Útmutató a „Megvalósíthatósági tanulmány” elkészítéséhez
A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM
KMOP-2007-3.3.3 A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése
c. konstrukcióhoz
A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg
1. oldal
A pályázatok kötelezı melléklete a „Megvalósíthatósági tanulmány” amely a konkrét feladat megoldásának mőszaki alternatíváit, azok gazdaságosságát elemzi. Célja a már eldöntött beruházás egy, vagy igen korlátozott számú alternatívája részletes vizsgálata, amely felkészíti a döntéshozókat az ártárgyalások lefolytatására, a finanszírozás megszervezésének megkezdésére és nem utolsósorban a pályázat elkészítésének egyik legfontosabb háttér anyaga. Ezért fontos, hogy a megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése a projekt illetve pályázat elıkészítés elsı lépése legyen (a beruházás megvalósítására vonatkozó döntés után).
A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, mint a késıbbiekbıl látható, széleskörő ismereteket feltételez. Bár alapvetıen mőszaki tervezési feladat, nem kevésbé jelentısek a gazdasági, pénzügyi, sıt jogi vonatkozású részletek. Ennek megfelelıen a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését olyan szakemberre, szakcégre kell bízni, aki/amely rendelkezik a szükséges ismeretekkel és referenciákkal az adott területen. A korábbi energetikai pályázatok tapasztalatai alapján megállapítható, hogy gyakori a megvalósíthatósági tanulmány utólagos, a pályázat kedvéért való elkészítése, amit sokszor a gyakorlatlan, szükséges ismeretekkel és referenciával nem rendelkezı készítı állított össze, elsısorban a pályázati anyagból összeollózva. Ez a fordított sorrendben, a szükséges ismeretek hiányában készült megvalósíthatósági tanulmány a pályázat biztos kudarcát jelentette. A megvalósíthatósági tanulmány részletessége pályázati szempontból a projekt nagyságától, összetettségétıl függ. Nyilvánvaló, hogy egy 10-20 MFt-os projekthez készített megvalósíthatósági tanulmány – bár tartalmi elemei azonosak – lényegesen egyszerőbb lehet, mint egy többszáz MFt-os, vagy több MrdFt –os beruházásáé. Az alábbiakban összefoglaljuk az energetikai projektekhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány tartalmi követelményeit, amelyet a kis, közepes és nagy projektek vonatkozásában értelemszerően alkalmazni kell. (Kis projekt: 10-100 MFt, közepes projekt 100-500 MFt, nagy projekt 500 MFt feletti beruházás.)
A megvalósíthatósági tanulmánnyal szemben támasztott tartalmi követelmények:
1. A projekt céljának, indokoltságának bemutatása 1.1A projektet megalapozó vizsgálatok és azok eredményeinek ismertetése (pl. piackutatás, energia audit, stb., ha volt ilyen) 1.2 A projekt hosszútávú közvetlen és közvetett céljai és elvárt eredményei 2. A projekt tervezésének kiinduló adatai 2. oldal
2.1 Az adatok forrásainak ismertetése (mérés, statisztikai adatok, modellszámítás, stb.) 2.2Összehasonlítás az EU BREF (vitaanyag) dokumentumban foglalt elvárásokkal1 2.3 Az adatok értékelése, a megbízhatóságuk vizsgálata 2.4 A megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez felhasznált adatok 3. A jelenlegi helyzet ismertetése (ha meglévı létesítmény/technológia korszerősítése a tanulmány témája) 3.1 A korszerősítendı létesítmény/technológia leírása 3.1.1 A berendezések típusa, életkora, állapota, hatásfoka 3.1.2 Anyag és energia mérlegek 3.1.3 Mőködési költségek 4. A korszerősítés/új létesítmény helyszínének ismertetése 4.1 A helyszín kiválasztás szempontjai 4.2 A helyszín bemutatása 4.3 Út és közmő kapcsolatok 4.4 Tájpotenciál vizsgálat (A beruházás által érintett elemekre készített ökológiai, geológiai, víztani, vízföldtani, meteorológiai, stb. adatok) 5. A projektet érintı szabályozási környezet (Szabályozási terv, helyi, önkormányzati rendeletek, jogi szabályozás, környezetvédelmi elıírások, stb.) 6. A javasolt projekt ismertetése (ha van változat, változatonként) 6.1A mőszaki tartalom, technológia leírása: a jellemzı mőszaki paramétereket igazoló - tervezı, gyártó, forgalmazó által készített nyilatkozatok/árajánlatok/mőleírások (kötelezı melléklet) alapján készítendı el 6.1.1 Technológia folyamatábrája, fı mőszaki paraméterek 6.1.2 Fı berendezések és jellemzıik (az energiatermelés, -átalakítás, elosztás és –végfelhasználás berendezései) 6.1.3 Kapacitás- és energiamérlegek 6.1.4 Anyagmérlegek, (átalakítási helyek megjelölésével) 6.1.5 Létesítmény jegyzék (a beruházási költség megalapozott becsléséhez szükséges mélységben) 6.2A telepítés bemutatása 6.2.1 Építmények, berendezések elrendezése 1
Nem kötelezı, mivel a BAT-ot meghatározó közösségi iránymutatás „BREF” még nem végleges. 3. oldal
6.2.2 Kapcsolódások a közmővekhez 6.2.3 Hírközlés, tőz- és vagyonvédelem 7. Környezetvédelmi vizsgálat/hatástanulmány készítésére kötelezett tevékenységek esetén (314/2005 Korm. rendelet) az engedélyes határozatot az MVT mellékleteihez csatolni kell. Ezen felül a hatásvizsgálat tartalmát a 7.1-7.5 pontok szerinti bontásban – rövidítve – is közzé kell tenni. Amennyiben a tevékenység a 314/2005 Korm. rendelet szerint nem engedélyköteles, csak áttekintı összefoglaló (max. 10 oldal) készítése szükséges a várható környezeti hatásokról, a következık szerint: 7.1Légszennyezés 7.2Talaj- és vízszennyezés 7.3Zajkibocsátás 7.4Az élettartamon belül és az életciklus végén keletkezı hulladékanyagok fajtái, mennyisége, és az ártalmatlanítás módja 7.5A környezetvédelmi elıírásoknak való megfelelés bemutatása 8. A megvalósításhoz szükséges hatósági és egyéb engedélyek számbavétele (Építési engedély, kapacitáslétesítési engedély (erımővek esetén), vízjogi engedély, bányahatósági engedély, környezetvédelmi hatóság engedélye, hálózati csatlakozás engedélye, stb.) 9. A megvalósítás pénzügyi és mőszaki ütemterve 10.A projekt finanszírozása, üzleti terv 11.Beruházási költségbecslés 11.1 Építés 11.2 Gépészet 11.3 Villamos erıátvitel 11.4 Irányítástechnika 11.5 Szakipari munkák 11.6 Egyéb költségek (tervezés, engedélyezés, stb.) 12.Üzemeltetési költségek 12.1 Anyag és energia költségek 12.2 Karbantartási költségek 12.3 Személyzeti költségek 12.4 Egyéb költségek 13.A projekt üzemeltetése során keletkezı bevételek 13.1 Energia- és/vagy energiahordozó (pl. pellet) értékesítés árbevételei 13.2 Keletkezı másodnyersanyagok értékesítésének árbevételei 4. oldal
13.3 Elmaradt költségek pénzértéke 13.4 Egyéb, a cash-flow tervben szerepeltetett bevételek 14.A projekt gazdasági fenntarthatóságának vizsgálata 14.1 Haszon-költség arány (Benefit-Cost Ratio) meghatározása 14.2 Egyszerő megtérülési idı, a támogatás nélkül 14.3 Belsı megtérülési ráta számítása 14.4 Finanszírozási hiány számítása 15.A projekt környezeti fenntarthatóságának bemutatása 15.1 GHG kibocsátás-csökkentés várható éves átlagos mértéke2 [t CO2 ekv./év] 15.2 A GHG kibocsátás-csökkentés élettartamra vetített mértéke [t CO2 ekv./ n év] 15.3 Az üzemeltetés során felhasznált fosszilis eredető segédenergia igény éves átlagos mértéke (abszolút értékben és százalékban kifejezve) [MJ/év; kWh/év; %] 15.4 A GHG kibocsátás-csökkentés fajlagos költsége az élettartamra vetítve [Ft/tCO2 ekv.] 16. Kockázatelemzés 16.1 Kockázatok és kockázatkezelés a megvalósítás során 16.2 Kockázatok és kockázatkezelés az üzemeltetés során
A fentieket a projekt típusától függıen, értelemszerően kell figyelembe venni. Pl. egy új, zöldmezıs megújuló energiaforrást hasznosító projekt esetén a jelenlegi helyzet leírása más értelmet kap, mint egy meglévı intézmény energetikai korszerősítése projekt esetében, vagy pl. egy szélerımő esetén nem lehet hısémáról beszélni.
Melléklet: I.
Energetikai melléklet (ld. külön file: KMOP_3.3.3_Energ_melléklet.xls)
A megújulóból termelt villamos energia esetében a GHG csökkenés mértékét 0,930 t CO2/MWh fajlagos értékkel kell a Pályázónak számolnia. Amennyiben a villamos energia termelés hıfejlıdéssel jár, és a Pályázó a hıhasznosításról is gondoskodik a projekt során, alapesetben a földgáz (CH4) tüzeléséhez tartozó fajlagos kibocsátással (56,1 t CO2/TJ) kell számolni. Ilyen eset lehet például zöldmezıs beruházás esetében, amikor nem tisztázható egyértelmően, hogy mely fosszilis energiahordozó kerül „kiváltásra”. Amennyiben földgáztól eltérı energiahordozót vált ki a megújulókból származó hı (hıhányad) hasznosításával, úgy a mellékletek között hitelt érdemlıen bizonyítani kell a kiváltott fosszilis tüzelıanyag fajtáját, éves mennyiségét (pl. a tervezett projekt elıtti állapotra (alapesetre) érvényes beszállítói szerzıdésekkel, számlákkal stb.) 2
5. oldal
II.
A beruházások gazdaságossági, hatékonysági jellemzıinek számítása (Értelmezési segédlet)
6. oldal
Melléklet A beruházások gazdaságossági, hatékonysági jellemzıinek számítása (Értelmezési segédlet3) A. A belsı/pénzügyi megtérülési ráta ( „BMR” mutató) számítása:
A belsı (pénzügyi) megtérülési ráta az alábbi képletek alapján számítható: n
∑
1
i =1 (1 + r )
i
( Éi + M i − Bi − Pi ) = 0
és BMR = r x100 (%)
Ahol: i = évek száma (i = 1: a beruházás kezdetének éve) n = m + z, ahol m = a megvalósítás idıtartama (év) z = a figyelembe vett üzemévek száma (az egységes összehasonlíthatóság érdekében 15 év, vagy a várható élettartam, ha az rövidebb) r= a keresett ráta Éi = éves mőködési pénzáram Bi = beruházási költség Pi = pótló beruházás Mi = maradványérték. (A beruházás valós maradványértéke az n. évben, elızı években Mi = 0!) Megjegyzés: A Microsoft Excel programban a függvények (fx) alatt a pénzügyi függvények között BMR néven megtalálható a pénzügyi megtérülési ráta számítása. A számítás a projekt elıkészítés évének költségszintjén történik (az inflációt nem tartalmazhatja). B. Az eredı mőködési eredmény (hozam/haszon) nettó mai értéke: A projekt megvalósítását követıen az egyes üzemévekben keletkezı – a pótló beruházást és a maradványértéket is figyelembe vevı – pénzáramok (éves haszon/hozam) összesített értéke jelenre diszkontálva4, azaz jelenértéke (NMÉ). Megjegyzés: A Microsoft Excel programban a függvények (fx) alatt a pénzügyi függvények között NMÉ néven megtalálható a számítás. A számítás a projekt elıkészítés évének költségszintjén történik (az inflációt nem tartalmazhatja). C. A beruházási/fejlesztési költség nettó mai értéke
3
A konkrét számítások az Útmutató a „Megvalósíthatósági tanulmány” elkészítéséhez c. anyag külön mellékletét képezı számítási program segítségével végezhetık el. 4 A Pályázati útmutató szerint a diszkontálás 12,5 % diszkontrátával történik
7
A beruházási költség jelenre diszkontált értéke, azaz jelenértéke Megjegyzés: ld. B. pont D. Az eredı mőködési eredmény (hozam/haszon) és a beruházási költség nettó mai érétkeinek hányadosa (haszon/költség arány: B/C): A projekt pénzügyi teljesítményének mérıszáma a haszon költség arány (benefit/cost ratio), ami a fenti B és C pontok eredményének hányadosa, számítása a „finanszírozási hiány” számítással van „összhangban”. E. A beruházás egyszerő megtérülési ideje: A beruházás/fejlesztés teljes költsége eFt = ………….. év t= éves mőködési eredmény eFt/év A teljes beruházási költség és az üzemelés pótlási költség és maradványérték nélküli éves eredményének (hozamának) hányadosa. F. Egységnyi támogatásra esı energia-megtakarítás: Energiahordozó megtakarítás GJ/év = ………….. GJ/év/MFt Ef = A támogatás összege MFt
8