Útmutató a szakképzettségi vizsgához BEVEZETÉS

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK .................................................................................................................................. 1 BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................... 2 1. MI A SZAKKÉPZETTSÉGI VIZSGA? ............................................................................................................ 3 2. A SZAKKÉPZETTSÉGI VIZSGA MEGSZERVEZÉSE (a finn modell alapján) ............................................. 4 2.1 Finnország ............................................................................................................................................... 4 2.2 Dánia ....................................................................................................................................................... 4 2.3 Magyarország .......................................................................................................................................... 5 2.4 Hollandia ................................................................................................................................................. 6 2.5 Következtetés .......................................................................................................................................... 6 3. ÉRTÉKELÉS................................................................................................................................................. 7 3.1 A képzettségi vizsga környezete ............................................................................................................. 7 3.2 Értékelési szempontok ............................................................................................................................ 7 3.3 Értékelési kritériumok .............................................................................................................................. 9 3.4 Az értékelés megbeszélése .................................................................................................................. 13 3.5 A képzettségi vizsga dokumentálása .................................................................................................... 14 4. ÚTMUTATÁS .............................................................................................................................................. 16 4.1 Útmutatás a küldő iskola részére ........................................................................................................ 16 4.2 Útmutatás a küldő iskola tanára részére ............................................................................................. 17 4.3 Útmutatás a fogadó iskola tanára részére (ha van ilyen) .................................................................... 17 4.4 Útmutatás a diák részére .................................................................................................................... 19 4.5 Útmutatás a munkahelyi oktató részére ................................................................................................ 21 A sikeres képzettségi vizsga ....................................................................................................................... 23 5. A KÜLFÖLDÖN TETT SIKERES SZAKKÉPZETTSÉGI VIZSGA ELŐFELTÉTELEI ................................ 23 7. ELLENŐRZŐ LISTA .................................................................................................................................. 27 8. A KÉPZETTSÉGI VIZSGÁVAL KAPCSOLATOS SZÓKÉSZLET ............................................................... 27 FÜGGELÉKEK................................................................................................................................................ 32

Útmutató a szakképzettségi vizsgához

BEVEZETÉS Ez a kézikönyv a “Külföldön tett képzettségi vizsga” című projekt részeként készült az Európai Bizottság Leonardo da Vinci programjának támogatásával. A projektben részt vett Dánia, Finnország, Hollandia és Magyarország. Ez az anyag a szakképző intézmények vendéglátó-ipari és ruházati ipari tapasztalatai és gyakorlata alapján készült. A szakképzési rendszerek megszervezése országonként különböző. Az alapötlet azonban az volt, hogy elkészüljön a szakképzettségi vizsga megszervezését segítő kézikönyv, amelyet országtól és szakterülettől függetlenül használhat bármely diák/tanár/munkahelyi oktató. Bár a kézikönyv a “finn modellen” alapul, figyelembe veszi a résztvevő országok sajátságait is. A második rész az értékelés általános vonásaival, az értékelési szempontokkal és az értékelési kritériumokkal foglalkozik. A diákok korrekt és egyenlő értékelését elősegítendő, az a legfontosabb, hogy minden érintett fél ismerje az értékelés elveit.

A harmadik rész a diákoknak nyújtandó útmutatásra és támogatásra összpontosít. A diákok megfelelő és időben nyújtott útmutatásra és támogatásra jogosultak a képzettségi vizsga előtt, alatt és után. Egyéni különbségek vannak abba a tekintetben, melyik diáknak milyen mértékű útmutatás és támogatás szükséges, ezért kell a munkahelyeket megfelelő mennyiségű előzetes információval ellátni a munkahelyre kerülő diákokról. A kézikönyv végén szószedet tartalmazza a képzettségi vizsga közben leggyakrabban alkalmazott szakszavakat. Végül a képzettségi vizsga terveinek, dokumentumainak, stb. a mintái találhatók meg az Első Függelékben.


1. MI A SZAKKÉPZETTSÉGI VIZSGA? A szakképzettségi vizsga munkafolyamatokból vagy munkavégzéssel kapcsolatos szituációkból áll, amelyet az oktatást nyújtó és a munka világa közösen tervez meg, szervez és értékel. Ez egy a sok értékelési módszerek közül. Hogy az egyes értékelési módszerek mekkora hangsúlyt kapnak, az a tanulmányi modultól függ (Ábra - 1). A szakképzettségi vizsgával a diákok igazolják, milyen mértékben sajátították el a nemzeti alaptantervben meghatározott és a munka világa által megkívánt készségeket.

Más iskolai

tétel Szakképzettségi vizsga

Más vizsgák

Ábra – 1: A szakképzettségi vizsga az értékelés részeként

A szakképzettségi vizsga szükséges, például, - az oktatás minőségének biztosításához, valamint az iskolák és a munka világa közötti kapcsolat megerősítésére - hogy alkalmat kapjon a munka világa, hogy befolyásolja az oktatásnak a munka világához való kapcsoltságát - a diákok értékelésének egységesebbé tételéhez, és hogy a diákok visszajelzést kapjanak szakképzettségükről - hogy a diákok könnyebben beléphessenek a munka világába


- a munka orientált és gyakorlati természetű oktatás növeléséhez - a diákok tanulási motiváltságának fokozásához - hogy visszajelzést kapjanak az oktatást nyújtók a tantervek, az oktatási intézkedések, valamint a diákoknak nyújtott útmutatás és támogatás mértékének helytállóságáról - a diákok szakmai önazonosságának előmozdításához (a szakma szakértőinek visszajelzése alapján)

2. A SZAKKÉPZETTSÉGI VIZSGA MEGSZERVEZÉSE (a finn modell alapján) 2.1 Finnország Finnországban a szakképzés három évig tart (120 kredit, 1 kredit egy tanuló 40 órányi munkájának felel meg), s ebből munkahelyi képzés legalább 40 kreditet tesz ki. Finnországban a szakképzettségi vizsgát a munka világának szervezeteivel együtt rendezik. A képzettségi vizsga a diákoknak nyújtott munkahelyi képzés része. A képzettség vizsga célja annak biztosítása, hogy a diákok ugyanazzal a szakképzettséggel rendelkezzenek az adott területen. A képzettségi vizsgát tanulmányi modulonként rendezik, és az egyes tanulmányi modulok értékelésének részét képezik. Az első képzettségi vizsga alkalmával a diákok igazolják szakképzettségüket a munkavégzés alapjainak körében; a későbbi képzettségi vizsgák alkalmával igényesebb szakmai készségeket mutatnak be, és hogy mennyire

mesterei

a

szakmának.

A

szakmai

tanulmányok

moduljába

tartozó

kulcsképességeket a képzettségi vizsga alkalmával kell értékelni. A szakmai végzettség Finnországban rendszerint 3-6 képzettségi vizsgát tartalmaz. A szakmai végzettség megszerzésének feltétele, hogy a diák letegye összes képességi vizsgáját. A diákok külön képességi vizsgabizonyítványt kapnak.

2.2 Dánia

A szakképzés szerkezete Dániában "szendvics modell", azaz a diák képzése felváltva történik az iskola és az egy cégnél töltött szakmai gyakorlat között. A ruházati képzés 3,75 évig tart. A vendéglátó-ipari (hotel, étterem, és ellátás) képzés 2-4 évig tart.


A képzettségi vizsgát a dán ruházati iparban az iskola műhelyében tartják, nem a munkahelyen. Ha ott tartanák azonban, nyilvánvalóan összhangban lennének az Első Függelékben pontosított témák tartalmával (Javaslat képzettségi vizsgára / DK). 2.3 Magyarország Tervezet varrónők oktatására (2+2 év) A diákok a 8. év elvégzése után kerülnek a szakképző iskolába. A 9-10. évben a szakoktatás az általános készségeket erősíti meg, és alapvető szakképzést nyújt. Ezt követően a diákok bekapcsolódhatnak a szakképzésbe. Az alapvető szakképzés a foglalkoztatási csoport együttes szakmai tudását (elméletben és képzésben), képességét és tehetségét fejleszti. Az alapvető szakképzés során a diákok megismerhetik az alapvető szakmai készségeket és a választott foglalkoztatási csoport sajátos technológiájával, a felhasznált anyagokkal, és a foglalkoztatási csoporton belüli végzettségekkel, valamint felkészülnek, hogy speciális végzettséget válasszanak. A 9-10. évben minden diák az iskolai műhelyben vesz részt szakképzésen. Miután sikeresen befejezték a 10. évet, a diákok megkezdik a tényleges szakmai képzést. Ugyanakkor a diákok alkalmat kapnak, hogy megvalósítsák saját elképzeléseiket is. A szakmai elmélet és gyakorlat tanításához modern technikai feltételek biztosítottak. A magyar diákok a szakképzés második évét az iskolai műhelyben, vagy egyénileg választott külső munkahelyen (kisvállalkozás, a szakma egyéni vállalkozó mestere), vagy csoportonként gyárakban töltik. A diákok a képzést az Oktatási Minisztérium által szabályozott központi program szerint végzik az órákra lebontott tanterv alapján a szakoktató vezetése alatt álló iskola szervezésében és felügyeletével. A külső képzési helyeken tartandó vizsga a Kamara (iskolai szakképző) felelőssége alá tartozik, és szakértők közreműködésével bonyolítják le.


2.4 Hollandia A vizsga a Holland ruházati ipari oktatásban röviden: A tanterv 4 éves oktatást tartalmaz; a) Az első évben a diákok a ruházati iparról tanulnak. Megtanulnak a gépeken dolgozni, szabásmintát készíteni és követni, stb. Négy hónap után a diákoknak választaniuk kell a ruhatervezés és a ruhakészítés között. b) A ruhakészítés második éve megoszlik a divatszabászat és a konfekció között. A diákok egy cégnél is dolgoznak, hogy munkatapasztalatot szerezzenek. c) A harmadik évben kezdődik a vizsga. A harmadik évben a diákok 10 hetet dolgoznak egy cégnél. d) A negyedik év 10 hetes munkahelyi képzéssel kezdődik. Ezt követően a diákok visszatérnek az iskolába, és megkezdik vizsgaévüket, ami azt jelenti, hogy egy 10-12 ruhából álló kollekciót kell készíteniük. A kollekciót az iskolában kell elkészíteni. A munkahelyi képzés nem része a vizsgának. A jövőben a vizsga a munkahelyi képzés közben kerül sorra. Az iskolai képzés felkészülésnek tekintendő a cégnél történő képzésre, ahol összetettebbek a problémák, és a helyzetek valóságosabbak. A diákoktól elvárják, hogy használják a 3/4 évnyi iskolai képzés során szerzett tudást és készségeket, és alkalmazzák őket a vendéglátó- és ruházati ipar valóságában a képzés közben. A képzési év két 20 hetes időszakra oszlik. 2.5 Következtetés

Mivel a finnek már 1999 óta kifejlesztették szakképzettségi vizsgarendszerüket, és mivel a résztvevő országok a szakképzettségi vizsga irányába haladnak, az érintett országok igyekeznek megvizsgálni a finn rendszer alkalmasságát és alkalmazhatóságát saját rendszerük tekintetében.


3. ÉRTÉKELÉS Értékelők: A szakképzettségi vizsgát rendszerint a munkahelyi oktató és a képzettségi vizsgát felügyelő tanár értékeli, miután meghallgatták a diák önértékelését. Egyes esetekben azonban, azaz amikor nincs közvetítő iskola, az értékelést elvégezheti a munkahelyi oktató maga is. A fogadó iskola tanára részt vesz a képzettségi vizsga értékelésében. Ha szükséges, egy ügyfél, valamely érdekelt csoport képviselőjének, stb. a véleménye is meghallgatható a képzettségi vizsga értékelésekor. Bár a törvény nem köt ki semmi vizsgához kötött követelményt a munkahelyi oktatóval kapcsolatban, neki alaposan ismernie kell a tárgyat. Dániában és Hollandiában külső értékelők megfigyelőként követhetnek 1-2 vizsgát, hogy megtanulják, mit kell tenniük. A SKILLDA projektnek köszönhetően az értékelők rendelkezésére áll egy értékelési modul, amely az Interneten vagy a Virtuális Campuson keresztül tanulmányozható. A munkahelyi oktató és a tanár feladata, hogy szükség esetén közbelépjen egy szakképzettségi vizsga lefolyásában. A beavatkozás vagy a képzettségi vizsga esetleges megszakításának oka lehet a munkabiztonsági rendelkezések figyelmen kívül hagyása, a gazdasági veszteségek veszélye, vagy az ügyfél biztonságának veszélyeztetése. 3.1 A képzettségi vizsga környezete Minden cég jóváhagyást kapott és rendszeres ellenőrzés alatt áll akár az iskola részéről, akár az országos munkakörnyezeti szervezet részéről. A fogadó iskolának értékelnie kell az intézmények alkalmasságát. Az is lehetséges, hogy a küldő iskola tanára látogatja meg az intézményeket, ahol a diákjuk van. 3.2 Értékelési szempontok Az értékelési szempontok minden képzési modulban a következők: -

a munkafolyamat elsajátítása

-

a munka módszereinek, eszközeinek és anyagainak megismerése

-

a biztonságos munkavégzés

-

a munka alapját jelentő információ ismerete. Hozzáállás, munkaerkölcs (Dánia és Hollandia)


Továbbá az egyes képzési modulokban a fontossággal rendelkező általános területek és az alapkészségek is az értékelés részét képezik. Fontossággal rendelkező általános területek: -

nemzetköziség

-

fenntartható fejlődés

-

a technológia és az információs technológia

használata -

vállalkozás

-

minőségi és ügyfélközpontú működés

-

fogyasztói készségek

-

a munkabiztonság és higiénia figyelembevétele

Általános alapkészségek -

tanulási készség

-

problémamegoldó készség

-

szociális és kommunikációs készség

-

együttműködési készség

-

etikai és esztétikai készség

A fontossággal rendelkező általános területek és készségek értékelésére kerül sor a képességi vizsgán, melyek közül lényegében a kulcsfontosságú készségek közé tartoznak az adatok, és amelyekben az adatok a legvilágosabban követhetők működés közben. Ezen felül a diák elegendő alkalommal rendelkezett, hogy elsajátítsa a megkívánt készségeket. A döntő szempont a szakképzettségi vizsgán a diák szakképzettségében visszatükröződő szakmai készségek értékelése. A minősítést meghatározzák a képzettségi vizsga anyagában meghatározott kritériumok és a munka minősége. A munka világában megkívánt kulcskészségeket a munka világának képviselőivel együttműködve kialakított értékelési adat határozza meg. Az értékelés kritériumaként leírás készül azokról a munkakészségekről, munkavégzésről és végső eredményről, amelynek az elérése kívánatos a különböző minősítések megszerzéséhez. Ebben az összefüggésben az alkalmazott szakszavak a tudás, a készségek és a képességek. Az értékelés szempontjai mindegyik résztvevő országra vonatkoznak, de hogy mi a pontos jelentésük, az külön határozandó megy.


A szakképzettségi vizsgán használt értékelési módszereket úgy választották meg, hogy mérjék a kitűzött célok elérését, és támogassák a diák tanulását. Az adott területtől függően a következő módszerek használhatók a szakképzettségi vizsgák értékelésekor: -

közvetlen megfigyelés, azaz a diák munkavégzésének figyelemmel követése

-

kiegészítő írásbeli feladat

-

kérdések és megbeszélés

-

önértékelés

-

ügyfél visszajelzése

-

portfólió-elemzés

A munka megkezdése előtt a diákoknak el kell mondani, milyen szempontok figyelembevételére kerül sor értékelésükkor, és ezt be kell jegyezni munkafüzetükbe is. Például, a Hollandiában alkalmazott értékelési szempontok a vendéglátóiparban (hotel, étterem) és a ruházati iparban a Második Függelékben. Az osztályozó minősítéssel történő értékelésnek mindig a diák ösztönzését, fejlődését és kreativitását kell szolgálnia, s közben a szakmai szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyni.

3.3 Értékelési kritériumok Amit a diákok külföldön tanultak és képességi vizsgával igazoltak, azt a tanároknak el kell ismerniük annak az országnak a nemzeti tantervében közzétett kritériumok alkalmazásával, ahonnan a diák származik. A finnek egy öt pontból álló minősítési rendszert alkalmaznak, amely a készségszinteket tartalmazza, azaz az értékelési kritériumokat három lépésben mindegyik képzési modul esetében pontonként:


K 5 (kiváló) H 4 (jó) H 3 (jó) T 2 (megfelelő) T 1 (megfelelő) Ahhoz, hogy K5 minősítést kapjon, a diáknak teljesítenie kell minden értékelési kritériumot a kiváló szinthez. Ahhoz, hogy H3 minősítést kapjon, a diáknak teljesítenie kell minden értékelési kritériumot a jó szinthez. Ahhoz, hogy T1 minősítést kapjon, a diáknak teljesítenie kell minden értékelési kritériumot a megfelelő szinthez. Ha a diák készségei világosan meghaladják a H3 készségszintjét, az értékelésben résztvevő személyek megbeszélik, vajon megítélhető-e a H4 minősítés, és milyen alapon. Ha a diák készségei világosan meghaladják a T1 készségszintjét, az értékelésben résztvevő személyek megbeszélik, vajon megítélhetőe a T2 minősítés, és milyen alapon. A végső minősítésről szóló döntést a tanár és a munka világának szervezeteinek képviselője mondja ki kellő körültekintést adva a diák önértékelésének.

Értékelés Dániában A képzés fő célja nemcsak az, hogy a diákok a lehető leginkább képessé váljanak az előttük álló munkára és az élethosszig tartó tanulásra, hanem az is, hogy megadja a diákoknak azokat az eszközöket, amelyekkel boldogulnak személyes életükben. Kapcsolat a tantárgyi anyag és a projektmunka között: Képzésük során a diákok megszerzik a felkészültséget, amelyet alkalmazniuk kell a projektmunkában, hogy megszerezzék a szükséges készségeket. A folyamatos minősítés és a végső értékelés csak a projektmunkában megszerzett készségeken alapszik. Tanulási környezet: A tanulási környezet legyen motiváló és támogassa a diák pályaterveit. A tanulási folyamat áll a középpontban, és a diáknak álljon módjában, hogy válasszon és vállaljon felelősséget.

10


Tanulói befolyásolás: -

a gondolat fázisa

-

a tervezés fázisa

-

az értékelés fázisa

Társ-felelősség a saját tanulási folyamatban: -

a diák cselekvőül részt vesz a tanítás megtervezésében

-

az egyszerű munkafolyamatok fokozatosan bonyolultabbak lesznek

-

a diáknak használnia és fejlesztenie kell a megszerzett cselekvési készségeit

-

a diáknak meg kell tanulnia kezelni saját korlátait

-

a diáknak ismernie kell saját tanulási stílusát és személyes szerepét

-

a diáknak meg kell tanulnia megtervezni és kézben tartani saját tanulását

-

a diáknak meg kell tanulnia függetlenül gondolkodni

Fokozva a diák tudatosságát és képességét a tanulási folyamat leküzdésében, a diák a személyisége megváltozását tapasztalja. Minősítés/értékelés: folyamatosan és a záró vizsgán: Minden feladat és vizsga a dán országos szabvány szerint kap minősítést: A következő jegyeket alkalmazzák: 13:

A kivételesen önálló és kiváló teljesítményért.

11:

Az önálló és kiváló teljesítményért.

10:

Az önálló, de nem különösen önálló teljesítményért.

9:

A jó, az átlagnál valamivel jobb teljesítményért.

8:

Az átlagos teljesítményért.

7:

A közepes, az átlagnál valamivel alacsonyabb teljesítményért.

6:

Az éppen elfogadható teljesítményért.

5:

A bizonytalan és nem megfelelő teljesítményért.

03:

A nagyon bizonytalan, nagyon gyenge és elégtelen teljesítményért.

00:

A teljesen elfogadhatatlan teljesítményért.

A szakma Szakképzési Bizottsága állítja fel a minősítési/értékelési szabványt. Ezt követik a tanárok és a külső vizsgáztatók (az ipar világából).

11


A magyarok a következő minősítéseket használják: Kiváló,

az kapja, aki teljesen elsajátította az oktatott technológiát, és képes is azt használni, önállóan végzi a munkáját, és megfelelő minőségű terméket állít elő. Aki képest teljesíteni az oktató által előírt időnormát, és kreatívan alkalmazza a gyakorlatban elméleti tudását.

Jó,

az kapja, aki elsajátította a munkamenetet és technológiát, és nem követ el lényeges hibákat. Aki önállóan végzi munkáját, és csak alkalmilag szorul oktatói segítségre. Aki jó minőségű munkát végez, teljesíti az előírt időnormát, és képes elméleti tudását a gyakorlatban alkalmazni.

Közepes, az kapja, aki megfelelően elsajátított szinte minden oktatott technológiát, és alkalmanként hibázik. Aki ne végzi munkáját önállóan, és nem képes tudását a gyakorlatban alkalmazni. Aki számos javítást végez munkájában, és valamivel elmarad az előírt időnormától. Elégséges, az kapja, aki tájékozatlannak bizonyul a technológiák alkalmazása terén, súlyos hibákat követ el. Aki nem képes oktatói irányítás nélkül dolgozni. Aki hibás termékeket gyárt gondatlanság miatt, és elmarad az előírt időnormától. Elégtelen, az kapja, aki tájékozatlan az oktatott technológiák tekintetében, és azokat komolyan megszegi, csak oktatói segítséggel dolgozik, máskülönben általában hibás termékeket gyártana. Jelentősen elmarad az előírt időnormától. A gyakorlati vizsga tárgyai és időrendje - A vizsgadarab elkészítése (minta és technikai dokumentáció alapján) - Nem több, mint 300 perc fordítható a vizsgára.

Vizsgaszint értékelés A diák minősítést kap valamely vizsgarész teljesítéséért.

12


A hollandok a következő minősítést alkalmazzák:

10 = kiváló 9 = nagyon jó 8 = jó 7 = nagyon megfelelő 6 = elégséges 5 = elégtelen 4 = nem megfelelő 3 = nagyon nem megfelelő 2 = gyenge 1 = nagyon gyenge •

A munkahelyi képzés időtartamának minősítése 5.5 vagy magasabb kellene, hogy legyen. Ha a vizsga minősítése 5.5 alatti, a diáknak meg kell ismételnie egyes részeket vagy akár az egész munkahelyi periódust.

•

A vizsga minden részének 5.5 vagy magasabb minősítést kell kapnia, hogy a diák átmenjen a vizsgán.

A minősítések a következők: 5.5 v. jobb 5.5 alatt

V O

3.4 Az értékelés megbeszélése Az értékelés megbeszélése követi a képzettségi vizsgát. A diák, a képzettségi vizsgát megfigyelő munkahelyi oktató és esetleg a tanár vesz ebben részt. Az értékelés csak az értékelés tárgyára összpontosít; ez kap minősítést az értékelési szempontok és kritériumok szerint. A szakmai képzés értékelése nem csak egy minősítés megjelölése lehet, hiszen nagyon fontos, hogy a szakoktató szóban is minősítse a munkát, rámutatva az eltérésekre és problémákra, miközben elismeri a munkát,

13


amikor kell. Csak ekkor ösztönözhető a diák jobb munkára, hogy kiküszöbölje a hiányokat és javítsa a hibákat. A minőség talán csak részben határozható meg objektíven a mérhető módszerekkel. Sok a szubjektív, esztétikai összetevő is, amelyek fokozzák a szakmai oktató felelősségét, amikor elemzi és értékeli a diák munkáját. Az értékelés megbeszélését dokumentálják a képzettségi vizsga részeként. A dokumentumot aláírja a tanár, a diák és a munkahelyi oktató. Az értékelés megbeszélésének és a kérdéseknek nyitottaknak kell lenniük, hogy bátorítsák és előmozdítsák az önértékelést. A diák önértékelése megkívánja az értékelési szempontok és kritériumok megértését, valamint azt a képességet és bátorságot, hogy minősítse saját teljesítményét. Magyarországon a vizsgabizottság elnöke összefoglalja saját értékelését és vizsgatapasztalatait. Az értékelés legyen részletes, kreatív és fejlesztő elemzés, adatokkal alátámasztva.

Az értékelés általános szempontjai:

-

a szakmai követelmények gyakorlati és szóbeli témáinak helyénvalósága

-

légkör, a vizsga leírása

-

a vizsgázó felkészültsége, a főbb eredmények és kívánnivalók a felkészültség szempontjából

-

az eredmények és a körülmények közötti kapcsolat

-

más megállapítások, ajánlások a vizsgarendszer vagy -tárgy tekintetében

Jelentés készül a vizsgabizottság értekezletéről, aláírja a vizsgabizottság elnöke, tagjai és a jegyző legkésőbb 8 nappal a vizsga után.

3.5 A képzettségi vizsga dokumentációja A szakképzettségi vizsga dokumentációja fontos, mert a későbbiekben szükség lesz visszatérni a képességi vizsgához, például a következő esetekben: 14


1. Annak igazolásakor, hogy minden képzettségi vizsga megfelelően teljesült 2. Amikor a teljes képzési modul minősítését meghatározzák 3. Amikor megismétlik a sikertelen képzettségi vizsgát 4. Amikor felemelik valamely képzési modul képzettségi vizsgájának a minősítését 5. Amikor a diák fellebbezést nyújt be a képzettségi vizsga értékelése ellen 6. Az oklevélhez mellékelt képzettségi vizsgabizonyítvány megírásakor 7. Amikor a diákok panaszt tesznek az értékelő minősítés ellen 8. Amikor a diáknak ki kell egészítenie képzettségi vizsgáját, vagy csak részleges képzettségi vizsgát tesz

A dokumentáció tartalmazza a képzettségi vizsga helyzetét, a képzettségi vizsga teljes munkáját és körülményét. A dokumentáció továbbá tartalmazza a diák önértékelését és a képzettségi vizsga visszajelzését. Egy közös megbeszélés alapján a központé témákat lejegyzik az űrlapra, hogy dokumentálják a képzettségi vizsga értékelését, hogyan zajlott a képzettségi vizsga, hogyan alakult ki a minősítés, és mely tényezők befolyásolták jelentősen a minősítést. Ha a képzettségi vizsga megfelelően teljesült, a tervezett támogatás mértékét is lejegyzik. A következő dokumentumokat szintén megőrzik a szakképzettségi vizsgával kapcsolatban, ha központi szerepet játszottak az értékelésben: •

A képzettségi vizsga terve

•

Az értékelési szintleírások

•

A diák saját terve vagy más dokumentum, amelynek jelentősége volt a képzettségi vizsga értékelésekor

•

Az értékelési űrlap mindenkitől, aki részt vett az értékelésben

•

A képzettségi vizsgabizonyítvány a képzettségi vizsga feladatának és terjedelmének rövid leírásával

Az értékelést a küldő iskola tanára és a munkahelyi oktató becsatolja az Europassba. Az Europass egy nyitott és rugalmas keret, amely lehetővé teszi, hogy 15


a végzettségek és a készségek összehasonlíthatók legyenek egymással, és ez az Europass portfólión alapszik. Az Europass portfólió egy személyes dokumentumcsomag, amelyet az emberek önkéntesen használhatnak, hogy meglegyen számukra végzettségük, formális és nem formális képzésük, valamint szakmai készségeik értékelése, továbbá munkavállalási engedély alkalmával tájékoztassa a munkaadókat Európában. Az Europass portfólió öt dokumentumból áll, azaz:

=> Europass önéletrajz => Europass mobilitás => Europass bizonyítvány-kiegészítés => Europass oklevél-kiegészítés =^> Europass nyelvi portfólió A használt űrlapok mintái megtalálhatók a Harmadik Függelékben.

4. ÚTMUTATÁS 4.1 Útmutatás a küldő iskola részére A külföldi elhelyezkedés előtt szerződést kell kötni a küldő iskola, a fogadó iskola, a cég és a diák között. Mindegyik résztvevő jogait és kötelességeit leírják a szerződésben az elhelyezkedés gördülékeny lebonyolítása és magas minősége érdekében. A küldő iskola megegyezik a lebonyolításról a fogadó iskolával. A küldő iskolának megfelelően tájékoztatnia kell diákjait a visszajelzés és az egyéb jelentések gyakorlatáról. A képzettségi vizsgáknak egy létező rendszerhez kell kapcsolódniuk, azaz a tantervekhez, az útmutatási és támogatási szolgáltatásokhoz, valamint a nemzetközi tevékenységekhez.

16


4.2 Útmutatás a küldő iskola tanára részére A küldő iskola tanárának a felelőssége, hogy a diákok közötti esetleges tanulási nehézségekre és különbségekre rávilágítson, hogy ezekkel számolni lehessen a szakképzettségi vizsgák tervezésekor. A diákoknak meg kell kapniuk a szükséges útmutatást, a munkabiztonsági oktatást és a szakképzettségi vizsgával kapcsolatos szakmai követelményekre vonatkozó ismereteket. A fogadó iskola tanára a fő felelős a szakképzettségi vizsga

megtervezéséért

és

megvalósításáért.

Ez

szükségessé teszi, hogy ismerje a kérdéses szakmai végzettség tantervét, valamint a szakképzettségi vizsga elveit és az annak lebonyolítását vezérlő elveket.

4.3 Útmutatás a fogadó iskola tanára részére (ha van ilyen)

A képzettségi vizsga előtt A fogadó iskola tanárának biztosítania kell, hogy a képzettségi vizsga helye megfeleljen a küldő iskola által támasztott ajánlásoknak és értékelési kritériumoknak. (A Holland ruházati szektorban használt ellenőrző lista mintája látható a Negyedik Függelékben.) A tanár, a diák ás a munkahelyi oktató tervezi meg a képzettségi vizsgát a cég mindennapi tevékenysége és/vagy munkafolyamatai alapján. A képzettségi vizsga előtt a tanárnak el kell magyaráznia a diák részére, milyen következménnyel jár a vizsgára adandó minősítés tekintetében, ha bármi segítséget kap a diák a képzettségi vizsga közben. A képzettségi vizsga előtt a fogadó iskola tanára a diákkal együtt áttekinti a képzettségi vizsga céljait, az értékelés szempontjait és kritériumait, valamint az értékelési űrlapot. A képzettségi vizsgát megelőzően a tanár feladata, hogy a diákot és a munkahelyi oktatót megismertesse és tájékoztassa őket az elérkező képzettségi vizsgáról, hogy 17


kiderüljön, melyik képzési modulra vonatkozik a képzettségi vizsga, és mik a képzettségi vizsga céljai, és mi a tartalma.

A képzettségi vizsga közben A képzettségi vizsgát minősítő tanárnak és munkahelyi oktatónak meg kell egyeznie a képzettségi vizsga értékeléséhez tartozó feladatok megosztásáról.

A munkahelyi oktató és a tanár kötelessége, hogy szükség esetén beavatkozzanak a képzettségi vizsga lebonyolításába. A beavatkozás vagy a képzettségi vizsga esetleges megszakításának oka lehet a munkabiztonsági rendelkezések figyelmen kívül hagyása, saját maga vagy más biztonságának veszélyeztetése munka közben, a gazdasági veszteségek veszélye, vagy az ügyfél biztonságának veszélyeztetése.

Ha a képzettségi vizsga nem elfogadható módon teljesül, a diák új képzettségi vizsgaidőpontban állapodik meg a felügyelő tanárral. A felügyelő tanár határozza meg a diákkal és a munkahelyi oktatóval együtt, szükség van-e további oktatásra. A diáknak joga van fellebbezést benyújtani a neki adott minősítés ellen. A képzettségi vizsga után

A képzettségi vizsgához tartozó értékelési és útmutatásul szolgáló megbeszélésre az érintett résztvevők megegyezése szerinti időben kerül sor. A megítélendő végső minősítésre vonatkozó döntést a tanár és a munkahelyi oktató hozza meg kellő körültekintést szentelve a diák önértékelésének. A tanár felelős az értékelésről alkotott írásos összegzésért (az értékelés dokumentációs űrlapja). Az összefoglalást alá kell írnia a diáknak, a tanárnak és a munkahelyi oktatónak.

Ha a diák megbukik, a tanár, a diák és a munkahelyi oktató közösen állít fel egy segéd- és útmutató tervet. Ez a terv tartalmazza a diák hiányzó készségeit, hogy milyen

18


kiegészítő képzés szükséges a készségek területén, és hogy hol és hogyan kerül sor a hiányzó készségek vizsgájára (dátum és a képzettségi vizsga környezete).

4.4 Útmutatás a diák részére

Kétségtelenül, a diákok felelősek azért, hogy biztosan és pontosan tudják, mit kell tenniük a képzettségi vizsga közben. Gondosan olvassák el ezt a kézikönyvet, a függelékeit és a többi információs anyagot, amelyről az iskola gondoskodott.

A képzettségi vizsga előtt A cégeknek ellenőrizniük kell a diákok azonosságát, mielőtt munkába állnak. Az azonosító űrlap egyik példányát az adminisztráción őrzik majd. A képzés résztvevőinek mindig érvényes azonosítót kell hordaniuk maguknál, pl., útlevelet vagy turista igazolványt. A vezetői engedély nem érvényes személyazonossági igazolvány, bár alkalmas szúrópróbaszerű ellenőrzésekre. A diákoknak kell gondoskodniuk arról, hogy útlevelük érvényes legyen! A diákok a szakképzettségi vizsgához tartozó tájékoztató programon vesznek részt. Megismerik a képzettségi vizsga céljait, a minősítés szempontjait és kritériumait, amikor önállóan készítenek képzettségi vizsgatervet. Tanáraikkal és munkahelyi oktatóikkal együtt a diákok megegyeznek a képzettségi vizsgáról és annak időpontjáról. Ha a képzettségi vizsga szándékoltan haladó feladatot tartalmaz, pl., munkatervet a képzettségi vizsgára, a diákoknak ezt a megegyezés szerint kell teljesíteniük, hogy a munkahelyi oktató és a tanár ellenőrizni tudja. A diákoknak ismerniük kell a képzettségi vizsga gyakorlati elrendezését és értékelését.

19


A képzettségi vizsga közben A diákok teljesítik a nekik adott, és a képzettségi vizsga részét képező feladatokat. A diákok betartják annak a helynek a rendelkezéseit és szabályait, ahol a képzettségi vizsgára sor kerül. Joguk van útmutatást is kérni a képzettségi vizsga során. Ismerniük kell és meg kell tartaniuk a munkahelyi körülményekre vonatkozó munkabiztonsági rendelkezéseket, pl., biztonsági berendezések, elsősegélynyújtás, tűzbiztonság, árambiztonság és segélyhívás. A diákok segítséget és támogatást kérhetnek a munkahelyi oktatóktól egész idő alatt. A képzettségi vizsga után

A

diákok

vegyenek

részt

a

képzettségi

vizsgára

vonatkozó

értékelési

megbeszélésen. A képzettségi vizsga értékelésének űrlapja elfogadott, miután a diák aláírta. Ha egy diák megbukik a képzettségi vizsgán (nem megfelelő), a diák és a tanár együtt dolgozza ki, tervezi meg a segítség módját, mértékét és azt az alkalmat, amikor a diák megismétli a képzettségi vizsgát. A diákok kötelesek visszajelzést küldeni a képzettségi vizsga folyamatáról az őket küldő iskolába; a többi tájékoztatásról és jelentésről az iskolák gondoskodnak. A diákoknak szóló útmutatás és támogatási intézkedés A tanároknak tájékoztatniuk kell a munkahelyi oktatókat bármely és minden ügyről, amely valamely diák tanulási nehézségeivel kapcsolatos. Különböző diákok

Mindenki, aki tanulási nehézséggel küszködik képzése során, és aki alkalmanként egyéni támogatásra szorul, különböző tanulónak tekinthető. A képzettségi vizsgáknak köszönhetően a különböző tanuló a tevékenységen keresztül tud tanulni, és eredeti munkahelyzetben meg tudja mutatni, amit megtanult. A különböző tanulók erősségeinek és gyengeségeinek felismerése, és a számukra szükséges támogatás és útmutatás biztosítása az előfeltétele a sikeres képzettségi vizsgának. 20


A képzettségi vizsga felkínálja az alkalmat a különböző tanulóknak, hogy azt mutassák meg, amit képesek megtenni, nem pedig azt, hogy mire nem képesek.

4.5 Útmutatás a munkahelyi oktató részére A munkahelyi oktatók megismerkednek a képzettségi vizsgával, és jelzik a munkahelyi közösség többi tagjának a diák képzettségi vizsgáját. Megismerik a képzettségi vizsga céljait, az értékelési szempontokat és kritériumokat. A munkahelyi oktatók a diákkal és a diák tanárával együtt részt vesznek a képzettségi vizsga megtervezésében. A munkahelyen a diák alkalmat kap, hogy megszerezze azt a tapasztalatot, amely ahhoz a tudáshoz kell, aminek az igazolását elvárják a képzettségi vizsgán. A munkahelyi oktató szakértőként szolgál a munkahelyen lefolytatott képzettségi vizsga megtervezésében és megvalósításában. Elsődlegesen értékelőként teljesít szolgálatot a munkahelyen tartott képzettségi vizsgán, és amennyiben lehetséges, a képző intézetben tartott képzettségi vizsgán is. Ezen felül együttműködik a tanárral a képzettségi vizsga gyakorlati megszervezésében, ha az a munkahelyi képzés során kerül lebonyolításra. A munkahelyi oktató segítséget és útmutatást ad a diáknak a képzettségi vizsgán, részt vesz a tájékoztató programon, valamint az értékeléshez kötött képzésben, és olyan szociális környezetet teremt, amely alkalmas arra, hogy megtanítsa a munka világának szabályait. A munka világában elvárt kulcsfontosságú készségeket értékelési szempontként határozza meg az együttműködő munkahelyi oktató és a tanár. A képzettségi vizsga előtt

A diák útmutatást kap a képzettségi vizsgaterv kialakításában, és hogy megismerje a munkahelyi gyakorlatokat (pl., az önellenőrzés terve) és a munkafelszereléseket, a munkahely munkabiztonsági rendszabályait, a vészhelyzetben alkalmazandó eljárásokat, az árambiztonság és tűzbiztonság támasztotta elvárásokat, 21


és hogyan kell pontosan és biztonságosan dolgozni. A munkahelyi oktató hagyja jóvá a diák munkatervét a képzettségi vizsgára és a többi anyagot is. A munkahelyi oktató ad útmutatást a képzettségi vizsgával kapcsolatos feladatok tekintetében. Az útmutatás aránya beszámít a képzettségi vizsga minősítésébe. A képzettségi vizsga közben

A munkahelyi oktató figyelemmel kíséri a diák munkáját a képzettségi vizsga közben, bátorítja őt, és útmutatást ad neki, ha szükséges. A munkahelyi oktató egyik felelőssége, hogy a diák munkába beavatkozzon, ha a diák figyelmen kívül hagyja azokat az általános utasításokat,

amelyek

érvényben

vannak

a

munkahelyen

és

munkabiztonsági

rendszabályok.

Ha szükséges, a munkahelyi oktató közbelép, vagy felfüggeszti a képzettségi vizsgát, ha a munkabiztonság vagy az ügyfél biztonsága veszélybe kerül, vagy ha fennáll a kockázata, hogy a vállalkozás más gazdasági károkat szenved. Írott jegyzőkönyvet kell aláírnia a diáknak és a munkahelyi oktatónak, ha szükségessé vált, hogy a képzettségi vizsgán közbe kellett lépni, vagy azt fel kellett függeszteni.

A képzettségi vizsga után

A munkahelyi oktató felkészül, és részt vesz az értékelési megbeszélésen, amely a diák képzettségi vizsgájával foglalkozik. Ha szükséges, értékelési adatokat gyűjt, hogy alátámassza saját értékelését a munkahelyi közösség más tagjaival szemben, akiknek alkalma volt megfigyelni a diák teljesítményét a képzettségi vizsga alatt. Az értékelési megbeszélés közben a munkahelyi oktató visszajelzést ad a diáknak az ő készségeiről, és rámutat arra, mely területeken kell még fejlődnie.

22


Sikeres képzettségi vizsga A sikeres munkahelyi képzés és képzettségi vizsga főleg a gyakornok hozzáállásától, erőfeszítésétől és magatartásától függ. A diáknak készségesnek kell lennie, hogy olyan helyzetekbe kerüljön, amelyekben a képzés és a képzettségi vizsga céljai megvalósulhatnak. A gyakornok teljesítményének meg kell felelnie a cég elvárásainak. A diák helyzete lehetővé teszi, hogy minden alkalmazottal és a vezetőséggel is kapcsolatba kerüljön, és ez nagy tapintatosságot igényel. Tanácsos beépíteni a képzési kapcsolatok közé a céges szabályokat és rendelkezéseket.

5. A KÜLFÖLDÖN TETT SIKERES SZAKKÉPZETTSÉGI VIZSGA ELŐFELTÉTELEI A munkahelyi képzés és szakképzettségi vizsga sikere több tényezőtől függ, a legfontosabbakat alább soroljuk fel.

1. Helyes hozzáállás Minden résztvevő pozitív hozzáállása, erőfeszítése és magatartása fontos szerepet játszik a szakképzettségi vizsga megszervezésében és teljesítésében. A diákoknak készségesnek kell lenniük, hogy olyan helyzetekbe kerüljenek, amelyekben a képzés és a képzettségi vizsga céljai megvalósulhatnak. A gyakornok teljesítményének meg kell felelnie a cég elvárásainak. A diák helyzete lehetővé teszi, hogy minden alkalmazottal és a vezetőséggel is kapcsolatba kerüljön, és ez nagy tapintatosságot igényel. Tanácsos beépíteni a képzési kapcsolatok közé a céges szabályokat és rendelkezéseket.

23


2. Idegennyelv-ismeret, fontos az angol nyelvtudás A kultúra és a nyelv összefonódik, és egymást formálja. Lehetetlen a kettőt elválasztani. A nyelv azt a környezetet tükrözi, amelyben élünk, tükrözi értékeinket, mi élvez elsőbbséget. Még ha két ember ugyanazt a nyelvet beszéli is, fontos érteni a kulturális jelzéseket. Hatékony kommunikálási képesség nélkül a célország lakói és a munkahely irányában súlyos félreértések adódhatnak, amelyek minden előkészületet meghiúsíthatnak, vagy a további együttműködést romba dönthetik. A megfelelő szintű nyelvtudás előfeltétele érvényes a diákokra, a tanárokra és a munkahelyi oktatókra egyaránt. 3. Jó kapcsolatok a munka világában Rendkívül fontos a képzést nyújtóknak, hogy jó kapcsolatokat létesítsenek és ápoljanak a munka világával. Ez tevékeny kommunikációt és kapcsolattartást igényel a partnercégekkel. Ha jól ismerjük a partnereket a munka világában, az sok előnnyel jár: - megkönnyíti, hogy képzésre alkalmas munkahelyeket, és szakképzettségi vizsgára alkalmas helyeket találjunk - elégséges időtartamú munkahelyi képzés biztosítható - könnyebb alkalmas képzettségi vizsgafeladatokat találni - a jól megalapozott és szoros kapcsolatok mindkét felet motiválják és bátorítják, növelik szakértelmüket, és biztosítják a képzettségi vizsgák korrekt, egységes és szakmai értékelését - lehetővé teszi, hogy a munkahelyi kívánságokat jobban számításba vegyük - lehetővé teszi, hogy jobban tiszteletben tartsuk a munkahelyi szokásokat

4. A képzettségi vizsga rendszerének értelmezése

5. Világos helyi, vizsgaspecifikus tantervek Világosnak kell lennie a tanár és a diákok számára, hogy a képzési modul melyik részét értékelik a képzettségi vizsga során, és melyik részt értékelik más módszerekkel az iskolában, melyik az a központi készség, amelyet be kell mutatni a képzettségi vizsgán, ki értékeli a képzettségi vizsgát, stb. 6. Alapos előre történő tervezés -

a terminológia megvilágítása 24


-

a diákok nyelvi és kulturális felkészítése (Virtuális Campus)

-

a diákok és a munkahelyi oktatók felkészítése a szakképzettségi vizsgára

-

szerződések

7. Kölcsönös bizalom A képzettségi vizsga szervezési folyamatának a lehető legáttetszőbbnek kell lennie a kezdetektől. Ez biztosítja a folyamat minőségét és a kölcsönös bizalmat. Minden résztvevőnek tudatában kell lennie szerepének és kötelességének, az értékelési szempontoknak és kritériumoknak, stb. Ha gondosan rendeztek el mindent, a diákok hazájában a képzettségi vizsga elismertetése könnyű kell, legyen. 8. Információ A munkahelyi oktatónak elegendő információval kell rendelkeznie a diákokról és igényeikről a segítségnyújtáshoz és az útmutatáshoz. A munkahelyi oktatóknak is szükséges a visszajelzés sikereikről. A diákokat tájékoztatni kell arról, mit várnak el tőlük, és hogyan rendezik, illetve értékelik a képzettségi vizsgát. 9. Jól időzített és kielégítő útmutatás a diákok számára A munkahelyi oktatónak elegendő információval kell rendelkeznie a diákokról és igényeikről a segítségnyújtáshoz és az útmutatáshoz. A diákoknak szükséges az útmutatás a képzettségi vizsga előtt, alatt és után. 10. Dokumentáció -

értékelő űrlapok

-

értékelési megbeszélés

-

Europass

-

bizonyítvány

11. Utókövetés -

visszajelzés gyűjtése a diákoktól, tanároktól és munkahelyi oktatóktól

-

folyamatos fejlesztés a kapott visszajelzés alapján

-

tanulás a hibákból

25

6. IDŐKERET SZAKKÉPZETTSÉGI VIZSGAFOLYAMAT Időkeret Munkahelyi képzés kezdete 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Munkahelyi képzés vége 11

12

13

14

15

16

17

Külföldi munkahelyi képzés helyének keresése, a munkahelyi képzés helyének értékelése, érdeklődés finanszírozási lehetőségek iránt, írásos szerződések megszövegezése, munkahelyi oktatók képzése az e-modul és a szakképzettségi vizsga útmutatójának segítségével, képzettségi vizsgaterv, értékelési kritériumok, diáktájékoztatás, a diáknyelvi és kulturális felkészítése (Virtuális Campus), utazási előkészületek. A felkészülésre kb. hat hónap szükséges a munkahelyi képzés időtartama előtt. A diák megismerkedik a munkahellyel, új készségeket tanul és fejlődik a már tanultakban, útmutatás és segítség a diák számára, folyamatos visszajelzés, kapcsolat a munkahelyi oktató és a tanár között, valamint a tanár és a diák között. A szakképzettségi vizsga fél naptól egy hétig tarthat, ez függ a területtől és a feladattól, értékelési megbeszélés (munkahelyi oktató – tanár – diák), a diák önértékelése, visszajelzés, minősítés a munkahelyi oktatótól, a képzettségi vizsga megismétlésének lehetősége (bukás esetén), Europass. Ha a munkahelyi képzés meghaladja a négy hónapot, félidei értékelésre is szükség van. Megbeszélés a saját tanárával, végső minősítés a saját tanárától, dokumentáció, a diák esetleges fellebbezése a képzettségi vizsga értékelése ellen. Figyelem! A munkahelyi képzés 4 héttől 6 hónapig is eltarthat. 1 négyzet 1 hónapnak felel meg Ha a munkahelyi képzés meghaladja a négy hónapot, félidei értékelésre is szükség van.

26

7. ELLENŐRZŐ LISTA -

a képzettségi vizsga környezetének értékelése (Negyedik Függelék, 17. old.)

-

a diák tájékoztatása a szakképzettségi vizsgáról, az értékelési kritériumokról, az értékelési szempontokról és az értékelési módszerekről (9-10., 17. old.)

-

képzettségi vizsgatervet kell készítenie a diáknak, önellenőrzési terv (21. old.)

-

időrend (19., 25. old.)

-

a diáknak nyújtott útmutatás és segítség mértéke (20. old.)

-

értékelők (20. old.)

-

értékelési megbeszélés, visszajelzés (13., 19., 21. old.)

-

dokumentáció (15-16. old.)

-

új képzettségi vizsgaidőpont egyeztetése, a segítség és útmutatás terve (18. old.)

-

utókövetés (24. old.)

8. A KÉPZETTSÉGI VIZSGÁVAL KAPCSOLATOS SZÓKÉSZLET Értékelés Az értékelés általános terminus, az értékelés minden típusára vonatkozik a diák tanulásával kapcsolatban, beleértve az önértékelést és a külső értékelést is. Az értékelések az értékelési kritériumok szerint történnek. Értékelési kritériumok Az értékelési kritériumok az elfogadott szóbeli leírások az elégséges (1-2), a jó (3-4) és a kiváló (5) készségek tekintetében a különböző képzési modulokban és alterületeiken, amelyekre az adott minősítés vonatkozik. A szakképzettségi vizsga értékelése mindig az értékelési kritériumok alapján történik.

Központi program A központi program az oktatási minisztérium kiadványa, ezt kell figyelembe venni a szakképzés és gyakorlat előkészítésekor. A központi program tartalmazza 27


az időrendeket, a tantervi tartalmakat, a tanulás célját és követelményeit, a végzettség megszerzéséhez szükséges számonkérés módját és értékelését. Kamara: külső szakmai szervezet A külső szakmai szervezet egy a munka szereplőiből álló szakmai csoport, akik felügyelik a vizsgát, és részt vesznek az értékelésben. Az oktatás és a képzés biztosítása Az oktatás és a képzés biztosítását az oktatási intézmények végzik, ők felelősek a készségekhez és a munkahelyi képzéshez vezető oktatás és a képzés biztosításáért.

Rontott képzettségi vizsga A képzettségi vizsga rontottnak minősül, ha a diák nem sajátította el a modult vagy annak egy részét miközben a készségeit az értékelési kritériumok szerint minősítették. A diákok megismételhetik a rontott képzettségi vizsgát. Közös tervező és megvalósító szervezet A közös tervező és megvalósító szervezet egy az oktatási intézmény és a munka világának szervezeteinek képviselőiből álló szakértői csoport, amely felügyeli a szakképzés képzettségi vizsgájának a lebonyolítását és értékelését, és amely kibocsátja a képzettségi vizsgabizonyítványt. Helyi tanterv A helyi tanterv az oktatást és képzést nyújtó által jóváhagyott és a nemzetei alaptanterven alapuló dokumentum. Ez határozza meg részleteiben a nemzeti alaptantervben előírt tanulmányi program céljait, tartalmát és a diákok értékelését. Tartalmaz még tetszőleges és szabadon választható tanulmányokat, amelyeket az okatási intézmény biztosít.

Nemzeti alaptanterv A nemzeti alaptanterv az országos oktatási minisztérium által kiadott szabályozás, ezt kell követni a szakmai alapvető oktatás és képzés kialakításakor. A nemzeti alaptanterv

28


határozza meg a végzettséget adó tanulmányi modulokat, és ezeknek a moduloknak a céljait, központi tartalmukat, az értékelés kritériumait és a diák értékelését.

Munkahelyi képzés A munkahelyi képzés célorientált és felügyelt tanulás, amikor a végzettségnek megfelelő szakképzettség egy részét munkahelyen sajátítják el. A munkahelyi képzés értéke a szakmai minősítésben legalább 20 kredit. Szakképzettségi vizsgát tevő személy Aki szakképzettségi vizsgát tesz, az a diák, aki képzettségi vizsgát tesz egy vagy több képzési modulból. Aki képzettségi vizsgát tesz, részt vesz az értékelési megbeszélésen, és önértékelést ad saját teljesítményéről. Szakmai bemutatót teljesítő személy Aki szakmai bemutatót teljesít, az a diák, aki kielégítően elvégezte a 2555 órás képzést. Szakmai bemutatót elfogadó személy Aki szakmai bemutatót fogad el, az a tanár, aki felügyeli és értékeli a bemutatót a munkahelyen. Portfólió Portfólió – album vagy dosszié –, amelybe a diákok munkáikat, feladataikat gyűjtik, ez mutatja, hogyan fejlődtek, és mit értek el.

Gyakorlati képzés A gyakorlati képzés objektív beállítású és felügyelt képzési modul, ami közben a szaktudás egy része ott sajátítható el, ahol a gyakornok gyakorlati képzést kap.

29


Az oktatás és képzés biztosítója Az oktatás és képzés biztosítói azok az oktatási intézmények, amelyek azért felelősek, hogy biztosítsák a szakmai végzettséghez szükséges oktatást és képzést, valamint hogy a munkahelyi képzést megszervezzék.

A szakképzettségi vizsga elfogadója A szakképzettségi vizsga elfogadója a munkahelyi oktató, aki ott kíséri figyelemmel és minősíti a képzettségi vizsgát, ahol a gyakornok gyakorlati képzést kap. Önértékelés Az önértékelés a diák saját teljesítményének értékelése, és hogy miként fejlődött az előre meghatározott értékelési kritériumokkal összhangban megjelölt célok tekintetében. A diák önértékelését figyelembe veszik a végső minősítés kialakításakor. Képzettségi vizsgafeladatok A végzettségi vizsgafeladatok a felügyelő tanár és a munkahelyi oktató által közösen összeállított feladatok. A közös tervező és kivitelező szervezetek ügyelnek arra, hogy a képzettségi vizsgák megfeleljenek a tantervbe meghatározott céloknak.

Képzettségi vizsgakörülmény A képzettségi vizsgakörülmény eredeti munkakörülmény, ahol a képzettségi vizsga lebonyolításra kerül. A képzettségi vizsgakörülmény néha oktatási intézmény is lehet, ha eléggé indokolt.

Képzési modul Képzési modulok szükségesek a nemzeti alaptantervben közzétett végzettségek megszerzéséhez. Az egyes képzési modulok értékét kreditekben állapítják meg. Elégtelen szakmai bemutató Egy szakmai bemutató elégtelennek számít, ha a diák megbukott az egész vizsgán vagy egy részén az értékelési kritériumok alapján. A diákok megismételhetik a bemutatót.

30


Szakmai Bizottság (Dánia) Az egyes szakoktatási területeknek Szakmai Bizottsága van. Ez a bizottság határozza meg a tanterv szakmai részét, és jelöl ki szakembereket vizsgáztatónak a záróvizsgára. Szakmai bemutató Az a gyakorlatsor, amelyet az oktatási intézmény és a munkahely közösen állít össze, és amely ahhoz a szaktudáshoz tartozik, amelyet az alapképzés során el kell sajátítani. A szakmai bemutató lehetőség a diák számára, hogy megmutassa, hogy megtanult minden szakmai és gyakorlati dolgot, amire szüksége van a munka világában.

A szakmai bemutató környezete A szakmai bemutató környezete az, ahol a szakmai bemutatóra sor kerül; a bemutató környezete az iskola.

A szakmai bemutató gyakorlata Amennyiben a szakmai és vizsgakövetelmények nem rendelkeznek másként, a vizsga rendezője felelős a szakmai bemutató gyakorlatának, azaz a vizsgagyakorlatoknak az előkészítéséért, és a bizottság elnöke a szakterület gazdasági kamaráját képviselő vizsgabizottsági tagokkal együtt működve jóváhagyja azt a vizsgát rendezők vezetőjének ajánlására mielőtt a képzési vizsga sorra kerül.

(Szakmai) képzettségi vizsga Feladatsor, amelyet az oktatási és a munka világának szervezetei állítanak össze. Ezek a

feladatok

a

szakmai

alapképzésként

teljesítendő

szakmai

végzettséghez

kapcsolódnak, és az oktatás teljes időtartamára vannak elosztva. A képzettségi vizsgák alkalmat adnak a diákoknak, hogy bizonyítsák, hogy elsajátították a szakképzés céljait és a munka világában elvárt szakmai készségeket. Munkahelyi oktató A munkahelyi oktató a diák képzője a munkahelyi képzés időtartama alatt. A munkahelyi oktató együttműködik a munkahelyi képzést felügyelő tanárral. A munkahelyi oktató

31


bevezeti a diákot a munkába és a munkahelyi közösségbe, valamint tanácsokkal és útmutatással látja el, felügyeli és minősíti a munkahelyi képzést, illetve, hogy miként teljesülnek a feladatok.

FÜGGELÉKEK

32

ELSŐ FÜGGELÉK


JAVASLAT EGY SZAKKÉPZETTSÉGI VIZSGÁRA / DÁNIA Tárgy: Szoknya Feladat Időtartam Helyszín Eszközök és gépek Segítség és támogatás a vizsga előtt, alatt és után A feladat tartalma Benyújtás Értékelés Bizonyítvány

Feladat:

Tervezze meg és készítse el a 38-as méretű szoknya papír szabásmintáját, vágja ki és varrja meg. Igények – ne legyen övszalag, ne legyen szűkítés derékban, ellenben a varrása legyen keresztirányú, legyen közbélése, cipzáras vagy gombos, és a szegélye lehetőleg szalag vagy más anyag. A szoknya legyen bélelt. Időtartam: A képzettségi vizsga 2 napig tart. A készségek bemutatásán túl a diákoknak kell tudniuk időnként iparkodva dolgozni. 1. nap: tervezés, szabásminta, vágás, tűzés. 2. nap: varrás, vasalás, ellenőrzés, önértékelés, átadás.

Helyszín: A képzettségi vizsga a naponta használt műhelyben zajlik. A szoknya nem kerülhet ki a műhelyből a képzettségi vizsga ideje alatt. Eszközök és gépek: A következő eszközök és gépek álljanak a diák rendelkezésére: Egy 38-as általános szoknyaminta. Mintapapír, ceruzák, radír, cellux, vonalzó, mérőszalag és papírvágó olló. Mintaszövet, bélés, közbélés, közbélés szalag, tűk, szövetvágó olló, gombok és cipzár, és végül talán címkék és akasztó. Gépek: 33

ELSŐ FÜGGELÉK


Varrógép, overlock-rendszerű varrógép, egybeolvasztó vasaló, gőzvasaló, és talán apróvarró gép és gomblyukazó. Segítség és támogatás – a szakképzettségi vizsga előtt, alatt és után: Nem megengedett a műhelyben egy másik diákhoz odamenni (ha van bent) a szakképzettségi vizsga közben, azonban lehet segítséget kérni a munkahelyi oktatóktól az egész folyamat alatt.

A feladat folyamata: A vizsga első napjának reggelén a diák tájékoztatást kap a képzettségi vizsga szabályairól. A diák megkapja a fent említett eszközöket, és odavezetik a munkaasztalhoz és a varrógéphez, és végül a speciális gépekhez. Az első nap időbeosztása szerint a diák tervez, szabásmintát készít, kivágja a mintaanyagot és a bélést, és előkészíti a következő napra, beleértve a speciális részek összevasalását is, ha kell. A következő napon a szoknya meg lesz varrva, overlockkal is, talán apróvarrással is, és végül vasalás. A diáknak ellenőriznie kell a szoknyát az önellenőrző űrlap kitöltése előtt. A végterméket és az űrlapot együtt adja át.

Benyújtás: A szoknyát a szakképzettségi vizsga második napja végén be kell adni, akár elkészült, akár nem, és értékelni kell az elért eredmény szerint adott időn belül. Értékelés: Az értékelő a szoknyát az értékelő űrlap alapján értékeli, és utána elmagyarázza az eredményt a diáknak és megbeszéli azt vele.

34

ELSŐ FÜGGELÉK


Bukás a szakképzettségi vizsgán, stb. Ha lenne nálunk szakképzettségi vizsga, az eljárás valószínűleg ugyanolyan lenne, mint az érettségié. Ha a diák kétszer megbukik, be kell fejeznie a tanulást.

Bizonyítvány: Végül a diák bizonyítványt kap, amely tartalmazza a képzettségi vizsgán elért eredményt. A képzettségi vizsga környezete Mindegyik céget az országos munkakörnyezeti szervezet hagy jóvá és ellenőrzi rendszeresen. Amikor egy cég jóváhagyást nyer diákok képzésére, a szakmai bizottság tagjai meglátogatják és ellenőrzik, hogy a körülmények elfogadhatók-e.

Munkahelyi biztonság 1) A diákok az alapképzés során munkahelyi környezetben tartózkodnak kötelező tárgyként (egy hétig). Itt a tartalom természetesen az általuk választott foglalkozáshoz kötődik. A diák tudja, hogyan előzze meg a munkának tulajdonítható fizikai megbetegedést, azaz hogyan üljön a gépnél, és hogyan alkalmazza helyesen a testi mozdulatokat. A pszicho-szociális környezetnek is tudatában van. 2) A műhelyekben a diákok megtanulják a helyes munkahelyzeteket, a gépekkel, vágóeszközökkel és légszennyezéssel kapcsolatos biztonságot. 3) Az elsősegélynyújtás és a tűzoltás kötelező tárgy.

35

ELSŐ FÜGGELÉK


EGY KÉPZETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA / FINNORSZÁG KÉPZÉSI MODUL: ÉLELMISZER-FELSZOLGÁLÁS ÜGYFÉLNEK

10 CRS

Egy diák képzettségi vizsgája intézményi élelmiszer-előállításképzési programban

Egy képzettségi vizsga leírása Az alapkészség bennfoglalt a szakács szerepkörében a szakmai megfontolás szerint. Ez a munkafolyamat az “Élelmiszer-felszolgálás ügyfélnél” képzési modulban:

A felszolgá lás megterv ezése

Felszolgálás a gyakorlatban: - ebéd- és vacsoratálak elkészítése - rendelt tálak elkészítése - felszolgálás

Fenntartás: - készlet - munkaterület

Az élelmiszer-felszolgálás megtervezése •

tervezi, szervezi és végzi a szakács feladatait és kötelességeit a munkahelyen több munkanapon

•

szétosztja az ételeket adagok és étkezések szerint (felszolgáló konyhák, felszolgálás összejöveteleken és banketteken) az ügyfelek étrendi javaslatai szerint (ügyfélkör, táplálkozási igények, külön diéta)

Élelmiszer-felszolgálás a gyakorlatban •

ételt a helyszínen készít el

•

követi az étlapot, a rendelés időzítését, minőségét, hasznosságát

•

a tálak bemutatása (tálak készítése kihordásra, továbbítása a felszolgáló pulthoz, vagy rendelt adagok összeállítása és tálak véglegesítése fogyasztásra)

•

irányítja a felszolgáló személyzetet és tanácsot ad az ügyfeleknek a választásban

•

ügyel a szabad helyekre és feltöltésükre

•

ügyel a frissen tartásra, készletezésre és csomagolásra, és az étkeztetés utáni folyamatra

•

megteszi a szükséges előzetes előkészületeket e következő napra

•

csapattagként tevékenykedik

Fenntartás •

ügyel a konyha és a raktár tisztaságának fenntartására

•

készletezéshez beszerzési listát vezet

36

ELSŐ FÜGGELÉK


A képzettségi vizsga környezete A diák lehetőséget kap, hogy a munkahelyi közösség tagjaként dolgozzon, és teljesítse a szakács feladatait az étel-felszolgálásban. A képzettségi vizsga helyszíne a diák által választott előkészítő konyha. A képzettségi vizsga környezete egy előkészítő konyha lehet, amely különféle étkezési szolgáltatásokat nyújt, például vállalati, iskolai, intézményi, kórházi és egészségügyi központi, idősek otthonában és hasonló intézményekben nyújtott, katonai étkezdében, börtönben zajló, vagy más speciális vállalati formában történő étkeztetést. A munkahelynek belső irányítási terve van az élelmiszeripari törvényben megfogalmazott rendelkezések szerint írásba foglalva. A terv útmutatást is tartalmaz az élelmiszer kiszállításra vonatkozóan.

A képzettségi vizsga minősítése A jelen képzési modul minősítési céljai a következő táblázatban szerepelnek. A minősítési kritériumok leírása három szintre került a táblázatban. Ötfokozatú skála szolgálja a minősítést. A K5 (kiváló) minősítés megszerzéséhez a diáknak minden a “kiváló” fokozatban felsorolt minősítési kritériumot teljesítenie kell. A H3 (jó) fokozat megszerzéséhez a diáknak minden a “jó” fokozatban felsorolt minősítési kritériumot teljesítenie kell. A T1 (elfogadható) minősítéshez a diáknak minden az “elfogadható” fokozatban felsorolt minősítési kritériumot teljesítenie kell. Ha a diák készségei világosan felülmúlják a H3 (jó) szint minősítési kritériumait, a minősítő csoport megtárgyalhatja, hogy a fokozat felemelhető-e a H4 (nagyon jó) szintre. A végső minősítésre vonatkozó döntést a tanár és a munkahelyi oktató közösen hozza meg. A diák önértékelését szintén figyelembe veszik. Ha a diák készségei világosan meghaladják a T1 (elfogadható) szint minősítési kritériumait, a minősítő csoport megtárgyalhatja, hogy a fokozat felemelhető-e a T2 (kielégítő) szintre. A végső minősítésre vonatkozó döntést a tanár és a munkahelyi oktató közösen hozza meg. A diák önértékelését szintén figyelembe veszik. Ha a diák nem éri el az elfogadható szintet a képzettségi vizsgán, új képzettségi vizsgadátumot tűznek ki. Az instruáló tanár megbeszéli a diákkal és a munkahelyi oktatóval, és meghatározza, milyen többlet segítségre szorul a diák. A diáknak jogában áll fellebbezni a neki adott minősítés ellen.

37

ELSŐ FÜGGELÉK


Képzettségi vizsgaterv (képzést bemutató terv) / Magyarország

TÉMA sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

11 12 13 14

leírás

Kb. óra

KÉZI VARRÁS VARRÓGÉP-KEZELÉS, KARBANTARTÁS EGYSZERŰ VARRÁSMINTÁK KÉSZÍTÉSE GŐZÖLÉSES ELJÁRÁSOK RUHAIPARI RAGASZTÁSI ELJÁRÁSOK ANYAGFELDOLGOZÁSI ALAPISMERETEK KIS DARABOK KÉSZÍTÉSE NŐI SZOKNYA KÉSZÍTÉSE NŐI NADRÁG KÉSZÍTÉSE BLÚZ KÉSZÍTÉSE Szabad zóna Nyári gyakorlat RUHAKÉSZÍTÉS NŐI MELLÉNY KÉSZÍTÉSE BLÉZER KÉSZÍTÉSE NŐI KABÁT KÉSZÍTÉSE Szabad zóna

38

64 4 16 4 4 64 96 72 72 72 266 140 112 64 136 144 259

ELSŐ FÜGGELÉK


Besorolási kritériumok

minta gépvarrónők vizsgaprojektjében. Rész Termék rész (60%)

Besorolási kritériumok

Százalék %

> Összetettség > Általános benyomás > Folyamat > Elgondolás > Összetettség > Folyamat

35

Következtetés

> A tervezett és az elkészült termék közötti tanulási folyamat meggondolása. > Az áttekintett tanulás meggondolása.

10

Termék és folyamat dokumentáció

> Stílusvázlat, modell leírása. > Folyamatleírás: műv. szám, szöveg, tervrajz, részrajz, géptípus száma, minőségi követelmény és tolerancia.

10

Szabásminta kialakítása és előkészítése gyártásra.

> Szabásminta kialakítása ¼ méretarányban. > Kapcsolat a munkarajz és a szabásminta között. > Mintarészek összeillesztése, helyes jelölés. > Szálirány és információ jelölése a kész papírmintán.

15

Jelentés, forma és tartalom.

> Címlap, név és cím. > Jelentés, benne hivatkozás, oldalszám, előszó, következtetés, a célcsoport leírása, ötlet és modellfejlődés, termék és folyamatleírás. > Olvashatóság > Rend és szerkezet

5

Forma és tartalom.

> Önálló és kielégítő előadás. (10 perc) > Képes a kérdésekre válaszolni. (5 perc)

10

Tevékenység 1. termék

2. termék

Folyamat rész (30 %)

Szóbeli rész (10%)

Összesen

15

100%

39

ELSŐ FÜGGELÉK


KÉPZETTSÉGI VIZSGA Első Függelék/Dánia KÉSZÍTETTE:

STÍLUS:

TÍPUS Eltelt idő:

DÁTUM:

Nem elfogadható

Nem egészen jó

Szám:

SZOKNYA Kezdés Befejezés

Jó

Nagy on jó

ÖVSZALAG Öltés Gomb/gomblyuk Övbújtató SZOKNYA Cipzár Varrás Öltés Zsebek Berakás Szegés BELSŐ Visszahajtás Overlock Bélés CÍMKE Márka Kezelés, méret BEFEJEZÉS Tisztázás Vasalás ÁLTALÁNOS BENYOMÁS VARRÁS TEMPÓ ÖNÁLLÓSÁG FELELŐSSÉG ELKÖTELEZETTSÉG

ÉRTÉKELTE:

DÁTUM:

40

Összesen

Tökéletes


MÁSODIK FÜGGELÉK

Értékelési szempontok Gyakornokságot értékelő tételek listája (HOTEL & ÉTTEREM, Hollandia) 57

60

61

60

3

4 07

16 21

22

35

37

A diák képes tanúsítani, hogy tudja alkalmazni azokat az eljárásokat és technikákat, amelyekkel irányelveket fogalmaz meg és foganatosít, hogy koordinálja és teljesítse egy cég vagy intézmények (időszakos) ellátását élelmezés tekintetében szerződéses formában, és hogy fenntartsa ezeket a folyamatokat a részlegvezetőkkel A diákok képesek tanúsítani, hogy tudják alkalmazni azokat az eljárásokat és kritériumokat, amelyekkel értékelik egy intézmény céges folyamatait az élelmezési üzletágban, szerződéses formában A diákok képesek tanúsítani, hogy tudják alkalmazni azokat az eljárásokat és kritériumokat, amelyekkel minősítik egy cég élelmezési választékát a piaci kívánalmak tekintetében intézményes vagy szerződéses formában A diákok képesek tanúsítani, hogy tudják alkalmazni azokat az eljárásokat és kritériumokat, amelyekkel értékelik egy élelmezési cég munkatereinek megtervezését intézményes vagy szerződéses formában A diákok képesek tanúsítani, hogy tudják alkalmazni azokat az eljárásokat és technikákat, amelyekkel felmérik és megoldják egy élelmezési cég vészhelyzetét intézményes vagy szerződéses formában, és hogy a személyzettel fenntartják a megoldást A diákok képesek tanúsítani, hogy tudják alkalmazni azokat az eljárásokat és technikákat, amelyekkel egy élelmezési cég feladatait megtervezik intézményes vagy szerződéses formában A diákok képesek tanúsítani, hogy tudják alkalmazni azokat az eljárásokat és technikákat, amelyekkel megfogalmazzák és megvalósítják egy vendéglátó-ipari vagy élelmezési cég belső minőségbiztosítási tervét intézményes vagy szerződéses formában A diákok képesek tanúsítani, hogy tudják alkalmazni azokat az eljárásokat és technikákat, amelyekkel megfogalmazzák, megvalósítják és fenntartják a mások életének kultúráját, vallását és filozófiáját tekintetbe vevő irányelveket A diákok képesek tanúsítani, hogy napi munkájukban számításba tudják venni az etikai szempontot egy vendéglátó-ipari vagy élelmezési cégnél intézményes vagy szerződéses formában A diákok képesek tanúsítani, hogy tudják alkalmazni azokat az eljárásokat és technikákat, amelyekkel megfogalmazzák és megvalósítják a vendégekkel való bánásmód irányelveit a cég szabályzatával összhangban, hogy fenntartsák ezeknek az irányelveknek a megvalósítását egy cég részlegvezetőivel egy vendéglátó-ipari vagy élelmezési cégnél intézményes vagy szerződéses formában A diákok képesek tanúsítani, hogy tudják alkalmazni azokat az eljárásokat és technikákat, amelyekkel megvalósítják az egészségügyi és biztonsági irányelveket, és fenntartják ezeket az irányelveket egy vendéglátó-ipari vagy élelmezési cégnél intézményes vagy szerződéses formában A diákok képesek tanúsítani, hogy tudják alkalmazni azokat az eljárásokat és technikákat, amelyekkel megfogalmazzák, megvalósítják és fenntartják a higiéniai rendszabályokat egy vendéglátó-ipari vagy élelmezési cégnél intézményes vagy szerződéses formában

41

MÁSODIK FÜGGELÉK


38 A diákok képesek tanúsítani, hogy tudják alkalmazni azokat az eljárásokat és technikákat, amelyekkel megfogalmazzák és megvalósítják azokat az irányelveket, amelyekkel a szociális higiéniai rendelkezéseket kezelik egy vendéglátó-ipari vagy élelmezési cégnél intézményes vagy szerződéses formában Értékelési szempontok, ruházati üzletág, Hollandia 4. SZINT Ellenőrző lista a szakképzésben készruha előállításával kapcsolatban (51292) Tevékenység Igen Logisztika: • felügyeli az egész műveletet • rendszert alkot az anyagmozgatáshoz

Nem

Minőségbiztosítási rendszert alkot Alkalmazza/figyelemmel kíséri a munkafeltételek rendszabályait Alkalmazza/figyelemmel kíséri a környezetvédelmi rendszabályokat Hozzájárul a környezetvédelmi rendszer megalkotásához Hozzájárul az üzleti terv megalkotásához Felügyeletet biztosít Termelési időtervet állít fel Személyzeti irányelvek • általában • támogatja a szakmailag kötődő szakembereket Szociális készségek a munkahelyen Kommunikáció Termékfejlesztés • értelmezi a szociális és kulturális fejleményeket a divattermékekben • új technikákat alkalmaz a termékfejlesztésben Irányítóként szerepel egy függetlenül működő munkacsoportban Az angol nyelv használata

4. SZINT Ellenőrző lista a termelési tevékenység középső fázisában (51291) Tevékenység Szervezés: • szervezi a termelési folyamatot (idő/munkaerő) • ellenőrzi a határidők megtartását Termelés • koordinálja a munkát a különböző termelő részlegek között • figyelemmel kíséri a haladást • orvosolja a termelési fennakadásokat Felügyeli a termelő részlegeket Meghatározza a munkamódszereket Ellenőrzi és javítja a mintasorokat Ellenőrzi és javítja a vázlatmintákat Logisztika: intézi az anyagmozgatást A német nyelv használata

42

Igen

Nem

MÁSODIK FÜGGELÉK


4. SZINT Ellenőrző lista a képzettségi vizsgára (51292) Tevékenységek Képes elfogadni a személyzeti alkalmazottaknak adott feladatok felelősségét Képes megérteni az üzletág általános működését Képes kialakítani egy rendszert, hogy irányítsa az anyagi eszközök áramlását (az anyagi eszközök áramlásának intézése, készletkezelés, anyagmozgatás a termelőfolyamatban) Képes minőségbiztosítási rendszert kialakítani Képes megtartani a munkafeltételekkel és környezettel kapcsolatos rendelkezést Képes segíteni a környezetvédelmi rendszer kialakításában Képes segíteni az üzleti terv kialakításában Képes a szociális és kulturális változásokat új divattermékekben megjeleníteni Képes egy részleg munkatársainak útmutatást adni Képes termelési tervet készíteni (a kínálati, a keresleti és a termelési mutatók alapján) Képes a munkatársak szakképzettségének fejlesztésén dolgozni, és arra áldozni Képes a személyzeti irányelvekkel kapcsolatban útmutatást adni Képes a személyzet multikulturális összetételével boldogulni Képes tanúsítani, hogy rendelkezik a munka világában elvárt szociális készségekkel és magatartásformával Képes boldogulni a cég szakmai zsargonjával Képes az angol nyelv használatára a szakma gyakorlása közben Képes az új termékek fejlesztésével kapcsolatban új módszereket alkalmazni Képes irányítani a munkatársakat önálló munkacsoportok kialakítása közben és a csoportban végzett munka közben. Felelősséget átvinni a munkacsoportok tagjaihoz, és garantálni a folytonosságot.

Igen

4. SZINT Ellenőrző lista a szakképzésben szabó készítette ruha esetében (52995) Tevékenységek Igen Képes bizonyos felelősségeket elvállalni Képes a munkafeltételekkel kapcsolatos rendszabályokat alkalmazni és megtartani Képes a ruházati ipar lényeges változásait új termékekben megjeleníteni 1. Személyzeti irányelvek tekintetében • általában • befektetés speciális szaktudásba Képes a kommunikációs folyamatot koordinálni Képes az alkalmazottakkal folytatott konzultációkat koordinálni Képes boldogulni eltérő kulturális háttérből érkező alkalmazottakkal Képes közreműködni a munkatárasak közötti interakcióban Képes új módszereket alkalmazni új termékek kifejlesztése tekintetében Az angol nyelv használata

43

Nem

Nem

MÁSODIK FÜGGELÉK


4. SZINT Ellenőrző lista vállalkozói/kiskereskedői tevékenységek kapcsán (52994) Tevékenységek Képes javítani és fejleszteni a minőségellenőrzés irányelveit Képes ölteni, préselni, vasalni Képes a fenti tevékenységekkel kapcsolatban utasítani Képes speciális módszereket alkalmazni minták méretezésekor és rajzolásakor Képes speciális módszereket alkalmazni javítások illesztésekor és rajzolásakor Képes megvizsgálni nyersanyagokat esetleges felhasználás céljából Képes lebonyolítani a szabó készítette férfi és női ruhák teljes kollekcióját

Igen

Nem

Igen

Nem

Képes esetleges igazításokat végezni a szabó készítette ruhán Képes utasításokat adni a szabó készítette ruha esetleges igazítására vagy javítására

4 SZINT Ellenőrző lista képzettségi vizsgára (51292) Tevékenységek Képes elfogadni a személyzeti alkalmazottaknak adott feladatok felelősségét Képes megérteni az üzletág általános működését Képes kialakítani egy rendszert, hogy irányítsa az anyagi eszközök áramlását (az anyagi eszközök áramlásának intézése, készletkezelés, anyagmozgatás a termelőfolyamatban) Képes minőségbiztosítási rendszert kialakítani Képes megtartani a munkafeltételekkel és környezettel kapcsolatos rendelkezést Képes segíteni a környezetvédelmi rendszer kialakításában Képes segíteni az üzleti terv kialakításában Képes a szociális és kulturális változásokat új divattermékekben megjeleníteni Képes egy részleg munkatársainak útmutatást adni Képes termelési tervet készíteni (a kínálati, a keresleti és a termelési mutatók alapján) Képes a munkatársak szakképzettségének fejlesztésén dolgozni, és arra áldozni Képes a személyzeti irányelvekkel kapcsolatban útmutatást adni Képes a személyzet multikulturális összetételével boldogulni Képes tanúsítani, hogy rendelkezik a munka világában elvárt szociális készségekkel és magatartásformával Képes boldogulni a cég szakmai zsargonjával Képes az angol nyelv használatára a szakma gyakorlása közben Képes az új termékek fejlesztésével kapcsolatban új módszereket alkalmazni Képes irányítani a munkatársakat önálló munkacsoportok kialakítása közben és a csoportban végzett munka közben. Felelősséget átvinni a munkacsoportok tagjaihoz, és garantálni a folytonosságot.

44

MÁSODIK FÜGGELÉK


4. Szint Ellenőrző lista közepes forgalmú kereskedelem esetén (51294) Tevékenység A kollekció bemutatásának kidolgozása a cégek divatkereskedelmi koncepciójával összhangban. Figyelembe veendő: Célcsoport, Árképzés, Trendek, stb.

Nyersanyag és/vagy végtermék vásárlása: □ Megrendelés □ Vásárlási információ rögzítése Nyersanyag és/vagy végtermék eladása: □ Értékesítési tárgyalás megtartása □ Vásárlási információ rögzítése Közös felelősségvállalás a raktári készletért: • Értékesítési jelzések közlése • a raktári áramlás figyelése • Adminisztráció Speciális engedélyek megértése: • Import és export engedélyek • Engedélyeztetés • Nyitvatartás • Stb. Tervkészítés: □ Beszerzéshez □ Értékesítéshez □ Munka ütemezéséhez □ szabadságolási/engedélyeztetési tervek □ Stb. Tervezés: • Ellenőrzés • Eltérések észlelése • Megfelelő intézkedés megtétele • Tervkiigazítás Korábban megállapított költségvetés alapján végzett működés □ Beszerzési költségvetés □ Hirdetési költségvetés □ Munkabér-költségek □ Stb. A költségvetés gondos elkészítése: • Értékesítési költségvetés/előrejelzés • Beszerzési költségvetés • Hirdetési költségvetés • Munkabér-költségek költségvetése A német nyelv használata

45

Igen

Nem

MÁSODIK FÜGGELÉK


Értékelési szempontok/Finnország Minősítési szempontok Folyamat teljesítése Szolgáltatás folyamata Tervezés, teljesítés, minősítés és Fejlesztés

Elfogadható

Elfogadható

Elfogadható

A diák • megtervezi a napi munkát az oktatóval és egyszerre egy feladatot végez. • minősíti saját teljesítményét és javítást ajánl

A diák • kezdeményezően tervezi meg a munkát •napisok feladatot teljesít Egyszerre • minősíti saját teljesítményét és javaslatot tesz a fejlesztésre • képes minősíteni saját hozzájárulását az egész megbízhatóan folyamathoz

A diák •

tervezi és szervezi a napi munkát Kezdeményezéssel • képes feladatot szervezni a munkahelyi közösség részeként • képes több feladatot teljesíteni egyszerre és rugalmasan • a teljesítmény önelemzéssel végzi és javasolja a felszolgálói felszerelés frissítését

• Feladatteljesítés

•

ételeket készít és speciális diétás tálakat utasítás alapján

• •

Munkafolyamatok, Konyhai felszerelés, edények, és anyagok az ügyfélnél

• becsomagolja a kiszállítandó csomagokat utasítás szerint • ellenőrzi a hőmérsékletet •

•

használja és eltisztítja a felszerelést Berendezések és alkalmatosságok, amelyek az ételekszükségesek elkészítésében és kiállításakor display ügyel a felszolgáló pult feltöltésére és kiürítésére Az ételek hűtésre és tárolására

• • •

felcseréli az ételt speciális diétás tállal ételeket és menüket készít utasítás szerint ételt csomagol kiszállításra utasítás szerint ellenőrzi a hőmérsékletet rendelést vesz fel és továbbít a felszolgáló konyhából

• • • •

•

kiválasztja, használja és eltisztítja az edényeket, berendezéseket és alkalmatosságokat, amelyek az étel előkészítéséhez kellenek

• ügyel a felszolgáló pult feltöltésére és kiürítésére és az ételek hűtésére és tárolására önállóan • ügyel az étel további feldolgozására együtt működve a csapattal

46

•

•

• •

Ételeket és menüket készít helyszíni utasítás szerint képes menüt változtatni és speciális tálat készíteni, hogy ellássa az ügyfelek igényeit ételt csomagol kiszállításra utasítás szerint ellenőrzi a hőmérsékletet rendelést vesz fel és továbbít a kiszállító konyhában tanácsot ad a kiszállításhoz és Segít az ügyfélnek választani kiválasztja, használja és eltisztítja az edényeket, berendezéseket és alkalmatosságokat, amelyek az étel előkészítéséhez kellenek ügyel a konyha tisztaságára a belső ellenőrzési rendszer terve szerint ügyel a felszolgáló pult feltöltésére kiürítésére és az ételek hűtésére és tárolására önállóan

MÁSODIK FÜGGELÉK


Értékelési szempontok / Finnország •

•

• Terület orientált tudás használata

•

követi az ügyfélközpontú táplálkozási ajánlatokat az ételek elkészítésekor

•

ismeri a napi menüt és a körítést

Ügyféltájékoztatás

Táplálkozási ajánlatok alkalmazása

követi az ügyfélközpontú

ismeri a napi menüt és a körítést és megtervezi a munkafolyamatot a menü szerint

•

közismert ételeket készít és körítést recept szerint és képes követni a költséghatékony elveken nyugvó étkezési tervezést és képes ékesíteni a porciókat különféle helyzetekben

A kiszolgálás folyamata • recept szerint készít el közismert ételeket és körítést Költségtudatosság

az ügyfelek igényeinek

•

ismeri a menüt és a körítést és megtervezi a munkafolyamatot a menü szerint

•

figyelembe veszi a menüt, amikor előkészíti az ételalapanyagot a következő napra, és amikor ellenőrzi a hiánylistát közismert tálakat készít és köreteket recept szerint és képes követni a költséghatékony étkezéstervezési elveket és a porciókat különféle helyzeteknek megfelelően ékesíteni érti a különbséget a napi ételek és a banketti szolgáltatás költsége és árazása közötti különbséget

•

•

47

élelmiszer-feldolgozásra az étkezés felszolgálása után felelős módon frissíti a raktári készletet gondos listázással

• képes bármely helyzetben rugalmasan megfelelni

táplálkozási ajánlatokat az ételek elkészítésekor és külön diétás ételeket készít kezdeményezően •

ügyel a csomagolásra és a további

MÁSODIK FÜGGELÉK


Értékelési szempontok / Finnország Biztonsági rendelkezések és Eljárások

• követi az általános biztonsági rendelkezéseket

Alapkészségek

1 gondosan teljesíti kapott feladatait

1) együttműködési készség

1

2) kommunikációs készség és interakció

2 tudatja a lényeges munkaköri változásokat a társaival, ha azok befolyásolják a munkájukat

uul wl Ull V Uvl Ivl 1 1 Iw

LdOivO Ul V wl 1

•

és

dl Ivi QOrvw

segítséget kér, ha kell

követi az általános biztonsági rendelkezéseket és hozzájárul mások biztonságához (összeszedetten cselekszik, munkatempója rendezett)

•

követi az általános biztonsági rendelkezéseket és hozzájárul mások és az ügyfelek biztonságához

1 gondosan, rugalmasan teljesíti kapott feladatait és

1 gondosan, rugalmasan teljesíti kapott feladatait.

segítséget kér/ad, ha kell

Csapattagként együttműködően cselekszik és figyelembe veszi a következő fázist és az azért felelős személyt.

2 tájékoztatja társait a lényeges, munkájukat érintő ügyekről

2 tájékoztatja munkatársait a munkájukat érintő lényeges ügyekről. Képes a közösség általános ügyeit Építő módon megbeszélni Általános irányelvek 3) magas minőségű, ügyfélközpontú Teljesítmény 4) vállalkozás

3 udvarias és kedves az ügyfelekkel; képes megfelelően adni és elfogadni Owl V 1 ww vl IIId 11 vl 10y

Iw QUIv

Iv Ul V w

dl Ivi

visszajelzést a csapatban 4 követi az általános szabályokat és irányelveket

ICIIVv

3 udvarias, kedves és gyors az ügyfelekkel

3 Képes és kész gyorsan és udvariasan cselekedni az ügyfelek szolgálatában.

képes megfelelően adni és elfogadni visszajelzést a csapatban és az ügyfelektől

Figyelembe veszi az ügyfelek elvárásait és egyéni igényeit, és képes megfelelően visszajelzést adni és elfogadni és eszerint viselkedésén Változtatni.

4. követi az általános szabályokat az általános irányelvekre figyel a munkahelyi közösségben

48

4 követi az általános szabályokat és az általános irányelvekre figyel a munkahelyi közösségben. Felelősséggel cselekszik és tudatában van, egy közösséghez tartozik hozzájárulásával.

HARMADIK FÜGGELÉK


ÖNÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZAT A fő kurzusok közötti

gyakorlati periódusok tekintetében TELJES ELSAJÁTÍTÁS

KÉPES RÁ

GÉPKEZELŐI IRÁNYÍTÁS: Öltés Overlock Apróöltés (Szegély) Gomblyukazó gép Varrás gomblyukazóval Fedő varrás Láncöltés géppel Összeolvasztó préselés Gőzvasalás Simítógép Vágó Cad/Cam Befűzés Tűcsere Öltésigazítás Könnyebb beállítások Hiba helye TERMÉKTÍPUSOK: Tányéralátét Kötény Ing Blúz Nadrág Zakó Kabát Sportruha/szövött Sportruha/kötött Póló Pulóver Sportnadrág

49

ISMERI

SEMMI

HARMADIK FÜGGELÉK

Útmutató a szakképzettségi vizsgához TELJES ELSAJÁTÍTÁS

KÉPES RÁCAPABLE

Mellény RÉSZLETEK: Felvarrt zseb Díszzseb Oldalzseb Paszpólos zseb Szegett zseb Gallér szegéllyel Bubigallér Hajtóka Garbónyak Cipzáras slicc Zipper in paspel Rejtett cipzár Zsebcipzár Cipzár kötött ruhán Kézelő Slicc Apró szegélyöltés Szegélyező fedő varrás Bordázás Gumírozás Pántlikázás Övszalag Bélelés Hasíték bélés nélkül Hasíték béléssel KIEGÉSZÍTŐ MINŐSÍTÉSEK: Teljesítés időre Munkatanulság Csapatmunka

50

ISMERI

SEMMI

HARMADIK FÜGGELÉK


Értékelési űrlapok és bizonyítványok, dokumentáció ( Europass) (Hollandia) ELSŐ MINŐSÍTŐ ŰRLAP A Gyakornok Neve: Dátum:

A KÉPZETTSÉGI VIZSGA DOKUMENTÁCIÓJA (Hollandia) Hotel/Szervezet

Részleg Elégtelen

gyenge

közepes

Képes ütemesen dolgozni Készséges a helyettesítésre Képes saját kezdeményezést tenni Határozottság Készséges többlet teljesítésére Felelősségtudat Kész a tanácsot elfogadni Kész kritikát elfogadni Tapintat Alkalmazkodás Kész csapatban dolgozni Lelkesedés Pontosság Önfegyelem Megbízhatóság Önállóság

Megjegyzések:

Aláírás, Részlegvezető

Aláírás, Diák 51

jó

Nehéz értékelni


HARMADIK FÜGGELÉK

MÁSODIK MINŐSÍTŐ ŰRLAP A Gyakornok Neve: Dátum: Hotel / Szervezet

Részleg elégtelen

gyenge

közepes

Képes ütemesen dolgozni Készséges a helyettesítésre Képes saját kezdeményezést tenni Határozottság Készséges többlet teljesítésére Felelősségtudat Kész a tanácsot elfogadni Kész kritikát elfogadni Tapintat Alkalmazkodás Kész csapatban dolgozni Lelkesedés Pontosság Önfegyelem Megbízhatóság Önállóság

Megjegyzések:

Aláírás, Részlegvezető

Aláírás, Diák

52

jó

Nehéz értékelni


HARMADIK FÜGGELÉK

Értékelő lap az első és a második héten / Hollandia A munkába helyezkedés menete A diák/gyakornok minősítése önmaga és a felügyelő által

diák +

+/-

supervisor -

+

+/-

-

1. A diák felkészültsége a bemutatkozásra a cégnél 2. Alkalmazkodás az új munkahelyhez 3. Tevékenység, igyekezet 4. Érdeklődés a saját tevékenysége iránt 5. A tevékenységek gondos teljesítése 6. Munkatempó 7. Önállóság 8. Beilleszkedés a cégnél 9. A tevékenységek természete A fenti lista kitöltésének helyet:

Dátum:

10. A diák készített-e tervet a minősítés kitöltéséhez?

Igen/Nem

Date: Yes/No

Kérjük, írja le esetleges véleményét a minősítés kitöltéséről az alábbi helyen. Megjegyzés/vélemény a munkába helyezkedés menetéről az első és a második héten:

Tanács/javaslat a diák részére a következő két hétre:

Megbeszélve a diákkal/gyakornokkal:

Diák/gyakornok monogramja:

A felügyelő monogramja:

A tanár monogramja:

53


HARMADIK FÜGGELÉK

Értékelő lap a harmadik és a negyedik hétre / Hollandia A munkába helyezkedés menete A diák/gyakornok értékelése önmaga és a felügyelő által

felügyelő

diák +

+/-

-

+

+/-

-

1. Odaadás a teendők iránt 2. A teendők megértésének szintje 3. Alaposság a teendőkben 4. A munkatempó fejlődése 5. Tanúsított kezdeményezés 6. A munkához való hozzáállás fejlődése 7. Választható teendők 8. Együttműködés a munkatársakkal 9. Gyakorlati tanulási folyamat az utolsó 4 hétben 10. Irányítás a cég által A lista kitöltésének helye:

Dátum:

Dátum:

11. Megtartja-e a diák/gyakornok a megállapodás szerinti munkaidőt?

Igen/Nem

Igen/Nem

12. Terv szerint történik-e ennek a minősítésnek a kitöltése?

Igen/Nem

Igen/Nem

Kérjük, írja le esetleges véleményét a tevékenységekről és a minősítés kidolgozásának alkalmazásáról. Megjegyzés/vélemény a munkába történő helyezkedésről a harmadik és a negyedik héten:

Tanács/javaslat a diák részére a következő két hétben:

Megbeszélve a diákkal/gyakornokkal: Diák/gyakornok monogramja:



54


HARMADIK FÜGGELÉK

Értékelő lap az ötödik és a hatodik hétre / Hollandia A munkába helyezkedés menete A diák/gyakornok értékelése önmaga és a felügyelő által

diák ____ +

felügyelő ____

1. A teendők iránti odaadás fejlődése 2. A teendők megértésszintjének növekedése 3. Alaposság a teendőkben 4. A munkatempó alkalmazkodása a cég rendszeres normájához 5. Tanúsított kezdeményezés 6. Az önálló munkavégzés fejlődése 7. Együttműködés a munkatársakkal. 8. Hozzájárulás a jó munkalégkör kialakításához 9. Milyen mértékben tartja meg a (a negyedik hét után) rögzített megállapodásokat 10. Boldogulás a kevésbé érdekes (de szükségszerű) teendőkkel 11. A felügyelővel a negyedik hét után kötött megállapodások teljesítése 12. Irányítás a cég által 13. A gyakorlati képzés eddigi folyamatának fejlődési szintje. Dátu m

A fenti lista kitöltésének helyet:

■

Megjegyzés/vélemény a munkába történő helyezkedésről az ötödik és a hatodik héten:

Tanács/javaslat a diák részére a következő két hétben:

Megbeszélve a diákkal/gyakornokkal: Diák/gyakornok monogramja:



55


HARMADIK FÜGGELÉK

Értékelő lap a 7. és a 8. hétre / Hollandia A munkába helyezkedés menete felügyelő

diák A diák/gyakornok értékelése önmaga és a felügyelő által

+

+/-

-

+/-

+

____

1. A diák milyen mértékben alkalmazkodott a cégen belüli szokásos folyamatokhoz 2. A diák elkötelezettségének fejlődése a munkába helyezkedés menetében 3. Milyen mértékben sajátította el a diák a különféle céges tevékenységek ismeretét/gyakorlatát 4. Milyen mértékben teljesítette a diák és a felügyelő az ötödik és hatodik heti értékeléskor kötött megállapodásukat 5. Mennyire szívlelte meg a diák a teljesítménnyel kapcsolatos tanácsot 6. A szakmai hozzáállás fejlődése általában A fenti lista kitöltésének helye:

Dátum:

Dátum:

7. Átadta-e a diák a felügyelőnek a munkába helyezkedés elgondolásáról szóló feljegyzését?

Igen/Nem

Igen/Nem

8. Átadta-e a diák a felügyelőnek a cégről tájékoztató ívvel kapcsolatos elgondolását?

Igen/Nem

Igen/Nem

Megjegyzés/vélemény a munkába történő helyezkedésről a hetedik és a nyolcadik héten:

Tanács/javaslat a diáknak a következő két hétre:

Megbeszélve a diákkal/gyakornokkal:

Diák/gyakornok monogramja



56


HARMADIK FÜGGELÉK

Végső minősítés a munkába helyezkedésről a felügyelőtől / Hollandia Mi a véleménye .................................................................... -ról/ről (írja be a diák/gyakornok nevét) a munkába helyezkedés idején ................................. -tól/től .....................-ig felügyelő kielégítő

Nem kielégítő

1. Érdeklődés ♦ saját teendői érdeklik ♦ mások teendői érdeklik 2. Szakmai hozzáállás, hozzáállás a munkához ♦ teljesíti a megállapodásokat ♦ kezdeményezést mutat ♦ képes megbirkózni a kritikával ♦ terv szerint dolgozik ♦ helyes munkatempó 3. Kommunikáció ♦ kommunikáció szóban ♦ kommunikáció írásban ♦ hallgatási készség 4. Jelentés ♦ általános benyomás ♦ összkép Összegző vélemény a diákról/gyakornokról:

Látja-e a diákot/gyakornokot jövendő alkalmazottként?

igen

nem

túl korai

Ha igen, megjelölné a beosztást és/vagy a részleget? Tanács a diáknak/gyakornoknak:

Megbeszélve a diákkal/gyakornokkal: Diák/gyakornok monogramja: A felügyelő monogramja:


Cégpecsét

57


NEGYEDIK FÜGGELÉK

A Képzettségi Vizsga Környezetének Kritériumai (Ruházati Szakmunkás Képzés / Hollandia) A. Körülmények 1.

A szakmunkásképzés rendelkezésére kell, álljon egy alkalmazott, aki a képzés irányelveihez tartozó minden ügyet intéz. 2. A szakmunkásképzés rendelkezésére kell, álljon legalább egy tapasztalt munkahelyi oktató, aki felügyeli és tanítja a gyakornokokat. 3. A szakmunkásképzés elegendő időt bocsásson a gyakornokok rendelkezésére, hogy képessé tegye őket arra, hogy megfeleljenek a képzési program céljainak a képzés elméleti és gyakorlati oldaláról egyaránt. B. Feltételek 4.

Kívánatos, hogy évente és képzési programonként csak egy gyakornok legyen.

5.

A szakmunkásképzésben a gyakornokkal évente 4-6 beszélgetést kell tartani, hogy a felügyelete biztosítva legyen, és haladása minősítést kapjon. A szakmunkásképzést ütemezés vezérli, amelyben egyeztetve van a résztvevők gyakorlati képzése, és ehhez az egyeztetéshez ragaszkodni kell.

6.

C. A képzési program céljai 8.

A résztvevőnek lehetővé kell tenni, hogy legalább egy szakmai végzettség bizonyítványához segítő képzést kapjon. Ez azt jelenti, hogy: • minden szükséges berendezésnek a cég rendelkezésére kell állnia • rendelkezésre kell állnia a szükséges felügyeletnek, az anyagnak és az időnek, hogy teljesüljenek a képzési program céljai. A résztvevőknek képessé kell lenniük, hogy teljesítsék a képzési célokat a gyakorlati képzés ideje alatt egy adott szaktárgyi bizonyítvány tekintetében.

9.

A szakmunkásképzés képes biztosítani a résztvevőnek a képzési program minden összetevőjét akár a szokásos termelési folyamat során, akár ennek a folyamatnak az utánzásával (helyettesítő feladatok révén). A cég ütemtervet hoz létre a résztvevők gyakorlati képzésére.

10.

D. A munkahelyi oktató 11.

12. 13.

14.

A munkahelyi oktatónak képesnek kell lennie, hogy minden lényeges tudást és készséget átadjon a résztvevőknek, beleértve a személyes tapasztalatból származó tudást és a résztvevők igényei által előhívott tudást is. A munkahelyi oktató annak a szakmának a mestere kell, hogy legyen, amelynek a képzési programjában a résztvevő képzést kap. A munkahelyi oktatónak meg kell győződnie arról, hogy a résztvevő magkapja az elméleti oktatást. A résztvevő előrehaladását az elméleti képzés vonatkozásában kísérli meg felmérni a munkahelyi oktató. A szakmunkásképzés keretein belül a munkahelyi oktató a felelős a résztvevő gyakorlati szakképzéséért. Ez azt jelenti, hogy őneki kell • felmérnie a résztvevő előrehaladását • felkeresnie a szakképzési központot esetleges problémák esetén.

58

Útmutató a szakképzettségi vizsgához BEVEZETÉS

Recommend Documents