Útmutató a szakdolgozat készítéséhez Turizmus-vendéglátás szakos hallgatók részére

Útmutató a szakdolgozat készítéséhez Turizmus-vendéglátás szakos hallgatók részére

ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE Tartalom: Általános információk, határidők Szakdolgozati témaválasztás, konzultációk a dolgozatírás alatt Szakdolgozati téma/cím/konzulens változtatása Szakdolgozatok leadása Értékelés A szakdolgozat formai és tartalmi követelményei A szakdolgozat formai követelményei A szakdolgozat felépítése: 1. Fekete kemény borító 2. Üres, fehér fedőlap 3. Plágium nyilatkozat 4. Címlap 5. Tartalomjegyzék 6. Táblázatok, ábrák, illusztrációk jegyzéke 7. Köszönetnyilvánítás 8. Mottó 9. Bevezetés 10. Tárgyalás 11. Összefoglalás 12. Irodalomjegyzék, bibliográfia, vagy felhasznált irodalom jegyzéke 13. Kiegészítő szövegrészek A tudományos kutatómunka technikájának elsajátítására és a hivatkozásra vonatkozó ajánlott irodalom

Fontos határidők: Másodéves hallgatóknak: 2016. március 30. Szakdolgozati témaválasztás 2016. április 22. Vázlat leadási határideje Harmadéves hallgatóknak (2016 decemberében záróvizsgázó hallgatók): 2016. május 13-ig: 25 oldal kész anyag bemutatása 2016. október: Kész szakdolgozat bemutatása a konzulensnek (kötetlen formában) 2016. november: Szakdolgozat leadása Negyedéves hallgatóknak (2016 júniusában záróvizsgázó, túlcsúszó hallgatók): 2016. január 15-ig: 25 oldal kész anyag bemutatása 2016. március 29. Kész szakdolgozat bemutatása a konzulensnek (kötetlen formában) 2016. április 8. Szakdolgozat leadása

-1-


ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK, HATÁRIDŐK A Turizmus-vendéglátás szakos hallgatók kötelesek szakdolgozatot készíteni, amelynek sikeres megvédése a „Közgazdász turizmus-vendéglátás alapszakon (idegenforgalmi és szálloda szakirányon, vagy vendéglátás és szálloda szakirányon, vagy vallási turizmus szakirányon)” oklevél megszerzésének egyik alapfeltétele. Szakdolgozati témaválasztás, konzultációk a dolgozatírás alatt A hallgató a Turizmus Intézet által javasolt témakörökből választhat témát, de az Intézet engedélyezheti azt is, hogy a hallgató szakdolgozatát más témakörből írja meg. Tanszéki egyeztetést követően kerül sor a belső konzulens kijelölésére. Amennyiben szükséges, külső konzulens felkérésére is lehetőséget biztosít a Tanszék. A Turizmus Intézet minden évben meghirdeti az aktuális szakdolgozati témaköröket. A hallgatók témaválasztására 2016. március 30-ig, a 2. évfolyamon kerül sor. Ezt követően kerül sor a dolgozat vázlatának elkészítésére, és az illetékes tanszék vezetője általi jóváhagyására. A vázlat leadási határideje: 2016. április 22. A konzulenssel egyeztetett, és aláíratott vázlatot az Idegenforgalom és szálloda, valamint a Vallási turizmus szakirányos hallgatóknak az Idegenforgalmi Tanszék titkárságán kell leadniuk, a Vendéglátás és szálloda szakirányos hallgatóknak pedig a Vendéglátó Tanszék titkárságán. A vázlat terjedelme 1-1,5 oldal, amely a téma indoklását, valamint a tervezett munka főbb feladatait, lépéseit, tartalmazza. A konzulens feladata a hallgató munkájának folyamatos figyelemmel kísérése és segítése. A hallgató minimálisan négy alkalommal köteles a témavezetőjével konzultálni a dolgozat készítése közben. Az előírt konzultációk száma félévenként 2-2 alkalom. A szakdolgozat leadása előtti félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig legalább a szakirodalmi áttekintést (25 oldal) be kell mutatni a konzulensnek. A 25 oldalas anyag bemutatása, illetve a konzultáción a megjelenés kötelező! A konzultációkon való megjelenést a témavezető a dolgozathoz csatolt „Adatlap a konzultációkhoz” elnevezésű dokumentumon igazolja, mely letölthető az Idegenforgalmi Intézeti Tanszék honlapjáról: http://www.ak.nyme.hu/index.php?id=10319 Szakdolgozati téma/cím/konzulens változtatása Szakdolgozati téma/cím változtatása maximum egyszer lehetséges a szakfelelős engedélyével. Szakdolgozati téma/cím/konzulens változtatása a záróvizsga féléve előtti félév kezdetéig engedélyezhető. Amennyiben a szakdolgozat címét a hallgató pontosítani szeretné, de nem történik lényegi változtatás az eredeti témához képest, ebben az esetben a határidőtől el lehet tekinteni, de ebben az esetben is szükséges a „Szakfelelősi engedély” kérelem benyújtása. Szakdolgozatok leadása A szakdolgozat leadásának és a konzultációs lap végleges aláírásának feltétele, hogy az utolsó konzultáción a hallgató a konzulensének a teljes dokumentumot bemutassa, tekintettel a formai és tartalmi követelményekre. A Turizmus Intézet állásfoglalása alapján a végzős hallgatóknak a kész dolgozatot, kötetlen formában be kell mutatniuk a konzulensüknek a szakdolgozat leadási határideje előtt 2 héttel! A szakdolgozat leadási határideje a 2015/16-os tanév II. félévében: 2016. április 8. A szakdolgozat leadási határideje a 2016/17-es tanév I. félévében: 2016. november -2-


A határidő be nem tartása a záróvizsga halasztását vonja maga után. A dolgozatot bekötve (fekete keménykötés), 1 példányban az Idegenforgalmi Intézeti Tanszék, illetve a Vendéglátó Tanszék Titkárságára kell leadni. A kinyomtatott és bekötött példánnyal együtt be kell adni a dolgozatot CD-n is (könyvtári példány). A CD-borítón ugyanazokat az adatokat kell feltüntetni, amelyek a szakdolgozat címoldalán szerepelnek. A CD-re alkoholos filccel a hallgató nevét, szakjának megnevezését és a végzés évszámát kell felírni. A szakdolgozatok könyvtári példányának (CD) követelményei:  CD-ROM adathordozó, lezárt (nem írható) formában  A szakdolgozat formátuma: 1 darab PDF fájl, ami tartalmazza a címoldalt, a plágium nyilatkozatot, a tartalomjegyzéket, a szakdolgozat szöveges részét, a mellékleteket (a képeket, a kérdőíveket stb.) Értékelés A Turizmus Intézet a dolgozatot bírálatra kiadja egy belső (konzulens) bírálónak. A bíráló a megadott bírálati szempontok alapján véleményezi a dolgozatot, kérdéseket fogalmaz meg, és javaslatot tesz az érdemjegyre. Az értékeléseket (a kérdések, és a javasolt érdemjegy feltüntetése nélkül) a hallgatók a Neptun rendszerben tudják megtekinteni a védés előtt. Amennyiben a konzulens elégtelen osztályzatot javasol, egy - a Tanszék által kijelölt második bíráló is értékeli a dolgozatot. Ha az érdemjegy ez esetben is elégtelen, a védésre nem kerülhet sor. A védésre a záróvizsgát megelőzően, bizottság előtt kerül sor, ahol a hallgató röviden bemutatja a dolgozatát 5-8 percben, 6-10 diával a Power Point program segítségével, majd a bizottság által feltett kérdések alapján kell véleményét kifejtenie, munkáját "megvédenie”. A bemutató alapjául szolgáló kezdőlap, és háttér sablon letölthető az Idegenforgalmi Intézeti Tanszék honlapjáról a „Szakdolgozat” menüpont alatt. A védéshez szükséges prezentációt a kijelölt határidőig kell leadni az Idegenforgalmi Tanszék, illetve a Vendéglátó Tanszék titkárságán. A Power Point file megnevezése a következő legyen: XY: Dolgozat címe, Benyújtás éve Pl.: Kovács Tamás: A gyógyturizmus jelene, 2007. A dolgozat elkészítésének és védésének minősítését a bíráló által javasolt érdemjegy figyelembe-vételével egy osztályzattal (1-5) bírálja el a záróvizsga-bizottság.

-3-


A SZAKDOLGOZAT FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI A szakdolgozat formai követelményei a következő linken találhatók: http://www.ak.nyme.hu/index.php?id=2018 A szakdolgozatot számítógépen kell megírni, Windows szövegszerkesztő alkalmazásával, A4es egyoldalas nyomtatásban. Terjedelem: A dolgozat terjedelme a formai követelményeket figyelembe véve minimum 50 oldal, a felső terjedelmi korlát 80 oldal, mellékletek (táblázat, grafikon, fénykép, stb.), irodalomjegyzék nélkül. A címben megfogalmazott kérdést, problémát kifejtő lényegi résznek kell kitennie legalább a dolgozat (pontosabban a törzsrész) felét, de inkább a kétharmadát. Betűtípus: Times New Roman, Arial A csupa nagybetűk, a kiskapitálisok, a félkövér vagy dőlt betűk alkalmazása csak kiemeléseknél vagy címeknél megengedett, a szöveg egészét tekintve azonban nem. Betűnagyság: 12-es Sorköz: 1,5-es, illetve 1-es sorköz használata elfogadott a közbeékelt idézetek, lábjegyzetek, az irodalomjegyzék és a képek, továbbá a táblázatok alcímeinek és forrásainak feltüntetéséhez. Margó: minden oldalon 2 cm; bal oldalon (a kötés miatt) + 1 cm (3 cm). Oldalszám: A lap aljára, a jobb sarokba kerül, arab számokkal. A szakdolgozatban első oldalként szereplő tartalomjegyzéktől kezdve folyamatosan végezzük az oldalszámozást. A kiegészítő szövegrészeket római számokkal kell oldalszámozni a jobb oldal alsó sarkában. A kiegészítő szövegrész egyes típusait (lásd: 13. pont) fejezetcímként kell jelölni és az adott oldalon arab számmal sorszámozni. A kiegészítő szövegrész elé annak tartalomjegyzékét kell beilleszteni. Táblázatok, grafikonok, képek: A táblázatoknál a címek és a forrásmegjelölések a táblázat felett, képek esetében ugyanezek a képek alatt helyezkedjenek el, középre igazítva! Példák: 1. táblázat: Közszolgáltatások, infrastruktúra Forrás: Önkormányzati interjú alapján, 2006. Közművek Gáz, villamos áram Közutak állapota Ivóvíz

100 % 100 % Aszfaltozott Hálózatos, kitűnő minőségű

-4-


5. kép: Egy kiállítás megnyitója Forrás: www.képek.hu, 2007. Kötelező feltüntetni valamennyi táblázatnál az adatok forrását (a szövegközi hivatkozásnál ismertetett módszerekkel). Ha a táblázat összeállításához a szerző több forrást használt, értelemszerűen valamennyit meg kell adni. Ugyancsak fel kell tűntetni a forrást a nem saját készítésű grafikonoknál és ábráknál. A képekre és a táblázatokra először mindig az előttük álló szövegtestben kell hivatkozni, vagy utalást tenni. Táblázatok, grafikonok, képek csak abban az esetben helyezhetők el a törzsrészben, ha azok részletes (nem egymondatos) elemzésére a szövegben sor kerül. Ellenkező esetben az ilyen kiegészítőket a mellékletbe, vagy a függelékbe kell elhelyezni. Nyomtatás: Nyomtatás előtt figyelni kell arra, hogy a fő fejezetcímek mindig új oldalra kerüljenek (ezt az oldaltörés segítségével lehet megoldani), és esztétikai megfontolásból ne maradjanak a fejezetcímek a lap alján a hozzátartozó gondolatsorok nélkül. Nyomtatás előtt célszerű frissíteni a tartalomjegyzéket! A dolgozat elkészítésénél fokozottan ügyelni kell a megfelelő nyelvhelyességre és stílusra. A Magyar helyesírási szótár illetve Nyelvművelő kézikönyv vagy szótár ebben nagy segítséget nyújthat. A számítógépes helyesírás-ellenőrző program használatát kerüljék el! A SZAKDOLGOZAT FELÉPÍTÉSE A dolgozat sémája: 1. Fekete kemény borító A külső (kemény) borító közepén, a felső harmadban szerepeljen a Szakdolgozat felirat.

SZAKDOLGOZAT a hallgató neve a dolgozat készítésének éve 2. Üres, fehér fedőlap

-5-


3. Plágium nyilatkozat Eredeti aláírással ellátott 2 példány A Záródolgozattal kapcsolatban minden hallgató köteles nyilatkozatot tenni, melyben kijelenti, hogy a dolgozat megírása során betartotta a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. szabályait, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatói plágiumról szóló szabályzatának előírásait, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében. Ezt a nyilatkozatot 2 példányban kell kitölteni, eredeti aláírással ellátni. Az egyik példányt a keményfedeles Záródolgozat elejébe, a fehér fedőlap után közvetlenül kell beköttetni. A másik példányt a konzultációs adatlappal együtt kell leadni. 4. Címlap: A címlapot kérjük a következők szerint elkészíteni: A címoldal tetején: az egyetem, és a kar neve, ahova a szakdolgozat készült, egymás alatt elhelyezve (pl. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar) A lap közepén: a dolgozat címe A lap alján, bal oldalon: a témavezető neve, titulusa, A lap alján, jobb oldalon: a készítő neve, szakja, szakiránya, tagozata A lap alján: Győr és a dolgozat készítésének az éve

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR DOLGOZAT CÍME

Konzulens: Neve Titulusa

A hallgató neve Turizmus-vendéglátás szak Idegenforgalmi és szálloda/Vendéglátás és szálloda szakirány Nappali/Levelező tagozat Győr, a dolgozat készítésének éve

A borítókon 14-es betűméretet kell használni, az útmutatónak megfelelő nagy- és kisbetűkkel, vastagon (bold) szedve. 5. Tartalomjegyzék Az 1. oldal a tartalomjegyzék. A jó tartalomjegyzék tükrözi a dolgozat logikai felépítését, fejezetekből, alfejezetekből és további egységekből áll. A tartalomjegyzék frissítése rendkívül fontos a munka befejeztével, de legfőképpen a nyomtatás előtt. Az oldalszámokat pontosan jelölni kell a következők szerint: 1. ................................................................................................................................... x o. 1.1. ................................................................................................................................ y o. 1.2. ................................................................................................................................ z o. 1.2.1. ............................................................................................................... u o.

-6-


A szöveg természetesen részletesebben is tagolható, de vigyázzunk, nehogy széttöredezzen, mert az zavarja a gondolatmenet figyelemmel kísérését. Külön ellenőrizni kell, hogy a tartalomjegyzékben feltüntetett oldalszámok megegyeznek-e a szöveg valós oldalszámaival. 6. Táblázatok, ábrák, illusztrációk jegyzéke A 2. oldal a táblázatok, ábrák, illusztrációk tartalomjegyzéke. E jegyzéknek (külön az ábrákra, külön a táblázatokra, és külön az illusztrációkra – például fotókra vonatkozóan) a tartalomjegyzéket kell követniük. A szóban forgó tartozékok megnevezését a fő szövegben való előfordulásuk sorrendjében kell megadni azon lapszámokkal együtt, ahol találhatók. 7. Köszönetnyilvánítás A 3. oldal a Köszönetnyilvánítás. Itt lehet tömören megköszönni a szakdolgozati gyűjtőmunka és a dolgozat írása során segítséget nyújtó személyek munkáját, fáradozásait. 8. Mottó A mottó nem szükséges része a dolgozatnak. Csak akkor célszerű alkalmazni, ha az idézet hatásos és a témához kapcsolódik. A mottó önálló oldalon szerepeljen és tartalmazza az idézet forrását. 9. Bevezetés A bevezetés nem más, mint a téma bemutatása, a választás objektív indoklása, annak érzékeltetése, hogy mi indította a szakdolgozót a téma kifejtésére, miben áll a vizsgálni kívánt problémák lényege, mit tudott róluk, mielőtt a tisztázásukhoz fogott, miért és milyen szempontok alapján határolta el a témáját, valamint mi az, amire a dolgozatban nem vállalkozik (bár a téma komplexebb feldolgozása esetén vállalkoznia kellene rá). Terjedelme 1-2 oldal. Felépítési javaslat:  frappáns kezdés figyelemfelkeltő idézettel, statisztikai adattal, érdekességgel, stb.  téma megjelölése  a téma fontosságának hangsúlyozása  korábbi vonatkozó irodalom áttekintése: információforrások ismertetése és a források kritikája - milyen információk szükségesek, melyek hiányoznak, a meglévők honnan valók, mennyire megbízhatók. Amennyiben ez a rész hosszabb terjedelmű, alkothat külön alfejezetet is a bevezetés után.  Elemzési, kutatási módszerek lényegének a bemutatása: a szakdolgozónak el kell magyaráznia, hogy milyen jellegű irodalmat kutatott, az esetleges kérdőívnél hány főt kérdezett, milyen szelekciós kritérium alapján választotta ki őket, milyen újszerű megközelítéssel tárta fel a háttérirodalmat, mi a forrásokhoz való viszonyulása stb. Amennyiben ez a rész hosszabb terjedelmű, alkothat külön alfejezetet is a bevezetés után.

-7-


10. Tárgyalás A tárgyalás egy elemző, illetve elbeszélő egység, amely a felvázolt elemzési módszerek segítségével a kezdő hipotézis kifejtésére, vizsgálatára, a tárgyalt téma (intézmény, település, fogalomcsoport stb.) részletes bemutatására épül. Itt van helye a megértést és a bizonyítás szemléletességét segítő ábrák, értelmező-elemző táblázatok alkalmazásának, amennyiben ezt a választott téma indokolja.  A tárgyalás valójában a téma fokozatos kifejtése, amely több alfejezetből áll, és minden alfejezet egy szerves egységet képvisel.  Az egyes alfejezetek szervesen kapcsolódnak a tárgyalt témához.  A tárgyalás pontos adatokat, statisztikákat, precíz hivatkozásokat tartalmaz.  Az egyes alfejezet átvezet a következő alfejezetbe. A tárgyalás terjedelme arányosan tevődik össze az egyes fejezetekből, alfejezetekből. 11. Összefoglalás Az összefoglalás a tárgyalás egyes alfejezeteiből logikusan következő elméleti és gyakorlati következtetések kifejtése, illetve javaslatok megtétele. Nem más, mint a dolgozat elméleti, módszertani, alkalmazási, gyakorlati, ismeretbővítő eredményeinek tömör összefoglalása; levonása-, valamint annak a kifejtése, hogy mennyiben valósította (konklúzió – tanulságok) meg a szakdolgozó a kitűzött célt, és hogy a kezdő hipotézis (ha volt) igazolást nyert-e. Felépítési javaslat:  szintézis (a tételmondat vagy hipotézis újrafogalmazása, parafrázisa, vagy/és az alfejezetek fő tézismondatainak, témáinak egymásra fűzése, összesítése)  következtetések és tanulságok levonása  tennivalók meghatározása (javaslatok a jövőre nézve); megválaszolatlan kérdések  kitekintés a jövőre, a kutatás távlatainak körvonalazása  ajánlások - hosszabb terjedelem estén külön alfejezetet is képezhet a befejezés után 12. Irodalomjegyzék, bibliográfia, vagy felhasznált irodalom jegyzéke A bibliográfiai hivatkozást az MSZ ISO 690:1991 Bibliográfiai hivatkozás szabvány szabályozza. A hivatkozott szabvány a publikált könyvekre és időszaki kiadványokra, a bennük található fejezetekre és cikkekre vonatkozó bibliográfiai hivatkozások leírására és megjelenítésére vonatkozik. Az irodalomjegyzék olyan művek jegyzéke, amelyekre a szövegben konkrétan és a tartalomra utaló módon is hivatkozás található. A felsorolt műveket ABC sorrendben kell feltűntetni, de nem kell megszámozni, hacsak nem a sorszámaik alapján hivatkozik rájuk a szakdolgozó a szövegtestben vagy a lábjegyzetekben. A szerzők neve előtt a tudományos fokozatot (dr., stb.) nem kell feltüntetni. Ez csak megnehezíti az olvasó számára a szerzők neve alapján történő keresést. A műveket forrástípusonként csoportosítani kell: a könyveket, a folyóiratokat, az irattári és levéltári dokumentumokat, a szóbeli visszaemlékezéseket, a személyes interjúkat, stb. ugyancsak ABC sorrendben. Példák különböző dokumentumtípusokra: a) Könyv, könyvek részei, tanulmány könyvben: Teljes könyv esetén nem kell az oldalszám:

-8-


Eco, Umberto. 1996. Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Gondolat. 3. kiadás. Majoros Pál. 1997. 'A kutatómunka'. In: Majoros Pál: Kutatásmódszertan avagy: hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Módszertani tananyag a gazdasági felsőoktatás számára. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. pp 22-57 Nemeskürty István. É.n. 'Két háború között'. In: Művelődéstörténet. Budapest: Mikszáth Kiadó – Magyar Művelődési Intézet. pp. 158-171 b) Folyóiratok, időszaki kiadványok: A folyóirat nevét mindig dőlt betűvel írjuk: Vas Népe. 39. évf. 222. sz. (1994. szept. 22.)- . Szombathely: Vas Népe Kft. Csapodi Csaba. A Corvina-kutatás újabb eredményei és feladatai. In: Magyar Tudomány, 1990. okt., 97. köt. 10. sz. pp. 1140-1146 c) Személyes visszaemlékezések, interjúk: A hivatkozás a kérdezett személy teljes nevét, titulusát, az interjú formáját (e-mail levelezés, személyes interjú, stb.), a közlés helyét és dátumát tartalmazza. X Y. Közművelődési szakember. Személyes interjú. Győr, 2003. október 24. Természetesen a kérdezettek fáradozásait is meg lehet köszönni a dolgozat elején található köszönetnyilvánítás résznél. d) Internet: Internetes hivatkozásra is van lehetőség. Ebben az esetben az internetes oldal használatának dátumát is közölni kell. Pl.: HEKTOR. Adattárak az OSZK-ban [online]. Bp.: OSZK, 1999. [2003. 01. 31.] http://w3.oszk.hu/hektor.htm A peronizmus AU: Hevesi Mónika DT: szakdolgozat Hevesi Mónika: A peronizmus. In. MEK [online]. 2003. 06. 25. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/vilag/peronizm/peronizm.mek Amennyiben internetről letölthető dokumentumot használunk fel forrásként, a hivatkozásban tüntessük fel a pontos oldalszámot is. Jegyzetekre, vagy hivatkozások jegyzékére vonatkozó szabályok A pontos hivatkozás hitelesebbé, szakszerűvé teszi a dolgozatot, és azt mutatja, hogy az írója megfelelően tájékozódott. Alapvető szempont, hogy hivatkozással kell ellátni minden olyan gondolatot, amely nem az egyéni kutatás, felfedezés eredménye. Ha a szakdolgozó egy más szerzőtől átvett gondolatsort nem lát el hivatkozással, az olvasó azt hiszi, hogy a saját gondolatait, véleményét tükrözi az adott rész. Ez megtévesztésnek, sőt lopásnak számít. Amennyiben pedig kiderül, hogy honnan származik az idézőjellel nem jelölt gondolat vagy az

-9-


összeollózott rész, az könnyen magával vonhatja a dolgozat értékelhetetlenségének következményét. Minden, a szövegben vagy lábjegyzetben hivatkozott munka szerepeljen az irodalomjegyzékben, és ez fordítva is legyen igaz: ne szerepeljen olyan forrás az irodalomjegyzékben, amelyre nem történik előzetes hivatkozás! Kétféleképpen lehet idézni: parafrázissal vagy szó szerinti idézéssel. Az adott műre lehet a szövegen belül, vagy a lábjegyzetben hivatkozni. A szövegtesten belüli hivatkozás kétféle módszere: a) Parafrázis A parafrázis azt jelenti, hogy a szerző gondolatatit a szakdolgozó a saját szavaival foglalja össze, lehetőleg rövidebb terjedelemben. Azonban itt is fontos a pontos forrás megjelölése. A hivatkozás módja a következő: az adott gondolat leírásakor csak a szerző vezetéknevét és a kiadás évszámát kell zárójelben megadni. A mű további részleteit az olvasó megtalálhatja az ABC sorrendbe szedett irodalomjegyzékben a dolgozat végén. A rövidség kedvéért kell a szerző neve után az évszámot és nem a mű címét feltüntetni; mert amennyiben az irodalomjegyzékben is az évszám követi a szerző nevét, könnyen megtalálja az olvasó a két utalás segítségével az adott művet. Amennyiben a szerző neve a mondat szerves részét képezi, csak az évet kell zárójelbe rakni. Ha egyik sem része a mondatnak, mindkettőt zárójelbe kell rakni, vesszővel történő elválasztás nélkül, és még a mondatot záró írásjel elé. Példa:  Egy szerző esetén: Huntington (1995) szerint a civilizációk konfliktusainak az alábbi okai vannak:  Két szerző esetén: Huntington (1995) és Rostoványi (1998) az alábbi főbb civilizációkat írja le: DE:  Egy szerző esetén: Az európai integráció két fő zászlóvivője Németország és Franciaország. (J. Nagy 1998).  Két szerző esetén: Franciaország Európa-politikáját de Gaulle tábornok személye alapvetően meghatározta… (J. Nagy és Gazdag 1998).  Egy szerző két különböző könyve esetén: Az Európai Unió mediterrán politikájának főbb irányai … (J. Nagy 1998, 2000).  Többszerzős könyv esetén: Az Európa Unió három pillére … (Balázs et al. 1999), vagy (Balázs és mts. 1999)  Több mű egyszerre történő idézése esetén: Többen úgy vélik, hogy Franciaország az 1960-as években sajátosan állt hozzá az integráció kérdéséhez (J. Nagy 1998; Gazdag 1996).  Ha egy szerzőnek két hivatkozott könyve is ugyanabban az évben jelent meg, az évszám után 'a' és 'b' jelekkel tehetjük világossá, hogy melyik műre hivatkozunk. Természetesen ennek a betűjeles megkülönböztetésnek az irodalomjegyzékben is szerepelnie kell. b) Szó szerinti idézés Szó szerinti idézés esetén a szerző pontos szavait idézzük. Az idézett szakaszt idéző jelek közé kell helyezni. Külön hangsúlyt kell helyezni a hű és pontos idézésre (szavak, írásjelek, helyesírás stb.).

- 10 -


Szövegtesten belüli hivatkozás Ebben az esetben is a szerző nevét és a kiadási évszámot vessző nélkül, valamint az idézett mondatok oldalszámát az előzőektől kettősponttal elválasztva, szóköz nélkül zárójelbe téve, még a mondatot záró írásjel elé kell helyezni. Így ha az olvasó hátralapoz az ABC sorrendbe tett irodalomjegyzékhez, e három adat alapján könnyen megtalálja, hogy a szerző melyik könyvének a megadott oldalán található az idézet. Többszerzős könyv esetén a fenti példákban már felvázolt szabályok érvényesek. Az idézetben alkalmazott szövegkihagyást három ponttal jelezzük. Példa: "Ha kevésbé fontos részt hagyunk ki,... a kihagyás az előző rész írásjele után következik. Ha lényeges részt hagyunk ki..., a kihagyás megelőzi a vesszőt" (Eco 1991:194). Lábjegyzetben történő hivatkozás és a lábjegyzet használata A lábjegyzeteket újabban ritkán használják hivatkozásra, inkább a tartalmi kiegészítések és részletezések helye. A szerző-évszámos módszer könnyen besűríthető a szövegtestbe is, és nem töri meg annak folytonosságát. Mégis bizonyos esetekben a lábjegyzeti hivatkozást részesítik előnyben; különösen jogi paragrafusok, zenei művek, bibliai idézetek vagy további irodalom feltüntetésekor („Lásd”; „Lásd bővebben”). A lényeg mindig a következetes használat. Természetesen a lábjegyzetben sem kell az idézett mű teljes bibliográfiai leírását megadni1, hanem következetesen rövidíteni kell; lehetőleg a már ismertetett szerzőévszám-(oldalszám) módszerrel2. A teljes és szabályos bibliográfiai leírás helye az irodalomjegyzék. A lábjegyzetek elsősorban a következő esetekben alkalmazandók (Eco 1991):  a szövegben tárgyalt téma más bibliográfiai hivatkozással való megerősítésére.  külső és belső utalásokra (vesd össze egy másik fejezettel vagy művel..., stb.)  tartalmi kiegészítések, részletezések és bővebb kifejtések esetén  az egyes idézetek fordításainak leírására Ismétlődő hivatkozás esetében az alábbi szabályokat lehet alkalmazni: Ha két egymás után következő jegyzetben ugyanarra a forrásmunkára hivatkozunk, nem kell újra közölni a bibliográfiai adatokat, helyette: Uo. (Ugyanott). Ha ugyanazon műnek egy másik helyére hivatkozunk, akkor az Uo. rövidítés mellé az idézett oldalszámot kell írni. Ha a dolgozatban egy szerzőnek csak egy művére történik hivatkozás, akkor a szerző neve mellett az i.m. (idézett mű) jelölést kell használni, s ezután a hivatkozott lapszámot közölni. 13. Kiegészítő szövegrészek Ide kerülnek a függelékek, a mellékletek, a névmutató, a tárgymutató, a rövidítések jegyzéke, a fogalomtár (glosszárium). A kiegészítő szövegrészekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy nem célszerű, ha a függelékek vagy mellékletek túlsúlyba kerülnek a dolgozatban. Kedvező, ha a szemléltetőanyag (grafikonok, táblázatok, fényképek) a törzsrészben helyezkedik el, szoros összefüggésben a szöveges ismertetéssel. 1

A lábjegyzetekről lásd bővebben: Eco 1991:199. Ibid. 156. vagy: i. m. 156. (Ezt a rövidítést akkor használjuk, ha többször idézünk ugyanabból a műből, az ibidem jelentése ugyanott, uo.) 2

- 11 -


A kiegészítő szövegrészeket római számokkal kell oldalszámozni a jobb oldal alsó sarkában. Ezt úgy tehetjük meg, hogy ezt a részt új file-ban mentjük el. A kiegészítő szövegrész egyes típusait fejezetcímként kell jelölni és az adott oldalon arab számmal sorszámozni. A kiegészítő szövegrész elé annak tartalomjegyzékét kell beilleszteni a következők szerint: Kiegészítő szövegrész 1.Függelék …………………………………………………………………………………….I. 1.1. Függelék …………………………………………………………………………...…….II. 2. Melléklet……………………………………………………………..…………......……..III. 2.1. Melléklet ……………………………………………………………………….……….IV. 2.2. Melléklet ………………………………………………………………………..……….V. 3. Név – és tárgymutató………………………………………………………………...……VI. 4.Fogalomtár (glosszárium)…………………………………………………………………VII. a) Függelék Függelékként illeszthető a dolgozathoz olyan, a szerző által írt, összeállított vagy szemelvényezett anyag, amely nem képezi szerves részét a dolgozat törzsrészében kifejtett gondolatmenetnek, ám annak megértését, feldolgozását segíti (például vonatkozó jogszabály ismertetése, összefoglaló táblázatok, kronológia, a kutatáshoz felhasznált kérdőívek stb.). b) Melléklet Mellékletként olyan anyag csatolható a szakdolgozathoz, amelyet a szerző változtatás nélkül vesz át, és amely főképp mondandója illusztrálását szolgálja (például térkép, fotók, termékismertető, reklámkiadvány stb.). Mind a függeléket, mind a mellékletet csak indokolt esetben lehet a szakdolgozathoz csatolni, azaz akkor, ha azokat a szerző képes gondolatilag is a dolgozat törzsrészéhez illeszteni és ez által munkája értékét, növelni. c) Név- és tárgymutató A név- és tárgymutató elsősorban hosszabb dolgozatoknál alkalmazható, de nem kötelező. A szakdolgozat készítőjének döntése, hogy külön névmutatót és tárgymutatót alkalmaz-e, vagy inkább név- és tárgymutatóként összevontan szerepelteti ezeket. A névmutatóba vesszük fel a dolgozatban szereplő személyneveket, írói neveket és álneveket, földrajzi neveket, a tárgymutatóba pedig a főszöveg kulcsszavai, alapfogalmai kerülnek. Ha külön név- és tárgymutatót alkalmazunk, akkor a névmutató mindig megelőzi a tárgymutatót. A nevek, illetve fogalmak, szakszavak után - külön írásjel nélkül, csupán spáciumot (betűhelykihagyást) alkalmazva - feltüntetjük az oldalszámokat, ahol a szóban forgó név vagy fogalom előfordul. d) Fogalomtár (glosszárium) A fogalomtár (glosszárium) mutatja be a szerző által használt terminológiát, rövid (2-3 soros) definíciókkal. Készítése - bár nagyban emeli a dolgozat használhatóságát - nem kötelező.

- 12 -


A TUDOMÁNYOS KUTATÓMUNKA TECHNIKÁJÁNAK ELSAJÁTÍTÁSÁRA ÉS A HIVATKOZÁSRA VONATKOZÓ AJÁNLOTT IRODALOM: -

Eco, Umberto. 1996. Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Gondolat. 3. kiadás. Fercsik Erzsébet. 2002. Dolgozatírás – felsőfokon. Budapest: Krónika Nova. Gyurgyák János. 2000. Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris. Homor Tivadar – Mészáros Antal. 1999. Az információ és az ember. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió. Koltay Tibor (szerk.). 1999. Kutatás és közlés a természettudományokban. Budapest: Osiris. MSZ ISO 690 Bibliográfiai hivatkozások. 1990. Budapest: Magyar Szabványügyi Hivatal. 2. kiadás. Szabó Katalin. 2001. Kommunikáció felsőfokon: hogyan írjunk, hogy megértsenek? hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? hogyan levelezzünk, hogy válaszoljanak? Budapest: Kossuth. 2. átd., bőv. kiad. MINDEN HALLGATÓNAK SIKERES MUNKÁT KÍVÁNUNK! TURIZMUS INTÉZET 2015

- 13 -

Útmutató a szakdolgozat készítéséhez Turizmus-vendéglátás szakos hallgatók részére

Recommend Documents