Melléklet Iktatószám: 04.2/2128-1/2014.
Útmutató a növényvédelmi-növényorvosi vény ellenőrzéséhez A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 19. §-a alapján az I. és II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer vásárlására és szállítására, az arra nem jogosult személy csak a szakirányító (a növényvédelmi munkavégzés megrendelőjének felsőfokú képesítéssel rendelkező megbízottja) által a Rendelet 4. számú melléklete szerint kiállított, egyszeri vásárlásra jogosító növényvédelminövényorvosi vénnyel (a továbbiakban: vény) jogosult. Vényt a Rendelet 17. § szerinti felsőfokú növényvédelmi képesítéssel (növényorvos) és a képesítésnek megfelelő hatályos engedéllyel, továbbá Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarai tagsággal rendelkező személy állíthat ki. Vény mind a nagykereskedelmi, mind pedig a kiskereskedelmi forgalmazásban a vásárlási jogosultság igazolására érvényesíthető. Fentiek alapján olyan személynek is kiadhatja a forgalmazó az I. illetve II. kategóriába sorolt növényvédő szert, akinek nincs I. vagy II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási, és felhasználási engedélye (a továbbiakban együtt: engedély), de rendelkezik a szakirányító által kiállított vénnyel. Az engedéllyel nem rendelkező személy ugyanakkor a vény alapján csak a növényvédő szer vásárlására és szállítására jogosult, vagyis a növényvédő szert nem használhatja fel. A szállítás ez esetben a forgalmazó helyről a tároló helyre vagy a felhasználás helyére történő közvetlen szállítást jelenti, tehát egy útra szól. A növényorvos hatályos engedély birtokában kizárólag személyes átvétellel vény nélkül is vásárolhat növényvédő szert. Nem kikötés pl. a saját felhasználási cél, vagy hogy vállalkozásban tagként, munkavállalóként tevékenykedjen. A vényt, mint szigorú számadású, egyszeri vásárlásra jogosító bizonylatot, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (a továbbiakban: Kamara) adja ki tagjainak. Ebből következően a vény sorszáma alapján az azzal rendelkező szakirányító személye meghatározható, így ellenőrizhető, hogy a vényt valóban az arra jogosult szakirányító állította-e ki. Az ellenőrzés keretében ezen információt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Kamara területi (fővárosi és megyei) szervezeteitől lehet bekérni, belföldi jogsegély keretében. A szigorú számadású bizonylatok, nyomtatványok körét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 168. § szabályozza. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. § alapján a nyomtatványra az adatokat úgy kell felvezetni tintával, írógéppel vagy nyomtatóval, hogy azok olvashatóak, megmásíthatatlanok, és hiánytalanok legyenek. Javításnál a hibásan feljegyzett adatot át kell húzni és a helyes adatot úgy kell rá felvezetni, hogy az eredeti beírás jól látható maradjon. A javítást el kell látni dátummal és a javító kézjegyével. Ezt minden példányon meg kell
ismételni. Az elrontott, illetve elszakadt vényt keresztben át kell húzni és „rontott példány” szóval átírni. A rontott vény mindhárom példányát a vénytömbben kell megőrizni. A vényen javítást csak az azt kiállító szakirányító eszközölhet, arra sem a termelő, sem a forgalmazó nem jogosult és ez a vény érvénytelenségét vonja maga után. Nem előírás a vények sorfolytonos felhasználása, mivel a jelenlegi jogszabályi környezet szerint nincs ilyen rendelkezés. A Rendelet 4. melléklete alapján a növényvédelmi-növényorvosi vényen fel kell tüntetni: • a növényvédelmi-növényorvosi vény számát • a növényvédő mérnök, növényorvos nevét, címét és engedélyszámát • a mezőgazdasági termelő nevét és címét, regisztrációs számát • a növényvédő szer nevét és mennyiségét • az előírt felhasználást, technológiát • a vény kiállításának keltét • a növényvédő mérnök, növényorvos aláírását és bélyegzőjét • a forgalmazó nevét, aláírását, bélyegzőjét és a keltezést, valamint „A növényvédelmi-növényorvosi vény időbeli hatálya: a kiállítástól számított 30 nap.” „A növényvédelmi-növényorvosi vényt öt évig kell megőrizni!” „A növényvédőszeres-kezelés időpontját a felhasználó köteles bejelenteni a vény kiállítójának a munka megkezdése előtt 24 órával.” mondatokat. Ugyan ez utóbbi mondat nem került rá a vényre, azonban emiatt a hiányosság miatt a szakirányító ellen eljárni nem lehet. Használatban vannak a korábbi növényvédelmi rendelet előírásai szerinti tartalommal kiállított vények is, amelyek továbbhasználhatóságáról a Rendelet, illetve egyéb jogszabály nem rendelkezett, így azok a Rendelet hatálybalépését követően már nem lehetnének felhasználhatóak. Ezen vények visszagyűjtése iránt a Kamara intézkedése folyamatban van. A vénytömb kitöltési útmutatója (a tömb hátulján található) ugyan több kibocsátási és kitöltési előírást is tartalmaz, azonban jogszabályi rendelkezések hiányában az élelmiszerláncfelügyeleti szerv előtti eljárásban megsértésének közvetlen joghatása nincsen. Vényt a mezőgazdasági termelő nevére kell kiállítani, így gyakran nem magánszemély, hanem gazdasági társaság (pl.: Kft., Bt.) jogosult a vény beváltására. A forgalmazónak ezért minden esetben meg kell győződnie arról, hogy a vénnyel vásárolni kívánó személy a vényen feltüntetett mezőgazdasági termelő illetve gazdasági társaság képviseletében jár el. Ilyen esetben a mezőgazdasági termelőnek illetve gazdasági társaságnak célszerű kiállítani meghatalmazást azon személy nevére, aki a céget képviselve megvásárolhatja a növényvédő szert. Fenti gyakorlatra érdemes felhívni a forgalmazók, a növényorvosok és a felhasználók figyelmét is. Egy vényre annyi készítmény írható fel, amennyinek a szükséges adata azon szerepeltethető. Nem tiltott a vényen szabadforgalmú növényvédő szerek felírása. A vénytömb, illetve a vény a növényorvos által nem ruházható át másra, azt pl. tömb visszavételét követően csak a Kamara adhatja ki újra. A vény semmilyen nyilatkozattal (pl.: szerződéssel, megbízással) nem helyettesíthető.
Természetesen a fent részletezett képviseletre vonatkozó meghatalmazás nem tekintendő a vény illetéktelen személy részére történő átadásának. A vényen az azt kiállító szakirányító aláírása és azonosítható körbélyegző lenyomata minden példányon rajta kell legyen. A forgalmazó a készítmény átadásakor köteles a vényre rávezetni a készítményt átvevő nevét, aki az átvétel tényét aláírásával is igazolja. A vényt 3 példányban kell kiállítani, melyből az eredeti példányt a megrendelő (mezőgazdasági termelő), a másolati példányt a forgalmazó, a tőpéldányt pedig a kiállító köteles megőrizni. A tőpéldány tehát a szakirányítóé, így az átvétel igazolása csak akkor kerül rá ezen példányra, ha a szakirányító jelen van az átvételnél. Más esetben a tőpéldányról hiányzik az átvétel ténye, mely nem tekintendő szabálytalanságnak. Az ellenőrzések során a szakirányító által kiállított vényeket olyan szempontból is ellenőrizni kell, hogy a tőpéldányok folyamatosan, számkihagyás nélkül, hiánytalanul megvannak-e. A hiányosan, szabálytalanul vagy olvashatatlanul kitöltött vény érvénytelen. Az ellenőrzések során figyelni kell a vény megfelelő kitöltésére. A vény adattartalmában nem lehet hiányos, e mellett pedig a szakszerűség vizsgálata is indokolt, így többek között az is, hogy a szakirányító által előírt felhasználási és technológiai ajánlás megfelel-e a vonatkozó engedélyokiratban foglaltaknak. Ehhez a vényen szerepelnie kell legalább a felírt készítmény pontos nevének, a megvásárolandó összmennyiségnek, a kezelendő kultúrának az alkalmazandó dózisnak és a kijuttatás módjának. Helyettesítő növényvédő szert csak abban az esetben adhat ki forgalmazó, ha a szakirányító a vényen egyértelműen feltünteti adott készítményre vonatkozóan, hogy helyette mely ún. helyettesítő készítmény beszerzését javasolja. A vényhez pótlap semmilyen indokkal nem alkalmazható, minden fentebb is felsorolt információt a vény nyomtatott oldalán kell feltüntetni. A vény utólagos kiállítása és felhasználása jogszabálysértő, hiszen sérül a szigorú számadású bizonylat kiállítására és vezetésére vonatkozó előírás, továbbá ez a magatartás felveti a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti hamis magánokirat felhasználásának vétségét is. (Az utólagos kiállítást bizonyítja, ha pl. a vényen korábbi kiállítási dátum szerepel, mint ahogy a vénytömböt a Kamara kiadta). Ilyen szabálysértés esetén a forgalmazó – ha a készítményeket kiadta – és a kiállító, valamint a vásárló, felhasználó felelőssége egyértelműen megállapítandó. A Rendelet 25. § alapján a forgalmazásra jogosult felelőssége kiterjed a növényvédő szerek vásárlására, a telephelyre, illetve a telepen belüli szállítására, tárolására, értékesítésére és nyilvántartására, a vásárlói jogosultság vizsgálatára, a növényvédő szer címkeszövegében megfogalmazott előírások betartására és a felhasználásra. Ha a növényvédő szer átadására nem a forgalmazó telephelyén kerül sor, hanem azt a forgalmazó szállítja ki, a növényvédő szer átvételekor kell a mezőgazdasági termelőnek vagy az átvevőnek a forgalmazó részére átadni az aláírásával ellenjegyzett vény forgalmazót megillető másodpéldányát. Ilyenkor a forgalmazó szállítónak kell elvégeznie a vásárlási jogosultság Rendelet 25. §-ában foglaltak ellenőrzését. Vény vagy a növényvédő szer
kategóriájának megfelelő érvényes engedély hiányában a kiszállító nem adhatja át a növényvédő szert a megrendelő részére. A Rendelet 22. § (2) bekezdése alapján a vény kiállításával a szakirányítónak a növényvédő szerek jogszabálynak megfelelő vásárlására, szállítására, tárolására és kijuttatására vonatkozó tájékoztatásra, kijuttatására, a keletkezett hulladék előírásszerű kezelésére, a növényvédő szer címkeszövegében megfogalmazott előírások betartására, valamint az ezekkel összefüggő egyéb tevékenységekre felelőssége keletkezik, függetlenül az általa vállalt vagy végzett ilyen tevékenységtől. Nem tiltott az a – főleg nagy áruforgalmat bonyolító kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek körében elterjedt – gyakorlat, hogy a kereskedelmi egység alkalmazásában lévő szakirányító állítja ki a vevőnek a vényt, és ez alapján kiadja a felírt növényvédő szert. Azonban a szakirányítónak ekkor is a Rendelet 22. § (1) bekezdésben meghatározott felelőssége keletkezik, melyhez kapcsolódó szabályok betartását ellenőrizni célszerű. A vény kiállítójának felügyelnie kell a kijuttatást, melyet legalább II-es engedéllyel rendelkező személynek kell elvégeznie. /A felügyelet nem azonos a folyamatos jelenléttel./ Ha a kijuttatást olyan személy végezte, aki nem rendelkezik engedéllyel vagy engedélye korábban lejárt, a szakirányító és a kijuttatást végző felelőssége is fennáll. A Rendelet 30. § szerint „(1) Az értékesítési célra szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédő szeres kezelésekről a 2. melléklet szerint vezetett vagy tartalmában annak megfelelő permetezési napló, vagy a külön jogszabály szerint a támogatási időszak alatt kötelezően vezetendő Gazdálkodási Napló nyilvántartást folyamatosan kell vezetni, (2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás kitöltése az adott növényvédő szeres kezelés vonatkozásában a munkavégzést megelőzően, illetve azzal egyidejűleg kötelező. (3) A 29. § (6) bekezdése és az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásként a Gazdálkodási Napló csak a felhasználásért felelős személy aláírásával, pecsétjével és dátummal ellátva érvényes.” Fentiek alapján a permetezési napló illetve Gazdálkodási napló csak a felhasználásért felelős személy aláírásával, pecsétjével és dátummal ellátva érvényes. Mivel a vény kiállításával a szakirányító lett a felelős személy, ezért neki kell ellenjegyezni a naplóba bejegyzett tényeket, a munkavégzést megelőzően, illetve azzal egyidejűleg. A szakirányítónak a kezelés helyszínén nem kell jelen lennie. A szakirányító a nyilvántartást – ha nincs jelen a kezelésnél – életszerűen nem tudja azonnal igazolni, azonban annak felelőssége, hogy mikor ellenőrzi és igazolja le a nyilvántartást, az övé. A nyilvántartásnak érvényesítésekor (pl. áru piaci értékesítéskor, hatóság részére történő bemutatáskor) teljes körűen kitöltöttnek kell lennie. Ha a vény kiállítója nem azonos a növényvédelmi munkát ténylegesen felügyelő szakirányítóval (pl.: forgalmazó szakirányítója állított ki vényt, de a permetezési naplót egy másik szakirányító írja alá), meg kell vizsgálni a szerződések tartalmát is. Szabálytalanság esetén, ha – a szerződés alapján, vagy elismerő nyilatkozat hiányában – nem állapítható meg egyértelműen melyikük a felelős, mindkét szakirányító felelősségre vonható.
A csávázószerek felhasználása is növényvédelmi kezelésnek minősül, tehát arról is a Rendelet 30. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást kell vezetni. Jogszabálysértés feltárása esetén minden esetben el kell járni. Amennyiben a szabálytalanságot a szakirányító követte el, úgy az eljárás lezárásakor (egyszerű levél formájában) tájékoztatni kell a Kamarát a feltárt jogsértésről. Vénnyel kapcsolatos szabálytalanság esetén az a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága (NTI) jár el, ahol a szabálytalanságot elkövették. A vény kiállításából eredő szakirányítói felelősség kapcsán a felhasználás helye szerint, forgalmazói szabálytalanság esetén a forgalmazás helye szerint illetékes NTI folytatja le az eljárást. Jogkövetkezmények Intézkedések: Az Éltv. 56. § (1) bekezdése szerint a törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezések, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén az eljáró hatóság intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet vagy természetes személyt. Az Éltv. 57. § szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja: a) tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti; n) engedélyköteles tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt módosíthat, visszavonhat. A Rendelet 21. § (7) bekezdése alapján az engedélyt az azzal való visszaélés esetén a növényés talajvédelmi igazgatóság visszavonhatja, és visszavonás esetén az engedélyt hivatalos közzététel útján hatálytalanítja. Visszaélésnek minősül a növényvédő szer forgalmazására, vásárlására, felhasználására, illetve a szolgáltatásra vonatkozó előírások megsértése. Engedély visszavonása esetén új engedély a visszavonástól számított két éven belül nem adható ki. Okirat-hamisítás gyanúja esetén a Kamara értesítése mellet, további intézkedés céljából haladéktalanul értesíteni kell az ügyészséget. Figyelmeztetés: Az Éltv 60. § (1) bekezdésének a)-r) pontjában felsorolt esetekben növényvédelmi bírságot kell kiszabni. Amennyiben a hatóság úgy ítéli meg, hogy a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a törvény szerint alkalmazható legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is szükségtelen, bírságolás helyett szankcióként figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt (Éltv. 59. § (6) bekezdés).
Az Éltv. 59. § (7) bekezdése alapján alábbi esetekben figyelmeztetés nem alkalmazható: • • •
a 60. § (1) bekezdésének a)-i) pontjában meghatározott tényállások, a 62. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott tényállások, három éven belül ismételten megállapított azonos jogsértés esetén.
A figyelmeztetés lehet jegyzőkönyvbe foglalt, vagy külön határozatban meghozott döntés. Növényvédelmi bírság: Az Éltv. 60. § (1) bekezdése alapján növényvédelmi bírságot kell kiszabni az alábbi esetekben: d) engedélyköteles terméket engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon, illetve a tevékenységhez előírt képesítés és azt igazoló hatályos hatósági engedély nélkül forgalomba hoz, hirdet, nyilvánosság számára ajánl, illetve felhasznál; Pl.: Magyarországon nem engedélyezett növényvédő szer forgalomba hozatala, Magyarországon engedélyezett növényvédő szer engedély (I. vagy II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási, és felhasználási engedély) nélküli forgalmazása, nem engedélyezett kultúrában vagy dózisban történő felhasználása. m) a növényvédelemmel kapcsolatban előírt vagy elrendelt növény-egészségügyi, kísérleti, termelési, megsemmisítési, előállítási, formálási, kiszerelési, csomagolási, raktározási, szállítási, felhasználási, forgalomba hozatali rendelkezéseket megszegi; Elvileg bármely, az érintett tételre vonatkoztatható tevékenység ide sorolható, mivel a bírság mértékét az érintett tétel nagysága (a hatósági intézkedéssel érintett tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 40%-a) határozza meg. Pl.: olyan vásárló kiszolgálása, aki nem rendelkezik engedéllyel és vénnyel sem, valamint ide sorolható a vénnyel kapcsolatban elkövetett szabálytalanság is, ha a szabálytalanság a forgalmazott tételhez köthető. o) az e törvény, valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételi kötelezettségének nem tesz eleget; Pl.: nem vezetett vagy hiányosan vezetett nyilvántartás. Természetesen egyéb pontok is alkalmazhatóak a növényvédelmi bírság kiszabásakor, ha azok az adott jogszabálysértést jobban lefedik. Fentebb csupán a vények szempontjából fontosnak tartott esetek kerültek feltüntetésre. Az egyes tényállásokra vonatkozóan a növényvédelmi bírság tételes mértékét az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglaltak alapján kell megállapítani. A bírság mértékét az eset összes körülményére – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt
tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre, az Éltv. 60. § (1) bekezdésének a)–c), g), i)–l), n)–p), q) pontjában, valamint a 63. § (1) bekezdésének b) és d) pontjában foglalt tényállások kivételével az eljárás alá vont személy gazdasági súlyára – tekintettel kell meghatározni. Élelmiszerlánc-felügyeleti bírság: Azzal szemben kell élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kiszabni, aki tevékenységével vagy mulasztásával a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó előírásokat megszegi, de a jogsértés az Éltv. 60. § szerinti növényvédelmi bírság kiszabását nem alapozza meg. Élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni az ab) pont szerint, pl.: • nyomonkövetési előírások betartásának megsértése (pl. számlabizonylatok, szállítólevelek hiánya), • hiányos, ezáltal érvénytelen vények alkalmazása, • a szakirányítói tevékenység szakszerűtlen ellátása (pl. nem tudnak elszámolni a göngyölegekkel) miatt.
NÉBIH NTAI Budapest, 2014. április 4.
