Épületfenntartási K+F Alapítvány M3/01. melléklet
ÚTMUTATÓ AZ ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK ÚJRAFELHASZNÁLÁSÁHOZ (Újra felhasználható építési hulladékok irányelvei)
Alkalmazási terület: Hidraulikus vagy bitumenes kötőanyagot tartalmazó valamint kötőanyagot nem tartalmazó ásványi hulladék („maradék”) építőanyagok újra felhasználása Aszfalt granulátum Beton granulátum RA = AG
RB = BG
Beton-aszfalt granulátum keverék RAB = BAG
Beton-aszfalt-kőzet granulátum keverék RM = BAKG
Készült az „Újra felhasználható Építőanyagok Osztrák Szövetsége” és az „Újra felhasználható Építőanyagok Osztrák Minőségvédelmi Szövetsége” által megjelentetett és rendelkezésre bocsátott,1999. december keltű (3. kiadás) kiadvány felhasználásával.
2
Tartalomjegyzék Bevezetés................................................................................................................................... 1. Alkalmazási terület ................................................................................................................. 2. Szabványok, műszaki előírások, irányelvek........................................................................... 3. Általános követelmények........................................................................................................ 3.1 Kinyerés ............................................................................................................................ 3.2 Átvétel és feldolgozás ....................................................................................................... 3.3 Tárolás .............................................................................................................................. 3.4 Műszaki osztályozás ......................................................................................................... 4. Összeférhetőség a környezettel............................................................................................. 4.1 Eluátum osztály................................................................................................................. 4.2 Magasabb eluátum osztályba tartozó, újra felhasználható építőanyagok, a talajvíz ingadozási tartományon kívül.................................................................................................. 5. Minőségi előírások ................................................................................................................. 5.1 Fogalmi meghatározások.................................................................................................. 5.2 Az újra felhasználható építőanyagok építéstechnikai tulajdonságai és anyagösszetétele .................................................................................................................... 5.3 Az I. minőségi osztály szemmegoszlási görbéje............................................................... 5.4 A II. minőségi osztály szemmegoszlási görbéje................................................................ 5.5 Az újra felhasználható építőanyagok alkalmazása és felhasználása 5.6 Újra felhasználható anyagokat alkalmazó építésmódok ................................................... 6. Minőségellenőrzés ................................................................................................................. 6.1. Első vizsgálat (alkalmassági bizonyítvány) ...................................................................... 6.2. Önellenőrzés (belső ellenőrzés) ...................................................................................... 6.3. Külső ellenőrzés............................................................................................................... 7. A minőségjelzés elnyerése az újra felhasználható építőanyagokhoz .................................... 7.1. A minőségjelzés elnyerésének feltétele ........................................................................... 7.2. Első vizsgálat (alkalmassági igazolás)............................................................................. 7.3. A minőségjelzés megadása ............................................................................................. 7.4. A minőségjelzés használata............................................................................................. 7.5. Önellenőrzés .................................................................................................................... 7.6. Külső ellenőrzés............................................................................................................... 7.7. Szabálysértések, szankcionálás ...................................................................................... 7.8. Véleményeltérés .............................................................................................................. 7.9. A minőségjelzés megszűnése vagy megvonása ............................................................. 7.10 A minőségjel ismételt odaítélése..................................................................................... 7.11. Formanyomtatványok..................................................................................................... 8. Vizsgálati módok .................................................................................................................... 8.1 Szennyező anyag, szennyeződések és keverési arány vizsgálata................................... 8.3 Szabványok a környezettel való összeférhetőségre .........................................................
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Vizsgálandó paraméterek 2. táblázat: Építéstechnikai tulajdonságok és anyagösszetétel 3. táblázat: Az újra felhasználható építőanyagok alkalmazása és felhasználása 4. táblázat:
Az első vizsgálatra (alkalmassági igazolás) és a külső ellenőrzésre vonatkozó vizsgálati rendelkezések 5. táblázat. Önellenőrzésre vonatkozó vizsgálati rendelkezések
3
Ábrák jegyzéke 1. ábra: 0/22 szemmegoszlási görbe a felső teherbíró rétegekhez, I. minőségi osztály, BG, BAG, BAKG 2. ábra: 0/32 szemmegoszlási görbe a felső teherbíró rétegekhez, I. minőségi osztály, BG, BAG, BAKG 3. ábra: 0/45 szemmegoszlási görbe a felső teherbíró rétegekhez, I. minőségi osztály, BG, BAG, BAKG 4. ábra: 0/22 szemmegoszlási görbe a felső teherbíró rétegekhez, II. minőségi osztály, BG, BAG, BAKG 5. ábra: 0/32 szemmegoszlási görbe a felső teherbíró rétegekhez, II. minőségi osztály, BG, BAG, BAKG 6. ábra: 0/45 szemmegoszlási görbe a felső teherbíró rétegekhez, II. minőségi osztály, BG, BAG, BAKG 7. ábra: 0/63 szemmegoszlási görbe a felső teherbíró rétegekhez, II. minőségi osztály, BG, BAG, BAKG 8. ábra: Az újrahasznosított építőanyagok minőségi védjegye
4
Bevezetés A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Főosztálya felkérésére az Épületfenntartási K+F Alapítvány – az Újra felhasználható Építőanyagok Osztrák Minőségvédelmi Szövetsége nyomdokán – az újra felhasználható építőanyagok minőségének meghatározására és az ily módon garantált minőségű termékek megjelölésére az újra felhasználható építőanyagok minőségjelével, ÚTMUTATÓ-kat készít. Az ÚTMUTATÓ-k, valamint az azokban foglalt minőségvédelmi és ellenőrzési rendelkezések szabályozzák a visszanyert építőanyagok vizsgálatának módját és mértékét. Ezeknek az irányelveknek az a célja, hogy az előállításnál mindig azonos eljárási módszereket alkalmazzanak és ezzel megteremtsék az egységes jelölés és értékelés alapjait. Az építési és bontási hulladékok feldolgozásának az a célja, hogy elérjék azt a minőségi színvonalat, amely az újra feldolgozott építőanyagok későbbi felhasználási céljához szükséges. Az ÚTMUTATÓ magyar honosított szövegváltozatát az Épületfenntartási K+F Alapítvány készítette, illetékes szakértők bevonásával.
5
1. Alkalmazási terület Ez az ÚTMUTATÓ (IRÁNYELV) az építési és bontási hulladékokból („maradék építőanyagokból”) származó, újra felhasználásra/újra értékesítésre szánt termékekkel kapcsolatos követelményeket és tulajdonságokat szabályozza, a minőségre vonatkozó rendelkezésekkel pedig meghatározza a visszanyert másodlagos építőanyagokon végzendő vizsgálatok fajtáját és tartalmát. A minőségvédelmi előírások az újrafelhasználható építőanyagoknak, mint ásványi anyagoknak a felhasználására irányulnak, ezek az ömlesztett és töltőanyagok, árokfeltöltő anyagok, kötőanyagot tartalmazó vagy kötőanyag nélküli teherhordó (útalap) rétegek, valamint a beton- és aszfalt előállítás adalékanyagai. Ezek az előírások nem vonatkoznak a (szemétégető berendezések, talajmosó melléktermékek feldolgozására
hulladék kezelő berendezésekből berendezések) származó ipari
A későbbi újra felhasználási illetve újra értékesítési célnak megfelelően, a minőségi előírások tartalmazzák az újra értékesített építőanyaggal szemben támasztott, ehhez szükséges minőségi követelményeket.
2. Hazai szabványok, műszaki előírások, irányelvek ÚT 2-1.202:2003 Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése ÚT 2-1.503:2002 Kisforgalmú utak pályaszerkezetének méretezése ÚT 2-3.601:1998 Útépítési zúzott kőanyagok ÚT 2-3.706:2003 Bontott útépítési anyagok újrahasználata és hasznosítása. Általános feltételek ÚT 2-3.207:2003 Útpályaszerkezetek kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú alaprétegei. Tervezési előírások ÚT 2-3.103:1998 Radiometriás tömörségmérés. Földművek, kötőanyag nélküli alaprétegek, hidraulikus kötőanyagú útalapok térfogatsűrűségének és víztartalmának meghatározása ÚT 2-3.311:1991 Kationaktív bitumenemulzió kötőanyagú alapok és burkolatok. Pályaszerkezeti rétegek minőségi követelményei ÚT 2-3.310:1991 Kationaktív bitumenemulzió kötőanyagú alapok és burkolatok. A pályaszerkezeti rétegekhez készített keverékek megnevezése, tervezése és minőségi követelményei
6
ÚT 2-3.304:1989 Pályaszerkezeti rétegek minőségi követelményei Hígított bitumenes aszfaltmakadám pályaszerkezeti rétegek MSZ EN 12591:2000 Útépítési bitumenek minőségi követelményei MSZ 15022-1:1986 Építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése. Vasbeton szerkezetek MSZ 15022-3:1986 Építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése. Betonszerkezetek MSZ EN 206-1:2002 Beton. 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség ÚT 2-3.201:2000 Beton pályaburkolatok építése. Építési előírások, követelmények ÚT 2-3.204:1993 Útépítési beton burkolatalapok. Követelmények ÚT 2-3.208:2000 Útépítési beton burkolatalapok tervezési előírásai MSZ 18282-1:1987 Építési kőanyagok mintavétele és vizsgálati rendszere. Termékek mintavétele és minősítése MSZ EN 1097-1 ….-9-ig:1998-2000 Kőanyag halmazok mechanikai és fizikai vizsgálatai MSZ EN 1367-1 ….-4-ig:1999-2001 Kőanyag halmazok termikus tulajdonságainak és időállóságának vizsgálatai MSZ EN 1744-1:2001 Kőanyag halmazok kémiai tulajdonságainak vizsgálata MSZ 9996-1 …-12:1984-86 Aszfaltok vizsgálata MSZ EN 12620:2003 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz MSZ 14043-1 .. ..-11:1979-1983 Talajmechanikai vizsgálatok DIN 1996, 6. rész Aszfalt vizsgálata, a kötőanyag tartalom meghatározása és a kötőanyag visszanyerése; 1988. októberi kiadás DIN 1996, 14. rész Aszfalt vizsgálata, aszfaltból kivont ásványi anyagok szemnagyság eloszlásának vizsgálata; 1990. júliusi kiadás
7
3. Általános követelmények 3.1. Kinyerés Az újra felhasználásra/értékesítésre szóba jöhető építési és bontási hulladékok („maradék építőanyagok”) mindenek előtt a magasépítési, mélyépítési és mérnöki építmények bontásánál valamint a közlekedési területek felbontásánál, így pl. közutak, utak, parkolóhelyek, repülőterek, vasutak bontásánál keletkeznek. A feldolgozható anyagot az alábbi helyekről nyerhetik: a) kötőanyag nélküli építőanyagok, így például töltések építőanyaga, feltöltő anyagok, kitermelt föld, teherhordó rétegek, vasúti pályákhoz használt zúzottkő; b) magasépítésből származó bontott anyagok, téglagyári és előregyártó üzemi selejt anyagok; c) hidraulikus kötésű építőanyagok, így például útpálya burkolatok, lemezek, szegélykövek, csövek, beton talpfák, beton és vasbeton; d) bitumennel kötött építőanyagok, így például teherhordó rétegek, fedőrétegek. (A feldolgozandó anyag rendelkezésre állhat akár feltört, akár marással kapott formában.) Alapvetően arra kell törekedni, hogy szelektív eljárással, fajtánként elkülönítve nyerjék ki az anyagokat. A kinyert építési és bontási hulladékok messzemenően mentesek legyenek a szennyeződéstől. A szennyeződéseket külön kell választani, hogy a szennyeződések részaránya kisebb legyen 1 tömegszázaléknál, kivéve, ha a felhasználó másképp rendelkezik. Ilyen szennyeződéseket okozhatnak az alábbi anyagok: - Felső talajréteg (humusz) - Fa - Fémek
- Műanyagok - Papír, karton - Egyéb, nem veszélyes hulladékok
Ha felmerül a lehetséges szennyeződések gyanúja, például az anyag eredete miatt, akkor az ilyen hulladékanyagokat, mint újra felhasználható építőanyagokat alapjában véve ki kell zárni a felhasználásból, amennyiben ezek ártalmatlanságát nem igazolták. Veszélyes hulladék anyagokat nem tartalmazhat! Az esetlegesen előforduló azbeszt, kátrány stb. tartalmú bontott építőanyagokat a veszélyes hulladékokra vonatkozó hatályos hazai jogszabályoknak megfelelően kell ártalmatlanítani és kezelni. 3.2. Átvétel és feldolgozás Az átvételi ellenőrzés tartalmazza az építési és bontási hulladékanyagok eredetének és lehetséges szennyeződésének vizsgálatát.
8 Felhasználhatóság szempontjából az első értékelést és előzetes osztályozást már az átvételnél el kell végezni, különösen ellenőrizni kell a beszállított aszfalttörmelékeket, hogy nem tartalmaznak-e kátrányt és kátrányolajokat. A kátrányt tartalmazó, útbontási törmelékeket és azbesztcement termékeket átvenni újrahasznosításra nem lehet. Az előosztályozott anyagokat külön kell tárolni. Az átvételkor igazolni kell az anyag eredetét (Bontott építési anyagra vonatkozó bontási engedély). Vegyes minőségű anyagot lehetőleg olyan minőségi osztályba kell besorolni, amely minőségileg kevésbé igényes, vagy az anyagot nem kell átvenni újrahasznosításra. A magasépítésből származó bontott építőanyagok újra felhasználását az - „ÚTMUTATÓ a magasépítésből származó, újra hasznosítható építési, bontási és selejt hulladékok cement kötőanyaggal való felhasználására” és - „ÚTMUTATÓ a magasépítésből származó, újra hasznosítható építési, bontási és selejt hulladékok kötőanyag nélküli felhasználására” című műszaki előírások szabályozzák.. Annak érdekében, hogy a magasépítésből fajtánként minél tisztább módon nyerjük ki az építési hulladékanyagokat, a bontásokat az újrahasznosítás céljából, tervezetten ajánlatos elvégezni. 3.3. Tárolás Az újra felhasználható építőanyagokat minőségi osztályok szerint különválasztva kell tárolni. Ilyenkor gondoskodni kell arról, hogy ne következzen be minőségromlás (pl. elszennyeződés, összekeveredés, szétosztályozódás). 3.4. Műszaki osztályozás Ezen irányelven belül a műszaki osztályozás minőségi osztályokba történik az alábbi felhasználási területekkel: I-es minőségi osztály Építőanyagok a felső és alsó, kötőanyag nélküli alap rétegekhez az útépítésben, továbbá hidraulikus vagy bitumenes kötésű építőanyagok (rétegek) előállításához. IIa minőségi osztály Építőanyagok a felső és alsó, kötőanyag nélküli alap rétegekhez az útépítésben és a hidraulikus kötésű alap rétegekhez. III minőségi osztály Építőanyagok a hidraulikus kötésű alap rétegekhez, kisforgalmú pl.: mezőgazdasági és erdőgazdasági utak építéséhez, parkolóhelyekhez, zajvédő falakhoz, feltöltésekhez, közmű árkok kitöltéséhez, altalajok javításához.
9
4. Összeférhetőség a környezettel A környezettel való összeférhetőségnél elsősorban a beépítési viszonyok meghatározóak. Az osztrák szabályozás szerint, speciális esetekben az alábbi eluátum paraméterek érvényesek (hasonló, a környezettel való összeférhetőségre vonatkozó hazai szabályozás nincs):
4.1. Eluátum osztály 4.1.1. Az újrafelhasználható építőanyagoknál általában be kell tartani az Ib eluátum osztály határértékeit. A 4.1.4. pont szerinti paramétereket az önellenőrzés és külső ellenőrzés keretében bizonyítani kell. 4.1.2. Az esetleg eltérő paramétereket meg kell adni. Ha az anyagot a talajvíz ingadozási tartományon kívül alkalmazzák, akkor magasabb eluátum osztályba tartozó anyagokat használhatnak. Lásd a 4.2. pontot. 4.1.3. A ph-érték az BG, BAG, BAKG számára nem mérvadó. 4.1.4. A vizes oldatot az alábbi paraméterek, illetve a következőkben felsorolt anyagtartalmakra kell vizsgálni: 1. táblázat: Vizsgálandó paraméterek Jellemző adat pH- érték elektromos vezetőképesség összes szénhidrogén PAK (policiklikus szénhidrogén) Klorid Szulfát Összes ólom Összes króm Összes réz
ellenőrzésre kerülnek AG x x x x
BG x x x -
BAG x x x
BAKG x x x x
x x x
x x -
x x x x x
x x x x x
4.2. Magasabb eluátum osztályba tartozó, újra felhasználható építőanyagok, a talajvíz ingadozási tartományon kívül 4.2.1. Nagyobb eluátum osztályba tartozó, újra felhasználható építőanyagokat, a talajvíz ingadozási tartományon kívül csak akkor szabad alkalmazni, ha az eluátum mérési eredményei az anyagra jellemző paraméterekre vonatkozóan (pH-érték, elektromos vezetőképesség, klorid, szulfát, összes szénhidrogén tartalom) legfeljebb a IIa eluátum osztályra megállapított határértékeket érik el. Minden más paraméternél az Ib eluátum osztály maximálisan megengedett határértékei érvényesek.
10
Ha a töltésépítéseknél az újra felhasználható építőanyagokból épített beépítés magassága meghaladja az 1,0 métert, akkor megfelelő ellenőrző intézkedéseket kell elrendelni (pl. mérőszondák, mérőkutak, stb. ). Amennyiben a mérési eredmények azt mutatják, hogy várható a talajvíz károsodás okozása, akkor ennek megakadályozása érdekében megfelelő intézkedéseket kell tenni. 4.2.2. Szilárdítási technológiákat alkalmazva a magasabb eluátum osztályba tartozó anyagokat alacsonyabb eluátum osztályba lehet sorolni. A megszilárdított építőanyagok ezzel kapcsolatos alkalmasságát, szabványosított vizsgálati eljárással meg kell vizsgálni. Továbbá dokumentálni kell ezeknek az anyagoknak a felhasználási területeit. 4.2.3. Továbbá a magasabb eluátum osztályba tartozó, újrafelhasználható építőanyagokat akkor szabad alkalmazni a talajvíz ingadozási tartományán kívül, ha felületi lezárással megakadályozzák a felszíni víz átszivárgását az újra felhasznált építőanyagokból készített rétegeken keresztül.
11
5. Minőségi előírások Az újra felhasználható építőanyagokkal szemben támasztott követelményeket a minőségi előírásokban határozták meg. Az 1. táblázatban az I, IIa, IIb, III minőségi osztályoknak megfelelően felsorolják a megvizsgálandó tulajdonságokat. A kötőanyag nélküli és hidraulikus kötésű anyagokból álló, újra felhasználható építőanyagoknál valamint azoknál az anyagoknál, amelyeknél az aszfalt granulátum maximális részaránya 50%, a vizsgálatok az alábbiakra terjednek ki: Kinyerés, átvétel Feldolgozás és tárolás Szemnagyság eloszlása Szemroncsolás Fagyás elleni biztonság Tömöríthetőség Homok ekvivalencia Áteresztőképesség Szennyező anyag Tisztaság (elszennyeződés) Az 50 %-nál nagyobb mennyiségű aszfalt zúzalékot tartalmazó, újra felhasználható építőanyagoknál a vizsgálatok az alábbiakra terjednek ki: Kinyerés, átvétel Feldolgozás és tárolás Darabnagyság eloszlása Szemnagyság eloszlás Darab formája Tisztaság (elszennyeződés) Szennyező anyag Fagyás elleni biztonság Kötőanyag tartalom Tömöríthetőség (jelenleg az MSZ még nem tartalmazza). 5.1. Fogalmi meghatározások Jelölések az újrafelhasználható építőanyagoknál: AG BG BAG BAKG 5.2
Újra felhasználható, aprított aszfalt granulátum Újra felhasználható, aprított beton granulátum Újra felhasználható, aprított aszfalt/beton granulátum keverék Újra felhasználható, aprított beton és/vagy aszfalt és természetes kő granulátum keverék. Az újra felhasználható építési és bontási hulladékanyagok építéstechnikai tulajdonságai és anyagösszetétele
Az építéstechnikai tulajdonságokat és anyagösszetételt a 2. táblázat tartalmazza.
12
2. táblázat: Építéstechnikai tulajdonságok és anyagösszetétel AG BG BA BA Újra G KG felhasz építőanyag I.minőségi osztály Minőségi osztály ÚT 2-3.207:2003 Szemnagys ÚT 2-3. eloszlás 706:
Darabnagys eloszlás
Anyagi összetétel
Építéstechnikai tulajdonságok
Darabforma /Szemforma Szemroncsolás Fagyás elleni biztons Tömöríthető ség
Homok-ekvivalencia Áteresztő képesség Szennyező anyag Szennyező dés Kötőanyag tartalom Keverési arány
2003 ÚT 2-3. 706: 2003
AG
BG
BA G
BA KG
AG
BG
BA G
BA KG
IIa.minőségi osztály
IIb.minőségi osztály
4-7 ábra szerint illetve max.10% fennmaradt szem
4-7 ábra szerint illetve max.10% fennmaradt szem
4-6 ábra szeri nt
4-6 ábra szeri nt
III.minőségi osztály A legnagyobb szemet kell megadni adja meg a legn agyo bb dara bot
ÚT 2-3. 706: 2003 ÚT 2-3.207:2003 ÚT 2-3. 706: 2003 RVS 1106 52)
max. 5 töme g%1)
ÚT 2-3.207:2003
ÚT 2-3.207:2003
ÚT 2-3.207:2003 ÚT 2-3. 706: 2003 MSZ 9996 -1 …12: 1984 -86 2)
ÚT 2-3.207:2003
ÚT 2-3.207:2003
ÚT 2-3.207:2003
ÚT 2-3.207:2003
ÚT 2-3.207:2003
ÚT 2-3.207:2003
max.5 tömeg%
MSZ 9996 -1 …12: 1984 -86 2)
ÚT 2-3.207:2003
max.12 tömeg%
max.12 tömeg%
max.25 tömeg%
max.1 tömeg %
max.1 tömeg %
max.1 tömeg %
max.1 tömeg %
ÚT 2-3. 706: 2003
ÚT 2-3. 706: 2003
ÚT 2-3. 706: 2003
meg kell adni, max.50% aszfalt rész
meg kell adni, max.50% aszfalt rész
meg kell adni
max. 33 tömeg %
meg kell adni
Az 5.1 pont szerinti újra felhasználható építőanyagok nem tartalmazhatnak szennyező anyagokat, ilyenek pl.:. a bitumen, az azbesztcement
Szennyező anyagnak számítanak továbbá a következők: AG anyagnál
azok az anyagösszetevők, amelyeket nem lehet egyértelműen hozzárendelni a bitumenes kötésű anyaghoz vagy az eredeti adalékanyaghoz (pl. tégla, kötőanyag nélküli anyag),
13 BG anyagnál
azok az anyagösszetevők, amelyek nem betonból vagy az eredeti adalékanyagból állnak
BAG anyagnál
azok az anyagösszetevők, amelyeket nem lehet hozzárendelni a bitumenes kötésű anyaghoz, a betonhoz vagy annak adalékanyagaihoz
BAKG anyagnál
minden bontott ásványi építőanyag összetevő, így például tégla vagy építési kerámia
1) megfelel az ÚT 2-3.706:2003-ban található „Tisztasági” követelménynek 2) akkor érvényes, mihelyt ez az MSZ megjelenik! Útmutatás: A kötőanyag nélküli beépítésekhez a 2. táblázat tartalma elegendő A kötőanyagot tartalmazó beépítéseknél adott esetben kiegészítő vizsgálatokra van szükség. A 2. táblázat tartalma ad alapot az újra felhasználható építőanyagok osztályba sorolására, ill. a minőségjelének megszerzéséhez.
14 5.3 Az I. minőségi osztály ajánlott szemmegoszlási görbéje
Szitán áthullott tömeg%
Szitán fennmaradó tömeg%
1. ábra: 0/22 szemmegoszlási görbe a felső teherbíró rétegekhez, I. minőségi osztály, BG, BAG BAKG (a hazai gyakorlat a 0/20-at alkalmazza)
Szita lyukbősége
Négyzetes lyuk
(A hazai gyakorlat szitaméret sora: 0,09; 0,2; 0,63; 2; 5; 8; 12,5; 16; 20; 25; 35; 45)
Szitán áthullott tömeg%
Szitán fennmaradó tömeg%
2. ábra: 0/32 szemmegoszlási görbe a felső teherbíró rétegekhez, I. minőségi osztály, BG, BAG BAKG (a hazai gyakorlat a 0/25-öt alkalmazza)
Szita lyukbősége
Négyzetes lyuk
15
Szitán áthullott tömeg%
Szitán fennmaradó tömeg%
3. ábra: 0/45 szemmegoszlási görbe a felső teherbíró rétegekhez, I. minőségi osztály, BG, BAG, BAKG
Szita lyukbősége Útmutatás:
Négyzetes lyuk
A 0/63 és 0/90 szemhalmazoknál csak 10% a szitán fennmaradó maximálisan megengedett anyagtartalom
5.4 A II. minőségi osztály ajánlott szemmegoszlási görbéje
Szitán áthullott tömeg%
Szitán fennmaradó tömeg%
4. ábra: 0/22 szemmegoszlási görbe a felső teherbíró rétegekhez, II. minőségi osztály, BG, BAG, BAKG (a hazai gyakorlat a 0/20-at alkalmazza)
Szita lyukbősége
Négyzetes lyuk
16
Szitán áthullott tömeg%
Szitán fennmaradó tömeg%
5. ábra: 0/32 szemmegoszlási görbe a felső teherbíró rétegekhez, II. minőségi osztály, BG, BAG, BAKG (a hazai gyakorlat a 0/35-öt alkalmazza)
Szita lyukbősége
Négyzetes lyuk
Szitán áthullott tömeg%
Szitán fennmaradó tömeg%
6. ábra: 0/45 szemmegoszlási görbe a felső teherbíró rétegekhez, II. minőségi osztály, BG, BAG, BAKG
Szita lyukbősége
Négyzetes lyuk
17
Szitán áthullott tömeg%
Szitán fennmaradó tömeg%
7. ábra: 0/63 szemmegoszlási görbe a felső teherbíró rétegekhez, II. minőségi osztály, BG, BAG, BAKG (a 0/63-at és ettől nagyobb szitaméreteket a hazai gyakorlat nem alkalmazza)
Szita lyukbősége
Négyzetes lyuk
5.5 Az újra felhasználható építőanyagok alkalmazása és felhasználása Az újra felhasználható építőanyagokat alkalmazhatják kizárólagosan vagy természetes kő vagy ipari melléktermék adalékokkal együtt, úgymint -
adalékanyagot a kötőanyag nélküli építőanyagokhoz (például az ÚT 2-3.207:2003 és ÚT 2-3.706: 2003),
-
-
adalékanyagot a hidraulikus kötésű építésmódokhoz (például az ÚT 2-3.103:1998, MSZ EN 206-1:2002, MSZ 4720-1 .. –3:1979-1980, ÚT 2-3.201:2000, ÚT 23.204:1993, ÚT 2-3.208:2000, MSZ 15022-1:1986, MSZ EN 206-1:2002, MSZ 15022-3:1986) adalékanyagot a bitumenes kötésű építésmódokhoz (például az ÚT 2-3.311:1991, ÚT 2-3.310:1991, ÚT 2-3.304:1989 és MSZ EN 12591:2000).
Ami az alkalmazási lehetőségekre vonatkozik a minőségi osztály függvényében: lásd még a 3.4 és 5.2 pontot. A 3. táblázatban vannak felsorolva az újra felhasználható építőanyagok alkalmazási és felhasználási lehetőségei (lásd a következő oldalon). 5.6 Újra felhasználható anyagokat tartalmazó építésmódok Az ÚT 2-1.202:2003 és ÚT 2-1.503:2002 szerint az újra felhasználható építőanyagokat egyenrangúnak tekintik a természetes építőanyagokkal a kötőanyag nélküli alsó és felső teherhordó rétegekhez való alkalmazásnál, ha betartják az ÚT 2-3.207:2003 1) szerinti követelményeket
18
Az ÚT 2-1.202:2003 és ÚT 2-1.503:2002 méretezési táblázataiban bemutatott rétegszerkezeteket eszerint elkészíthetik újra felhasználható építőanyagokból vagy akár az újrafelhasználható anyagokból álló rétegek és a primér nyersanyagokból álló rétegek kombinálásával. Az ÚT 2-1.202:2003 és ÚT 2-1.503:2002-tól eltérő különleges építésmódokat mint ilyeneket kell értelmezni és ezekben meg kell állapodni. ---------Az ÚT 2-3.207:2003 szerint az újra felhasznált aszfalt granulátum részaránya maximum 50% lehet. Az 50%-nál nagyobb részarányra kell kidolgozni egy külön szabványt. 1)
3. táblázat: Az újra felhasználható építőanyagok alkalmazása és felhasználása Építőanyag
AG
Beton
µ
Felöltés
Teherhordó réteg
Adalékanyag
I
Alkalmazás
Minőségi osztály B15/160-ig, MSZ EN különl.tulajdo 12620:2003 nságok nélkül MSZ 18288-1 …-5-ig:19781990 B15/160-tól MSZ EN 12620:2003 MSZ 18288-1 …-5-ig:19781990 MSZ EN 2061:2002 MSZ 4720-1 .. –3:19791980 Aszfalt ÚT 2-3.601:1998 felső cementkötés ÚT 2teherhordó ű 3.103:1998 réteg ÚT 2kötőanyag 3.207:2003 nélkül ÚT 2-3.706: 2003 alsó teherhordó réteg ÚT 23.207:2003 Töltésanyag/árokfeltöltő anyag -
BG II a µ
θ µ
µ µ
θ*
µ
II b
III
µ µ
θ* θ*
θ*
θ
θ
I θ
II a µ
µ
µ
θ θ
µ µ
θ
µ
θ
µ
II b
BAG III
µ
θ
II a
II b
BAKG III
θ
µ µ
θ θ
θ θ
I
θ
µ
II a
II b
µ µ
µ µ
θ θ
µ µ
θ
µ
θ
µ
θ
µ
θ
µ
θ
III
θ
µ µ
θ θ
I
θ θ
θ
µ
θ
θ
Jelmagyarázat a 3. táblázathoz: θ* = újra felhasznált anyagokat alkalmazó építésmódok az ÚT 2-1.202:2003 és ÚT 2-1.503:2002 szerint θ = alkalmas µ =az alkalmasságot igazolni kell
θ
µ
19
6. Minőségellenőrzés A megfelelő minőségi osztályokra vonatkozó megállapított követelmények és a tulajdonságok igazolásához alkalmazandó vizsgálati eljárásokat és az ellenőrzés gyakoriságát 1) az alábbiak szerint kell meghatározni: 6.1. Első vizsgálat (alkalmassági bizonyítvány) Az első vizsgálat annak megállapítására szolgál, hogy az ellenőrzés előfeltételei (pl. az önellenőrzés lehetősége az üzemben vagy megbízott laboratóriumok által, műszaki előfeltételek, gépi berendezések) és az újra felhasználható építőanyagokra előírt követelmények teljesíthetők-e. A külső ellenőrzéssel kapcsolatos vizsgálati rendelkezéseknek megfelelően, az elvégzendő vizsgálatokhoz anyagmintákat kell venni. A mintavételről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt minden érintettnek alá kell írnia. Az első vizsgálat negatív eredménye esetén haladéktalanul újabb vizsgálatot kell végezni. Ha a második, ismételt vizsgálat is sikertelen, akkor az anyag nem felel meg ezen irányelv követelményeinek. Az első vizsgálatot egyszer kell elvégezni üzemenként és granulátum fajtánként (az 5.1. pont szerint) és az előírt, leszállított szemszerkezetnél. A végrehajtandó vizsgálatokat a vizsgálati rendelkezések 4. táblázata tartalmazza (lásd a következő oldalon).
6.2. Önellőrzés (belső ellenőrzés) Az újra felhasználható anyagok üzeme köteles önellenőrzést végezni és saját maga folyamatosan gondoskodni a meghatározott követelmények betartásának ellenőrzéséről. Ha maga az üzem nem képes az önellenőrzés végrehajtására, akkor egy laboratóriumot kell megbízni ezzel a feladattal. A vizsgálati eredményekről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az ehhez használatos formanyomtatvány tartalmazza az alábbi adatokat: - az anyag és a származás helyének megnevezése; - a végrehajtott vizsgálatok; - a vizsgálatot végző személy neve, hely és dátum; - kiértékelés az előírt követelményekkel való összehasonlítás útján; - jelentés a hiányosságokról a hibaelhárító intézkedések feltüntetésével. ----1) A minőségjelzést az újrafelhasználható építőanyagoknál a 7. fejezet szabályozza.
20
4. táblázat:
Az első vizsgálatra (alkalmassági igazolás) és a külső ellenőrzésre vonatkozó minőségi vizsgálati rendelkezések
I. minőségi osztály
Vizsgálat az alábbiak szerint
Szemnagyság eloszlása Darabnagyságok eloszlása Darabforma/szemforma Szemroncsolás Fagyás elleni biztonság
ÚT 2-3.706:2003
AG
BG
ÚT 2-3.706:2003
x
ÚT 2-3.706:2003
x
ÚT 2-3.207:2003
Homok ekvivalencia Átbocsátó képesség Szennyező anyag Szennyeződések Kötőanyag tartalom Keverési arány Összeférhetőség a környezettel
IIa, IIb minőségi osztály Szemnagyság eloszlása Darabnagyságok eloszlása Szemroncsolás Fagyás elleni biztonság
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x x x
x x x x
x x x x
x
x x
x x
x
ÚT 2-3.207:2003
Tömöríthetőség
MSZ 9996-1 …-12:1984-86 ÚT 2-3.207:2003 (Proctor tömörség) ÚT 2-3.207:2003 ÚT 2-3.207:2003
lásd a 8.1 fejezetet lásd a 8.1 fejezetet ÚT 2-3.706:2003
x x x
lásd a 8.1 fejezetet lásd a 8.2 fejezetet
x
Vizsgálat az alábbiak szerint lásd a 4-7 ábrát lásd a 4-7 ábrát
AG
BG
BAG x
Homok ekvivalencia Átbocsátó képesség Szennyező anyag Szennyeződések Kötőanyag tartalom Keverési arány Összeférhetőség a környezettel
x
BAKG x
x
ÚT 2-3.207:2003
csak IIa
ÚT 2-3.706:2003 ÚT 2-3.207:2003
Tömöríthetőség
BAKG
x
ÚT 2-3.207:2003
ÚT 2-3.706:2003
BAG
MSZ 9996-1 …-12:1984-86
csak IIa x
ÚT 2-3.207:2003 (Proctor tömörség) ÚT 2-3.207:2003
x
x
x
x x
x x
ÚT 2-3.706:2003
x x x
csak IIa csak IIa x x
lásd a 8.1 fejezetet lásd a 8.2 fejezetet
x
x
x x
x x
ÚT 2-3.207:2003
lásd a 8.1 fejezetet lásd a 8.1 fejezetet
21
III minőségi osztály
Vizsgálat az alábbiak szerint
Szemnagyság eloszlása Darabnagyságok eloszlása Szennyező anyag Szennyeződések Keverési arány Összeférhetőség a környezettel
ÚT 2-3.706:2003
AG
BG
BAG
BAKG
x
x
x
x x x x
x x x x
ÚT 2-3.706:2003
x
lásd a 8.1 fejezetet lásd a 8.1 fejezetet lásd a 8.1 fejezetet lásd a 8.2 fejezetet
x x
x x
x
x
Amennyiben az önellenőrzés eredménye szerint nem teljesülnek a 4. táblázatban előírt vizsgálati követelmények, akkor az újrahasznosító üzem haladéktalanul köteles minden üzemi intézkedést megtenni a hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Azokat az újra felhasználható építőanyagokat, amelyek nem elégítik ki a saját osztályuk minőségi előírásait, vagy megfelelő osztályba kell besorolni vagy el kell különíteni. Az elvégzendő vizsgálatokat az 5. számú táblázata mutatja.
6.3. Külső ellenőrzés Az újrahasznosító üzem akkreditált vizsgáló állomásokat bíz meg a külső ellenőrzés elvégzésével. Ezek a külső ellenőrzés keretében végzik el a vizsgálatokat. A külső ellenőrzés annak megállapítására szolgál, hogy az újra felhasználható építőanyagokkal szemben támasztott követelményeket teljesítik-e. Évente általában két vizsgálatot kell végezni, ha azonban az átvett szemszerkezet kevesebb, mint évente 10 tonna, akkor a második vizsgálat elmaradhat. Az elvégezni kívánt vizsgálatokhoz, a vizsgálatokra vonatkozó rendelkezések értelmében anyagmintákat kell kivenni. Az anyagkivételt jegyzőkönyvezni kell és ezt a részvevő személyek aláírják. Ha a szabályos vizsgálat eredménye negatív, akkor haladéktalanul újabb vizsgálatot kell végezni. Ha a második megismételt vizsgálat eredménye sem megfelelő, akkor az újra felhasználható építőanyagot, ha lehetséges, ennek megfelelően egy másik minőségi osztályba kell besorolni vagy el kell különíteni. Az elvégzendő vizsgálatokat a Vizsgálati Rendelkezések 4. számú táblázata mutatja. 5. táblázat. Önellenőrzésre vonatkozó „Vizsgálati rendelkezések” I. minőségi osztály
Vizsgálati szempont
Kinyerés, átvétel
Szemrevételezéssel, az alábbiak megadásával: • hulladékanyag tulajdonosa • hulladék helye • keletkezés helye • szállító
Feldolgozás Tárolás Szemnagyság eloszlása
AG
BAG
BAKG
minden szállítmánynál
szemrevételezéssel szemrevételezéssel ÚT 2-3.706:2003 ÚT 2-3.207:2003
BG
5.000 tonnánként
naponta naponta 2.500 tonnánként
22 Darabnagyságok eloszlása
ÚT 2-3.706:2003
Szemroncsolás Fagyás elleni biztonság
ÚT 2-3.207:2003
Tömöríthetőség
ÚT 2-3.706:2003 ÚT 2-3.207:2003 MSZ 9996-1 …-12:1984-86 ÚT 2-3.207:2003
Szennyező anyag Szennyeződések Kötőanyag tartalom
lásd a 8.1 fejezetet szemrevételezéssel
Összeférhetőség a környezettel
lásd a 8.2 fejezetet
IIa, IIb minőségi osztály
Vizsgálati szempont
Kinyerés, átvétel
Szemrevételezéssel, az alábbiak megadásával: • hulladékanyag tulajdonosa • hulladék helye • keletkezés helye • szállító
ÚT 2-3.706:2003
Feldolgozás Tárolás Szemnagyság eloszlása Darabnagyságok eloszlása
szemrevételezéssel szemrevételezéssel
Szemroncsolás
ÚT 2-3.207:2003
Fagyás elleni biztonság
ÚT 2-3.706:2003 ÚT 2-3.207:2003 MSZ 9996-1 …-12:1984-86 ÚT 2-3.207:2003
Tömöríthetőség
2.500 tonnánként -
ÚT 2-3.207:2003 ÚT 2-3.706:2003
Szennyező anyag Szennyeződések Kötőanyag tartalom
lásd a 8.1 fejezetet szemrevételezéssel
Összeférhetőség a környezettel
lásd a 8.2 fejezetet
ÚT 2-3.706:2003
-
-
-
10.000 tonnánként 10.000 tonnánként 10.000 tonnánként 2.500 tonnánként naponta
5.000 tonnánként 2.500 tonnánként
AG
BG
BAG
BAKG
minden szállítmánynál
5000 tonnánként -
naponta naponta 5000 tonnánként -
-
csak IIa-nál, 10.000 tonnánként csak IIa-nál, 10.000 tonnánként csak IIa-nál, 10.000 tonnánként 5000 tonnánként naponta
10.000 tonnánként 2.500 tonnánként
23 III. MINŐSÉGI OSZTÁLY Kinyerés, átvétel
Feldolgozás Tárolás Szemnagyság eloszlás Darabnagyság eloszlás
Vizsgálati szempont:
AG
BG
BAKG
Naponta
Szemrevételezéssel az alábbiak megadásával: - A hulladék tulajdonosa - A hulladék helye - A keletkezés helye - Szállító Szemrevételezés Szemrevételezés ÚT 2-3.207:2003
-
ÚT 2-3.706:2003
10.000 tonnánként
Szennyező anyag lásd a 8.1. fejezetet Szennyeződések szemrevételezés Összeférhetőség a lásd a 8.2. fejezetet környezettel
BAG
hetente hetente 10.000 tonnánként
10.000 tonnánként hetente 2.500 tonnánként
7. A minőségjelzés elnyerése az újra felhasználható építőanyagokhoz Azok az újra felhasználható építőanyagok, amelyek maradéktalanul megfelelnek az „Újra felhasználható építőanyagokra vonatkozó irányelv” követelményeinek és a vizsgálati rendelkezéseknek, megkaphatják a kijelölt minőségvédelmi szervezet (pl.: ÉMI Kht.) által kibocsátott „Újra felhasználható építőanyagok minőségjelzését”.
7.1. A minőségjelzés elnyerésének feltétele Az újra felhasználható építőanyagok minőségi védjegye kizárólag kérelmezés alapján adható meg.
7.2. Első vizsgálat (alkalmassági igazolás) Az első vizsgálatot (alkalmassági igazolást) az a laboratórium végzi el, melyet a kijelölt minőségvédelmi szervezet által megbízott bevizsgáló helyek mindenkor érvényes jegyzékéről a kérelmező kiválaszt. A bevizsgáló hely cseréjére ugyanazon naptári éven belül nincs lehetőség. A továbbiakban a kérelmező és az általa kiválasztott bevizsgáló hely minden egyes üzemhelyre vonatkozóan Első ellenőrzési és Külső ellenőrzési megállapodást (a minta a kijelölt minőségvédelmi szervezetnél szerezhető be) kötnek egymással, és azt megküldik a kijelölt minőségvédelmi szervezet részére. Az első vizsgálatnál a választott minőségi osztályra és az építőanyag választott típusára vonatkozó valamennyi előfeltételnek maradéktalanul teljesülnie kell. Az elvégzendő vizsgálatokat a Vizsgálati Rendelkezések 4. számú táblázata mutatja. A sikeres első vizsgálat eredményét a bevizsgáló helynek be kell írnia egy rendszeresített eredménykönyvbe, aláírással és bélyegzővel kell ellátnia. Ennek során valamennyi jelentős előfeltétel maradéktalan teljesülését értékelni kell (pl. a belső ellenőrzés lehetősége, műszaki
24 előfeltételek, gépi berendezések, a műszaki követelmények teljesülése). A teljes vizsgálati jelentést, valamint az ahhoz tartozó, hiánytalanul kitöltött eredménykönyvet a laboratóriumnak meg kell küldenie a kijelölt minőségvédelmi szervezet részére. Amennyiben valamely paraméter nem felel meg a jelen Irányelvek követelményeinek, akkor csak a megfelelő vizsgálatot, nem pedig a teljes ellenőrzést kell megismételni. A minőségjelzés megadására vonatkozó hivatalos kérelmezést a Kötelezettségvállalási Nyilatkozat (a minta a kijelölt minőségvédelmi szervezetnél szerezhető be) jelenti, melyet a kérelmezőnek kitöltve és aláírva meg kell küldenie a kijelölt minőségvédelmi szervezet részére. Ebben a kérelem tárgyát képező építőanyagok mellett mind a belső ellenőrzést végző személyt, mind pedig a külső bevizsgáló helyet meg kell adni.
7.3. A minőségjelzés megadása A Megállapodás, a Kötelezettségvállalási Nyilatkozat és a sikeres alkalmassági igazolás (Vizsgálati jelentés és Eredménykönyv) a kijelölt minőségvédelmi szervezethez történő beérkezését követően megvizsgálják a kérelmet. Pozitív elbírálás esetén a kijelölt minőségvédelmi szervezet a kérelemben szereplő újra felhasználható építőanyagokra (nem egy vállalat számára) megadja a minőségjelzést egy üzem számára és a speciális minőségi osztályokra.
7.4. A minőségjelzés használata A minőségjelzést alapvetően csak a kijelölt minőségvédelmi szervezet által történő odaítélést követően szabad felhasználni. A minőségjelzéssel együtt meg kell adni az újra felhasználható építőanyag mindenkori osztályát. A minőségjelzést az Irányelveknek és Végrehajtási Rendelkezéseknek megfelelően árjegyzékeken és hasonlókon lehet szerepeltetni. Azokat az újra felhasználható építőanyagokat, amelyeket nem a jelen Minőségi és Vizsgálati Rendelkezéseknek megfelelően felügyelnek, a minőségjelzés használójának külön fel kell sorolnia és/vagy meg kell jelölnie. 8. ábra: Az újrahasznosított építőanyagok minőségjelzése
RECYCLING
25 7.5. Önellenőrzés A minőségjelzéssel védett termékek önellenőrzését a Kötelezettségvállalási Nyilatkozatnak megfelelően vagy magának a vállalkozásnak, vagy egy megbízott laboratóriumnak kell végrehajtania. Ennek során minden gyártónak egy üzemkönyvet és egy eredménykönyvet kell vezetnie. Az ellenőrzések módjait és gyakoriságát az 5. számú táblázat mutatja. Az üzemkönyvet és az eredménykönyvet rendszeresen (negyedévente, de legalább félévente) meg kell küldeni a kijelölt minőségvédelmi szervezet részére. Az önellenőrzésre szolgáló vizsgálatoknál a mennyiségi küszöb el nem érése esetén a kijelölt minőségvédelmi szervezet részére az üzemkönyvet mindenképpen be kell mutatni. Amennyiben a belső ellenőrzést egy megbízott laboratórium végzi, a laboratórium megváltoztatását haladéktalanul be kell jelenteni.
7.6. Külső ellenőrzés A vállalkozásnak minden félévben el kell végeztetnie a külső vizsgálatot a Kötelezettségvállalási Nyilatkozatban megjelölt laboratóriummal. Az üzemnek magának kell gondoskodnia arról, hogy elvégezzék a szükséges vizsgálatokat. Az érintett laboratórium az ellenőrzés időpontját maga választhatja ki. Az elvégzendő vizsgálatokat a Vizsgálati Rendelkezések 4. számú táblázata mutatja. Leegyszerűsített vizsgálati módszereket akkor alkalmazhatnak, ha egy üzem ugyanolyan fajtájú és minőségi besorolású, de eltérő szemszerkezetű, minőségjeggyel védett építőanyagokat állít elő (pl. AG I 0/22 és AG I 0/45). Ilyenkor a két építőanyag egyikénél a teljes külső ellenőrzést el kell végezni, míg a másik építőanyagnál már csak a szemnagyságilletve darabnagyság eloszlását. Amennyiben egy minőségjellel védett építőanyagból évente bizonyíthatóan 10.000 tonnánál kevesebbet állítanak elő, akkor csak egy külső ellenőrzésre van szükség az 1. félévben. Naptári évenként egyszer azonban mindenképpen el kell végezni a külső ellenőrzést A vizsgálati jelentés egy másolatát, valamint a külső vizsgálathoz tartozó „Eredménykönyv” című kitöltött formanyomtatványt a külső vizsgálatot végző labornak kell megküldenie a kijelölt minőségvédelmi szervezet részére. Az eredménykönyvből ki kell derülnie a vizsgálat pozitív eredményének. Ezenkívül a külső vizsgálatot végző labor írja bele azt a megjegyzését, hogy szabályszerűen vezették-e az üzemkönyvet és az eredménykönyvet. A Kötelezettségvállalási Nyilatkozatban megnevezett laboratóriumot nem megfelelő együttműködés esetén az év végén célszerű felcserélni egy másik laboratóriumra. Megjegyzés: Egy vállalat önellenőrzésének vizsgálatait és külső ellenőrzését nem végezheti el ugyanaz a laboratórium!
7.7. Szabálysértések szankcionálása Amennyiben a minőségbiztosításnál hiányosságokat állapítanak meg, a kijelölt minőségvédelmi szervezetnek a szabálysértés súlyosságának függvényében intézkedni kell a következők szerint: • • •
Pótlólagos (járulékos) kötelezettségek megállapítása az önellenőrzés keretében A külső ellenőrzés fokozása Írásbeli figyelmeztetés
26 •
A minőségjelzés meghatározott időtartamra szóló vagy tartós megvonása
A megnevezett intézkedések egymással összekapcsolva is alkalmazhatók. Azoktól a minőségjelzés használóktól, akik ismételten vagy súlyosan megsértik a minőségjelzés szabályszerű használatát vagy a minőségi és vizsgálati rendelkezéseket, a jelzést meghatározott időtartamra vagy tartósan meg kell vonni. Minden intézkedés előtt az érintettet meg kell hallgatni. Sürgős esetekben a kijelölt minőségvédelmi szervezet a minőségjelzés használati jogát azonnali hatállyal, ideiglenesen megvonhatja.
7.8. Véleményeltérés A jelzés használói a szankcionálás ellen a kézbesítést követő 14 napon belül véleményeltérést nyújthatnak be a kijelölt minőségvédelmi szervezethez. A véleményeltérést minden esetben egyeztetni kell.
7.9. A minőségjelzés megszűnése vagy megvonása A minőségjel megszűnése (a termelés befejezése, más minőségi osztályra való áttérés) vagy megvonása esetén a minőségjel használat megítélésére vonatkozó okiratot haladéktalanul vissza kell szolgáltatni.
7.10 A minőségjel ismételt odaítélése Amennyiben a jelzés használati joga megvonásra került, a jog ismételt odaítélése iránti kérelmet legkorábban a jelhasználat megvonását követően 3 hónappal lehet újra benyújtani. Az eljárást ennek az Irányelvnek a 7.3. pontja határozza meg. A kijelölt minőségvédelmi szervezetnek azonban jogában áll kiegészítő feltételeket megállapítani.
7.11. Javasolt formanyomtatványok Az alábbi formanyomtatványokat célszerű alkalmazni: 1. Tagságot kérelmező formanyomtatvány 2. A Megállapodás formanyomtatványa („Felügyeleti Szerződés”) 3. Kötelezettségvállalási Nyilatkozat 4. Eredménykönyv (költségtérítés-köteles) 5. Üzemkönyv (költségtérítés-köteles)
27
8. Vizsgálati módok 8.1 Szennyező anyag, szennyeződések és keverési arány vizsgálata A szennyező anyag, szennyeződések és keverési arány vizsgálata az MSZ 182821:1987, MSZ EN 1097-1 ….-9-ig:1998-2000, MSZ EN 1367-1 ….-4-ig:1999-2001, MSZ EN 1744-1:2001 szerint történik. A szétválasztás az alábbiaknál történik: 1. szemek, amelyek szennyező anyagok (lásd az 5.2 pontot) 2. szemek, amelyek szennyeződések (lásd a 3.1 pontot) 3. szemek, amelyekhez aszfaltot vagy annak adalékanyagait lehet hozzárendelni, 4. szemek, amelyekhez betont vagy annak adalékanyagait lehet hozzárendelni (3. és 4. csak a keverési arány meghatározásánál). 8.2. Szabványok a környezettel való összeférhetőségre Hazai szabvány még nincs, elkészítendő!
