenységéb l ered és a saját munkavállalókat érint biztonsági és egészségvédelmi információk átadásáért. f) Felel s m szaki vezet Az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendeletben meghatározott részletes feladatok között a jogszabály nevesít munkavédelmi feladatokat a felel s m szaki vezet számára, amelyb l csak néhány elemet emelünk ki. Ha az épít ipari kivitelezési tevékenység f - illetve alvállalkozói szerz dések alapján valósul meg, a f vállalkozó kivitelez felel s m szaki vezet je felel a kivitelezés szakszer ségéért és az alvállalkozók tevékenységének összehangolásáért. Az építésszerelési munkára vonatkozó jogszabályok, munkavédelmi, t zvédelmi, környezetvédelmi el írások betartása és ellen rzése a felel s m szaki vezet feladatkörébe is tartozik. (A szerz dések legfontosabb tartalmi elemeit a 3. sz mellékletben soroltuk fel.) Ha nincs f vállalkozó, az egyes kivitelez k felel s m szaki vezet i felelnek az általuk irányított munkáért. A munkavédelem vonatkozásában azonban a megrendel (beruházó) közrem ködésének hiányában is egyeztetniük kell. A felel s m szaki vezet kijelölése nem mentesíti a kivitelezést végz munkáltatót a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor foglalkoztatása alól.

9


II. Az építési-szerelési munkák legfontosabb biztonsági követelményei 1. Közlekedés, szállítás, anyagmozgatás Az építési munkahelyeken a munkavégzés helyének meghatározásakor alapvet követelményként figyelembe kell venni annak elérhet ségét, ezért meg kell határozni, ki kell jelölni, a közlekedésre alkalmassá kell tenni a közlekedési utakat a következ követelmények teljesítésével. A munkahelyekhez vezet utakat, a járm forgalom számára szolgáló közlekedési utaknak megfelel teherbírásának, a rajtuk lebonyolódó közlekedés és szállítási feladatokat figyelembe véve kell szélesség nek, egyenletesnek, botlásmentesnek, csúszásmentesnek kell lennie. • A közlekedési utakat úgy kell kijelölni és kialakítani, hogy azok a lehulló tárgyaktól, anyagoktól kell en védettek legyenek. • A közlekedési utaknak szemétt l, törmelékt l, és építési anyagmaradékoktól mentesnek kell lenniük, mivel közlekedni, szállítást végezni csak olyan útvonalon szabad, ahol az akadálymentesség biztosított. • Áttekinthetetlen terepen a szállítási útvonalat jól látható módon, egyértelm en meg kell jelölni a gyalogos és járm forgalmat, az anyagmozgatási útvonalakat el kell választani egymástól.

1 ábra • • •

A gyalogos és az anyagmozgatási utakat az igénybevev k számának, a tevékenység típusának megfelel en méretezni kell. Ha a közlekedési úton szállítóeszközt használnak, akkor a gyalogos közleked k részére biztonsági távolságot kell kialakítani, vagy véd szerkezetet kell felszerelni. Megfelel távolságot kell hagyni a járm forgalomra szolgáló utak, a kapuk, az ajtók, valamint a gyalogosok részére szolgáló átjárók, lépcs házak, folyosók között.

10

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN • • •

•

• • • • • • • •

•

A járm vek és a szállítóeszközök közlekedési utjait úgy kell kialakítani, hogy azok az ajtóktól, kapuktól, átjáróktól, lépcs kilép kt l legalább 1,0 m távolságra vezessenek el. Az építési munkahelyek utjainak állapotát rendszeresen ellen rizni kell, és gondoskodni kell azok karbantartásáról. Amennyiben a munkavégzés helyszínének a megközelítése csak szintkülönbség áthidalásával biztosítható, akkor a biztonságos közlekedés követelményeinek a kielégítésére még fokozottabb figyelmet kell fordítani, mivel megjelenik a magasból való leesés veszélye. Rendszeres rakodási és szállítási munkára alkalmazás el tt a munkavállalókat el zetes orvosi vizsgára kell küldeni és az orvossal - részletesen - közölni kell, hogy a rakodási és szállítási munkán belül milyen típusú tevékenységre kívánja a munkáltató alkalmazni. Az anyagmozgatási tevékenységet végz munkavállalókat ki kell oktatni a tevékenység legfontosabb kockázatainak ismereteib l és a kockázatok elkerülésének módjáról, melyek általában a következ k. A rakodást azok a munkavállalók végezzék, akiket megbíztak ezzel a munkával! Csoportos kézi anyagmozgatás esetén az anyagmozgatásban résztvev ket ki kell jelölni, egy f munkavállalót meg kell bízni az irányítással, meg kell beszélni az anyagmozgatást végz kkel a szállítási útvonalat és a vezényszavakat, jelzéseket. Az anyagmozgató személy tartson mindig biztonságos (elegend ) távolságot a szállítandó anyag és a fix tárgyak között! A munkavállaló ne kerüljön soha a szállított anyag és egy rögzített tárgy, eszköz vagy a fal közé! A gyúlékony egyéb veszélyt jelent anyagokat az arra szolgáló edényben szállítsa! Használjon mindig olyan egyéni véd eszközt, (véd sisak, véd álarc, véd szemüveg, véd keszty , véd lábbeli), amilyent a mozgatandó anyag tulajdonságai (fizikai, kémiai, stb.) szükségessé tesznek. Az anyagmozgatási normák betartása: 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kg-ot emelhet és vihet. A szállítási távolság 50 kg-ig sík terepen 90 m, 10 %-os emelkedés mellett 30 m. Az 50 kg-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra szállíthatók. Lépcs n legfeljebb 3 m magasságig 50 kg-os teher szállítható. Ennél magasabb szintre a 18 éven felüli férfi sem vihet saját kézi szerszámán kívül más terhet. A 200 kg és ennél súlyosabb osztatlan terhek emelését, szállítását, rakodását megfelel szállító-, illetve rakodóeszközzel szabad végezni

Tehergépkocsik, kamionok rakodását (le vagy fel), akkor lehet megkezdeni: • •

Ha a rakodásra váró járm (szerelvény) megállt a rakodásra alkalmas - kell nagyságú - helyen! Ha a tehergépkocsi vezet je leállította a motort és rögzítette a gépjárm vet! (A független pótkocsi rögzítésére is szükség van, ha az automatikusan nem fékez dik be. A kézifék behúzásán kívül elmozdulás ellen rögzít sarukat kell alkalmazni a járm vezet knek)

11

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN • • • • •

• • •

Ha a rakodás részleteit illet en (sorrend, súlyelosztás stb.) megegyeztek a rakodást végz k a tehergépkocsi vezet jével, különleges rakomány kezelése esetén megismerték a vonatkozó el írásokat! Ha a rakodás veszélyes körzetében nem tartózkodik senki! Teheremelés esetén az emelést és elhelyezést irányító személy is csak veszélyzónán kívül tartózkodhat! A rakodási terület a munkavégzéshez szükséges mértékben megvilágított legyen! ("LÁTNI ÉS LÁTSZANI") A rakodóhelyre tolatással történ beállás a járm mozgatások közül az egyik legveszélyesebb man ver! A tehergépjárm vel, munkagéppel hátramenetben csak akkor szabad közlekedni, ha a vezet t a szabad kilátásban nem gátolja semmi. Ellenkez esetben valaki -akit a gépkocsi vezet je folyamatosan lát - irányítja a hátra-menetet! Csak óvatosan, igen lassú tempóval (2-3 km/óra) szabad a tolatást végezni. Az alkalmazandó jelzéseket el re egyeztetni kell. Bárkinek az "állj" jelzésére azonnal meg kell állni. Az irányítást végz személynek a járm mozgás megkezdése el tt meg kell gy z dni arról, hogy a járm mozgatásának nincs akadálya, egyidej leg a környezetben tartózkodók figyelmét fel kell hívnia a veszélyre. Irányítási feladattal olyan személyt kell megbízni, aki képes a feladat elvégzésére.

Az irányításhoz tartozó karjelzések a következ k: Jelentés

Leírás

Jelzés

Alapjelzések FIGYELEM Figyelemutalás a következ karjelzésekre

Karok vízszintesen kinyújtva, tenyerek el re fordítva

ÁLLJ Mozgás megszakítása vagy befejezése

Jobb kar felfelé, a tenyér el re néz

VÉGE A munkafolyamat vége

A két kéz mellmagasságban összefogva

12


Függ leges mozgás FEL

Jobb kar felfelé mutat, a tenyér el re néz, lassan köröz

LE

Jobb kar lefelé mutat, a tenyér befelé néz, lassan köröz

FÜGG LEGES TÁVOLSÁG

A kezek mutatják a távolságot

Vízszintes mozgás EL RE

Mindkét kar behajlítva, a tenyerek felfelé néznek, az alsó karok lassú mozgásokat végeznek a test irányába

HÁTRA

Mindkét kar behajlítva, a tenyerek lefelé néznek, az alsó karok lassú mozgásokat végeznek a testt l távolodva

A JELET ADÓTÓL JOBBRA

A jobb kar vízszintesen kinyújtva, a tenyér lefelé néz, a kéz lassú mozgásokat végez jobb felé

A JELET ADÓTÓL BALRA

A bal kar vízszintesen kinyújtva, a tenyér lefelé néz, a kéz lassú mozgásokat végez balra

VÍZSZINTES TÁVOLSÁG

A kezek mutatják a távolságot

13


Veszélyek VIGYÁZZ! Azonnal állj!

Mindkét kar felfelé mutat, a tenyerek el re néznek

GYORSAN

A megfelel kézjelzés gyorsabban végezve

LASSAN

A megfelel kézjelzés gyorsabban végezve

• •

Billent s kocsi rakodó felületén szállítás-, billentés közben személy nem tartózkodhat! A rakodási helyeken, rakodási területeken idegen személy nem tartózkodhat!

2. Anyagtárolás Anyagokat terjedelmük, fajtájuk, alakjuk, súlyuk, mennyiségük, egyéb fizikai és vegyi tulajdonságuk, egymásra hatásuk, a tároló hely megengedhet maximális teherbírása és a t zrendészeti és a környezetvédelmi el írások figyelembevételével, veszélymentesen kell tárolni. Anyagok, tárgyak tárolásánál biztosítani kell azok veszélymentes lerakásának és elszállításának a lehet ségét. Sérült anyagot, göngyöleget a rakatban elhelyezni nem szabad, tárolásukról külön kell gondoskodni. Olyan anyagokat, amelyekb l hegyes, éles részek (pl.: szegek) állnak ki, tárolás el tt ezekt l mentesíteni kell, vagy veszélymentes tárolási módot kell biztosítani. F részáru (palló, deszka, léc, stb.) rakatokban történ tárolásánál az egyes sarokban csak azonos vastagságú anyagok lehetnek. A rakatok szélessége a rakatmagasság 0,6 szeresénél kevesebb nem lehet. Rakatméretek: A maximális rakatmagasság: o Tégla: 1,8 m, o Cserép 1,8 m, o Kocka- szegély- és egyéb idomkövek: 1,5 m, o Burkolólap: 1,2 m, Táblaüveg keskeny rekeszeket tartalmazó állványon élre állítva, vagy szállítható rekeszekben kell tárolni. Betoncsöveket a palástjukon 1,2 m magasságig halmozva és rögzítve szabad tárolni. Vasgerendákat legfeljebb 1,0 m magasan szabad tárolni, soronként megfelel méret és teherbírású alátétekkel. El re gyártott vasbeton elemek tárolási módját a gyártó üzem köteles meghatározni, és a felhasználó rendelkezésére bocsátani. Zsákok tárolási magassága legfeljebb 1,6 m lehet.

14

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN 3. Építési munkahelyek megvilágítása Az építési munkahelyeknek, a bels téri építési munkahelyeknek, valamint azokon lév közlekedési utaknak els dlegesen természetes megvilágítással kell rendelkezniük. Amennyiben a nappali természetes fény nem elegend , vagy éjszaka is végeznek munkát, akkor mesterséges megvilágítást kell alkalmazni. Ahol szükséges ütéssel szemben védett, hordozható fényforrásokat kell alkalmazni. Az alkalmazott mesterséges fény szính mérséklete nem befolyásolhatja, illetve nem változtathatja meg a biztonsági és egészségvédelmi jelzések észlelhet ségét. A mesterséges világítóberendezések szerelvényeit úgy kell elhelyezni, felszerelni, hogy azok balesetet ne okozzanak. Bels téri építési munkahelyek megvilágítása. A 3,0 m-nél nem magasabb bels téri építkezési munkahely megvilágítására els sorban törpefeszültség világítóberendezést kell alkalmazni. Törpefeszültség esetén megengedett 0,5 m hosszú zsinór függesztékre szerelt csupasz (véd búra nélküli) fényforrás alkalmazása is. Megengedett kisfeszültség világítóberendezések alkalmazása is a következ feltételek egyidej teljesülése esetén: • a világítási áramkör áram-véd kapcsolóval védett; • a lámpatestek rögzítetten szereltek és elhelyezési módjukból következ en a munkavégzést, anyagszállítást nem akadályozzák; • az alkalmazott lámpatestek mechanikai sérülések ellen védett kivitel ek, vagy megfelel járulékos védelemmel vannak ellátva. A 3,0 m-nél magasabb bels téri építési munkahely világítására legalább 3,0 m fénypontmagasságú világítóberendezést kell alkalmazni. Az építési munkahelyeken és azok közlekedési útjain az alábbi közepes megvilágítási értékeket kell biztosítani Építési munkahely és közlekedési út Magasépítés Mélyépítés Acél- és fémszerkezetek szerelése Vágányépítés Alagútépítés Tartózkodó- és szociális helyiségek Irodahelyiségek

Közepes megvilágítási er sség 20 lux 20 lux 30 lux 30 lux 30 lux 100-200 lux 50 lux

Szabadban végzett egyes építési tevékenységeknél biztosítandó közepes megvilágítási értékek Tevékenység Famegmunkáló gépeken végzett munka Szerelési munka: durva közepes finom Felület megmunkálás - felületfestés

Közepes megvilágítási er sség 500 lux 200 lux 300 lux 500 lux 500 lux 15

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN 4. Felvonulási területek villamos berendezéseinek biztonságtechnikája Építési munkahelyeken tartózkodókra, munkát végz kre potenciális veszélyforrást jelent a villamos áram, ezért nagyon fontos a felvonulási területek villamos berendezéseire vonatkozó szabályok betartása. Az épületek villamos berendezéseinek létesítésre vonatkozó MSZ 2364 számú szabványgy jtemény 704. f fejezete, az MSZ 2364-704:2002 számú szabvány tartalmazza a felvonulási területek villamos berendezéseire vonatkozó követelményeket. Ez a szabvány a már visszavont, az építkezési felvonulási villamos berendezések követelményeit tartalmazó MSZ-04-64:1990 számú szabványt pótolja, de nem tartalmazza annak a nagyfeszültség részekre, a felvonulási területeken áthaladó egyéb célú vezetékekre, valamint a felvonulási épületekre vonatkozó el írásait. Az MSZ 2364-470:2002 számú szabványban meghatározott áramütés elleni védelmi módokon túl felvonulási területek villamos berendezéseinél az alábbi szabályokat is be kell tartani: A csatlakozóaljzatokat és az állandóra bekötött kézi villamos készülékeket 32 A névleges áramer sségig a következ védelemmel kell ellátni: o legfeljebb 30 mA névleges kioldó hibaáramú áram-véd kapcsoló, vagy o SELV (biztonsági törpefeszültség) földeletlen érintésvédelmi törpefeszültség táplálás, vagy o az áramkörök villamos elválasztása, azaz minden csatlakozóaljzat, vagy állandóra bekötött kézi villamos készülék külön-külön elválasztó-transzformátorról, vagy o egy közös elválasztó-transzformátor külön tekercsér l való táplálással. A felsorolt védelmi módok közül legelterjedtebb megoldás az áram-véd kapcsoló alkalmazása, ezért a következ két fontos megjegyzést teszünk: a) Nagy szivárgó-áram esetén a 30 mA-es áram-véd kapcsoló – érzékenysége miatt – nem alkalmas arra, hogy több villamos készülék üzemeltetése esetén a védelmet ellássa. b) Az áram-véd kapcsolók m köd képességének ellen rzését rendszeresen el kell végezni A ma már nem kötelez en alkalmazandó MSZ 172-1:1986 számú szabvány az áramvéd kapcsolók esetében havonkénti gyakorisággal írja el – szerel i ellen rzés keretében – azok m köd képességének ellen rzését, amit a beépített nyomógomb m ködtetésével kell teljesíteni. Az érintésvédelmi ellen rzések elvégzésér l rendelkez , de jelenleg még csak tervezet formájában az MSZ 2364 szabványgy jtemény mellékletében ismertetett Villamos Biztonsági Szabályzat csak szerel i ellen rzések elvégzésekor (létesítéskor, áthelyezéskor, stb.) írja el az áram-véd kapcsoló m ködési próbájának elvégzését. Az MSZ 2364-704:2002 számú szabvány tárgyát nem képez , építési munkahelyeken alkalmazott er sáramú villamos berendezésekre vonatkozó követelményekkel kapcsolatban az MSZ-04-64:1990 számú szabványban el írtakat kell figyelembe venni, alkalmazni. E szabványból a felvonulási tápszekrényekkel és az áthelyezhet felvonulási tápvezetékekkel kapcsolatos legfontosabb – lentebb felsorolt - szabályok kiemelését tartjuk szükségesnek, mivel ezek igénybevétele fokozott mérték az építési munkahelyeken: o A felvonulási tápszekrény ajtajának és rekeszeinek illetéktelenek által ki nem nyitható módon zárhatónak kell lennie. 16

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN o A kezeléshez, m ködtetéshez szükséges szerkezeti elemek könnyen hozzáférhet ek kell, hogy legyenek de kezeléskor, m ködtetéskor a feszültség alatt álló részeket véletlenül sem lehessen megérinteni. o Az áthelyezhet felvonulási tápvezetékeket, a gépek, berendezések, készülékek táplálására szolgáló 20 m-nél nem hosszabb töml vezetékeket legfeljebb egy m szak id tartamára szabad száraz, sima földre fektetni, de gondoskodni kell a vezeték fizikai sérülés elleni védelmér l. o Tilos a vezetéket földbe, vagy vízbe fektetni, tartós nedvességnek, vagy vegyi hatásnak kitenni. 5. Egyéni véd eszközök Az építési munkahelyeken sokféle veszély (leesés magasból, ütés, vágás, szúrás, elcsúszás, elesés, stb.) éri az ott tartózkodókat. A munkáltató köteles min ségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztet ártalmakat, veszélyeket (kockázatokat) és els dlegesen megel z m szaki, illetve szervezési intézkedéseket köteles tenni a kockázatok egészséget nem veszélyeztet mérték re történ csökkentése érdekében, amennyiben a m szaki, illetve a szervezési intézkedések nem bizonyulnak elégségesnek, akkor a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó egyéni véd eszközzel kell ellátni a munkavállalókat, és használatukat meg kell követelni. Az építési munkahelyek általában ideiglenes munkahelyek, ezért nem célszer és nem is gazdaságos állandó- és kollektív védelemr l gondoskodni. Erre a legcélszer bb megoldás a megfelel egyéni véd eszközök megfelel módon történ alkalmazása. Az egyéni véd eszközöknek nincs kihordási idejük, tisztításuk, karbantartásuk a munkáltató feladata, pénzben megváltani nem lehet. Az egyéni véd eszközt személyre szólóan kell kiadni a munkavállaló részére. Minden munkavállaló annyi és olyan egyéni véd eszközzel rendelkezzen, ahány és amilyen kockázatoknak van kitéve a munkavégzés során. Az egyéni véd eszköz alkalmazása kötelez . Az általában használatos egyéni véd eszközök: A védend testrész Fej Szem Arc Hallás Légzés Test Kéz Láb Leesés elleni védelem

A véd eszköz megnevezése Véd sisak, sapka, Véd szemüveg, Álarc, Füldugó, fültok, Porálarc, gázálarc, Véd ruházat, (pl. környezeti h mérséklet, id járás stb.) Véd keszty , Véd cip , Biztonsági heveder, zuhanás gátló,

17

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN Az építési munkahelyeken leggyakoribb kockázati tényez k és megel zést szolgáló védelmi megoldások Lees , lezuhanó tárgyak, anyagok Építési munkahelyeken lees tárgyak, anyagok veszélyére szinte mindig és folyamatosan kell és lehet számítani, ezért alapvet követelmény, hogy építési munkahelyen fejvéd sisak viselése kötelez . Kivételt csupán a tárgyak leesését l nem veszélyeztetett, bels munkahelyen végzett szakipari és az irodai munkák képeznek. Olyan testhelyzetben, amikor a sisak munkavégzés közben leeshet a fejr l állszíjjal szükséges rögzíteni azt. Magasból való leesés, lezuhanás A halálos kimenetel munkabalesetek leggyakrabban a magasból történt lezuhanás miatt következtek be. Amennyiben a leesés elleni védelmet m szaki megoldással nem lehet kielégít en biztosítani, akkor a munkavállaló munkát csak munkaöv, biztonsági hevederzet, illetve zuhanásgátló használatával végezhet, de ilyen esetben el zetesen – tehát a munka megkezdése el tt – a munkáltató köteles kialakítani, vagy kijelölni azokat a teherhordó szerkezeteket, ahová a munkavállaló a véd eszközt rögzíteni tudja.

2. ábra Az eszközök biztonságos használatára a munkavállalókat a gyakorlatban is ki kell képezni.

18


3. ábra Munkavégzés a födém szélének veszélyes közelében

4. ábra Munkavégzés födémnyílás közelében 19


5. ábra Munkavégzés rácsos szerkezeten

6. ábra Munkavégzés tet síkon rögzített tet létráról

20

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN Légzésvédelem Épületek szigetelésére gyakran használt salakgyapot, üveggyapot, stb. anyagokkal történ munkavégzés során az azokból leváló, a leveg be kerül és onnan a munkavállaló orr- és szájüregébe jutó elemi részecskék elleni védelem céljára a legritkább esetben használnak a munkavállalók egyéni véd felszerelésként légzésvéd t, holott az ilyen anyagokkal történ munkavégzés légz szervi megbetegedést eredményezhet.

7. ábra Oldószerekkel, vegyi anyagokkal végzett tevékenység során nem elegend az egyszer légzésvéd , megfelel betéttel ellátott gázálarcot kell kiadni és viselni!

8. ábra

9. ábra

21

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN A szem védelme Építési szerelési munkahelyeken a legritkább esetben biztosítják a munkáltatók munkavállalóik részére a fröccsen , pattanó, kivágódó, lehulló anyagok elleni védelem céljára szolgáló szemvéd egyéni véd felszereléseket, pedig darabolás, fúrás, vésés, beton és habarcs gépi felhordása esetén használatuk szükséges. Szeles id ben, vagy huzatos helyen is szükséges lehet a szem védelme. (megjegyzés: ma már sok kivitelez az építési munkahelyen általánosan kötelez vé teszi a véd szemüveg viselését, függetlenül attól, hogy milyen okból tartózkodik az építési helyen valaki.)

10. ábra

11. ábra 22


12. ábra

13. ábra

14. ábra 23

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN Hallásvédelem Egyes épít ipari tevékenységek végzése közben a munkavállalók zajterhelése jelent s. Például a s rített leveg vel m ködtetett bontókalapáccsal munkát végz , valamint a 8. és a 12. ábrán bemutatott munkát végz munkavállalók részére hallásvédelem céljára, a hangnyomásszint mértékének megfelel en hallásvéd vatta, füldugó, vagy fültok biztosítása szükséges.

15. ábra 6. Magasban végzett munka A magasban történ munkavégzés az épít iparban végzett tevékenységek közül az egyik legveszélyesebb, amit az is bizonyít, hogy a magasból történ lezuhanás következtében fordulnak el a legsúlyosabb munkabalesetek. A munkáltatók, de sajnos a munkavállalók is gyakran lebecsülik a veszélyt, és azt próbálják bizonygatni, hogy évek óta végeznek munkát magasban, de még egyszer sem estek le onnan. A leesés elleni védelem kialakítása id igényes és pénzbe kerül. Ezt az id t és pénzt megtakarítva próbálják hasznukat növelni a munkáltatók. Leesés elleni védelmet kell biztosítani az alábbi esetekben: -

amikor a munkavégzés magassága meghaladja a 2,0 m-t; ha a munkahely, vagy a közlekedési út víz felett, vagy más olyan anyag fölött vagy mellett helyezkedik el, hogy a belefulladás lehet sége áll fenn; födémek, tet k, mennyezetek, felülvilágítók, aknák megnyitásakor, építésekor; 2,0 m magasságot meghaladó tet n végzend munkánál és a hozzávezet úton; földmunkák végzésekor.

24

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN A leesés elleni védelmet els sorban kollektív védelemmel, m szaki megoldással, biztonságot nyújtó berendezésekkel kell kialakítani. A kialakítandó leesés elleni védelemnek egyenérték nek kell lennie a lábdeszkával ellátott 1,0 m magas kétsoros véd korlát által biztosított leesés elleni védelemmel. Biztonságot nyújtó berendezésekkel, m szaki megoldással leggyakrabban alkalmazott leesés elleni módok a következ k: a) Véd korlátok A korábbi el írások szerint az 1,0 m magas lábdeszkával ellátott véd korlátnak kétsorosnak, 0,5 m-nél nem nagyobb osztásköz nek kellett lennie. A ma hatályos el írás szerint az 1,0 m magas véd korlátnak háromsorosnak kell lennie, 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközzel és lábdeszka alkalmazásával. A korábbi el írásoknak megfelel en kialakított, legyártott véd korlátok további alkalmazása megengedett, hiszen azok kicserélése jelent s anyagi terhet jelentene a munkáltatóknak. További fontos követelmény a véd korlátokkal kapcsolatban, hogy azoknak stabilnak, kell szilárdságúaknak kell lenniük. b) Állványok Leesés elleni védelem céljára kialakított állványnak szilárdnak, elegend en magasnak kell lennie, és legalább egy lábdeszkával, egy középdeszkával és egy korláttal, vagy azzal egyenérték megoldással kell rendelkezniük. Az állványpadozat széle és az építmény síkja között a távolság nem lehet 30 cm-nél nagyobb. A munkavégzés helyszíne – ha onnan lezuhanás lehetséges – akkor a munkavégzés szintje és az állványpadozat járószintje közötti távolság nem lehet 2,0 m-nél nagyobb (16. és 17. ábra)

16. ábra

17. ábra 25

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN c) Véd háló, véd rács Véd háló, illetve véd rács alkalmazása esetén azok lyukmérete a 10x10 cm-t nem haladhatja meg. A véd hálót úgy kell kiválasztani és elhelyezni, hogy a munkavállaló véd hálóba zuhanásakor a háló alja ne érhesse el az alatta lév veszélyes szilárd felületeket!

18. ábra

19. ábra

d) Lefedések Lefedés alkalmazása esetén fontos követelmény, hogy a lefedés céljára használt elem a felületi méretéhez képest kell en szilárd legyen, kialakítása pedig biztosítsa annak elmozdulás mentességét. e) Jelz korlátok Jelz korlát alkalmazása elegend a 2,0 m-t meghaladó magasságú födémen, lapos és alacsony hajlású (20o alatti) tet k esetében, amennyiben a munkavégzés helyszíne a szintkülönbség szélét l 2,0 m-nél távolabb van. Ilyen esetben a jelz korlátot a veszélyforrás szélét l mért 2,0 méteres határvonalra kell elhelyezni. Jelz korlát alkalmazható munkagödör esetén 0,25 – 1,25 m mélység között, vonalas létesítmény esetén lakott területen kívül 0,25 m mélység alatt. 7. Munkavégzés tet n A 20o-nál alacsonyabb hajlásszög tet síkon történ munkavégzéskor, amennyiben a munkavégzés helyszíne a szintkülönbség szélét l 2,0 m-nél távolabb van, akkor a kétméteres határvonalra jelz korlát elhelyezése is elegend . Vizes, csúszós, vagy töredezett tet borítás esetén a 20o d lésszög alatt is szükséges a munkavállalók lezuhanása elleni védelem. 20o-ot meghaladó, de 45o-nál nem nagyobb hajlásszög tet n végzend munka esetén, ha annak magassága a talajszinthez képest a 2,0 m felett van, a leesés elleni védelmet, a munkavállalók lezuhanás elleni védelmét m szaki megoldással, biztonságot nyújtó berendezéssel kell kialakítani. A legegyszer bb és legbiztonságosabb megoldás állvány építése a munkavégzés helyszínéül szolgáló tet sík elé. 26

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN Az állvány elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy: -

az állványpadozat széle és az épület síkja között a távolság maximum 30 cm lehet; a tet sík alsó széle és a véd korlát között 0,7 m-nél nagyobb távolság legyen; a véd korlát magasságának oly mértékben kell túlnyúlnia a tet sík alsó szélénél, hogy a tet síkon lecsúszó munkavállaló azon ne tudjon átesni;

20. ábra -

a véd korlát hosszának legalább 2,0 – 2,0 méterrel kell túlnyúlnia a munkavégzés szélességi tartományán.

A tet síkra ráépített véd korlát és véd rács alkalmazása esetén a véd berendezéseket úgy kell méretezni és kialakítani, hogy az megakadályozza a személyek lezuhanását (18-19-20. ábra). A tet síkra ráépített véd korlát, véd rács, kb. 2,0 – 2,0 méterrel nyúljon túl a munkavégzési terület (zöld) határvonalain (19. ábra).

21. ábra

22. ábra

Az épület mellé felállított állványokkal és a tet szerkezetre ráépített véd rácsokkal együtt kialakított leesés elleni védelemre mutat példát a 23. ábra. 27


23. ábra Amennyiben a tet szerkezet d lésszöge meghaladja a 45o-ot, a munka elvégzéséhez rögzített munkaülést kell alkalmazni.

24. ábra

28

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN Rögzített munkaülés alkalmazása esetén a munkavállaló lezuhanás elleni védelmér l véd ráccsal, illetve véd korláttal kell gondoskodni els dlegesen.

25. ábra Hullámpala elhelyezése A vékony, rideg és nagy felület hullámpalával történ fedéskor, vagy annak bontásakor fokozott figyelmet kell fordítani annak megakadályozására, hogy a törékeny felületre a munkavállalók ne léphessenek rá. Ezért, a hullámpala elhelyezési munkálatokat legalább 30 mm vastag és 50 cm széles, legalább II. osztályú deszkaanyagból készített, hosszanti és keresztirányban elhelyezett, csúszásmentesen kialakított és rögzített padozatról szabad végezni.

26. ábra

29

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN A tet szerkezeten történ munkavégzésre vonatkozó egyéb szabályok: -

-

-

-

Amennyiben a leesés elleni védelmet nem lehet biztonságot nyújtó véd berendezésekkel kialakítani, akkor egyéni véd felszerelést kell a munkavállaló részére biztosítani. A biztonsági heveder kötelét olyan helyre kell rögzíteni, amely megfelel en el tudja viselni az esetleges lezuhanásból adódó, dinamikus többletterhelést. A kikötési pontokat el zetesen meg kell határozni, és szükség esetén méretezni kell. A tet n végzett munka esetén, ha a munkavállaló különös veszélynek van kitéve, akkor legalább két személyt kell a munkával megbízni. Ilyen tevékenységnek kell tekintetni a 45 fokos hajlásszögnél nagyobb, valamint a havas, jeges, vizes, csúszós tet n végzett munkát. A tet fed -felfekv létrát minden esetben rögzíteni kell. Tet fedés el tt a tet szerkezet lécezését felül kell vizsgálni, a görcsös, veszélyesnek min sül , elkorhadt, hibás léceket ki kell cserélni, a munkát csak ezek után szabad megkezdeni. Nem megfelel teherbírású (labilis) tet szerkezetre felmenni Tilos! A munka megkezdése el tt a tet n áthaladó, vagy a munkavégzés közelében lév csupasz villamos vezetéket feszültségmentesíteni kell. Tet n munkát végezni, csak csúszásmentes talpú lábbeliben szabad. Ha a tet n munkát végeznek a „Vigyázz, a tet n dolgoznak!” feliratú táblával kell azt jelezni a közlekedés szintjén. Szükség esetén elkerítéssel biztosítani kell, hogy senki se kerülhessen oly közel a munkavégzés helyszínéhez, hogy az esetleg lehulló cserép, vagy szerszám sérülést okozzon neki.

K m ves munkák végzése tet n A kémények tet síkon kívüli megépítése a legveszélyesebb k m ves munkák egyike, mivel a veszélyt lebecsülve gyakran csak egy-egy palló szélesség , véd korlát nélküli munkaszintet alakítanak ki a kémény körül. A kéményépítési munka teljes id tartamára a tet szerkezetre ráépített állványok nyújtanak megfelel leesés elleni védelmet (27. és 28. ábrák).

27. ábra 30


28. ábra 8. A létrákra vonatkozóan alapvet követelmények a következ k: • • • • • •

A használat el tt a létrát szemrevételezéssel meg kell vizsgálni; Tilos sérült létrát használni (pl. fokhiány, törött fok)! A létrát úgy kell felállítani, hogy az a használat alatt végig stabilan álljon; Tilos a létrát kell teherbírással nem rendelkez helyhez, anyaghoz támasztani! szilárd alapra kell állítani úgy, hogy a létrafokok vízszintes helyzetben maradjanak; (Lásd: 29-30-31 ábrák) a létrákat használatuk el tt elmozdulás, elcsúszás ellen biztosítani kell;

29. ábra

30.ábra

31. ábra

31

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN •

• • • • • • • • • •

A létra hosszát úgy kell megválasztani, hogy az elegend magasságban nyúljon túl az elérend munkaszinten, ezzel lehet vé téve a biztonságos kilépést és kapaszkodást; Tehát a normál létra legfels három fokát nem szabad létrafokként használni! A kitolható és egymásba illesztett (többtagú) létrát csak úgy szabad használni, ha biztosított, hogy a létraelemek használat közben egymáshoz képest nem mozdulnak el; a létrákat használatuk el tt elmozdulás ellen biztosítani kell; Egy létrán egyszerre csak egy személy dolgozhat! A létrán való folyamatos munkavégzés esetén - szükség szerint – pihen t kell tartani! a létra használata közben a kapaszkodásnak, valamint a biztonságos, stabil állás lehet ségének biztosítottnak kell lennie; amennyiben a létrára teherrel kell felmenni, az nem korlátozhatja a kapaszkodás lehet ségét. Ne másszon soha szétcsúszható létrára. A kétágú létrát lánccal vagy kötéllel kell biztosítani a szétcsúszás ellen! El kell határolni a munkaterületet és gondoskodni kell az állandó felügyeletr l akkor, ha létrát közlekedési út közelében, átjáróban, ajtó közelében használják! Ha szükséges el kell terelni a forgalmat! A létrát csak rendeltetésszer en szabad használni! Ne használja anyagtárolásra!

32. ábra

33. ábra

32

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN 9. Épületek bontása Személyi feltételek • • • •

csak az arra feljogosított személy felügyelete alatt szabad megkezdeni és folytatni! Az érvényes jogszabályok szerinti képesítéssel, tapasztalattal és megfelel gyakorlattal rendelkez személy irányításával szabad bontást végezni. A bontást végz munkavállalókkal az alkalmazott technológiát, m veletet meg kell ismertetni. A bontás során az irányító személy folyamatosan tartózkodjon a munka helyszinen. Tárgyi feltételek:

•

A bontási munkához tervet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell: o a bontás sorrendjét; o a bontás technológiáját; o a szükséges eszközöket; o alkalmazandó segédszerkezeteket;

Bontás megkezdése el tt: Meg kell vizsgálni, hogy milyen anyagból készült az építmény. (Amennyiben azbeszttartalmú anyag található az épületen, épületben, akkor a vonatkozó jogszabály betartásával a bontására részletes bontási tervet kell készítenie a munkáltatónak, amit az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területi szervével engedélyeztetni kell.) • A bontandó épület állapotát meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredményét a bontás sorrendjének kialakításánál figyelembe kell venni. • Meg kell állapítani, a becsatlakozó vezetékek állapotát, fajtáját és helyzetét, majd meg kell gy z dni arról, hogy a vezetékeket leválasztották-e, illetve tartalmukat leválasztották-e. • A bontás területét kerítéssel kell körülvenni, az idegenek, illetéktelen személyek bejutását meg kell akadályozni. Bontási munka legfontosabb szabályai • • • • • • • •

Az épületek összefügg szerkezeti részeit több szinten egyszerre bontani nem szabad. Az építményt, vagy annak részét aláásással vagy egyéb stabilitást veszélyeztet módszerrel dönteni tilos. Döntéssel történ épületbontás esetén annak id pontjáról az érintett terület lakóit értesíteni kell. A döntés irányába es területet szabaddá kell tenni, és el kell keríteni. Fallehúzáshoz csak sodronykötél alkalmazható. A kötésvisszacsapás ellen a munkavállalókat véd állással kell megvédeni. A ledöntött falrészeket csak az állva maradt falszakaszok stabilitásának ellen rzése után szabad megközelíteni. Markolóval történ bontás esetén a felemelt markoló kanál és a bontandó építmény fels szintje között 0,5 m szabad távolságnak kell lennie.

33


34. ábra • • • • • • • •

Súllyal történ döntés esetén a munkagép gémállását úgy kell megválasztani, hogy a gém legfels helyzete és a bontandó épületrész legmagasabb szintjét legalább 1,5 méterrel meghaladja. A munka megszakítása esetén a bontás alatt lév , valamint a megmaradó épületszerkezetek állékonyságát biztosítani kell. A meglazult, vagy bizonytalan teherbírású épületszerkezetekre, födémekre állványt, vagy dúcolást elhelyezni nem szabad. A bontás során használt aládúcolásokat, kitámasztásokat, kiváltásokat méretezni kell. A kibontott anyagot úgy kell eltávolítani, hogy se porzást, se egyéb olyan hatást nem okozzon, amely a környezetre, az építési munkahelyre, vagy az annak közelében tartózkodókra káros, vagy kellemetlen lenne. A közlekedési és menekülési utakat a törmelékt l tisztán kell tartani. Bontásnál a falmagasság kétszeresének megfelel oldalirányú sávot veszélyes zónának kell tekinteni. Amennyiben nem akadályozható meg, hogy az arra fel nem jogosított személyek a bontás közelében tartózkodjanak, akkor a veszélyes tér határán figyel személyt kell felállítani, akinek feladata e személyeknek a bontás közelébe történ bejutásának megakadályozása.

10. Földmunkák A földmunka megkezdése el tt •

A földmunkák biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeit a geológiai, hidrológiai és talajmechanikai vizsgálati adatok figyelembevételével meg kell tervezni. Talajmechanikai vizsgálatot akkor nem kell végezni, ha a legkedvez tlenebb

34

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN • • •

•

(laza, szemcsés) talaj figyelembevételével történik a dúcolás, illetve rézs hajlásokat alkalmaznak. A földmunkák területén lév vezetékek nyomvonalát és a berendezések helyét, a szükséges védelmi körzetet a kiviteli terveken fel kell tüntetni. A térszint alatti földmunkák megkezdése el tt az építési területen az ismeretlen, vagy rejtett nyomvonalú vezetékeket fel kell kutatni, a munkák során fellelt vezetékeket, tárgyakat azonosítani kell. Ezt m szeres vizsgálattal, vagy kutatóárok, illetve kutatóakna alkalmazásával kell elvégezni. A kutatóakna legalább 1,8 x 0,8 m legyen. A kutatóárkot, vagy aknát kézi er vel lépcs sen haladva kell kiemelni. Ha az építési területen nem azonosítható anyagot (veszélyes hulladékot, l szert, stb.), vezetéket tárnak fel, a munkát csak akkor szabad folytatni, ha annak veszélytelenségér l – szükség esetén szakért bevonásával – meggy z dtek.

Földmunka végzése során • • • • •

A munkagödör (munkaárok) szélét szakadólapon belül csak abban az esetben szabad megterhelni, ha a dúcolás méretezve van a terhelésb l származó többletteher felvételére. Kézi földmunka esetén a munkaárok szélén 0,5 m széles padkát kell kialakítani. Meg kell akadályozni a föld visszapergését a munkaárokba. A talajt alávágással kitermelni nem szabad. A dúcolatlan munkagödör (munkaárok) megengedett mélysége terheletlen térszint, különböz talajok és rézs hajlások esetében a következ k: A talaj megnevezése

Laza, szemcsés talaj Tömör, szemcsés talaj és sodorható iszap Kemény iszap és sodorható sovány anyag Sodorható kövér anyag Kemény anyag •

kitermelésének módja Szárazon Nyíltvíz tartás mellett Szárazon Nyíltvíz tartás mellett Szárazon Nyíltvíz tartás mellett Szárazon Nyíltvíz tartás mellett Szárazon Nyíltvíz tartás mellett

Függ leg es fal esetén

Földkitermelés megengedett mélysége (m) 2/4

3/4

4/4

5/4

6/4

7/4

0,8

1,0

1,2

1,5

3,0

3,0

0,8

1,0

1,5

2,5

0,8

1,0

1,2

1,5

2,0

2,5

3,5

0,8

1,0

1,5

2,0

3,0

1,0

1,2

1,5

2,0

2,5

3,3

4,0

0,5

0,8

1,0

1,2

1,5

2,0

3,0

1,5

2,0

2,5

3,5

5,0

7,0

7,0

1,0

1,5

2,0

3,0

4,0

4,0

4,0

1,7

3,0

4,0

5,0

7,0

7,0

7,0

1,0

1,5

2,0

3,0

4,0

4,0

4,0

Kézi munkával a rézs ket az anyag min ségének és rétegz désének megfelel en, lépcs zetesen haladva kell kitermelni. Lépcs zött kiképzés esetén azok padkamagassága legfeljebb 1,0 m lehet. A padkák (lépcs k) szélessége nem lehet kisebb azok magasságánál. 35


Az 1,0 méternél mélyebb munkagödörbe (munkaárokba) való biztonságos közlekedést 5,0 m mélységig elmozdulás ellen rögzített támasztólétrával lehet, ezt meghaladó mélység esetén lépcs vel kell megoldani. Rézs s földkitermelésnél feljárót kell készíteni.

35. ábra • • • • •

• • • • •

36. ábra

A dúcolás olyan legyen, hogy az a kidúcolt földtömeg állékonyságát és a dolgozók testi épségét védje, de a munkaterületr l a kitermelt anyag eltávolítható, a kidúcolt munkatérben a munka elvégezhet legyen. A dúcolást a talaj állékonyságának és a munkaszint mélységének, továbbá a fellép igénybevételeknek megfelel en kell kialakítani. A dúcolás biztonságát számítással kell igazolni, ha a munkagödör 5,0 méternél mélyebb, vagy ha a munkagödör mellett a szakadó lapon belül statikus és dinamikus terhelés is várható. A dúcolás elkészülte el tt a munkaárokba lemenni szigorúan Tilos! A kidúcolt munkagödör (munkaárok) fenékszélessége 0,8 méternél kisebb nem lehet. Ett l eltérni csak akkor szabad, ha a munkaárokban emberi munkavégzés nem történik, és a tervez az alkalmazott technológia, cs átmér stb. figyelembevételével a tervben el írja a biztonságos munkavégzés feltételeit. A dúcokon átjárni, azokat munkaállásként, anyagtárolásra használni nem szabad. A dúckeretek felett átvezet hidak szerkezetei a dúckerettel nem köthet k össze. A dúcolás mögött képz dött üregeket, kagylósodást kitöltéssel kell megszüntetni. A dúcolt munkagödör (munkaárok) mélyítését a talaj min ségét l függ en, de tömör talajban legalább 1,0 méterenként, nem állékony talajban 0,5 méterenként a dúcolással követni kell. Amennyiben a kiásott munkaárok, munkagödör kialakításánál fogva veszélyt jelent, akkor a leesés, beesés, lezuhanás elleni védelemr l (véd korlát, elhatárolás, kerítés stb.) gondoskodni szükséges.

36

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN 1/a. sz melléklet Az el zetes értesítés tartalma 1. Az értesítés elküldésének kelte: ............................................................................ .................................................................................................................................... 2. Az építkezési helyszín pontos címe: ...................................................................... .................................................................................................................................... 3. Az épített (k) neve és címe: .................................................................................. .................................................................................................................................... 4. Az építmény rendeltetése: ..................................................................................... .................................................................................................................................... 5. A felel s tervez (k) neve és címe: ........…............................................................. .................................................................................................................................... 6. A kivitelez (k) neve és címe: ................................................................................. .................................................................................................................................... 7. Az építési munka irányításáért felel s személy(ek) neve és címe: ....................... .................................................................................................................................... 8. A kivitelezési munkák megkezdésének tervezett id pontja: ......................…........ .................................................................................................................................... 9. A kivitelezési munkák tervezett id tartama: ...................…………......................... .................................................................................................................................... 10. Az építési helyszínen dolgozó személyek becsült maximális száma: ................. .................................................................................................................................... 11. A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor neve, elérhet sége: .....................

37

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN ADATLAP A BERUHÁZÁSRÓL 1. Az értesítés elküldésének kelte: 2. Az építkezési helyszín pontos címe: 3. Az épített (k) neve és címe: 4. Az építmény rendeltetése: 5. A felel s tervez (k) neve és címe:

1/b. sz melléklet

2004. február 01. Pioneer Hi-Bred Termel és Szolgáltató Rt. Vet magüzem 5540. Szarvas, Külterület 0718/18 hrsz. Pioneer Hi-Bred Termel és Szolgáltató Rt. 2040 Budaörs, Terra Park, Távíróköz 4. A korábbi tchnológiai sor kapacitásának növelése (fogadó-, fosztó-, szállító szalagok-, transzformátorház építése) BÉKÉSTERV Kft. Békéscsaba, Gyulai út 1.

6. A kivitelez (k) neve és címe: Megnevezés Szám 1 Fogadó, fosztó épületek és transzformátorház építése 2 Szárító épület építése 3 4

Szállító szalagok építése, szerelése Az alvállalkozókat helyszínen tartjuk nyilván

F állalkozók CSABA-ÉP Kft.

Cím Békéscsaba, Csaba köz 3/9-11

PRAIRIE Engineering Inc. Komáromi Vasipari Szövetkezeti Rt

Thameswille, Ontario Canada N0P2K029330 Komárom Marek J. u.7.

7. Az építési munka irányításáért felel s személy(ek) neve és címe: Timár Attila– project manager,f mérnök 8. A kivitelezési munkák megkezdésének tervezett id pontja: 2004. február 04. 9. A kivitelezési munkák tervezett id tartama: 200 nap 10. Az építési helyszínen dolgozó személyek becsült maximális száma: 50 f /nap 11. A biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok neve, elérhet sége: • A Pioneer Hi-Bred Termel és Szolgáltató Rt. megbízásából a generál koordinátori feladatokat a MUVAPI Kft. (5600. Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. I/1. Tel/fax: +36/66324145) látja el. Minden f vállalkozó rendelkezett arról, hogy részére a biztonsági koordinátori feladatokat ki látja el. A f vállalkozók kötelezettek -szerz dés alapján- az alvállalkozói koordináció ellátására, megkövetelésére. • CSABA-ÉP Kft. Bánhegyi József és Uhrin Zoltán 66/453-050 • PRAIRIE Engineering Inc. Ron Newberry és Gerald van Koeverden (A helyszinen) • Komáromi Vasipari Szövetkezeti Rt. (kés bb jelölik ki) A bejelentés leadta:

Varga István ügyvezet igazgató MUVAPI Kft. (Ezeket az adatokat a magyar jogszabályok alapján a kivitelezési munka megkezdése el tt be kell jelenteni az építési munkahely szerint illetékes OMMF területi felügyel séghez)

38

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN 2. sz melléklet Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi F felügyel ség és a területileg illetékes felügyel ségek címlistája Felügyel ség

Cím

OMMF Baranya Megyei Felügyel sége

Pécs, Mátyás kir. u. 3. Postacím: 7601 Pécs, Pf. 390.

OMMF Bács-Kiskun Megyei Felügyel sége

Kecskemét, Klapka u. 34. Postacím: 6001 Kecskemét, Pf.: 266

OMMF Békés Megyei Felügyel sége

Postacím: 5600 Békéscsaba, Haán L. u. 3.

OMMF Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Felügyel sége

Miskolc- Szentgyörgy u. 40-44. Postacím: 3523 Miskolc, Pf. 82.

OMMF Csongrád Megyei Felügyel sége

Szeged, Alsókiköt sor 6/a. Postacím: 6726 Szeged, Alsókiköt sor 6/a

OMMF Fejér Megyei Felügyel sége

Székesfehérvár, Mátyás király krt. 6. Postacím: 8002 Székesfehérvár, Pf. 373.

OMMF F városi Felügyel sége

Budapest, V. Bástya u. 35. Postacím: 1438 Budapest, Pf.:520.

OMMF Gy r-Moson-Sopron Megyei Felügyel sége

Gy r, Gárdonyi Géza u. 7. Postacím: 9001 Gy r, Pf.: 601

OMMF Hajdú-Bihar Megyei Felügyel sége

Debrecen, Hajnal u. 15. Postacím: 4029 Debrecen, Hajnal u. 15.

OMMF Heves Megyei Felügyel sége

Eger, Trinitárius út 1. Postacím: 3301 Eger, Pf. 133.

OMMF Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Felügyel sége

Szolnok, H sök tere 6. Postacím: 5001 Szolnok, Pf. 249.

OMMF Komárom-Esztergom megyei Tatabánya II., Dózsakert u. 55. Postacím: 2801 Tatabánya, Pf. 1288. Felügyel sége OMMF Nógrád Megyei Felügyel sége

Salgótarján, Múzeum tér 1. Postacím: 3101 Salgótarján, Pf.10.

OMMF Pest Megyei Felügyel sége

Budapest, IX. ker. Páva u. 6. Postacím: 1458 Budapest 97. Pf. 13.

OMMF Somogy Megyei Felügyel sége

Kaposvár, F u. 45. Postacím: 7401 Kaposvár, Pf. 172.

39

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN OMMF Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Felügyel sége

Nyíregyháza, H sök tere 9. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf. 2.

OMMF Tolna Megyei Felügyel sége

Szekszárd, Augusz Imre u 9-11. Postacím: 7101 Szekszárd, Pf. 129.

OMMF Vas Megyei Felügyel sége

Szombathely, Hargita u. 31. Postacím: 9701 Szombathely, Pf. 243

OMMF Veszprém Megyei Felügyel ség

Veszprém, Batsányi u. 5. Postacím: 8201 Veszprém, Pf. 20.

OMMF Zala Megyei Felügyel sége

Zalaegerszeg, Kelemen Imre u. 17. 8901 Zalaegerszeg, Pf. 291.

40

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN 3. sz melléklet A kivitelezésre vonatkozó vállalkozási szerz dések legfontosabb munkavédelmi követelményei (Ezek a követelmények természetesen a helyszínt l és a konstrukciótól függ en változnak, csupán azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen elemekkel és kikötésekkel lehet ezeket a szerz déseket megkötni.) 1.

A munkaterület átadása: • • • • • • • •

2.

Az átadás napja; Ki biztosítja és hogyan a felvonulási helyet és –épület(ek)et; Energia (villamos, víz, egyéb,) biztosításának módja és használata; A kommunális, szociális és eü. létesítményeket ki és milyen feltételekkel biztosítja; (ivóvíz, kávé, tea, stb. öltöz , fürd , étkez , WC, stb.) Vagyonvédelem; Munkavédelem; T zmegel zés, t zveszélyes anyagok, t zveszélyes munkák; Környezetvédelem; A felek együttm ködése, jogok kötelezettségek:

• • • • • • • • • • • • • 3.

A felel s vezet k, építésvezet k, m szaki ellen rök, koordinátorok elérhet ségei (címek, telefonok); A koordinációs értekezletek, -megbeszélések (id pont, képviselet stb.) A munkaügyi nyilvántartások vezetésének kötelezettsége; Képzések, oktatási követelmények; Mentés, menekülés, els segélynyújtás, sürg sségi orvosi ellátás, A kollektív védelemre vonatkozó el írások teljesítése; A kockázatértékeléssel kapcsolatos követelmények Az egyéni véd eszközök használatával kapcsolatos kikötések; A kötelez ellen rzések, felülvizsgálatok, az ellen rzési naplók alkalmazásának és használatának módja; Az építési területre való bejutás lehet ségei és feltételei; A munkára való alkalmasság ellen rzése (jogosultságok és következmények); A hatósági intézkedés, baleset, megbetegedés következményeiért való helytállás; A megrendel biztonsági intézkedései és jogai (figyelmeztetések, felfüggesztés, eltiltás, id kiesés - kötbér, szerz dés azonnali hatályú felmondása); Biztosítás

•

A vállalkozó felel sségbiztosítási (baleset, t z, eszközök, stb.) kötelezettségei;

41

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN 4. sz melléklet OKTATÁSI ANYAG küls munkáltatók (vállalkozók) munkavállalóinak biztonságos munkavégzéséhez a …………………………………………………területén végzett tevékenysége során A ………………...Rt. a kivitelezési szerz désekben többlet követelményeket is kikötött, amelyek egyben a részvénytársaság biztonsági filozófiáját is tükrözik. A jogszabályokban el írt követelményeken túl a kivitelezésben közrem köd valamennyi személyt l elvárja a saját, bels biztonsági el írásainak betartását is. Az Rt. célja, hogy a bontási-, átalakítási-, kivitelezési tevékenység során minden veszteségi kockázat, -még a tevékenység megkezdése el tt- azonosításra kerüljön, biztonságossá váljon! Nemzetközileg is deklarált elvárás, hogy e tevékenységben vegyen részt mindenki, aki a beruházásban közrem ködik, illetve annak környezetében dolgozik, függetlenül attól, hogy ki a munkáltatója és milyen beosztásban dolgozik A …………………..ÜZEM TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS EL ÍRÁSOK Belépés az üzem területére: • Csak a személy- és teherportán a belép kártya leadásával. • A biztonsági rszolgálat mind a saját, mind a küls munkavállalók esetében felhatalmazással rendelkezik az alkoholos állapot ellen rzésére. Ittas személyt nem engedhet be. • Be és kilépéskor a vagyonvédelem érdekében a járm vek, táskák átvizsgálását a biztonsági rszolgálat felszólítására lehet vé kell tenni. Áthaladás üzemi területen: • Belépés után miel bb a kivitelezéshez kijelölt területre kell érkezni. • Tilos a vet magüzemben az Ön munkavégzési helyén kívüli területekre, épületekbe belépni és ott tartózkodni. • Közlekedésre a bels üzemi utakat kell igénybe venni, amelyek vagy gyalogos forgalmú járdák és járm forgalom számára is alkalmas utak lehetnek. Ha az úttesteken nincs különválasztva a gépjárm vek és a gyalogosok számára szolgáló rész, ezért az alábbi szabályokat kell a közleked knek betartani a KRESZ el írásain felül: - Gépjárm vek maximális haladási sebessége üzemen belül 5km/óra. - Mindig a gyalogosnak van els bbsége. Rend, tisztaság • Az üzemi területen tilos bárminem hulladékot eldobni, azokat az Ön munkáltatója által erre a célra alkalmazott edényben kell gy jteni. • Az üzem területén tilos a dohányzás! Az építési területen csak a kijelölt dohányzó helyeken engedélyezett a dohányzás. • Munkavégzésb l ered területszennyez dést meg kell el zni, ha bekövetkezett meg kell szüntetni. • Munkagépb l vagy járm b l az úttestre kifolyt veszélyes anyagokat azonnal fel kell takarítani, veszélyes hulladékként kell kezelni. Az úttestr l szállításból ered sárfelhordást, építésb l ered hulladékot folyamatosan takarítani kell. 42


Építési anyag, hulladék, munkagép csak a kijelölt helyen tárolható.

A munkavégzés során betartandó szabályok • •

Az üzem területén bármely okból tartózkodók kötelesek véd szemüveget, véd sisakot (fejvéd t) és a munkavégzésnek megfelel lábbelit viselni, amely az építési területre is érvényes. Valamennyi kivitelezési munkánál az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés feltételeit az Ön munkahelyi vezet je mellett a …….. Rt. képvisel i is ellen rzik. Munkavállalói szabályszegés, szabálytalanság esetén írásban figyelmeztetik az elkövet t, amelyr l a munkaadóját is tájékoztatják. Kétszeri írásbeli figyelmeztetés után a következ esetben az elkövet belép kártyáját azonnali hatállyal visszavonják, és kérik a munkaadójától az Rt-nél folyó további munkavégzése megszüntetését.

A …………….... Rt. T zvédelmi Szabályzatából a következ ket mindenkinek be kell tartani! T zjelzés, riasztás a) A létesítmény területén tüzet észlel személy köteles a rendelkezésre álló eszközzel, illetve hangos kiáltással, t zilármával jelezni a t zesetet. (hangos kiáltás, telefon stb.). b.) Minden t zesetet be kell jelenteni a T zoltóság felé a 105-ös, a 112-es telefonon, valamint a biztonsági rszolgálatnak. T zjelzésre alkalmas berendezések: - Az irodákban elhelyezett telefonkészülékek. - A beépített automatikus t zjelz berendezés - Az üzem területén -épületekben és küls területeken elhelyezett- beépített automatikus t zjelz berendezés jól hallható szirénák bekapcsolásával jelzi a tüzet. Mentés - az épület elhagyása A t zjelzés elhangzása után minden munkavállaló köteles: - az általa használt villamos berendezéseket áramtalanítani; - a helyiségekben tartózkodókat, illetve arra rászorultakat a menekülésben segíteni, az épületet a körülményekhez képest nyugodtan, pánikkeltés nélkül a legrövidebb útvonalon elhagyni; - menekülés iránya a kijáratokon és az ablakokon keresztül a szabadba (udvarra), a veszélymentes területekre. Els segély A kivitelezési munka során els dlegesen az Ön munkáltatója által biztosított els segélyt vegye igénybe. Szükség esetén, az üzem területén található kijelölt els segély helyek: • Irodaépületben • Laborépületben Ment k értesítése a biztonsági rszolgálaton keresztül történhet. Ha közvetlenül éretsíti a ment t a biztonsági rszolgálatot akkor is értesítse!

43

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN 5. sz melléklet NYILATKOZAT A ………………………………………….üzeme, (CÍM:………………..területén folyó épít ipari kivitelezési munkaterületre történ munkavégzésem megkezdése el tt az üzem területén betartandó szabályokról a szóbeli oktatást, valamint a szabálytalan munkavégzésem esetén kiszabható szankciókról a tájékoztatást megkaptam. Az oktatás tartalmát megértettem, magamra nézve elfogadom és betartom, egyúttal a belép kártyámat és az elhangzott oktatás írásbeli kivonatát átvettem. Tudomásul veszem, hogy a konkrét munkavégzésre vonatkozó információt a munkáltatómtól kapom meg. Munkáltató: sorsz.

dátum

sorsz.: Név

munkakör

lapsz.: aláírás

A nyilatkozat sablont a beruházó, vagy a f vállalkozó használhatja, amely egyúttal alkalmas az oktatások munkáltatónként és ezen belül személyenként történ nyilvántartására is.

44

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN 6. sz melléklet NYILVÁNTARTÁS a …………………………………………………………………üzem területén folytatott épít ipari kivitelezésen üzemeltetett munkaeszközökr l Üzemeltet : ………………………………………………………………………………….. Sorbeérkezés elszállítás Felülvizsgálat, ellen rzés szám Munkaeszköz azonosító Megjegyzés id pontja Szükségessége fajtája id pontja megnevezése adata

(Sablon az építkezésre beszállított, behozott munkaeszközök nyilvántartásához, azok állapotának felméréséhez)

45

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN 7. sz melléklet VÁLLALKOZÓK TÁJÉKOZTATÁSA, MUNKAVÉDELMI KÉZIKÖNYV KIEGÉSZÍTÉSE Tájékoztató a ……………………………………..Rt. területén 2004-ben folytatandó beruházási, létesítési, építés-kivitelezési, tevékenység biztonsági követelményeinek egységes és megfelel színvonalon történ végrehajtásához. A ……………. Cégcsoport a tevékenysége során a legmagasabb színvonalon igyekszik megoldani a munkavégzéssel kapcsolatos veszteség-megel zési (munkavédelmi-, t zvédelmi-, környezetvédelmi, hulladék-gazdálkodási) feladatait. Ezt a magas szint odafigyelést és gondoskodást nem csak a saját munkavállalóitól várja el, hanem a területén munkát végz vállalkozóktól is. A beruházással kapcsolatos építés-kivitelezési feladatok elvégzése során is a fent leírt szellemben végzett tevékenységet várjuk el a veszteség-megel zés és kedvez tlen következményei megel zése érdekében. A társaságunk területén végzett tevékenység megfelel színvonalú biztonságának a teljesítése érdekében az alábbiak betartása szükséges. 1. A ………………cégcsoport elkészítette a „VÁLLALKOZÓK MUNKAVÉDELMI KÉZIKÖNYVÉT”, illetve annak Európai változatát. A kézikönyvet a cégcsoport szabályainak megfelel en ezúton munkavállalónként egy-egy példányban átadjuk Önöknek azzal, hogy munkavállalóikkal tanulmányoztassák át és a munkavégzés során követeljék meg az abban foglaltak végrehajtását. A kézikönyv készít i azonban nem ismerik és nem is ismerhetik a nem kevésbé szigorú –az EU el írásokkal harmonizált- magyar el írásokat, ezért a követelmények betartása érdekében különösen fontosnak tartjuk az Önök tájékoztatását az alábbiakról. 2. Magyarországon az építés-kivitelezési tevékenységre - a 2004 május 01-ig hatályos - a 32/1994. (XI.10.) IKM rendelettel kiadott, módosított Épít ipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat volt érvényes, de ezen kívül az alábbi kapcsolódó és fontos biztonsági szabályzatok is hatályban vannak és május 01-t követ en is hatályban maradnak: • Az Emel gép Biztonsági Szabályzat • A Hegesztési Biztonsági Szabályzat • A Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat valamint más fontos munkavédelemmel, t zvédelemmmel, környezetvédelemmel és hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok is. •

2004 május 01-t követ en a 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EÜM EGYÜTTES RENDELET lép hatályba, amely AZ ÉPÍTÉSI MUNKAHELYEKEN ÉS AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMATOK SORÁN MEGVALÓSÍTANDÓ MINIMÁLIS MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK-r l szól. Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésér l szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdet 1994. évi I. törvény 3. §-ával

46


• •

•

•

összhangban, az Európai Közösségek következ jogszabályaival összeegyeztethet szabályozást tartalmaz, gyakorlatilag a vonatkozó alábbi EU direktívák fordítása: A Tanács 92/57/EGK irányelve a minimális biztonsági és egészségvédelmi követelmények bevezetésér l az ideiglenes vagy változó építési területeken, az Európai Parlament és a Tanács 2001/45/EK irányelve, a Tanács 95/63/EK irányelvével módosított 89/655/EGK irányelve a 92/57/EGK irányelvet érint részében, amely a munkavégzés során a munkavállalók által használt munkaeszközök minimális biztonsági és egészségvédelmi szintjér l szóló szabályozás módosításáról intézkedik. a magyar hatóságok (ÁNTSZ, OMMF, T zoltóság, Biztonsági Felügyelet, Környezetvédelmi Felügyelet, stb.) a Magyarországon hatályos el írások szerint követelik meg a tennivalókat és hozzák meg intézkedéseiket. A hatóságok eljárásaik során –enyhébb esetben (pl. munkavállaló veszélyeztetése)- intézkedésre kötelezhetnek, felfüggeszthetik a tevékenységet, szabálysértési bírságot szabhatnak ki (max.:200.000.-Ft), munkavédelmi bírságot szabhatnak ki (max.: 10.000.000.Ft/telephely), kémiai terhelési és környezetterhelési bírságot szabhatnak ki, valamint büntet eljárást (a munkavállaló gondatlan veszélyeztetése is elegend jogalap) kezdeményezhetnek. Felhívjuk a figyelmet, hogy a hatságok rendszeres ellen rzése várható akkor is, ha nem történik baleset vagy egészségkárosodás az építési tevékenység során. Baleset vagy más károsító esemény esetleges el fordulását és bejelentését követ en viszont rendszeres hatósági ellen rzés és intézkedés várható. Társaságunk a kivitelezési tevékenység során Önöket is szeretné megóvni minden fajta, a biztonságot érint veszteségt l és minden olyan tényez t l, ami a biztonságos és folyamatos kivitelezést gátolja, hátráltatja, ezért elvárjuk, hogy az alábbi el írásoknak szerezzenek érvényt és tartsák be azokat. A szakmai segítségnyújtás és a biztonsági koordináció mellett az el írások betartását folyamatosan ellen rizni, ellen riztetni fogjuk és egyedi szabálytalanság észlelése esetén intézkedést igénylünk, sorozatos szabálytalanság esetén a szerz dést felmondjuk.

3. Mivel az új szabályozás jelent sen eltér a korábbi magyarországi szabályozástól és rendszeres gyakorlati biztonsági együttm ködést ír el és igényel a tervez t l, kivitelez t l, beruházótól is, ezért különösen oda kell figyelni minden tevékenységre, munkavégzésre. Az egységes szemlélet, az egységes követelmények, és az egységes értelmezés érdekében a következ döntéseket hoztuk meg a beruházásra és az abban tevékenységet folytatókra vonatkozóan: •

tekintettel arra, hogy a jogszabályváltozás a kivitelezési munkák idején (közben) következik be, ezért a kivitelezés megkezdését l kezd d en az új jogszabály el írásait kell betartani minden vállalkozónak. Az új jogi szabályozás Koordinátorok kijelölését írja el minden tervez és kivitelez (vállalkozó) részére az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés megvalósítása érdekében, akik aktívan közrem ködnek a saját vállalatuk feladatai megvalósításában az alábbiak szerint: • Minden kivitelez nek (vállalkozók) ki kell kijelölni egy –legalább munkavédelmi középfokú végzettséggel rendelkez - munkavállalót, (Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor) aki felel s a biztonságért. A vállalkozó biztonsági koordinátora a megrendel biztonsági koordinátorával tartja a kapcsolatot. Összeállítja azt a dokumentációt, amelyben az építmény és az építési technológia jellemz i alapján az egészség és biztonság célszer követelményeit rögzítik az esetleges kés bbi munkák

47

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN biztonsága érdekében összehangolja a megel zés és a biztonság általános alapelveinek megvalósítását, különösen: • a kivitelezés során az egyszerre, vagy a csak egymás után végezhet munka-fázisok, illetve munkaszakaszok meghatározását, • a különböz munkafázisok, illetve munkaszakaszok el re látható kivitelezési id tartamának meghatározását. • Közrem ködik az építési munkahelyen egyidej leg tevékenyked , illetve egymást követ en felvonuló munkáltatók között a tevékenységek összehangolásában, figyelemmel az Mvt. 40. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott felel sségi szabályokra; (Mvt. 40. § (2) Olyan munkahelyen, ahol különböz munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidej leg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. E követelmény megvalósításáért a felek által szerz désben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a f vállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felel s, akinek a területén a munkavégzés folyik) • Intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az építési munkahelyre –területre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be. • Nyilvántartja a megkapott dokumentumokat. (A koordinátor meg kell kapjon minden dokumentumot, amely lehet vé teszi a munkák jellegének megfelel adatok rögzítését, az általuk ténylegesen végzett munkára és szerz désekre vonatkozóan;) • Részt vesz a biztonsági értekezleteken, minden héten kedden, 10.00-kor • Részt vesz a telephelyen a munkák elkezdése el tti közös bejárásokon. • Szakmailag ellen rzi (program szerint és szúrópróbaszer en is) a biztonsági és egészségvédelmi tervet, annak végrehajtását. • minden vállalkozónak naponta le kell adni név szerint a munkahelyen tartózkodó személyek adatait. (minden id pontban tudni szükséges, hogy ki dolgozik a munkahelyen. • minden vállalkozónak aktuális gép illetve eszközlistával kell rendelkezni. • minden vállalkozó a szerz dés VIII. fejezetének megfelel en biztosítással kell, hogy rendelkezzen, amely kell fedezetet kell, hogy biztosítson a biztonságot és az egészséget érint károk megtérítésére. Ezen kiegészítés a szerz dés mellékletét képezi, azt s az új jogszabályt figyelmesen tanulmányozzák át, gondoskodjanak az abban foglalt feltételek elérésér l és folyamatos biztosításáról, mert az el írások betartásának a hiánya a szerz désben foglalt következményekkel jár. (A munkavégzés során észlelt hiányosság, szabálytalanság következménye a munkavégzés felfüggesztését, súlyosabb esetben a szerz dés felbontását is okozhatja.) Amennyiben a kézikönyv és a jogszabályok áttanulmányozása után kérdésük merül fel, értelmezési problémájuk van, úgy forduljanak a Biztonsági és Egészségvédelmi Koordinátorunkhoz, aki feladatkörébe tartozóan szakmai tanácsot, segítséget nyújt Önöknek. Az els koordinációs értekezleten a kézikönyv és a jogszabályok követelményeihez kapcsolódó módszerbeli, eljárási, kérdésekkel is foglalkozunk. Tájékoztatásul közöljük, hogy a beruházásról a bejelentést az OMMF Békés Megyei Felügyel sége részére megtettük. (mellékelve) (A fenti körlevél, amit a beruházó vagy a f vállalkozó adhat ki egy korábban alkalmazott sablon, amelynek id beni és a helyszínre való aktualizálása, kiegészítése szükséges.)

48

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN 8. sz melléklet Alkalmazandó munkavédelmi jogszabályok jegyzéke: 2000. évi LXXX. törvény

1993. évi XCIII. törvény 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet

25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM rendelet 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet 31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet 2/1987. (II. 17.) IpM rendelet 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 20/2001. (III. 30.) OGY határozat

az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekr l szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1988. évi 75. ülésszakán elfogadott 167. számú Egyezmény kihirdetésér l a munkavédelemr l, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésr l 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekr l a munkahelyek kémiai biztonságáról a munkavállalók munkahelyen történ egyéni véd eszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeir l az els sorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeir l a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjér l az épít ipari kivitelezési, valamint a felel s m szaki vezet i tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról Emel gép Biztonsági Szabályzat kiadásáról Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról a Robbanóanyagipari Biztonsági Szabályzat közzétételér l a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekr l a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentésér l és kivizsgálásáról az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekr l a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjér l a munkavédelem országos programjáról 49

ÚTMUTATÓ ∗ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN Felhasznált szakirodalom: A munkavédelemr l szóló 1993. évi XCIII. törvény Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjér l szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekr l szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjér l szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekr l szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet A Német Biztosító Szövetség Épít ipari Munkavédelmi Kézikönyve (1990)

50

ÚTMUTATÓ MUNKAVÉDELEM AZ ÉPÍTÉS KIVITELEZÉS SORÁN

Recommend Documents