41 1ókat megmoto'lzák, hogy igaztalan jószágot nem-e visznek -magukkal, mit azért is tenniök kell, miután a vásárban el1oipott tár~yaknak igy gyakran nyomába j öhetnek. S végül megJegyeztehk, hogy a vásár utáni időkben is czélszerü a vásári to~vajok, lóc3iszárok, pásztorok stb. megfigyelése és ellenőrzése. mIUtán utólagosan megfigyelt tények esetteg felvilágosítást :adhatnak a vásáron vagy a vásár alkalmából történt törvényellenességek kideritésére. Ha idegen őrsbeli csendórök a vásáron nem lettek volna, akkor a fenneb emlitett utvonalra egy járőr vezénylendő ki, melynek feladata az utvonalat egy meghatározott pontig biztositani s a fennebb feL~orolt szolgálatot végezni, az utolsó járőr pedig a vásar helyén addig marad s portyáz, mig a la.!tosság lecsendesül; azután pedig az őrsre bevonul.
Utlevél- és idegenrendészet. A szolg. utasilás 55. §-a szerint .a csendőr portyázás ,közben talált utasokra nézve mindazon rendőri szabályok ..figyelemmel tartására kötetes, melyek az idegenekre nézve f'ennállanak; s ez alkalommal ujból s ismételye figyelmeztetik, hogy az ullevél és utazási okmányok iránt fennálló rendőri szabályok a szabad és háborithatlan utazást a monarchia határain belől védik, minélfogva bármily rendü és állásu utasokat utazási igazolványaik előmutatás3 végett, alapos gyanu ..nélkül megállitania nem szabad," továbbá a 81. §. első bekezdése szerint "ha a csendőrség az ország határszélén tel.lesit szolgálatot, ki váltképen az utlevél-rendészeti szabályok kezelésére kell fokozott figyelmet forditania és leginkább arra .felügyelnie, hogy csavargók belopódzása mindenképen meg.akadályoztassék. « A szolgálati utasitásnak fennebbi rendelkezései tehát az .utlevél- és idegen-rendészetre vonatkozó szabályokat és intéz· ,kedéseket mint közösmerteket tételezi föl. Minthogy azonban ~pen az utlevél- és idegen-rendészetre vonatkozó egységes törvény vagy kormányintézkedés nem létezik, a szolgálatnak ezen ága pedig, épen gyakori és kényes voltánál fogva, a ,helyes tájéko·l ást Igénylik: kivánatosnak mutatkozik, hogy ngy a belföldi, valamint a batárszéli forgalomra vonatkozó utlevél-, igazolvány- és idegen-rendészetet tárgyalő ren~{e~~ -ugy, a mint azok jelenleg &vényben áll'anak, a gyaiorlah . esendőrszolg~latból meritett adatokkal kapcsolatba hdtva, a ~övetkezőkb~en ösmértessen ek.
42 Mivel pedig a szolgálat ezen ága a sZ,erint, a mint az ,aj belföldün vagY pedig ahatárszélen kezeltetIk" a d,olo,g te~me- szetéből kifolyólag különbözo; ,a könnyeb~ atte~lI~ltes. v"eg,ette tárgyunkat is feloszt juk és pedIg aszolgalat kulonbozoseg ' szerint: A) a belfóldi és B) a határszéli forgalomra vonatkozó idegen- és utlevél-rendészeti szabál yokra. A) A belföldi forga.lo m . Magyarországon belől a magyar állampolgárnak nines::. ~züksége útlevélre.
Ezen elvi határozványból önként következik, hogya. magyar korona országaiban bárhol illetékes polgár útlevélt nélkül utazhat Magyarországon mindenüvé a nélkül, hogy utazhatási engedélyre, azaz útlevélre szüksége lenne, sőt kiterjed ezen kedvezmény az osztrák· magyar birodalom Lajthántuli, azaz osztrák tartományokbeli honosokra is a kölcsönösség elvénél fogva oly módon, hogy útlevél nélkül utazhat a monarchia egyik államának honosa a másik államban és. viszont; sem csendőri, sem rendőri közegnek nincs megengedve, hogy a szabad közlekedést akadályozza, az utasokat ok nélkül zaklassa, egy szóval belföldön, - értve az egész.. osztrák-magyar monarchiát - a belföldieknek szabad for-galma biztositva van. Daczára ezen szabadelvü intézkedésnek, mely az útlevélkényszert országunkban teljesen megszüntette, vannak bizonyos okmányok, és pedig igazolványok, könyvecskék és bjzonyitványok alakjában, melyeket a honpolgárok némely osztálya á belföldi forgalomban nem kényszerúségbőJ, hanem inkább czélszerüségi szempontból visz magával s melyek a; következők:
-
1. Igazoló jefJY, Ezen jegyet kizárólag az osztrák-magyar monarchia határain beJől szabad használni és a m. kir. belügyminiszterium által 1 kr3j~záros ürlapokban küldetik meg. az igazolványok kiállitásával megbízott hivataloknak, t. i. vá- · r~sokban a polgármesteri hivatal vagy a rendőri osztály, közsegekre nézve a föszolgabirónak. Az igazoló jegy 15 cm. magas., 10. cm. széles kemény papirlapból áll, elő oldala ver:s alJny?m,attal és magyar szövegü származványnyal van ellalva, hats~ o~dala fehér ,és az illetőnek személyleirását tartal~az.za, er,venyes egy evre és vagy 1 forint03 vagy 15 kraJczaro~ belyeggel van ellátva. - Előbbit a minden önálló iparral va~J keresettel biró e~yénnek kell fizetnie, utóbbit a.
43 napi kereset után élők, pl. iparos segédek, napszámosok,
sodronyosok, varrónők, munkások stb. fizetik. A kiállitásért dij nem szedetik. Az osztrák tartományokban hasonló, csakhogy német szövegü igazoló jegy (Legitimationskarte) használlatik és teljes érvénynyp.I bir Magyarof3zágra nézve is. Igazoló jegyeket a kiállitó hivatalnál való személyes megjelenés mellett kéjutazók, kereskedők, iparoso (: általában nagyobb távolságra menők szere'mek maguknak és pedig kizárólag óvatosságból, hogy szükség esetén személyazonosságukat tudják azzal igazolni. Pl. ha egy aradmegyei kereskedő ,Brünnben a postával pénzt kap, csak igazoló jegygyel kell ·kimutatnia személyazonosságát. Minthogy az igazoló jegye~~ váltása inkább csak javasolva, minl parancsol va van, ennélfogva a határidejük lejárta utáni használata sem von büntetést maga utá:1, ha belföldön személyes igazolást'a vétetnek igénybe, - számos esetben történik meg azonban, hogya szóban forgó igazolási jegyek külföldi. nevezetesen Német-, B.ljor-, Szászországba, Swájczés Belgiumba stb. való utazásra haslnáltatnak, a mi kétségkivül visszaélés, mert a nevezett országok is az osztrák-magyar monarchia határán kivül esvén, épen ugy tekintetnek külföldnek, mint pl. a keleti országok, s igy oda is szabályos útlevélre volna mindenkinek szüksége. Az emlitett visszaélést - ámbár a m. kir. belügyminiszterium attól ismételten óva intett elős e gíti azon körülmény, hogy az illető idegen államok határán az útlevél-ügy ellenőrzése nem szigorú. 2. Munk6tkör,yv. Minden ipJ.fJssegédnek, gyári munkásnak és pinczérnek munkakönyvvel kell birnia, me ly szabály alól csak fontosabb teendőkkel meg bizott ipaross8gédek, pl. pénztárnokok, kereskedőseg8d e k, köriyvvivők, munkavezetők vannak ki véve. {Lásd 1884. éd XVII. t.-cz. ipartörvényt.) A munkakÖnyv nagy nyolczadrétü, 48 számozott lapoldallal biró barna bekötésü könyv, melyet az ehő foku ipar.hatóság, t. i. városokban a tanáes - (kerületi kapitány községekben a főszolgabiró dij nélkül állit ki előtte ismeretes oly személyeknek, kik iriÍsban bizony itják, hogy valamely iparágban a segédi minőséglJez megki vántató kép esitést elsajátitották; fizetni való csak a könyv ára és 15 kr. bélyeg, 'mely bélyeg az első lapra ragasztatik. A hat els j lap a könyv tula! donosának származványát, s~emély)eirását és az ip3rtörvény főbb pontjait tartalmazza1 a többi oldal üresen marad, ho~y arra a munkaadók a munkábóli kilépés a~kalmával bi.~onyitásaikat ráirhassák.
/I
•
44
~
•
_ "'.II
A felsoroltakból látható, bogy munkakönyvek csak iparossegédeknek adatnak, nem pedig tanonczoknak (inasoknak» is; utóbbiak, ha tartózkodási helyüket cserélni akarják, igazoló jegyre van szükségük, s ilyen esetben ugyasegédek,. mint a tanonczok legalábp is az iparhatóságnál tartoznak a megérkezést jelenttni. Nem utazási okmány tehát a m~~k~ könyv, hiszen ilyenre belföldön nincs szükség, hanem klzarolag kenyérk('reset czéljából a mesterséget vagy foglalkozást éS!~zemélyazonosságot tanusitja s visszaélés annál kevésbbé lehetséges vele, n.ert a teljes származványt és személyleirást' tartalmaz~a és minden helységben hjra lajstromoztatik. Ugy ezen könyv, valamint az 1. pont alatt emlitett igazoló jegyre: vagy tulajdonosára a csendőr rendszerint csak felhivás folytán gyakorol szolgálati befolyást, kivéve a később felsorolandó,· eseteket, midőn önállóan is felléphet. 3. Szolgálati (cseléd) könyv. Korra való tekintet nélkül minden cselédminöségü személy, azaz a ki magát !Szerződésileg bizonyos háLtartási vagy gazdaság körüli személyes és. folytonos szolgálatra bérért legalább egy hónapra kötelezte" tartozik szolgálati (cseléd) könyvvel magát ellátni. (Lásd 1876. évi XIII. t.-ez.) Minthogy ezen könyv ugy a nagyság, lapszám,.. berendezés, bélyeg, kiállító hatóság, valamint nyilvántartás és rendeltetés tekintetében is csaknem azonos a már fennebb ismertetett munkakönyvvel, azon különbséggel, hogya cse .. lédkönyv a kőzségelőljáróság irásbeli ajánlása alapján állittatik ki s különDen is mindenki előtt ismeretes, - ennélfogva bővebb ismertetésétől eltekintünk, csupán felsoroltuk, mint az igazoló okmányoknak a belföldi forgalomhoz megkivántató. egyik nemét. 4. Községi bizonyítvány. Mezei munkások, csépI ök, nap-számosok, kik, ha ugyanlzon vármegyében is, de idegen községben vállalnak munkát, köteleltetnek az 1876. évi XIII. törvényczikk által magukat községi bizonyitványnyal ellátni,. mert ilyen nélkül az országban utazhatnak uO'yan de munkába fel nem fogadhatók, sőt ha munka é: bi~onvitvány nélkül találtatnak, kiteszik magukat azon veszélynek, hogy 3.I csendőrség által mint munkanélküli cS2.vargak letartóztatna~ é~ a szolga.birói hiv.atalnak átad?.t.nak, vagy már az előljáró sag, melynel munkat keresnek s rnelynél megérkezését min.., denki jelenteni tartozik, hasonló okból kiutasitja, esetleg eltolonczoltatásukat kieszközli. Saját érdekében van tehát mu~kakeresés végett, belföldön idegen helyre menő minden egye~nek. ,.hogy magát községi bizonyitványnyal lássa el, melyfrt cll npm fizetendő, csak 15 kros bélyeg; sőt azon.
65 k~dv~zmény i:: rennáll,
hogy ha eg~sz esalád vagy egy közse~b~l ugyanazon munkára többen együtt mennek, egy bizonyltvanyt vehetnek. Ezen bizonyitv'inyban - miután meghatározott minta nincs - legalább is a név, születési és illetőségi község s az uti ezél felemlitendö. A szóban forgó osztályhoz tartozó egyének azonban legezélszerübben teszik, ha igazoló jegyet szereznek be. (Lásd 1. pont.) Oly személyek, kinek szolgálati (cseléd) könyv vagy községi bizonyilványnyal kell ellátva lenniök és slolgálatatukat ónkényüleg odahagyják, de semmi más büntetnető cselekményt nem követtek el és más kózségbe távoztak, a csendör;ég által csakis szolgabirói felhivás folytán tartóztathatók le és adandók át azon község elöljáróságának, a honnan megszöktek, - de gazda vagy munkaadó és iószágigazgató vagy a jószágkezelő kérésére még akkor sem, ha utóbbiak a szolgabiróságtól nyertek volna is általános felhatalmazást arra, hogyaesendőrséget igénybe vegyék. Ez utóbbi mint visszaéies be van szüntetve. A fennebbiekben fel vannak tehát sorolva azon okmányok, melyeket állás, foglalkozás vagy kitüzött czél szerint beltöldiek a monarchia határán belől magukkal vinni ugyan nem kötelesek, de saját érdekükben igen czélszerüen teszik, ba azok valamelyikével magukat ellátják. Ismételten hangsulyozzuk, hogy az ismertetett okmányok nem utlevelek. ilyenre szükség az ország belsejében nincs, minthogy senkit elfogadható (;k nélkül utazásában akadályozni a csendörnek nem szabad; de megkönnyitik az utazást. segitenek a személyt gyorsan igazolni, s legtöbb esetben foglalkozást, kenyeret kapni. Csupán szükséges, hogy a csendőr ezen igazolási okmányokat is rendszeresen megismerje. bennök gyorsan tájékozódjék, esetleges hamisitást felismerjen . Csak igy felejhet meg a szolgálati utasitásunk 55. §. ában kitüzött azon feladatnak, mely szerint az utasok és idegenekre nézve fennálló rendőri szabályokat figyelemmel kell tartania. Minthogy tehát az akadálytalan utazhat ás elve a belföldön szigoruan íentartandó - az utasok és idegenek iránti I"endöl'i szabályok csak abból állhatnak, hogy : a) utasok és idegenek, bármely osztályhoz tartozza~akt váro30k- vagy községekbeni tartózkodásuk alatt megukat hsztességesen viseljék és ott tarlozkodásukat a rendőri hivatalnál bejelentsék vagy jelentessék. . . . Eayébiránt az utlevél-ügygyel kapcsolatoi bejelentesI ügy nálunk jelenleg. ugy áll, hogy ~ It ekintetben is általános érvényü szabályok nmcsenek s a beje ,entés kötelezettségének
46 kimondása vagy szabályozása az illető város vagy közsé~ tetszésétől függ. A rővároshan a bejelentési ügyet az 1879. ó\1i 28. törvényczikk szabályozza s az ott ériúl ett feltételek mellett életbelépte1.hető mas városokban is; b) a községek és városokon kivül talált utasok és idegenek az úlrendőri szabályokat - miként az!, minden törvényhatóság a saját területére nézve megalkot ta, - betartsá k. E tekintetben a csendőrnek önálló ellenőrzési, esetl eg feljelenté~i kötelessége van ; c) a bármely okból gyanusak igazQlásra szoritt assanak. S szolgálatának ezen része az, mely tulajdonképen a legfontosabb az utlevél. és idegenrendészet kezelésénél, m i dőn t. i. kényszerilve lálja magat az utasok és idegenek nwgáll iUü:tra és igazolásra ~;onására. Ez egyfelől igaz, hogy felelősség gel jár, mert nem engedhető meg, hogy a csen dőr t etszésétől vagy önkényétöl tétessék azon utasok és idegenek zaklatása függővé, kik me6állitásra okot nem szolgáltatnak s igy m éltán panaszt emelhetnének ; de másfelől épen szolgálati utasitásunk (55. §.) rója a csendőlTe azo n kötele~séget. ho gy ha al ap os ok van rá, minden utast igazolásr a kell vonni. L eg .. előbb is tehát pontozatokba gyüjtsük össze az on okokat, m elyek a csendört feljogositják, jobban mondva kötelezik az u tast és az idegent igazolásra von ni. Ezek a következők: 1. h~ az idegen vagy u tas ny omoz ó levéllel üldözt etik, esetle g az üldözötthöz feltünő en h asonlit ; 2. h a valaki a csen dőr láttára kit ér, eltünni törekszik, zavarba jő , arczszinét változtatja, arczát b e takar~ a, tetteiben haboz, roszullétet szinlel stb. ; 3 . ha az utas viselkedése bo trányos va gy ijedelmet gerjesztő ; 4. ha ruházata, láthatóan viselt szalag és jelvényei a magyar államesz me ell en valók s igy tiltottak ; 5. idegen államok bujtogato ügynökei, t erepfel vélelek vagy tereptanulmányokkal foglalatoskodók, házalók, vándorlók, csavargók, nyilvántartott vásári zsebmetszök és csalók vagy ezekb en gyanusak, -- szóval olyanok, kik a csendől'ben ~egfigyelés~ alaI?jan gyanut gerjesztenek, hogy a személyes vagyonblztonsag, a közrend és közcsendre s az államérdekre veszélyesek lehelnek. A mint elkerülhetetlen szükséges, hogy a csendőr az utasnak disz~s öltözete, finom modora, esetleg kihívó, henczegó magavIselete által magát tévutra ne vezettesse és eltökélt ~zándékától, hogy őt igazolásra vonja - ha ok van rá - eltmtoritnni ne engedje; ép oly kevéssé ta~'tóztass~l öt
J
~issza, "ötelessége teljesitésétől abbeli aggodalma, hogy az Jgazolasra vont egyénnél a gyanu talán ne~ valósul s igy esetleg bepanaszoltatik, - ellenkezőleg, tartózkodás nélkül és ink~~b. több, mint kevesebb esetben éljen a csendőr igazoltataSI Jogával, csak elfogadható ok legyen rá, mert ez éber 6~ködésre, tevékenységre mutat s megtermi jó gyümölcsét, vIsszatükrözödik az örskörlet nyugodt, rendezett voltában. Sőt a legkényesebb, a legbajosabbnak vélt helyzetből is tisztesség~el és dia~allal bontakozik ki a csendőr, ha az utas- vagy Idegennek Jgazolásra vonásával fellépése határozott, óvatos, feltünés nélküli és végül kiméletes lS. A határozott fellépés már a sikernek fele, neveli az öntudatot a csendőrben, meggyőzi az eller.felet szándékunk komolyságáról, de arról is, hogy köt.elességünket ismerjük s igy elejét veszszük esetleg ellentállási hajlamának is. Ovatosság a saját személyére nézve itt és minden alkalommal szükséges a csendőrnek, mert ismeretlen emberrel van dolga és soha sem tudhatni, kiben mi szándék rejlik s azért a csendőr megfl3szitett figyelemmel viseltessék minden iránt a nélkül azonban, hogy csupa óvatosságból a habozásnak csak árnyékát is elárulná. A feltünést kerüli és kiméletesnek azért kell lenni, mert ha valaki a csendőr áll al belföldöPl vonatik igazolásra, m;ndenkinek figyelme oda irányul, kíváncsiak tolongnak oda s a: illető talán gúny vagy szánakozás tárgya lesz. Ezen kinos helyzettől az által kiméltetik meg, ha a csendőr lehetőleg elkülönített helyen és gyorsaQ végez, sértö vagy durva kifejezéstől óvakodik, száraz, kimért, de egisz illedelmes hangon beszél s igy az illetönek - ha hibás vagy bünös lenne is, sem tekintélyét, sem önérzetét nem sérti, de másfelől csakis ezen eljárás teszi lehetövé, ha az igazolásra vmH utast. a csendör háboritlanul tovább bocsátaná, ennek nem lesz oka az eljál ó csendőr ellen panaszt emelni. Még annak megbeszélése van hátra, hogy mit fogadhat tehát el a csendőr igazolásul p Kétségkivül első sorban azon okmányok fogadandók el a belföldiektöl igazolásul, melyek fennebb 1-4. pont alatt ismertetve vannak, külföldieknek kizárólag a saját államoktul kiállitott utlevelet kell előmutat niok s n~gy figy~)met forditson a csendőr, hogy a megké~de zettnek adatai és külseje pontosan megegy-eznek-e a magaval vitt okmány tartalmaval s vizsgálja meg, nincs-e utóbbiban vakarás vagy észrevehető hamisitás. Megtörténik, hogy az htazolásra vont utasnak nincs hatóságilag kiállitott igazolványa. 17t is, mint fennebb, nem annyira az uti ezéinak, mint a
4B'
....
,.~.
-,
személy kilétének vagy azonosságának meg-áUapítása tt fődolol s elegendő, ha az utas más hitelt érdemlő vagy ismeretes személylyel, nála levó másnemü irományokkal stb. igazolja kilétét. E tekintetben egyáltalán nem s~abad a fáradságot sem kimélni, s igy az esetben, ha az illető magát azonnal igazolni nem tudná, de pl. valamely környékbeli egyénre hivatkozna, akkor azon községig kell vezetni, a hol kilétéről tanuskodhatnak s itt el ne mulaszsza a csendőr az elöljáróság közbejöt. tét s ha szolgabiróság véletlenül ott lenne, azét is igénybe "enni vagy a távirdát felhasználni s illetékességi helyéről sürgős választ kérni, hogy tényleg ismerik-e, s a megáHit ott gyanutlan-e? Az eljárás eredményétől függ aztán, hogy a csendf;rjárőr taJál-e okot a letartóztatásra, esetleg csak a közvetlen elő vezetésre egy közel levő szolgabirói hivatalhoz, - hol nem egészen gyanutlan utasok szóbeli jelentés mellett adatnak át, - vagy pedig igazoltnak találja és szabadon bocsájtja az utast. Azon harmadik és itt-ott előforduló eljárás, hogy csendőr-járőr egy ismerős személynek jótállása mellett bocsát szabadon olyant, kire már szolgálati befolyá.;:t gyakorolt. de a gyanu alól fel nem mentett - helytelen s merőben szabálytalan eljárás.
*
Bevégzésül - miként az a) pont alatt is kilátásba helyeztetett - a tolonczszabály legyen itt felsorolva főbb pontjaiban és összefüggésben az idegen-rendészettel. A tolonezszabály szerint a következők tolonczolandUk el ~ 1. Csavargók, ~zokásos munkakerülők, szolgálatukat ok nélkül minduntalan változtató cselédek, hatósági engedély nélkül az utczán vagy házról-házra koldulók, a közbiztonságra alaposan gyanus egy~nek, ha nem oda illetékesek, a hol találtatnak, s foglalkozást vagy fentartási jövedelmet nem tudnak kimutatni. 2. Oly egyének, kik közbotrányt, erkölcstelen korhelyéletet élnek s a kőzségbő1i kiutasitásnak nem engedelmeskednek vagy kötött utlevélleJ utasittatván illetőségü helyökre, az előirt iránytól önkényú1eg eltértek, továbbá kéjnők. ha a hatósági szabályt megszegik s nem tartózkodási helyúkre iIletékesek. 3. ~ocsátott feiyenczek, ha az 1. vagy 2. pontban felsoroltak közé fMtoZllak vagy a kihágásokról szóló törvény g!)-70. §'. sz~ voltak büntetve_ 4. KiutasitásF:l néit iÜ}föl'd!.~E, kik vagy a feJlnebbi cso..
49 portok vahmelyikéhez tartoznak vagy a1 állam és béke szempontjából veszélyesek. A négy pontban felsoroltak elfogatását a községi elöljáróság rendeli el (a maga közegeinek, de nem a csendőrség nek, 13. §.) s csak akkor kisérteti be a tolonczhatósághoz t. i. szolgabirói (rendőrkapitányi) hivatalhoz, ha azt az illetŐ maga óhajtja vagy a községelőljáróság a tolonczozandónál talált okmányokból nem birja azon adatokat kétséget kizáróan megállapítani, melyekből a szolgabiróság az eltolonczozást határozatilag kimondja. A szolg. utasitás 73. §-a szerint a csendőrség tolonczszállitmányok kisérésére rendszerint nincs hivatva s csupán az ország határszélén a. jelenleg m. kir. belépő állomásnak nevezett veszteg intézetektől vagy magyar határszéli rendőri hatóságtól áh"eU tolonezokat kiséri a legközelebbi szolgabirói (rendőrkapitányi) hivatalhoz. A tolonezügy tagadhatatlanul összefügg a közrend, csend és biztonság fentartásával, mert ,-csakis a községben nem illetékes, tehát idegen csavargó, naplopó, munkakeriHő, közbotrányt előidéző, korhely vagy már kiutasitott stb. egyéneket szabad eltolonczoltatni, - ez tehát kiválóan idegenrendészet. Különben is az eltolonczozás nem egyéb mint óvintézkedés, hogy jó előre eltávoliUassanak azon elemek, melyek a tisztességes emberek személyét, vagyonát, csendes békés életét zavarják s veszélyesekké válhatnak, erre pedig a csendőrség nagy mértékben foly be már az által is, hogy az eltolonczozandók nagy részét ö fogdossa össze s szolgáltatja be aszolgabirói hivataloknak.
BJ A határszéli forgalom.'
,,
Egészen eltérő és összehasonlithatlanul könnyebb csend-őrségi szempontból a határszéli forgalom ellenőrzése, mert itt rendes körülmények között azon egy elv áll, hogy az osztrák-magyar birodalom határán ki- vagy belépő minden egyénnek útlevéllel kell birnia. Itt tehát fennáll az útlevélkényszer még azon szokással szemben is, hogy némely ny u~ati államba való belépésre nem követelnek útlevelet, de nem nyilatkoztatták ki, hogy útlevél náluk szükségtelen. Előre legyen bocsátva, hogy itt csak a rendes utakon történő határszéli forgaImat értjük, a hol mindenütt gondoskodva is van, miszerint az államnak valamely közege, pl. szolgabir6, m. kir. belépő állomásvezetősé~ vagy ~ámhivatal az államrendöri teendőkkel meg legyen bIzva, kIk mellett végrehajtó közegekül a csendőrök müködnek s főképen. arra ügyelnek, hogy a határt útlevél nélkül. vagy ho~y. a z Illet5 úllevelét ne láttamoztatta volna - senki át ne lepje.
50
I
A kfllföldi államok min denikével azon kölcsönös viszonyban állunk, hogy az általuk szab~lyszerü.en k~á\litott ú,tlevelek országunkba való belépésre és vl~zont. Jo~osltan,ak, ta~,ol. vezetne azonban czélunktól, ha mmdemk ullum altal klalhto~t útlevelet részletesen ismertetnénk, a fődologhan amugy IS egyenlők, t. i. az utas nevét., ,szá;mazványát,. ~z~mélyle~rásá!t utazási czélját, esetleges ubtarsanak felemhteset, az utlevel érvényességének idejét s a láttamozásra helyet kell tartalmazniok. Ilt csak a Magyaror3zágban kiállított utazási okmányok részletezésébe bocsátkozunk, melyek között első helyen áll az ugynevezett a) Utlevél külföldre, alatta .Passe-port" felirattal. Ez a mostani alakban 1878. január l-től kezdve és csakis a belügyminiszterium által állittatik ki belföldiek számára, 16-odrétü füzetből áH, barna boritéklappal és 16 számozott lapoldalt tartalmaz. Az első 6 lapoidaion magyar és franczia nyelven az útle vél szövege olvasható. A belső lapok sárgás, simitoU, bordás papirból vannak, kék aljnyomattal, nemzeti szinü fonállal álfüzve, mely a hátulsó boritéklaphoz belől van pecséttelodaragasztva. Utlevél elnyerésére az illetékes község tesz írásbeli' ajánlatot (elő-útlevél) az alispán i, hivatalhoz, közli egyidejülcg' az illetönek származványát és pontos személyleírásat , egyidejüleg odacsatolva a bélyeg- és kiallitási költséget. Minden· önalló keresettel biró egyén 1 forintot bélyeg és 1 forintot kiállitásért fizet, ha azonban az útlevélért folyamodó napszámos, munkás, cseléd, jparossegéd, sodronyos, varrónő stb~ általában oly személy, ki napi kereset után él, csak 15 kr. bélyeg és 5 kr. kiállitási költséget fizet. Az alispáni hivat\it ug)'nevezett táblázat alakjában terjeszti elő a belügyminis~ teriumhoz az útlevélhez szükséges adatokat. Az útlevél 1-12hónapra szólhat. Ezen magyar útlevél az egyedüli, mely a külföldre & onnan visszatérni jogosit, - szükséges azonban, hogy a Törö~- ~~
I
:'1
tárgyalar-dó UíUZ'cCsi 1~gazolványt ily engedély nélkül is nyerhetnek al a i ,!~áni hivataltól, ha a fegyvergyakorlatnak nem kell elpget tennI. A b:\t:í r3zdi for(2alomban útlevél gyanánt előíordul még az o) Uti iga;;olvci111J és a c) Ba!ál'átkclési jegy, de mind a kettő Kivételesen csak DunafcjedelcmségekL'e való átkelésre jogosit és c3akis oly ('gyénekuek adatik, a kik a Dunafejedelemségekkel határos magyar YáJ'megyékb61 valók. Az úti 1'gai'Olvány egy 17 cm. széles és 21 cm. magas lap, s6rgás alJnyomJttal, a legszükségesebb származványt, ~zemélyleiI'ást és nevet az első oldalon tartalmazza, érvénye 15 - 30 napig tarthat, kiállitási mód, bélyeg és költség azonos az ú llevelévcl, csakhogy rendesen nem a belügyminiszteriumban, han em ennek megb izásából az illei.ő vármegye alispánja által állittatik ki, de a belügyminiszleriumból ka,pott ürlapokon. . A h~t(~)'átkelé,~i, .7o/lyet 5 ,napi ta.rtamra .. h~társ~él.en ~Z allamrendon teenaőkkel megblzoLt hivatal fonoke alhthatJ3 td, de csakis oly községbelieknek, mel}' községek területe a~ országos határig teljed és csakis az előljáróság ulaI ványa a ~apján. Ezen határszéli igazolvány rendesen fel iv papirra van , nyomtatva s azon bélyegkötelezettségnek van alávetve, mint az Útll vél, de tekintve, hogy csakis a szegényebb nép, t. i. munká wk, nnpszámosok yeszik igénybe, ezeknek bélyegtelenül adatik ki ; ha ezek (,z öt napot tullépik, büntetésül a bélyegilleteket meg kell fizetniök. A felsorolt háromféle uta;-ási okmányon kivül az osztrák-mag~ ar momuchiának külföldön székelő consulai is álli'tanak ki útlevelet osztrák· magyar alaitvalóknak MJgyarországba leendő visszatérés czéljából vagy rövid itt tartózkodásra, de ezeknek alakj3, érrén~'(sségi tartama és czélja különböző. Az útlevelek meg'i'izsgálásánál főgondját arra fektesse a , csendőr, hogy azok az általános kellékekkel birnak-e? nevezetesen a név, foglalkozás, kor, születési és iIletékE.sségi hely, utirány, személyleírás és sajátkezü aláirás talál-e a csendőr által telt összehasonlitás vagy megkérdezés eredményével, vajjon a vele ulazó személyek pontosan bevezetvék-e az út· levélbe hamisitás az aláirásra nézve nem fordult-e elő, a. ,pecsét' nincs-e u tánozv~ va,gy ,felragas~tv.a, .látható.~. vakarás az okmányon, az útlevel ervenyességl ldeJe nem Jart-e le? N agyon Össz€szakadt és megrongált út!evelek, melyekből az adatok nem nhetők ki tisztán, v~~y valam!'ly ~daha nézve
,
5~
aggályosak, kifogásolandók és halárszélen államrendörí teendőket végző hivala"tfőnöknek a tulajdonossal együtt átadandóIcMegtörlénik különösen csoportosan külföldre menő fu varosok- munkások- és cselédeknél, hogy vagy idegen névreszóló, i~gyen kapott vagy pénzen vásárolt útlevéllel kisérlümeg a határon át jutni vagy pedig 2-3 fiatal személyt, kü-lönösen leányt, gyermekének vall valamely idős személy, pe· dig gyermeke sincs. Ilyenkor a visszaélést a csendőr könnyenkideritheti, ha őket elkülönitve egymástól, minden ré szletre kikérdezi, t. i. nemcfak a saját viszonyait, hanem valamen ynyiét megtudakolja ; mert nem jegyezheti meg magának minden egyes az egész társaságnak e5>etleges álnevét és betanított szerep ét s igy kétségkivül rajta vesztenek. Előfordult az is gyakran, hogy idegen utasoknak, különösen ügynököknek útlevélben egy-két személy is be volt jegyezve mint utazótárs, a ki tényleg jelen sem volt; de mentségül sikerült az utasnak valamely ürügyet szinlelni, visszautaztában magyar főldről pedig rendesen egy-két leányt vi! t magával mint utitársat. Minthogy ezen visszaélés által sok belfó1di s különösen leány csalatott ki az országból, kik messze földre, többnyire erkölcstelen czélból szállittattak el intézkedés tétetett, hogy szolgálatkeresés czp.ljából menő minden leánytól külön-külön útlevél követeltessék .
1
(
külföldr~
•
,I'
,
r ,r" I I
Ezen adatok ismerete és felhasználása - ámbár nem lehet kimeriteni az utasok számtalan cselfogását s merőben ártatlannak látszó ürügyeit, m21yekkel csalárd módon törekszenek az ország határán át jutni - képesitendi a csendőrt. t hogy az útlevelek és ulazók ellenőrzése körüli teendőinek minden irányban eleget tehessen. Még egyszer hangsulyoztatik, hogy ehhez nagy figyelem és bizonyos foku ügyességkell, mely tulajdonságok a határszélen és annak közelében portyázó csendőrtöl annál inkább követeltetnek, mert rendkivül nagy a száma azoknak, kik az ország határán varY 'it· levél (igazo1vány) hiányában vagy csempészett tárgyakmiaU álutakon s titokban lépnek át. Különösen kedvez ezekne. azon körülmény, hogyahatárszélen vagy ahhoz közel közsé· gek, telepitvények, iparvállalatok, s7én- és mészégetők vannak, nyájak legelnek stb. Ide tartoznak legelőbb is azok, kik . útlevél nélkül akarnak kimenni; a látogatásra nem is hiányzik az ürügy. Hogy aztán a tapasztaltabbak magukra, a többiek pedig a szállást adók vezetése mellett - kik különben l is üzletszerüen, fizetésért kezelik a személy- és egyéb csem-
Jussanak át a határon; már nem is okozhat nagyvesződséget és koczkázatot. . Enne~ fol~tán a c~en~őr gyakran 1 lehetóleg éjjel ellen~~lzze ~ kozvehlőket, altalaban a határszél felé és onnan JOVó mmden embert, főképen ha nem a szoko~t közlekedési vonalon jár - kérdezzen ki és ébersége ez irányban is jó hatást fog eredményezni.
!,észetet -
A hajózásról és folyamrendészetröl. (A szolgálati utasitás 22. §-ának 13. és 14. pontjaihoz.)
A hajózást az 1869. évi április hó 21-én a közmunkaés közlekedésügyi miniszterium által kiadott ideiglenes utasitás szabályozza, melynek a csendőrségi szolgálatot érdeklő részeit a következőkben kívánjuk ismertetni. A magyar korona területén közönséges, nem gőzerőve~ járó hajóval vagy tutajjal önálló üzlet gyakorlására az engedélyt azon első folyamodásu közigazgatási hatóság (a közig. bizottság) adja meg, melynek területén az üzlet székhelye leend. A gőzerővel járq hajózás engedélyezése a közmunkaés közlekedésügyi mini~7.teriumot illeti. Valamennyi belső vÍzeknek a lajlhántu\i tartományok lakói részéről hajók- vagy talpakkal leendő használatát illetőleg az 1858. évi január ~ 9. én (B. t. 1. 1868. 21. sz.) kelt miniszteri rendeletben megjelölt lajthántuli hatóságok részéről kiadott engedélyek az. 1865/67. évi XVI. L-czikk III. ez. értelmében, Magyarország területén is érvényesek. Ezenfelül a Dunán mindazok is gyakorolhatják a hajózást, kik a parti á'lamok részéről az 1857. évi november 7-én kelt dunahajózási okmány értelmében arra engedélyt nyertek. A magyarországi hatóságok
részéről
a hajózási engedély
elnyerése ahhoz van kötve: a) hogy az üzletvezelés székhelye a magyar korona telegyen; b) hogy a folyamodók kijelöljék : mi~er:nü és ~ány ~ajót vagy tutajt, minő czélra s mel~ .~ona:on klva~~ak Jar_atm. A hajózási en~edélyen klvul mm den haJohoz kulön haj6levél kívántatik. Ennek kiállit ását a folyamodó azon első folyamodásu közigazgtltási halóságnál (a közigazg. bi~ottság. nál) kérheli, melynek területén üzl,ete_ ~zék~~lye, fE'~szlk. H~: jólevél nélkül csak azon gőzerő nelkul! haJak es klsebb VlZ}; jármüvek közlekedhetnek,. melyek: ~ a) csak (gy vizmenll utra keszultek ;
rület~n